_011_04_f01r.jpg)
Képes Regénytár
Szerkesztősége
Budapest, 1873 Marcz. 29.
Kedves barátom Gáspár Imre!
Én a „Magányban” vagy a „Krisztus” (ily
czím alatt jelent meg
tegnap
a „
Nemz
. Hírlap”-ban) [rövidítés] Nemzeti
czímű költeménytől vártam, hogy oly ha¬
tást fog önre tenni, mint legalább is
a „Betegen”. Sajnálom, hogy csalódtam.
Én e költeményem ellen már akkor tilta¬
koztam, midőn ily czímet adtam neki
és kételkedem, hogy másoknak is oly mér¬
tékben fogna tetszeni, mint önnek, ki a
beteges hangulatok iránti előszerete¬
tét maig
[!]
sem bírta leküzdeni. Egyébi¬ [sic!]
ránt, édes barátom, Imre! Köszönöm
elragadtatását, ki kell azonban je¬
lentenem, hogy az üvegharangot
nem szeretem, az aeol hárfa pedig
távolról sem oly szép, mint a
Rácz Pali hegedűje. A „Lea Esztert”
küldöm önnek. Tegyen vele, amit akar.
A „Simon Judit” sokkal szebb. Szerdán
felolvassák a „Kisfaludy Társaságban,
vasárnap pedig a „Magyarországban”
fog megjelenni. Majd élvezheti.
Megengedem önnek, hogy a „Lea Eszter”
helyett ezt vegye fel az anthologiába.
_012_04_f01v.jpg)
Még egyet. Iparkodjék ön a gyüjteménybe egy
két humoros verset is felvenni, mert
különben igen egyhangu lesz. Képzelem, hogy
tömérdek fájdalom lesz együtt; egy egész
nemzedék világfájdalma! Kérje meg ön
[...]
, hogy engedjen át önnek humoros [hiányzó szövegrész]
versei közül
[...]
egykettőt, talán csak lesz [hiányzó szövegrész]
neki. Én a magam részéről felajánlom
önnek a „Redactor úr” czímü elég ha¬
tásos és kedélyes bohóságot – negyedik
versnek. Lesz eszerint: „Lea Eszter” vagy
„Simon Judit”. „Krisztus” „Nászbokréta”
és „Redactor úr” valamennyi egymás¬
tól merőben elütő tárgy és hangulat.
Ha az utóbbi nincs birtokában, megkül¬
döm. Szeretném ismerni az ön összeállí¬
tását; egy anthologia összeállításánál
sok mindenfélére kell vigyázni. Ha
Pestre jő, kérem nézzen be hozzám.
És most engedje, hogy legközelebb
megjelent költeményére én is te¬
gyek egy két megjegyzést. Utol¬
só versszakát kivéve nem sokat ér;
mennyivel megkapóbb a mit ön
Petőfi emlékezetére írt; bár ab¬
ban is van elég homály, de utol¬
só három strófája mily tiszta,
mily szép
[törölt]
« , »!
[betoldás]
[törölt]
« és »mennyi igaz érzelemmel, lelkesedéssel
párosul. Egyik strófáját meg¬
tanultam könyvnélkül
[!]
. És [sic!]
_013_04_f02r.jpg)
ahoz
[!]
hasonlítva mily sápadt egy vers [sic!]
ez a „szilaj vasut.” Mit akar ön a
„fehér asszonyoktól”? Hagyja a pokol¬
ba azokat a régi várakat, azt a
hazug romantikát, azt a lovagre¬
gényekbe és holmi Z
[törölt]
« y »i
chy Gézáknak [betoldás]
való borzalmasságokat! Hisz ön
poéta! Mi szüksége önnek a czif¬
raságra? Mily egyszerűen és szépen
bemutatja ön a fecskét! Ön tud
természetes lenni és mégis oly rit¬
kán az. A „Képes Világban” egyszer
közöltem Öntöl egy verset: Egy
grófnő halálára.
Adrienne
Annak első stró¬
fája Nordau Miksát elragadta.
Tudja ön hogy mit jelent az? Nor¬
dau Miksa kegyetlen szigoruságu
kritikus, v
[törölt]
« á »a
lóságos Herodes a [betoldás]
versekre nézve. Ő el volt ragad¬
tatva. Én Nordau Miksától tanul¬
tam szigorú lenni saját – termé¬
keim iránt és óhajtanám, hogy
maga iránt ön is az legyen. Ennek a
szilaj vasutnak a verselése is oly
darabos, annyi a ragasztéka, akár
egy Szász Károly féle versnek. Én őszintén
félek, hogy ön
Sz. K
-nak már is tul¬ [rövidítés] Szász Károly
ságosan nagy befolyást engedett
maga fölött.
_014_04_f02v.jpg)
Multkori levelemet kétségbeesett helyzet¬
ben írtam; helyzetem azóta nem vál¬
tozott, de az a gondviselés, mely vál¬
ságos pillanatokban eddig soha sem
hagyott el, egy reménysugárt kül¬
dött isolalt magányos pályámra.
Az öreg Toldy Ferencznek köszönhe¬
tem, hogy a közfigyelem kissé felém
kezd fordulni és Toldy Pista tető¬
től talpig gentleman. Olvassa
el a „
Nemz
. Hírlapban” mily reclamot [rövidítés] Nemzeti
csapott mellettem. Valaki iránt
igazságosnak lenni, higyje
[!]
el ahoz[sic!]
[!]
[sic!]
is kell bizonyos bátorság, ki¬
vált, ha az a valaki oly rá¬
galmazott mostoha gyer¬
meke az irodalomnak mint
én! Üdvözlöm Önt
Írjon mielőbb
barátjának
Kissnek
