Személynév lista

  •  
    Pallagi Erzsébet
    Pallagi Erzsébet
    (1859–1924)
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    édesanyja,
    Pallagi József
    Pallagi József
    beregújfalusi
    Beregújfalu
    református lelkész és
    Nyilas Katalin
    Nyilas Katalin
    legidősebb gyermeke. Felnőttkort megért testvérei:
    Pallagi László
    Pallagi László
    ,
    Pallagi József
    Pallagi József
    ,
    Pallagi Gyula
    Pallagi Gyula
    . Édesapja korai halála után, a 10 éves lány a parókiáról a pataki iskolatárs, id.
    Zsindely István
    Zsindely István
    családjához került. Két évet töltött itt, közben elsajátíthatta a gimnázium I. és II. osztályának tananyagát, így tett szert a latin és a görög nyelv megközelítőleg alapfokú ismeretére. Később anyai nagybátyjánál, a 19. század elején még nagybirtokos múltú Szegedy családnál lakott,
    Szegedy Istvánnál
    Szegedy István
    Petneházán
    Petneháza
    . 1874-ben édesanyja eladta a beregújfalusi birtokot és
    Csécsén
    Tiszacsécse
    vett egy kisebbet, ahol testvére,
    Nyilas István
    Nyilas István
    gazdálkodott. Pallagi Erzsébet Csécsén már a családi munkában segédkezett. A paraszti szegénységben élő családban ekkor is élt a néhai családfő,
    Pallagi József
    Pallagi József
    beregi református egyházmegye főjegyzője által képviselt életszínvonal emléke, a falusi értelmiség tudatvilága. Nyilas Katalin igyekezett a család vagyoni helyzetét megszilárdítani,
    Móricz Bálinthoz
    Móricz Bálint
    adta lányát feleségül. Pallagi Erzsébet 1878. május 30-án házasodott össze Móricz Bálinttal, akitől kilenc gyermeke született (közülük kettő,
    Gyula
    Móricz Gyula
    1885-ben csecsemő korában és
    László
    Móricz László
    1893-ban vagy 1894-ben kisgyermek korában meghalt). Édesanyja alakját Móricz még számos írásában (elbeszéléseiben, regényeiben, tanulmányaiban, nyilatkozataiban, naplóiban) megörökítette, többször is hangsúlyozva szerepét írói arculatának alakulásában. Forrás: Móricz Zsigmond, "Vallomás", Pesti Napló, 1927. máj. 22., 2–3.; Móricz Zsigmond, "Áldozócsütörtök", in Móricz Zsigmond, Esőleső társaság (Budapest: Athenaeum, 1931), 174–197.; Móricz Zsigmond, Életem regénye, Móricz Zsigmond művei (Budapest: Athenaeum, 1939), 13–14.; Móricz Miklós, Móricz Zsigmond indulása (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1959), 50–51.; Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 13–14., 19–21.
  •  
    Hajdu István
    Hajdu István
    (1845?–1899) evangelikus református néptanító
    Debrecenben
    Debrecen
    , a Miklós utcai leányiskolában. Fiának,
    Lászlónak
    Hajdu László
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    volt a házi nevelője, amikor a harmadik gimnáziumi osztályt végezte a debreceni kollégiumban az 1893–1894-es tanévben. Móricz a Hajdu-családnál lakott 1894 júniusáig, amikor szüleihez költözött
    Sárospatakra
    Sárospatak
    . Forrás: Móricz Zsigmond, Naplók: 1930–1934, kiad. Cséve Anna et al. (Budapest: Noran Könyvesház Kft., 2016), 781–785.; Hajdu István gyászjelentése, Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára, hozzáférés: 2021.10.11.; Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 51–52.
  •  
    Ember Anna
    Ember Anna
    (1861?–1942)
    Hajdu István
    Hajdu István
    felesége. Forrás: Hajdu István gyászjelentése, Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára, hozzáférés: 2021.10.11.; Hajdu Istvánné Ember Anna gyászjelentése, Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára, hozzáférés: 2021.10.11.
  •  
    Hajdu László
    Hajdu László
    (1883?–1906)
    Hajdu Istvánnak
    Hajdu István
    ,
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    debreceni szállásadójának harmadik gyermeke. Móricz Zsigmond tanítványa az 1893–1894-es tanévben, később joghallgató. Móricz 1934. december 22.-i naplójában emlékezik meg róla. Forrás: Hajdu László gyászjelentése, Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára, hozzáférés: 2021.10.11.; Móricz Zsigmond, Naplók: 1930–1934., kiad. Cséve Anna et al. (Budapest: Noran Könyvesház Kft., 2016), 782–783.
  •  
    Hajdu Gyula
    Hajdu Gyula
    (?–?)
    Hajdu István
    Hajdu István
    ötödik gyermeke. Forrás: Hajdu István gyászjelentése, Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára, hozzáférés: 2021.10.11.
  •  
    Hajdu Sándor
    Hajdu Sándor
    (?–?)
    Hajdu István
    Hajdu István
    hatodik gyermeke. Forrás: Hajdu István gyászjelentése, Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára, hozzáférés: 2021.10.11.
  •  
    Majthényi Miklós
    Majthényi Miklós
    (1881–?) Szombatfalvy-Majthényi Miklós,
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    gimnáziumi osztálytársa
    Debrecenben
    Debrecen
    , a Légy jó mindhalálig Gimesijének modellje.
    Móricz
    Móricz Zsigmond
    , miután eltávozott a Debreceni Kollégiumból[PIM], rendszeresen levelezett vele a gimnáziumi évek alatt, majd 1900 és 1904 között állandó vendég volt családjánál, rövid ideig náluk lakott
    Kispesten
    Kispest
    , ahol
    Majthényi
    Majthényi Miklós
    édesanyja,
    Szombatfalvy Klára
    Szombatfalvy Klára
    szívesen látta vendégül fia más debreceni ismerőseivel együtt.
    Majthényi Miklós
    Majthényi Miklós
    a
    budapesti
    Budapest
    királyi tudományegyetemen végzett jogot, 1905-től Udvarhely vármegyében közigazgatási gyakornok, majd tiszteletbeli aljegyző, 1908-tól megyei főjegyző lett. 1914-től
    Székelyudvarhely
    Székelyudvarhely
    , 1919–1922-ig
    Kecskemét
    Kecskemét
    polgármestere, később a Népjóléti Minisztériumban miniszteri tanácsos, majd az Országos Társadalombiztosító Intézet igazgatója, mely állásából saját kérésére 1944. nov. 17-én felmentették. Forrás: "Hivatalos rész: I.", Budapesti Közlöny, 1944. nov. 19., 1.; Kántor Lajos, "Móricz Zsigmondról – magnószalagon", Korunk 26 (1967): 1254–1261, 1259.; Buza Péter, "A postamestert Klári néninek hívták", Budapest 19, 7. sz. (1981), 18–21.; Péterné Fehér Mária, szerk., Kecskemét polgármesterei: 1848–1950 (Kecskemét: Fax Info, 1996).
  •  
    Hesz Antónia
    Hesz Antónia
    (?–1899)
    Heeger János
    Heeger János
    anyai nagyanyja.
  •  
    Dorogi Lajos
    Dorogi Lajos
    (?–?) a
    kisújszállási
    Kisújszállás
    gimnázium tanulója, 1898-ban érettségizett, egy évvel korábban, mint
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    . Forrás: Pallagi Gyula, kiad., A kisujszállási államilag segélyezett ev. ref. főgymnásium értesitője az 1897–98. tanévről (Kisujszállás: Szekeres József könyvnyomdája, 1898), 104, 106.
  •  
    Heeger János
    Heeger János
    (1880–1962)
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    aradi
    Arad
    ismerőse, levelezőpartnere 1898 és 1899 között, később út- és hídépítőmérnök lett.
  •  
    Póka Margit
    Póka Margit
    (1861–1882)
    Heéger Ernő
    Heéger Ernő
    első felesége.
  •  
    Heéger Ernő
    Heéger Ernő
    (?–1897) ügyvéd.
  •  
    Póka Mária
    Póka Mária
    (1849–1923)
    Heéger Ernő
    Heéger Ernő
    második felesége.
  •  
    Gulácsy Ottília
    Gulácsy Ottília
    (?–?) Szombatfalvy György felesége. Lánya
    Szombatfalvy Klára
    Szombatfalvy Klára
    , unokája
    Majthényi Miklós
    Majthényi Miklós
    .
  •  
    Papp Gusztáv
    Papp Gusztáv
    (?–?) a Debreceni Református Kollégium[PIM] tanulója volt.
  •  
    Hildenstab Lajos
    Hildenstab Lajos
    (1894–?)
    Majthényi Miklós
    Majthényi Miklós
    féltestvére.
    Édesanyja
    Szombatfalvy Klára
    második,
    Hildenstab Antallal
    Hildenstab Antal
    kötött házasságából három féltestvére született, közülük a legkisebb. Forrás: Hildenstab Lajos Béla keresztelési anyakönyvi bejegyzése, "Hungary, Catholic Church Records, 1636-1895", database, FamilySearch (https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XZNJ-F5V : 26 August 2021), Hildenstab Ant. in entry for Hildenstab Lajos Bela, 1894., hozzáférés: 2021.10.15. ; Buza Péter, "A postamestert Klári néninek hívták", Budapest 19, 7. sz. (1981), 18–21, 19.
  •  
    Németh Lászlóné
    Németh Lászlóné
    (?–?)
    Németh László
    Németh László
    ügyvéd felesége, aki 1890-ig a Sárospataki gimnázium jog- és jószágigazgatója volt.
  •  
    Balázs József
    Balázs József
    (1879–?) ügyvéd. 1898-ban érettségizett a
    kisújszállási
    Kisújszállás
    gimnáziumban, 1899-ben joghallgató volt.
  •  
    Németh László
    Németh László
    (?–?) ügyvéd, 1890-ig a
    sárospataki
    Sárospatak
    gimnázium jog- és jószágigazgatója.
  •  
    Barcza József
    Barcza József
    (1871–1921) író, műfordító, gimnáziumi tanár
    Kisújszálláson
    Kisújszállás
    .
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    osztályában latin nyelvet tanított. Forrás: Pallagi Gyula, szerk., A kisujszállási államilag segélyezett ev. ref. főgymnásium értesitője az 1897–98. tanévről, (Kisujszállás: Szekeres József könyvnyomdája, 1898), 46.
  •  
    Sinka Sándor
    Sinka Sándor
    (1854–1924) 1884-től tanár, 1899-től igazgató a Debreceni Református Kollégium[PIM] Főgimnáziumában. Forrás: Szinnyei József, Magyar írók élete és munkái, 14 köt. (Budapest: Hornyánszky Viktor császári és királyi udvari Könyvnyomda, 1891–1914), 12:1146.; Sinka Sándor gyászjelentése, Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára, hozzáférés: 2021.10.21.
  •  
    Csiky Lajos
    Csiky Lajos
    (1852–1925) a Debreceni Református Kollégium[PIM] Teológiai Akadémiájának (gyakorlati teológia tanszék) tanára, 1899-től akadémiai igazgató, a Debreczeni Protestáns Lap tulajdonosa és felelős szerkesztője. Forrás: Magyarország tiszti cím- és névtára 18 (1899), 546.; Barcza József, szerk., A Debreceni Református Kollégium története (Budapest: Magyarországi Református Egyház Sajtóosztálya, 1988), 247.
  •  
    Gáldy Béla
    Gajda Béla
    (1884–1945) gimnáziumi tanár, igazgató. A Kisújszállási Főgimnáziumban tanult, ötödikes volt, amikor
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    érettségizett. Valószínűleg az Arany János önképzőkörből ismerték egymást, melynek rendkívüli tagjai lehettek az ötödikes és hatodikos diákok is. A gimnázium értesítőiben nincsenek felsorolva a rendkívüli tagok, azonban az 1900–1901-es tanévben
    Gajda Béla
    Gajda Béla
    – immár hetedikesként – a kör aljegyzőjeként szerepel. Forrás: Pallagi Gyula, szerk., A kisujszállási államilag segélyezett ev. ref. főgymnásium értesitője az 1898–99. tanévről, (Kisujszállás: Szekeres József könyvnyomdája, 1899), 91.; Pallagi Gyula, szerk., A kisujszállási államilag segélyezett ev. ref. főgymnásium értesitője az 1900–901. tanévről, (Kisujszállás: Szekeres József könyvnyomdája, 1901), 118.; Móricz Zsigmond, A Kelet Népe szerkesztője: Levelek II. (A levelek jegyzetei), kiad. Sz. Fehér Judit, G. Merva Mária, Tasi József, vál., utószó Tasi József (Budapest: Argumentum Kiadó – Magyar Irodalom Háza, 1999), 202.
  •  
    Móricz István
    Móricz István
    (1881–1915) hivatalnok,
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    legidősebb öccse. A
    sárospataki
    Sárospatak
    gimnáziumban tanult, 1901-ben megkapta bátyja állását a Kultuszminisztérium számvevőségén
    Budapesten
    Budapest
    . 1908-ban házasságot kötött
    Nagy Lenkével
    Nagy Lenke
    , két gyermekük született. Az első világháborúban katona lett, 1915. szeptember 22-én elesett az olasz fronton. Forrás: Tábori posta Móricz Zsigmondnak, 1915. szept. 23., analekta, PIM kézirattár, M. 100/5284/3.; Nagy Lenke és Móricz István jegyességi értesítése, kisnyomtatvány, PIM kisnyomtatványtár, Any.762/1, hozzáférés: 2018.10.10.
  •  
    Móricz Dezső
    Móricz Dezső
    (1883–1923) Móricz Bálint Dezső, tanár, református lelkész, farmer.
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    második öccse. Gimnáziumi tanulmányai közben tanító volt
    Imregen
    Imreg
    , majd
    Vajdácskán
    Vajdácska
    , ezért az érettségit csak késéssel, 1903 nyarán tette le a Kisújszállási Főgimnáziumban. Tanulmányait a Budapesti Tudományegyetem bölcsészkarán folytatta történelem-földrajz szakon. Történeti tárgyú értekezése, a Magyarország harcai Németország ellen, 1909-ben jelent meg. 1907-ben az Egyesült Államokba emigrált, és a pennsylvaniai Pittsburgh melletti kisvárosban,
    Allegheny-ben
    Allegheny
    telepedett le, ahol református pap, majd földbirtokos lett. Életének ezt követő szakaszáról a levelezés és a családtagok visszaemlékezései ellentmondásos képet rajzolnak ki, különösen, ami anyagi helyzetét és családi állapotát illeti. Kétszer nősült, korábbi házasságát azonban nem bontotta fel. Első feleségétől,
    Brüll Rózsikától
    Brüll Rózsika
    két, második feleségétől,
    Gwillim, Winifred Nora
    Gwillim, Winifred Nora
    ápolónőtől, akit már az Egyesült Államokban ismert meg, öt gyermeke született. 1923 nyarán tisztázatlan körülmények között agyonlőtték. Művei: Móricz Bálint Dezső, Magyarország harcai Németország ellen a királyság első félszázadában (Budapest: Berkovits, 1909). Forrás: "Móricz Zsigmond gyásza", Népszava, 1923. júl. 20., 7.; "Móricz Zsigmond öccsét agyonlőtték Amerikában", Ellenzék, 1923. júl. 21., 4.; Móricz Miklós, Móricz Zsigmond indulása (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1959), 469.; Vasváry Ödön, "Móricz Zsigmond öccse Amerikában", Szabadság, 1971. dec. 10., 8.; Móricz Zsigmond, Levelei, szerk., jegyz. F. Csanak Dóra, 2 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1: 323.; Móricz Virág, Apám regénye, (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1979), 237–238.
  •  
    Móricz Miklós
    Móricz Miklós
    (1886–1966) statisztikus, író, újságíró, ügyvéd, nyomdász,
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    negyedik öccse. A gimnáziumot
    Sárospatakon
    Sárospatak
    kezdte, 1899 őszén iratkozott át a
    kisújszállási
    Kisújszállás
    gimnáziumba, és
    Móricz Zsigmondhoz
    Móricz Zsigmond
    hasonlóan
    Pallagi Gyula
    Pallagi Gyula
    igazgatói lakásában lakott. Először gépészmérnöknek készült, majd 1906-ban a
    budapesti
    Budapest
    tudományegyetem jogi karára iratkozott be, végül a kolozsvári egyetemen szerzett államtudományi doktori címet 1912-ben. Ebben az évben ismerte meg
    Miskolczy Erzsébetet
    Miskolczy Erzsébet
    , akit később feleségül vett. Már egyetemi évei alatt több hírlapnak munkatársa volt, majd közgazdasági és demográfiai témájú esszéket, tanulmányokat publikált többek között a Nyugatban[PIM], a Huszadik Században és a Közgazdasági Szemlében. Statisztikusi munkásságának legkiemelkedőbb teljesítménye – tudományos publikációi és előadásai mellett – az 1933-ban indított Statisztikai Tudósító c. lap (STUD), melynek 1944-es megszűnéséig felelős szerkesztője volt. A nyomdászatban is elismert szaktekintélynek számított: az 1920-as években alakult Móricz és Lengyel Nyomda társtulajdonosa,
    Kner Izidor
    Kner Izidor
    leszármazottjainak barátja 1941-ben saját nyomdát alapított, mely 1948-as államosításáig működött. A fordulat évétől kezdve egészen az 1960-as évek elejéig, sok kortársával együtt, a mellőzött vagy jelentéktelen feladatokkal megbízott tudósok életét élte. Az '50-es években kezdett el dolgozni Móricz Zsigmond életrajzán, melyből végül két, a pályakezdés éveit tárgyaló kötet jelent meg Móricz Zsigmond indulása (1959) és Móricz Zsigmond érkezése (1966) címen. 1966-ban, trombózisban halt meg. Forrás: Kápolnai Iván, Móricz Miklós: Egy statisztikus, irodalomtudós, szerkesztő, nyomdász, gazdaság- és társadalomkutató életműve, Történeti statisztikai tanulmányok 11 (Budapest: Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár, 2008).
  •  
    Nyilas Katalin
    Nyilas Katalin
    (1839–1906)
    Nyilas József
    Nyilas József
    ,
    csécsei
    Tiszacsécse
    református lelkész és csetfalvi
    Isaák Erzsébet
    Isaák Erzsébet
    lánya,
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    anyai nagyanyja,
    Pallagi József
    Pallagi József
    felesége. Büszkén éltette a családban nemesi származásának legendáját, megalapozva ezzel
    Móricznak
    Móricz Zsigmond
    azt a felfogását, hogy felmenői révén a magyar társadalom nemesi rétegéhez is rokoni szálak fűzik (ezt
    Móricz Miklós
    Móricz Miklós
    genealógiai kutatásai cáfolták).
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    részletesen ír családjának anyai ágáról, illetve nagyanyjáról többek között
    Szeremley Barnának
    Szeremley Barna
    szóló, 1903. április 16-ai levelében , valamint az Életem regényében.
    Nyilas Katalin
    Nyilas Katalin
    alakját ezek mellett a Forr a bor és Bál c. műveiben is megörökítette. Forrás: Móricz Zsigmond, Életem regénye, Móricz Zsigmond művei (Budapest: Athenaeum, 1939), 12–23.; Móricz Miklós, Móricz Zsigmond indulása (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1959), 25–34.; Móricz Zsigmond, Levelei, szerk., jegyz. F. Csanak Dóra, 2 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1:330.
  •  
    Pallagi László
    Pallagi László
    (1860–1917) gépészkovács, tisztviselő.
    Móricz
    Móricz Zsigmond
    anyai nagybátyja. Gépészkovács volt
    Turistvándiban
    Túristvándi
    , majd 1884-től városi végrehajtó, később díjnok
    Kisújszálláson
    Kisújszállás
    , végül 1901-től telekkönyvi tisztviselő, illetve írnok
    Szilágysomlyón
    Szilágysomlyó
    . Felesége
    Z. Kiss Emma
    Z. Kiss Emma
    . Házasságukból négy gyermek született:
    László
    ifj Pallagi László
    ,
    Gyula
    Pallagi Gyula
    ,
    Pál
    Pallagi Pál
    és
    Emma
    Pallagi Emma
    . Forrás: Pallagi László gyászjelentése, Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára, hozzáférés: 2018.09.10. ; Varga-Móricz Ida, Heten voltunk (Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzsák Közművelődési Kiadó, 1984), 150.
  •  
    Móricz Ida
    Móricz Ida
    (1894–1987) szobrász, grafikus, keramikus,
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    húga.
  •  
    Pallagi József
    Pallagi József
    (1861?–1938) cipész, vincellér,
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    anyai nagybátyja.
  •  
    Kovács Gyula
    Kovács Gyula
    (?–?)
    Móricz István
    Móricz István
    1899-ben megbuktatott osztálytársa. Forrás: Radácsi György és Szinyei Endre, szerk., A sárospataki ev. ref. főiskola (akadémia és gymnasium) értesítője az 1898–1899. iskolai évről (Sárospatak: Steinfeld Jenő, 1899), 218–219.
  •  
    Verebélyi József
    Verebélyi József
    (?–?)
    Móricz István
    Móricz István
    1899-ben megbuktatott osztálytársa. Forrás: Radácsi György és Szinyei Endre, szerk., A sárospataki ev. ref. főiskola (akadémia és gymnasium) értesítője az 1898–1899. iskolai évről (Sárospatak: Steinfeld Jenő, 1899), 218–219.
  •  
    Tóth Gyula
    Tóth Gyula
    (?–?)
    Móricz István
    Móricz István
    1899-ben megbuktatott osztálytársa. Forrás: Radácsi György és Szinyei Endre, szerk., A sárospataki ev. ref. főiskola (akadémia és gymnasium) értesítője az 1898–1899. iskolai évről (Sárospatak: Steinfeld Jenő, 1899), 218–219.
  •  
    Szabó Zoltán
    Szabó Zoltán
    (?–?)
    Móricz István
    Móricz István
    1899-ben megbuktatott osztálytársa. Forrás: Radácsi György és Szinyei Endre, szerk., A sárospataki ev. ref. főiskola (akadémia és gymnasium) értesítője az 1898–1899. iskolai évről (Sárospatak: Steinfeld Jenő, 1899), 218–219.
  •  
    Fekésházy Zoltán
    Fekésházy Zoltán
    (?–?)
    Móricz István
    Móricz István
    1899-ben megbuktatott osztálytársa. Forrás: Radácsi György és Szinyei Endre, szerk., A sárospataki ev. ref. főiskola (akadémia és gymnasium) értesítője az 1898–1899. iskolai évről (Sárospatak: Steinfeld Jenő, 1899), 218–219.
  •  
    Tatár Sándor
    Tatár Sándor
    (?–?)
    Móricz István
    Móricz István
    1899-ben megbuktatott osztálytársa. Forrás: Radácsi György és Szinyei Endre, szerk., A sárospataki ev. ref. főiskola (akadémia és gymnasium) értesítője az 1898–1899. iskolai évről (Sárospatak: Steinfeld Jenő, 1899), 218–219.
  •  
    Boros Mariska
    Boros Mariska
    (?–?) feltételezhető, hogy annak a
    Boros Ferencnek
    Boros Ferenc
    a felesége, aki
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    szállásadója volt a debreceni gimnáziumi évek alatt.
  •  
    Erdős József
    Erdős József
    (1856–1946) református lelkész, teológus, a Debreceni Református Kollégium[PIM] Teológiai Akadémiájának tanára.
    Erdős
    Erdős József
    1888-ban szerzett tudományos fokozatot, s ugyanebben az évben kapta meg
    Debrecenben
    Debrecen
    az újszövetségi tudományok és az ószövetségi bevezetés tanszékét. Tudományos tevékenységének egyik kiemelkedő munkája a hiánytalan magyar fordításának elkészítése 1884-ben. Forrás: Heidelbergi Káté, ford., bev. Erdős József (Lugos: Traunfellner, 1884).; Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:438.; Barcza József, szerk., A Debreceni Református Kollégium története (Budapest: Magyarországi Református Egyház Sajtóosztálya, 1988), 247.; Csohányi János, "Simai Erdős József", Egyháztörténeti Szemle 12, 3. sz. (2011): 68–76.
  •  
    Kabay György
    Kabay György
    (1872–1934) gépészmérnök.
  •  
    Kabay Juliska
    Kabay Juliska
    (?–?) a Kisújszállási Főgimnázium III. osztályának magántanulója volt. Forrás: Pallagi Gyula, szerk., A kisujszállási államilag segélyezett ev. ref. főgymnásium értesitője az 1899–900. tanévről, (Kisujszállás: Szekeres József könyvnyomdája, 1900), 82.
  •  
    Szitnyai Elek
    Szitnyai Elek
    (1854–1923) tanár, filozófus, pedagógiai és pszichológiai munkák szerzője. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:788.
  •  
    Czakó Elemér
    Czakó Elemér
    (1876–1945) muzeológus, könyvkiadó, iparművészeti szakíró, filatélista. 1899 és 1905 között az Iparművészeti Múzeum könyvtárosa volt.
  •  
    Hazafi Verai János
    Hazafi Verai János
    (1846–1905) önjelölt vándorköltő, aki az 1870-es évektől gyalog járta az országot és árulta színes cédulákra nyomtatott alkalmi verseit. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 3:299.
  •  
    Sinay Sámuel
    Sinay Sámuel
    (?–?) ügynökként tevékenykedett
    Debrecenben
    Debrecen
    . A család rokonságban állt a híres
    debreceni
    Debrecen
    Sinay családdal.
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    , majd
    Móricz Dezső
    Móricz Dezső
    egykori szállásadója
    Debrecenben
    Debrecen
    .
    Móricz Miklós
    Móricz Miklós
    a családot Szinay névváltozatban is említi. Forrás: Móricz Miklós, Móricz Zsigmond indulása (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1959), 267, 479.; Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 542.; Siany Sándor gyászjelentése, OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtár.
  •  
    Nyilas Gusztáv
    Nyilas Gusztáv
    (1866–1938)
    tiszacsécsei
    Tiszacsécse
    földbirtokos, gazda,
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    másodnagybátyja.
    Pallagi Erzsébet
    Pallagi Erzsébet
    nagybátyjának,
    Nyilas Istvánnak
    Nyilas István
    , és
    Komáromi Juliannának
    Komáromi Julianna
    a fia. Testvérével,
    Kálmánnal
    Nyilas Kálmán
    Csécse
    Tiszacsécse
    legnagyobb gazdáinak számítottak. Forrás: Móricz Zsigmond, Életem regénye, Móricz Zsigmond művei (Budapest: Athenaeum, 1939), 10, 55.
  •  
    Móricz Károly
    Móricz Károly
    (1889–1978) építészmérnök.
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    legfiatalabb öccse, ikertestvére
    Móricz Sándor
    Móricz Sándor
    . Felesége
    Mikosevich Edit
    Mikosevich Edit
    . Házasságukból hat gyermekük született. 1923-ban Erdélybe költözött, a család
    Tordán
    Torda
    élt nagy szegénységben. 1932-ben települt vissza
    Budapestre
    Budapest
    ,
    Móricz Miklós
    Móricz Miklós
    szerzett számára statisztikai munkát. Forrás: Móricz Zsigmond, Naplók: 1930–1934., kiad. Cséve Anna et al. (Budapest: Noran Könyvesház Kft., 2016), 259, 854.
  •  
    Móricz Sándor
    Móricz Sándor
    (1889–1933) építész.
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    legfiatalabb öccse, ikertestvére
    Móricz Károly
    Móricz Károly
    . A Tanácsköztársaság alatt tanúsított magatartása miatt 1930-ig
    Vácon
    Vác
    töltötte börtönbüntetését. Felesége
    Szende Berta
    Szende Berta
    , fia
    Móricz István
    Móricz István
    , másodszor 1931-ben nősült. 1933-ban motorbalesetben halt meg. Forrás: Móricz Zsigmond, Naplók: 1924–1925., kiad. Cséve Anna et al. (Budapest: Noran Kiadó 2004 Kft., 2010), 824.; Móricz Zsigmond, Naplók: 1930–1934., kiad. Cséve Anna et al. (Budapest: Noran Könyvesház Kft., 2016), 104–108, 283–284, 296–300, 855.
  •  
    Szász Károly, legifj.
    Szász Károly, legifj.
    (1865–1950) író, drámaíró, kritikus, a jogtudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia[PIM], a Kisfaludy Társaság[PIM], valamint a Petőfi Társaság[PIM] tagja. 1888-tól a vallás- és közoktatásügyi minisztérium oktatásügyi szakértője, majd miniszteri osztálytanácsos, később az irodalmi, tudományos és közművelődési osztály főnöke. 1891 óta a Protestáns Új Képes Naptár szerkesztője. 1900-ban az Uránia Magyar Tudományos Egyesület[PIM] titkárává választották. 1910-től országgyűlési képviselő. Az 1911-ben alakult Magyar Irodalomtörténeti Társaság alelnöke. Publikációi számos napilapban, többek között a Fővárosi Lapokban, a Vasárnapi Ujságban, a Budapesti Szemlében és az Urániában[PIM] jelentek meg. Az utóbb említett ismeretterjesztő, tudományos folyóiratnál nem csak szerzőként, hanem társszerkesztőként is közreműködött 1900-tól 1924-ig. Legifjabb Szász Károly Móricz pályakezdésének alakulásában jelentős szerepet játszott: munka- és publikációs lehetőségeket teremtett számára. Ezt a kapcsolatot Móricz nagybátyja,
    Pallagi Gyula
    Pallagi Gyula
    gimnáziumi igazgató alapozta meg, aki 1900 januárjában levelet írt Szásznak annak hírére, hogy ő lesz az évben az érettségi vizsga kormánybiztosa
    Kisújszálláson
    Kisujszállás
    . A Móricz-szakirodalom mindeddig úgy tudta, Pallagi csak 1900. augusztus 4-i levelében kérte Szász támogatását jogász és újságíró unokaöccse érdekében. Forrás: Paál Ferencz, "Legifjabb Szász Károly dr.", Magyar Szalon, 19. évf. 36. köt. (1901–1902): 1: 357–361.; Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:711.; Móricz Miklós, Móricz Zsigmond indulása (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1959), 267., 479.
  •  
    Dóczy Gedeon
    Dóczy Gedeon
    (1832–1911) a debreceni ref. felsőbb leányiskola igazgatója.
  •  
    Kenézy Gyula
    Kenézy Gyula
    (1860–1931) orvos, nőgyógyász, szakíró, egyetemi tanár. 1885-től gyakorló orvos
    Debrecenben
    Debrecen
    , később tisztifőorvos, 1896-tól az általa szervezett Debreceni Bábaképző Intézet igazgatója. 1911-től a Csokonai Kör[PIM] első titkára. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:900.; Lampé László, "Kenézy Gyula, a Debreceni Egyetem első orvos-rektora", Gerundium 5, 1–2. sz. (2014): 5–27.
  •  
    Ács Béla
    Ács Béla
    (1889–1911)
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    keresztapjának,
    Ács Lajosnak
    Ács Lajos
    a gyermeke. Halálának évét
    Lengyel József
    Lengyel József
    Móricznak szóló 1911. május 25-i levelében említi. Forrás: Csorba Sándor, "Három kiadatlan Móricz-levél", Szabolcs-Szatmári Szemle 3 (1965): 133–137, 135.; Ács Béla születési anyakönyvi bejegyzése, "Hungary Civil Registration, 1895-1980," database with images, FamilySearch (https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:QVB6-Q9QC : 2 July 2019), Béla Acs, 18 Jul 1908; citing Death, Szabolcs, Magyarország, Archiv der Stadt Budapest (Archive of the City), Hungary. Hozzáférés: 2021.10.18.
  •  
    Ács Lajos
    Ács Lajos
    (1849–1923) szatmárcsekei református lelkész,
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    keresztapja. Forrás: Móricz Miklós, Móricz Zsigmond indulása (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1959), 57, 70.; Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 18.; Csorba Sándor, "Három kiadatlan Móricz-levél", Szabolcs-Szatmári Szemle 3 (1965): 133–137, 133.; Tiba Zsolt, Szatmárcseke, 2005, hozzáférés: 2018.10.03. ; "Hungary Reformed Church Christenings, 1624-1895," database, FamilySearch (https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:VFP1-7C7 : 17 February 2021), Zsigmond Móricz, 06 Jul 1879 Baptism; citing Csécse, Szatmár, Hungary, Országos Leveltár, Budapest (Hungary National Archives, Budapest); FHL microfilm 632,283, hozzáférés: 2021.09.24.
  •  
    Széchenyi Mária
    Széchenyi Mária
    (1863–1932) ebben az időben az 1898-ban megalakult bodrogközi jótékonysági nőegyesület elnöke volt. Forrás: Beregszászy István, Szinnyey Gerzson és Perényi József, "Közoktatásügy", in: Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája: a Magyar Korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája, szerk. Borovszky Samu, 21 köt. (Budapest: Apolló Rt.–Országos Monográfia Társaság, 1896–1910), 21:221–242, 227.
  •  
    Kovács Lajos
    Kovács Lajos
    (1845–1903) a református tanítóképző intézet tanára, 1895-től igazgatója, tankönyvíró.
  •  
    Rázsó Géza
    Rázsó Géza
    (1880–1920?) fizikatanár, iskolaigazgató,
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    kisújszállási
    Kisújszállás
    osztálytársa. Kapcsolatuk intellektuális természetű és inspiratív volt a fiatal Móricz számára, tőle kapja kölcsön Ludwig Büchner Erő és anyag című könyvét. Barátságuk a gimnáziumi éveket követően sem szakadt meg, mindketten – Móricz egy
    Debrecenben
    Debrecen
    töltött egyetemi tanév után –
    Pesten
    Budapest
    folytatták tanulmányaikat. Alakját Móricz Zsigmond a Forr a bor c. regény Jákobjában rajzolta meg. Valószínűleg Rázsó Gézával rokonságban álló Rázsó János családjánál lakott három évig
    Pallagi Gyula
    Pallagi Gyula
    , ennek az ismeretségnek köszönhetően a Rázsó családdal Móricz Zsigmond is jó barátságot ápolt. Forrás: Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 74–76. 87, 539.; Vargha Kálmán, Móricz Zsigmond és az irodalom, Irodalomtörténeti könyvtár 8 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1962), 25.; Móricz Zsigmond, Levelei, kiad. F. Csanak Dóra, 2 köt. Új magyar múzeum 7 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1:386.
  •  
    Ács Emma
    Ács Emma
    (?–?) Csobay Béláné,
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    keresztapjának,
    Ács Lajosnak
    Ács Lajos
    a gyermeke. Forrás: Csorba Sándor, "Három kiadatlan Móricz-levél", Szabolcs-Szatmári Szemle 3 (1965): 133–137, 135.;
    Lengyel József
    Lengyel József
    Móricz Zsigmondhoz írt 1911. május 25-i levele.
  •  
    Nagy Erzsébet
    Nagy Erzsébet
    (1848?–1900) Ács Lajosné,
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    keresztanyja,
    Ács Vilma
    Ács Vilma
    édesanyja.
    Csorba Sándor
    Csorba Sándor
    kutatásából tudjuk, hogy egy petróleumlámpa robbant fel a kezében, melytől égési sérüléseket szenvedett, és nemsokára, 1900. október 20-án meghalt. Forrás: Ács Lajosné Nagy Erzsébet gyászjelentése, OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtár, hozzáférés:2021.10.12.; Csorba Sándor, "Három kiadatlan Móricz-levél", Szabolcs-Szatmári Szemle 3 (1965): 133–137, 137.
  •  
    Ács Vilma
    Ács Vilma
    (1877–1950) Kandó Ferenczné,
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    keresztapjának,
    Ács Lajosnak
    Ács Lajos
    a gyermeke. Forrás: Csorba Sándor, "Három kiadatlan Móricz-levél", Szabolcs-Szatmári Szemle 3 (1965): 133–137, 135.;
    Lengyel József
    Lengyel József
    Móricz Zsigmondhoz
    Móricz Zsigmond
    írt 1911. május 25-i levele.
  •  
    Waldeck-Rousseau, Pierre
    Waldeck-Rousseau, Pierre
    (1846–1904) francia politikus, ügyvéd, 1899 és 1902 között Franciaország miniszterelnöke.
  •  
    Török Imre
    Török Imre
    (1867–1952) lelkész, költő. A
    debreceni
    Debrecen
    református főgimnáziumban tanított, majd 1902-ig
    Tiszaroffon
    Tiszaroff
    , 1904 és 1942 között
    Kisújszálláson
    Kisújszállás
    volt református lelkész. Forrás: Dienes Erzsébet, "Adatok a tiszaroffi református egyház és a Roffi Borbély család 17–20. századi múltjából", Református Tiszántúl 13, 2. sz. (2005): 21–24.; Dienes Erzsébet, "Török Imre esperes korképei a kisújszállási reformátusság száz év előtti életéről", Tisicum: A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16 (2007): 273–278.
  •  
    Soós Lajos
    Soós Lajos
    (1857?–1908) a Debreceni Református Kollégium[PIM] főiskolai háznagya, református lelkész. Forrás: Soós Lajos gyászjelentése, Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára.
  •  
    Vécsey Tamás
    Vécsey Tamás
    (1839–1912) jogtudós, akadémikus,
    Eötvös Loránd
    Eötvös Loránd
    egykori nevelője, 1874 és 1911 között tanított római jogot a
    budapesti
    Budapest
    egyetemen. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:979.
  •  
    Crane, Walter
    Crane, Walter
    (1845–1915) angol festő, grafikus és iparművész. Kiállítása 1900. október 14-én nyílt meg az Iparművészeti Múzeumban, és november 18-ig volt látogatható. A tárlat átfogó képet kívánt adni a művész sokoldalú munkásságáról, így festményei mellett iparművészeti alkotásait is bemutatta. Forrás: "A Walter Crane-kiállitás megnyitása", Pesti Napló, 1900. október 10., 7.; "A Walter Crane-kiállitás bezárása", Pesti Napló, 1900. november 18., 10.; Rozsnyay V. H. Kálmán [Rozsnyay Kálmán], "Walter Crane", Magyar Iparművészet 3 (1900): 155–159, 159.
  •  
    Békési Gyula
    Békési Gyula
    (1871–1914) a Kisújszállási Főgimnázium tanára,
    Pallagi Gyula
    Pallagi Gyula
    időnkénti fordítótársa. Közös munkájuk
    Thomas Hardy
    Hardy, Thomas
    The Return of the Native c. 1878-ban megjelent regényének fordítása Otthon, a szülőföldön címmel: Hardy Tamás [Thomas Hardy], Otthon, a szülőföldön, ford. Békési Gyula és Pallagi Gyula, Olcsó könyvtár [Budapest: Franklin, 1898].
  •  
    Zsigmond Sándor
    Zsigmond Sándor
    (1846–1922) református esperes 1897 és 1905 között volt a tiszántúli református egyházkerület főjegyzője. Forrás: "A tiszántúli egyházkerület közgyűlése", Protestáns egyházi és iskolai lapok 40 (1897): 702.; "Egyházkerületi főjegyző választás", Szamos, 1905. ápr. 13., 3.
  •  
    Tisza Kálmán
    Tisza Kálmán
    (1830–1902) politikus, nagybirtokos, az MTA[PIM] tagja. 1848-ban a Batthyány-kormány vallás- és közoktatásügyi miniszériumában segédfogalmazó. A kiegyezés előtt a "határozati párthoz" csatlakozott, majd annak vezetője lett. 1875–1890-ig Magyarország miniszterelnöke volt, s korábbi politikáját feladva a kiegyezés szellemében kormányzott. 1875-ben megalapította a Szabadelvű Pártot, mely három évtizedes fennállása alatt az ország meghatározó pártja volt.
    Tisza Kálmán
    Tisza Kálmán
    1890-es bukása után is meghatározó tagja maradt a pártnak 1902-ben bekövetkezett haláláig. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:869–870.
  •  
    Koncz Ákos
    Koncz Ákos
    (1861–1917) gimnáziumi tanár, egyházi író, majd főlevéltáros, a Debreceni Írók Körének elnöke. 1895-ben lett a Debreczeni Ellenőr[PIM] szerkesztője. Forrás: A Petőfi Irodalmi Múzeum Névtere, hozzáférés: 2021.10.21.; Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 116.
  •  
    Szini Péter
    Szini Péter
    (1860–1906) tanár, író, népköltési gyűjtő. 1900-ban a Debreczeni Ellenőr[PIM] főmunkatársa. Forrás: "Törvénykezés: Papp Béla családfája", Szatmári Hírlap, 1903. ápr. 24., 3.; A Petőfi Irodalmi Múzeum Névtere, hozzáférés: 2021.10.21.
  •  
    Szilády János
    Szilády János
    (1839–1889) református lelkész. Prédikációi az Egyházi beszédek című gyűjteményes kötetben jelentek meg.
  •  
    Scipio Aemilianus, P. Cornelius
    Scipio Aemilianus, P. Cornelius
    (i. e. 185–i. e. 129) római politikus és hadvezér, Scipio Africanus fogadott fia, a görög irodalom és filozófia kiváló ismerője volt. Baráti köre, a Scipio-kör, sokat tett a görög műveltség terjesztéséért, és támogatta a kor jeles költőit. Forrás: Sarkady János, "Scipio-kör", in Világirodalmi lexikon, főszerk. (I–XI:) Király István, (XII–XIX:) Szerdahelyi István, felelős szerk. (I–XI:) Szerdahelyi István, (XIII–XIX:) Juhász Ildikó, 19 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1970–1996), 12:701–702.
  •  
    Kogutowicz Manó
    Kogutowicz Manó
    (1851–1908) geográfus, térképész készítette az első magyar nyelvű fali térképeket és atlaszokat az iskolák számára, továbbá ő az alapítója és első igazgatója az 1890-től működő Magyar Földrajzi Intézetnek. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:948–949.
  •  
    Csáky Albin
    Csáky Albin
    (1841–1912) a Szabadelvű Párt politikusa, az MTA[PIM] tiszteletbeli tagja, 1888 és 1894 között volt vallás- és közoktatásügyi miniszter. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:294.
  •  
    Zsilinszky Mihály
    Zsilinszky Mihály
    (1838–1925) tanár, történész, az MTA[PIM] tagja 1895 és 1905 között volt a vallás- és közoktatásügyi minisztérium államtitkára. Történészi munkássága is jelentős, 1903–1909-ig a Magyar Történelmi Társulat alelnöke volt. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:1094.
  •  
    Lóczy Lajos
    Lóczy Lajos
    (1849–1920) geológus, egyetemi tanár, földrajztudós, az MTA[PIM] tagja. A közép-ázsiai sivatagok eredetéről és a hátsó-indiai hegyláncok geológiai összetételéről való kutatásai világhírűvé tették. Jelentős szerepet töltött be a hazai tudományos életben. 1891-ben az ő kezdeményezésére és vezetésével alakult meg a Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága, mely a tó sokoldalú tudományos kutatását végezte, valamint ő kezdeményezte az Erdélyi-medence geológiai és geomorfológiai feltárását. 1902–1908-ig a Földrajzi Intézet, 1908-tól a Földtani Intézet igazgatója, 1900 és 1914 között a Földrajzi Társaság elnöke volt. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:84.
  •  
    Erődi-Harrach Béla
    Erődi-Harrach Béla
    (1846–1936) pedagógus, földrajztudós, író, műfordító; földrajzi, néprajzi, irodalomtörténeti és nyelvészeti munkák szerzője. Forrás: Gulyás Pál, Magyar írók élete és munkái, 19 köt., kiad. Viczián János, (Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete 1939–1944, Argumentum Kiadó, 1990–2002), 7:740.
  •  
    Cherven Flóris
    Cherven Flóris
    (1840–1928) pedagógus és földrajzi író, több tankönyv szerzője és térkép szerkesztője. Forrás: A Petőfi Irodalmi Múzeum Névtere, hozzáférés: 2021.10.21.
  •  
    Axaméthy Lajos
    Axaméthy Lajos
    (1847–?) a vallás- és közoktatásügyi minisztérium miniszteri tanácsosa volt. Forrás: Gulyás Pál, Magyar írók élete és munkái, 19 köt., kiad. Viczián János, (Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete 1939–1944, Argumentum Kiadó, 1990–2002), 1:933.
  •  
    Kozma Gyula
    Kozma Gyula
    (1853–1910) földrajz és történelem szakos tanár, pedagógiai szakíró munkáiról van szó. Számos iskolai földrajzi atlaszt jelentetett meg.
  •  
    Hegedüs Sándor
    Hegedüs Sándor
    (1847–1906) politikus, az MTA[PIM] tagja,
    Jókai Mór
    Jókai Mór
    veje. 1899 és 1902 között kereskedelmi miniszter volt. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:696.
  •  
    Mommsen, Theodor
    Mommsen, Theodor
    (1817–1903) német ókortörténész, jogtörténész, egyetemi tanár, az MTA[PIM] külső tagja. Fő művéért, A rómaiak történetéért 1902-ben irodalmi Nobel-díjat kapott. E szubjektivista történetszemléletű, de nagy anyagot feldolgozó műve 1877-ben magyarul is megjelent: Mommsen Tivadar [Theodor Mommsen], A rómaiak története, ford. Toldy István, 8 köt. (Budapest: Ráth Mór–Franklin Társulat, 1874–1877). Forrás: Karsai György, "Mommsen, Theodor", in Világirodalmi lexikon, főszerk. (I–XI:) Király István, (XII–XIX:) Szerdahelyi István, felelős szerk. (I–XI:) Szerdahelyi István, (XIII–XIX:) Juhász Ildikó, 19 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1970–1996), 8:512–513.
  •  
    Hildenstab Julianna
    Hildenstab Julianna
    (1887–?) Nóti Mihályné,
    Hildenstab Antal
    Hildenstab Antal
    gyógyszerész és
    Szombatfalvy Klára
    Szombatfalvy Klára
    lánya,
    Majthényi Miklós
    Majthényi Miklós
    féltestvére. Forrás: Móricz Zsigmond, Levelei, kiad. F. Csanak Dóra, 2 köt. Új magyar múzeum 7 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1:316.; Buza Péter, "A postamestert Klári néninek hívták", Budapest 19, 7. sz. (1981), 18–21.; Hildenstab Julianna Jusztina keresztelési anyakönyvi bejegyzése, "Hungary Reformed Church Christenings, 1624-1895," database, FamilySearch (https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:VKNZ-BG9 : 17 February 2021), Juliánna Jusztina Hildenstab, 01 Jul 1890 Baptism; citing Budapest, Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Hungary, Országos Leveltár, Budapest (Hungary National Archives, Budapest); FHL microfilm 666,316., hozzáférés: 2021.10.15.
  •  
    Grillparzer, Franz
    Grillparzer, Franz
    (1791–1872) osztrák drámaíró, költő.
  •  
    Timon Ákos
    Timon Ákos
    (1850–1925) jogtörténész, egyetemi tanár.
  •  
    Szilágyi Julianna
    Szilágyi Julianna
    (?–?)
    Pallagi Gyula
    Pallagi Gyula
    felesége, 1901. április 9-én házasodtak össze. Két gyermekük született:
    Pallaghy Kálmán
    Pallaghy Kálmán
    és
    Pallaghy József
    Pallaghy József
    . Forrás: Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 78.; Móricz Miklós, Móricz Zsigmond indulása (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1959), 324.
  •  
    Martos Ferenc
    Martos Ferenc
    (1875–1938) író. 1896 és 1914 között tisztviselő a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban, ahol
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    1900 őszétől díjtalan számgyakornokként dolgozott. 1900–1902-ig szerkesztette a Fővárosi Lapokat. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:162.; Móricz Zsigmond, Levelei, kiad. F. Csanak Dóra, 2 köt. Új magyar múzeum 7 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1:316.
  •  
    Márton János
    Márton János
    (1879–1955) Marton János, egyháztörténész, lapszerkesztő, református lelkész, teológiai tanár. Tanulmányait
    Sárospatakon
    Sárospatak
    (1899–1903) és
    Utrechtben
    Utrecht
    (1904–1905) végezte. 1905-től segédlelkész, 1907-től tanár
    Sátoraljaújhelyen
    Sátoraljaújhely
    . 1910 és 1949 között az egyháztörténeti tanszék tanára a Sárospataki Református Főiskola Teológiai Akadémiáján. 1921-től a Sárospataki Református Lapok főmunkatársa, 1928-tól 1948-as megszűnéséig felelős szerkesztője.
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    osztálytársa volt a Sárospataki Református Kollégiumban. Levelezésük alapján a gimnáziumot követően is tartották a kapcsolatot, Móricz pedig személyesen is felkereste későbbi sárospataki látogatásai során. Minden bizonnyal ő a szerzője annak a Móricz Zsigmond halálára írt nekrológnak, amely a Sárospataki Református Lapok 1942. szeptember 12-i számában jelent meg. Forrás: [Marton János], "Móricz Zsigmond halála", Sárospataki Református Lapok, 1942. szept. 12., 161.; Gulyás Pál, Magyar írók élete és munkái, 19 köt., kiad. Viczián János, (Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete 1939–1944, Argumentum Kiadó, 1990–2002), 18:582.; Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:160.; Kováts Dániel, Móricz Zsigmond és Sárospatak (Miskolc: Felsőmagyarország Kiadó, 1994), 71, 77, 204–205.; Kováts Dániel, Újszászy Kálmán professzor hatásának összetevői, in Kováts Dániel, Sárospatak ege alatt: Esszék, tanulmányok, 363–370 (Sárospatak: Feliciter Kiadó, 2014), 364.; Móricz Zsigmond, "Pataki felolvasás", Sárospataki Ifjúsági Közlöny, 1942. 1–2 sz.
  •  
    Ferenczy Gyula
    Ferenczy Gyula
    (1861–1931) református lelkész, egyetemi tanár, lapszerkesztő. 1896-tól a Debreceni Kollégium[PIM] bölcsészeti karán a történelem tanára, ugyanettől az évtől 1914-ig a Kollégiumi Nagykönyvtár igazgatója. 1897–1915-ig a Debreczeni Protestáns Lap szerkesztője. 1914-től a Debreceni Egyetem hittudományi karának tanára, de 1921-ben baloldali magatartása miatt nyugdíjazták. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:501.; Csohány János, "Ferenczy Gyula emlékezete", Confessio 5, 4. sz. (1981): 101–104.; Barcza József, szerk., A Debreceni Református Kollégium története (Budapest: Magyarországi Református Egyház Sajtóosztálya, 1988), 242–245.
  •  
    Sass Béla
    Sass Béla
    (1865–1928) egyházi író, egyetemi tanár.
  •  
    Erőss Lajos
    Erőss Lajos
    (1857–1911) debreceni tanár, református lelkész.
  •  
    Nyusztay Antal
    Nyusztay Antal
    (1880–1933) gimnáziumi tanár.
  •  
    Telegdi K. Lajos
    Telegdi Kovács Lajos
    (1818–1873) könyvnyomdász, könyvkereskedő. 1840-ben
    Debrecenben
    Debrecen
    alapított könyvkereskedése, valamint könyvkiadója halálát követően is az ő nevét viselte. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:831.
  •  
    Mocsáry Miklós
    Mocsáry Miklós
    (1879–1913) Walter Ferenc,
    Ungvár
    Ungvár
    városi ügyészének fia, műveltsége és személyisége révén népszerű alakja volt a debreceni főiskolai életnek.
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    is barátja volt, együtt léptek be a Debreczeni Hirlaphoz újságírónak 1900 áprilisában. Mocsáry 1898–1899-ben már öt kötetet jelentetett meg írásaiból, barátját is támogatta, "patronálta" pályakzedésében: nevéhez fűződik a fiatal Móriczról szóló első méltatás ( Janus [Mocsáry Miklós], Íróvilág Debrecenben: Fény és árnyképekben (Budapest: Mocsáry Miklós, 1900), 18.). Forrás: A Petőfi Irodalmi Múzeum Névtere, hozzáférés: 2021.10.21.; Áfra János, "Móricz Zsigmond, a debreceni újságíró: 1900. január–június", Irodalomtörténeti Közlemények 72 (1968): 682–683.;
    Pallagi Gyula
    Pallagi Gyula
    Móricznak írt 1900. február 28-i levelének jegyzetét.
  •  
    Füzesséry Irma
    Füzesséry Irma
    (?–?) bizonytalan névolvasat.
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    és
    Nagy Lajos
    Nagy Lajos
    közös debreceni ismerőse.
  •  
    Nagy Lajos
    Nagy Lajos
    (1880 k.–1902 k.?) teológushallgató volt a Debreceni Református Kollégium[PIM] Teológiai Akadémiáján, ahol
    Móricz Zsigmonddal
    Móricz Zsigmond
    együtt kezdte tanulmányait 1899 őszén. Móricz egy kiadatlan, 1936-os naplójában, visszatekintve első egyetemi évére
    Debrecenben
    Debrecen
    ,
    Szeremley Gyula
    Szeremley Gyula
    mellett mint egyetlen barátját említi, aki pár év múlva tüdőbajban meghalt. Forrás: Móricz Zsigmond, Naplók, gépirat, magántulajdonban.
  •  
    Papp Aurél
    Popp Aurél
    (1879–1960) festőművész, művészetkritikus,
    Ady Endre
    Ady Endre
    gimnáziumi barátja. 1901-ben a
    budapesti
    Budapest
    Mintarajztanodában (a Magyar Képzőművészeti Egyetem elődje) tanult, ahol 1903-ban tanári képesítést szerzett. Kiterjedt levelezést folytatott a korabeli irodalmi élet fontos képviselőivel, köztük
    Kós Károllyal
    Kós Károly
    ,
    Tamási Áronnal
    Tamási Áron
    , vagy
    Octavian Gogával
    Goga Oktávián
    . Forrás: M. J. [Murádin Jenő], "Papp Aurél", in Romániai magyar irodalmi lexikon, főszerk. (I–II) Balogh Edgár, (III–V/2) Dávid Gyula, 5 köt. (Bukarest: Kriterion, 1981–2010), 4:406–407.
  •  
    Farkas Imre
    Farkas Imre
    (1879–1976) költő, operettíró, zeneszerző. Szerelmes verseivel már fiatalon országos hírnévre tett szert. A Debreceni Kollégiumban[PIM] és
    Budapesten
    Budapest
    tanult jogot, így
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    személyesen is ismerhette. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 3:191.
  •  
    Szepessy István
    Szepessy István
    (?–?) a vallás- és közoktatásügyi minisztérium számvevőségének igazgatója volt. Forrás: Magyarország tiszti cím- és névtára 20 (1901): 516.
  •  
    Vargha Gyula
    Vargha Gyula
    (1853–1929) költő, műfordító és statisztikus. A Kisfaludy Társaság[PIM] titkára 1900–1922 között. Tagja, majd 1928–1929-ig másodelnöke az MTA-nak[PIM], 1922-től szintén másodelnöke a Kisfaludy Társaságnak[PIM], 1901-től a Statisztikai Hivatal[PIM] igazgatója.
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    legifj.
    Szász Károly
    Szász Károly, legifj.
    révén ismerte meg, akinek sógora volt.
    Vargha
    Vargha Gyula
    1902 őszétől 1903 júliusáig a Statisztikai Hivatalban alkalmazta
    Móriczot
    Móricz Zsigmond
    díjnokként, majd bekapcsolta a Kisfaludy Társaság[PIM] népköltési gyűjtőmunkájába. Forrás: Móricz Zsigmond, Levelei, szerk., jegyz. F. Csanak Dóra, 2 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1:324–325.; Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:962.
  •  
    Beöthy Zsolt
    Beöthy Zsolt
    (1848–1922) irodalomtörténész, esztétikus, egyetemi tanár, az MTA[PIM] tagja, 1910 és 1913 között másodelnöke. Irodalomtörténete a középiskolák számára tizennégy kiadást ért meg. 1876-tól a Kisfaludy Társaság[PIM] tagja, 1879-től titkára, 1900-tól haláláig elnöke. Esztétikai nézeteivel meghatározta a korabeli irodalmi közélet gondolkodását, kijelölte a népies nemzeti iskola határait.
    Móricz
    Móricz Zsigmond
    Pallagi Gyula
    Pallagi Gyula
    által ismerkedett meg Beöthyvel, akinek akadémikus nézetei korai tanulmányiban valóban fel-feltűnnek. Móricz könyvtárának része volt számos műve, így A magyar nemzeti irodalomtörténet ismertetése I.–II. című összefoglaló irodalomtörténete (1900, 1901) is. Szatmár vármegyében folytatott népdalgyűjtő útjainak beszámolóját Beöthynek, mint a Kisfaludy Társaság elnökének küldi meg. Személyes találkozásukról rövid megemlékezés olvasható Móricz A magyar lélek válsága és a nemzeti irodalom kötelessége című tanulmányában. A pályakezdő Móricz nem nyeri el Beöthy támogatását az irodalmi életben, ellenkezőleg Kisfaludy Társaságbeli tagságából való kizáratását 1920-ban Beöthy kezdeményezi. Forrás: Vargha Kálmán, Móricz Zsigmond és az irodalom, Irodalomtörténeti könyvtár 8 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1962), 98.; Móricz Zsigmond, "Osvát Ernő, a Nyugat szerkesztője", Nyugat, 1923. június 16.; Móricz Zsigmond, "A magyar lélek válsága és a nemzeti irodalom kötelessége", Nyugat, 1931. március 16.; Nagy Péter, A színműíró Móricz Zsigmond, (Budapest: ITK, 1976), 80. évf. 3 sz., 299.; Móricz és Magoss Olga levelezése, kiad. Radics Károly, (Budapest: Püski, 1995), 143.
  •  
    Z. Kiss Emma
    Z. Kiss Emma
    (1867–1940)
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    legidősebb nagybátyjának,
    Pallagi Lászlónak
    Pallagi László
    a felesége. Házasságukból négy gyermek született:
    László
    Pallagi László, ifj.
    ,
    Gyula
    Pallagi Gyula
    ,
    Pál
    Pallagi Pál
    és
    Emma
    Pallagi Emma
    . Forrás: Pallagi Lászlóné Z. Kiss Emma gyászjelentése, OSZK kisnyomtatványtár, hozzáférés: 2018.09.10. ; Pallagi László gyászjelentése, Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára, hozzáférés: 2018.09.10. ; Varga-Móricz Ida, Heten voltunk (Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzsák Közművelődési Kiadó, 1984), 150.
  •  
    Lovass István
    Lovass István
    (?–1944 e.)
    Pallagi Gyula
    Pallagi Gyula
    feleségének,
    Szilágyi Juliannának
    Szilágyi Julianna
    sógora,
    Szilágyi Borbála
    Szilágyi Borbála
    férje. Forrás: Pallagi Gyula gyászjelentése, 1903. 02. 08., PIM Kisnyomtatványtár, Any.1833, hozzáférés: 2018.09.04.
  •  
    Rázsó Kálmán
    Rázsó Kálmán
    (1874–1935) gépészmérnök, postai dolgozó,
    Rázsó Géza
    Rázsó Géza
    bátyja.
  •  
    Kiss Karolina
    Kiss Karolina
    (1843?–1926)
    Rázsó Géza
    Rázsó Géza
    édesanyja. Forrás: Rázsó Károlyné Kiss Karolina gyászjelentése, OSZK kisnyomtatványtár, hozzáférés: 2018.09.10.; Rázsó Károly gyászjelentése, OSZK kisnyomtatványtár, hozzáférés: 2018.09.10.
  •  
    Pallagi László, ifj.
    Pallagi László, ifj.
    (1893–1958)
    Pallagi László
    Pallagi László
    és
    Z. Kiss Emma
    Z. Kiss Emma
    első gyermeke,
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    unokaöccse.
  •  
    Pallagi Gyula
    Pallagi Gyula
    (1894–1917)
    Pallagi László
    Pallagi László
    második gyermeke,
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    unokaöccse. Az olasz fronton esett el 1917. október 9-én, 23 évesen. Forrás: Pallagi Gyula gyászjelentése, OSZK kisnyomtatványtár, hozzáférés: 2018.09.10.; Pallagi László gyászjelentése, Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára, hozzáférés: 2018.09.10.
  •  
    Weinberger Zsigmond
    Weinberger Zsigmond
    (1843–1915) 1900-ban az Ungvári műmalom rt. igazgatóságának tagja volt. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:998.
  •  
    Szász Károly, ifj.
    Szász Károly, ifj.
    (1829–1905) költő, író, műfordító, református püspök, az MTA[PIM] tagja. Írt és fordított is prédikációkat. Fia, Legifjabb
    Szász Károly
    Szász Károly, legifj.
    később fontos szerepet játszott
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    és a Móricz-testvérek pályakezdésében. Szász Károly műveinek első összegyűjtött bibliográfiáját legifj. Szász Károly megbízásából
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    állította össze 1905-ben: [Móricz Zsigmond], "Szász Károly r. t. 1854–1904", Magyar Tud. Akadémiai Almanach 43 (1905): 215–231.. Forrás: Móricz Zsigmond, Levelei, szerk., jegyz. F. Csanak Dóra, 2 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1:325.; Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:710–711.
  •  
    Gulyás Lajos
    Gulyás Lajos
    (1843–1904)
    kisújszállási
    Kisújszállás
    evangélikus református lelkész, a Kisújszállási Főgimnázium igazgatótanácsának elnöke. Forrás: Gulyás Pál, Magyar írók élete és munkái, 19 köt., kiad. Viczián János, (Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete 1939–1944, Argumentum Kiadó, 1990–2002), 11:590.
  •  
    Ladik Gusztáv
    Ladik Gusztáv
    (1860–1959) ügyvéd, jogi író, az Országos Törvénytár szerkesztője. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:13.
  •  
    Padrah Kálmán
    Padrah Kálmán
    (?–?) az 1902–1903-as tanévben érettségizett a
    kisújszállási
    Kisújszállás
    gimnáziumban.
  •  
    Györe Károly
    Györe Károly
    (1877–1911) Sz. Györe Károly, zenetanár és zeneszerző, 1900 márciusától a Kisújszállási Főgimnázium ének-zene szakos tanára.
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    barátja és szerzőtársa.
    Pallagi Gyula
    Pallagi Gyula
    közvetítésével, illetve Móricz
    kisújszállási
    Kisújszállás
    tanári hónapjaiban alakulhatott ki ez az ismeretség. 1901-től több művön is dolgoztak közösen, Móricz szövegéhez Györe írt zenei kíséretet. Közös szerzeményeik: Poddy; Tasziló, az aranyos; Kossuth 1848-ban; Tulipánnyíláskor. Kapcsolatuk a későbbiekben sem szakadt meg,
    Móricz
    Móricz Zsigmond
    tudakozódott a már betegeskedő
    Györe
    Györe Károly
    állapotáról, az állami elmegyógyintézetben való elhelyezéséről
    édesanyjával
    Újvári Cseh Franciska
    , valamint
    Olajos Pál
    Olajos Pál
    lelkésszel folytatott levelezésében. Barátja halálára nekrológot írt.
    Kiss Tamás
    Kiss Tamás
    szerint róla formálta az Úri muri Wagner nevű szereplőjének karakterét. Forrás: Györe Károly gyászjelentése, PIM kisnyomtatványtár, Any.357/15, hozzáférés: 2018.09.17.; Kiss Tamás, "Móricz Zsigmond ifjúsága (kisújszállási évek)", Irodalomtörténeti Közlemények 58 (1954): 176–188, 184–185.; Móricz Miklós, Móricz Zsigmond indulása (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1959), 313–320.; Móricz Virág, Apám regénye, (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1979), 36.; Györe Zoltán, Magyarországi Györe-családok (Budapest: Intercity, 1993), hozzáférés: 2018.09.17.
  •  
    Györe Dániel
    Györe Dániel
    (1844–1909) kántortanító, orgonista, valamint gimnáziumi tanár volt
    Kunszentmiklóson
    Kunszentmiklós
    . Forrás: Györe Zoltán, Magyarországi Györe-családok (Budapest: Intercity, 1993), hozzáférés: 2018.09.17.
  •  
    Molnár Sándor
    Molnár Sándor
    (1856–1924) főgimnáziumi igazgató-tanár, aki 1901-ben a magyarországi ev. ref. egyetemes tanügyi bizottság tagja volt. Forrás: Gulyás Pál, Magyar írók élete és munkái, 19 köt., kiad. Viczián János, (Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete 1939–1944, Argumentum Kiadó, 1990–2002), 18:1200–1201.
  •  
    Badics Ferenc
    Badics Ferenc
    (1854–1939) irodalomtörténész, az MTA[PIM] tagja, 1898-tól a Trefort utcai mintagimnázium igazgatója. Forrás: Gulyás Pál, Magyar írók élete és munkái, 19 köt., kiad. Viczián János, (Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete 1939–1944, Argumentum Kiadó, 1990–2002), 2:1267.; Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:69.
  •  
    Dorogi Lajos
    Dorogi Lajos
    (1846?–1905)
    kisújszállási
    Kisújszállás
    lelkész, a Heves-Nagykunsági ev. ref. Egyházmegye esperese, a Kisújszállási Főgimnázium igazgatóságának tagja. Forrás: Pallagi Gyula, kiad., A kisujszállási államilag segélyezett ev. ref. főgymnásium értesitője az 1898–99. tanévről (Kisujszállás: Szekeres József könyvnyomdája, 1899), 25.; Dorogi Lajos gyászjelentése, OSZK kisnyomtatványtár, hozzáférés: 2018.09.19.
  •  
    Kizán Miklós
    Kizán Miklós
    (?–?) a vallás- és közoktatásügyi minisztérium díjas számgyakornoka,
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    és
    Labancz László
    Labancz László
    munkatársa. Forrás: Hivatalos Közlöny 9 (1901): 176.
  •  
    Labancz László
    Labancz László
    (1882?–1907) a vallás- és közoktatásügyi minisztérium díjtalan számgyakornoka,
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    , majd később
    Móricz István
    Móricz István
    munkatársa. A Budapesti Tudomány Egyetemen kezdte jogi tanulmányait az 1900–1901. tanévben, ahová Móricz is átiratkozott, tehát az egyetemről is ismerték egymást. 1903 nyarától haláláig a Kolozsvári Karolina Kórház és Egyetem kórházi tisztje. Forrás: Hivatalos Közlöny 9 (1901): 176.; A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem almanachja az MDCCCC–MDCCCCI. tanévre (Budapest: Egyetemi Nyomda, 1901), 131.; Hivatalos Közlöny 11 (1903): 395.; Hivatalos Közlöny 13 (1905): 30.; Labancz László gyászjelentése, OSZK kisnyomtatványtár, hozzáférés: 2018.09.24.
  •  
    Schmidt József
    Scmidt József
    (?–?) az 1899–1900. tanévtől a Budapesti Tudomány Egyetem joghallgatója, az 1900–1901. tanévben
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    évfolyamtársa volt. Forrás: A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem almanachja az MDCCCC–MDCCCCI. tanévre (Budapest: Egyetemi Nyomda, 1901), 149.
  •  
    Kosatkó Anna
    Kosatkó Anna
    (1860–?) Prokopp Sándor felesége.
    Kispesten
    Kispest
    alapított magán polgári leányiskolát 1894-ben, amely 4 osztállyal 1912-ig működött. Forrás: Dr. Buza Péter, "A postamestert Klári néninek hívták", Budapest 19 (1981): 8: 18–21, 20.
  •  
    Eötvös Károly
    Eötvös Károly
    (1842–1916) ügyvéd, író, publicista, képviselő. Politikai pályafutása során elsősorban a Függetlenségi Párt tagjaként, majd 1899–1904-ig az Új Párt képviselőjeként, a későbbiekben független politikusként volt tagja az országgyűlésnek, majd 1910–1916 között a Nemzeti Munkapárt ekkor már mandátum nélküli tagjaként szerepelt a politikai életben. A Függetlenségi Párt lapjának, az Egyetértésnek lett vezető publicistája, valamint Pesti Napló számára is írt. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:431–432.
  •  
    Krüger János
    Krüger János
    (1857–1905) kultuszminisztériumi számtanácsos, valószínűleg
    Móricz István
    Móricz István
    közvetlen felettese.
  •  
    Hevesi Lajos
    Hevesi Lajos
    (1843–1910) újságíró, író. A Pester Lloyd[PIM], a Borsszem Jankó, a Bolond Miska[PIM], Breslauer Zeitung c. lapoknak volt munkatársa, a Fremdenblatt társszerkesztője, illetve a Kleine Leute című lap elindítója. Forrás: Csikay Valéria, "Hevesi Lajos", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 2:807.
  •  
    Erdélyi Lajos
    Erdélyi Lajos
    (1871–1932), nyelvész, középiskolai, illetve főiskolai tanár.
  •  
    Karácsony Béla
    Karácsony Béla
    (1866–1946)
    Kisújszalláson
    Kisujszállás
    történelemtanár, internátusvezető, iskolaigazgató. Forrás: Pallagi Gyula, szerk., A kisujszállási államilag segélyezett ev. ref. főgymnásium értesitője az 1895–96. tanévről, (Kisujszállás: Szekeres József könyvnyomdája, 1896), 65.; Karácsony Béla gyászjelentése, 1946. szeptember 22., OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtár, hozzáférés: 2018.11.09.
  •  
    Szabó Károly
    Szabó Károly
    (?–?) ének-zene tanár
    Kisujszalláson
    Kisujszállás
    . Forrás: Pallagi Gyula, szerk., A kisujszállási államilag segélyezett ev. ref. főgymnásium értesitője az 1895–96. tanévről, (Kisujszállás: Szekeres József könyvnyomdája, 1896), 65.
  •  
    Holics Janka
    Holics Janka
    (1883–1925) Holics Eugénia Margit, tanítónő,
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    első felesége. 1897 szeptemberétől 1901 júniusáig a
    pozsonyi
    Pozsony
    tanítóképzőben végezte tanulmányait, ahol 1901-ben kapta meg tanítói képesítését. Diplomája megszerzése után 1901 őszétől
    Kispesten
    Kispest
    helyezkedett el
    Kosatkó Anna
    Kosatkó Anna
    magán polgári leányiskolájának tanáraként. Móricz Zsigmonddal 1901 szilveszterén, szintén
    Kispesten
    Kispest
    ismerkedett meg. 1905. január 5-én kötöttek házasságot
    Nagyrőcén
    Nagyrőce
    . 1905 decemberében született meg első gyermekük,
    Móricz András Zsigmond Levente
    Móricz András Zsigmond Levente
    , majd 1907-ben második fiuk,
    Móricz Andor Bálint
    Móricz Andor Bálint
    , azonban mindkét fiú csecsemőkorában elhunyt. Később három lányuk született,
    Virág
    Móricz Virág
    ,
    Gyöngyi
    Móricz Gyöngyi
    és
    Lili
    Móricz Lili
    . Móricz számos művének ihletője volt. 1925-ben öngyilkosságot követett el. Életrajzát
    Móricz Virág
    Móricz Virág
    Anyám regénye c. könyvében írta meg. Forrás: Móricz Virág, Anyám regénye (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1988).
  •  
    Lippich Gusztáv
    Lippich Gusztáv
    (1881–1952) 1899–1905 között töltette be
    Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
    Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
    főispáni tisztségét. Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története: (1876–1990), szerk.Fülöp Tamás (Szolnok: MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára, 2013), 188.
  •  
    Horthy István
    Horthy István
    (1830–1904) egyházmegyei gondnok, a magyar főrendiház tagja, a Jász-Nagykun-Szolnok vármegye törvényhatósági bizottságának tagja. Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története: (1876–1990), szerk.Fülöp Tamás (Szolnok: MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára, 2013), 101, 188.
  •  
    Zsindely István, ifj.
    Zsindely István, ifj.
    (1869–1906) főiskolai és gimnáziumi tanár, jogász, református teológus, szakíró.
    Sárospatakon
    Sárospatak
    tanult, majd jogot végzett
    Budapesten
    Budapest
    . 1891-től a Sárospataki Református Kollégium jogbölcselet és egyházjog tanára. Édesapja id.
    Zsindely István
    Zsindely István
    . Forrás: Dienes Dénes, A Sárospataki Református Kollégium története, (Sárospatak: Hernád kiadó, 2013), 144.
  •  
    Kiss Sándor
    Kiss Sándor
    (?–?) ügyvéd
    Sárospatakon
    Sárospatak
    .
  •  
    Róbert Jenő
    Kovács Jenő
    (1877–1944) Kovács (előző név), Robert, Eugen; Kohn 1885-ig, újságíró, kritikus, színiigazgató, rendező.
    Berlinben
    Berlin
    a Hebbel-Theatert (1908), majd a Residenztheatert (1915–1931),
    Münchenben
    München
    a Kammerspiele színházat, illetve a
    lipcsei
    Lipcse
    Albert-színházat igazgatta. Forrás: Schöpflin Aladár, szerk., Magyar Színművészeti Lexikon, 4 köt. (Budapest: Országos Szinészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929–1931), 4:52.
  •  
    Emerson, Ralph Waldo
    Emerson, Ralph Waldo
    (1803–1882) amerikai filozófus, esszéista, költő.
  •  
    Kolos Sámuel
    Kolos Sámuel
    (1880 k.–?)
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    osztálytársa volt a Debreceni Kollégiumban[PIM]. Forrás: A Debreceni Ev. Ref. Főgymnasium értesítője az 1893–94. iskolai évről, kiad. Tüdős János (Debrecen: Debreceni Ev. Ref. Főgymnasium, 1894), 47.
  •  
    Gachal János
    Gachal János
    (1881–1944) református püspök, hittanár.
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    iskolatársa volt a Debreceni Kollégiumban[PIM].
  •  
    Gulyás István
    Gulyás István
    (1867–1941)
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    magyar-latin szakos főgimnáziumi tanára és osztályfőnöke a Debreceni Kollégiumban[PIM], szerkesztő, színikritikus,
    Gulyás Pál
    Gulyás Pál
    költő apja.
    Móricz
    Móricz Zsigmond
    a Kelet Népe folyóirat 1942. március 15-i számában bevezetőt írt
    Gulyás Istvánról
    Gulyás István
    . Közölte
    Gulyás István
    Gulyás István
    Szabadulás a sanyarú sorsból c. önéletrajzi írását. Forrás: Móricz Zsigmond, "Bevezetés Dr. Gulyás István önéletrajzához", Kelet Népe 7, 5. sz. (1942): 3–4.; Gulyás István, "Szabadulás a sanyarú sorsból", Kelet Népe 7, 5.sz. (1942): 5–8.; Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 49.; Tarjáni Eszter, "Gulyás István", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 1:707.
  •  
    Kozma Andor
    Kozma Andor
    (1861–1933) költő, műfordító, publicista, az MTA[PIM] tagja,
    Bárd Miklós
    Kozma Ferenc
    öccse. 1885-től az Első Magyar Általános Biztosító Társaság[PIM] tisztviselője. 1893-tól a Kisfaludy Társaság[PIM] tagja, 1899-ben másodtitkára. 1902-től a Magyar Írók Segélyegyletének[PIM] titkára. 1910 és 1918 között Tisza-párti országgyűlési képviselő.
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    – mint az Életem regényében írja –
    Lehr Albert
    Lehr Albert
    révén ismerkedett meg vele 1902 körül.
    Kozma
    Kozma Andor
    több ízben is segítségére volt a pályakezdő
    írónak
    Móricz Zsigmond
    : ő protezsálta be az 1903 végén megindult Az Ujság[PIM] c. napilaphoz, valamint a későbbiekben az Országos Monografia Társasághoz[PIM].
    Móricz
    Móricz Zsigmond
    már korán elkezdett foglalkozni
    Kozma Andor
    Kozma Andor
    költészetével. Alapjában véve elismerő, ugyanakkor fenntartásokat sem nélkülöző véleményét
    Pallagi Gyulának
    Pallagi Gyula
    írta meg 1902 júliusában. 1909-ben Magyar symphoniák c. kötetéről recenziót közölt a Nyugatban[PIM]. Forrás: Móricz Zsigmond, "Kozma Andor", Nyugat 2 (1909): 2:402–404.; Móricz Zsigmond, Életem regénye, Móricz Zsigmond művei (Budapest: Athenaeum, 1939), 340.; Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 123–124, 130–133, 145–146, 260.; Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:996–997.; Varga Pál, "Kozma Andor", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 2:1126–1127.; Faragó Éva, "Magyar Írók Segélyegylete", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 2:1273–1274.
  •  
    Hajduska Albert
    Hajduska Albert
    (?–?) a Kisfaludy Társaság[PIM] alapító tagja, 1902-ben az Első magyar általános biztosító társaság "vezértitkára", ebben a minőségében
    Kozma Andor
    Kozma Andor
    munkatársa, aki a biztosító társaságban az Igazgatósági titkár tisztjét töltötte be. Forrás: A Kisfaludy-Társaság Évlapjai 32, (1897–1898): 69.; Mihók-féle magyar Compass. Pénzügyi és kereskedelmi évkönyv 30 (1902–1903): 384.
  •  
    Ignotus
    Ignotus
    (1869–1949) Veigelsberg Hugó, publicista, költő, író, újságíró, kritikus. A Hét[PIM], majd a Magyar Hírlap[PIM], a Világ, ill. a Szerda munkatársa. Közel két évtizedes írói pályát tudott maga mögött, amikor
    Osvát Ernő
    Osvát Ernő
    és
    Fenyő Miksa
    Fenyő Miksa
    meghívta a Nyugathoz[PIM]. A folyóirat alapító főszerkesztője volt 1908-tól és 1928-ig, 1911-ben a Nyugat Irodalmi és Nyomdai Rt.[PIM] irodalmi igazgatója, 1912-ben kiadótulajdonosa lett, ettől kezdve egy évig, 1913 júliusáig, a Nyugat szuverén főszerkesztője volt. Az irodalmi élet jelentős véleményformáló szereplőjévé A Hét és a Nyugat tette. 1913-ban kivándorlásának terve elbizonytalanította helyzetét a Nyugatban. 1918-tól külföldön élt. Forrás: Győri János, "Ignotus", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 2:855–856.; Buda Attila, A Nyugat Kiadó története (Budapest: Borda Antikvárium, 2000), 36, 46.; Angyalosi Gergely, Ignotus-tanulmányok. Közelítések az impresszionista kritika problémájához, (Budapest: Universitas Kiadó, 2007); Lengyel András, "Egy-két adat Ignotus Hugó magántörténetéhez", Kalligram, 2014. 23. évf. december.; Lengyel András, "Szerkesztett-e a főszerkesztő? (Ignotus és a Nyugat viszonyához)", Kalligram, 2018. 50. évf. 1. szám, 89–96.
  •  
    Makai Emil
    Makai Emil
    (1870–1901) költő, drámaíró, műfordító, újságíró. A Pesti Napló, a Fővárosi Lapok, A Hét[PIM] szerkesztője. Forrás: Nagy Imre, "Makai Emil", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 2:1306–1307.
  •  
    Heltai Jenő
    Heltai Jenő
    (1871–1957) író, költő, újságíró, színházigazgató. A Magyar Hírlap[PIM], A Hét[PIM] szerkesztője, majd 1915-től a Vígszínház[PIM] dramaturg igazgatója, 1929-től a Belvárosi Színház[PIM], 1932-től a Magyar Színház[PIM] igazgatója, 1918-tól az Athenaeum[PIM] irodalmi vezetője. Forrás: Faragó Éva, "Heltai Jenő", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 2:790.
  •  
    Szabolcska Mihály
    Szabolcska Mihály
    (1861–1930) költő, református lelkész, a Kisfaludy Társaság[PIM] rendes tagja, illetve az MTA[PIM] levelző tagja. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:687.; Gyöngyösi Klára, "Szabolcska Mihály", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 3:1182.
  •  
    Várady Antal
    Várady Antal
    (1854–1923) költő, író, újságíró. A Bolond Miska[PIM], az Ellenőr és a Fővárosi Lapok munkatársa. Színházi dramaturgként is működött, illetve a Nemzeti Színház[PIM] drámabíráló bizottságának is tagja volt. 1898-tól az Országos Színművészeti Akadémia igazgatója. Forrás: Szabó G. Zoltán, "Várady Antal", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 3:2201.
  •  
    Bartók Lajos
    Bartók Lajos
    (1851–1902) költő, szerkesztő, író. Az Üstökös munkatársa, a Bolond Miska[PIM], a Bolond Istók, és a Magyarság szerkesztője. Forrás: Faragó Éva, "Bartók Lajos", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 1:156.
  •  
    Endrődi Sándor
    Endrődi Sándor
    (1850–1920) költő, fordító, szerkesztő. A Fővárosi Lapok, a Figyelő, az Athenaeum, az Otthon, illetve a Képviselőházi Napló szerkesztője volt. Forrás: Varga Pál, "Endrődi Sándor", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 1:502–503.
  •  
    Ábrányi Emil
    Ábrányi Emil
    (1850–1920) költő, újságíró, műfordító. A Pesti Napló, a Figyelő, a Koszorú, a Budapesti Napló, a Nap és a Nemzeti Újság munkatársa. Forrás: Varga Pál, "Ábrányi Emil", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 1:4–5.
  •  
    Dóczi Lajos
    Dóczi Lajos
    (1845–1919) kölrő, drámaíró, műfordító. 1887-től a Kisfaludy Társaság[PIM] tagja. Forrás: Demeter Katalin, "Dóczi Lajos", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 1:453.
  •  
    Szklenár Johanna Emília
    Szklenár Johanna Emília
    (1838?–1909)
    Holics Janka
    Holics Janka
    nagymamájának,
    Szklenár Jozefinnek
    Szklenár Jozefin
    egyik húga, id. Hrencsik Márton vasbányai gondnok felesége. Forrás: Értesítés keresztelési, születési, halálozási anyakönyvekből [...] Hrencsik Márton családjáról, Nagyrőce, 1890. nov. 10., PIM Kézirattár, M. 100/5274/4.; Szklenár Johanna Emília hagyatéki végzése, [...], PIM Kézirattár, M. 100/5274/5.; Móricz Virág, Anyám regénye (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1988), 103.
  •  
    Zrínyi Miklós
    Zrínyi Miklós
    (1620–1664) költő, prózaíró, államférfi, hadvezér. Forrás: Kovács Sándor Iván, "Zrínyi Miklós", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 3:2322.
  •  
    Wesselényi Ferenc
    Wesselényi Ferenc
    (1605–1667) katona, mecénás, nádor. Forrás: Pirnát Antal, "Wesselényi Ferenc", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 3:2286.
  •  
    Beiwinkler Károly
    Beiwinkler Károly
    (1825?–1893) számtanácsos a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium számvevőségén.
  •  
    Tittel Sándor
    Tittel Sándor
    (1882–1918?) számgyakornokjelölt a vallás- és közoktatási minisztériumban. Családja
    Kisújszálláson
    Kisújzsállás
    élt, testvére, a
    József Attila
    József Attila
    emlékezéseiben is feltűnő, verseket is publikáló
    Tittel Margit
    Tittel Margit
    . Forrás: Hivatalos Közlöny 11, 19. sz. (1903): 430.; Lengyel András, „Ő tanított meg verset írni”, Tiszatáj 68, 12. sz. (2014): 72–76, 74.
  •  
    Majthényi Ágost
    Majthényi Ágost
    (1812–1880) császári és királyi kamarás,
    Bars
    Bars vármegye
    és
    Nagy-Küküllő vármegye
    Nagy-Küküllő vármegye
    főispánja. Forrás: Gudenus János József, A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája, 5 köt. (Budapest: Natura Kiadó, 1990–1999), 2:287.
  •  
    Vázsonyi Vilmos
    Vázsonyi Vilmos
    (1868–1926) országgyűlési képviselő, ügyvéd, író. Forrás: A Petőfi Irodalmi Múzeum Névtere, hozzáférés: 2021.10.21.
  •  
    Zigány Árpád
    Zigány Árpád
    (1864–1921) szerkesztő, író, műfordító. A Vasárnapi Újság, a Magyar Közélet[PIM], a Kelet Népe és Renaissance folyóirat alapítója. Forrás: Csikay Valéria, "Zigány Árpád", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 3:2311.
  •  
    Holics Pál
    Holics Pál
    (1889–1962) ügyvéd, bíró,
    Holics Janka
    Holics Janka
    öccse,
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    sógora.
    Miskolcon
    Miskolc
    ,
    Budapesten
    Budapest
    ,
    Mezőcsáton
    Mezőcsát
    majd
    Ózdon
    Ózd
    praktizált. Forrás: Ügyvédi Kamarai Közlöny 9, 12. sz. (1912): 23.; Békési Gábor, "A Nyugat Keleten: Móricz Zsigmond Miskolcon", Történelem és Muzeológia 1, 1. sz. (2014): 1–73.; Móricz Miklós, Móricz Zsigmond indulása (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1959), 494.; Móricz Virág, Anyám regénye (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1988).; dr. Holics Pál gyászjelentése OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtár, hozzáférés: 2021.05.20.
  •  
    Mitsky Paula
    Mitsky Paula
    (1865–1935) Mánczos Józsefné,
    Mánczos József
    Mánczos József, ifj.
    ,
    Mánczos Lenke
    Mánczos Lenke
    ,
    Mánczos Zoltán
    Mánczos Zoltán
    , és
    Mánczos Irén
    Mánczos Irén
    édesanyja. Forrás: Mitsky Paula gyászjelentése, 1935. július 10., PIM Kisnyomtatványtár, Any.357/23, hozzáférés: 2018.09.26.; Móricz Virág, Anyám regénye (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1988), 187.
  •  
    Szklenár Teréz
    Szklenár Teréz
    (1854–1917)
    Holics Janka
    Holics Janka
    édesanyja. Mint Pazár András és
    Szklenár Jozefin
    Szklenár Jozefin
    törvénytelen gyermeke, édesanyja vezetéknevével szerepel az anyakönyvekben. Férje
    Holics Zsigmond
    Holics Zsigmond
    vasbányai gondnok. Forrás: Holics Janka, Móricz Zsigmondnak, Vashegy, 1904. okt. 14., M. 92/5/1; Kivonat a jolsvai ág. h. evangelikus keresztyén egyházban eskettek anyakönyvéből Jolsva, 1941. nov. 18., PIM Kézirattár, Móricz Virág-hagyaték 2.; Holics Zsigmondné gyászjelentése, Budapest, 1917. február 11., PIM Kisnyomtatványtár, Any.1831., hozzáférés: 2021.09.27.; Móricz Virág, Anyám regénye (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1988), 6, 283–285.
  •  
    Holics Jenő
    Holics Jenő
    (1885–?)
    Holics Janka
    Holics Janka
    öccse,
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    sógora. A Rimamurány–Saltótarjáni Vasmű tisztviselője,
    Salgótarjánban
    Salgótarján
    élt. Forrás: Móricz Miklós, Móricz Zsigmond indulása (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1959), 494.; Móricz Virág, Anyám regénye (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1988).
  •  
    Holics Zsigmond
    Holics Zsigmond
    (1853–1905)
    Holics Janka
    Holics Janka
    édesapja, mázsamester. Forrás: Móricz Miklós, Móricz Zsigmond indulása (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1959), 494.; Móricz Virág, Anyám regénye (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1988).; Holics Zsigmond születési anyakönyvi kivonata, Móricz Zsigmond-hagyaték, M100.5273.4
  •  
    Fleischhakker Leó
    Fleischhakker Leó
    (1850 k.–?) feltételezhetően
    vashegyi
    Szirkvashegy
    ismerőse. Fleischhakker Elemérné,
    Erőss Ida
    Erőss Ida
    sógora. Forrás: Ivankai Fleischhakker Leo névjegye, 1903. január 01., PIM Kisnyomtatványtár, Any. 745/7, hozzáférés: 2018.10.10.
  •  
    Mánczos Zoltán
    Mánczos Zoltán
    (1883–1916) tanár, tanítőképző-intézeti oktató.
    Mánczos József
    Mánczos József, id.
    és
    Mitsky Paula
    Mitsky Paula
    fia. Forrás: Hodossy Béla szerk., A sárospataki m. kir. állami elemi népiskolai tanítóképző intézet XXX. értesítője az 1915–16-ik tanévről, (Sárospatak: Református Főiskola Nyomdája, 1916), 11.
  •  
    Mánczos Lenke
    Mánczos Lenke
    (?–?)
    Mánczos József
    Mánczos József, id.
    és
    Mitsky Paula
    Mitsky Paula
    lánya,
    vashegyi
    Szirkvashegy
    ismerős. Forrás: Móricz Virág, Anyám regénye (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1988), 198.
  •  
    Wlassics Gyula
    Wlassics Gyula
    (1852–1937) jogász, közjogi író, miniszter, az MTA[PIM] tagja. 1895. január 15-től 1903. november 3-ig vallás- és közoktatásügyi miniszter a Bánffy- és a Széll-kormányban. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 4:1050.
  •  
    Gömöry Károly
    Gömöry Károly
    (1860–1910) posta- és távirdaigazgatósági tanácsos.
  •  
    B. Polgár Béla
    B. Polgár Béla
    (1860–1909) színész, színiigazgató, bonviván. Forrás: Székely György, főszerk., Magyar Színházművészeti Lexikon (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 620.
  •  
    Balogh Árpád
    Balogh Árpád
    (1857–1925) színész, színiigazgató.
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    Kossuth 1848-ban c. darabjában a főszerepet
    Balogh Árpád
    Balogh Árpád
    játszotta. Forrás: Székely György, szerk, Magyar Színházművészeti Lexikon (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 51.
  •  
    Makó Lajos
    Makó Lajos
    (1854–1908) színész, színiigazgató. 1894-től
    Szegeden
    Szeged
    , ,
    Sopronban
    Sopron
    ,
    Temesvárott
    Temesvár
    és
    Debrecenben
    Debrecen
    vezetett társulatot. A korabeli napilapok cikkei alapján megállapítható, hogy
    Makó Lajos
    Makó Lajos
    1901 őszétől, feltehetően a színházi évad kezdetétől 1904 végéig a Debreceni Színház igazgatója volt. Forrás: "A debreceni színház sorsa", Pesti Napló, 1901. szept. 10., 11.; "Vidéki szinészet", Budapesti Hirlap, 1904. okt. 6., 9.; Székely György, főszerk., Magyar Színházművészeti Lexikon (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 482.
  •  
    Deák Gyula
    Deák Gyula
    (1877–?) színész. Forrás: Schöpflin Aladár, szerk., Magyar Színművészeti Lexikon, 4 köt. (Budapest: Országos Szinészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929–1931): 1:324.
  •  
    Schlechter Ferencz
    Schletter Ferenc
    (?–?) ékszerkereskedő, cégtuladonos. Forrás: Budapesti Czím- és Lakásjegyzék, Budapesti Czím- és Lakásjegyzék 14 (Budapest: Franklin Társulat, 1903), 472.
  •  
    Szilády Áron
    Szilády Áron
    (1837–1922) irodalomtörténész, országgyűlési képviselő, az Irodalomtörténeti Közlemények szerkesztője 1893-tól 1922-ig. 1876-tól az MTA[PIM] rendes tagja. Forrás: Bitskey István, "Szilády Áron", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 3:1988.
  •  
    Than Gyula
    Than Gyula
    (1867–1930) színműíró, lapszerkesztő, a Debreceni Újság c. napilap szerkesztője. Forrás: Schöpflin Aladár, szerk., Magyar Színművészeti Lexikon, 4 köt. (Budapest: Országos Szinészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929–1931), 4:2084.
  •  
    Varga Bálint
    Varga Bálint
    (1856–1943) író, tanár, műfordító, irodalomtörténész. Forrás: Faragó Éva, "Varga Bálint", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 3:2205.
  •  
    Ábrányi Kornél
    Ábrányi Kornél
    (1822–1903) zeneszerző, karmester, a Zeneakadémia tanára. 1860-ban indította el a Zenészeti Lapok c. folyóiratot. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:6.
  •  
    Ács Aranka
    Ács Aranka
    (?–?)
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    keresztapjának,
    Ács Lajosnak
    Ács Lajos
    a gyermeke.
    Lengyel József
    Lengyel József
    1911. május 25-én írott levelében szereplő információk alapján
    Szatmárcsekén
    Szatmárcseke
    élt
    édesapjával.
    Ács Lajos
    .
  •  
    Ács Etelka
    Ács Etelka
    (?–?)
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    keresztapjának,
    Ács Lajosnak
    Ács Lajos
    a gyermeke.
    Lengyel József
    Lengyel József
    felesége.
  •  
    Ács Zoltán
    Ács Zoltán
    (1895 k.–1911?)
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    keresztapjának,
    Ács Lajosnak
    Ács Lajos
    a gyermeke.
    Lengyel József
    Lengyel József
    1911. május 25-én írott levelében szereplő információk alapján 1911 előtt halt meg.
  •  
    Ács Sándorné
    Ács Sándorné
    (?–?)
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    keresztapjának,
    Ács Lajosnak
    Ács Lajos
    a menye.
  •  
    Szklenár Jozefin
    Szklenár Jozefin
    (1835–1911) bába,
    Holics Janka
    Holics Janka
    nagymamája. Nővére, Teréz halála után annak férjével, Pazár Andrással (Móricz Virág szerint Pazár József) élt élettársi viszonyban. Gyermekeik, Szklenár Julianna,
    Szklenár Teréz
    Szklenár Teréz
    (Janka édesanyja),
    Pazar Pál
    Pazar Pál
    és Szklenár Karolina törvénytelen gyermekek. Pazár András halála után Dolinszky Ferenc aranyműveshez ment feleségül. Forrás: Szklenár Jozefa oklevele, Magyar Királyi Tudományos Egyetem Orvosi Kara, Pest, 1868. júl. 14., PIM Kézirattár, M. 100/5273/3.; Özv. Dolinszky Ferencné gyászjelentése, Zólyom, 1911. ápr. 27., PIM Kisnyomtatványtár, PIM Any.365.; Móricz Virág, Anyám regénye (Budapest: Szépirodalmi, 1988), 6.
  •  
    Burghardt Péter
    Burghardt Péter
    (1884–1943) Bácsváry Péter, orvos, vezérőrnagy. Segédorvos, majd 1904-től főorvos a császári és királyi hadsereg állományában; 1910-től ezredorvos
    Péterváradon
    Pétervárad
    a 70. számú gyalogezrednél. 1903-tól felelős szerkesztője és kiadója a kézzel írott és sokszorosított Bulkeszi Hírlap c. hetilapnak. Forrás: Schematismus für das Kaiserliche und Königliche Heer und für die Kaiserliche und Königliche Kriegsmarine für 1904 (Wien: Druck und Verlag der K. K. Hof - und Staatdurckerei, 1911), 607.
  •  
    Farkas Károly
    Farkas Károly
    (1864–1932)
    Móricz Bálint
    Móricz Bálint
    féltestvére,
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    nagybátyja. Az 1890-es évek végén vándorolt ki az Amerikai Egyesült Államokba. Forrás: Móricz Virág, Apám regénye (Budapest: Osiris Kiadó, 2002), 19.; Amerikai Magyar Népszava 1932. április 18., 2.
  •  
    Zseny József
    Zseny József
    (1860–1931) földbirtokos, jogász, a Rákóczi Szövetség alapítója, az Országos Nemzeti Szövetség elnöke. 1902 szeptemberében érkezett az Amerikai Egyesült Államokba az amerikai magyaroknak ajándékozott országzászlóval. Zseny számos amerikai város mellett szeptember 9–10-én
    McKeesportba
    McKeesport
    is ellátogatott, ahol ünnepi istentiszteleten vett részt. Forrás: A Petőfi Irodalmi Múzeum Névtere, hozzáférés: 2021.10.21.
  •  
    Konyha Pál
    Konyha Pál
    (1864–1912) lelkész, újságíró, lapszerkesztő.
    Pittsburg
    Pittsburgh
    lelkésze 1902-ben. Forrás: Nagy Csaba, A magyar emigráns irodalom lexikona (Budapest: Argumentum Kiadó–Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000), 546.
  •  
    Habsburg-Lotharingiai István Viktor
    Habsburg-Lotharingiai István Viktor
    (1817–1867) nádor, főispán, helytartó. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:783.
  •  
    Géresi Kálmán
    Géresi Kálmán
    (1841–1921) jogakadémiai tanár, történész 1896-tól lett debreceni tankerületi főigazgató, az ő hatáskörébe tartozott a Kisújszállási Főgimnázium ellenőrzése. Forrás: "Iskola", Protestáns egyházi és iskolai lapok 44 (1901): 655–656, 655.; Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:587.
  •  
    Ferenczi Zoltán
    Ferenczi Zoltán
    (1857–1927) irodalomtörténész, 1899-től az Egyetemi Könyvtár, 1925-től pedig az MTA könyvtárának igazgatója, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia[PIM], a Kisfaludy Társaság[PIM] és a Petőfi Társaság[PIM] tagja, 1907 után alelnöke. Forrás: Demeter Katalin, "Ferenczi Zoltán", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 1:586.
  •  
    Szilágyi Kálmán
    Szilágyi Kálmán
    (?–?)
    Pallagi Gyula
    Pallagi Gyula
    apósa. Forrás: Pallagi Gyula gyászjelentése, 1903. 02. 08., PIM Kisnyomtatványtár, Any.1833, hozzáférés: 2018.09.04.
  •  
    Szilágyi Zoltán
    Szilágyi Zoltán
    (?–?)
    Pallagi Gyula
    Pallagi Gyula
    tanítványa, sógora,
    Szilágyi Julianna
    Szilágyi Julianna
    öccse. Forrás: Pallagi Gyula gyászjelentése, 1903. 02. 08., PIM Kisnyomtatványtár, Any.1833, hozzáférés: 2018.09.04.
  •  
    Ujfalussy Dezső
    Újfalussy Dezső
    (1865–1935) főispán, felsőházi tag. Forrás: Kempelen Béla, Magyar nemes családok (Budapest: Grill Károly Könyvnyomdája, 1911–1932), 3:152.
  •  
    Galló János
    Galló János
    (1861–1910)
    hizsnyói
    Hizsnyó
    evangélikus tanító. Felesége
    Szerényi Irma
    Szerényi Irma
    , aki
    Holics Janka
    Holics Janka
    édesanyjának,
    Szklenár Teréznek
    Szklenár Teréz
    unokatestvére. Forrás: Poltz József, "Megmlékezés Galló Jánosról", Evangélikus Népiskola 14, 5. sz. (1903):150–152.
  •  
    Gaál Mózes
    Gaál Mózes
    (1863–1936) Gáll Mózes, író, tanár, tankerületi főigazgató. A Tanulók Lapja és Az Én Újságom c. gyermeklapok szerkesztője. Forrás: Bodnár Zsuzsa, "Gaál Mózes", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 1:637..
    Szász Károly
    Szász Károly, legifj.
  •  
    Szklenár Vilhelmina
    Szklenár Vilhelmina
    (1830–1908) Szklenár, Wilhelmina Rosalia, Kovács Györgyné,
    Holics Janka
    Holics Janka
    nagymamájának,
    Szklenár Jozefinnek
    Szklenár Jozefin
    a nővére. Férje, Kovács György (Móricz Virág szerint Kovács Mihály) korán meghalt. Forrás: Wilhelmina Rosalia Szklenar keresztelési anyakönyvi bejegyzése a Csetneki Evangélikus Templom keresztelési táblázatában, Slovakia Church and Synagogue Books, 1592-1935, database with images, FamilySearch (https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:KHCV-Z7K : 19 July 2017), Wilhelmina Rosalia Szklener, 11 Aug 1830; citing p., Baptism, Štítnik, Rožňava, Slovakia, Odbor Archivnictva (The Archives of the Republic), Slovakia; FHL microfilm 1,924,870. Hozzáférés: 2021.10.11. ; Móricz Virág, Anyám regénye (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1988), 7, 235.; Holicsi Holics Zsigmond gyászjelentése, Vashegy, 1905. november 6., Magántulajdon.
  •  
    Matulay Gizella
    Matulay Gizella
    (1882–?)
    Horák Béla
    Horák Béla
    felesége.
    Holics Janka
    Holics Janka
    lakótársa volt a Mauks családnál
    Pozsonyban
    Pozsony
    . Tanítónő volt
    Pozsonyalmáson
    Pozsonyalmás
    . Forrás: Slovakia Church and Synagogue Books, 1592-1935, database with images, FamilySearch (https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:V1X5-NQ1 : 21 July 2017), Gizella Matulay, 1882; citing p. , 25, Baptism, Radošovce, Skalica, Slovakia, Odbor Archivnictva (The Archives of the Republic), Slovakia; FHL microfilm 2,416,542. Hozzáférés: 2021.09.24. ; Móricz Virág, Anyám regénye (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1988), 192.
  •  
    Harsányi Kálmán
    Harsányi Kálmán
    (1876–1929) költő, író, drámaíró, színikritikus. 1902-ben két kötettel is jelentkezett, mely feltűnést keltett. Nemcsak
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    figyelt fel rá azonnal, hanem
    Bartók Béla
    Bartók Béla
    is, aki 1903-ban egy versét meg is zenésítette. 1912-ben történelmi drámájáért Vojnits-díjat nyert. 1928-ban megjelent összes műveinek könyvsorozata. Forrás: Nagy Imre, "Harsányi Kálmán", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 2:767.; Farkas Gyula, "Harsányi Kálmán munkái", in Magyar Szemle, 2. köt. 1928., 170–174.; Kiss Gyula, "Bartók Béla és Harsányi Kálmán", in Borsodi Szemle, 1987 32. évf. 3. sz., 88–89.
  •  
    Szilágyi Erzsébet
    Szilágyi Erzsébet
    (?–?) földbirtokos, Domahidy Zsigmond felesége,
    Szilágyi Julianna
    Szilágyi Julianna
    testvére,
    Pallagi Gyula
    Pallagi Gyula
    sógornője, később
    Móricz Dezső
    Móricz Dezső
    hitelezője. Forrás: Pallagi Gyula gyászjelentése, 1903. 02. 08., PIM Kisnyomtatványtár, Any.1833, hozzáférés: 2018.09.04.
  •  
    Nyilas Kálmán
    Nyilas Kálmán
    (1871–1934), községi bíró, illetve földbirtokos
    Tiszacsécsén
    Tiszacsécse
    ,
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    anyai nagybátyjának,
    Nyilas Istvánnak
    Nyilas István
    kisebbik fia. Forrás: Móricz Zsigmond, Életem regénye, Móricz Zsigmond művei (Budapest: Athenaeum, 1939), 10, 55.; Móricz Zsigmond Szatmár megyei népdalgyűjtése, kézirat, PIM Kézirattár M.100/5087/2.; Hamar Péter, Ködösítés nélkül (Budapest: Kairosz Kiadó, 2008), 61.
  •  
    Szeles Erzsébet
    Szeles Erzsébet
    (1877–1932) Sipos Józsefné,
    Sipos József
    Sipos József
    milotai
    Milota
    lelkész felesége, a
    szatmári
    Szatmár vármegye
    református egyházmegyei papnék egyesületének elnöke, a református papnék országos egyesülete elnöki tanácsának tagja. A galamb papné című, milotai eredetű kisregény főszereplőjének mintaképe. Forrás: Móricz Zsigmond, "Népköltési gyűjtő", Nyugat, 1933. 2. sz.; Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 167, 554.; Katona Béla, Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig, (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996). 96.; Szeles Erzsébet gyászjelentése, 1932. 12. 23., PIM Kisnyomtatványtár, Any.357/36, hozzáférés: 2019.01.03.
  •  
    Bagothay Sámuel
    Bagothay Sámuel
    (1868–?) főgimnáziumi tanár
    Sárospatakon
    Sárospatak
    . Forrás: Gulyás Pál, Magyar írók élete és munkái, 19 köt., kiad. Viczián János, (Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete 1939–1944, Argumentum Kiadó, 1990–2002), 2:1034.
  •  
    Tomori Jenő
    Tomory Jenő
    (1872–1929) újságíró, képviselő, fordító. Forrás: Csikay Valéria, "Tomori Jenő", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 3:2106.
  •  
    Fejérpataky László
    Fejérpataky László
    (1857–1923) történész, oklevéltaníró, egyetemi tanár. Az MTA tagja, 1901–1923-ig a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának igazgatója, illetve főigazgatója. Forrás: Markó László, "Fejérpataky László", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 1:570.
  •  
    Szily Kálmán
    Szily Kálmán
    (1838–1924) természettudós, nyelvész, a Természettudományi Közlöny szerkesztője (1869–1899), a Magyar Nyelvtudományi Társaság alapítója (1904), a Magyar Tudományos Akadémia[PIM] főtitkára (1889–1905), az Akadémiai Értesítő szerkesztője (1890–1905). Forrás: Csikay Valéria, "Szily Kálmán", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 3:1999.
  •  
    Frühm Anna
    Frühm Anna
    (?–1935) Holényi Istvánné,
    Holényi István
    Holényi István
    ügyvéd felesége. Forrás: "Halálozások", Prágai Magyar Hírlap, 1935. okt. 30., 5.
  •  
    Sabránszky János
    Sabránszky János
    (1869–?) mérnök,
    Pallagi László
    Pallagi László
    sógora,
    Z. Kiss Emma
    Z. Kiss Emma
    testvérének, Z. Kiss Ilonának a férje. Forrás: Pallagi László gyászjelentése, 1917. január 4., Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára, hozzáférés: 2019.01.04.
  •  
    Szladits Károly
    Szladits Károly
    (1871–1956) jogász, egyetemi tanár, az MTA tagja. 1895–1916 között az igazságügyminisztérium törvényelőkészítő osztályán dolgozott. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:789.
  •  
    Tóth Béla
    Tóth Béla
    (1857–1907) nyelvész, filológus, újságíró, író, műfordító.
  •  
    Komlóssy Emma
    Komlóssy Emma
    (1881–1944) énekesnő, színésznő. Forrás: Székely György szerk., Magyar Színházművészeti Lexikon (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), hozzáférés: 2021.10.21.
  •  
    Petrenka Pál
    Petrenka Pál
    (1860–1939) körjegyző
    Barsendréden
    Barsendréd
    , Szklenár Apollónia és Petrenka Márton fia.
    Móricz Virág
    Móricz Virág
    szerint apja róla mintázta "joviális falusi jegyzőit". Forrás: Pawel Mikulás Petrenka keresztelési anyakönyvi bejegyzéseSlovakia Church and Synagogue Books, 1592-1935, database with images, FamilySearch (https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:KHZX-VF2 : 19 July 2017), Pawel Mikulás Petrenka, 09 Dec 1860; citing p. , 82, Baptism, Jelšava, Revúca, Slovakia, Odbor Archivnictva (The Archives of the Republic), Slovakia; FHL microfilm 1,978,926. Hozzáférés: 2021.10.04.; Móricz Virág, Apám regénye, (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1979).; Petrenka Pál gyászjelentése, OSZK Kisnyomtatványtár, hozzáférés: 2021.10.04.
  •  
    Tomasovszky Anna
    Tomasovszky Anna
    (1881–?) Rohách Karolina és Tomasovszki Pál lánya,
    Holics Janka
    Holics Janka
    másodunokatestvére és barátnője. 1909. febr. 22-én házasságot kötött
    Pucsek Ferenccel
    Pucsek Ferenc
    .
    Zólyomban
    Zólyom
    éltek. Forrás: Tomasovszki Anna Paulina keresztelési anyakönyvi bejegyzése a csetnek-gencsi ág. hitv. evang. egyház születési anyakönyvében, Slovakia Church and Synagogue Books, 1592-1935, database with images, FamilySearch, Anna Paulina Tomasovszki, 27 Feb 1881; citing p. , 6, Baptism, Štítnik, Rožňava, Slovakia, Odbor Archivnictva (The Archives of the Republic), Slovakia; FHL microfilm 1,924,870., hozzáférés:2021.09.27 ; Tomasovszky Anna, Móricz Zsigmondnak és Holics Jankának, Zólyom, 1909. febr. 18.
  •  
    Lengyel Menyhért
    Lengyel Menyhért
    (1880–1974) drámaíró, a Belvárosi Színház[PIM] társigazgatója. Forrás: Székely György, szerk., Magyar Színházművészeti Lexikon (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), hozzáférés: 2021.10.21.
  •  
    Galló Jolán
    Galló Jolán
    (?–?)
    Galló János
    Galló János
    hizsnyói evangélikus lelkész és
    Szerényi Irma
    Szerényi Irma
    lánya.
    Holics Janka
    Holics Janka
    másodunokatestvére.
  •  
    Törék Margit
    Törék Margit
    (?–?)
    Holics Janka
    Holics Janka
    vashegyi
    Vashegy
    barátnője. Testvérei:
    Törék László
    Törék László
    és
    Törék Miklós
    Törék Miklós
    .
  •  
    Eisele Gusztáv
    Eisele Gusztáv
    (1861–1911) bányamérnök, a Rimamurányi Vasmű Részvénytársaság
    vashegyi
    Vashegy
    bányagondnoka. Számos bányászati és kohászati szakcikket írt, Borsodgömöri bányászati és kohászati monografia szerkesztője. Forrás: Fábry János, "Irodalom, tudomány, művészet", in: Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája: a Magyar Korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája, szerk. Borovszky Samu, 21 köt. (Budapest: Apolló Rt.–Országos Monográfia Társaság, 1896–1910), 8:371.; Pesti Hírlap, 1911. december 17., 16.
  •  
    Pósa Lajos
    Pósa Lajos
    (1850–1914) költő, a Petőfi Társaság[PIM] tagja.
  •  
    Szontagh Magda
    Szontagh Magda
    (1883–1973) Stercula Jenőné,
    Szontagh Andor
    Szontagh Andor
    származó oszággyűlési képviselő lánya. Testvérei:
    Margit
    Szontagh Margit
    ,
    Biri
    Szontagh Boriska
    ,
    Andor
    Szontagh Andor
    . Forrás: Solt Jenőné Szontagh Magdolna gyászjelentése, OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtár, hozzáférés: 2019.01.04, .; Holics Janka Móricz Zsigmondnak, 1904. június 27., magántulajdon.
  •  
    Galló Ilona
    Galló Ilona
    (1883–1917) Pétermann Zoltánné,
    Galló János
    Galló János
    és
    Szerényi Irma
    Szerényi Irma
    lánya.
    Holics Janka
    Holics Janka
    másodunokatestvére. (A gyászjelentés szöveges részében feltehetően az életkorra vonatkozóan téves adat szerepel). Forrás: Ilona Rózsa Galló keresztelési anyakönyvi bejegyzése, SSlovakia Church and Synagogue Books, 1592-1935, database with images, FamilySearch (https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:KDKG-RM8 : 19 July 2017), Ilona Rózsa Galló, 03 Sep 1883; citing p. , 56, Baptism, Ratkovské Bystré, Revúca, Slovakia, Odbor Archivnictva (The Archives of the Republic), Slovakia; FHL microfilm 2,362,063. Hozzáférés: 2021.09.24.; Pétermann Zoltánné szül. Galló Ilona gyászjelentése, Jolsva, 1917. július 25., Magángyűjtemény.
  •  
    Istók József
    Istók József
    (?–?) a Szklenár-család ismerőse. Az 1905-ös év folyamán
    Móricz Bálint
    Móricz Bálint
    építette a házukat Az 1905. január 22-én kelt levél alapján feltételezhetjük, hogy bankban dolgozott, talán a Magyar Földhitelintézet Központi Osztályának egyik osztályfőnöke. Forrás: Móricz Virág, Anyám regénye (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1988), 204.; "Magyar Földhitelintézet", Nagy Magyar Compass 62, 1. rész, (1914/15): 138.
  •  
    Szerényi Sándor
    Szerényi Sándor
    (1858–1927) evangélikus lelkész
    Antunovácon
    Antunovac
    ,
    Szerényi Lajos
    Szerényi Lajos
    fia. Forrás: Szerényi Lajos, Szerényi Sándornak, Ratkósebes, 1908. ápr. 27., PIM Kézirattár, M. 100/3777; Szerényi Sándor gyászjelentése, OSZK Kisnyomtatványtár, Rácváros, 1927. október 21. Hozzáférés: 2021.09.27.
  •  
    Trsztyénszky Eta
    Pfeifer Jánosné
    (?–?) Pfeifer Jánosné,
    Holics Janka
    Holics Janka
    osztálytársa
    Pozsonyban
    Pozsony
    a tanítóképzőben.
  •  
    Szeremley Gyula
    Szeremley Gyula
    (1880?–1905)
    Móricz
    Móricz Zsigmond
    osztálytársa volt
    Kisujszálláson
    Kisújszállás
    ,
    Szeremley Barnának
    Szeremley Barna
    , a gimnázium tanárának, majd igazgatójának az öccse.
  •  
    Holéczy Pálné
    Holéczy Pálné
    (?–?)
    Holics Janka
    Holics Janka
    baráti társaságához tartozó levélíró.
  •  
    Sándor János
    Sándor János
    (?–?)
    Holics Janka
    Holics Janka
    baráti társaságához tartozó levélíró.
  •  
    Bellányi János
    Bellányi János
    (?–?) evangélikus tanító
    Gömörrákoson
    Gömörrákos
    . Forrás: A tiszai ágost. hitv. evangy. egyházkerület névtára 1899 (Miskolc: Szelényi és Társa Könyvnyomdája, 1900), 264.
  •  
    Matthaeidesz Lajos
    Matthaeidesz Lajos
    (1879 k.–1963) evangelikus tanító, iskolaigazgató
    Baráttelken
    Baráttelke
    , később a Gömöri egyházmegye tanácskozási jogú tagja. Forrás: A tiszai ág. hitv. evang. egyházkerület közgyűlésének jegyzőkönyve (Eperjes: Kósch Árpád Könyvnyomtató-intézet, 1913), VI.; Matthaeidesz Lajos gyászjelentése, OSZK Kisnyomtatványtár, hozzáférés: 2021.10.04.
  •  
    Koch Ödönné
    Koch Ödönné
    (?–?)
    jolsvai
    Jolsva
    lakos.
  •  
    Galló András
    Galló András
    (?–?)
    Galló János
    Galló János
    édesapja, a csetneki evangélikus egyház gondoka volt. Forrás: Poltz József, "Megemlékezés Galló Jánosról", Evangélikus népiskola 22, 5 sz. (1910): 150.
  •  
    Roháts Lajos
    Roháts Lajos
    (?–?) hizsnyói evangélikus lelkész. Forrás: Evangélikus Őrálló 1, 49. sz. (1905): 506.
  •  
    Birgling Gyuláné
    Birgling Gyuláné
    (?–?)
    Holics Janka
    Holics Janka
    , illetve a Holics család ismerőse.
  •  
    Poltz József
    Poltz József
    (?–?)
    jolsvai
    Jolsva
    evangélikus tanító.
  •  
    Birgling Gyula
    Birgling Gyula
    (?–?) valószínűleg hizsnyói, vasgyári famester. Forrás: Evangélikus Őrálló 1, 49. sz. (1905): 506.
  •  
    Koch Ödön
    Koch Ödön
    (?–?)
    jolsvai
    Jolsva
    lakos.
  •  
    Birgling Árpádné
    Birgling Árpádné
    (?–?)
    Holics Janka
    Holics Janka
    , illetve a Holics család ismerőse.
  •  
    Szomory Emil
    Szomory Emil
    (1874–1944) hírlapíró, író, a Magyar Nemzet, majd 1918-tól Az Ujság[PIM] munkatársa. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:793.; A Petőfi Irodalmi Múzeum Névtere, hozzáférés: 2021.10.21.
  •  
    Kalós Péter
    Kalós Péter
    (?–1904) evangélikus református lelkész
    Tiszabecsen
    Tiszabecs
    . Forrás: Szinnyei József, Magyar írók élete és munkái, 14 köt. (Budapest: Hornyánszky Viktor császári és királyi udvari Könyvnyomda, 1891–1914), 16:145.; Sipos Józef Móricz Zsigmondnak, 1905. jan. 8., PIM M. 100/1926/4.
  •  
    Novotny Antal
    Novotny Antal
    (?–?) a Rimamurányi Vasmű Részvénytársaság munkatársa,
    nagyrőcei
    Nagyrőce
    lakos. Forrás: "Kereslet", Budapesti Hírlap, 1905. ápr. 7., 24.
  •  
    Holics Elek
    Holics Elek
    (1837–?)
    Holics Zsigmond
    Holics Zsigmond
    nagybátyja. Forrás: Móricz Miklós, Móricz Zsigmond indulása (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1959), 493.
  •  
    Jelinek Ernő
    Jelinek Ernő
    (?–?) a Vashegyi és Gömörrákosi Vasércbányák igazgatója, 1905 vége felé ment nyugdíjba. Forrás: Nagy Károly, "Gyürky Gyula, a farkaslyuki bánya tárnájának névadója ", A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27 (1991), 87–88..
  •  
    Nagy László
    Nagy László
    (1850–1935) Szatmár vármegye főispánja volt 1905. október 25. és 1906. április 10. között. Mint a darabont kormányhoz hű ember, munkásságát tiltakozás kísérte a megyében, a nemzeti ellenállás propagálására Szatmárvármegye címen még hetilap is indult. Leváltásának hírére írhatta
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    a Hej tulipán, tulipán... c. kortárs dalt. Forrás: "Uj főispánok", Budapesti Hírlap, 1905. okt. 25., 3.; "Nagy László főispán életrajza", Szatmármegyei Közlöny, 1905. okt. 29., [2.]; "Királyi biztosi felmentések", Belügyi Közlöny, 1906. ápr. 10., 184.; "Távozás", Szatmármegyei Közlöny, 1906. ápr. 11., [2.]; Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 171–172.
  •  
    Nagy Sándor
    Nagy Sándor
    (?–?) főjegyző
    Nagykárolyban
    Nagykároly
    . Forrás: Magyarország tiszti cím- és névtára 24 (1905), 107.
  •  
    Sipos József
    Sipos József
    (1867–1949) református lelkész, a Tiszavidéki Lelkészi Kör tagja. 1891-ben Hérmánszegre került segédlelkészként, 1895-től lelkész
    Milotán
    Milota
    . Később Turistvándiban, majd Ráckevén élt. 1893-tól egyházmegyei aljegyző, 1909-ben tanácsbíró, 1917-ben az Országos Zsinat tagja, 1919-ben a szatmári református egyházmegye segédesperese. A Szatmár és Szamos című lapokban számos cikket, tárcát, verset, sőt egy regényt is közölt. Egyháztörténettel foglalkozott, fő műve A szatmári egyházmegye 40 éves története.
    Pallagi Gyula
    Pallagi Gyula
    iskolatársa és barátja.
    Móricz
    Móricz Zsigmond
    népdalgyűjtő útjain huzamosabb ideig vendégeskedett a lelkész házában. Az Árvalányok című kisregény cselekményének egy része milotai eredetű, miként A fáklya részletei is, ezért a lelkész a regény megjelenése után neheztelt Móricz Zsigmondra, kapcsolatuk megszakadt. Forrás: Sipos József születési anyakönyvi bejegyzése, "Hungary Reformed Church Christenings, 1624-1895," database, FamilySearch (https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:VFPF-W6Q : 17 February 2021), József Sipos, 25 Feb 1867 Baptism; citing Milota, Szatmár, Hungary, Országos Leveltár, Budapest (Hungary National Archives, Budapest); FHL microfilm 632,201. Hozzáférés: 2021.10.04.; Nagy Iván, Magyarország családai: Czímerekkel és nemzékrendi táblákkal, 12. köt (Pest: Emich Gusztáv Nyomdája, 1857–1868) 10:218.; Török József, "Sipos József életrajza és esperessége" in. Sipos József, A szatmári ref. egyház negyvenéves története (Budapest: 1941), 1–2 köt., 2:426–432.; Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 166–167.; Katona Béla, Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996), 96–97.; Margócsy József, "Szabolcs-Szatmár Móricz Zsigmond életében, műveiben. Kalauz-kísérlet.", Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2004. 4. szám, 491, 496.; Tóth Zoltán, "Fáklya lenni népemnek... Móricz Zsigmond és Sipos József levelezése.", Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 1997, 32. évf. 2. szám, 205.
  •  
    Sipos Károly
    Sipos Károly
    (?–1896 e.) lelkész
    Milotán
    Milota
    ,
    Sipos József
    Sipos József
    édesapja. Forrás: Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 166.; Gaylhoffer-Kovács Gábor, "A milotai református templom famennyezetének "ládájába" rejtett iratok", Műemlékvédelem, 2014, 58. évf. 4. szám, 257.; Tóth Zoltán, "Fáklya lenni népemnek... Móricz Zsigmond és Sipos József levelezése.", Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 1997, 32. évf. 2. szám, 205.; Sipos József és Szeles Erzsébet hazassági anyakönyvi bejegyzése, "Hungary Civil Registration, 1895-1980," database with images, FamilySearch (https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:QKDZ-8Q2B : 2 July 2019), József Sipos and Erzsébet Szeles, 14 Jul 1896; citing Marriage, Szabolcs, Magyarország, Archiv der Stadt Budapest (Archive of the City), Hungary. Hozzáférés: 2021.10.04.
  •  
    Scháb Pálné
    Scháb Pálné
    (?–?) mosónő, a Móricz-család szomszédja az Ülői út 91-es lakásban. Forrás: Budapesti Czím- és Lakásjegyzék, kiad. Franklin Társulat, Budapesti Czím- és Lakásjegyzék 15 (Budapest: Franklin Társulat, 1903–1904), 1563.
  •  
    Szekeres Gusztáv
    Szekeres Gusztáv
    (?–?)
    jolsvai
    Jolsva
    földbirtokos. Forrás: "I. Eladó gyümölcskészlettel rendelkeznek", Gyümölcskertész 20, 20. sz., (1910): 316.
  •  
    Hoffmann Miksa
    Hoffmann Miksa
    (?–?)
    jolsvai
    Jolsva
    vállalkozó. Forrás: Központi Értesítő 27, 30. sz. (1902): 529.
  •  
    Jurin Sámuel
    Jurin Sámuel
    (?–?)
    jolsvai
    Jolsva
    lakos. Forrás: Központi Értesítő 27, 30. sz. (1902): 529.
  •  
    Zahler Emil
    Zahler Emil
    (1875–?) orvos,
    Móriczék
    Móricz Zsigmond
    Üllői úti szomszédja, barátja. Forrás: Gergely András, Jeles magyar zsidó orvosok lexikona (Budapest: Makkabi, 2001), 117.; Móricz Zsigmond, Naplók: 1924–1925., kiad. Cséve Anna et al. (Budapest: Noran Kiadó 2004 Kft., 2010), 830.
  •  
    Basilides Gusztáv
    Basilides Gusztáv
    (1840 k.–1913) polgármester
    Jolsván
    Jolsva
    , tanácsos, vármegyei törvényhatósági bizottsági tag.
  •  
    Kun Zoltán
    Kun Zoltán
    (1848–1933) orvos, tanár, egészségügyi főtanácsos, kórházalapító, író. A Sárospataki Református Főiskola teológiai akadémia és gimnázium doktora volt 1873-tól közel hatvan éven keresztül, orvosi szaklapokban is publikált. Móricz Zsigmond is ismerte, aki Sárospatakon végezte a IV, V. osztályt és a VI. év félévét 1894 szeptemberétől 1896 decemberég. Forrás: Gulyás Pál, Magyar írók élete és munkái, 19 köt., kiad. Viczián János, (Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete 1939–1944, Argumentum Kiadó, 1990–2002), 17:753.; Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1914, 194.; Dr. Kókai Kun Zoltán gyászjelentése, Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára, hozzáférés: 2021.10.06.; Takács Béla, A sárospataki „Főiskolai Betegsegélyző Egylet" története, in Palla Ákos szerk. Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 24. (Budapest, 1962), 156–163.; Móricz Zsigmond, "Pataki felolvasás", Sárospataki Ifjúsági Közlöny 1942–1943, in Tanulmányok I., szerk. Szabó Ferenc, (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1978), 747.
  •  
    Bruckner Győző
    Bruckner Győző
    (1877–1962) történetíró. Forrás: Evangelikus arcképcsarnok, Tóth-Szöllős Mihály szerk. (Budapest: Evangélikus Sajtóosztály, 2002), 29.
  •  
    Egresi Nagy Sándor
    Egresi Nagy Sándor
    (?–?) 1900-ban a Közoktatásügyi Minisztérium Számvevőségének egyik számvizsgálója, később tanácsosa volt.
    Móricz István
    Móricz István
    főnöke. Forrás: Budapesti Czím- és Lakásjegyzék, kiad. Franklin Társulat, Budapesti Czím- és Lakásjegyzék 17 (Budapest: Franklin Társulat, 1905–1906), 259.; Budapesti cím- és lakjegyzék 12 (1900–1901): 203.
  •  
    Cseike Győző
    Cseike Győző
    (1859–1915) miniszteri számvevőségi igazgató. Forrás: Budapesti Czím- és Lakásjegyzék, kiad. Franklin Társulat, Budapesti Czím- és Lakásjegyzék 17 (Budapest: Franklin Társulat, 1905–1906), 259.
  •  
    Tauszk Ferenc
    Tauszk Ferenc
    (1865–1915) orvos. 1888–1899-ig
    Korányi Frigyes
    Korányi Frigyes
    belgyógyászati klinikájának tanársegédje, 1896-ban egyetemi magántanári képesítést szerzett. Jelentős munkásságot fejtett ki a belgyógyászat, különösen a tüdővész elleni küzdelem terén. Igazgató főorvosa volt 1900-tól a San Marco Irgalomháznak, főtitkára a
    budapesti
    Budapest
    szegény sorsú tüdőbetegek szanatórium-egyesületének. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:828–829.
  •  
    Molnár Viktor
    Molnár Viktor
    (?–1950) orvos. Forrás: Molnár Viktor gyászjelentése, OSZK kisnyomtatványtár, hozzáférés: 2018.10.21.
  •  
    Vaszary Kolos Ferenc
    Vaszary Kolos Ferenc
    (?–?) pannonhalmi főapát, bíboros-hercegprímás, esztergomi érsek.
  •  
    Dinay János
    Dinay János
    (?–?) egyházgondnok, 1906-ban a Szirki Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet igazgatóságának tagja. Forrás: Központi Értesítő, 28. sz. (1906): 586.
  •  
    Terray Gyula
    Terray Gyula
    (1834–1925) evangélikus főesperes, lelkész. Forrás: A Petőfi Irodalmi Múzeum Névtere, hozzáférés: 2021.10.21.
  •  
    Berger István
    Berger István
    (?–?)
    Móricz Dezső
    Móricz Dezső
    tanítványa
    Temesváron
    Temesvár
    1905-ben.
  •  
    Schlesinger Mór
    Schlesinger Mór
    (?–?) bútorkereskedő (Múzeum-körút 41.) Forrás: Budapesti Czím- és Lakásjegyzék, kiad. Franklin Társulat, Budapesti Czím- és Lakásjegyzék 17 (Budapest: Franklin Társulat, 1905–1906), 693.
  •  
    Feld Zsigmond
    Feld Zsigmond
    (1849–1939) a Városligeti Színkör igazgatója. Forrás: Alpár Ágnes, "Feld papától Erdélyi Miksáig", Népszabadság, 1999. aug. 10., 30.
  •  
    Berger Miksa
    Berger Miksa
    (?–?)
    temesvári
    Temesvár
    bankigazgató,
    Móricz Dezső
    Móricz Dezső
    szállás- és munkaadója, majd hitelezője. 1905-ben
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    ajánlásával felvették a Magyar Nyelvtudományi Társaságba. Forrás:
    Móricz Dezső
    Móricz Dezső
    Móricz Zsigmondnak
    Móricz Zsigmond
    szóló 1905. október 3-ai és 1908. április 2-ai levelei; "X. Választmányi ülés (1905. november 21.)", Magyar Nyelv 2 (1906): 45.
  •  
    Ballagi Aladár
    Ballagi Aladár
    (1853–1928) történész, egyetemi tanár, az MTA[PIM] tagja,
    Ballagi Mór
    Ballagi Mór
    fia. 1889–1924 között az újkori történelem nyilvános rendes tanára a Budapesti Tudományegyetemen. 1905–1910-ig függetlenségi országgyűlési képviselő. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:94.; Vértes Miklós, "Ballagi Aladár és az Egyetemi könyvtár", Magyar könyvszemle 91 (1975): 196–200.
  •  
    Torday Lajos
    Torday Lajos
    (1880–?) gimnáziumi tanár. Forrás: [Baumgartner Alajos], szerk., A budapesti I. kerületi m. kir. állami Verbőczy István reálgimnázium összes tanárainak és irodalmi vagy művészeti tevékenységet kifejtő végzett növendékeinek lexikona (Budapest: Verbőczy István reálgimnázium, 1927), 55.
  •  
    Náray Aurél
    Náray Aurél
    (1883–1948) festő, grafikus, autodidakta művész. Forrás: N. Horváth Péter, "A szépség apostola: Náray Aurél festőművészről", Műhely 22, 1. sz. (1999): 58–60.
  •  
    Sóváry Ilona
    Sóváry Ilona
    (?–?)
    Holics Janka
    Holics Janka
    barátnője.
  •  
    Keszler József
    Keszler József
    (1846–1927) újságíró, korának egyik legjelentősebb műkritikusa, több lap – köztük az Ellenőr, a Pester Lloyd[PIM], a Magyarország és a Nagyvilág, a Nemzeti Hírlap, a Nemzet, a Magyar Nemzet, az Országos Hírlap, Az Ujság[PIM] – munkatársa. Forrás: Csathó Kálmán, A régi Nemzeti Színház, (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 279–284.; Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:912.
  •  
    Héder Sándor
    Héder Sándor
    (1846–1937) tornász, részvénytársasági igazgató, a levél megírása idején a Budapesti Evangélikus Református Egyházközség[PIM] gazdasági igazgatója. Forrás: viski Héder Sándor gyászjelentése, OSZK kisnyomtatványtár, hozzáférés: 2018.10.12.
  •  
    Csók György
    Csók György
    (1868–?)
    szirki
    Szirk
    evangélikus lelkész.
  •  
    Mánczos József
    Mánczos József, id.
    (1858–1934) elemi iskolai tanító, iskolaigazgató
    Vashegyen
    Szirkvashegy
    , pedagógiai író, ifj.
    Mánczos József
    Mánczos József, ifj.
    iparművész apja. Forrás: Mánczos József gyászjelentése, 1934. december 20., magántulajdonban.; Gulyás Pál, Magyar írók élete és munkái, 19 köt., kiad. Viczián János, (Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete 1939–1944, Argumentum Kiadó, 1990–2002), 18:413.
  •  
    Kerner István
    Kerner István
    (1867–1929) az egyik legnagyobb magyar karmester. Tagja volt az Operaház és a Filharmóniai Társaság zenekarának, 1920–1921-ig az Operaház igazgatója volt. Forrás: "Kerner István", Muzsika 1, 8–9. sz. (1929): 3–7.; Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:905–906.
  •  
    Bárd Ferenc
    Bárd Ferenc
    (1865–1935) zeneműkiadó, az 1893-ban alapított Bárd Ferenc és Testvére könyv- és zeneműkereskedés társtulajdonosa. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:115.
  •  
    Markovics Árpád
    Markovics Árpád
    (1874?–1942) gyógypedagógus. 1905–1913 között a siketnémák és vakok
    jolsvai
    Jolsva
    intézetének igazgatótanára. Forrás: "Markovics Árpád", Nyírvidék, 1942. márc. 16., 2.; Gulyás Pál, Magyar írók élete és munkái, 19 köt., kiad. Viczián János, (Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete 1939–1944, Argumentum Kiadó, 1990–2002), 18:513.
  •  
    Hozáczy Ferenc
    Hozáczy Ferenc
    (?–?)
    nagyrőcei
    Nagyrőce
    ügyvéd,
    Holics Janka
    Holics Janka
    rokonságához tartozott.
  •  
    Jámbor Simon
    Jámbor Simon
    (?–?) hangjegymetsző, 1906-tól a Magyar Iparművészeti Társulat rendes tagja.
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    és
    Györe Károly
    Györe Károly
    Tulipánnyíláskor c. dalfüzetét hangjegymetszőintézete adta ki, melynek önálló kiadója működött is. Forrás: "Új tagok", Magyar Iparművészet 9 (1906): 260.; Simon Géza Gábor, Magyar jazztörténet (Budapest: Magyar Jazzkutatási Társaság, 1999), 32.
  •  
    Jankó János
    Jankó János
    (?–?)
    putnoki
    Putnok
    főjegyző,
    Szklenár Apollóniának
    Szklenár Apollónia
    ,
    Szklenár Teréz
    Szklenár Teréz
    nagynénjének második házastársa. Forrás: Móricz Virág, Anyám regénye (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1988), 19, 43.
  •  
    Thury Zsigmond
    Thúry Zsigmond
    (?–?)
    kisari
    Kisar
    református lelkész, a Szatmár megyei Függetlenségi Párt tagja, a párt
    fehérgyarmati
    Fehérgyarmat
    tisztikarának elnöke. Forrás: "Pártgyülés", Heti szemle, 1906. márc. 14., 3.
  •  
    Luby Géza
    Luby Géza
    (1848–1911) a Szatmár megyei Függetlenségi Párt elnöke,
    Fehérgyarmat
    Fehérgyarmat
    országgyűlési képviselője. Forrás: "Pártgyülés", Heti szemle, 1906. márc. 14., 3.; Luby Géza gyászjelentése, OSZK kisnyomtatványtár, hozzáférés: 2018.11.05.
  •  
    Szontagh Andor
    Szontagh Andor
    (1849–1914) gyárigazgató, országgyűlési képviselő. Az 1906-os országgyűlési választásokon az Országos Alkotmánypárt jelöltjeként újra megválasztották
    Jolsva
    Jolsva
    képviselőjének. Forrás: "A választás második napja", Pesti Napló, 1906. máj. 1., 2–12, 7.; Szontagh Andor gyászjelentése, OSZK kisnyomtatványtár, hozzáférés: 2018.11.05.; "Gyászrovat", Budapesti Hírlap, 1914. jún. 24., 11.
  •  
    Nécsey János
    Nécsey János
    (?–?) gyógypedagógus. 1901-ben a siketnémák és vakok
    jolsvai
    Jolsva
    intézetének szervezésével és igazgatásával bízták meg, buzgóságának köszönhetően az intézmény még abban az évben megkezdhette működését. 1905-től a
    körmöcbányai
    Körmöcbánya
    intézetbe helyezték át azonos minőségben, helyét
    Markovics Árpád
    Markovics Árpád
    vette át. Forrás: Borbély Sándor, szerk., Emlék-könyv a siketnémák váczi országos királyi intézete 100 éves fennállásának ünnepe alkalmára (Budapest: 1902), 392–394.; Budapesti Közlöny, 1905. júl. 25., 1.
  •  
    Ábrahám Dezső
    Ábrahám Dezső
    (1875–1973) ügyvéd, politikus. 1906–1918-ig
    Karcag
    Karcag
    országgyűlési képviselője, majd
    Károlyi Mihály
    Károlyi Mihály
    kormányában igazságügyi államtitkár. 1919. július 12. és augusztus 12. között a szegedi ellenforradalmi kormány miniszterelnöke, 1919–1920-ig a Huszár-kormány belügyi államtitkára, majd visszavonult a politikai élettől. 1944 novemberében a nyilasok túszul ejtették, 1945. szeptember végén került csak haza. 1947–1948-ig újra országgyűlési képviselő a Független Magyar Demokrata Párt listáján. 1949-ben végleg visszavonult a politikai élettől. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 3:2.
  •  
    Kossuth Ferenc
    Kossuth Ferenc
    (1841–1914) politikus, mérnök,
    Kossuth Lajos
    Kossuth Lajos
    idősebb fia. 1894-es hazaköltözéséig részt vett az emigráció politikai és publicisztikai tevékenységében. 1895-ben képviselővé választották, majd a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt elnöke lett. A Wekerle-kormányban 1906 és 1910 között kereskedelmi miniszter volt. Kiadta
    Kossuth Lajos
    Kossuth Lajos
    műveinek egy részét. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:978.
  •  
    Madarász Imre
    Madarász Imre
    (1846–1918)
    karcagi
    Karcag
    református lelkész, 1887–1905-ig a karcagi választókerület Kossuth-párti országgyűlési képviselője. Forrás: Gulyás Pál, Magyar írók élete és munkái, 19 köt., kiad. Viczián János, (Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete 1939–1944, Argumentum Kiadó, 1990–2002), 18:272.
  •  
    Kardhordó Árpád
    Kardhordó Árpád
    (1860?–1911) kereskedő, függetlenségi párti politikus, kortes, a századforduló népszerű alakja. 1902-ben kezdődő politikai pályafutása során felélte vagyonát, szivacskereskedése tönkrement. 1905-ben, 1906-ban és 1910-ben is indult az országgyűlési választásokon, egyik alkalommal sem választották meg. Forrás: "Kardhordó Árpád meghalt", Pesti Napló, 1911. jan. 12., 6.
  •  
    Szuhay József
    Szuhay József
    (1863–1910) a Hernádvölgyi Magyar Vasipar Részvénytársaság korompai vasolvasztóinak igazgatója, a korompai református egyház főgondnoka, a korompai állami elemi iskolák gondnokságának és a községi polgári iskolaszéknek elnöke. Forrás: Dr. Szuhay József gyászjelentése, OSZK kisnyomtatványtár, hozzáférés: 2018.12.04, .; "Gyászrovat", Pesti Napló, 1911. jan. 1., 13.
  •  
    Szentiványi Gyula
    Szentiványi Gyula
    (1851–1920) mérnök,
    apai
    Apa
    földbirtokos,
    Szatmár vármegye
    Szatmár vármegye
    törvényhatóságának bizottsági tagja. 1896-tól több ízben is megválasztották a megye
    aranyosmedgyesi
    Aranyosmeggyes
    kerületének képviselőjévé, 1896-ban mint a Nemzeti Párt, 1901-ben és 1905-ben mint a Szabadelvű Párt, 1910-ben mint a Nemzeti Munkapárt jelöltjét. Az 1906-os választásokon nem indult. Forrás: Végváry Ferenc és Zimmer Ferenc, szerk., Sturm–féle országgyülési almanach: 1910–1915 (Budapest: 1910), 125.; "Gyászrovat", Budapesti Hírlap, 1920. okt. 8., 4.
  •  
    Kont Ignác
    Kont Ignác
    (1856–1912) irodalomtörténész, bibliográfus. Munkásságának fő célja a magyar kultúra (elsősorban az irodalom) franciaországi megismertetése, népszerűsítése volt. 1902-től a
    párizsi
    Párizs
    Sorbonne-on a magyar nyelv és irodalom magántanára, 1907-től rendes tanára. Működése alatt vált hivatalossá az egyetemen a magyar oktatás. Legfontosabb munkája a magyar vonatkozású francia művek bibliográfiája, a Bibliographie française de la Hongrie (1521–1910). Forrás: Kiss Sándor, Kont Ignác (Debrecen: [s.n.], 1935).; Szentmihályi János, "A hungarica-bibliográfia néhány problémája", Magyar Könyvszemle 74 (1958): 109–117, 110–111.; Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:965.; Cz. Farkas Mária, "Kont Ignác és nyelvtankönyve", Hungarológiai Évkönyv 9 (2008): 49–60.
  •  
    Petrás Marianne
    Petrás Marianne
    (?–?) 1906-tól a zólyomi, 1911-től a trencsényi állami elemi népiskola rendes tanítónője. Forrás: Hivatalos Közlöny 14 (1906): 362.; Hivatalos Közlöny 19 (1911): 349.
  •  
    Wollmann Elma
    Wollmann Elma
    (1856–1929) tankönyvíró, a Pozsonyi Állami Tanítónőképző igazgatónője. Munkásságáért 1914-ben
    I. Ferenc József
    Ferenc József
    Erzsébet-renddel, X. Pius pápa a Pro Ecclesia et Pontifice érdemrenddel tüntette ki. Forrás: Szinnyei József, Magyar írók élete és munkái, 14 köt. (Budapest: Hornyánszky Viktor császári és királyi udvari Könyvnyomda, 1891–1914), 14:1648.; "Jubileum", Rákos Vidéke, 1922. május 21., 1–3, 1.
  •  
    Voit Paula
    Voit Paula
    (1857–1939) Bartók Béláné, zenepedagógus,
    Bartók Béla
    Bartók Béla
    édesanyja. 1894-től 1907-es nyugdíjba vonulásáig a Pozsonyi Állami Tanítónőképző zenetanára. Forrás: Vajda Géza, "Bartók Béla és Pozsony", Irodalmi Szemle 24 (1981): 904–910, 905.
  •  
    Fiéba Izabella
    Fiéba Izabella
    (?–1909) Kolbai Arnoldné, 1893-tól haláláig a Pozsonyi Állami Tanítónőképző rendes tanára. Forrás: "Áthelyezések", Hivatalos Közlöny 1, 17. sz. (1893): 10.; "Gyászrovat", Budapesti Hírlap, 1909. szept. 11., 9.
  •  
    Herczegh Kamilla
    Herczegh Kamilla
    (1871–1959) 1897-től a Pozsonyi Állami Tanítónőképző tanára. Forrás: Magyarország tiszti cím- és névtára 16 (1897): 525.; Herczegh Kamilla gyászjelentése, OSZK kisnyomtatványtár, hozzáférés: 2018.10.17.
  •  
    Gerdenich Claudina
    Gerdenich Claudina
    (?–?) 1901-től a Pozsonyi Állami Tanítónőképző rajztanára. Forrás: Magyarország tiszti cím- és névtára 20 (1901): 592.
  •  
    Boór Elza
    Boór Elza
    (?–?)
    Holics Janka
    Holics Janka
    barátnője a Pozsonyi Állami Tanítónőképzőben.
  •  
    Balogh Elemér
    Balogh Elemér
    (1866–1938) református püspök, történész, 1896-tól a Pozsonyi Állami Tanítónőképző református hittanára. Forrás: Magyarország tiszti cím- és névtára 15 (1896): 467.; Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:96.
  •  
    Belányi Tivadar
    Belányi Tivadar
    (1854–1939) tanár, író. 1877-ben a keszthelyi polgári iskolában kezdett tanítani, 1880-tól a csáktornyai tanítóképző, 1891-től a Pozsonyi Állami Tanítónőképző tanára. Versei, elbeszélései mellett tanügyi és nyelvészeti tárgyú értekezéseket is publikált. Forrás: Pongrácz Elemér, Osváth Gyula, "Irodalom, tudomány, művészet", in Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája: a Magyar Korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája, szerk. Borovszky Samu, 21 köt. (Budapest: Apolló Rt.–Országos Monográfia Társaság, 1896–1910), 9:228–278, 232.; A Petőfi Irodalmi Múzeum Névtere, hozzáférés: 2021.10.21.
  •  
    Tabódy Ida
    Tabódy Ida
    (1877–1943) alapítványi, csillagkeresztes és palotahölgy, tanítónő, 1905-től a Pozsonyi Állami Tanítónőképző tanára, 1914-től igazgatója. Jelentős szerepe volt 1919-ben a Tanítónőképző
    Cinkotára
    Cinkota
    való átmentésében, hálából
    Cinkota
    Cinkota
    díszpolgárává választották. Több tanügyi tanács és társadalmi egyesület tagja volt. Forrás: Tabódy Ida gyászjelentése, OSZK kisnyomtatványtár, hozzáférés: 2018.10.16. ; A Petőfi Irodalmi Múzeum Névtere, hozzáférés: 2021.10.21.
  •  
    Bobok Karola
    Bobok Karola
    (1863?–1939) 1883-tól munkatanár és nevelőnő a Pozsonyi Állami Tanítónőképzőben. Forrás: "A vidék", Budapesti Hírlap, 1883. júl. 26., 2.; "Halálozás", Magyar Nemzet, 1939. ápr. 13., 10.
  •  
    Lendvai Vilma
    Lendvai Vilma
    (?–?) leányiskolai tanár. Forrás: Hivatalos Közlöny, 1917. május 01., 207.
  •  
    Wölfel Irma
    Wölfel Irma
    (?–?) tanítónő,
    Holics Janka
    Holics Janka
    barátnője.
  •  
    Holényi István
    Holényi István
    (?–?) pozsonyi ügyvéd.
  •  
    Mészáros Dóra
    Mészáros Dóra
    (1883?–1946) Dr. Schaller Sándorné, iskolaigazgató, jótékonysági mozgalmár,
    Holics Janka
    Holics Janka
    barátnője, évfolyamtársa a Pozsonyi Állami Tanítónőképzőn. Forrás: Bozzay Margit, szerk., Magyar asszonyok lexikona (Budapest: Dajkovich, 1931), 824–825.; Dr. Schaller Sándorné Mészáros Dóra gyászjelentése, OSZK kisnyomtatványtár, hozzáférés: 2018.10.17, .
  •  
    Menich Antal
    Menich Antal
    (1856–?) zenetanár. 1877-től segédzenetanár
    Budapesten
    Budapest
    , 1881-től a Pozsonyi Állami Tanítónőképző zenetanára. Forrás: Gulyás Pál, Magyar írók élete és munkái, 19 köt., kiad. Viczián János, (Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete 1939–1944, Argumentum Kiadó, 1990–2002), 18:806.
  •  
    Günther Anna
    Günther Anna
    (?–?) Marian Józsefné, 1893-tól a Pozsonyi Állami Tanítónőképző tanára. Forrás: Néptanítók lapja, 1893. okt. 4., 764.
  •  
    Handzó János
    Handzó János
    (?–?)
    zólyomi
    Zólyom
    vasgyári munkás. Felesége,
    Evelin
    Handzóné Evelin
    Móricz Miklós
    Móricz Miklós
    közlése szerint –
    Holics Janka
    Holics Janka
    nagyapjának unokahúga. Forrás: Móricz Zsigmond, Levelei, szerk., jegyz. F. Csanak Dóra, 2 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1: 338.
  •  
    Ágai Béla
    Ágai Béla
    (1870–1944) író, újságíró, szerkesztő,
    Gajári Ödön
    Gajári Ödön
    mellett Az Ujság[PIM] szerkesztőségének tagja.
  •  
    Borbély Lajos
    Borbély Lajos
    (1843–1923) kohómérnök, országgyűlési képviselő. 1881-től a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. műszaki vezérigazgatója. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:246.
  •  
    Kármán Ernő
    Kármán Ernő
    (?–1906) a Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű
    vashegyi
    Vashegy
    főszámvezetője,
    Holics Jenő
    Holics Jenő
    munkatársa. 1906. nov. 17-én ismeretlen okokból lelőtte kislányát, majd magával is végzett. Forrás: "Esküvő", Békés, 1905. ápr. 30., 4.; "Gyilkos és öngyilkos apa", Pesti Hirlap, 1906. nov. 19., 10.
  •  
    Szini Gyula
    Szini Gyula
    (1876–1932) újságíró, író, műfordító. Jogi tanulmányokat végzett, majd rövid hivatali szolgálat után előbb a Pesti Napló, majd 1903-tól a Budapesti Napló, illetve Az Ujság[PIM] munkatársa. Később a Nyugat[PIM] köréhez tartozott. A Tanácsköztársaság idején az írói direktórium tagja, majd visszavonult. 1929-ben Baumgarten-díjat kapott. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:783.
  •  
    Elek Artúr
    Elek Artúr
    (1876–1944) író, műfordító, szerkesztő, kritikus, műtörténész. A Figyelő, a Magyar Géniusz, valamint Az Ujság[PIM] irodalmi-művészeti főmunkatársa, 1908-ban a Nyugat[PIM] alapító tagja, majd évtizedeken át munkatársa. Képzőművészeti kritikái a Művészet c. folyóratban jelentek meg. Szépirodalmi, kritikai életműve mellett irodalomszervező tehetségének köszönhető, hogy a kortárs művészekkel, írókkal kiterjedt kapcsolatot ápolt. Az Ujság szerkesztőségében munkatársa volt
    Móricz Zsigmondnak
    Móricz Zsigmond
    . Móricz Zsigmond állatmeséi c. kritikája az első komoly méltatás volt
    Móricz Zsigmondról
    Móricz Zsigmond
    a Nyugatban.
    Elek Artúr
    Elek Artúr
    testvére
    Elek Janka
    Móricz
    Móricz Zsigmond
    második
    leányának
    Móricz Gyöngyi
    keresztanyja lett.
  •  
    Kálnoki Izidor
    Kálnoki Izidor
    (1863–1930) író, hírlapíró. Írói álneve Vulpius. 1885-ben az Egyetértés, majd a Magyar Hírlap[PIM] munkatársa, később a Pesti Napló helyettes szerkesztője, majd 1903-tól Az Ujság[PIM] főmunkatársa.
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    , aki szintén a szerkesztőség tagja volt, 1905-ben mint az egyik legműveltebb és legtehetségesebb újságírót jellemzi jegyzetfüzetében. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:8667.; Móricz Miklós, "Móricz Zsigmond az újságírásról, újságírókról", Irodalomtörténeti Közlemények, 1955, 372–373.
  •  
    Móricz Andor Bálint
    Móricz Andor Bálint
    (1907–1908)
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    és
    Holics Janka
    Holics Janka
    második fia.
  •  
    Soltész Elemér
    Soltész Elemér
    (1874–1957) református püspök. A
    debreceni
    Debrecen
    kollégium diákja volt, amikor
    Móricz
    Móricz Zsigmond
    beiratkozott az első osztályba. 1907-ben kötöttek barátságot,
    Soltész Elemér
    Soltész Elemér
    ekkor
    nagybányai
    Nagybánya
    református lelkész, Móricz pedig a Magyarország Vármegyéi és Városai c. monográfia-sorozat szerkesztésében vett részt. Szülőföldjére, Szatmár megyére és Nagybányára vonatkozó adatokat gyűjtött a készülő kiadványhoz, fényképsorozatot készített a Nemzeti Múzeum megbízásából. Forrás: Móricz Zsigmond, Levelei, szerk., jegyz. F. Csanak Dóra, 2 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1: 332.
  •  
    Sátor Dávid
    Sátor Dávid
    (1855–1926)
    szinyérváraljai
    Szinérváralja
    református lelkész,
    Soltész Elemér
    Soltész Elemér
    sógora. Forrás: Sátor Dávid gyászjelentése, Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára
  •  
    Zsigmond Róza
    Zsigmond Róza
    (?–?)
    Soltész Elemér
    Soltész Elemér
    felesége. Forrás: Kempelen Béla, Magyar nemes családok (Budapest: Grill Károly Könyvnyomdája, 1911–1932), 11:567.
  •  
    Spiczuli Károly
    Spiczuli Károly
    (?–?)
    nagybányai
    Nagybánya
    fazekasmester és presbiter.
    Móricz
    Móricz Zsigmond
    cserépkancsókat és tálakat rendelt tőle. Híres műhelyéről fotográfiát készített, mely a Néprajzi Múzeum gyűjteményében található, jelzete 10072.
  •  
    Nánásy István
    Nánásy István
    (?–?)
    nagybányai
    Nagybánya
    nyomdász. Forrás: Móricz Zsigmond, Levelei, szerk., jegyz. F. Csanak Dóra, 2 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1:342.
  •  
    Bartók József
    Bartók József
    (?–?)
    nagybányai
    Nagybánya
    harangozó.
    Móricz
    Móricz Zsigmond
    Márkus c. novellájának modellje. Forrás: Móricz Zsigmond, Levelei, szerk., jegyz. F. Csanak Dóra, 2 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1: 333.; Móricz Zsigmond, Hét krajcár, Budapest: Nyugat Kiadó, 1909. 13–25.
  •  
    Farkas Pál
    Farkas Pál
    (1878–1921) Wolfner Pál, író, szociológus, politikus. A Singer és Wolfner[PIM] Kiadóvállalat egyik tulajdonosának,
    Wolfner Józsefnek
    Wolfner József
    a fia. Jogot végzett, az Ügyvédjelöltek Egyesületének első elnöke, majd az egyre jobban radikalizálódó Társadalomtudományi Társaság ellensúlyozására szervezett konzervatív beállítottságú Magyar Társadalomtudományi Egyesület egyik alapítója és főtitkára (1906). Az Új Idők[PIM] egyik szerkesztője. Tisza István párthíve; 1910-től országgyűlési képviselő. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:472.
  •  
    Czinke István
    Czinke István
    (1855–1942) református lelkész, püspök, vallástanár, egyházi író. Forrás: Veres Samu és Komoróczy Miklós, "Irodalom, tudomány, művészet", in: Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája: a Magyar Korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája, szerk. Borovszky Samu, 21 köt. (Budapest: Apolló Rt.–Országos Monográfia Társaság, 1896–1910), 7:359–409, 369–370.; A Petőfi Irodalmi Múzeum Névtere, hozzáférés: 2021.10.21.
  •  
    Kérészy Barna
    Kérészy Barna
    (1846–1922) tiszanánai református lelkész, a sárospataki főiskola igazgatótanácsának tagja, egyházkerületi tanácsadó és zsinati képviselő. Forrás: Torday Ányos és Breznay Imre, "Irodalom, tudomány, művészet", in: Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája: a Magyar Korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája, szerk. Borovszky Samu, 21 köt. (Budapest: Apolló Rt.–Országos Monográfia Társaság, 1896–1910), 8:356–421, 381.
  •  
    Révész Bálint
    Révész Bálint
    (1816–1891) református püspök, egyházi szónok. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:512.
  •  
    Frenssen, Gustav
    Frenssen, Gustav
    (1863–1945) író, 1902-ig falusi lelkész. Forrás: Salyámosy Miklós, "Frenssen, Gustav", in: Világirodalmi lexikon, főszerk. (I–XI:) Király István, (XII–XIX:) Szerdahelyi István, felelős szerk. (I–XI:) Szerdahelyi István, (XIII–XIX:) Juhász Ildikó, 19 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1970–1996), 3:345.
  •  
    Nagy Lenke
    Nagy Lenke
    (1889–1970) fotográfus, 1908-ban házasodott össze
    Móricz Istvánnal
    Móricz István
    . Forrás: Nagy Lenke és Móricz István jegyességi értesítése, kisnyomtatvány, PIM kisnyomtatványtár, Any.762/1, hozzáférés: 2018.10.10.; Észak-Magyarország, 1970. március 22., 10.
  •  
    Domahídy László
    Domahídy László
    (1886–1961)
    Szilágyi Erzsébet
    Szilágyi Erzsébet
    fia.
  •  
    Fröhlich János
    Fröhlich János
    (1873–1926) újságíró, filmhíradó-szerkesztő. Az Ujság[PIM] rendőri tudósítója, majd az 1914-ben létrejött Kinoriport egyik alapítója. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:547.
  •  
    Osvát Ernő
    Osvát Ernő
    (1876–1929) a Nyugat[PIM] szerkesztője, számos jelentős író, költő felfedezője, kora irodalmi életének egyik vezéralakja. A lap megindulásától kezdve ő volt tényleges szerkesztője, kevés beleszólást engedve többi munkatársa számára. Emiatt 1911 januárjában jelentős vita támadt közte és a folyóirat részvényeinek egy tekintélyes része felett rendelkező
    Hatvany Lajos
    Hatvany Lajos
    között, kinek nyomására februárban lemondott a felelős szerkesztői posztról. Nemsokára a Nyugat szerzőinek többsége, köztük
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    is tiltakozásul a Palermo kávéházban gyűltek össze, és a demonstráció hatására
    Hatvany
    Hatvany Lajos
    kénytelen volt visszakozni. A történtek után újra
    Osvát
    Osvát Ernő
    dominált a lapnál egészen 1919 eleji (időleges) visszavonulásáig. 1920 januárjától, a folyóirat újjászervezése idején, visszatért, ám befolyása folyamatosan csökkent. Családjával – az állandó megélhetési gondok mellett – súlyos egészségügyi problémákkal küzdöttek.
    Felesége
    Steiner Cornélia
    1927-ben öngyilkos lett,
    Osvát
    Osvát Ernő
    1929. október 28-án,
    lányuk
    Osvát Ágnes
    halottas ágyánál végzett magával. Műveit jórészt halála után adták ki.
    Osvát
    Osvát Ernő
    1908-ban figyelt fel
    Móricz
    Móricz Zsigmond
    egy, Az Ujságban[PIM] megjelent írására, és nem sokkal később közölte tőle Hét krajcár c. elbeszélését a Nyugat október 16-ai számában. Még ebben az évben megbízta
    Móriczot
    Móricz Zsigmond
    egy kisregény megírásával is, azonban a Vér nem nyerte meg tetszését, aminek hatására szerzője elégette a kéziratot. Ettől eltekintve a Nyugat szerkesztője a kezdetektől egyik legfontosabb szerzőjeként tartotta számon
    Móriczot
    Móricz Zsigmond
    .
    Osvát
    Osvát Ernő
    halála után, 1929 és 1933 között
    Móricz
    Móricz Zsigmond
    Babits Mihállyal
    Babits Mihály
    és
    Gellért Oszkárral
    Gellért Oszkár, id.
    közösen szerkesztette tovább a folyóiratot. Forrás: Móricz Zsigmond, "Osvát Ernő, a Nyugat szerkesztője", Nyugat 16, 11–12. sz. (1923): 721–725.; Móricz Zsigmond, Rádióbeszéde, 1930., idézi Móricz Virág, Apám regénye, Osiris Monográfiák (Budapest: Osiris Kiadó, 2002), 97.; Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 262–267, 322, 434–435.; Móricz Zsigmond, Levelei, szerk., jegyz. F. Csanak Dóra, 2 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1:340.; Móricz Miklós, Móricz Zsigmond érkezése (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1966), 45–61.; Fráter Zoltán, Osvát Ernő élete és halála (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1987).; Fráter Zoltán, "Osvát Ernő", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 2:1525.; Buda Attila, A Nyugat Kiadó története (Budapest: Borda Antikvárium, 2000).; Kosztolánczy Tibor, A fiatal Osvát Ernő (Budapest: Universitas, 2009).; Móricz Zsigmond, Naplók: 1924–1925., kiad. Cséve Anna et al. (Budapest: Noran Kiadó 2004 Kft., 2010), 292, 302–303.; Móricz Zsigmond, Naplók: 1926–1929, kiad. Cséve Anna et al. (Budapest: Noran Könyvesház Kft., 2012), 604–606, 649–650, 735–736.
  •  
    Schöpflin Aladár
    Schöpflin Aladár
    (1872–1950) kritikus, író, irodalomtörténész, műfordító, a Kisfaludy Társaság[PIM] és az MTA[PIM] tagja. 1898-tól a Vasárnapi Újság, 1908-tól a Nyugat[PIM] munkatársa, 1909-től a Franklin Társulat[PIM] titkára volt.
    Babits Mihály
    Babits Mihály
    halála után a Baumgarten Alapítvány kurátora, illetve a Magyar Csillag társszerkesztője lett. Korának egyik legérzékenyebb kritikusa volt. Érdeklődése a konzervatív irodalom szerzőire is kiterjedt, de középpontjában elsősorban a Nyugat alkotói álltak. Esszéi, tanulmányai, valamint 1937-ben megjelent A magyar irodalom története a XX. században c. munkája a századelő modern irodalmába engednek betekintést.
    Móricz Zsigmonddal
    Móricz Zsigmond
    még a század első éveiben, a Vasárnapi Újság munkatársaként ismerkedett meg, munkásságát a Hét kracjár c. kötet megjelenésétől kezdve folyamatosan követte. Forrás: Móricz Zsigmond, Naplók: 1926–1929, kiad. Cséve Anna et al. (Budapest: Noran Könyvesház Kft., 2012), 402.; Móricz Zsigmond, Levelei, szerk., jegyz. F. Csanak Dóra, 2 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1:341.; Móricz Miklós, Móricz Zsigmond érkezése (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1966), 31–33.; Fülöp László, Schöpflin Aladár pályaképe, Studia litteraria (Debrecen: KLTE Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézet, 1993).; Faragó Éva, "Schöpflin Aladár", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 3:1784–1785.
  •  
    Csathó Kálmán
    Csathó Kálmán
    (1881–1964) író, rendező, az MTA[PIM] levelező tagja, korának egyik népszerű elbeszélője. Jogi tanulmányokat végzett, majd színházi tanulmányutakon járt
    Berlinben
    Berlin
    és
    Párizsban
    Párizs
    . 1906-tól a közoktatásügyi minisztérium segédfogalmazója. 1909-től a Nemzeti Színház[PIM] rendezője, majd 1919–1925-ig, valamint 1931–1935-ig főrendezője volt. 1940–1941-ig a Magyar Színház[PIM] és az Andrássy úti Színház igazgatója lett.
    Móricz Zsigmonddal
    Móricz Zsigmond
    osztálytársak voltak a Debreceni Kollégiumban[PIM]. 1908-ban újra találkoztak, és Csathó rendezői pályafutása során többször színre vitte Móricz darabjait, köztük a hatalmas sikert aratott Sári bírót 1909-ben. Egymás munkásságát kölcsönösen megbecsülték. Móricz 1933. március 7-én délben írt naplófeljegyzésében mint a Nyugat[PIM] köre által méltatlanul lenézett szerzőről ír: "[e]ngem már többször meglepett, hogy az életet mily pontosan ismeri, azt az életet, amelyben ő él, a vidéki udvarházak, a dsentry életét. Nem is szépíti, nem hízeleg, inkább viccel. […] Nagyszerűen tud elmondani életképeket." Móricz a Légy jó mindhalálig c. regényben róla mintázta Orczy alakját. Forrás: Móricz Zsigmond, Levelei, szerk., jegyz. F. Csanak Dóra, 2 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1:335.; Móricz Miklós, Móricz Zsigmond érkezése (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1966), 41–45.; Gajdó Tamás, "Csathó Kálmán", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 1:351–352.; Móricz Zsigmond, Naplók: 1930–1934., kiad. Cséve Anna et al. (Budapest: Noran Könyvesház Kft., 2016), 212.
  •  
    Salamon Ödön
    Salamon Ödön
    (1864–1903) író, újságíró. 1888 és 1891 között a Vasárnapi Újság és az Egyetértés
    párizsi
    Párizs
    levelezője, majd nagyobb utazásait követően az Operaház titkára
    Budapesten
    Budapest
    . Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 3:671.
  •  
    Pór Antal
    Pór Antal
    (1834–1911) történész, egyházi író, az MTA[PIM] tagja. A Magyarország vármegyéi és városai Esztergom vármegyéről szóló kötetének munkatársa. Ő bízta meg
    Móricz Zsigmondot
    Móricz Zsigmond
    a kötet –
    Vaszary Kolos
    Vaszary Kolos Ferenc
    nevén megjelent – előszavának a megírásával. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:434.; Móricz Miklós, Móricz Zsigmond érkezése (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1966), 107–108.; Móricz Virág, Apám regénye, Osiris Monográfiák (Budapest: Osiris Kiadó, 2002), 87.
  •  
    Knezovits Adolf
    Knezovits Adolf
    (?–1922) ügyvéd. A Pannónia Magyar Irodalmi Intézet
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    elleni perében az írót képviselte. Forrás: Budapesti Közlöny, 1922. dec. 3., 2.; Igazságügyi Közlöny 31 (1922): 658.
  •  
    Gellért Oszkár, id.
    Gellért Oszkár, id.
    (1882–1967) költő, újságíró. 1902 és 1904 között a Magyar Géniusz szerkesztője, 1904-től a Pesti Hírlap[PIM] munkatársa volt. Az 1908-ban indult Nyugatnak[PIM] előbb munkatársa, majd főmunkatársa, 1922-től a lap megszűnéséig egyik szerkesztője volt (1939-ben, a második zsidótörvény életbe lépése miatt, a neve lekerült a folyóirat címlapjáról). 1929–1933-ig
    Babits Mihállyal
    Babits Mihály
    és
    Móricz Zsigmonddal
    Móricz Zsigmond
    közösen szerkesztették az orgánumot.
    Móricz
    Móricz Zsigmond
    , mint költőt, nagyra becsülte, barátságuk azonban 1933-tól,
    Móricznak
    Móricz Zsigmond
    a Nyugattal való szakításával, megromlott. Forrás: Móricz Zsigmond, Levelei, szerk., jegyz. F. Csanak Dóra, 2 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1:355.; Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 3:238–240.; Móricz Zsigmond, Naplók: 1930–1934., kiad. Cséve Anna et al. (Budapest: Noran Könyvesház Kft., 2016), 140–149, 203–211, 841–842.
  •  
    Virter Ferenc
    Virter Ferenc
    (1875–1924) író, újságíró. A Századok Legendái (1913-?) című havonta megjelenő revű szerkesztője. 1906-tól a Magyarország Vármegyéi és Városai sorozat szerkesztője, 1907-től igazgatója az Országos Monografia Társaságnak[PIM], amelynek
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    is munkatársa volt. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:1006.; Csikay Valéria, "Virter Ferenc", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 3:2261.
  •  
    Oláh Gábor
    Oláh Gábor
    (1881–1942) író, költő. 1900–1904 között a
    budapesti
    Budapest
    egyetemen tanult latin-magyar szakon, ahol
    Négyesy László
    Négyesy László
    szemináriumain megismerkedett a majdani Nyugat[PIM] első nemzedékének íróival. Később mégsem csatlakozott a folyóirat köréhez.
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    – akivel 1909 nyarán életre szóló barátságot kötött – nagyra becsülte költészetét, Vargha Kálmán szerint túlértékelte életműve jelentőségét. Forrás: Vargha Kálmán, Móricz Zsigmond és az irodalom, Irodalomtörténeti könyvtár 8 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1962), 292–293, 309–313.; Móricz Zsigmond, Levelei, szerk., jegyz. F. Csanak Dóra, 2 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1:357.; Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:314.; Fráter Zoltán, "Oláh Gábor", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 2:1506.
  •  
    Haraszthy Lajos
    Haraszthy Lajos
    (1881–1959) költő, író, drámaíró, újságíró. Az Országos Monografia Társaság[PIM] szerkesztőjeként ismerkedhetett meg
    Móricz Zsigmonddal
    Móricz Zsigmond
    . Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:675.; M. Pásztor József, "Haraszthy Lajos", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 2:762.
  •  
    Fiók Károly
    Fiók Károly
    (1857–1915) műfordító, orientalista, 1907 és 1914 között a Debreceni Református Kollégium[PIM] Bölcsészeti Akadémiájának tanára. Forrás: Szász Károly, "Emlékezés Fiók Károlyra", Budapesti Szemle, 170. köt., 485. sz. (1917): 202–217.; Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:513.; Barcza József, szerk., A Debreceni Református Kollégium története (Budapest: Magyarországi Református Egyház Sajtóosztálya, 1988), 245.
  •  
    Révész János
    Révész János
    (1863–1933) a Nagybánya és Vidéke c. társadalmi hetilap felelős szerkesztője és tulajdonosa volt. Forrás: Móricz Zsigmond, Levelei, szerk., jegyz. F. Csanak Dóra, 2 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1:341.
  •  
    Ambrus Zoltán
    Ambrus Zoltán
    (1861–1932) író, műfordító, kritikus. A Hét[PIM] egyik alapító tagja, később a Nyugat[PIM] munkatársa volt. 1903-ban
    Voinovich Gézával
    Voinovich Géza
    megindította a Klasszikus Regénytár c. sorozatot.
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    Holics Jankához
    Holics Janka
    írt 1925. január 5-ei levele szerint 1905-ben kezdte el becsülni Ambrus Zoltán művészetét. Az először
    Fallenbüchl Zoltán
    Fallenbüchl Zoltán
    által közölt források arról tanúskodnak, hogy bár nem volt köztük szoros barátság, Ambrus is méltányolta Móricz munkásságát: keltezetlen (
    Fallenbüchl
    Fallenbüchl Zoltán
    kiadásában 1911. szeptember 22–23. körülre datált) levelével a Fortunatus c. darab Nemzeti Színházban[PIM] való előadatásáért járt közben
    Tóth Imrénél
    Tóth Imre
    . Forrás: Fallenbüchl Zoltán, "Móricz Zsigmond Ambrus Zoltánhoz írt levelei", Irodalomtörténeti Közlemények 59 (1955): 474–476.; Ambrus Zoltán, "Tóth Imréhez", [1911. szeptember 22–23.], in Ambrus Zoltán, Levelezése, szerk., jegyz. Fallenbüchl Zoltán, (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 201.; Móricz Zsigmond, "Holics Jankának", [19]25. jan. 25., in Móricz Zsigmond, Levelei, szerk., jegyz. F. Csanak Dóra, 2 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1:168–174.; Móricz Zsigmond, Levelei, szerk., jegyz. F. Csanak Dóra, 2 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1:340.; Lőrinczy Huba, "Ambrus Zoltán", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 1:35–37. Móricz Zsigmond, Levelei, szerk., jegyz. F. Csanak Dóra, 2 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1:340.
  •  
    Lambert, Charles de
    Lambert, Charles de
    (1865–1944) francia repülőgép-pilóta.
  •  
    Blériot, Louis
    Blériot, Louis
    (1872–1936) francia mérnök, repülőgép-tervező és pilóta.
  •  
    Latham, Hubert
    Latham, Hubert
    (1883–1912) francia mérnök, repülőgép-tervező és pilóta.
  •  
    Gabányi Árpád
    Gabányi Árpád
    (1855–1915) színész, író. A Nemzeti Színház[PIM] jellemszínésze, 1909-től örökös tagja.
    Móricz Zsigmonddal
    Móricz Zsigmond
    Sárarany című darabjában a Varjú szerepét alakította. 1910-ben az Aranyos öregek Nemzeti Színháznak[PIM] szánt kéziratában, melyet Móricz elégetett, főszerepet szánt. 1912-ben a Ferenc József-rend lovagkeresztje kitüntetésben részesült. Forrás: Ry [Szomory Emil] "Egy tűzbevetett színdarab. Aranyos öregek", Az Ujság, 1910. december 24., 13.; Kenyeres Ágnes, főszerk., Pesti Hírlap, 1912. augusztus 4., 8.; Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:84.
  •  
    Pethes Imre
    Pethes Imre
    (1864–1924) színész, rendező. Forrás: Székely György, szerk, Magyar Színházművészeti Lexikon (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), hozzáférés: 2021.10.21.
  •  
    Moly Tamás
    Moly Tamás
    (1875–1957) író, műfordító, színházigazgató. Párizsban és Berlinben élt, a Friss Ujság, a Tolnai Világlapja, a Pester Lloyd[PIM] és a Nyugat[PIM] munkatársa volt. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:238.; Székely György, főszerk., Magyar Színházművészeti Lexikon (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 523.
  •  
    Kiss József
    Kiss József
    (1843–1921) költő, lapszerkesztő, a 19. század második felének egyik legjelentősebb magyar lírikusa. Első sikereit
    Arany János
    Arany János
    hatását mutató balladáival szerezte. 1870-től 1873-ig a Képes Világot szerkesztette, 1890-ben megindította A Hét[PIM] c. folyóiratot, mely sokáig a modern magyar irodalom vezető orgánuma volt, és a későbbi Nyugat[PIM] fiatal írói számára biztosított lehetőséget a megszólalásra és a kísérletezésre. 1910-ben szembefordult a Nyugat szellemiségével, ezt követően tekintélye és A Hét népszerűsége is folyamatosan csökkent.
    Móricz Zsigmonddal
    Móricz Zsigmond
    való kapcsolatáról keveset tudunk.
    Móricz Miklós
    Móricz Miklós
    szerint nem jöttek ki jól egymással. Forrás: Móricz Miklós, Móricz Zsigmond indulása (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1959), 460.; Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:928.; Imre László, "Kiss József", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 2:1052–1053.
  •  
    Kardos Albert
    Kardos Albert
    (1861–1945) irodalomtörténész,
    debreceni
    Debrecen
    tanár és igazgató, a Csokonai Kör[PIM] titkára. Forrás: Móricz Zsigmond, Levelei, szerk., jegyz. F. Csanak Dóra, 2 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1:343.; Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:859.
  •  
    Móricz Virág
    Móricz Virág
    (1909–1995) író, művészettörténész,
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    és
    Holics Janka
    Holics Janka
    harmadik gyermeke. Tanulmányait és
    Berlinben
    Berlin
    végezte, 1932-ben
    Budapesten
    Budapest
    doktorált művészettörténetből és esztétikából. 1931–1932-ig a Nyugat[PIM] titkára volt, majd segédfilmrendező lett, és műfordítóként is működött. 1937-ben férjhez ment
    Koch Richárd
    Kolos Richárd
    mérnökhöz. Regényei, elbeszélései az '50-es évektől jelentek meg.
    Móricz
    Móricz Zsigmond
    halála után az író hagyatékát gondozta. 1953-as Apám regénye c. műve a hagyatékban található dokumentumokon alapul, gyakran szó szerint idézve a források szövegét. Később több kötetnyi anyagot közölt
    Móricz
    Móricz Zsigmond
    1929 és 1933 közötti, valamint 1933–1942-ig keletkezett naplóiból, feljegyzéseiből, leveleiből (Móricz Zsigmond szerkesztő úr, 1967; Tíz év, 1981), kommentárokkal kísérve a szövegeket. Fontos adalékokkal szolgál még a Móricz-kutatás számára utolsó műve, a
    Holics Janka
    Holics Janka
    életét feldolgozó Anyám regénye is. Forrás: Móricz Virág és Koch Richárd mérnök [házassági értesítője], 1937, Kisnyomtatvány, PIM Kisnyomtatványtár, Any.547, hozzáférés: 2019.01.17, .; Sajó Ivett, "Móricz Virág", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 2:1412–1413.; Móricz Zsigmond, Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője, vál., utószó Tasi József, kiad., jegyz. Sz. Fehér Judit, G. Merva Mária és Tasi József, 2 köt. (Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum, 1988–1999), 2:428.
  •  
    Zsoldos Benő, ifj.
    Zsoldos Benő, ifj.
    (1875–1943) ítélőtáblai bíró, újságíró, műfordító. Pályáját
    Sátoraljaújhelyen
    Sátoraljaújhely
    kezdte, majd
    Zomborban
    Zombor
    ,
    Székelyudvarhelyen
    Székelyudvarhely
    ,
    Szegeden
    Szeged
    is dolgozott. 1892-től szakcikkeket, tanulmányokat, szépirodalmi fordításokat közölt, többek között például a Jogtudományi Közlönyben, az Urániában[PIM], a Figyelőben, az Új Időkben[PIM], a Vasárnapi Ujságban. Angol műfordításai a fővárosi kritikai szakfolyóiratokban és önálló kötetekben jelentek meg. A Bács-Bodrog vármegye törvénykezési viszonyai c. tanulmányát 1909-ben a Magyarország vármegyéi és városai sorozathoz készítette.
    Móricz Zsigmonddal
    Móricz Zsigmond
    való kapcsolata feltehetően az Országos Monográfia Társaságban kezdődhetett, ahol mindketten dolgoztak. Ismerhették egymást a sárospataki gimnáziumból is, ahol édesapja,
    Zsoldos Benő, id.
    Zsoldos Benő, id.
    Móricz klasszika-filológia tanára volt. Forrás: Pataj Sándor et al., "Irodalom, tudomány, müvészet", in: Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája: a Magyar Korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája, szerk. Borovszky Samu, 21 köt. (Budapest: Apolló Rt.–Országos Monográfia Társaság, 1896–1910), 2/2:476–558, 555.; Móricz Zsigmond, "Három szekunda", Pesti Napló, 1939. júl. 16., 7.; Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 58–61.; Kováts Dániel, Móricz Zsigmond és Sárospatak (Miskolc: Felsőmagyarország Kiadó, 1994), 61–64.
  •  
    Andor József
    Andor József
    (1871–1918) író, szerkesztő, pedagógus. Rövid ideig cisztercita szerzetes volt, majd tanári oklevelet szerzett, és 1912-től a közoktatásügyi minisztériumban dolgozott. 1909 és 1910, valamint 1914 és 1918 között az Élet[PIM] c. lapot szerkesztette. Egyike volt azoknak, akik korán felismerték
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    írói tehetségét. Andor 1909 nyarán kérte fel Móriczot regény írására az akkor induló szépirodalmi és kritikai hetilap számára. A Harmatos rózsa végül 23 részben jelent meg az Élet hasábjain 1910. január 2-tól június 5-éig. Andor József figyelemmel kísérte Móricz írói pályájának alakulását, cikket írt a Hét krajcár ( Szén [Andor József], "Móricz Zsigmond elbeszélései", Élet, 1909. okt. 17., 527.), illetve az 1917-e kiadású A tűznek nem szabad kialudni c. novelláskötetekről is ( Andor József, "Móricz Zsigmond: A tűznek nem szabad kialudni", Élet, 1917. jan. 28., 99.). Forrás: Móricz Zsigmond naptára 1909-ből, analekta, PIM Kézirattár, M. 100/3957/3.; Móricz Zsigmond, 1936. január 23. 17.10, gépirat, magántulajdonban.; Vargha Kálmán, szerk., Kortársak Móricz Zsigmondról 1.: Tanulmányok és kritikák (1900–1919), Új magyar múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 2 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1958), 37–38, 313–315, 466–467, 477.; Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:30.; Bódi Zoltán, "Andor József", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 1:38.
  •  
    Zilahi Kiss Béla
    Zilahi Kiss Béla
    (1857–1911) irodalomtörténész, újságíró, Junius álnéven megjelent tárcái révén vált ismertté. A Budapesti Hírlapnak 1881-től munkatársa volt. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:1077.; Dobos István, "Zilahi Kiss Béla", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 3:2311.
  •  
    Rácz Lajos
    Rácz Lajos
    (1881–1930) közgazdász, a Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara segédtitkára, később a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara igazgatója. Forrás: Magyarország, 1930. aug. 26., 5.
  •  
    Mártonffy Márton
    Mártonffy Márton
    (1848–1917) főreáliskolai tanár, majd iparoktátasi főigazgató, pedagógiai szakíró. 1894-ben indította meg az Iparosok olvasótára c. sorozatot, melyben
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    Munkácsy Mihály c. könyve megjelent, emellett a Magyar iparoktatás c. folyóiratot is szerkesztette. Forrás: Gulyás Pál, Magyar írók élete és munkái, 19 köt., kiad. Viczián János, (Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete 1939–1944, Argumentum Kiadó, 1990–2002), 18:602.
  •  
    Brüll Rózsika
    Brüll Rózsika
    (1886–1962) tanár, könyvtáros
    Móricz Dezső
    Móricz Dezső
    első felesége. Forrás: Móricz Zsigmond, Naplók: 1930–1934., kiad. Cséve Anna et al. (Budapest: Noran Könyvesház Kft., 2016), 366.; "United States Census, 1930," database with images, FamilySearch (https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:S5YR-T2M : accessed 24 September 2021), Rose Moriez, Jacksonville, Duval, Florida, United States; citing enumeration district (ED) ED 22, sheet 5A, line 22, family 105, NARA microfilm publication T626 (Washington D.C.: National Archives and Records Administration, 2002), roll 313; FHL microfilm 2,340,048. Hozzáférés: 2021.09.24.; "Florida Death Index, 1877-1998," database, FamilySearch (https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:VV3C-H7D : 25 December 2014), Rose Elizabeth Moricz, Oct 1962; from "Florida Death Index, 1877-1998," index, Ancestry (www.ancestry.com : 2004); citing vol. 2396, certificate number 41661, Florida Department of Health, Office of Vital Records, Jacksonville. Hozzáférés: 2021.09.24.
  •  
    Lengyel László
    Lengyel László
    (1883–1935) újságíró, író. Előbb
    Temesváron
    Temesvár
    a Dél Magyarországi Közlöny szerkesztője, majd 1910-ben Magyar Dél[PIM] címmel szépirodalmi folyóiratot indított. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:61.
  •  
    Tóth Alajosné
    Tóth Alajosné
    (?–?)
    sátoraljaújhelyi
    Sátoraljaújhely
    ügyvéd felesége. Forrás: "Jegyzőkönyv", Színházi Élet – Színházi Hét, 21. sz., (1937): 185.
    Móricz Zsigmonddal
    Móricz Zsigmond
    való ismeretségéről nincsen további adat.
  •  
    Khuen-Héderváry Károly
    Khuen-Héderváry Károly
    (1888–1960) nagybirtokos gróf, politikus. 1916-ban a főrendiház tagja, 1922-től a Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara elnöke. A magyarországi cserkészmozgalom egyik vezetője, 1922-ben főcserkész. Az I. világháború után a felsőháznak az örökösjogú főrendi családok választása folytán tagja. 1940-ben az Országos Mezőgazdasági Kamara elnökévé választották. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:914.
  •  
    Hieronymi Károly
    Hieronymi Károly
    (1836–1911) mérnök, politikus. Pályafutása a Közmuka- és Közlekedésügy Minisztériumban kezdődött, számos gazdasági, építészeti, folyószabályozási reform fűződik nevéhez. Belügyminiszter (1892–1895), majd kereskedelemügyi miniszter (1903–1905). Ezt a pozíciót másodszor is betölti 1903. november 3. és 1905. június 18. között. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:722.
  •  
    Heinrich Gusztáv
    Heinrich Gusztáv
    (1845–1922) irodalomtörténész, germanista, az összehasonlító filológia egyik magyarországi meghonosítója, 1905–1920 közt a Magyar Tudományos Akadémia[PIM] főtitkára. Forrás: Gajdó Tamás, "Bíró Lajos", in Új Magyar Irodalmi Lexikon, főszerk. (I–III:) Péter László, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 2:785.
  •  
    Mihályfi Károly
    Mihályfi Károly
    (1856–1936) drámai színész, a régi Nemzeti Színház[PIM] romantikus szavalóiskolájának képviselője. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:206.
  •  
    Mészáros Lajos
    Mészáros Lajos
    (1857–1926) 1896-tól a Nemzeti Színház[PIM] színésze. Mint színészegyesületi tanácsos huszonöt éven át fáradozott a közügy érdekében. Forrás: Székely György, szerk, Magyar Színházművészeti Lexikon (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), hozzáférés: 2021.10.21.
  •  
    Prém József
    Prém József
    (1850–1910) író, publicista, művészettörténész, lapszerkesztő, pedagógus. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:441.
  •  
    Gonda József
    Gonda József
    (1877–1913) író, újságíró. 1902-től haláláig városi tanácsnok
    Hódmezővásárhelyen
    Hódmezővásárhely
    . 1904-ben és 1905-ben a Vásárhelyi Ellenzék c. napilap, 1910–1912 között a
    hódmezővásárhelyi
    Hódmezővásárhely
    Jövendő c. haladó szellemű irodalmi lap szerkesztője.
  •  
    Splényi Ödön
    Splényi Ödön
    (1842–1909)
    Blaha Lujza
    Blaha Lujza
    férje. Forrás: "Napi hírek", Pesti Napló, 1909. jan. 5., 12.
  •  
    Polonyi Géza
    Polonyi Géza
    (1848–1920) Polónyi Géza, politikus. Jogot tanult, 1881-től majdnem állandóan országgyűlési képviselő és a függetlenségi párt egyik vezére, a képviselőházban is vezérszónoka lett. Forrás: Bölöny József, Magyarország kormányai, (Budapest: Akadémiai Kiadó, 2004), 549.; Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:430.
  •  
    Komáromi Julianna
    Komáromi Julianna
    (1850–1926)
    Pallagi Erzsébet
    Pallagi Erzsébet
    nagybátyjának,
    Nyilas Istvánnak
    Nyilas István
    a felesége.
    Nyilas Gusztáv
    Nyilas Gusztáv
    és
    Kálmán
    Nyilas Kálmán
    édesanyja. 1880-tól Kis Gyula felesége.
  •  
    Peller György
    Peller György
    (?–?)
    pilisvörösvári
    Pilisvörösvár
    születésű kocsmáros. Forrás: Borászati Lapok 69, 43. sz., (1937): 352.
  •  
    Román Vilmos
    Román Vilmos
    (1873–?) kereskedő,
    Elek Janka
    Elek Janka
    férje. Gyermekeik:
    Román György
    Román György
    ,
    Román Ágnes
    Román Ágnes
    . Forrás: Magyarország, 1938. febr. 4., 5.
  •  
    Román György
    Román György
    (1903–1981) író, festőművész. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:761.
  •  
    Konta Dezső
    Konta Dezső
    (?–?)
    barsendrédi
    Barsendréd
    lakos.
    Holics Janka
    Holics Janka
    barátnőjének,
    Konta Gizellának
    Konta Gizella
    az édesapja. Forrás: Központi Értesítő, 4. sz. (1912): 44. Később
    zselizi
    Zseliz
    lelkész. Forrás: "Kimutatás államsegélyekről", Dunántúli Protestáns Lap 54, (1943): 204.
  •  
    Beck Ö. Fülöp
    Beck Ö. Fülöp
    (1873–1945) Beck Ötvös Fülöp, szobrász. A századelő művészeti közéletére jellemzően barátság fűzte a Nyugat[PIM] első nemzedékének íróihoz, így
    Móricz Zsigmondhoz
    Móricz Zsigmond
    is, akit több alkalommal is megmintázott, feleségéről,
    Holics Jankáról
    Holics Janka
    is fejszobrot készített. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:154.
  •  
    Bárdos Laura
    Bárdos Laura
    (1885–1966) Beck Ö. Fülöpné. Forrás: "Halálozás", Népszabadság, 1995. máj. 2., 24.
  •  
    Kelecsényi Rafael
    Kelecsényi Rafael
    (1825–1916) országgyűlési képviselő, 1848-as nemzetőr kapitány.
  •  
    Pétery Lajos
    Pétery Lajos
    (1820?–1911)
    nagysallói
    Nagysalló
    birtokos, a híres nagysallói csata idejében községi biró, később nemzetőrtiszt. Forrás: Pesti Hírlap, 1904. aug. 19., 9.; Magyarország, 1904. aug. 18., 11.
  •  
    Kostyek József
    Kostyek József
    (?–?)
    lévai
    Léva
    iparos. Forrás: "Beszterczebánya! kereskedelmi és iparkamara", Nagy Magyar Compass 38, 2. rész, (1910/11): 31.
  •  
    Birtha József
    Birtha József
    (1877–1942) református lelkész. Forrás: "A barsi ev. ref. egyházmegye közgyűlése.", Dunántúli Protestáns Lap 16, (1905): 472.
  •  
    Dombay Vilmos
    Dombay Vilmos
    (?–1923) volt alispán, földbirtokos. 1903-tól árvaszéki elnök. Forrás: Beregszászy István, Szinnyey Gerzson és Perényi József, "A közigazgatás államosítása", in: Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája: a Magyar Korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája, szerk. Borovszky Samu, 21 köt. (Budapest: Apolló Rt.–Országos Monográfia Társaság, 1896–1910), 21:469.
  •  
    Balogh János
    Balogh János
    (1851–1921) szolgabíró.
  •  
    Benkovich Guidó
    Benkovich Guidó
    (?–?) Léva járás szolgabírája. Forrás: Magyarország tiszti cím- és névtára 18 (1910), 89.
  •  
    Császár Mihály
    Császár Mihály
    (1879–1926) főreáliskolai tanár, író, zeneszerző. 1906 óta a
    pozsonyi
    Pozsony
    főreáliskolánál működött. Forrás: Veszprém megyei életrajzi lexikon, Varga Béla főszerk., (Veszprém: Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998), 569.
  •  
    Ombodi Gusztáv
    Ombodi Gusztáv
    (1890 k.–?) szabó,
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    nagyváradi
    Nagyvárad
    unokaöccse. Forrás: Móricz Zsigmond, Naplók: 1930–1934., kiad. Cséve Anna et al. (Budapest: Noran Könyvesház Kft., 2016), 100, 261–262, 525, 600.
  •  
    Ombodi Lajos
    Ombodi Lajos
    (?–?)
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    unokatestvérének,
    Papp Máriának
    Papp Mária
    a férje,
    Ombodi Gusztáv
    Ombodi Gusztáv
    apja.
  •  
    Papp András
    Papp András
    (?–?)
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    unokatestvére.
    Papp Mária
    Papp Mária
    testvére.
  •  
    Papp Mária
    Papp Mária
    (1868 u.–?)
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    unokatestvére,
    Móricz Bálint
    Móricz Bálint
    testvérének,
    Mórucz Borbálának
    Mórucz Borbála
    a lánya. Forrás: Móricz Miklós, Móricz Zsigmond indulása (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1959), 17–18.
  •  
    Kabos Ede
    Kabos Ede
    (1864–1923) író, újságíró, szerkesztő. Pályája
    Szatmárból
    Szatmárnémeti
    indult, majd a Szegedi Napló munkatársa lett, már akkor kis irodalmi életet teremtett maga körül, mint később
    Budapesten
    Budapest
    is, amikor több napilap munkatársaként dolgozott. Ibsennel levelezett.
    Ady Endre
    Ady Endre
    barátja volt, őt is, mint
    Kosztolányi Dezsőt
    Kosztolányi Dezső
    ,
    Csáth Gézát
    Csáth Géza
    ,
    Biró Lajost
    Biró Lajos
    , Szép Ernőt, segítette publikációs fórumhoz jutni a Budapesti Napló szerkesztőjeként. Ady mindennapos látogatója volt otthonának, mint más írók és Czigány Dezső festőművész is. 1913-től Az Érdekes Újság[PIM] szerkesztője volt. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:832.; "Apró történetek. Tegnapról a mának", Szeged, 1923. november 11., 5.; "Elfelejtett írók, elfelejtett írások. Kabos Ede", Uj Idők, 1930. aug. 3. 178.; Nagy Csaba, szerk., Párizstól Pocsolyavárosig. Bölöni György és Itóka levélnaplója, 1906–1912, (Budapest, PIM, 2005), 22.
  •  
    Molnár Ferenc
    Molnár Ferenc
    (1878–1952) író, színműíró, a Petőfi Társaság[PIM] és a Kisfaludy Társaság[PIM] tagja, a Magyar Színpadi Szerzők Egyesületének[PIM] díszelnöke, a francia becsületrend lovagja. Részt vett a Pesti Hírlap[PIM], a Budapesti Napló, az Új Idők[PIM], A Hét[PIM], valamint a Pesti Napló szerkesztésében. Forrás: Schöpflin Aladár, szerk., Magyar Színművészeti Lexikon, 4 köt. (Budapest: Országos Szinészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929–1931), 3:272–275.
  •  
    Lehár Ferenc
    Lehár Ferenc
    (1870–1948) zeneszerző. Forrás: Székely György, szerk, Magyar Színházművészeti Lexikon (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), hozzáférés: 2021.10.21.
  •  
    Jacobi Viktor
    Jacobi Viktor
    (1883–1921) a 20. sz. elejének egyik legnépszerűbb magyar operettszerzője. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:789.
  •  
    Caillavet, Gaston Arman de
    Caillavet, Gaston Arman de
    (1869–1915) francia vígjtékíró. Forrás: Róna Éva, "Guthrie, Thomas Anstey", in: Világirodalmi lexikon, főszerk. (I–XI:) Király István, (XII–XIX:) Szerdahelyi István, felelős szerk. (I–XI:) Szerdahelyi István, (XIII–XIX:) Juhász Ildikó, 19 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1970–1996), 1:1233.
  •  
    Flers, Robert de
    Flers, Robert de
    (1872–1927) francia író,
    Caillevet-vel
    Caillavet, Gaston Arman de
    közösen írt vígjátékai, különösen a világháború előtt, világszerte népszerűek voltak. Forrás: Uj Idők Lexikona (Budapest: Singer és Wolfner, 1936–1942), 9–10:2477.
  •  
    Lothar, Rudolf
    Lothar, Rudolf
    (1865–1943) magyar származású
    berlini
    Berlin
    író. Forrás: Gulyás Pál, Magyar írók élete és munkái, 19 köt., kiad. Viczián János, (Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete 1939–1944, Argumentum Kiadó, 1990–2002), 17:1161–1162.; A Petőfi Irodalmi Múzeum Névtere, hozzáférés: 2021.10.21.
  •  
    Maurey, Max
    Maurey, Max
    (1866–1947) színházi rendező
    Párizsban
    Párizs
    . Forrás: "Irodalom és művészet", Budapesti Hírlap, 1909. szept. 10., 12.
  •  
    Courteline, Georges
    Courteline, Georges
    (1858–1929) francia humorista. Forrás: Róna Éva, "Guthrie, Thomas Anstey", in: Világirodalmi lexikon, főszerk. (I–XI:) Király István, (XII–XIX:) Szerdahelyi István, felelős szerk. (I–XI:) Szerdahelyi István, (XIII–XIX:) Juhász Ildikó, 19 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1970–1996), 2:373–374.
  •  
    Strauss, Oscar
    Strauss, Oscar
    (1870–1954) osztrák zeneszerző. Forrás: A Pesti Hirlap Lexikona A-Z, (Budapest, 1937), 974.
  •  
    Fall, Leo
    Fall, Leo
    (1873–1925) osztrák operettkomponista. Forrás: Berényi Zsuzsanna Ágnes, Budapest és a szabadkőművesség, (Budapest: Szerző, 2005), 314.; A Petőfi Irodalmi Múzeum Névtere, hozzáférés: 2021.10.21.
  •  
    Roosevelt, Theodore
    Roosevelt, Theodore
    (1858–1919) amerikai államférfi. Forrás: Uj Idők Lexikona (Budapest: Singer és Wolfner, 1936–1942), 21–22:5326.
  •  
    Fába Simon
    Fába Simon
    (1843–1935)
    barsendrédi
    Barsendréd
    plébános. Forrás: Magyarország tiszti cím- és névtára 32 (1913), 450.
  •  
    Farkas Anna
    Farkas Anna
    (1859–1962) Kozmutza Viktorné, tanár.
  •  
    Révész Ferenc
    Révész Ferenc
    (1875–?) az Országos Színészegyesület Irodalmi és Színészeti Ügynökségének igazgatója; színműíró, fordító. Forrás: Schöpflin Aladár, szerk., Magyar Színművészeti Lexikon, 4 köt. (Budapest: Országos Szinészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929–1931), 4:45.
  •  
    Kájel István
    Kájel István
    (1879–?)
    őszödi
    Balatonöszöd
    , majd 1914-től
    felsőiregi
    Felsőireg
    lelkész. Forrás: "Egyház. Lelkészbeiktatás", Protestáns Egyházi és Iskolai Lapok 57 (1914): 252.
  •  
    Szabadhegyi Aladár
    Szabadhegyi Aladár
    (?–?) színigazgató. Forrás: Schöpflin Aladár, szerk., Magyar Színművészeti Lexikon, 4 köt. (Budapest: Országos Szinészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929–1931), 4: 69, 70, 101, 8.
  •  
    Lászlófi Vencel Bódog
    Lászlófi Vencel Bódog
    (1865–1925) színigazgató. Forrás: Székely György, szerk, Magyar Színházművészeti Lexikon (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), hozzáférés: 2021.10.21.
  •  
    Rajcsányi István
    Rajcsányi István
    (1863–1929) epizódszínész. Forrás: Székely György, szerk, Magyar Színházművészeti Lexikon (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), hozzáférés: 2021.10.21.
  •  
    Bodnár György
    Bodnár György
    (?–1913) 1912-ben az Államvasutaknál dolgozott. 1913-ban menyasszonyával együtt öngyilkosságot követett el. Forrás: "Vasutasok kinevezése és előléptetése", Pesti Napló, 1912. okt. 27., 17.; "A debreceni dráma", Budapesti Hírlap, 1913. szept. 27., 10.
  •  
    Meller Simon
    Meller Simon
    (1875–1949) művészettörténész. Külföldi tanulmányútjairól visszatérve 1901–1924 között az Országos Képtár és az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum[PIM] munkatársa volt, s e minőségben különösen a grafikai és szoborgyűjtemény fejlesztése terén szerzett érdemeket. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:187.
  •  
    Móricz Gyöngyi
    Móricz Gyöngyi
    (1911–1979) könyvkötő,
    Simon Andor
    Simon Andor
    költő felesége.
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    második lánya. 1911. február 8-án született. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:639.
  •  
    Elek Janka
    Elek Janka
    (1876 e.–1938) Román Vilmosné,
    Móricz Gyöngyi
    Móricz Gyöngyi
    keresztanyja,
    Elek Artúr
    Elek Artúr
    nővére. Férje
    Román Vilmos
    Román Vilmos
    . Forrás:
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    Hrencsik Mártonnak
    Hrencsik Márton, ifj.
    írott, 1912. március 1-i levele.; Pesti Napló, 1938. február 4., 4.
  •  
    Polgár Géza
    Polgár Géza
    (1874–1954) újságíró, rádiórovat-szerkesztő, az Atheneum Részvénytársaság titkára. Forrás: Szinnyei József, Magyar írók élete és munkái, 14 köt. (Budapest: Hornyánszky Viktor császári és királyi udvari Könyvnyomda, 1891–1914), 10:1325.; Polgár Tibor, "A névtelen »Mit üzen...«: Jegyzetek a Tanulmányok a Rádió történetéből", JelKép 3, 2. sz. (1982): 137–138.
  •  
    Ranschburg Viktor
    Ranschburg Viktor
    (1862–1930) könyvkiadó, 1903–1919 között az Athenaeum Irodalmi és Nyomdati Rt.[PIM] igazgatója, 1920–1930 között a Pantheon Irodalmi Intézet vezérigazgatója. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:481.
  •  
    Wiesner Jakab Emil
    Wiesner Jakab Emil
    (1864–?) könyvkereskedő, szerkesztő, a magyar könyvkereskedők egyletének titkára, a Singer és Wolfner[PIM] hivatalvezetője. Forrás: Szinnyei József, Magyar írók élete és munkái, 14 köt. (Budapest: Hornyánszky Viktor császári és királyi udvari Könyvnyomda, 1891–1914), 14:1560.
  •  
    Wolfner József
    Wolfner József
    (1856–1932) könyvkiadó, könyvkereskedő a Singer és Wolfner[PIM] kiadó alapítója, tulajdonosa. Forrás: Demeter Katalin, "Wolfner József", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 3:2293.
  •  
    Papp Viktor
    Papp Viktor
    (1881–1954) zenekritikus, zenei író, a Földművelésügyi Minisztérium tisztviselője volt.
    Ady Endre
    Ady Endre
    baráti köréhez tartozott,
    Móricz
    Móricz Zsigmond
    rajta keresztül ismerte meg. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:359.; Móricz Virág, Apám regénye (Budapest: Osiris Kiadó, 2002), 111.
  •  
    Árkosi-Ferenczi Kálmán
    Árkosi-Ferenczi Kálmán
    (1877?–1918?) költő, író, pénzügyminisztériumi tisztviselő. Forrás: Horváth Edit, "Árkosi-Ferenczi Kálmán", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 1:65.
  •  
    Faragó Lajos
    Faragó Lajos
    (?–?) a Nyugat Könyvkiadó Részvénytársaság[PIM] kiadóhivatali igazgatója 1910 januárjától. Forrás: Buda Attila, A Nyugat Kiadó története (Budapest: Borda Antikvárium, 2000), 46.
  •  
    Holics Elemér
    Holics Elemér
    (1887?–1938)
    Holics Janka
    Holics Janka
    unokatestvére. Forrás: Holics Elemér gyászjelentése, OSZK kisnyomtatványtár, hozzáférés: 2021.05.26.
  •  
    Dénes Szilárd
    Dénes Szilárd
    (1883–1960) tanügyi főtanácsos, tanügyi titkár, a Vallás- és Közoktatási Minisztérium tisztviselője, nyelvész.
    Kisújszálláson
    Kisújszállás
    végezte a gimnáziumot,
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    iskolatársa volt. Számos nyelvészeti és irodalomtörténeti, stilisztikai tanulmányt írt. 1911-ben tanulmánya jelent meg
    Móriczról
    Móricz Zsigmond
    , majd ezt követően folyamatosan írt ismertetőket, tanulmányokat az író műveiről. Forrás: Pallagi Gyula, szerk., A kisujszállási államilag segélyezett ev. ref. főgymnásium értesitője az 1898–99. tanévről, (Kisujszállás: Szekeres József könyvnyomdája, 1899), 92, 94.; Dénes Szilárd, "Móricz Zsigmond stílusa", Magyar Nyelvőr 40, 1. sz. (1911): 254–259.; Dénes Szilárd, "Móricz Zsigmond kisújszállásai diákemlékei írói alkotásaiban", Irodalomtörténeti Közlemények 60 (1956): 447–457.
  •  
    Szabó Aladár
    Szabó Aladár
    (1850–1944) református lelkész, író, lapszerkesztő. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:673.
  •  
    Oszifcsin Irma
    Oszifcsin Irma
    (1882–1927)
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    sógorának,
    Holics Jenőnek
    Holics Jenő
    a felesége. Forrás: Oszifcsin Irma születési anyakönyvi bejegyzése, Slovakia Church and Synagogue Books, 1592-1935, database with images, FamilySearch (https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:KZSR-16V : 19 July 2017), Irma Oszifcsin, 17 Sep 1882; citing p. , 52, Baptism, Spišská Nová Ves, Spišská Nová Ves, Slovakia, Odbor Archivnictva (The Archives of the Republic), Slovakia; FHL microfilm 1,739,843. Hozzáférés: 2021.04.01. ; Find a Grave, database and images (https://www.findagrave.com/memorial/226559963/irma-holics : accessed 05 October 2021), memorial page for Irma Oszifcsin Holics (8 Sep 1882–1927), Find a Grave Memorial ID 226559963, citing Mindszenti temető, Miskolc, Miskolci járás, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hungary ; Maintained by Metti (contributor 47422473). Hozzáférés: 2021.09.24.
  •  
    Lustig Bernát
    Lustig Bernát
    (?–?) MÁV főmérnök, felügyelő. Forrás: Budapesti Czim- és Lakásjegyzék (Budapest: Franklin Társulat, 1928), 651.; A bánya 12, 10. sz. (1917): 2.
  •  
    Fehér Károly
    Fehér Károly
    (1894–?) színész, 1901-től színiigazgató, társulatvezető számos településen, illetve a 2. erdélyi színi kerület vezetője 1910-től. Forrás: Székely György, szerk, Magyar Színházművészeti Lexikon (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 208.
  •  
    Lengyel József
    Lengyel József
    (1883–1927) színész. Forrás: Schöpflin Aladár, szerk., Magyar Színművészeti Lexikon, 4 köt. (Budapest: Országos Szinészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929–1931), 3:116.
  •  
    Kőnig Gyula
    Kőnig Gyula
    (1849–1913) matematikus, fizikus, egyetemi tanár, író, a Franklin Társulat[PIM] ügyvezető alelnöke. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:37.
  •  
    Demjén Mária
    Demjén Mária
    (1857–1928) színésznő, 1898-től a Nemzeti Színházhoz[PIM] szerződött, ahol 1926-ig játszott. Forrás: Székely György, szerk, Magyar Színházművészeti Lexikon (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 158.
  •  
    Márton Miksa
    Márton Miksa
    (1871–1936) ügyvéd, irodalmi- és színházi ügynök, újságíró, zenekritikus, a Magyar Színpadi Szerzők Egyesülete[PIM] cégvezetője. Forrás: Székely György, szerk, Magyar Színházművészeti Lexikon (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 494.
  •  
    Újvári Cseh Franciska
    Újvári Cseh Franciska
    (1847–1920)
    Györe Károly
    Györe Károly
    édesanyja. Forrás: Györe Zoltán, Magyarországi Györe-családok (Budapest: Intercity, 1993), hozzáférés: 2018.09.17, .
  •  
    Olajos Pál
    Olajos Pál
    (1863 k.–1938 k.) református lelkész. Forrás: P. Szalay Emőke, Úrasztali és keresztelőedények a Tiszáninneni Református Egyházkerület Borsod-Gömöri Egyházmegye gyülekezeteiben I., Magyar Református Egyház Javainak Tára 25 (Bőcs: Borsod-Gömöri Református Egyházmegye, 2015), 76.; A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventje Budapesten, 1938. évi október hó 25. napján tartott ülésének jegyzőkönyve (Budapest: Bethlen Gábor Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, 1938), 538.
  •  
    Urbányi Karolina
    Urbányi Karolina
    (?–?) a Pozsonyi Állami Tanítónőképző rendes tanára. Forrás: Wollmann Elma, szerk., A Pozsonyi M. Kir. Állami Tanítónőképző-intézet értesitője az 1907–908. iskolai évről (Pozsony: Wigand F. K. Könyvnyomdája, 1908), 20.
  •  
    Schwarz Ármin
    Schwarz Ármin
    (1845–1922) újságíró, műfordító, a Pester Lloyd[PIM], illetve az Egyenlőség munkatársa. Forrás: Szinnyei József, Magyar írók élete és munkái, 14 köt. (Budapest: Hornyánszky Viktor császári és királyi udvari Könyvnyomda, 1891–1914), 2:751.
  •  
    Grimm Gusztáv
    Grimm Gusztáv
    (1848–1934) könyvkiadó, könyvkereskedő. Forrás: Wiesner Jakab, "Magyar könyvkereskedelem", Corvina 33, 7. sz. (1910): 44.
  •  
    Izsóf Alajos
    Izsóf Alajos
    (1870–1945) író, tanár, lapszerkesztő. 1910-től 1913-ig az Élet[PIM] szerkesztője. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:788.
  •  
    Szederkényi Anna
    Szederkényi Anna
    (1882–1948) Klein Karolin, író, költő, műfordító, újságíró. A
    nagyváradi
    Nagyvárad
    tanítóképzőben tanult, majd rövid tanítónői működése után az újságírói pályára lépett. Előbb a Független Magyarország, majd a Friss Ujság munkatársa, 1926-ban a Kis Újság szerkesztője volt. Első férje,
    Haraszthy Lajos
    Haraszthy Lajos
    költő,
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    barátja és munkatársa volt az Országos Monografia Társaság[PIM] szerkesztőségében; valószínűleg rajta keresztül került először közel a Móricz-családhoz.
    Holics Jankával
    Holics Janka
    jó barátságot ápolt,
    Móricz Miklóssal
    Móricz Miklós
    a Független Magyarország szerkesztőségében ismerkedett meg. Forrás: Móricz Miklós, Móricz Zsigmond érkezése (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1966), 98.; Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:726.; Fioláné Komáromi Gabriella, "Szederkényi Anna", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 3:1923–1924.
  •  
    Heinrich János
    Heinrich János
    (1887–1964) tanfelügyelő, tanügyi főtanácsos, illetve kereskedelmi akadémiai igazgató. Forrás: Gulyás Pál, Magyar írók élete és munkái, 19 köt., kiad. Viczián János, (Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete 1939–1944, Argumentum Kiadó, 1990–2002), 13:194–195.; Heinrich János gyászjelentése, OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtár, hozzáférés: 2018.09.17.
  •  
    Kárpát Zoltán
    Kárpát Zoltán
    (1882–1969) dalszerző, főorvos. Népszínműveket, operetteket, illetve magyar nótákat írt. Forrás: Tikli Tivadar szerk., Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona, 2. köt., (Szeged: Bába Kiadó, 2004.), 134.
  •  
    Klein, Stefan Isidor
    Klein, Stefan Isidor
    (1889–1960) osztrák-magyar műfordító. 1911. november 14-én vette fel a kapcsolatot
    Móricz Zsigmonddal
    Móricz Zsigmond
    , ezt követően - ahogy levelezésükből kiderül - tucatnyi novelláját, drámáját, valamint Az isten háta mögött c. regényét is lefordította. Közvetítésével jelenhettek meg
    Móricz
    Móricz Zsigmond
    művei
    Stefan Grossmann
    Stefan Grossmann
    színpadán és Der Strom c. folyóiratában.
    Móricz
    Móricz Zsigmond
    mellett többek között
    Babitsot
    Babits Mihály
    ,
    Kosztolányit
    Kosztolányi Dezső
    és
    Déryt
    Déry Tibor
    is fordított.
  •  
    Rózsahegyi Kálmán
    Rózsahegyi Kálmán
    (1873–1961) színész, pedagógus. 1910-ben a Nemzeti Színházhoz[PIM] szerződött, illetve kabarékban is játszott az 1910-es és 1920-as években. Magánszínházakban is fellépett az 1920-as és 1930-as években.
    Móricz
    Móricz Zsigmond
    színdarabjai közül elsőként 1912-ben a Tökmag c. darabban, 1912. február 28-án a Zeneakadémián, az ún. Muskátli Színpadon szerepelt. Forrás: Székely György, szerk, Magyar Színházművészeti Lexikon (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 658.; Ry [Szomory Emil], "Muskátli-színpad", Az Ujság, 1912. febr. 25., 18–19.
  •  
    Lorsy Ernő
    Lorsy Ernő
    (1889–1961) újságíró, fordító. Forrás: Kovács J. Béla, "Lorsy Ernő", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 2:1234.
  •  
    Biró Lajos
    Biró Lajos
    (1880–1948) író, újságíró, államtitkár. 1900-tól 1904-ig a Szabadság újságírója, 1904-től a Budapesti Napló, 1907-tól 1914-ig pedig Az Újság munkatársa. 1919-ben emigrált. Forrás: Gajdó Tamás, "Bíró Lajos", in Új Magyar Irodalmi Lexikon, főszerk. (I–III:) Péter László, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 1:234.
  •  
    Kovácsy Kálmán
    Kovácsy Kálmán
    (1873–1933) református lelkész, költő. Forrás: A Petőfi Irodalmi Múzeum Névtere, hozzáférés: 2021.10.21.
  •  
    Bródy Lajos
    Bródy Lajos
    (1867–1939) újságíró, ügyvéd, lapszerkesztő. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:267.
  •  
    Luria Arthur
    Luria Arthur
    (?–?) impresszárió, a Luria Arthur Hangverseny Iroda[PIM] tulajdonosa. 1909-ben zeneművészeti folyóiratot indít
    Sereghy Elemérrel
    Sereghy Elemér
    A Zene címen. Forrás: Luria Arthur, Egy impresszárió emlékeiből (Budapest: Globus Nyomdai Műintézet Rt, 1923).
  •  
    Gáspár Mária
    Gáspár Mária
    (1885 k.–?) mezőkövesdi hímzőnő, kereskedő. Forrás: Kunt Ernő, "Nép-rajz és foto-antropológia. Vizuális antropológiai jegyzetek paraszti használatú fényképekről", Ethnographia 98 (1987): 1–47.
  •  
    Flittner János
    Flittner János
    (1900?–1978) a Magyar Nemzeti Bank főrevizora, közgazdász.
    Flittner Frigyes
    Flittner Frigyes
    fia. Forrás: Flittner János gyászjelentése, 1978. július 21., OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtár, hozzáférés: 2019.01.05.
  •  
    Schillervein Jánosné
    Schillervein Jánosné
    (?–?)
    leányfalui
    Leányfalu
    napszámos.
  •  
    Bálint Dezső
    Bálint Dezső
    (1872–1919) újságíró, színházigazgató, fordító. 1907–1908 között a Budapesti Cabaret Színház, 1908–1909 között a Bonbonnière igazgatója, 1909-től a Royal Orfeum[PIM] tulajdonosa és direktora. Forrás: Székely György szerk. Magyar Színházművészeti Lexikon (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 48.
  •  
    Riszdorfer Imre
    Riszdorfer Imre
    (?–?)
    Révész János
    Révész János
    testvére,
    Zempléni Árpád
    Zempléni Árpád
    sógora.
  •  
    Kenessey Béla
    Kenessey Béla
    (1858–1918) erdélyi református püspök, teológiai tanár. Forrás: Gulyás Pál, Magyar írók élete és munkái, 19 köt., kiad. Viczián János, (Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete 1939–1944, Argumentum Kiadó, 1990–2002), 17:159.
  •  
    Solymosi Elek
    Solymosi Elek
    (1847–1914) színigazgató, népszínmű- és operetténekes. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:640.
  •  
    Mariay Ödön
    Mariay Ödön
    (1883–1952) író, a Petőfi Társaság[PIM] tagja, a közoktatásügyi minisztériumban az irodalmi és képzőművészeti osztályt vezette.
  •  
    Lányi Szilvia
    Lányi Szilvia
    (?–?) Schäffner Károly
    leányfalui
    Leányfalu
    földbirtokos felesége.
  •  
    Kertész István
    Kertész István
    (1890–1939) ügyvéd, író, 1913 és 1923 között költeményei és prózai írásai jelentek meg a Nyugatban[PIM].
  •  
    Bahr, Hermann
    Bahr, Hermann
    (1863–1934) osztrák író, drámaíró, színikritikus.
  •  
    Ernyei Lipót
    Ernyei Lipót
    (1870 k.–?) orvos.
  •  
    Schlesinger Miksa
    Schlesinger Miksa
    (1864–?) a nevét viselő
    pozsonyi
    Pozsony
    vízgyógyintézet és szanatórium[PIM] főorvosa.
  •  
    Tisza István, id.
    Tisza István, id.
    (1861–1918) politikus, az MTA[PIM] tagja,
    Tisza Kálmán
    Tisza Kálmán
    fia. 1886-tól országgyűlési képviselő a Szabadelvű Párt tagjaként. 1903 és 1905 közötti első miniszterelnöksége idején a Monarchia válságát, háborús konfliktusba való kerülését előre látva törvénybe foglalta az újonclétszám növelését. 1910-ben régi híveivel megalapította a Nemzeti Munkapártot, mely megnyerte az abban az évben tartott választásokat. 1913–1917-ig tartó második miniszterelnöksége idején ismét a Monarchia szétesésétől tartva eleinte a nemzetiségek megnyerésére törekedett, és a háború elkerülését szorgalmazta. Miután a háború kitörését nem sikerült megfékeznie, politikáját a német szövetséghez való ragaszkodás, valamint a politikai és gazdasági erőknek a háború szolgálatába való állítása jellemezte. 1917 májusában kénytelen volt lemondani a miniszterelnökségről. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:867–869.
  •  
    Barabás Béla
    Barabás Béla
    (1855–1934) jogász, parlamenti képviselő.
  •  
    Kemény Andor
    Kemény Andor
    (1862–1926) jogi doktor, törvényszéki bíró.
  •  
    Boldizsár Andor
    Boldizsár Andor
    (1878–1915) színész. Halálakor
    Móricz
    Móricz Zsigmond
    is megemlékezik róla a Pesti Hírlap[PIM] beszámolója szerint: „Az elhunytnak édesapjához többek közt levelet irt
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    is: »nem egy parasztomat az ö csodálatos művészete teremtette életre és még sokat reméltem és vártam tőle magamra nézve is, de sokat vártunk tőle a magyar művészet dicsőségére,« – irja többek közt levelében.” Forrás: Pesti Hírlap, 1915. jan. 14., 9.
  •  
    Kabók Győző
    Kabók Győző
    (1881–?) színész. 1907-ben szerződött a Modern Színház Cabaret-hoz[PIM], ezt követően 1908-ban a Bonbonnière, 1908-tól 1911-ig a Royal Orfeum[PIM], illetve 1912–1913 között
    Nagy Endre
    Nagy Endre
    kabaréjának tagja volt. Forrás: Székely György, főszerk., Magyar Színházművészeti Lexikon (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 345.
  •  
    Veigelsberg Viktor
    Veigelsberg Viktor
    (1875–1958)
    Ignotus
    Ignotus
    testvére, a Nyugat[PIM] jogtanácsosa, felügyelő bizottságának tagja.
  •  
    Révész Andor
    Révész Andor
    (1896–1970) író, újságíró, műfordító.
  •  
    Paulovics István
    Paulovics István
    (1877–1937) irodalomtörténész,
    Selmecbányán
    Selmecbánya
    majd
    Kiskunhalason
    Kiskunhalas
    gimnáziumi tanár, a Selmecbányai Hírlap szerkesztője.
  •  
    Bárd József
    Bárd József
    (1892–1961) hírlapíró, író.
  •  
    László Károly
    László Károly
    (1877–?) ügyvéd.
  •  
    Szeles Elek
    Szeles Elek
    (1838–1912) kuriai bíró, a
    beregszászi
    Beregszász
    egyház tanácsosa. Forrás: Tóth Zoltán, "Fáklya lenni népemnek... Móricz Zsigmond és Sipos József levelezése.", Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 1997, 32. évf. 2. szám, 222.
  •  
    Pethő Sándor
    Pethő Sándor
    (1885–1940) történész, publiciszta, lapszerkesztő 1912. júliusától 1915 júniusáig volt az Élet[PIM] című katolikus szépirodalmi folyóirat szerkesztője.
  •  
    Bálint Lajos
    Bálint Lajos
    (1869–1926) ügyvéd, újságíró, a Világ[PIM] politikai napilap alapítója, majd 1911–1913 között a lap felelős szerkesztője.
  •  
    Móricz Samu
    Móricz Samu
    (1871 k.–1944) ügyvéd.
  •  
    Radó Antal
    Radó Antal
    (1862–1944) költő, műfordító, újságíró, irodalomtörténész.
  •  
    Jancovius Kálmán
    Jancovius Kálmán
    (1876 k.–1928) a Franklin Társulat[PIM] cégvezetője.
  •  
    Schmittely József
    Schmittely József
    (1855–1929) újságíró, 1881-től a Pesti Hírlap[PIM] munkatársa, szerkesztője. Forrás: Szinnyei József, Magyar írók élete és munkái, 14 köt. (Budapest: Hornyánszky Viktor császári és királyi udvari Könyvnyomda, 1891–1914), 12:509.; Várady József, "Schmittely József", in Ujságíró-arcképek, szerk. Wünscher Frigyes, Sajtó Könyvtára 13, 65–66 (Debrecen–Budapest: Egyetemi Könyvkereskedés és Irodalmi Vállalt Rt., 1932), 65.
  •  
    Korda Sándor
    Korda Sándor
    (1893–1956) filmrendező, producer.
  •  
    Lázár Béla
    Lázár Béla
    (1869–1950) művészettörténész, kritikus, író. 1893-tól a magyar és német nyelv gimnáziumi tanár Budapesten. Állandó cikkírója volt több fővárosi újságnak és folyóiratnak, több elbeszéléskötete is megjelent. A Magyar Kritika (1897–1901) segédszerkesztője, később a Modern Művészet (1905–1906) főszerkesztője. Forrás: Györke Ildikó, "Lázár Béla", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 2:1203. .
  •  
    Bora, Katharina von
    Bora, Katharina von
    (1498–1552) Martin Luther felesége.
  •  
    Halász Imre
    Halász Imre
    (1841–1918) író, újságíró.
  •  
    Luitpold, Karl Joseph Wilhelm
    Luitpold, Karl Joseph Wilhelm
    (1821–1912) bajor királyi herceg.
  •  
    Pakots József
    Pakots József
    (1877–1933) író, újságíró, országgyűlési képviselő. A Petőfi Társaság[PIM] tagja, majd 1916 és 1920 között titkára, valamint a Petőfi Múzeum igazgatója. Az Írók Gazdasági Egyesületének (IGE) egyik alapítója, 1932-től haláláig elnöke.
  •  
    Sándor Sándor
    Sándor Sándor
    (1883–1926) ügyvéd, hírlapíró, a soproni Kultura című lap szerkesztője.
  •  
    Csabai István
    Csabai István
    (1890–?) a Sárospataki Hittanhallgatók Egyletének[PIM] elnöke, 1913-ban negyed éves hallgatója volt a Sárospataki Református Főiskolának. Forrás: Szabó Sándor és Csontos József, szerk., A Sárospataki Református Főiskola akadémiai és főgimnáziumi értesítője az 1912–1913. iskolai évről (Sárospatak: Dani és Fischer Kiadása, 1913), 85.
  •  
    Kerekes György
    Kerekes György
    (1892–1971) lelkész, szerkesztő, író. Teológusként részt vett az első világháborúban, majd 1924-ben kivándorolt
    Amerikába
    Amerikai Egyesült Államok
    , ahol megalapította a Független Magyar Református Egyházat. Vezető szerepet vállalt az amerikai magyarság művelődési mozgalmaiban. 1913-ban II. éves volt. Forrás: Szabó Sándor, Csontos József, szerk., A Sárospataki Református Főiskola akadémiai és főgimnáziumi értesítője az 1912–1913. iskolai évről (Sárospatak: Dani és Fischer Kiadása, 1913), 86.
  •  
    Valentin Lajos
    Valentin Lajos
    (1850–1932) színész, operaénekes. 1912 júliusában
    Bécsbe
    Bécs
    költözött, hogy
    Karczag Vilmos
    Karczag Vilmos
    kiadói vállalatait igazgassa.
  •  
    Karczag Vilmos
    Karczag Vilmos
    (1857–1923) író, publicista, színigazgató.
    Valentin Lajos
    Valentin Lajos
    nevelt lányának,
    Kopácsy Juliska
    Kopácsy Juliska
    színésznőnek a férje. 1901-től a
    bécsi
    Bécs
    Theater an der Wient, majd 1908-tól a Raimund Theatert igazgatja.
  •  
    Marton Sándor
    Marton Sándor
    (1871–1938) ügyvéd, a Magyar Színpadi Szerzők Egyesületének[PIM] főtitkára. Ügyvédként főleg szerzői jogi ügyekkel foglalkozott.
  •  
    Miklós Jenő
    Miklós Jenő
    (1878–1934) író, újságíró; színházi, irodalmi és képzőművészeti kritikáiról ismert; egyebek között a Világ[PIM] belső munkatársa.
  •  
    Szigethy Ferenc
    Szigethy Ferenc
    (1892–1969) költő, református lelkész; teológiai tanulmányokat folytatott 1910-1915 között a Sárospataki Református Főiskolán.
  •  
    Balázs Balázs
    Balázs Balázs
    (1882–?) nagykereskedő,
    Kós Károly
    Kós Károly
    sógora.
  •  
    Hegyaljai Kiss Géza
    Hegyaljai Kiss Géza
    (1893–1966)
    sárospataki
    Sárospatak
    , majd
    belsőbőcsi
    Belsőbőcs
    teológus, később
    Debrecenben
    Debrecen
    református lelkész és író. 1913-ban hittanhallgató
    Sárospatakon
    Sárospatak
    , ahol 1917-ben végez.
    Móricz Zsigmonddal
    Móricz Zsigmond
    való levelezésük témája
    Hegyaljai
    Hegyaljai Kiss Géza
    Kossuth c. regénye. Forrás: Hegyaljai Kiss Géza, Kossuth (Miskolc: Ifj. Ludvig István Könyvnyomdája, 1930).; Móricz Zsigmond, Levelei, szerk., jegyz. F. Csanak Dóra, 2 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1: 357.
  •  
    Sebestyén Gyula
    Sebestyén Gyula
    (1864–1946) folklorista, irodalomtörténész, néprajzkutató, szerkesztő, az MTA[PIM] és a Kisfaludy Társaság[PIM] tagja, az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója, illetve kiadta a Kisfaludy Társaság Magyar Népköltési Gyűjteményének a regös énekekről, illetve dunántúli gyűjtéséről szóló kötetét. Forrás: Csikay Valéria, "Sebestyén Gyula", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 3:1790–1791.; Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:611.
  •  
    Horváth Cyrill József
    Horváth Cyrill József
    (1865–1941) irodalomtörténész; MTA[PIM] rendes tagja.
  •  
    Rohoska József
    Rohoska József
    (1871–1938) református teológiai akadémiai tanár
    Sárospatakon
    Sárospatak
    1901–1920 között; 1895-től a Sárospataki Füzetek szerkesztője.
  •  
    Barna Sándor
    Barna Sándor
    (1887–1952) lap- és könyvterjesztő, lapigazgató.
  •  
    Szügyi Dániel
    Szügyi Dániel
    (1825–1890)
    dévaványai
    Dévaványa
    református lelkész.
  •  
    Csoma Mihály
    Csoma Mihály
    (1807–1877) a nevelés- és oktatástan tanára
    Sárospatakon
    Sárospatak
    1852-től.
  •  
    Apáthy János
    Apáthy János
    (1796–1861) a Sárospataki Református Főiskola első zene- és énektanára, a modern kottaírás meghonosítója.
  •  
    Pálkövi Antal
    Pálkövi Antal
    (1816–1862) református főiskolai tanár, történész. 1843-tól 1848-ig Sárospatakon a régiségtan tanára volt. A forradalom és szabadságharc eseményeiben századosként vett részt. Erdélyi János,
    Petőfi Sándor
    Petőfi Sándor
    ,
    Tompa Mihály
    Tompa Mihály
    ismerősi köréhez tartozott. Történetírói munkásságának egyik példája a Magyarország története az olvasó közönség számára. Forrás: Móricz Zsigmond, "Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely", in: Magyarország vármegyéi és városai szerk. Borovszky Samu, (Budapest: Országos Monográfia Társaság, 1905.), 480.; Bíró Sándor, "Pálkövi Antal (1816–1862)", Magyar Pedagógia 67. 1967, 2–3. szám, 320–341.; T. Erdélyi Ilona, szerk., "Pálkövi Antal (1816–1862)", Erdélyi János levelezése II. - A magyar irodalomtörténetírás forrásai 3. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1962), 442.; Bisztray Gyula, szerk., Tompa Mihály levelezése 1863-1868. II. - A magyar irodalomtörténetírás forrásai 7., (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1964), 571.; R. VárkonyiÁgnes, szerk., A pozitivista történetszemlélet a magyar történetírásban 2. - Tudománytörténeti tanulmányok 6. , (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1973), 257.
  •  
    Boronkay Albert
    Boronkay Albert
    (1801–1853) táblabíró,
    zempléni
    Zemplén vármegye
    birtokos, 1848. október 26-tól Zemplén vármegye kormánybiztosa.
  •  
    Kálniczky Benedek
    Kálniczky Benedek
    (1786–1861) a Sárospataki Református Kollégium teológia tanára és helyettes igazgatója.
  •  
    Horváth Mihály
    Horváth Mihály
    (1809–1878) történész, katolikus pap. 1849. május 12-től augusztus 11-ig a Szemere-kormány közoktatásügyi minisztere.
  •  
    Zichy Ferenc
    Zichy Ferenc
    (1811–1900) tárnokmester, főrendi főispán és nagykövet.
  •  
    Vajda Zsigmond
    Vajda Zsigmond
    (?–?) 1849 szeptemberétől
    sárospataki
    Sárospatak
    kerületi szolgabíró.
  •  
    Csengery József
    Csengery József
    (1796–1850) a Sárospataki Református Kollégium történelem professzora.
  •  
    Gortvay János
    Gortvay János
    (1796–1889) köz- és váltóügyvéd, a Sárospataki Református Főiskola jogtanára 1829 és 1854 között.
  •  
    Vályi Pál
    Vályi Pál
    (1810–1864) református lelkész, tábori lelkész, író, 1840-től
    Sátoraljaújhelyen
    Sátoraljaújhely
    működik.
  •  
    Bretzenheim Ferdinánd
    Bretzenheim Ferdinánd
    (1801–1855) a
    telkibányai
    Telkibánya
    porcelángyár megalapítója.
  •  
    Zsoldos Benő, id.
    Zsoldos Benő, id.
    (1847–1919) klasszika-filológus, tanár, levéltáros. 1882 és 1884 között szerkesztője és publicistája a Sárospataki Lapoknak. Munkái közül legismertebb Thukydides fordítása, mely két- és egynyelvű kiadásban az Akadémia[PIM] klasszika-filológiai bizottságának kiadásában jelent meg 1888-ban. 1871-től 1910-ig görög és latin nyelvet tanított a
    sárospataki
    Sárospatak
    gimnáziumban. Húsz évig foglalkozott az egyházkerület és a kollégium történeti iratanyagának egyesítésével, rendezésével és tartalmi kivonatolásával. Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeinek Levéltárában kutatható gyűjtemény ma nevét viseli. Tanítványa volt
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    , aki Sárospatakon végezte a IV, V. osztályt és a VI. osztály félévét 1894 szeptemberétől 1896 decemberég. Forrás: Móricz Zsigmond, "Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely", in: Magyarország vármegyéi és városai szerk. Borovszky Samu, (Budapest: Országos Monográfia Társaság, 1905.), 480.; Thukydides, A peloponnesosi háború története, 1–3. köt., 1–8. könyv., ford., bev. és jegyz. Zsoldos Benő, (Budapest: Franklin-társulat, 1887–1888).; Dienes Dénes, A Sárospataki Református Kollégium története, (Sárospatak: Hernád kiadó, 2013) 128–130.; Dienes Dénes, "Zsoldos Benő" in Bodó Sándor, Víga Gyula szerk. Magyar Múzeumi Arcképcsarnok, (Budapest: 2002), 982–983.; Vargha Kálmán, szerk., Kortársak Móricz Zsigmondról 1.: Tanulmányok és kritikák (1900–1919), Új magyar múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 2 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1958), 22.; Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 58–59.; Móricz Zsigmond, "Pataki felolvasás", Sárospataki Ifjúsági Közlöny, 1942. 1–2 sz. in Tanulmányok I., szerk. Szabó Ferenc, (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1978), 745–746.
  •  
    Gömöri Jenő Tamás
    Gömöri Jenő Tamás
    (1890–1967) író, költő, a Modern Könyvtár[PIM] c. sorozat szerkesztője.
  •  
    Brázay Emil
    Brázay Emil
    (1888–1968) újságíró, író, műfordító.
  •  
    Sévigné, Madame de
    Sévigné, Madame de
    (1626–1696) író, levélíró.
  •  
    Kende Júlia
    Kende Júlia
    (1864–1937) Teleki Sándorné, Szikra, író, újságíró, A Nő és a Társadalom, majd A Nő szerkesztője, a Magyar Írónők Körének alapító elnöke, a Magyar PEN Klub alelnöke.
  •  
    Bodnár György
    Bodnár György
    (1869–1935) 1905-től királyi tanfelügyelő
    Szatmár vármegyében
    Szatmár vármegye
    .
  •  
    Radácsi György
    Radácsi György
    (1846–1928) református teológiai tanár, egyházi író.
  •  
    Zempléni Árpád
    Zempléni Árpád
    (1865–1919) Imrey, költő, műfordító, a Kisfaludy Társaság[PIM] és a Petőfi Társaság[PIM] tagja, a Magyar Földtani Intézet levéltárosa. Forrás: Győri János, "Ignotus", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 3:2307.; Ablonczy Balázs, Keletre magyar!: A magyar turanizmus története (Budapest:Jaffa Kiadó, 2016), 7–20.
  •  
    Szép Iréne
    Szép Iréne
    (1857–1939) Vissy Károlyné, az
    óbecsei
    Óbecse
    magyar jótékonysági nőegylet elnöke.
  •  
    Vilímek, Josef Richard
    Vilímek, Josef Richard
    (1860–1938) neves prágai könyvkiadó vezetője, tulajdonosa.
  •  
    Sekanina, František
    Sekanina, František
    (1875–1958) cseh költő.
  •  
    Karel, Šarlih
    Karel, Šarlih
    (1882–1916) Karel Čada, író, műfordító. A katonai iskola elvégzése után vezérkari tisztként dolgozott magyar területeken. A "Moderní revue" és más cseh nyelvű folyóiratok 1905-től rendszeresen közölték írásait. 1912-ben, 1914-ben, és halála után, 1919-ben saját kötete is megjelent. Forrás: Lucie Malá, Šarlih, Karel, [s. a.], [a prágai Károly Egyetem Cseh- és Komparatisztika Intézetének honlapján], hozzáférés: 2019.01.26.
  •  
    Tragor Ignác
    Tragor Ignác
    (1869–1941) helytörténet író, jogász, takarékpénztári igazgató, a Váci Múzeum-Egyesület, a városi népkönyvtár és a múzeum egyik alapítója.
  •  
    Görgei Artúr
    Görgei Artúr
    (1818–1916) honvédtábornok az 1848–49-es szabadságharc idején.
  •  
    Lengyel Béla
    Lengyel Béla
    (1876–1945) ügyvéd.
  •  
    Révai Mór
    Révai Mór
    (1860–1926) könyvkiadó, író, országgyűlési képviselő.
  •  
    Horák Irén
    Horák Irén
    (?–?)
    Horák Béla
    Horák Béla
    és
    Matulay Gizella
    Matulay Gizella
    lánya.
  •  
    Horák Jenő
    Horák Jenő
    (?–?)
    Horák Béla
    Horák Béla
    és
    Matulay Gizella
    Matulay Gizella
    fia.
  •  
    Matulay Keresztély
    Matulay Keresztély
    (?–1911) főtanító
    Pozsonyalmáson
    Pozsonyalmás
    .
  •  
    Horák Béla
    Horák Béla
    (?–?)
    Matulay Gizella
    Matulay Gizella
    férje, főtanító
    Lábon
    Láb
    .
  •  
    Ujfalussy Amadil
    Ujfalussy Amadil
    (1873–1922) író, újságíró.
  •  
    Kovács Sándor György
    Kovács Sándor György
    (1879 k.–1913) közgazdasági író, hírlapíró, Az Ujság[PIM], majd a Világ[PIM] rovatvezetője.
  •  
    Szabó Ervin
    Szabó Ervin
    (1877–1918) újságíró, társadalomtudós, könyvtárigazgató. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk. Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:676.
  •  
    Matulay Sándor
    Matulay Sándor
    (1893–?) tanító
    Pozsonyalmáson
    Pozsonyalmás
    ,
    Matulay Gizella
    Matulay Gizella
    unokaöccse.
  •  
    Rundt, Arthur
    Rundt, Arthur
    (1881–1939) író, újságíró, rendező, színigazgató. 1909-től a
    bécsi
    Bécs
    Freie Volksbühne[PIM] munkatársa, 1913 és 1915 között rendezője.
  •  
    Viertel, Berthold
    Viertel, Berthold
    (1885–1953) osztrák költő, rendező, színikritikus, a
    bécsi
    Bécs
    Freie Volksbühne[PIM] egyik alapítója, illetve 1914-ig dramaturgja is.
  •  
    Jarno, Josef
    Jarno, Josef
    (1866–1932) színész, rendező, 1899-től a Theater in der Josefstadt és 1905-től párhuzamosan a Fürst Theater vezetője, ill. tulajdonosa.
  •  
    Kerr, Alfred
    Kerr, Alfred
    (1867–1948) német kritikus, újságíró.
  •  
    Riszdorfer Elza
    Riszdorfer Elza
    (?–?) Wágnerné, zongoraművész, zeneszerző.
  •  
    Riszdorfer Anna
    Riszdorfer Anna
    (?–1926) Zempléni Árpádné, zongoratanár.
  •  
    Ady Lajos
    Ady Lajos
    (1881–1940) magyar-latin szakos tanár, tankerületi főigazgató,
    Ady Endre
    Ady Endre
    öccse.
  •  
    Ötvös Adorján
    Ötvös Adorján
    (1890–1945) zeneszerző, kabaré- és tráfaszövegíró, konferanszié, rendező, humorista. A Pesti Színpad színházi és művészeti hetilap segédszerkesztője 1914-ben. A Hétben[PIM] külön tárcarovatot vezett a 1920-as években. Forrás: Alpár Ágnes, A cabaret - A fővárosi kabarék műsora, 1901–1944 (MSZI, Budapest, 1978) , 672.; Lakatos Éva, A magyar színházi folyóiratok bibliográfiája (1778–1948), (Budapest: Országos Színháztörténeti Intézet és Múzeum, 1993), 98.
  •  
    Tihanyi Lajos
    Tihanyi Lajos
    (1885–1938) festőművész, a Nyolcak és a Ma műhely tagja.
  •  
    Voinovich Géza
    Voinovich Géza
    (1877–1952) író, műfordító, kormányfőtanácsos, a Kisfaludy Társaság[PIM] titkára, a Petőfi Társaság[PIM] tagja, irodalomtörténész,
    Arany János
    Arany János
    -kutató. Felesége,
    Szalay Gizella
    Szalay Gizella
    Arany László
    Arany László
    özvegye volt. Forrás: Székely György, szerk, Magyar Színházművészeti Lexikon (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), hozzáférés: 2021.10.21.
  •  
    Siposs Aladár
    Siposs Aladár
    (1879–1955) iparkamarai főtitkár
    Kassán
    Kassa
    .
  •  
    Siposs Andor Gyula
    Siposs A Gyula
    (1853–1935) a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke
    Kassán
    Kassa
    . Forrás: Síposs Andor Gyula gyászjelentése, Košice, 1935. febr. 11., OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtár, hozzáférés: 2021.07.05.
  •  
    Heller László
    Heller László
    (?–?)
    szentendrei
    Szentendrei
    épület- és díszműbádogos. 1919-től a Szentenderei Ipartestület tagja. Forrás: Farkas Rozália, A Szentendrei Ipartestület története 1892–1949, Néprajzi, történeti és múzeumszociológiai tanulmányok a Ferenczy Múzeumból , (Szentendre: Szentendrei Múzeumi Füzetek 1,1996), 247.
  •  
    Bornemisza Géza
    Bornemisza Géza
    (1884–1966) festőművész.
  •   (1886–1965) politikus, 1912-től volt ügyvéd
    Szatmárnémetiben
    Szatmárnémeti
    .
  •  
    Tuba Károly
    Tuba Károly
    (1879–1958) író, költő, újságíró, lapszerkesztő.
  •  
    Halász Gyula
    Halász Gyula
    (1881–1947) nyelvész, földrajztudós, műfordító.
  •  
    Kompolthy Jób
    Kompolthy Jób
    (1879–1938) utazó, földrajzi író, több évig élt .
  •  
    Barabás Júlia
    Barabás Júlia
    (?–?) a Móricz-család ismerőse.
  •  
    Raffel Erzsébet Flóra
    Raffel Erzsébet Flóra
    (1876–1968) a Móricz-család ügyvédjének,
    Udránszky Sándornak
    Udránszky Sándor
    a felesége.
  •  
    Vargha Gizella
    Vargha Gizella
    (?–1929)
    Vancsó Gyula
    Vancsó Gyula
    (1844–1913)
    leányfalui
    Leányfalu
    ügyvéd felesége.
  •  
    Skerlecz Iván
    Skerlecz Iván
    (1873–1951) jogász, Horvát-Szlavón-Dalmátország bánja.
  •  
    Bernát István
    Bernát István
    (1854–1942) jogász, földbirtokos, agrárpolitikus, egyetemi tanár, felsőházi tag, a Magyar Gazdaszövetség igazgatója.
  •  
    Horváth Zoltán
    Horváth Zoltán
    (1870–1909 u.) ügyvéd, a Kálvin-Szövetség[PIM] ügyvezető titkára.
  •  
    Trócsányi György
    Trócsányi György
    (1896–1973) könyvtáros, műfordító; jogi tanulmányait 1913-ban kezdte meg
    Budapesten
    Budapest
    .
  •  
    Trócsányi Zoltán
    Trócsányi Zoltán
    (1886–1971) nyelvész, könyv- és irodalomtörténész, műfordító, könyvtáros, 1908 és 1913 között az MTA Könyvtárának munkatársa.
  •  
    Palásthy Géza
    Palásthy Géza
    (1869–1914) újságíró, a Nemzeti Színház[PIM] titkára.
  •  
    Medgyaszay Vilma
    Medgyaszay Vilma
    (1885–1972) színésznő, kabaréigazgató.
  •  
    Szalontay Ferike
    Szalontay Ferike
    (1884–1931 u.) Slamenik Franciska Alojzia, színésznő.
  •  
    Hevesi Sándor
    Hevesi Sándor
    (1873–1939) író, dramaturg, színháztörténész, műfordító, a századelő színházművészetének egyik megújítója. Az 1904 és 1908 között fennállt Thália Társaság egyik alapítója és művészeti vezetője. 1907–1908-ig a Népszínház-Vígopera, 1912–1914-ig az Operaház főrendezője. 1914-től rendezője, 1922 és 1932 között igazgatója a Nemzeti Színháznak[PIM], majd 1932 után a Magyar Színház[PIM] főrendezője. 1929-ben nagy sikerrel vitte színpadra a Nemzetiben
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    Légy jó mindhalálig c. darabját. Dramaturgiai felfogása – mint Vargha Kálmán rámutat – sok tekintetben összeegyeztethető volt
    Móricz
    Móricz Zsigmond
    elveivel, azonban nem értett egyet az élet és a színház egymásrautaltságának
    Móricz
    Móricz Zsigmond
    -féle felfogásával, továbbá a rendező nagyobb befolyását hirdette a darab színrevitelében. Forrás: Vargha Kálmán, Móricz Zsigmond és az irodalom, Irodalomtörténeti könyvtár 8 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1962), 99–100.; Cenner Mihály, "Hevesi Sándor", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 2:807–808.; Szilágyi Zsófia, Móricz Zsigmond (Pozsony: Kalligram, 2013), 498–499.
  •  
    Mayer Ernő
    Mayer Ernő
    (?–1919) orvos.
  •  
    Papp János
    Papp János
    (1879–1944) színész.
  •  
    Köveskuty Jenő
    Köveskuty Jenő
    (1865–1935) zenetanár, iskolaigazgató, író.
  •  
    Jób Dániel
    Jób Dániel
    (1880–1955) író, műfordító, rendező, színigazgató.
  •  
    Dirtói Mór
    Ditrói Mór
    (1851–1945) színész, rendező, 1896 és 1916 között a Vígszínház[PIM] igazgatója.
  •  
    Újfalusi Sándor
    Újfalusi Sándor
    (1881–?) ügyvéd.
  •  
    Nogáll Janka
    Szabóné Nogáll Janka
    (1861–1924) Szabó Endréné, írónő, a Divat Szalon szerkesztője.
  •  
    Mezei Antal
    Mezei Antal
    (1852 k.–1926) lapszerkesztő.
  •  
    Faludi Sándor
    Faludi Sándor
    (1873–1945) színházigazgató.
  •  
    Gesztesi Ödön
    Gesztesi Ödön
    (1886 e.–?)
    nagyváradi
    Nagyvárad
    törvényhatósági számtiszt, aki 1893-ban sakkbajnokságot nyert
    Nagyváradon
    Nagyvárad
    , majd 1897-ben megalapította a Magyar Sakkújságot. 1912-ben vándorolt ki
    Franciaországba
    Franciaország
    , ahol La Rénaissance Echiquiéenne címmel sakklapot szerkesztett.
  •  
    Bókay János, ifj.
    Bókay János, ifj.
    (1892–1961) író, költő, a Budapesti Hírlap szerkesztője.
  •  
    Komjáthy Aladár
    Komjáthy Aladár
    (1894–1963) költő, író, irodalomtörténész, műfordító,
    Babits Mihály
    Babits Mihály
    tanítványa.
  •  
    Poincaré, Raymond
    Poincaré, Raymond
    (1860–1937) 1912-től
    Franciaország
    Franciaország
    miniszterelnöke, majd 1913 és 1920 között köztársasági elnök. 1922 és 1924 között újra miniszterelnök.
  •  
    Benucci, Henriette Adeline
    Benucci, Henriette Adeline
    (1858–1943)
    Raymond Poincaré
    Poincaré, Raymond
    francia miniszterelnök felesége.
  •  
    Brázovay Kálmán
    Brázovay Kálmán
    (1879–1914) az Országos Központi Hitelszövetkezet[PIM] magántisztviselője.
  •  
    Matkovics Pál
    Matkovich Pál
    (1836–1887) író, humorista, lapszerkesztő, publicista, műfordító írói álneve Bús Vitéz volt.
  •  
    Bölöni György
    Bölöni György
    (1882–1959) író, újságíró, műfordító.
  •  
    Botár Gyula
    Botár Gyula
    (?–1911) bányász, 1911. okt. 17-én bekövetkezett haláláig a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű
    likéri
    Likér
    kohójának főmérnöke,
    Holics Jenő
    Holics Jenő
    főnöke. Forrás: Pesti Hírlap, 1911. október 20., 16.; A Bánya, 1911. november 19., 5.; Ellenzék, 1911. december 19., 3.
  •  
    Bortnyák István
    Bortnyák István
    (1880–1950) bányamérnök. 1911-től a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű
    likéri
    Likér
    kohójának főmérnöke. Forrás: A Bánya, 1911. november 19., 5.; Ellenzék, 1911. december 19., 3.; Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 3:98.; Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján: s. n., 2000), 346.
  •  
    Fráter Loránd
    Fráter Loránd
    (1872–1930) országgyűlési képviselő, huszárszázados, dalszerző. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:540.
  •  
    Konta Gizella
    Konta Gizella
    (?–?)
    Holics Janka
    Holics Janka
    évfolyamtársa volt a Pozsonyi Állami Tanítónőképző Intézetben. Forrás: Holics Janka évkönyve, 1898–1899, kézirat, PIM Kézirattár.
  •  
    Bánffy Dezső
    Bánffy Dezső
    (1843–1911) politikus, 1875-től a Szabadelvű Párthoz csatlakozott, majd elveitől eltávolodva a nemzetiségi törekvésekkel szemben foglalt állást, betöltött közméltósági tisztségeiről lemondott. Az általa alapított kis létszámú Új Párt (Bánffy-párt) az erős nemzeti politika és egységes magyar állam programjával lépett fel
    Tisza István
    Tisza István, id.
    aktív ellenzékeként.
    Szeged
    Szeged
    választókerületében nyert mandátumával a hajdani miniszterelnök (1895–1899) 1904 júniusában tért vissza újra a képviselőházba. Megválasztása politikai találgatásokra adott okot.
  •  
    Bán Ferenc
    Bán Ferenc
    (1885–1938) író, újságíró. 1906-tól a Független Magyarország, 1910-től Az Ujság[PIM] munkatársa, írásai jelentek meg a Nyugatban[PIM] is. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 4:101.
  •  
    Bányai Elemér
    Bányai Elemér
    (1875–1915) Zuboly, író, költő, lapszerkesztő, publicista. Pesti Napló, Vasárnapi Ujság, 1910-12 között a Magyar Nemzet munkatársa. Forrás: Papp Viktor, "Bányai Elemér", A Sajtó, 13. sz. (1932), 15–18.
  •  
    Kozma Ferenc
    Kozma Ferenc
    (1857–1937) Rimay Kálmán, Bárd Miklós; költő. Testvére:
    Kozma Andor
    Kozma Andor
    (1861–1933) költő, műfordító.
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    a századelő kortárs költői közül Bárd Miklós költészetét, prozódiáját vizsgálja és látja példaadónak
    Szabolcska Mihály
    Szabolcska Mihály
    ,
    Kozma Andor
    Kozma Andor
    költeményei mellett. Versek című 1902-ben megjelent kötetének olvasásélménye indítja egyik első kritikájának megírására (Bárd Miklóshoz), melyet az Életem regényében is megörökít. Forrás: Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 132–133, 547.; Móricz Zsigmond, Életem regénye (Budapest: Athenaeum, 1939), 340.
  •  
    Benczúr Gyula
    Benczúr Gyula
    (1844–1920) festőművész, főiskolai oktató, akadémiai tanár.
  •  
    Beniczkyné Bajza Lenke
    Beniczkyné Bajza Lenke
    (1839–1905) író.
  •  
    Beöthy László
    Beöthy László
    (1873–1931) író, újságíró, színházalapító, színházigazgató. A korabeli magyar színházi élet egyik legbefolyásosabb személyisége, számos nagy karriert befutó színész, színpadi szerző felfedezője. 1898-tól a Magyar Színház[PIM], majd 1900-tól 1902-ig a Nemzeti Színház[PIM] igazgatója.
    Pallagi Gyula
    Pallagi Gyula
    , aki az irodalomtörténész
    Beöthy Zsolttal
    Beöthy Zsolt
    , Beöthy László édesapjával jó kapcsolatot ápolt, 1902-ben felajánlja a Nemzeti Színháznak
    Móricz
    Móricz Zsigmond
    Réjja-réja című idilljét, melyre nem érkezik válasz. 1903-ban Beöthy megnyitja a Király Színházat, majd egyre több színházi érdekeltsége folytán az 1920-as évekre ötre szaporodik a Beöthy-színházak száma. Beöthy Móriczcal való kapcsolata 1923-ben kezdődik a Sári bíró reprízével, ekkor édesanyja,
    Rákosi Szidi
    Rákosi Szidi
    játssza a főszerepet, valamint rendezője lesz a Búzakalász című darabjának is 1924-ben. Móricz később is számos darabját nyújtja be Beöthynek bírálatra, annak tehetségét és hozzáértését értékelve, elismerve. Forrás: Székely György, Magyar Színházművészeti Lexikon, (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994),
  •  
    Beregi Oszkár
    Beregi Oszkár
    (1876–1965) színész, rendező, író. Alakja és megjelenése főként szerelmes és drámai hős szerepekben érvényesült. 1904. március 25-én a Nemzeti Színházban[PIM] ő játszotta
    Shakespeare
    Shakespeare, William
    Romeó és Júliájának főszerepét. Forrás: Székely György, Magyar Színházművészeti Lexikon, (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994),
  •  
    Berzeviczy Albert
    Berzeviczy Albert
    (1852–1936) kultúr- és pártpolitikus, művészettörténész, író, tudós. 1881-ben a Szabadelvű Párt nevében induló országgyűlési képviselő. A kormánypártban jelentős karriert fut be a képviselőházi jegyzőségtől az elnökségig. 1887 és 1894 között a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban a miniszteri tanácsostól az államtitkári pozíción át egészen a miniszteri székig jut. 1903 és 1905 között
    Tisza István
    Tisza István, id.
    kormányában vallás és közoktatásügyi miniszter. Tudományos tevékenysége 1906 után bontakozik ki. 1905-ben megválasztják a Magyar Tudományos Akadémia[PIM] elnökévé. 1923-tól haláláig a Kisfaludy Társaság[PIM] elnöke. Forrás: Matolcsy Réka: „Gali Máté: Berzeviczy Albert. A márványarcú miniszter”. Századok 152 (2018): 1172–1174.
  •  
    Berzsenyi Dániel
    Berzsenyi Dániel
    (1776–1836) költő.
  •  
    Bessenyei György
    Bessenyei György
    (1747–1811) költő, irodalmár, filozófus, magyar királyi testőr.
  •  
    Bethlen Gábor
    Bethlen Gábor
    (1580–1629) erdélyi fejedelem 1613-1629 között.
    Móricz
    Móricz Zsigmond
    a fejedelem alakját regényekben, valamint különböző kisprózai műfajokban, színpadi formában is megörökítette, melyekhez évtizedekig gyűjtötte a történeti adatokat. Bethlen egyéniségének hatását mutatja, hogy képe bekeretezve állt
    leányfalui
    Leányfalu
    dolgozószobájában a falon a család és barátok fényképei, valamint az 1913-től módszeresen gyűjtött életrajzi és kortörténeti források mellett, melyek szinte külön könyvgyűjteményt alkottak az írói könyvtárban. Forrás: Vargha Kálmán, Móricz Zsigmond és az irodalom, Irodalomtörténeti könyvtár 8 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1962), 121, 159, 160, 163, 166, 224, 244, 344.; Csáky Edit, "Az Erdély történeti forrásai", Irodalomtörténet, 1979. 11/61. évfolyam, 767–785.; Móricz Zsigmond, Naplók: 1930–1934., kiad. Cséve Anna et al. (Budapest: Noran Könyvesház Kft., 2016), 515.; Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 159–160, 187, 244.
  •  
    Bér Dezső
    Bér Dezső
    (1875–1924) festőművész, grafikus, karikaturista. A Borsszem Jankó szerkesztője. Forrás: Németh Lajos (szerk.): Magyar művészet 1890-1919 1. (Budapest, 1981), 453.
  •  
    Földváry László
    Földváry László
    (1838–1921) református lelkész, egyháztörténész.
  •  
    Blaha Lujza
    Blaha Lujza
    (1850–1926) színész, operetténekes, énekművész. Ő játszotta a Sári bíró főszerepét, melynek bemutatója 1909. december 17-én volt a Nemzeti Színházban[PIM].
    Móricz
    Móricz Zsigmond
    Aranyos öregek című egyfelvonásos darabjában is főszerepet játszott, valamint a Csokonai című darab tervezett szereposztásában
    Blahának
    Blaha Lujza
    szánta Vajdáné szerepét.
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    tanulmányaiban és írásaiban többször felidézi
    Blaha Lujza
    Blaha Lujza
    alakját, többek között párizsi színházélményeivel kapcsolatban, melyet a Sasfiók című novellájában ír meg. Forrás: Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 315–316.; Móricz Zsigmond, "Sasfiók", Nyugat, 1911. 23. sz.; Móricz Zsigmond, "Nemzeti Színház", Az Ujság, 1908. november 1., 16.; Móricz Zsigmond, "Blaha Lujza", A Pesti Hírlap Naptára, 1913. 128–129.
  •  
    Bródy Sándor
    Bródy Sándor
    (1863–1924) író, újságíró.
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    első olvasmányélményét 1902. jún. 13-án jegyzi Fehér könyv című kéziratos könyvébe. A Bródy-hatás a későbbiekben átalakul, az új magyar irodalom egyik legjelentősebb útkereső íróegyéniségének tartja. Személyes kapcsolatukról Tükör c. kéziratos könyvében ír. 1918-ban és 1924-ben Fiatalok mestere címmel méltatja, 1930-ben Bródy sírkőavatásakor mond beszédet. Forrás: Móricz Zsigmond, "Fehér könyv" Tükör VIII. 1915. jan. 27., 197–225.; Móricz Zsigmond, "Tükör II." Holmi közzéteszi Cséve Anna, 2005/1. Hozzáférés: 2021.10.05.; Színházi Élet 1918. december 22., 9.; Színházi Élet 1924. augusztus 24., 6.; "Téged az Isten, Bródy Sándor, jó kedvében teremtett", Az Est 1930. május 27., 11.; Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 209, 288, 292–295, 548.; Vargha Kálmán, Móricz Zsigmond és az irodalom. Irodalomtörténeti könyvtár 8 (Budapest: Akadémiai Könyvkiadó, 1962), 115, 209.
  •  
    Cholnoky Jenő
    Cholnoky Jenő
    (1870–1950) geográfus, utazó, író, egyetemi tanár, vízépítő mérnök. 1894-től a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára, 1905-től a kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem tanára és tanszékvezetője.
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    öccse,
    Móricz Dezső
    Móricz Dezső
    hallgatta egyetemi óráit. Forrás: Székely András, "Cholnoky Jenő életműve (1870-1950)" in Közlemények CXX. (XLIV.) kötet, 1996. 1. szám, 49–66.
  •  
    Csáth Géza
    Csáth Géza
    (1887–1919) orvos, pszichoanalitikus, író, kritikus, zeneszerző.
  •  
    Cserei Mihály
    Cserei Mihály
    (1668–1756) emlékíratíró, történetíró.
  •  
    Csiky Gergely
    Csiky Gergely
    (1842–1891) református lelkész, író, költő, színműíró, dramaturg, szerkesztő.
  •  
    Csokonai Vitéz Mihály
    Csokonai Vitéz Mihály
    (1773–1805) író, költő. A 20. század elejének egyik újra felfedezett költője.
    Móricz
    Móricz Zsigmond
    Csokonai-rajongása
    debreceni
    Debrecen
    kollégiumi élményeihez, az ott hallott Csokonai-adomákhoz és fiatalkori olvasmányélményéhez kötődik. A költő-mintának szerepe van
    Móricz
    Móricz Zsigmond
    korai elköteleződésében a líra műfaja iránt. Olvasottsága a Csokonai-témában kiemelkedő: 1913-ra hatvannyolc könyvre szaporodik. 1905-ben tanulmányt és novellát ír
    Csokonairól
    Csokonai Vitéz Mihály
    , 1913-ban drámában dolgozza fel életrajzát, melyet 1918-ban és 1924-ben újraír. 1922-ből posztumusz publikált írását ismerjük, mely az 1892-től vezetett kéziratos Fehér könyvbe jegyzett Csokonai-adomái alapján íródott. Forrás: "Csokonai-affér. Tóth Imre és Móricz Zsigmond nyilatkozata", Világ, 1913. november (4. évfolyam, 259–283. szám), 1913-11-07 / 263. szám.; Móricz Zsigmond, "Csokonai. Közzéteszi Móricz Virág", Alföld 1979/7. 94–97.
  •  
    Darányi Ignác
    Darányi Ignác
    (1849–1927) ügyvéd, 1881 és 1905 között a Szabadelvű Párt országgyűlési képviselője, 1895-től 1903-ig földművelésügyi miniszter. Minisztersége idején emelkedett a mezőgazdaság fejlesztésére fordítható költségvetés összege, szaktörvényeket hozott, melyek a gazdálkodás korszerűsítésére irányultak, azonban szociálpolitikai, munkajogi tartalmú törvényei széleskörű tiltakozást váltottak ki.
  •  
    Dayka Gábor
    Dayka Gábor
    (1769–1796) pap, költő, gimnáziumi tanár.
  •  
    Deák Ferenc
    Deák Ferenc
    (1803–1876) politikus, jogász, államférfi.
  •  
    Dezső József
    Dezső József
    (1867–1915) színész, író, újságíró, a 1891-től 1915-ig a Nemzeti Színház[PIM] tagja. Bonviván és szerelmes szerepeket játszott, ezért nagy népszerűségnek örvendett. Műkedvelő című lap szerkesztője. Forrás: Székely György, Magyar Színházművészeti Lexikon, (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994),
  •  
    Döbrentei Gábor
    Döbrentei Gábor
    (1785–1851) író, költő, műfordító, esztéta, ügyvéd, lapszerkesztő, újságíró.
  •  
    Eötvös József
    Eötvös József
    (1813–1871) jogász, író, miniszter. 1847-től a Kisfaludy Társaság[PIM] elnöke, 1856-tól az Akadémia alelnöke. 1848-ban, majd 1867-től 1871-ig vallás- és közoktatásügyi miniszter. Megreformálta a népiskolát, kötelezővé tette a népoktatást, tanítóképzőket és tanfelügyelőségeket szervezett. Tevékenysége az egyházpolitikában is jelentős a vallásszabadság és a felekezetek egyenlősége terén.
  •  
    Fabó Bertalan
    Fabó Bertalan
    (1868–1920) Fränkel Bertalan, ügyvéd, zenei szakíró, zenetörténész. Számos magyar zenetörténeti cikke jelent meg az Ethnographiában, a Magyar Könyvszemlében, továbbá a Keleti Szemlében, Magyar Zenetudományban. 1908-ban a Tudományos Akadémia adja ki szöveg- és dallamtöredékek kéziratait, valamint kottákat tartalmazó első fő művét, a magyar népdal történetének monográfiáját. Érdeme elsősorban az adatgyűjtés, mely többek között Balassi Bálint korabeli dallamokra irányult. Móricz Zsigmond feltehetően azért vette fel a kapcsolatot Fabó Bertalannal, mert Az bétsi Susánna színpadra állításához keresett a Balassi-versbetétekhez megfelelő dallamot. Forrás: Fabó Bertalan, A magyar népdal zenei fejlődése, (Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1908).
  •  
    Faragó József
    Faragó József
    (1866–1906) festő, grafikus, rajzművész. Münchenben, majd Párizsban végezte művészi tanulmányait, Hollósy Simon növendéke volt. Az 1890-es években a német, amerikai és magyar élclapok népszerű karikatúristája lett.
  •  
    Farkasfalvi Imre
    Farkasfalvi Imre
    (1844–1930) könyvtáros, helytörténész, a Központi Statisztikai Hivatal könyvtárának[PIM] vezetője. Forrás: Dr. Thirring Gusztáv, "Személyi hírek. Farkasfalvi Imre (1844–1930)", Földrajzi Közlemények, 1930, 25.
  •  
    Fekete Ignác
    Fekete Ignác
    (1858–1937) újságíró, ügyvéd, jogtanácsos. A Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjintézetének hosszú ideig titkára, majd alelnöke. Forrás:
  •  
    Fenyő Miksa
    Fenyő Miksa
    (1877–1972) esszéíró, kritikus, politikai és közgazdasági író. A Nyugat[PIM] alapítói közé tartozott, majd 1908-tól 1917-ig szerkesztője és egyik legfőbb anyagi támogatója volt. Eljárt a Nyugat Irodalmi és Nyomdai Rt.[PIM] szervezési ügyeiben, szorgalmazta a Nyugat Könyvtár tervének megvalósítását, ő tárgyalt például
    Móricz Zsigmonddal
    Móricz Zsigmond
    is, akinek műveiről több elismerő kritikát írt, megvédve őt a konzervatív kritika támadásaitól. 1921 és 1929 között főmunkatársként vett részt a szerkesztésében, több mint százhatvan írása jelent meg a Nyugatban. Móriczcal és családjával baráti kapcsolatot ápolt. Forrás: Buda Attila, A Nyugat kiadó története, 11, 33.; Vargha Kálmán, "Móricz Zsigmond kritikai fogadtatása", Irodalomtörténet, 1958. 46. évfolyam, 1. sz., 4.; Fenyő Miksa, Följegyzések a „Nyugat" folyóiratról és környékéről (Patria könyvkiadó, 1960).; Virtuális Nyugat kiállítás – Petőfi Irodalmi Múzeum, hozzáférés: 2021.09.28.
  •  
    Fényes László
    Fényes László
    (1871–1944) korában páratlanul népszerű újságíró, melyet Jászi Oszkár visszaemlékezése szerint annak köszönhetett, hogy érdekcsoportoktól függetlenül "felkarolt minden ügyet, amelyet igaznak ismert meg, így lett Az Est vezető publicistája". Számos perbe kényszerült írásai miatt. 1911-ben közölt Máramarosi virágok című publicisztikájában egy bírósági visszaélésről tudósított, ennek következtében rágalmazási per indult ellene, mely 1913-ban felmentésével végződött. Forrás: "A máramarosi vizsgálóbíró", Népszava, 1913. április 3, 11.; Jászi Oszkár, "Fényes László emlékezete", Huszadik Század, (1948): 36. évf. 1 sz., 1–15.
  •  
    Gajári Ödön
    Gajári Ödön
    (1852–1919) újságíró, szerkesztő. A Szabadelvű Párt sajtófőnöke, majd Az Ujság[PIM] alapító szerkesztője, melyben a korszak kiváló, bár nagyon eltérő szemléletű írói, újságírói nevek képviseltek. A Tisza Istvánhoz kötődő politikai irányzat képviselőjeként igazgatósági tag lett a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál és annak érdekeltségi köréhez tartozó az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt.-nál[PIM]. Forrás: Médiakutató, 2014 (15. évfolyam, 1-4. szám)2014 / 3. szám.; Médiakutató, 2007 (8. évfolyam, 1-4. szám)2007 / 2. szám, 88.
  •  
    Gál Gyula
    Gál Gyula
    (1865–1945) színész, rendező, színitanár. Forrás: Székely György, Magyar Színházművészeti Lexikon, (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994),
  •  
    Gárdonyi Géza
    Gárdonyi Géza
    (1863–1922) Göre Gábor, író, költő, újságíró. Tanulmányai elvégzése után iskolai tanítóként, majd újságíróként dolgozott a Magyar Hírlapnál[PIM]. 1897-ben elhagyta a várost és élt. Regényíróként és színpadi szerzőként is jelentős
    Móriczra
    Móricz Zsigmond
    gyakorolt hatása, folytatója a népszínmű hagyományának megújításában A bor példája, vagy a betlehemes népi misztériumjáték műfajában, a Karácsonyi álom c. színdarabok nyomán született meg 1911-ben. Móricz írásai legfőbb értékének tartotta, hogy a parasztot mint individuumot ismerte fel. Forrás: Vargha Kálmán, Móricz Zsigmond és az irodalom, Irodalomtörténeti könyvtár 8 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1962), 43, 91, 136, 203, 294.; Móricz Zsigmond, "Gárdonyi Gézánál", Pesti Napló, 1933. május 14., 9–10.
  •  
    Gratz Gusztáv
    Grazt Gusztáv
    (1875–1946) jogi író, országgyűlési képviselő. 1912 óta a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének[PIM] ügyvezető igazgatója. Forrás: Gulyás Pál, Magyar írók élete és munkái, 19 köt., kiad. Viczián János, (Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete 1939–1944, Argumentum Kiadó, 1990–2002), 11:341.
  •  
    Gyulai Pál
    Gyulai Pál
    (1826–1909) irodalomtörténetíró, esztétikus, költő, húsz évig a Kifaludy-Társaság elnöke. 1873-tól a Budapesti Szemle szerkesztője.
    Móricz
    Móricz Zsigmond
    nagybátyja,
    Pallagi Gyula
    Pallagi Gyula
    révén ismerkedett meg Gyulaival, akinek költészetéről és munkásságáról több lapban is megjelent tanulmánya. Forrás: Móricz Zsigmond, "Gyulai Pál hazafias költészete", Az Ujság, 1904. jan. 3., 20–21; Móricz Zsigmond, "Gyulai Pál, mint költő", Uránia, 1904. jan. 1., 1–8. Forrás: Uj Idők Lexikona (Budapest: Singer és Wolfner, 1936–1942), 11–12:2902.
  •  
    Habsburg-Lotharingiai József Ágost
    Habsburg-Lotharingiai József Ágost
    (1872–1962) főherceg, kormányzó, országgyűlési képviselő, tábornagy.
  •  
    Haraszti Gyula
    Haraszti Gyula
    (1858–1921) műfordító, irodalomtörténész, egyetemi tanár.
  •  
    Hatvany-Deutsch Sándor
    Hatvany-Deutsch Sándor
    (1852–1913) közgazdász, cukorgyáros, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének[PIM] egyik alapítója és alelnöke.
    Hatvany Lajos
    Hatvany Lajos
    édesapja. A Nyugat Könyvkiadó Rt.[PIM] megalakulásával érdekeltséget szerzett a folyóiratnál, a részvények többségét a Hatvany család jegyezte. Forrás: Buda Attila, A Nyugat Kiadó története (Budapest: Borda Antikvárium, 2000), 18, 21, 25.; Novák Péter, Könyvreklámozás a Nyugatban. Hozzáférés: 2021.10.05.
  •  
    Hatvany Lajos
    Hatvany Lajos
    (1880–1961) író, kritikus, irodalomtörténész. A Nyugat[PIM] megalakulásától jelentek meg írásai a lapban. Hatvany
    Ignotus
    Ignotus
    felkérése támogatóként is bekapcsolódott a folyóirat ügyeibe és 1909-től gazdaságilag alapozta meg a Nyugat jövőjét.
    Fenyő Miksa
    Fenyő Miksa
    és Ignotus már ugyanebben az évben felhívja figyelmét a fiatal
    Móricz
    Móricz Zsigmond
    írói tehetségére, akinek műveiről később számos kritikát írt. Előfizetők gyűjtését, propagandakörutak, vidéki Nyugat-matinék szervezését kezdeményezte, a Nyugat könyvtár terve is nevéhez kötődik. Szorgalmazta önálló döntésképes részvénytársaság megalakulását, hogy a Nyugat gazdasági ügyeit intézze. Így 1910-ben létrejött egy
    Osváttól
    Osvát Ernő
    független intézmény, és Hatvany szerkesztői ambíciója az rt. egyik vezetőjeként erőteljesebbé vált. Osvát megvédte szerkesztői elveit, Hatvany pedig 1911 őszén lemondott a Nyugattal kapcsolatos terveiről. 1912 után kivette részvényeit és eltávolodott a folyóirattól, azonban az irodalom és az írók aktív mecénása maradt. Forrás: Buda Attila, A Nyugat Kiadó története, (Budapest: Borda Antikvárium, 2000), 14, 15, 39.; Buda Attila, Levelek Hatvany Lajoshoz, Hatvany Lajosné, Belia György szerk., (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1967).; "A nyugat szerkesztői, Hatvany Lajos", Virtuális Nyugat-kiállítás– Petőfi Irodalmi Múzeum, hozzáférés: 2021.10.05.
  •  
    Hegyesi Mária, K.
    Hegyesi Mária, K.
    (1861–1925) Kaffka Lászlóné, színész. 1886-ban szerződtette a Nemzeti Színház[PIM], 1918-ban örökös tag lett. Forrás: Székely György, Magyar Színházművészeti Lexikon, (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994),
  •  
    Herczeg Ferenc
    Herczeg Ferenc
    (1863–1954) író, drámaíró, újságíró, lapszerkesztő, országgyűlési képviselő. Tehetségét 1890-ben fedezte fel
    Rákosi Jenő
    Rákosi Jenő
    , azután gyors sikert hoztak regényei, novellái és színdarabjai. A századfordulóra számos irodalmi és közéleti politikai tisztséget töltött be és az irodalmi élet vezető egyénisége lett. 1904-től 1920-ig a Petőfi Társaság[PIM] elnöke, 1910-től a Magyar Tudományos Akadémia[PIM] tagja volt. Tisza István baráti köréhez tartozott, akinek felkérésére számos felelős tisztséget töltött be. Az Európa-szerte ismert szerzőt hamarosan a haza írójaként emlegették, 1927-ben Nobel-díjra terjesztették fel. A pályakezdő
    Móricz
    Móricz Zsigmond
    is elismerte tehetségét. Herczeg azoknak a kortárs íróknak az egyike lett, akihez nem
    Pallagi Gyulától
    Pallagi Gyula
    kapott ajánlólevéllel jutott el. 1902-ben levélben kereste fel, beküldött tárcáját Herczeg a Budapesti Hírlapban közölte. 1904-ben személyesen találkoztak, Móricz ekkor Az Ujság[PIM] megbízásából látogatott el otthonába. 1904. május 7-i naplófeljegyzésében megörökítette a találkozás részleteit és röviden összefoglalta Herczeg műveivel kapcsolatos olvasmányélményeit. Ekkor, Pallagi Gyula halála után, annak támogatását elvesztve, Móricz úgy tekint rá, mint "egy tartalékban lévő nagy bátyára", akitől segítséget várt. Móricz azonban nem Herczeg támogatásával jutott előre. Herczeg már csak a beérkezett írótól kért írást a Nyugat[PIM] szemléletmód ellenpólusaiként számon tartott Magyar Figyelő[PIM] és az Új Idők[PIM] szerkesztőjeként. Forrás: Gazdag László, Herczeg Ferenc, a politikai publicista, doktori értekezés, (Pécs, 2013), hozzáférés: 2021.10.05.
  •  
    Homicskó Atanáz
    Homicskó Atanáz
    (1864–1916) grafikus, karikaturista, orvos. A Borsszem Jankó, a Mátyás Diák, a Budapest című lapok karikatúristája. Forrás: A Petőfi Irodalmi Múzeum Névtere, hozzáférés: 2021.10.21.
  •  
    Hunyadi János
    Hunyadi János
    (1407 k.–1456) hadvezér, Magyarország kormányzója.
  •  
    Jászai Mari
    Jászai Mari
    (1850–1926) színész, emlékiratíró, 1872-től a Nemzeti Színház[PIM] színművésznője. 1909-ben a Petőfi Társaság[PIM] tiszteletbeli tagja. Forrás: Székely György, Magyar Színházművészeti Lexikon, (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994)
  •  
    Jókai Mór
    Jókai Mór
    (1825–1904) író, újságíró, lapszerkesztő, jogász. Jókai
    Móricz
    Móricz Zsigmond
    meghatározó ifjúkori olvasmányélménye volt, melyek hatásáról több tanulmányában is megemlékezett. 1894-ben Jókai-vereseket másolt a Fehér könyv című jegyzetkönyvébe, tizennégy éves korára már hetven kötetét elolvasta. 1902-ben A két czívis című darabját Jókai nyomán írta meg, majd 1912-ben a Fortunátus című darabjának egyik előképe volt Jókai A zsidó fiú című darabja. Korai novelláinak kortárs kritikusai is felfedezték írói felfogásának jókais elemeit és annak egyidejű meghaladását. Móricz Jókai-rajongása többek között Macaulay-, illetve
    Gyulai Pál
    Gyulai Pál
    olvasmányai hatására alakultak át, érdeklődése és figyelme azonban pályáján mindvégig kitartott, 1940-ben Jókai Sárga rózsa című regényéből filmforgatókönyvet készített. Forrás: Szilágyi Péter, "Az íróvá válás dokumentuma, avagy Móricz Zsigmond Fehér könyve" Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 48, 4. sz. (2013): 43.; Schöpflin Aladár, "Móricz Zsigmond", Nyugat 1911. december 1. in. Kortársak Móricz Zsigmondról 1.: Tanulmányok és kritikák (1900–1919) Vargha Kálmán, szerk., Új magyar múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 2 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1958), 148, 153. 154.; Móricz Zsigmond, " Jókai. Jegyzetek a belső fejlődés történetéhez", Nyugat, 1922. 24. szám.; Móricz Zsigmond, "Pataki felolvasás", Sárospataki Ifjúsági Közlöny 1942. 1–2. sz.; Móricz Miklós, Móricz Zsigmond indulása (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1959), 70, 72.; Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 31–32.; Vargha Kálmán, Móricz Zsigmond és az irodalom, Irodalomtörténeti könyvtár 8 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1962), 23, 26, 49.; Tarján Tamás, "Fortunátus balszerencséje. Egy Móricz-dráma színházi sorsáról" Forrás, 2015 47. évfolyam, 2015 / 10. szám 90.
  •  
    Kaffka Margit
    Kaffka Margit
    (1880–1918) író, költő. 1910–1915 között polgári iskolai tanár, először Miskolcon, ahol korai írásai megjelennek. Fröhlich Brúnó majd 1914-től Bauer Ervin felesége. 1911-ben megjelenő Színek és évek című regényének első kritikusa a Nyugatban[PIM]
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    volt, aki tehetségét elismerte és művét saját írói elveivel rokon kísérleti regényként méltatta. Márvány utcai lakása a Nyugat alkotóinak találkozó helye volt. Az I. világháború után, tizenkét éves fiával együtt a spanyoljárványban halt meg, a Vörösmarty Akadémia nevében Móricz Zsigmond búcsúztatta. Forrás: Móricz Zsigmond, "Kaffka Margit", Nyugat, 1912. február 1.; Vargha Kálmán, Móricz Zsigmond és az irodalom, Irodalomtörténeti könyvtár 8 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1962), 371–372.; Új írás, 1980. december 1.; Győri János, "A világra nyitott magány I., Kaffka Margit élete az 1910-es évek elején" Új írás, 1980. december 1., 85.; "Móricz Zsigmond kézzel javított gépirata: gyászbeszéde Kaffka Margit és fia sírjánál", közli Gréczi Emőke, Holmi, 2008. 20. évf. 1 sz. 68–69.
  •  
    Karinthy Frigyes
    Karinthy Frigyes
    (1888–1939) író, költő, műfordító, kritikus. Az Ujság[PIM], később a Budapesti Napló, majd 1910-től a Nyugat[PIM] belső munkatársa. 1910-ben
    Móricz
    Móricz Zsigmond
    elbeszéléskötetét köszöntötte kritikájával. Móricz pedig Karinthy egyedülálló tehetségét humorát, logikáját és filozófiáját dicséri róla szóló tanulmányiban. Harmincéves barátság kötötte össze őket. Forrás: Karinthy Frigyes, "Móricz Zsigmond elbeszélései", Renaissance, 1910. május 25. 198.; "Karinthy Frigyes", Kelet Népe, 1940. március 1.
  •  
    Kazinczy Ferenc
    Kazinczy Ferenc
    (1759–1831) író, költő, nyelvújító.
    Móricz
    Móricz Zsigmond
    Kazinczyról alkotott képét a 18. és 19. század fordulóján lezajlott nyelvújítási mozgalommal kapcsolatos fenntartásai, illetve Csokonai-rajongása határozta meg. Nem csak Bajza-tanulmányában ír a Kazinczy-korról és vezérszerepéről, hanem a Nyugat[PIM] szerkesztési polémiái kapcsán is. Forrás: Móricz Zsigmond, "Új szemek, új szavak, új igék", Nyugat, 1930. december 1.; Móricz Zsigmond, Naplók: 1926–1929, kiad. Cséve Anna et al. (Budapest: Noran Könyvesház Kft., 2012), 165.; Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 41.; Vargha Kálmán, Móricz Zsigmond és az irodalom, Irodalomtörténeti könyvtár 8 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1962), 171.; Czifra Mariann, Kazinczy Ferenc és az ortológusok. Árnyak és alakok az 1810-es évek mozgalmában (Budapest: Ráció Kiadó, 2014).
  •  
    Kemény Zsigmond
    Kemény Zsigmond
    (1814–1875) író, lapszerkesztő.
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    két évig olvasmányai közé tartozott
    kisújszállási
    Kisújszállás
    gimnáziumi éveiben Gyulai Pál című regénye. Keményről nem jelent meg tanulmánya, Rajongók című regényét 1940-ben átírta és a Zord idők átdolgozását is megkezdte 1941-ben. Forrás: Kemény Zsigmond, Rajongók. Móricz Zsigmond átírásában. (Németh László tanulmányával) (Budapest: Athenaeum, 1940).; Móricz Zsigmond, "Jókai. Jegyzetek a belső fejlődés történetéhez", Nyugat 1922, 24.; Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 85.; Vargha Kálmán, Móricz Zsigmond és az irodalom, Irodalomtörténeti könyvtár 8 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1962), 28, 193–194.
  •  
    Kenedi Géza
    Kenedi Géza
    (1853–1935) ügyvéd, író, újságíró, országgyűlési képviselő. Az Ujság[PIM] munkatársa.
  •  
    Kerényi Frigyes
    Kerényi Frigyes
    (1822–1853) költő, ügyvéd.
  •  
    Kisfaludy Károly
    Kisfaludy Károly
    (1788–1830) író, költő. 1821-től az Aurora nevű zsebkönyvek szerkesztője. Emlékezetére alakult 1836-ban a Kisfaludy Társaság[PIM].
    Móricz
    Móricz Zsigmond
    gyermekkori olvasmányélményei közé tartoztak Kisfaludy versei. Móricznak 1904-ben jelent meg Az Ujságban[PIM] Kisfaludy Károly és Heppler Katalin szerelméről szóló írása, melyre később, 1925-ben írt
    Holics Jankának
    Holics Janka
    szóló levelében így reflektál: "írtam egy tárcát Kisfaludy Károly szerelméről egy polgár lány iránt. Mily nyomorult írás volt az! Mint egy irodalomtörténeti hígítás". Forrás: Móricz Zsigmond, "Kisfaludy Károly szerelme", Az Ujság, 1904. február 9., 33–34. Forrás: Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 19.; Móricz Miklós, Móricz Zsigmond érkezése (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1966), 258.
  •  
    Kisfaludy Sándor
    Kisfaludy Sándor
    (1772–1844) költő,
    Kisfaludy Károly
    Kisfaludy Károly
    bátyja.
  •  
    Kis Gábor
    Kis Gábor
    (1819–1899) gimnáziumi tanár, nemzetőr főhadnagy, református lelkész.
  •  
    Kiss Lajos
    Kiss Lajos
    (1849–1912) főreáliskolai tanár.
  •  
    Klupathy Jenő
    Klupathy Jenő
    (1861–1931) fizikus, egyetemi tanár.
  •  
    Kodály Zoltán
    Kodály Zoltán
    (1882–1967) zeneszerző, zenetudós. Már az 1900-as évek elejétől járt népdalgyűjtési utakon. Munkásságának jelentős részét képezik a
    Bartókkal
    Bartók Béla
    közös népdalgyűjtései. Több jelentős zenefolklorisztikai tanulmányt jelentetett meg. Eredményeit az Ethnographia lapjain publikálta. Kodály népdalgyűjtési eredményei fontos értéket jelentettek
    Móricz
    Móricz Zsigmond
    számára. Megismerkedésük és barátságuk a folklór iránti közös érdeklődésből fakadt, majd később együttműködésük a Pacsirtaszó c. darab kapcsán valósult meg, melynek zenéjét Kodály népdalgyűjteményéből állították össze. A darabot 1917. szeptember 14-én mutatták be a Nemzeti Színházban[PIM]. 1924-ben adtak hírt a napilapok Kodály Zoltán és Móricz Zsigmond Dózsa György témájú operájának tervéről, valamint 1927-ben egy Ódysseus bolyongásai címmel terveztett operájáról. Forrás: Móricz Miklós, Móricz Zsigmond érkezése (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1966), 161, 277–278.; Vargha Kálmán, Móricz Zsigmond és az irodalom, Irodalomtörténeti könyvtár 8 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1962), 126.; S. Z., "Móricz Zsigmond és Kodály Zoltán operát írnak", Prágai Magyar Hírlap, 1924. augusztus 5., 5.; "Móricz Zsigmond nyilatkozik Odysseus című operájáról, melynek szerzője Kodály Zoltán", Színházi Élet, 1927. október, 40. sz., 34.
  •  
    Kossuth Lajos
    Kossuth Lajos
    (1802–1894) lapszerkesztő, Magyarország kormányzója. A Kossuth-kultusz hatása már
    Móricz
    Móricz Zsigmond
    gimnáziumi éveiben meghatározó volt. 1902-ben
    kisújszállási
    Kisújszállás
    óraadó tanárként megírta a Kossuth Lajos 1848-ban című egyfelvonásos darabját, melyet a
    kisújszállási
    Kisújszállás
    színtársulat a Kossuth-díszelőadáson játszott el. Móricz későbbi írásaiban is foglalkozott Kossuth alakjával. A tíz évvel később íródott A csata napja című elbeszélésében megnyilatkozott Kossuth-kritikája is. 1927-ben a Magyarország című lapban jelent meg Kossuthról szóló megemlékezése, 1930-ban pedig a Nyugatban[PIM] Kossuth alakját felidéző írása. Forrás: Móricz Zsigmond, "A csata napja" in Elbeszélések II. (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1959), 211–217.; Móricz Zsigmond, "Kossuth", Magyarország, 1927. november 6., 1–2.; Móricz Zsigmond, "Kossuth Lajos", Nyugat10. sz., 1930. május 16.; Alföld, 16. évf., 1965. 11:44–45.; Vargha Kálmán, Móricz Zsigmond és az irodalom, Irodalomtörténeti könyvtár 8 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1962), 83, 278.
  •  
    Krúdy Gyula
    Krúdy Gyula
    (1878–1933) író, újságíró. Számos folyóirat szerkesztője, 1919-től közösen szerkesztette
    Móriczal
    Móricz Zsigmond
    és
    Gárdonyival
    Gárdonyi Géza
    a Néplapot. A Nyugat[PIM] munkatársa. 1930-ban
    Móricz Zsigmonddal
    Móricz Zsigmond
    közösen megkapták a Rothermere díjat. Móricz írásairól több cikkében is megfogalmazta meglátásait, 1916-ban a A tűznek nem szabad kialudni című könyve kapcsán elismerő kirtikát írt Móricz egyéni ábrázolásmódjáról és nyelvezetéről, hasonlóképpen nyilatkozott a Kivilágos kivirradtig című regényéről is. 1925-ben
    Holics Janka
    Holics Janka
    halálakor személyes hangvételű, együttérző írása jelent meg a Móriczot ért gyászról. Krúdy halálakor Móricz utolsó találkozásukat és a kettejük viszonyát felidéző nekrológban emlékezett meg az íróról. Forrás: Krúdy Gyula, "Könyvtáramból. Új írók", Magyarország, 1906. december 22., 3–4.; Krúdy Gyula, "Éjszakai jegyzetek a legújabb Móricz Zsigmond regényről és egyebekről", Nyugat, 1924, 4. szám, 320–321.; Krúdy Gyula, "Móricz Zsigmond nagyhéti szenvedései", A Reggel, 1933. május 21., 7.; Móricz Zsigmond, "Krúdy elaludt", Magyarország, 1933. május 21., 7.; Pethő József, "Keletiek a Nyugatban", Pedagógiai Műhely, 2008. 33. évf., 5–10.
  •  
    Küry Klára
    Küry Klára
    (1870–1935) színész, énekes, operettprimadonna. 1892-től 1904-ig a Népszínház tagja. Forrás: Székely György, Magyar Színházművészeti Lexikon, (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994)
  •  
    Lehr Albert
    Lehr Albert
    (1844–1924) nyelvész, esztéta, műfordító, költő, irodalomtörténész. Móricz a
    Pallagi Gyula
    Pallagi Gyula
    ismeretségi köréhez tartozó Lehr révén ismerkedett meg
    Kozma Andorral
    Kozma Andor
    , aki az 1903 végén induló Az Ujság[PIM] című napilaphoz, valamint a későbbiekben az Országos Monografia Társaság[PIM] szerkesztőségébe ajánlotta. Forrás: Móricz Zsigmond, "Öregek és fiatalok az írói fronton", Magyarország, 1933. április 19., 9.; Móricz Zsigmond, Életem regénye, Móricz Zsigmond művei (Budapest: Athenaeum, 1939), 340.
  •  
    Lengyel Menyhért
    Lengyel Menyhért
    (?–?) színész. Apja
    Lengyel József
    Lengyel József
    író volt.
  •  
    Lesznai Anna
    Lesznai Anna
    (1885–1966) iparművész, grafikus, író, költő.
  •  
    Lukács László
    Lukács László
    (1850–1932) miniszterelnök, pénzügyminiszter, államtitkár, felsőházi tag.
  •  
    Madai Gyula
    Madai Gyula
    (1881–1937) költő, országgyűlési képviselő, főgimnáziumi tanár, író.
  •  
    Hunyadi Mátyás
    Hunyadi Mátyás
    (1443–1490) magyar király.
  •  
    Mikes Kelemen
    Mikes Kelemen
    (1690–1761) író, utazó, műfordító.
  •  
    Mikszáth Kálmán
    Mikszáth Kálmán
    (1847–1910) író, újságíró, műfordító, az Ország-Világ című lap szerkesztője, majd a Pesti Hírlap[PIM] munkatársa.
    Móricz
    Móricz Zsigmond
    több cikkében is foglalkozik Mikszáth prózájával és írói stílusával. A műveiben megjelenő népiességet és népábrázolást Móricz követendő példának tartotta. Korai írásaiban még felfedezhető a Mikszáth-hatás, többek között Az Isten háta mögött című regényében. Később azonban átértékeli a népiesség-igényét és szakít kezdő éveinek konzervativizmusával. 1910-ben két cikket ír Mikszáth prózájáról, egyiket a Vasárnapi Újságba, a másikat a Nyugatba[PIM] már halála után, nekrológnak. Ezekben a cikkekben is fellelhető a Mikszáth művészetéhez való kettős viszonyulása. Mikszáthtól való elhatárolódását későbbi nyilatkozatában még egyértelműbben kifejtetette, 1918-ban a Színházi Életben megjelent,
    Bródyt
    Bródy Sándor
    méltató cikkében, melyet a lap 1924-ben Bródy halálakor újra megjelentetett, és mely kijelentése miatt 1924-ben perbe fogták. Forrás: Móricz Zsigmond, "Az igazi földesúr", Vasárnapi Ujság 57, 20. sz., (1910): 417–418.; Móricz Zsigmond, "Mikszáth Kálmán", Nyugat 11. sz. (1910). Móricz Zsigmond, "A fiatalok mestere", Színházi Élet 1918, 51. sz., 9.; "Irodalmi botrány Budapesten", Ellenzék, 1925. január 7., 3.; Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 224–227, 230–235.; Vargha Kálmán, Móricz Zsigmond és az irodalom, Irodalomtörténeti könyvtár 8 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1962), 206–210.
  •  
    Milotay István
    Milotay István
    (1883–1963) író, újságíró. 1907-től a Budapesti Hírlap munkatársa. Az Új Nemzeték szerkesztője, majd 1919-től Magyarság nevű lap megalapítója.
    Milotay
    Milotay István
    egyike volt azoknak, akik élesen támadták
    Móricz
    Móricz Zsigmond
    politikai nézeteit. 1918-ban jelent meg az Új Nemzedékben Móriczhoz intézett nyílt levele a Fáklyáról. 1931-ben élesen kritizálta Móricz Nyugatban[PIM] megjelent cikkét is, melyben a felvidéki magyarság helyzetéről nyilatkozott. Az írásra Móriczhoz intézett nyílt levéllel és egy további cikkel is reflektált. Forrás: Milotay István, "A fáklya – Levél Móricz Zsigmondhoz", Új Nemzedék, 1918. május 30.; Móricz Zsigmond, "Az irodalom és a faji jelleg", Nyugat, 1931. március 1., 285–287.; Milotay István, "Az emberség és az okosság – levél Móricz Zsigmondhoz", Magyarság, 1931 március 15., 1–2.; Milotay István, "A Móricz-ügy", 1931. április 29, 1.
  •  
    Muhits Sándor
    Muhits Sándor
    (1882–1956) festőművész, grafikus, iparművész, főiskolai tanár.
  •  
    Munkácsy Mihály
    Munkácsy Mihály
    (1844–1900) festőművész, fotográfus, emlékiratíró.
    Móriczot
    Móricz Zsigmond
    már 1903 körül foglalkoztatta
    Munkácsy
    Munkácsy Mihály
    alakja. Életpályájának és festményeinek elemzését az Iparosok olvasótára című sorozat kiadványában foglalta össze. Forrás: Móricz Zsigmond, Munkácsy Mihály, Iparosok olvasótára 16 (Budapest: Lampel, 1910).; Móricz Miklós, Móricz Zsigmond indulása (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1959), 306, 357.
  •  
    Nagy Miklós
    Nagy Miklós
    (1840–1907) újságíró, lapszerkesztő. 1867-ben vette át a Vasárnapi Ujság szerkesztését és egészen 1905-ig állt a lap élén. Forrás: Schöpflin Aladár, "Nagy Miklós. 1840–1907.", Vasárnapi Ujság, 28. sz., 1907. júl. 14., 553–554.
  •  
    Némethy Géza
    Némethy Géza
    (1865–1937) klasszika-filológus, egyetemi tanár, történész, költő, műfordító.
  •  
    Névy László Antal
    Névy László Antal
    (1841–1902) premontrei pap, irodalomtörténész, esztéta, író, tanár.
  •  
    Nyárai Antal
    Nyárai Antal
    (1868–1920) színész. 1902-től a Népszínház tagja. Forrás: Székely György, Magyar Színházművészeti Lexikon, (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994),
  •  
    Öreg János
    Öreg János
    (1838–1911) református lelkész, akadémiai tanár, festőművész, grafikus, litográfus.
    Móriczot
    Móricz Zsigmond
    első jogi félévében tanította bölcsészettörténetből. Forrás: Móricz Zsigmond, Leckekönyve a debreceni főiskola jogtudományi karán, 1900. február 12., analekta, PIM Kézirattár, PIM M. 100/5268.
  •  
    Pallagi Gyula
    Pallagi Gyula
    (1867–1903) matematika-fizika szakos tanár és igazgató a
    kisújszállási
    Kisújszállás
    gimnáziumban, bölcseleti doktor, polihisztor,
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    nagybátyja. A gimnáziumot
    Debrecenben
    Debrecen
    végezte, mérnöknek készült, de anyagi helyzete miatt a
    pesti
    Budapest
    bölcsészkarra iratkozott be matematika-fizika szakra, ahol 1892-ben szerzett diplomát. Egy év
    pozsonyi
    Pozsony
    gyakorlótanítás után a kisújszállási gimnáziumban helyezkedett el, ahol 1895-ben rendes tanárrá, 1896-ban igazgatóvá nevezték ki. A gimnázium irányítása mellett tudományos pályafutását is igyekezett építeni. 1895-ben doktori címet szerzett, filozófiai, lélektani, természettudományi munkákat publikált többek között a Budapesti Szemlében és az Urániában[PIM], tagja volt a Magyar Filozófiai Társaságnak, a Mathematikai és Physikai Társulatnak és az Akadémiai Tájszótár szerkesztőségének. Verseken, novellákon, műfordításokon is dolgozott. Családjában központi szereplővé lépett elő:
    édesanyja
    Nyilas Katalin
    és sorsának egyengetése mellett nagy gondot fordított unokaöccsei, a iskoláztatására is. 1901-ben feleségül vette
    Szilágyi Júliát
    Szilágyi Julianna
    , akitől ikerfiai születtek (
    Pallaghy Kálmán
    Pallaghy Kálmán
    és
    Pallaghy József
    Pallaghy József
    ). A magára vállalt sok felelősség és a tudományos ambíció követelte szívós munka is hozzájárulhatott egészsége meggyengüléséhez és korai halálához. 1903. február 8-án halt meg tüdőgyulladásban. A széles műveltségű, több nyelvet beszélő, értelmiségi körökben mozgó Pallagi Gyula komoly hatással volt Móricz Zsigmond pályakezdésére. Móricz 1897 januárjától a kisújszállási gimnáziumban tanult, nagybátyja igazgatói lakásában élt. Pallagi gyűjteményében és a gimnázium csekély, de gyarapodó könyvtárában megvoltak
    Arany János
    Arany János
    ,
    Eötvös József
    Eötvös József
    ,
    Kemény Zsigmond
    Kemény Zsigmond
    ,
    Guy de Maupassant
    Maupassant, Guy de
    ,
    Émile Zola
    Zola Émile
    művei, és emellett olyan tudósok munkái is, mint
    Hippolyte Taine
    Taine, Hippolyte
    , vagy
    Thomas Carlyle
    Carlyle, Thomas
    . Pallagi az egyetemi tanulmányok és a pályaválasztás idején is segítette Móriczot: biztosította a kapcsolatot a Debreczeni Ellenőrhöz[PIM] és az Urániához, ahol unokaöccse első tanulmányai, tárcái megjelentek, munkát szerzett neki
    Budapesten
    Budapest
    a statisztikai hivatalban, és mindemellett a verselgető író első műveit is véleményezte. Alakját Móricz számos későbbi munkájában megformálta, többek között a Harmatos rózsában, Légy jó mindhaláligban, a Forr a borban és az Életem regényében. Forrás: Kiss Tamás, "Móricz Zsigmond ifjúsága (kisújszállási évek)", Irodalomtörténeti Közlemények 58 (1954): 176–188, 177–178.; Móricz Miklós, Móricz Zsigmond indulása (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1959), 321–333.; Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 77–80.; Móricz Zsigmond, Levelei, kiad. F. Csanak Dóra, 2 köt. Új magyar múzeum 7 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1:316.; Kántor Sándorné Varga Tünde, "Dr. Pallagi Gyula (1867–1903) alakja Móricz Zsigmond regényeiben", Kaleidoscope 7, 13. sz. (2016): 435–446, hozzáférés: 2019.01.09, doi:10.17107/KH.2016.13.435-446, .
  •  
    Paszlavszky József
    Paszlavszky József
    (1846–1919) zoológus, főiskolai tanár.
  •  
    Pásztor Árpád
    Pásztor Árpád
    (1877–1940) író, költő, újságíró. 1910–1921 között az Est-lapok újságírója. Forrás: Vértesy Miklós, "Pásztor Árpád", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 3:1584.
  •  
    Pekár Gyula
    Pekár Gyula
    (1867–1937) író, újságíró, politikus. Regényeket, művészet- és kultúrtörténeti tanulmányokat és drámákat írt. 1901-től aktívan részt vett a politikai életben és az ellenforradalmi mozgalmakban. 1919 augusztusától, kisebb megszakításokkal 1921 júliusáig vallás és közoktatásügyi államtitkár. 1901-től tagja a Kisfaludy Társaságnak[PIM] és a Petőfi Társaságnak[PIM]. 1920-tól 1936-ig a Petőfi Társaság elnöke. Többször is támadta
    Móriczot
    Móricz Zsigmond
    politikai nézetei miatt. 1919 őszén felállított bizottság tagjaként felülvizsgálta a Kisfaludy Társaság[PIM] tagjainak a Tanácsköztársaság alatt tanúsított magatartását, melyben Móriczot kifogásolhatónak találta és kizárta a Társaság soraiból, a Petőfi Társaság pedig 1920. február 21-i közgyűlésen szintén kizárta tagjai sorából. 1931 március-áprilisában újabb vita alakult ki, melyben Pekár Móriczot azzal vádolta, hogy a csehszlovák propaganda szolgálatában áll. 1931. március 16-án éleshangú támadást intézett Móricz ellen a Petőfi Társaság elnöki székéből. Forrás: Pekár Gyula, "Hazafiság és nemzetköziség", Budapesti Hírlap, 1931. március 17., 1–2.; Móricz Zsigmond, Naplók: 1930–1934., kiad. Cséve Anna et al. (Budapest: Noran Könyvesház Kft., 2016), 50–63.
  •  
    Petőfi Sándor
    Petőfi Sándor
    (1823–1849) költő.
    Móricz
    Móricz Zsigmond
    Petőfi iránti érdeklődése már gyerekkori olvasmányélményeihez kötődik:
    édesanyjával
    Pallagi Erzsébet
    együtt olvasták a költő verseit. Ekkor épül be gondolkodásába a Magyar Alföld témája, valamint Petőfi alakjának és költészetének fontossága, amely végigkíséri pályáján. Bár a
    kisújszállási
    Kisújszállás
    években elszakad a nemzeti romantikától és a Jókai-Petőfi-kultuszt felváltja az
    Arany
    Arany János
    és
    Kemény Zsigmond
    Kemény Zsigmond
    műveiben való elmélyülés időszaka, későbbi éveiben újra és újra felidézi és elemzi a költő alakját cikkekben és tanulmányokban. Móricz 1939-ben, majd 1941-ben a Kelet Népe lapjain jelent meg két Petőfi-tanulmánya, melyekben újra felidézi és elemzi Petőfi alakját, származását, költői útját és forradalmiságát. Forrás: Móricz Zsigmond, "Ha Petőfi élne", Pesti Napló, 1931. március 18., 1.; Móricz Zsigmond, "Petőfi kilencven éve halt meg", Kelet Népe, 1939. augusztus 1., 18–20.; Móricz Zsigmond, Életem regénye, Móricz Zsigmond művei (Budapest: Athenaeum, 1939), 307.; Móricz Zsigmond, "Petőfi ős-erő", Kelet Népe, 1941. december 15., 1–3.; Vargha Kálmán, Móricz Zsigmond és az irodalom, Irodalomtörténeti könyvtár 8 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1962), 28, 177–183.
  •  
    Péterfy Jenő
    Péterfy Jenő
    (1850–1899) kritikus, esszéíró, reáliskolai tanár, irodalomtörténész.
  •  
    Prielle Kornélia
    Prielle Kornélia
    (1826–1906) színésznő, a Nemzeti Színház[PIM] örökös tagja. Forrás: Székely György, Magyar Színházművészeti Lexikon, (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994),
  •  
    Purjesz Lajos
    Purjesz Lajos
    (1881–1925) újságíró, lapszerkesztő; 1913-1920 között felelős szerkesztője, majd 1921-1924 között főszerkesztője a Világ[PIM] című politikai napilapnak.
  •  
    Rájnis József
    Rájnis József
    (1741–1812) költő, hitoktató.
  •  
    Rákosi Jenő
    Rákosi Jenő
    (1842–1929) író, költő, újságíró. 1881-től a Budapesti Hírlap szerkesztője. 1925-től a Pesti Hírlap[PIM] főmunkatársa. Az 1891-ben alakult Otthon Írók és Hírlapírók Körének első elnöke. Forrás: Csikay Valéria, "Otthon-Kör", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 2:1529.; Gyöngyösi Klára, "Rákosi Jenő", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 3:1692.
  •  
    Rákosi Szidi
    Rákosi Szidi
    (1852–1935) színésznő, színészpedagógus. 1867-ben a Budai Népszínházban kezdte pályáját. 1909-ben a Nemzeti Színház[PIM] örökös, 1928-ban tiszteletbeli tagja lett. 1917-ben
    Móricz
    Móricz Zsigmond
    Pacsirtaszó című színművében az öreg parasztasszony szerepét játszotta. Forrás: Székely György, Magyar Színházművészeti Lexikon, (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994),
  •  
    Rákosi Viktor
    Rákosi Viktor
    (1859–1923) Sipulusz, író, publicista, humorista, lapszerkesztő. A Budapesti Hírlap munkatársa.
  •  
    Ráth Mór
    Ráth Mór
    (1829–1903) könyvkereskedő, könyvkiadó.
  •  
    Reviczky Gyula
    Reviczky Gyula
    (1855–1889) író, költő, esszéíró, publicista, lapszerkesztő.
    Móricz
    Móricz Zsigmond
    első nagyobb munkái közé tartozott
    Reviczky
    Reviczky Gyula
    költészetéről szóló tanulmánya. Forrás: Móricz Zsigmond, Reviczky Gyula, Uránia 3 (1902): 179–193.
  •  
    Révész Béla
    Révész Béla
    (1876–1944) író, újságíró, szerkesztő. A Népszava, a Nyugat[PIM], a Renaissance, az Új Idők[PIM] munkatársa, valamint 1912-től az Új Színpad igazgatója és alapítója. Forrás: Sarankó Márta, "Révész Béla", in Új Magyar Irodalmi Lexikon, főszerk. (I–III:) Péter László, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 3:1720.
  •  
    Riedl Frigyes
    Riedl Frigyes
    (1856–1921) irodalomtörténész, esztéta, egyetemi tanár, esszéíró. A Pesti Napló, majd a Budapesti Szemle munkatársa. Forrás: Tarnóc Márton, "Riedl Frigyes (1856–1921)", Irodalomtörténet, (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1981), 63. evf., 882–898.
  •  
    Rippl-Rónai József
    Rippl-Rónai József
    (1861–1927) festőművész, grafikus.
    Móricz
    Móricz Zsigmond
    Rippl képeire már első, 1906-os Könyves Kálmánnál rendezett kiállításán felfigyelt. A kapcsolatot Móricz kezdeményezte 1911-ben, amikor a festőnek dedikálta és elküldte Falu című kötetét. Személyesen az 1911. december 9-i Kaposváron tartott Nyugat-esten ismerkedtek meg, Rippl mutatta be a helyi közönségnek Szép Ernőt, Ignotust és Móriczot mint a folyóirat képviselőit. 1912. november 15-én a Nyolcak kiállításmegnyitóján is találkoztak a Nemzeti Szalonban. Móricz és Rippl-Rónai barátságát, a kiállításokon és más reprezentatív rendezvényeken való közös megjelenésen túl mélyebb kapcsolódások is jellemzték, mindketten kifejezték művészi elképzeléseik rokon vonásait, összeratozását. Rippl "egyszerre festés" technikája különösen nagy hatást gyakorolt Móricz alkotói módszerére. Forrás: Móricz Zsigmond, "Rippl Rónai József ", Nyugat, 1927. december 1.; Móricz Zsigmond, "Rippl Rónai az örökfényben", Magyarország, 1928. dec. 25., 7–8.; Móricz Zsigmond, "Mindig rajzolt. Rippl Rónai József emléke kísért", Pesti Napló, 1937. december 1., 2-3.; Laczkó András, "Móricz és Rippl-Rónai 1927 tavaszán", Népszava, 1979. március 25., 8.; Vargha Kálmán, Móricz Zsigmond és az irodalom, Irodalomtörténeti könyvtár 8 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1962), 362–363.; Tasi József, "Rippl-Rónai József levelei Fenyő Miksához", in Tasi József, Szilánkok. Válogatott cikkek tanulmányok, szerk. Lengyel András, 36–42 (Budapest:: Petőfi Irodalmi Múzeum, 2002), 38.; Tasi József, "Egy Rippl-Rónai József által készített könyvborító története", in Tasi József, Szilánkok. Válogatott cikkek tanulmányok, szerk. Lengyel András, 33–35 (Budapest:: Petőfi Irodalmi Múzeum, 2002), 34.
  •  
    Simonyi Zsigmond
    Simonyi Zsigmond
    (1853–1919) nyelvész, egyetemi tanár. 1895-től haláláig a Magyar Nyelvőr, 1903-tól a Nyelvészeti Füzetek szerkesztője. Forrás: Prohászka János, "Simonyi Zsigmond", Magyar Nyelvőr, 1953. 11–30.
  •  
    Singer Zsigmond
    Singer Zsigmond
    (1850–1913) újságíró, lapszerkesztő. 1906-tól a német nyelvű Pester Lloyd[PIM] lap főszerkesztője. Forrás: "Singer Zsigmond meghalt", Pesti Napló, 1913. június 28., 7–8.
  •  
    Somlay Artúr
    Somlay Artúr
    (1883–1951) színész, színészpedagógus, a Nemzeti Színház[PIM] örökös tagja. Szerepelt
    Móricz
    Móricz Zsigmond
    Sári bíró című színművében. Forrás: Székely György, Magyar Színházművészeti Lexikon, (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994),
  •  
    Schill Salamon
    Schill Salamon
    (1849–1918) latin és görög nyelvtanár. Forrás: Ujvári Péter szerk. Magyar zsidó lexikon, (Budapest: Magyar Zsidó Lexikon kiadása, 1929.), 771.
  •  
    Liptai János
    Liptai János
    (1885–?) tanító, igazgató.
  •  
    Mánczos József, ifj.
    Mánczos József, ifj.
    (1906–1985) üvegtervező, Munkácsy-díjjal kitüntetett iparművész. Id.
    Mánczos József
    Mánczos József, id.
    iskolai tanító, iskolaigazgató fia.
  •  
    Móricz Bálint
    Móricz Bálint
    (1851–1919) építési vállalkozó,
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    édesapja. 1878. május 30-án házasodott össze
    Pallagi Erzsébettel
    Pallagi Erzsébet
    , akitől kilenc gyermeke született (közülük kettő,
    Gyula
    Móricz Gyula
    1885-ben csecsemő korában és
    László
    Móricz László
    1893-ban vagy 1894-ben kisgyermek korában meghalt). Kezdetben földművelő gazdaként, majd vállalkozóként működött. Egy sikertelen vállakozás következtében azonban elvesztette minden vagyonát. 1884-ben a család
    Pthügyre
    Pthrügy
    költözött. Új szakmába kezdett, ácsmesternek tanult, 1890 szeptemberében szerezte meg ácsmesteri iparigazolványát. 1892-ben a család
    Sárospatakra
    Sárospatak
    majd innen 1902-ben
    Pestre
    Budapest
    költöztek. Forrás: Móricz Miklós, Móricz Zsigmond indulása 57–64, 84–94, 472.; Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 23–29.
  •  
    Paiss Mihály
    Paiss Mihály
    (1887–1918) ügyvéd. Forrás: Ügyvédi Kamarai Közlöny 9, 2. sz. (1912): 45.
  •  
    Pazar Pál
    Pazar Pál
    (1857–1922) banktisztviselő.
    Holics Janka
    Holics Janka
    anyai nagybátyja. Nem sokkal a századforduló előtt kivándorolt az Egyesült Államokba,
    New Yorkban
    New York
    halt meg. Második feleségével,
    Zemlényi Laurával
    Zemlényi Laura
    1907-ben házasodtak össze. Forrás: Paul Pazar és Temlenyi(!) Laura házassági anyakönyvi bejegyzése, Manhattan, New York, 1907. (1907. jan. 27.), hozzáférés: 2021.04.01. ; Paul Pazar halotti bizonyítványa, New York City Municipal Deaths, 1922, hozzáférés: 2021.04.01.
  •  
    Rösch Frigyes
    Rösch Frigyes
    (1861–1922) központi kohóigazgató a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt.-nél,
    Holics Zsigmond
    Holics Zsigmond
    munkaadója.
  •  
    Sátor Dávid
    Sátor Dávid
    (1855–1926) református lelkész
    Misztótfalun
    Misztótfalu
    1885-ig, majd
    Szinérváralján
    Szinérváralja
    .
    Soltész Elemér
    Soltész Elemér
    nagybányai református lelkész sógora. Forrás: Sátor Dávid gyászjelentése, Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára, hozzáférés: 2020.09.30.
  •  
    Sós Ödön
    Sós Ödön
    (1863–1931) orvos, eszperantista. Forrás: Kökény Lajos és Bleier Vilmos, szerk., Enciklopedio de esperanto, 2 köt (Budapest: Literatura Monda, 1933), 2:499.
  •  
    Szombatfalvy Klára
    Szombatfalvy Klára
    (1852–1923) Majthényi Albertné, Hildenstab Antalné,
    kispesti
    Kispest
    postamesternő.
    Móricz
    Móricz Zsigmond
    gimnáziumi barátjának,
    Majthényi Miklósnak
    Majthényi Miklós
    az édesanyja. Első férjétől 1882-ben vált el. Második férjétől,
    Hildenstab Antaltól
    Hildenstab Antal
    három gyermeke született:
    Hildenstab Julianna
    Hildenstab Julianna
    ,
    Hildenstab György
    Hildenstab György
    és
    Hildenstab Lajos
    Hildenstab Lajos
    . Móricz 1900 és 1902 között gyakran vendégeskedett a postamesteri házban, lakásuk szinte második otthona lett. "Anyámka" fontos szerepet töltött be Móricz pályakezdésében. Forrás: Buza Péter, "A postamestert Klári néninek hívták", Budapest 19, 7. sz. (1981), 18–21.; Móricz Miklós, Móricz Zsigmond indulása, 280–287.
  •  
    Pallaghy Kálmán
    Pallaghy Kálmán
    (1902–1964 u.) vegyészmérnök, a Duna–Tisza-közi talajtani intézet vezetője.
    Pallagi Gyula
    Pallagi Gyula
    és
    Szilágyi Julianna
    Szilágyi Julianna
    fia,
    Pallaghy József
    Pallaghy József
    ikertestvére. Móricz Zsigmond, Naplók: 1930–1934., kiad. Cséve Anna et al. (Budapest: Noran Könyvesház Kft., 2016), 797–798.; Nagy Magyar Compass, Galánthai Nagy Sándor szerk., (Budapest: Stephaneum Ny., 1912–1944), 36.
  •  
    Pallaghy József
    Pallaghy József
    (1902–1964) vámtiszt Nyírábrányban.
    Pallagi Gyula
    Pallagi Gyula
    és
    Szilágyi Julianna
    Szilágyi Julianna
    fia,
    Pallaghy Kálmán
    Pallaghy Kálmán
    ikertestvére. Forrás: Móricz Zsigmond, Naplók: 1930–1934., kiad. Cséve Anna et al. (Budapest: Noran Könyvesház Kft., 2016), 797–798.; Pallaghy József gyászjelentése, Kiskunfélegyháza, 1964. január 9., OSZK Kisnyomtatványtár, hozzáférés: 2021.10.07.
  •  
    Kozmutza Béla
    Kozmutza Béla
    (1876–1935) Cozmutza, Cosmutza, orvosezredes, 1910-től a Városmajor Szanatórium és Vízgyógyintézet igazgatója, később a Cozmutza-szanatórium főorvosa és más gyógyintézetek alapítója, többek között Kolozsváron. Forrás: "Meghalt Cozmutza Béla, Ady Endre orvosa", Keleti Újság, 1935. december 29., 7.
  •  
    Pásztor Mária
    Pásztor Mária
    (1858–1937)
    Ady Lőrinc
    Ady Lőrinc
    felesége,
    Ady Endre
    Ady Endre
    édesanyja.
  •  
    Mauks Ernő
    Mauks Ernő
    (1877–1953) költő, tanfelügyelő, publicista.
    Holics Janka
    Holics Janka
    egykori udvarlója. Forrás: Móricz Virág, Anyám regénye (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1988), 194.
  •  
    Hrabéczy Hermin
    Hrabéczy Hermin
    (1842–1912) Mauks László felesége,
    Mauks Ernő
    Mauks Ernő
    édesanyja. Forrás: Mauks Lászlóné gyászjelentése, 1912. február 5., PIM Kisnyomtatványtár, Any. 357/26, hozzáférés: 2018.09.26, .
  •  
    Mauks Tibor
    Mauks Tibor
    (1904–?)
    Mauks Ernő
    Mauks Ernő
    és Juhász Erzsébet fia.
  •  
    Flittner Frigyes
    Flittner Frigyes
    (?–1919) jogász, fordító, az Osztrák-Magyar Bank titkára,
    budapesti
    Budapest
    főintézetének elnöke.
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    tőle vásárolta
    leányfalui
    Leányfalu
    telkét 1911-ben. Forrás: Kempelen Béla szerk., Magyar nemesi évkönyv (Budapest: Steiner Zsigmond Könyvnyomda, 1923), 43.; Móricz Virág, Anyám regénye (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1988), 267.
  •  
    Szerényi Margit
    Szerényi Margit
    (?–1931)
    Szerényi Lajos
    Szerényi Lajos
    és
    Theisz Mária
    Theisz Mária
    lánya. 1911 tavaszán ment férjhez
    Buchta János
    Buchta János
    tanítóhoz.
  •  
    Szalay Gizella
    Szalay Gizella
    (1857–1945)
    Arany László
    Arany László
    özvegye, 1905-ben ment hozzá második férjéhez,
    Voinovich Géza
    Voinovich Géza
    Arany János-kutatóhoz.
  •  
    Neményi Jenő
    Neményi Jenő
    (1890–?) gyógyszerész.
  •  
    Szeles Olga
    Szeles Olga
    (1874–1965) Kopasz Istvánné,
    Szeles Elek
    Szeles Elek
    kuriai bíró lánya. Forrás: Tóth Zoltán, "Fáklya lenni népemnek... Móricz Zsigmond és Sipos József levelezése.", Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 1997, 32. évf. 2. szám, 205.
  •  
    Kozma Gizella
    Kozma Gizella
    (?–?)
    Kozma Andor
    Kozma Andor
    lánya.
  •  
    Fodor Jenő
    Fodor Jenő
    (1866–?)
    sárospataki
    Sárospatak
    községi főjegyző. Az Adalékok Zemplénvármegye Történetéhez című folyóirat munkatársa. Forrás: Móricz Zsigmond, "Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely", in: Magyarország vármegyéi és városai szerk. Borovszky Samu, (Budapest: Országos Monográfia Társaság, 1905.), 271–272.
  •  
    Koncz Imre
    Koncz Imre
    (1868–1944) orvos. 1903-tól
    Kisújszállás
    Kisújszállás
    városi tisztiorvosa, később királyi egészségügyi tanácsos. Forrás: Scheftsik György, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene, (Pécs: Kalotai L., [1935]); Koncz Imre gyászjelentése, OSZK kisnyomtatványtár, hozzáférés: 2020.10.06.
  •  
    Csetényi Andor
    Csetényi Andor
    (1890–?) törvényszéki titkár.
  •  
    Marton Dénes, ifj.
    Marton Dénes, ifj.
    (1893–?) katonatiszt, huszárezredes. Petrenka Jolánnak és id.
    Marton Dénes
    Marton Dénes, id.
    járásorvosnak a fia.
    Holics Janka
    Holics Janka
    másod-unokatestvére. Forrás: Móricz Virág, Anyám regénye (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1988), 189–190.
  •  
    Wodianer Artúr
    Wodianer Artúr
    (1860–1921) könyvkiadó, a
    Wodianer Hugóval
    Wodianer Hugó
    közösen működtetett, Wodianer és Fiai Rt.[PIM] nevű nyomdai és könyvkiadó cég vezetője.
  •  
    Pariss Pál
    Pariss Pál
    (1877–1919) író, újságíró. 1903-tól 1919-ig Az Újság munkatársa, a gyermekrovat szerkesztője és levelezője, író álneve Nagyapó. Forrás: Káinoki Izidor "Pariss Pál.", Az Ujság, 1919. május 6., 6.
  •  
    Fedák Sári
    Fedák Sári
    (1879–1955) színésznő. 1902 februárjától a Vígszínház[PIM], 1905. júniustól Király Színház tagja. Külföldi fellépései után hazatérve, 1909–1914 között ismét a Király Színház tagja. 1920-ban a Király, 1921-ben a Vígszínház, 1923-ban a Fővárosi Operettszínház és 1924-ben ismét a Vígszínház primadonnája.
    Móricz
    Móricz Zsigmond
    1902-ben írt Poddy című színdarabjára
    Pallagi Gyula
    Pallagi Gyula
    Fedákot ajánlotta a főszerepre, a mű azonban nem került színpadra. Több, mint húsz évvel később a Szépasszony kocsisában Fedák játszotta a főszerepet. A darabot 1929. szeptember 6-án mutatták be a Magyar Színházban[PIM]. Forrás: Székely György, Magyar Színházművészeti Lexikon, (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), ; Móricz Virág, Apám regénye (Budapest: Osiris Kiadó, 2002), 340, 347.
  •  
    Ady Endre
    Ady Endre
    (1877–1919) író, költő, újságíró. A Nagyváradi Napló, majd a Budapesti Napló munkatársa. A Nyugat[PIM] szerkesztője.
    Móricz
    Móricz Zsigmond
    legelőször főiskolásként hallott a fiatal költőről, aki már akkor
    Debrecen
    Debrecen
    -szerte ismert volt, majd később, 1905-ben, Az Ujság[PIM] szerkesztőségében ajánlották figyelmébe a Budapesti Naplóban megjelent verseit, köztük A Hortobágy poétáját. Ady Vér és arany című kötetéről Móricz elismerő hangú kritikát írt a Nyugat 1909. június 1-ei számában. Amikor Ady Hét krajcárról szóló recenziója megjelent, az elismerő hangú kritika mély hatást gyakorolt Móriczra. Barátságukat többször megírta Ady halála után is, valamint költészetének hatása Móricz több művében is felfedezhető: A magyar Ugaron, A téli Magyarország versek motívumai végigkísérik Móricz Sárarany, Az Isten háta mögött, a Tragédia regényeinek mondanivalóját. Forrás: Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 111, 297–305.; Vargha Kálmán, Móricz Zsigmond és az irodalom, Irodalomtörténeti könyvtár 8 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1962), 232-247.
  •  
    Alexander Bernát
    Alexander Bernát
    (1850–1927) filozófus, esztéta, művészeti író, egyetemi tanár, az esztétikai tanszék vezetője.
  •  
    Anonymus
    Anonymus
    (11. sz. vége–12. sz. eleje) történetíró, jegyző.
  •  
    Apostol Pál
    Apostol Pál
    (1787–1860) lelkész, 1848-tól a Tiszáninneni Egyházkerület szuperintendense. Forrás: Dobrossy István, Eszenyi Miklós, Zahuczky László szerk., Miskolci életrajzi lexikon, (Miskolc, 2008), 304.; A Petőfi Irodalmi Múzeum Névtere, hozzáférés: 2021.10.21.
  •  
    Arany János
    Arany János
    (1817–1882) költő, műfordító, esztéta, lapszerkesztő, a Kisfaludy Társaság[PIM] tagja. Arany élete, sorsa és művészete mindig foglalkoztatta
    Móriczot
    Móricz Zsigmond
    . A költő iránti érdeklődése már a
    kisújszállási
    Kisújszállás
    olvasmányélményeihez kötődik. Arany verseiben vélte felfedezni a tiszta népiességet. Ez a meggyőződése később sem változott, 1931-ben Arany János írói bátorsága címmel írt tanulmányt Arany költészetéről. Forrás: Vargha Kálmán, Móricz Zsigmond és az irodalom, Irodalomtörténeti könyvtár 8 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1962), 183–193.
  •  
    Arany László
    Arany László
    (1844–1898) író, költő, kritikus, népmesegyűjtő.
    Arany János
    Arany János
    fia. 1872–1883 között
    Gyulai Pállal
    Gyulai Pál
    szerkesztette a Magyar népköltési gyűjtemény című sorozat első kötetét. 1880-tól a Magyar Földhitelintézet igazgatója. Forrás: Ortutay Gyula, Magyar néprajzi lexikon, (Budapest: Akadémiai kiadó, 1982), I. köt.
  •  
    Ágai Adolf
    Ágai Adolf
    (1836–1916) író, humorista, dalszerző, 1868-tól a Borsszem Jankó politikai élclap szerkesztője. Forrás: Gulyás Pál, Magyar írók élete és munkái, 19 köt., kiad. Viczián János, (Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete 1939–1944, Argumentum Kiadó, 1990–2002), 1:253–254.
  •  
    Babits Mihály
    Babits Mihály
    (1883–1941) író, költő, műfordító, lapszerkesztő. A
    Móriczcal
    Móricz Zsigmond
    1918-ban alapított Vörösmarty Akadémia alelnöke. A Nyugat[PIM] főmunkatársa. 1910. február 23-án a Royal Szállóban, a Nyugat felolvasóestjén ismerkedett meg Móriczcal. Barátságukat kölcsönös szakmai elismerés jellemezte: Babits a Nyugatban kritikát közölt Móricz Boldog világ című állatmeséiről, az 1916-ban megjelent Gólyakalifa című regényét pedig Móricznak ajánlotta. Együttműködésük a Vörösmarty Akadémia vezetése mellett a Nyugat szerkesztésében is megvalósult, amelyet
    Osvát Ernő
    Osvát Ernő
    halála után, 1929 és 1933 között
    Gellért Oszkárral
    Gellért Oszkár, id.
    közösen szerkesztettek. Babits halála után Móricz a költő portréját felelevenítő írása jelent meg a Kelet Népében, melyben egy 1913-as olaszországi véletlen találkozásukat idézte fel. Forrás: Babits Mihály, "Boldog világ (vagy értekezés a népies költészetről)", Nyugat 5 (1912): 1:555–556.; Móricz Zsigmond, "Babits Mihállyal a Garda-tón", Kelet Népre, 1941. aug. 15., 1–5.; Róna Judit, Nap nap után: Babits Mihály életének kronológiája 1909–1914, Babits-kronlógia 2 (Budapest: Balassi Kiadó, 2013), 171, 399.; Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 406, 509–510.; Vargha Kálmán, Móricz Zsigmond és az irodalom, Irodalomtörténeti könyvtár 8 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1962), 113, 159, 293–298.
  •  
    Bajza József
    Bajza József
    (1804–1858) jogász, író, költő, színikritikus, nyelvész, lapszerkesztő.
    Móricz
    Móricz Zsigmond
    kritikai munkásságát tanulmányozta, 1903-ban az Urániában[PIM] megjelent Bajza nagy polémiái című tanulmányában foglalta össze. Forrás: Móricz Zsigmond, "Bajza nagy polémiái", Uránia 3 (1903): 145–154.; Móricz Zsigmond, "Bajza nagy polémiái", Uránia 4 (1903): 202–208.
  •  
    Barla Szabó Jenő
    Barla Szabó Jenő
    (1870–1962)
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    tanára a
    kisújszállási
    Kisújszállás
    gimnáziumban 1897–1899 között. Forrás: "Levelezőink írják. Móricz Zsigmondról". Köznevelés, 1952. november 1., 660.
  •  
    Ács Sándor
    Ács Sándor
    (?–?)
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    keresztapjának,
    Ács Lajosnak
    Ács Lajos
    a fia.
  •  
    Kompolthy Szelima
    Kompolthy Szelima
    (1881–?) Aczél Józsefné, (Aczél Jenőné?), selyemhímző. Kompolthy Tivadar lapszerkesztő és Liedl Teréz lánya. 1898-ban házasodtak össze dr. Aczél József ősgörög‒ószittya nyelvésszel
    Balatonalmádiban
    Balatonalmádi
    . Forrás: Kompolthy Szelima Fortuna Mária születési anyakönyvi bejegyzése, 3 Nov 1881, Baptism; citing Veszprém, Veszprém, Hungary, Tolna Megyei Leveltar (National Archives), Budapest, "Hungary, Catholic Church Records, 1636-1895," database, FamilySearch. Hozáférés: 2021.04.09. ; Sarusi Mihály "Írók Almádiban", Napút, 2017. április 1., 60.; Pápai Közlöny, 1898. május 22., 6.; Pesti Hírlap, 1907. december 3., 10.
  •  
    Arnoldson, Sigrid
    Arnoldson, Sigrid
    (1861–1943) svéd operaénekesnő. Számos külföldi fellépése volt, Magyaroszágon is vendégszerepelt, 1895 és 1900 között több darabban is fellépett a Magyar királyi operaházban, szerepelt többek között a Mignonban, a Carmenben, a Szevillai borbélyban, Az ezred leányában, valamint több vidéki körutat is tett. Forrás: "Színház és zene", Pesti Hírlap, 1895. május 3., 10.; "Színház és zene", Pesti Napló, 1898. május 15., 8.; "Irodalom és művészet", Budapesti Hírlap, 1900. április 29., 10.
  •  
    Correggio, Antonio da
    Correggio, Antonio da
    (1489–1534) olasz festőművész. Forrás: Zádor Anna, Genthon István főszerk., Művészeti lexikon 1. köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1956), 434.
  •  
    Erhard, Arthur
    Erhard, Arthur
    (?–?) a „Visnervin” nevű gyógyszer gyártója. Forrás: Miskolczi Napló, 1912. április 21., 17–18.
  •  
    Bende Elemér
    Bende Elemér
    (?–?) építőmester,
    Móricz Sándor
    Móricz Sándor
    ismerőse.
  •  
    Bíró Irma
    Bíró Irma
    (?–?) fotográfus,
    Révész Imre
    Révész Imre
    felesége. Férjével Révész–Bíró[PIM] márkanéven készítettek és forgalmaztak fotókat. Forrás: Szakács Margit, "Magyarországi fényképészek és fényképészműtermek 1840-1920", A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum Évkönyve, (1983), 17.; Kincses Károly, "Magyar fotográfusok külföldön - kislexikon", Fotóművészet, 2011. 2. sz., hozzáférés: 2021.04.01.
  •  
    Bornemisza Barnabás
    Bornemisza Barnabás
    (1879–?) evangelikus református tanító, apja Bornemissza János, anyja Kiséry Erzsébet. Forrás: Bornemisza Barnabás születési anyakönyvi bejegyzése, 26 Oct 1879 Baptism; citing Tiszadada, Szabolcs, Hungary, Országos Leveltár, Budapest, "Hungary Reformed Church Christenings, 1624-1895," database, FamilySearch. Hozzáférés: 2021.04.01. ; Bornemisza Jánosné Kiséry Erzsébet gyászjelentése, OSZK kisnyomtatványtár, hozzáférés: 2021.04.12. ; Nyírvidék, 1903. október 11., 3.; Magyar Méh, 1911. április, 4. szám, 58.
  •  
    Burkhard Károly
    Burkhard Károly
    (?–?)
    Szklenár Teréz
    Szklenár Teréz
    ismerőse.
  •  
    Müller M. László
    Müller M. László
    (?–?) bizonytalan névolvasat, a Holics család ismerőse.
  •  
    Csobay Béla
    Csobay Béla
    (?–?) vasúti raktárnok.
    Móricz
    Móricz Zsigmond
    keresztapjának,
    Ács Lajosnak
    Ács Lajos
    a veje,
    Ács Emma
    Ács Emma
    férje. Forrás: Budapesti cím- és lakjegyzék 21. évf. (1909.), 1149.
  •  
    Diophantosz
    Diophantosz
    (3. sz.?) Alexandriából származó görög matematikus. Forrás: Pecz Vilmos szerk., Ókori Lexikon, 1. köt. (Budapest: Franklin Társulat, 1902–1904).
  •  
    Bender Margit
    Bender Margit
    (?–?)
    Eisele Gusztáv
    Eisele Gusztáv
    bányagondnok felesége.
  •  
    Szabó Emi
    Szabó Emi
    (?–?) a Móricz-család háztartási alkalmazottja. Valószínűleg 1906. március 18-án távozott tőlük. Forrás: Móricz Zsigmond naptára 1906-ból, analekta, PIM kézirattár, M. 100/3957/2.
  •  
    Farkas Aladár
    Farkas Aladár
    (?–?) költő.
  •  
    Farkas Gizella
    Farkas Gizella
    (1883?–1980) író, több írása is megjelent miskolci irodalmi lapokban, férjével Dr.
    Bruckner Győző
    Bruckner Győző
    történetíróval aktívan részt vettek a város kulturális életének szervezésében. Forrás: Dr. Bruckner Győzőné Farkas Gizella gyászjelentése, OSZK kisnyomtatványtár, hozzáférés: 2020.11.11,; Tóth Pál, "A köztisztviselők társadalmi életének és politikai arculatának jellemző vonásai Miskolcon az 1919–1939. években", Borsodi történelmi évkönyv 5. köt. Deák Gábor, Román János szerk., (Miskolc:1976), 142.
  •  
    Kósa Borbála
    Kósa Borbála
    (1868–?)
    Móricz
    Móricz Zsigmond
    nagybátyjának,
    Farkas Károlynak
    Farkas Károly
    a felesége. Forrás: Móricz Zsigmond, Életem regénye, Móricz Zsigmond művei (Budapest: Athenaeum, 1939), 146.
  •  
    Fekete Gizella
    Fekete Gizella
    (1890?–1944)
    Szeremley Barna
    Szeremley Barna
    felesége. Forrás: Szeremley Császár Barnáné Fekete Gizella gyászjelentése, OSZK kisnyomtatványtár, hozzáférés: 2020.11.11,
  •  
    Fekete József
    Fekete József
    (1857–?) körorvos
    Buttyinban
    Buttyin
    .
    Móricz
    Móricz Zsigmond
    ismerősének,
    Fekete Lászlónak
    Fekete László
    az édesapja. Forrás: Honvédségi Közlöny, 1892. március 10., 66.
  •  
    Filippiny Eszter
    Filippiny Eszter
    (?–?) a Máramarosi Himzőműhely vezetője. Forrás: Fényes László 1913-ban írt, Móricz Zsigmondnak szóló levele:
  •  
    Waltherr Margit
    Waltherr Margit
    (1861–1931)
    Flittner Frigyes
    Flittner Frigyes
    felesége, tőlük vásárolt telket
    Móricz
    Móricz Zsigmond
    Leányfalun
    Leányfalu
    . Forrás: Kempelen Béla, Magyar nemesi családok, 11. köt. (Budapest: Grill Károly Könyvkiadóvállalata, 1932), 17.; Nemzeti Ujság, 1931. november 8., 15.
  •  
    Flittner Ilona
    Flittner Ilona
    (1892–1970)
    Flittner Frigyes
    Flittner Frigyes
    és Waltherr Margit lánya. Forrás: Flittner Ilona Friderika születési anyakönyvi bejegyzése, 25 Dec 1892, Baptism; citing Alsóvizivárosi, Budapest, Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Hungary, Tolna Megyei Leveltar, "Hungary, Catholic Church Records, 1636-1895," database, FamilySearch. Hozzáférés: 2021. 04. 14.; Cornides Aladárné Flittner Ilona gyászjelentése, OSZK kisnyomtatványtár, hozzáférés: 2020.11.12,
  •  
    Fükő János
    Fükő János
    (?–?) magyar királyi honvéd-százados.
    Holics Janka
    Holics Janka
    barátnőjének,
    Fükő Borbálának
    Fükő Borbála
    az édesapja. Borbálán kívül hat fia volt: Jenő, Dezső, Ödön, János, György és László. Felesége halála után
    Pesten
    Budapest
    , a Ludovika Akadémián lett tanár. Forrás: Móricz Virág, Anyám regénye (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1988), 195, 200.; Fükő Jánosné Csernok Amália gyászjelentése, OSZK kisnyomtatványtár, hozzáférés: 2020.11.12,
  •  
    Gaál Irma
    Gaál Irma
    (?–1912) Gáll Irma,
    Holics Janka
    Holics Janka
    másodfokú unokatestvére,
    Gaál Sándor
    Gaál Sándor
    nővére. Forrás: Gál Sándor Móricz Zsigmondnak írt 1912. október 15-i levele.
  •  
    Gaál Sándor
    Gaál Sándor
    (1887?–?) Gáll Sándor, gépész. Móricz Zsigmond rokona felesége,
    Holics Janka
    Holics Janka
    révén, a Szklenár-család oldalágán.
  •  
    Gál József
    Gál József
    (?–?) zeneszerző, sanzon- és dalszerző, a Magyar Színpadi Szerzők Egyesületének[PIM] tagja. Forrás: Alpár Ágnes, A cabaret – A fővárosi kabarék műsora, (Budapest: MSZI, 1978), 117.; Színházi Élet, 1914, 17. sz., 28.
  •  
    Gaál Teréz
    Gaál Teréz
    (?–?) Gáll Teréz,
    Holics Janka
    Holics Janka
    rokona, a Móricz-családdal élt, segédkezett a háztartásban. Nővérével,
    Gaál Zsuzsannával
    Gaál Zsuzsanna
    felváltva voltak a családnál közel tíz évig. Forrás: Móricz Zsigmond, Naplók: 1924–1925., kiad. Cséve Anna et al. (Budapest: Noran Könyvesház Kft., 2010), 818.
  •  
    Gulner Béla
    Gulner Béla
    (?–?) gyógyszerész, a Vörös Kereszt gyógyszertár alapítója Kispesten. Forrás: Szmodits László szerk., Budapes XIX. kerületének gyógyszeréstörténete 1950-ig, (Budapest: Magyar Gyógyszerésztörténeti Társaság, 2018), 6.
  •  
    Gulyás Istvan
    Gulyás István
    (?–?) említett személy,
    sárospataki
    Sárospatak
    diák.
  •  
    Habányi József
    Habányi József
    (?–?)
    jolsvai
    Jolsva
    városi főjegyző. Forrás: Papp Simon, Életem, (Zalaegerszeg: Magyar Olajipari Múzeum, 2000), 331.
  •  
    Hász Aurél
    Hász Aurél
    (?–?)
    Móricz Miklós
    Móricz Miklós
    barátja,
    Móricz Ida
    Móricz Ida
    szobrot mintázott róla.
  •  
    Hirsch Jolán
    Hirsch Jolán
    (?–?) Az Ujság[PIM] olvasója.
  •  
    Huszlicska Ilonka
    Huszlicska Ilona
    (1895?–1936) művirágkészítő
    Rákosszentmihályon
    Rákosszentmihály
    , 1924-ben kötött házasságot Szabó Máté hajduszoboszlói állampénztári főtiszttel. Nagybátyja
    Tuba Károly
    Tuba Károly
    komáromi iró, költő, újságíró. Forrás: Szabó Máténé Huszlicska Ilonka gyászjelentése, OSZK kisnyomtatványtár, hozzáférés: 2021.04.14. ; Rákos Vidéke, 1924. február 24., 4.; Rákos Vidéke, 1922. augusztus 6., 6.; Rákos Vidéke, 1936. október 25., 2.
  •  
    Radácsy György, ifj.
    Radácsy György, ifj.
    (1890–1952 u.)
    szerencsi
    Szerencs
    tiszteletbeli szolgabíró, felesége Porczányi Mária.
    Radácsi György
    Radácsi György
    református teológiai tanár, egyházi író fia. Forrás: Radácsy György születési anyakönyvi bejegyzése, 19 Nov 1890 Baptism; citing Sárospatak, Zemplén, Hungary, Országos Leveltár, Budapest, "Hungary Reformed Church Christenings, 1624-1895," database, FamilySearch. Hozzáférés: 2021.04.14.; Kovács I. Gábor, "Két sárospataki születésű egyetemi tanár: Finkey Ferenc és Finkey József", Kováts Dániel szerk., Széphalom, 25. köt., 433.
  •  
    Jagositz József
    Jagositz József
    (?–?)
    szentendrei
    Szentendre
    kőműves mester.
  •  
    Jankó Károly
    Jankó Károly
    (1855–1919)
    albertirsai
    Albertirsa
    evangélikus lelkész 1881 és 1919 között. Forrás: Bárdossy Tibor, "Az Irsai Evangélikus Temetőben sétálva", Albertirsai Híradó, 2017. január, 11.
  •  
    Jelačić, Josip
    Jelačić, Josip
    (1801–1859) horvát bán. Forrás: A Pallas nagy lexikona, 18 köt., (Budapest: Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt., 1893–1900), 9:57.
  •  
    Culp, Julia
    Culp, Julia
    (1880–1970) holland énekesnő. Nemzetközileg elismert tehetség, többször fellépett Magyarországon is. Forrás: "Színház és művészet", Pesti Napló, 1907. január 22., 16.; Az Ujság, 1915. október 17.; Pesti Napló, 1927. március 8., 15.
  •  
    Kandó Ferenc
    Kandó Ferenc
    (?–?)
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    keresztapjának,
    Ács Lajosnak
    Ács Lajos
    a veje,
    Ács Vilma
    Ács Vilma
    férje.
  •  
    Kanizsai János
    Kanizsai János
    (?–?) említett személy.
  •  
    Glossy, Karl
    Glossy, Karl
    (1848–1937) német irodalomtörténész. Az Öesterreichische Rundschau című hetilap szerkesztője. Forrás: Révai Nagy Lexikona21 köt. (Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, 1911–1935), 21:388.
  •  
    Kelemen Mórné
    Kelemen Mórné
    (?–?)
    Kelemen Mór
    Kelemen Mór
    épületanyagkereskedő felesége.
  •  
    Kiséry Béla
    Kiséry Béla
    (1878–?) tanító,
    Kiséry László
    Kiséry László
    és
    Nagy Zsuzsanna
    Nagy Zsuzsanna
    fia.
    Kiséry Julianna
    Kiséry Julianna
    testvére,
    ifj. Pallagi József
    Pallagi József, ifj.
    sógora. 1905-ben kötött házasságot Kiss Erzsébettel. Forrás: Kiséry Lászlóné Nagy Zsuzsánna gyászjelentése, Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára, hozzáférés 2020.11.16., ; Kiséry Béla születési anyakönyvi bejegyzése, 07 Feb 1878 Baptism; citing Kesznyéten, Zemplén, Hungary, Országos Leveltár, Budapest, "Hungary Reformed Church Christenings, 1624-1895," database, FamilySearch. Hozzáférés: 2021.04.15.; Kiséry Béla és Kiss Erzsébet házassági anyakönyvi bejegyzése, 16 Aug 1905; citing Marriage, Fony, Abaúj-Torna, Magyarország, Archiv der Stadt Budapest (Archive of the City), Hungary, "Hungary Civil Registration, 1895-1980," database with images, FamilySearch. Hozzáférés: 2021.04.15.
  •  
    Klein Mózes
    Klein Mózes
    (1869–?) ezüstművesmester. Forrás: Dr. Ladányi Miksa, A magyar ipar almanachja (Budapest: Magyar Ipar Almanachja Kiadóhivatala, 1932) 97–98.
  •  
    Kölcsey Gábor
    Kölcsey Gábor
    (1851–1927) földbirtokos, gazdasági főtanácsos, a szatmárcsekei református egyház főgondnoka, a Kölcsey-család seniorja,
    Kölcsey Ferenc
    Kölcsey Ferenc
    unokatestvérének, Kölcsey Gábornak az unokája. Forrás: Kölcsey Gábor gyászjelentése, OSZK kisnyomtatványtár, hozzáférés: 2021.04.15.
  •  
    Koritsánszky Márton
    Koritsánszky Márton
    (1889?–?) jogtanácsos,
    tornaljai
    Tornalja
    ügyvéd. Forrás: Nagy Magyar Compass, 50/1., 1925-1926, 785.; Iskolai értesítők, Besztercebánya - Evangélikus főgimnázium, 1894, 25.
  •  
    Kun János
    Kun János
    (?–?) kereskedő,
    Szilágyi Julianna
    Szilágyi Julianna
    ismerőse.
  •  
    Ladányi Soma
    Ladányi Soma
    (?–1937) Mauthner Ödön Magtermelő és Magkereskedelmi r.t. cégvezetője. Forrás: Fővárosi Hírlap, 1934. október 24., 7.; Pesti Napló, 1937. szeptember 17., 4.
  •  
    Laki Zoltán
    Laki Zoltán
    (?–?) tanító
    Imregen
    Imreg
    .
  •  
    Links Emil
    Links Emil
    (1890?–?) ügyvéd, feltehetően
    Móricz Dezső
    Móricz Dezső
    vejének,
    Brüll Dánielnek
    Brüll Dániel
    az ügyvédi irodájában állt alkalmazásban. Forrás: Ügyvédi Kamarai Közlöny 7, 4. sz. (1911): 99.
  •  
    Lucullus
    Lucullus
    (Kr. e. I. sz.) római hadvezér és politikus. Forrás: Dormándi László, Juhász Vilmos szerk., Új Lexikon 6 köt., (Budapest: Dante-Pantheon, 1936), 4:2472.
  •  
    Móricz Ida
    Móricz Ida
    (1910–2003) Ida Margaret Moricz O'Connor,
    Móricz Zsigmond
    Móricz Zsigmond
    unokahúga,
    Móricz Dezső
    Móricz Dezső
    és
    Brüll Rózsika
    Brüll Rózsika
    lánya. Forrás: Ida M Moricz adatai az 1910-es népszámláláson, "United States Census, 1910," database with images, FamilySearch (https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:MG3C-DT1 : accessed 24 September 2021), Ida M Moricz in household of Bohrut Pd D Moricz, Uniontown Ward 2, Fayette, Pennsylvania, United States; citing enumeration district (ED) ED 79, sheet 13B, family 260, NARA microfilm publication T624 (Washington D.C.: National Archives and Records Administration, 1982), roll 1346; FHL microfilm 1,375,359. Hozzáférés: 2021.09.24; Ida Margaret Moricz O'Connor halálozási adatai, "Find A Grave Index," database, FamilySearch (https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:7JWD-B56Z : 13 September 2020), Ida Margaret Moricz O'Connor, ; Burial, Tallahassee, Leon, Florida, United States of America, Roselawn Cemetery; citing record ID 197051830, Find a Grave, http://www.findagrave.com. Hozzáférés: 2021.09.24.
  •  
    Kondor Miksa
    Kondor Miksa
    (?–?)
    sárospataki
    Sárospatak
    körorvos. Forrás: Gulyás József , Kántor Mihály szerk., "Magyar városok monográfiája 12. Sárospatak és vidéke" (Budapest: 1933, 251)
  •  
    Bayer Jozefa
    Bayer Jozefa
    (?–?)
    Matulay Keresztély
    Matulay Keresztély
    tanító felesége,
    Matulay Gizella
    Matulay Gizella
    anyja.
  •  
    Matulay János László
    Matulay János László
    (1871?–1916)
    pozsonyalmási
    Pozsonyalmás
    kántortanító,
    Matulay Sándor
    Matulay Sándor
    apja. Forrás: Matulay János László gyászjelentése, OSZK kisnyomtatványtár, hozzáférés: 2021.02.23.
  •  
    Farkas Virág András
    Farkas Virág András
    (?–?)
    Móricz Bálint
    Móricz Bálint
    szállásadója