Digitális forráskiadás

Kiss József levelezése
A PIM gyűjteményében

Kiss József – A Hét című folyóirat alapítója és szerkesztője – levelezése eddig szinte feltáratlan irodalmi közegbe enged betekintést, elénk tárva a Nyugat folyóirat előtt formálódó modern magyar irodalom meghatározó egyéniségeit, irányvonalait.

Kiss József – A Hét című hetilap alapítója és szerkesztője – levelezése eddig szinte feltáratlan irodalmi közegbe enged betekintést, elénk tárva a Nyugat folyóirat előtt formálódó modern magyar irodalom meghatározó egyéniségeit, irányvonalait. Ez a gyűjtemény Kiss József levelezésének a Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárában őrzött részét tartalmazza.

Életrajzi ismertető

KISS JÓZSEF (1843–1921) a magyar irodalomtörténet egyik fontos alakja, a századfordulón élt és alkotott. Mezőcsáton született, majd családjával később Serkére költözött, ahol Almási Balogh Sámuel evangélikus lelkész jóvoltából már fiatal korában megismerkedhetett magyar költők műveivel, olvasta Geothét és Schillert is. 13 éves koráig héber tanulmányokkal foglalkozott, majd a rimaszombati, és később a debreceni gimnázium tanulója volt. Édesanyja 1862-es halála után a kereskedésből élő apja csődbe ment, Kiss József így kénytelen volt megszakítani tanulmányait. Ezután házitanítóként tartotta fenn magát, bejárta a vidéket; az Alföldön, Hevesben és Biharban működött, s ezek az élmények nagy hatással voltak későbbi költészetére is.

Forrás: https://opac.pim.hu/record/-/record/PIM776508

1867-ben költözött fel Budapestre, ahol új hangú, zsidó témájú balladáival, később pedig A Hét című hetilap elindításával vált ismertté. Munkásságát sok kritika érte, hiszen feltűnésekor a zsidóság a maga német nyelvével és idegen szokásaival még jobban elkülönült a keresztény magyarságtól. (Hegedüs 1995) Mikor költészetében ezt a két világot ötvözte, valahogy egyik tábor igényeit sem sikerült maradéktalanul kielégítenie. Kiss József bánatos, álmodozó hangvételű lírája segítette a 20. századi rímes szabadvers magyarországi elterjedését, amely ösztönös verselésnek végül Ady Endre szerzett teljes létjogosultságot költészetünkben.

Több kortársa is megemlékezett jellegzetes alkotói stílusáról, Ignotus feljegyzésében ez olvasható:

„Ferenc József a hadsereget, Wekerle Sándor a költségvetést bizonyára komolyan vette; de senki semmit olyan komolyan nem vehetett, mint Kiss József vette a kissjózsefi verset; ezért élt, ennek élt s ebben élte az életét. Verseit úgy írta, hogy egy sor vagy egy szó jutott belőlük először eszébe s valami bizonytalan kóválygás, amit nem tudott volna szóba foglalni. A papirosra mindenesetre lejegyzett: néha szavakat, néha sorokat, egy-egy rímpárt, gyakran borzalmas közhelyeket számla- vagy könyvkivonat-nyelven. Azután nekiült s az írást elkezdte olvasni. Olvasni, dünnyögni, kántálni: kilesni, hogy hangzásuk vág-e a benne zsongó kimondhatatlansághoz s így kántált ki magából szó után szót, sor után sort, mondat után mondatot, strófa után strófát, órákon, napokon, heteken át; a szavak mind frissebbek lettek, a mondatok mind fordulatosabbak, a rímek mind csattanóbbak, a sorok mind lüktetőbbek; így épült a kissjózsefi vers: megvolt az eleje s a vége, de a dereka még hiányzott, néha megakadt egy sornál s hónapokig nem ment tovább, néha benne maradt egy félsor vagy egy rím, míg egyszer csak a hamis szó helyett felbukkant az igazi, a süket rím helyett felcsendült a zengő s a végén megvolt a vers.” (Pintér 1934)

Kiss József költészetének egyediséget kölcsönöz átmeneti jellege, ugyanúgy hat rá Arany János és az egyszerre romantikusnak és realistának mondott Heine, akinek műveiben a német köznyelv irodalmivá vált. Balladáival, a vidéki életet és annak szereplőit előtérbe helyező verseivel az előbbihez kapcsolódik, de a költészetébe vegyülő modern, városi hangok és a szimultán verselés már a 20. századot idézik. Egyfajta átjárót képezve a falu és a nagyváros, az ütemhangsúlyos és az időmértékes, a hazai és a nemzetközi, forradalmibb hangok között.

1890-ben, 47 éves korában alapította meg és indította el az újszellemű szépirodalmi lapot, A Hét címmel. A hetilap újfajta légkört, irodalmi közeget teremtett. Egyrészt az egyik első olyan budapesti lap volt, amely vidéken is aktív olvasótábort alakított ki. Másrészt a kortárs nemzetközi irodalmat közvetítette, megismertette az országot a francia szimbolista költőkkel és dekadens írókkal. Lapja rövidesen orgánuma lett mindazoknak, akikben az új polgári szellem irodalmi formát öltött, de hordozta a régebbi nemzedékek kritikusabb elméit is – írja róla Szerb Antal. (Szerb 1972, 420) Ugyanakkor Kiss József szerkesztői stílusa nem volt konfliktusmentes, sokat kritizálta a konzervatív irodalmi elveket, és A Hétben valóságos sportot űzött az Akadémia és Kisfaludy-Társaság kigúnyolásából.

https://adt.arcanum.com/hu/view/Het_1890-1/

A hetilap népszerűsége 1908 után, a Nyugat elindulásával csökken, az előfizetők és a munkatársak egy része is átpártol a merészebb szellemű folyóirathoz. Jelentőségéből azonban nem veszít a költő és szerkesztő. Kiss József 70. születésnapját országos ünneplés követi, amely után Ady Endre a Nyugatban azt írja róla: „Lapjával, vA Héttel, fölnevelt bennünket új írókat és új olvasókat. Büszke és még mindig forradalmi zászlót hajtunk meg előtte, atyamesterünk előtt.” (Ady 1913)

A levelezésről

A Digitális Bölcsészeti Központ a PIM-ben található kéziratok feldolgozásával kezdte el Kiss József levelezésének kiadását. Ez a több mint 1600 levél folyamatosan jelenik meg a dHUpla oldalán. A gyűjtemény egyaránt tartalmaz szakmai és személyes levelezéseket, így bepillantást nyerhetünk Kiss József egykori életébe.

Olvashatunk rövid beszámolókat a képeslapok hátulján, amelyeket utazásai alkalmával írt, kurta, kissé követelőző hangvételű irományokat, amelyekben fordítást vagy cikket kér, és olyan panaszos hangú, komor leveleket is, amelyeket orvosának címez a folyvást romló egészségi állapota okán. A kéziratok nagyobb részét a beérkező, tehát Kiss Józsefnek címzett levelek teszik ki (kb. 1400 db), ezek között is megtalálhatóak mind a szakma, mind a magánélet színteréhez tartozó írások.

A gyakran előforduló „Kedves Mester” megszólításból visszaköszön az a megbecsülés és szeretet, amely Kiss József alakját körülvette. Vannak lakonikus beszámolók arról, mikorra várható a következő cikk, és néhány számonkérő írás is, egy-egy A Hétben megjelent (és méltatlannak ítélt) kritikai megjegyzésre reflektálva. A Kiss József-levelezés eddig feldolgozott anyagában nagyobb arányban találhatóak olyan levelek, amelyeket rokonaival váltott a költő, s amelyekből a hétköznapok eseményeiről szerezhetünk tudomást. Számottevő mennyiségű levél maradt fenn feleségétől, Bermann Rózától és legkisebb lányától, Kiss Erzsébettől is.

A jövőben bővítjük a gyűjtemény tartalmát a Kiss József-hagyaték másik számottevő részgyűjteményével, amely az Országos Széchényi Könyvtár Levelestárában található.

A digitális forráskiadás ma a legfontosabb közgyűjteményi feladatok egyike, amely többnyire eddig publikálatlan forrásokat tesz közzé az online térben. Kiss József levelezésének közzététele esetén Magyarországon elsőként és egyedüliként a szkennelt képek összeköttetésben állnak az átírt szöveggel, megteremtve a lehetőséget szöveg és a forrás párhuzamos olvasására.

A jelenlegi feldolgozottsági szintnek megfelelően a gyűjteményi rekord metaadatait tettük elérhetővé, illetve alapvető textológiai annotációkkal láttuk el a szövegeket (pl. törlés, rövidítés, betoldás, hiba). A források átírásakor alapvetően a betűhű elvek követésére törekedtünk, kivételt csak a megértést hátráltató esetekben tettünk.

[Részletes szövegátírási alapelvek hamarosan!]

Források

Ady, Endre. „Kiss József ünnepén” VI. évf., 23 (1913). https://epa.oszk.hu/00000/00022/00141/04607.htm.

Hegedüs, Géza. „Kiss József”. In A magyar irodalom arcképcsarnoka. Budapest: Trezor kiadó, 1995. https://www.mek.oszk.hu/01100/01149/html/kissjozs.htm. „Magyar Zsidó Lexikon: SZEMÉLYNÉV: Kiss József”. Elérés 2020. december 4. http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/szocikk/12612.htm.

Kenyeres, Ágnes, szerk. „Kiss József (1883-1849)”. Magyar Életrajzi Lexikon. Budapest, 1967. https://www.szaktars.hu/akademiai/view/kenyeres-agnes-szerk-magyar-eletrajzi-lexikon-1-a-k-1967

Pintér Jenő. „KISS JÓZSEF”. In Magyar irodalomtörténet a XIX. század utolsó harmadában, Köt. VII. Elérés 2022. november 16. https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/MagyarIrodalom-magyar-irodalomtortenet-1/magyar-irodalomtortenet-pinter-jeno-5116/7-a-magyar-irodalom-a-xix-szazad-utolso-harmadaban-2239/a-kolteszet-2513/kiss-jozsef-25E8/.

Szerb, Antal. Magyar irodalomtörténet. Szerkesztette Zsuzsa Király, Bálint Balassa, István Gyöngyösi és Ferenc Kazinczy. Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1972.

Szinnyei József. „Kis József”. In Magyar írók: élete és munkái, [Nachdr. der Ausg.] Budapest 1891-1914. A magyar könyvkiadók és könyvterjesztők egyesülése utánnyomat-sorozata. Budapest: Hornyánszky, 1980. http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/k/k11209.htm.

feladó-címzett típus keletkezés
Kiss József – Kiss Hanna (1870-02-15) levél 1870-02-15
Kiss József – Fincicky Mihály (1870-12-20) levél 1870-12-20
Kiss József - Fincicki Mihály (1871-02-11) levél 1871-02-11
Kiss József – Fincicky Mihály (1871-06-08) levél 1871-06-08
Kiss József - Fincicky Mihály (1871-12-24) levél 1871-12-24
Kiss József – Fincicky Mihály (1872-01-19) levél 1872-01-19
Kiss József – Fincicky Mihály (1872-03-29) levél 1872-03-29
Kiss József – Fincicky Mihály (1872-10-14) levél 1872-10-14
Kiss József – Habsburg-Lotharingiai József Károly Lajos (1876-04-13) levél 1876-04-13
Kiss József – Endrődi Sándor (1882-06-03) levél 1882-06-03
Kiss József – Neumann Frigyesné (1888-03-01) levél 1888-03-01
Kiss József – Horváth Géza (1888-03-03) levél 1888-03-03
Kiss József – Kiss Józsefné (1889-08-08) zárt levelezőlap 1889-08-08
Jékey Aladár – Kiss József (1890. márc. 11.) levél 1890-03-11
Hóry Etelka – Kiss József (1890-10-18) levél 1890-10-18
Baksay István – Kiss József (1892-07-07) levél 1892-07-07
Strausz Miklós – Kiss József (1892-10-21) levél 1892-10-21
Kiss József – Kiss Józsefné (1893-07-27) levél 1893-07-27
Kiss József – Epstein Vilmosné (1894-01-12) levél 1894-01-12
Kiss József – Kiss Józsefné (1894-08-02) levél 1894-08-02
Kiss József – Sándor Pál (1899-10-27) levél 1899-10-27
Bánóczi József – Kiss József (1899-12-01) levél 1899-12-01
Berzeviczy Albert – Kiss József (1899-12-10) névjegy 1899-12-10
Ismeretlen – Kiss József (1901-08-05) levél 1901-08-05
Balkányi Kálmán – Kiss József (1901-08-09) levél 1901-08-09
Beck Ilona – Kiss József (1902-03-18) levél 1902-03-18
Gyalui Farkas – Kiss József (1902-04-27) levél 1902-04-27
Kiss József – Endrei Zalán (1902-04-29) levél 1902-04-29
Glatz Károly – Kiss József (1902-05-[n.n.]) levél 1902-05
Gyalui Farkas – Kiss József (1902-05-23) levél 1902-05-23

n.a. (116)
n.a. (39)

n.a. (117)
n.a. (41)

1890 (2)
1892 (2)
1893 (1)
1894 (2)
1899 (3)
1901 (2)
1902 (9)
1903 (2)
1904 (2)
1905 (2)
1907 (12)
1908 (6)
1909 (9)
1910 (1)
1911 (6)
1912 (1)
1913 (11)
1914 (3)
1915 (1)
1916 (1)
1918 (4)
1919 (3)
1920 (4)
1921 (3)
1922 (1)
1923 (1)
1928 (1)