Személynév lista

Pallagi Erzsébet
Pallagi Erzsébet
(1859–1924)
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
édesanyja,
Pallagi József
Pallagi József

beregújfalusi
Beregújfalu
református lelkész és
Nyilas Katalin
Nyilas Katalin
legidősebb gyermeke. Felnőttkort megért testvérei:
Pallagi László
Pallagi László
,
Pallagi József
Pallagi József
,
Pallagi Gyula
Pallagi Gyula
. Édesapja korai halála után, a 10 éves lány a parókiáról a pataki iskolatárs, id.
Zsindely István
Zsindely István
családjához került. Két évet töltött itt, közben elsajátíthatta a gimnázium I. és II. osztályának tananyagát, így tett szert a latin és a görög nyelv megközelítőleg alapfokú ismeretére. Később anyai nagybátyjánál, a 19. század elején még nagybirtokos múltú Szegedy családnál lakott,
Szegedy Istvánnál
Szegedy István

Petneházán
Petneháza
. 1874-ben édesanyja eladta a beregújfalusi birtokot és
Csécsén
Tiszacsécse
vett egy kisebbet, ahol testvére,
Nyilas István
Nyilas István
gazdálkodott. Pallagi Erzsébet Csécsén már a családi munkában segédkezett. A paraszti szegénységben élő családban ekkor is élt a néhai családfő,
Pallagi József
Pallagi József
beregi református egyházmegye főjegyzője által képviselt életszínvonal emléke, a falusi értelmiség tudatvilága. Nyilas Katalin igyekezett a család vagyoni helyzetét megszilárdítani,
Móricz Bálinthoz
Móricz Bálint
adta lányát feleségül. Pallagi Erzsébet 1878. május 30-án házasodott össze Móricz Bálinttal, akitől kilenc gyermeke született (közülük kettő,
Gyula
Móricz Gyula
1885-ben csecsemő korában és
László
Móricz László
1893-ban vagy 1894-ben kisgyermek korában meghalt). Édesanyja alakját Móricz még számos írásában (elbeszéléseiben, regényeiben, tanulmányaiban, nyilatkozataiban, naplóiban) megörökítette, többször is hangsúlyozva szerepét írói arculatának alakulásában. Forrás: Móricz Zsigmond, "Vallomás", Pesti Napló, 1927. máj. 22., 2–3.; Móricz Zsigmond, "Áldozócsütörtök", in Móricz Zsigmond, Esőleső társaság (Budapest: Athenaeum, 1931), 174–197.; Móricz Zsigmond, Életem regénye, Móricz Zsigmond művei (Budapest: Athenaeum, 1939), 13–14.; Móricz Miklós, Móricz Zsigmond indulása (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1959), 50–51.; Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 13–14., 19–21.
Hajdu István
Hajdu István
(1845?–1899) evangelikus református néptanító
Debrecenben
Debrecen
, a Miklós utcai leányiskolában. Fiának,
Lászlónak
Hajdu László

Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
volt a házi nevelője, amikor a harmadik gimnáziumi osztályt végezte a debreceni kollégiumban az 1893–1894-es tanévben. Móricz a Hajdu-családnál lakott 1894 júniusáig, amikor szüleihez költözött
Sárospatakra
Sárospatak
. Forrás: Móricz Zsigmond, Naplók: 1930–1934, kiad. Cséve Anna et al. (Budapest: Noran Könyvesház Kft., 2016), 781–785.; Hajdu István gyászjelentése, Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára, hozzáférés: 2021.10.11.; Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 51–52.
Ember Anna
Ember Anna
(1861?–1942)
Hajdu István
Hajdu István
felesége. Forrás: Hajdu István gyászjelentése, Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára, hozzáférés: 2021.10.11.; Hajdu Istvánné Ember Anna gyászjelentése, Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára, hozzáférés: 2021.10.11.
Hajdu László
Hajdu László
(1883?–1906)
Hajdu Istvánnak
Hajdu István
,
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
debreceni szállásadójának harmadik gyermeke. Móricz Zsigmond tanítványa az 1893–1894-es tanévben, később joghallgató. Móricz 1934. december 22.-i naplójában emlékezik meg róla. Forrás: Hajdu László gyászjelentése, Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára, hozzáférés: 2021.10.11.; Móricz Zsigmond, Naplók: 1930–1934., kiad. Cséve Anna et al. (Budapest: Noran Könyvesház Kft., 2016), 782–783.
Hajdu Gyula
Hajdu Gyula
(?–?)
Hajdu István
Hajdu István
ötödik gyermeke. Forrás: Hajdu István gyászjelentése, Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára, hozzáférés: 2021.10.11.
Hajdu Sándor
Hajdu Sándor
(?–?)
Hajdu István
Hajdu István
hatodik gyermeke. Forrás: Hajdu István gyászjelentése, Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára, hozzáférés: 2021.10.11.
Majthényi Miklós
Majthényi Miklós
(1881–?) Szombatfalvy-Majthényi Miklós,
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
gimnáziumi osztálytársa
Debrecenben
Debrecen
, a Légy jó mindhalálig Gimesijének modellje.
Móricz
Móricz Zsigmond
, miután eltávozott a Debreceni Kollégiumból[PIM], rendszeresen levelezett vele a gimnáziumi évek alatt, majd 1900 és 1904 között állandó vendég volt családjánál, rövid ideig náluk lakott
Kispesten
Kispest
, ahol
Majthényi
Majthényi Miklós
édesanyja,
Szombatfalvy Klára
Szombatfalvy Klára
szívesen látta vendégül fia más debreceni ismerőseivel együtt.
Majthényi Miklós
Majthényi Miklós
a
budapesti
Budapest
királyi tudományegyetemen végzett jogot, 1905-től Udvarhely vármegyében közigazgatási gyakornok, majd tiszteletbeli aljegyző, 1908-tól megyei főjegyző lett. 1914-től
Székelyudvarhely
Székelyudvarhely
, 1919–1922-ig
Kecskemét
Kecskemét
polgármestere, később a Népjóléti Minisztériumban miniszteri tanácsos, majd az Országos Társadalombiztosító Intézet igazgatója, mely állásából saját kérésére 1944. nov. 17-én felmentették. Forrás: "Hivatalos rész: I.", Budapesti Közlöny, 1944. nov. 19., 1.; Kántor Lajos, "Móricz Zsigmondról – magnószalagon", Korunk 26 (1967): 1254–1261, 1259.; Buza Péter, "A postamestert Klári néninek hívták", Budapest 19, 7. sz. (1981), 18–21.; Péterné Fehér Mária, szerk., Kecskemét polgármesterei: 1848–1950 (Kecskemét: Fax Info, 1996).
Hesz Antónia
Hesz Antónia
(?–1899)
Heeger János
Heeger János
anyai nagyanyja.
Dorogi Lajos
Dorogi Lajos
(?–?) a
kisújszállási
Kisújszállás
gimnázium tanulója, 1898-ban érettségizett, egy évvel korábban, mint
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
. Forrás: Pallagi Gyula, kiad., A kisujszállási államilag segélyezett ev. ref. főgymnásium értesitője az 1897–98. tanévről (Kisujszállás: Szekeres József könyvnyomdája, 1898), 104, 106.
Heeger János
Heeger János
(1880–1962)
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond

aradi
Arad
ismerőse, levelezőpartnere 1898 és 1899 között, később út- és hídépítőmérnök lett.
Póka Margit
Póka Margit
(1861–1882)
Heéger Ernő
Heéger Ernő
első felesége.
Heéger Ernő
Heéger Ernő
(?–1897) ügyvéd.
Póka Mária
Póka Mária
(1849–1923)
Heéger Ernő
Heéger Ernő
második felesége.
Gulácsy Ottília
Gulácsy Ottília
(?–?) Szombatfalvy György felesége. Lánya
Szombatfalvy Klára
Szombatfalvy Klára
, unokája
Majthényi Miklós
Majthényi Miklós
.
Papp Gusztáv
Papp Gusztáv
(?–?) a Debreceni Református Kollégium[PIM] tanulója volt.
Hildenstab Lajos
Hildenstab Lajos
(1894–?)
Majthényi Miklós
Majthényi Miklós
féltestvére.
Édesanyja
Szombatfalvy Klára
második,
Hildenstab Antallal
Hildenstab Antal
kötött házasságából három féltestvére született, közülük a legkisebb. Forrás: Hildenstab Lajos Béla keresztelési anyakönyvi bejegyzése, "Hungary, Catholic Church Records, 1636-1895", database, FamilySearch (https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XZNJ-F5V : 26 August 2021), Hildenstab Ant. in entry for Hildenstab Lajos Bela, 1894., hozzáférés: 2021.10.15. ; Buza Péter, "A postamestert Klári néninek hívták", Budapest 19, 7. sz. (1981), 18–21, 19.
Németh Lászlóné
Németh Lászlóné
(?–?)
Németh László
Németh László
ügyvéd felesége, aki 1890-ig a Sárospataki gimnázium jog- és jószágigazgatója volt.
Balázs József
Balázs József
(1879–?) ügyvéd. 1898-ban érettségizett a
kisújszállási
Kisújszállás
gimnáziumban, 1899-ben joghallgató volt.
Németh László
Németh László
(?–?) ügyvéd, 1890-ig a
sárospataki
Sárospatak
gimnázium jog- és jószágigazgatója.
Barcza József
Barcza József
(1871–1921) író, műfordító, gimnáziumi tanár
Kisújszálláson
Kisújszállás
.
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
osztályában latin nyelvet tanított. Forrás: Pallagi Gyula, szerk., A kisujszállási államilag segélyezett ev. ref. főgymnásium értesitője az 1897–98. tanévről, (Kisujszállás: Szekeres József könyvnyomdája, 1898), 46.
Sinka Sándor
Sinka Sándor
(1854–1924) 1884-től tanár, 1899-től igazgató a Debreceni Református Kollégium[PIM] Főgimnáziumában. Forrás: Szinnyei József, Magyar írók élete és munkái, 14 köt. (Budapest: Hornyánszky Viktor császári és királyi udvari Könyvnyomda, 1891–1914), 12:1146.; Sinka Sándor gyászjelentése, Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára, hozzáférés: 2021.10.21.
Csiky Lajos
Csiky Lajos
(1852–1925) a Debreceni Református Kollégium[PIM] Teológiai Akadémiájának (gyakorlati teológia tanszék) tanára, 1899-től akadémiai igazgató, a Debreczeni Protestáns Lap tulajdonosa és felelős szerkesztője. Forrás: Magyarország tiszti cím- és névtára 18 (1899), 546.; Barcza József, szerk., A Debreceni Református Kollégium története (Budapest: Magyarországi Református Egyház Sajtóosztálya, 1988), 247.
Gáldy Béla
Gajda Béla
(1884–1945) gimnáziumi tanár, igazgató. A Kisújszállási Főgimnáziumban tanult, ötödikes volt, amikor
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
érettségizett. Valószínűleg az Arany János önképzőkörből ismerték egymást, melynek rendkívüli tagjai lehettek az ötödikes és hatodikos diákok is. A gimnázium értesítőiben nincsenek felsorolva a rendkívüli tagok, azonban az 1900–1901-es tanévben
Gajda Béla
Gajda Béla
– immár hetedikesként – a kör aljegyzőjeként szerepel. Forrás: Pallagi Gyula, szerk., A kisujszállási államilag segélyezett ev. ref. főgymnásium értesitője az 1898–99. tanévről, (Kisujszállás: Szekeres József könyvnyomdája, 1899), 91.; Pallagi Gyula, szerk., A kisujszállási államilag segélyezett ev. ref. főgymnásium értesitője az 1900–901. tanévről, (Kisujszállás: Szekeres József könyvnyomdája, 1901), 118.; Móricz Zsigmond, A Kelet Népe szerkesztője: Levelek II. (A levelek jegyzetei), kiad. Sz. Fehér Judit, G. Merva Mária, Tasi József, vál., utószó Tasi József (Budapest: Argumentum Kiadó – Magyar Irodalom Háza, 1999), 202.
Móricz István
Móricz István
(1881–1915) hivatalnok,
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
legidősebb öccse. A
sárospataki
Sárospatak
gimnáziumban tanult, 1901-ben megkapta bátyja állását a Kultuszminisztérium számvevőségén
Budapesten
Budapest
. 1908-ban házasságot kötött
Nagy Lenkével
Nagy Lenke
, két gyermekük született. Az első világháborúban katona lett, 1915. szeptember 22-én elesett az olasz fronton. Forrás: Tábori posta Móricz Zsigmondnak, 1915. szept. 23., analekta, PIM kézirattár, M. 100/5284/3.; Nagy Lenke és Móricz István jegyességi értesítése, kisnyomtatvány, PIM kisnyomtatványtár, Any.762/1, hozzáférés: 2018.10.10.
Móricz Dezső
Móricz Dezső
(1883–1923) Móricz Bálint Dezső, tanár, református lelkész, farmer.
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
második öccse. Gimnáziumi tanulmányai közben tanító volt
Imregen
Imreg
, majd
Vajdácskán
Vajdácska
, ezért az érettségit csak késéssel, 1903 nyarán tette le a Kisújszállási Főgimnáziumban. Tanulmányait a Budapesti Tudományegyetem bölcsészkarán folytatta történelem-földrajz szakon. Történeti tárgyú értekezése, a Magyarország harcai Németország ellen, 1909-ben jelent meg. 1907-ben az Egyesült Államokba emigrált, és a pennsylvaniai Pittsburgh melletti kisvárosban,
Allegheny-ben
Allegheny
telepedett le, ahol református pap, majd földbirtokos lett. Életének ezt követő szakaszáról a levelezés és a családtagok visszaemlékezései ellentmondásos képet rajzolnak ki, különösen, ami anyagi helyzetét és családi állapotát illeti. Kétszer nősült, korábbi házasságát azonban nem bontotta fel. Első feleségétől,
Brüll Rózsikától
Brüll Rózsika
két, második feleségétől,
Gwillim, Winifred Nora
Gwillim, Winifred Nora
ápolónőtől, akit már az Egyesült Államokban ismert meg, öt gyermeke született. 1923 nyarán tisztázatlan körülmények között agyonlőtték. Művei: Móricz Bálint Dezső, Magyarország harcai Németország ellen a királyság első félszázadában (Budapest: Berkovits, 1909). Forrás: "Móricz Zsigmond gyásza", Népszava, 1923. júl. 20., 7.; "Móricz Zsigmond öccsét agyonlőtték Amerikában", Ellenzék, 1923. júl. 21., 4.; Móricz Miklós, Móricz Zsigmond indulása (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1959), 469.; Vasváry Ödön, "Móricz Zsigmond öccse Amerikában", Szabadság, 1971. dec. 10., 8.; Móricz Zsigmond, Levelei, szerk., jegyz. F. Csanak Dóra, 2 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1: 323.; Móricz Virág, Apám regénye, (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1979), 237–238.
Móricz Miklós
Móricz Miklós
(1886–1966) statisztikus, író, újságíró, ügyvéd, nyomdász,
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
negyedik öccse. A gimnáziumot
Sárospatakon
Sárospatak
kezdte, 1899 őszén iratkozott át a
kisújszállási
Kisújszállás
gimnáziumba, és
Móricz Zsigmondhoz
Móricz Zsigmond
hasonlóan
Pallagi Gyula
Pallagi Gyula
igazgatói lakásában lakott. Először gépészmérnöknek készült, majd 1906-ban a
budapesti
Budapest
tudományegyetem jogi karára iratkozott be, végül a kolozsvári egyetemen szerzett államtudományi doktori címet 1912-ben. Ebben az évben ismerte meg
Miskolczy Erzsébetet
Miskolczy Erzsébet
, akit később feleségül vett. Már egyetemi évei alatt több hírlapnak munkatársa volt, majd közgazdasági és demográfiai témájú esszéket, tanulmányokat publikált többek között a Nyugatban[PIM], a Huszadik Században és a Közgazdasági Szemlében. Statisztikusi munkásságának legkiemelkedőbb teljesítménye – tudományos publikációi és előadásai mellett – az 1933-ban indított Statisztikai Tudósító c. lap (STUD), melynek 1944-es megszűnéséig felelős szerkesztője volt. A nyomdászatban is elismert szaktekintélynek számított: az 1920-as években alakult Móricz és Lengyel Nyomda társtulajdonosa,
Kner Izidor
Kner Izidor
leszármazottjainak barátja 1941-ben saját nyomdát alapított, mely 1948-as államosításáig működött. A fordulat évétől kezdve egészen az 1960-as évek elejéig, sok kortársával együtt, a mellőzött vagy jelentéktelen feladatokkal megbízott tudósok életét élte. Az '50-es években kezdett el dolgozni Móricz Zsigmond életrajzán, melyből végül két, a pályakezdés éveit tárgyaló kötet jelent meg Móricz Zsigmond indulása (1959) és Móricz Zsigmond érkezése (1966) címen. 1966-ban, trombózisban halt meg. Forrás: Kápolnai Iván, Móricz Miklós: Egy statisztikus, irodalomtudós, szerkesztő, nyomdász, gazdaság- és társadalomkutató életműve, Történeti statisztikai tanulmányok 11 (Budapest: Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár, 2008).
Nyilas Katalin
Nyilas Katalin
(1839–1906)
Nyilas József
Nyilas József
,
csécsei
Tiszacsécse
református lelkész és csetfalvi
Isaák Erzsébet
Isaák Erzsébet
lánya,
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
anyai nagyanyja,
Pallagi József
Pallagi József
felesége. Büszkén éltette a családban nemesi származásának legendáját, megalapozva ezzel
Móricznak
Móricz Zsigmond
azt a felfogását, hogy felmenői révén a magyar társadalom nemesi rétegéhez is rokoni szálak fűzik (ezt
Móricz Miklós
Móricz Miklós
genealógiai kutatásai cáfolták).
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
részletesen ír családjának anyai ágáról, illetve nagyanyjáról többek között
Szeremley Barnának
Szeremley Barna
szóló, 1903. április 16-ai levelében , valamint az Életem regényében.
Nyilas Katalin
Nyilas Katalin
alakját ezek mellett a Forr a bor és Bál c. műveiben is megörökítette. Forrás: Móricz Zsigmond, Életem regénye, Móricz Zsigmond művei (Budapest: Athenaeum, 1939), 12–23.; Móricz Miklós, Móricz Zsigmond indulása (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1959), 25–34.; Móricz Zsigmond, Levelei, szerk., jegyz. F. Csanak Dóra, 2 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1:330.
Pallagi László
Pallagi László
(1860–1917) gépészkovács, tisztviselő.
Móricz
Móricz Zsigmond
anyai nagybátyja. Gépészkovács volt
Turistvándiban
Túristvándi
, majd 1884-től városi végrehajtó, később díjnok
Kisújszálláson
Kisújszállás
, végül 1901-től telekkönyvi tisztviselő, illetve írnok
Szilágysomlyón
Szilágysomlyó
. Felesége
Z. Kiss Emma
Z. Kiss Emma
. Házasságukból négy gyermek született:
László
ifj Pallagi László
,
Gyula
Pallagi Gyula
,
Pál
Pallagi Pál
és
Emma
Pallagi Emma
. Forrás: Pallagi László gyászjelentése, Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára, hozzáférés: 2018.09.10. ; Varga-Móricz Ida, Heten voltunk (Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzsák Közművelődési Kiadó, 1984), 150.
Móricz Ida
Móricz Ida
(1894–1987) szobrász, grafikus, keramikus,
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
húga.
Pallagi József
Pallagi József
(1861?–1938) cipész, vincellér,
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
anyai nagybátyja.
Kovács Gyula
Kovács Gyula
(?–?)
Móricz István
Móricz István
1899-ben megbuktatott osztálytársa. Forrás: Radácsi György és Szinyei Endre, szerk., A sárospataki ev. ref. főiskola (akadémia és gymnasium) értesítője az 1898–1899. iskolai évről (Sárospatak: Steinfeld Jenő, 1899), 218–219.
Verebélyi József
Verebélyi József
(?–?)
Móricz István
Móricz István
1899-ben megbuktatott osztálytársa. Forrás: Radácsi György és Szinyei Endre, szerk., A sárospataki ev. ref. főiskola (akadémia és gymnasium) értesítője az 1898–1899. iskolai évről (Sárospatak: Steinfeld Jenő, 1899), 218–219.
Tóth Gyula
Tóth Gyula
(?–?)
Móricz István
Móricz István
1899-ben megbuktatott osztálytársa. Forrás: Radácsi György és Szinyei Endre, szerk., A sárospataki ev. ref. főiskola (akadémia és gymnasium) értesítője az 1898–1899. iskolai évről (Sárospatak: Steinfeld Jenő, 1899), 218–219.
Szabó Zoltán
Szabó Zoltán
(?–?)
Móricz István
Móricz István
1899-ben megbuktatott osztálytársa. Forrás: Radácsi György és Szinyei Endre, szerk., A sárospataki ev. ref. főiskola (akadémia és gymnasium) értesítője az 1898–1899. iskolai évről (Sárospatak: Steinfeld Jenő, 1899), 218–219.
Fekésházy Zoltán
Fekésházy Zoltán
(?–?)
Móricz István
Móricz István
1899-ben megbuktatott osztálytársa. Forrás: Radácsi György és Szinyei Endre, szerk., A sárospataki ev. ref. főiskola (akadémia és gymnasium) értesítője az 1898–1899. iskolai évről (Sárospatak: Steinfeld Jenő, 1899), 218–219.
Tatár Sándor
Tatár Sándor
(?–?)
Móricz István
Móricz István
1899-ben megbuktatott osztálytársa. Forrás: Radácsi György és Szinyei Endre, szerk., A sárospataki ev. ref. főiskola (akadémia és gymnasium) értesítője az 1898–1899. iskolai évről (Sárospatak: Steinfeld Jenő, 1899), 218–219.
Boros Mariska
Boros Mariska
(?–?) feltételezhető, hogy annak a
Boros Ferencnek
Boros Ferenc
a felesége, aki
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
szállásadója volt a debreceni gimnáziumi évek alatt.
Erdős József
Erdős József
(1856–1946) református lelkész, teológus, a Debreceni Református Kollégium[PIM] Teológiai Akadémiájának tanára.
Erdős
Erdős József
1888-ban
Bécsben
Bécs
szerzett tudományos fokozatot, s ugyanebben az évben kapta meg
Debrecenben
Debrecen
az újszövetségi tudományok és az ószövetségi bevezetés tanszékét. Tudományos tevékenységének egyik kiemelkedő munkája a hiánytalan magyar fordításának elkészítése 1884-ben. Forrás: Heidelbergi Káté, ford., bev. Erdős József (Lugos: Traunfellner, 1884).; Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:438.; Barcza József, szerk., A Debreceni Református Kollégium története (Budapest: Magyarországi Református Egyház Sajtóosztálya, 1988), 247.; Csohányi János, "Simai Erdős József", Egyháztörténeti Szemle 12, 3. sz. (2011): 68–76.
Kabay György
Kabay György
(1872–1934) gépészmérnök.
Kabay Juliska
Kabay Juliska
(?–?) a Kisújszállási Főgimnázium III. osztályának magántanulója volt. Forrás: Pallagi Gyula, szerk., A kisujszállási államilag segélyezett ev. ref. főgymnásium értesitője az 1899–900. tanévről, (Kisujszállás: Szekeres József könyvnyomdája, 1900), 82.
Szitnyai Elek
Szitnyai Elek
(1854–1923) tanár, filozófus, pedagógiai és pszichológiai munkák szerzője. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:788.
Czakó Elemér
Czakó Elemér
(1876–1945) muzeológus, könyvkiadó, iparművészeti szakíró, filatélista. 1899 és 1905 között az Iparművészeti Múzeum könyvtárosa volt.
Hazafi Verai János
Hazafi Verai János
(1846–1905) önjelölt vándorköltő, aki az 1870-es évektől gyalog járta az országot és árulta színes cédulákra nyomtatott alkalmi verseit. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 3:299.
Sinay Sámuel
Sinay Sámuel
(?–?) ügynökként tevékenykedett
Debrecenben
Debrecen
. A család rokonságban állt a híres
debreceni
Debrecen
Sinay családdal.
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
, majd
Móricz Dezső
Móricz Dezső
egykori szállásadója
Debrecenben
Debrecen
.
Móricz Miklós
Móricz Miklós
a családot Szinay névváltozatban is említi. Forrás: Móricz Miklós, Móricz Zsigmond indulása (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1959), 267, 479.; Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 542.; Siany Sándor gyászjelentése, OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtár.
Nyilas Gusztáv
Nyilas Gusztáv
(1866–1938)
tiszacsécsei
Tiszacsécse
földbirtokos, gazda,
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
másodnagybátyja.
Pallagi Erzsébet
Pallagi Erzsébet
nagybátyjának,
Nyilas Istvánnak
Nyilas István
, és
Komáromi Juliannának
Komáromi Julianna
a fia. Testvérével,
Kálmánnal
Nyilas Kálmán

Csécse
Tiszacsécse
legnagyobb gazdáinak számítottak. Forrás: Móricz Zsigmond, Életem regénye, Móricz Zsigmond művei (Budapest: Athenaeum, 1939), 10, 55.
Móricz Károly
Móricz Károly
(1889–1978) építészmérnök.
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
legfiatalabb öccse, ikertestvére
Móricz Sándor
Móricz Sándor
. Felesége
Mikosevich Edit
Mikosevich Edit
. Házasságukból hat gyermekük született. 1923-ban Erdélybe költözött, a család
Tordán
Torda
élt nagy szegénységben. 1932-ben települt vissza
Budapestre
Budapest
,
Móricz Miklós
Móricz Miklós
szerzett számára statisztikai munkát. Forrás: Móricz Zsigmond, Naplók: 1930–1934., kiad. Cséve Anna et al. (Budapest: Noran Könyvesház Kft., 2016), 259, 854.
Móricz Sándor
Móricz Sándor
(1889–1933) építész.
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
legfiatalabb öccse, ikertestvére
Móricz Károly
Móricz Károly
. A Tanácsköztársaság alatt tanúsított magatartása miatt 1930-ig
Vácon
Vác
töltötte börtönbüntetését. Felesége
Szende Berta
Szende Berta
, fia
Móricz István
Móricz István
, másodszor 1931-ben nősült. 1933-ban motorbalesetben halt meg. Forrás: Móricz Zsigmond, Naplók: 1924–1925., kiad. Cséve Anna et al. (Budapest: Noran Kiadó 2004 Kft., 2010), 824.; Móricz Zsigmond, Naplók: 1930–1934., kiad. Cséve Anna et al. (Budapest: Noran Könyvesház Kft., 2016), 104–108, 283–284, 296–300, 855.
Szász Károly, legifj.
Szász Károly, legifj.
(1865–1950) író, drámaíró, kritikus, a jogtudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia[PIM], a Kisfaludy Társaság[PIM], valamint a Petőfi Társaság[PIM] tagja. 1888-tól a vallás- és közoktatásügyi minisztérium oktatásügyi szakértője, majd miniszteri osztálytanácsos, később az irodalmi, tudományos és közművelődési osztály főnöke. 1891 óta a Protestáns Új Képes Naptár[PIM] szerkesztője. 1900-ban az Uránia Magyar Tudományos Egyesület[PIM] titkárává választották. 1910-től országgyűlési képviselő. Az 1911-ben alakult Magyar Irodalomtörténeti Társaság alelnöke. Publikációi számos napilapban, többek között a Fővárosi Lapokban[PIM], a Vasárnapi Ujságban[PIM], a Budapesti Szemlében és az Urániában[PIM] jelentek meg. Az utóbb említett ismeretterjesztő, tudományos folyóiratnál nem csak szerzőként, hanem társszerkesztőként is közreműködött 1900-tól 1924-ig. Legifjabb Szász Károly Móricz pályakezdésének alakulásában jelentős szerepet játszott: munka- és publikációs lehetőségeket teremtett számára. Ezt a kapcsolatot Móricz nagybátyja,
Pallagi Gyula
Pallagi Gyula
gimnáziumi igazgató alapozta meg, aki 1900 januárjában levelet írt Szásznak annak hírére, hogy ő lesz az évben az érettségi vizsga kormánybiztosa
Kisújszálláson
Kisújszállás
. A Móricz-szakirodalom mindeddig úgy tudta, Pallagi csak 1900. augusztus 4-i levelében kérte Szász támogatását jogász és újságíró unokaöccse érdekében. Forrás: Paál Ferencz, "Legifjabb Szász Károly dr.", Magyar Szalon, 19. évf. 36. köt. (1901–1902): 1: 357–361.; Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:711.; Móricz Miklós, Móricz Zsigmond indulása (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1959), 267., 479.
Dóczy Gedeon
Dóczy Gedeon
(1832–1911) a debreceni ref. felsőbb leányiskola igazgatója.
Kenézy Gyula
Kenézy Gyula
(1860–1931) orvos, nőgyógyász, szakíró, egyetemi tanár. 1885-től gyakorló orvos
Debrecenben
Debrecen
, később tisztifőorvos, 1896-tól az általa szervezett Debreceni Bábaképző Intézet igazgatója. 1911-től a Csokonai Kör[PIM] első titkára. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:900.; Lampé László, "Kenézy Gyula, a Debreceni Egyetem első orvos-rektora", Gerundium 5, 1–2. sz. (2014): 5–27.
Ács Béla
Ács Béla
(1889–1911)
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
keresztapjának,
Ács Lajosnak
Ács Lajos
a gyermeke. Halálának évét
Lengyel József
Lengyel József
Móricznak szóló 1911. május 25-i levelében említi. Forrás: Csorba Sándor, "Három kiadatlan Móricz-levél", Szabolcs-Szatmári Szemle 3 (1965): 133–137, 135.; Ács Béla születési anyakönyvi bejegyzése, "Hungary Civil Registration, 1895-1980," database with images, FamilySearch (https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:QVB6-Q9QC : 2 July 2019), Béla Acs, 18 Jul 1908; citing Death, Szabolcs, Magyarország, Archiv der Stadt Budapest (Archive of the City), Hungary. Hozzáférés: 2021.10.18.
Ács Lajos
Ács Lajos
(1849–1923) szatmárcsekei református lelkész,
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
keresztapja. Forrás: Móricz Miklós, Móricz Zsigmond indulása (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1959), 57, 70.; Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 18.; Csorba Sándor, "Három kiadatlan Móricz-levél", Szabolcs-Szatmári Szemle 3 (1965): 133–137, 133.; Tiba Zsolt, Szatmárcseke, 2005, hozzáférés: 2018.10.03. ; "Hungary Reformed Church Christenings, 1624-1895," database, FamilySearch (https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:VFP1-7C7 : 17 February 2021), Zsigmond Móricz, 06 Jul 1879 Baptism; citing Csécse, Szatmár, Hungary, Országos Leveltár, Budapest (Hungary National Archives, Budapest); FHL microfilm 632,283, hozzáférés: 2021.09.24.
Széchenyi Mária
Széchenyi Mária
(1863–1932) ebben az időben az 1898-ban megalakult bodrogközi jótékonysági nőegyesület elnöke volt. Forrás: Beregszászy István, Szinnyey Gerzson és Perényi József, "Közoktatásügy", in: Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája: a Magyar Korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája, szerk. Borovszky Samu, 21 köt. (Budapest: Apolló Rt.–Országos Monográfia Társaság, 1896–1910), 21:221–242, 227.
Kovács Lajos
Kovács Lajos
(1845–1903) a református tanítóképző intézet tanára, 1895-től igazgatója, tankönyvíró.
Rázsó Géza
Rázsó Géza
(1880–1920?) fizikatanár, iskolaigazgató,
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond

kisújszállási
Kisújszállás
osztálytársa. Kapcsolatuk intellektuális természetű és inspiratív volt a fiatal Móricz számára, tőle kapja kölcsön Ludwig Büchner Erő és anyag című könyvét. Barátságuk a gimnáziumi éveket követően sem szakadt meg, mindketten – Móricz egy
Debrecenben
Debrecen
töltött egyetemi tanév után –
Pesten
Budapest
folytatták tanulmányaikat. Alakját Móricz Zsigmond a Forr a bor c. regény Jákobjában rajzolta meg. Valószínűleg Rázsó Gézával rokonságban álló Rázsó János családjánál lakott három évig
Pallagi Gyula
Pallagi Gyula
, ennek az ismeretségnek köszönhetően a Rázsó családdal Móricz Zsigmond is jó barátságot ápolt. Forrás: Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 74–76. 87, 539.; Vargha Kálmán, Móricz Zsigmond és az irodalom, Irodalomtörténeti könyvtár 8 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1962), 25.; Móricz Zsigmond, Levelei, kiad. F. Csanak Dóra, 2 köt. Új magyar múzeum 7 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1:386.
Ács Emma
Ács Emma
(?–?) Csobay Béláné,
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
keresztapjának,
Ács Lajosnak
Ács Lajos
a gyermeke. Forrás: Csorba Sándor, "Három kiadatlan Móricz-levél", Szabolcs-Szatmári Szemle 3 (1965): 133–137, 135.;
Lengyel József
Lengyel József
Móricz Zsigmondhoz írt 1911. május 25-i levele.
Nagy Erzsébet
Nagy Erzsébet
(1848?–1900) Ács Lajosné,
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
keresztanyja,
Ács Vilma
Ács Vilma
édesanyja.
Csorba Sándor
Csorba Sándor
kutatásából tudjuk, hogy egy petróleumlámpa robbant fel a kezében, melytől égési sérüléseket szenvedett, és nemsokára, 1900. október 20-án meghalt. Forrás: Ács Lajosné Nagy Erzsébet gyászjelentése, OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtár, hozzáférés:2021.10.12.; Csorba Sándor, "Három kiadatlan Móricz-levél", Szabolcs-Szatmári Szemle 3 (1965): 133–137, 137.
Ács Vilma
Ács Vilma
(1877–1950) Kandó Ferenczné,
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
keresztapjának,
Ács Lajosnak
Ács Lajos
a gyermeke. Forrás: Csorba Sándor, "Három kiadatlan Móricz-levél", Szabolcs-Szatmári Szemle 3 (1965): 133–137, 135.;
Lengyel József
Lengyel József

Móricz Zsigmondhoz
Móricz Zsigmond
írt 1911. május 25-i levele.
Waldeck-Rousseau, Pierre
Waldeck-Rousseau, Pierre
(1846–1904) francia politikus, ügyvéd, 1899 és 1902 között Franciaország miniszterelnöke.
Török Imre
Török Imre
(1867–1952) lelkész, költő. A
debreceni
Debrecen
református főgimnáziumban tanított, majd 1902-ig
Tiszaroffon
Tiszaroff
, 1904 és 1942 között
Kisújszálláson
Kisújszállás
volt református lelkész. Forrás: Dienes Erzsébet, "Adatok a tiszaroffi református egyház és a Roffi Borbély család 17–20. századi múltjából", Református Tiszántúl 13, 2. sz. (2005): 21–24.; Dienes Erzsébet, "Török Imre esperes korképei a kisújszállási reformátusság száz év előtti életéről", Tisicum: A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16 (2007): 273–278.
Soós Lajos
Soós Lajos
(1857?–1908) a Debreceni Református Kollégium[PIM] főiskolai háznagya, református lelkész. Forrás: Soós Lajos gyászjelentése, Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára.
Vécsey Tamás
Vécsey Tamás
(1839–1912) jogtudós, akadémikus,
Eötvös Loránd
Eötvös Loránd
egykori nevelője, 1874 és 1911 között tanított római jogot a
budapesti
Budapest
egyetemen. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:979.
Crane, Walter
Crane, Walter
(1845–1915) angol festő, grafikus és iparművész. Kiállítása 1900. október 14-én nyílt meg az Iparművészeti Múzeumban, és november 18-ig volt látogatható. A tárlat átfogó képet kívánt adni a művész sokoldalú munkásságáról, így festményei mellett iparművészeti alkotásait is bemutatta. Forrás: "A Walter Crane-kiállitás megnyitása", Pesti Napló, 1900. október 10., 7.; "A Walter Crane-kiállitás bezárása", Pesti Napló, 1900. november 18., 10.; Rozsnyay V. H. Kálmán [Rozsnyay Kálmán], "Walter Crane", Magyar Iparművészet 3 (1900): 155–159, 159.
Békési Gyula
Békési Gyula
(1871–1914) a Kisújszállási Főgimnázium tanára,
Pallagi Gyula
Pallagi Gyula
időnkénti fordítótársa. Közös munkájuk
Thomas Hardy
Hardy, Thomas
The Return of the Native c. 1878-ban megjelent regényének fordítása Otthon, a szülőföldön címmel: Hardy Tamás [Thomas Hardy], Otthon, a szülőföldön, ford. Békési Gyula és Pallagi Gyula, Olcsó könyvtár [Budapest: Franklin, 1898].
Zsigmond Sándor
Zsigmond Sándor
(1846–1922) református esperes 1897 és 1905 között volt a tiszántúli református egyházkerület főjegyzője. Forrás: "A tiszántúli egyházkerület közgyűlése", Protestáns egyházi és iskolai lapok 40 (1897): 702.; "Egyházkerületi főjegyző választás", Szamos, 1905. ápr. 13., 3.
Tisza Kálmán
Tisza Kálmán
(1830–1902) politikus, nagybirtokos, az MTA[PIM] tagja. 1848-ban a Batthyány-kormány vallás- és közoktatásügyi miniszériumában segédfogalmazó. A kiegyezés előtt a "határozati párthoz" csatlakozott, majd annak vezetője lett. 1875–1890-ig Magyarország miniszterelnöke volt, s korábbi politikáját feladva a kiegyezés szellemében kormányzott. 1875-ben megalapította a Szabadelvű Pártot[PIM], mely három évtizedes fennállása alatt az ország meghatározó pártja volt.
Tisza Kálmán
Tisza Kálmán
1890-es bukása után is meghatározó tagja maradt a pártnak 1902-ben bekövetkezett haláláig. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:869–870.
Koncz Ákos
Koncz Ákos
(1861–1917) gimnáziumi tanár, egyházi író, majd főlevéltáros, a Debreceni Írók Körének elnöke. 1895-ben lett a Debreczeni Ellenőr[PIM] szerkesztője. Forrás: A Petőfi Irodalmi Múzeum Névtere, hozzáférés: 2021.10.21.; Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 116.
Szini Péter
Szini Péter
(1860–1906) tanár, író, népköltési gyűjtő. 1900-ban a Debreczeni Ellenőr[PIM] főmunkatársa. Forrás: "Törvénykezés: Papp Béla családfája", Szatmári Hírlap, 1903. ápr. 24., 3.; A Petőfi Irodalmi Múzeum Névtere, hozzáférés: 2021.10.21.
Szilády János
Szilády János
(1839–1889) református lelkész. Prédikációi az Egyházi beszédek című gyűjteményes kötetben jelentek meg.
Scipio Aemilianus, P. Cornelius
Scipio Aemilianus, P. Cornelius
(i. e. 185–i. e. 129) római politikus és hadvezér, Scipio Africanus fogadott fia, a görög irodalom és filozófia kiváló ismerője volt. Baráti köre, a Scipio-kör, sokat tett a görög műveltség terjesztéséért, és támogatta a kor jeles költőit. Forrás: Sarkady János, "Scipio-kör", in Világirodalmi lexikon, főszerk. (I–XI:) Király István, (XII–XIX:) Szerdahelyi István, felelős szerk. (I–XI:) Szerdahelyi István, (XIII–XIX:) Juhász Ildikó, 19 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1970–1996), 12:701–702.
Kogutowicz Manó
Kogutowicz Manó
(1851–1908) geográfus, térképész készítette az első magyar nyelvű fali térképeket és atlaszokat az iskolák számára, továbbá ő az alapítója és első igazgatója az 1890-től működő Magyar Földrajzi Intézetnek. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:948–949.
Csáky Albin
Csáky Albin
(1841–1912) a Szabadelvű Párt[PIM] politikusa, az MTA[PIM] tiszteletbeli tagja, 1888 és 1894 között volt vallás- és közoktatásügyi miniszter. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:294.
Zsilinszky Mihály
Zsilinszky Mihály
(1838–1925) tanár, történész, az MTA[PIM] tagja 1895 és 1905 között volt a vallás- és közoktatásügyi minisztérium államtitkára. Történészi munkássága is jelentős, 1903–1909-ig a Magyar Történelmi Társulat alelnöke volt. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:1094.
Lóczy Lajos
Lóczy Lajos
(1849–1920) geológus, egyetemi tanár, földrajztudós, az MTA[PIM] tagja. A közép-ázsiai sivatagok eredetéről és a hátsó-indiai hegyláncok geológiai összetételéről való kutatásai világhírűvé tették. Jelentős szerepet töltött be a hazai tudományos életben. 1891-ben az ő kezdeményezésére és vezetésével alakult meg a Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága, mely a tó sokoldalú tudományos kutatását végezte, valamint ő kezdeményezte az Erdélyi-medence geológiai és geomorfológiai feltárását. 1902–1908-ig a Földrajzi Intézet, 1908-tól a Földtani Intézet igazgatója, 1900 és 1914 között a Földrajzi Társaság elnöke volt. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:84.
Erődi-Harrach Béla
Erődi-Harrach Béla
(1846–1936) pedagógus, földrajztudós, író, műfordító; földrajzi, néprajzi, irodalomtörténeti és nyelvészeti munkák szerzője. Forrás: Gulyás Pál, Magyar írók élete és munkái, 19 köt., kiad. Viczián János, (Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete 1939–1944, Argumentum Kiadó, 1990–2002), 7:740.
Cherven Flóris
Cherven Flóris
(1840–1928) pedagógus és földrajzi író, több tankönyv szerzője és térkép szerkesztője. Forrás: A Petőfi Irodalmi Múzeum Névtere, hozzáférés: 2021.10.21.
Axaméthy Lajos
Axaméthy Lajos
(1847–?) a vallás- és közoktatásügyi minisztérium miniszteri tanácsosa volt. Forrás: Gulyás Pál, Magyar írók élete és munkái, 19 köt., kiad. Viczián János, (Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete 1939–1944, Argumentum Kiadó, 1990–2002), 1:933.
Kozma Gyula
Kozma Gyula
(1853–1910) földrajz és történelem szakos tanár, pedagógiai szakíró munkáiról van szó. Számos iskolai földrajzi atlaszt jelentetett meg.
Hegedüs Sándor
Hegedüs Sándor
(1847–1906) politikus, az MTA[PIM] tagja,
Jókai Mór
Jókai Mór
veje. 1899 és 1902 között kereskedelmi miniszter volt. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:696.
Mommsen, Theodor
Mommsen, Theodor
(1817–1903) német ókortörténész, jogtörténész, egyetemi tanár, az MTA[PIM] külső tagja. Fő művéért, A rómaiak történetéért 1902-ben irodalmi Nobel-díjat kapott. E szubjektivista történetszemléletű, de nagy anyagot feldolgozó műve 1877-ben magyarul is megjelent: Mommsen Tivadar [Theodor Mommsen], A rómaiak története, ford. Toldy István, 8 köt. (Budapest: Ráth Mór–Franklin Társulat, 1874–1877). Forrás: Karsai György, "Mommsen, Theodor", in Világirodalmi lexikon, főszerk. (I–XI:) Király István, (XII–XIX:) Szerdahelyi István, felelős szerk. (I–XI:) Szerdahelyi István, (XIII–XIX:) Juhász Ildikó, 19 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1970–1996), 8:512–513.
Hildenstab Julianna
Hildenstab Julianna
(1887–?) Nóti Mihályné,
Hildenstab Antal
Hildenstab Antal
gyógyszerész és
Szombatfalvy Klára
Szombatfalvy Klára
lánya,
Majthényi Miklós
Majthényi Miklós
féltestvére. Forrás: Móricz Zsigmond, Levelei, kiad. F. Csanak Dóra, 2 köt. Új magyar múzeum 7 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1:316.; Buza Péter, "A postamestert Klári néninek hívták", Budapest 19, 7. sz. (1981), 18–21.; Hildenstab Julianna Jusztina keresztelési anyakönyvi bejegyzése, "Hungary Reformed Church Christenings, 1624-1895," database, FamilySearch (https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:VKNZ-BG9 : 17 February 2021), Juliánna Jusztina Hildenstab, 01 Jul 1890 Baptism; citing Budapest, Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Hungary, Országos Leveltár, Budapest (Hungary National Archives, Budapest); FHL microfilm 666,316., hozzáférés: 2021.10.15.
Grillparzer, Franz
Grillparzer, Franz
(1791–1872) osztrák drámaíró, költő.
Timon Ákos
Timon Ákos
(1850–1925) jogtörténész, egyetemi tanár.
Szilágyi Julianna
Szilágyi Julianna
(?–?)
Pallagi Gyula
Pallagi Gyula
felesége, 1901. április 9-én házasodtak össze. Két gyermekük született:
Pallaghy Kálmán
Pallaghy Kálmán
és
Pallaghy József
Pallaghy József
. Forrás: Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 78.; Móricz Miklós, Móricz Zsigmond indulása (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1959), 324.
Martos Ferenc
Martos Ferenc
(1875–1938) író. 1896 és 1914 között tisztviselő a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban, ahol
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
1900 őszétől díjtalan számgyakornokként dolgozott. 1900–1902-ig szerkesztette a Fővárosi Lapokat[PIM]. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:162.; Móricz Zsigmond, Levelei, kiad. F. Csanak Dóra, 2 köt. Új magyar múzeum 7 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1:316.
Márton János
Márton János
(1879–1955) Marton János, egyháztörténész, lapszerkesztő, református lelkész, teológiai tanár. Tanulmányait
Sárospatakon
Sárospatak
(1899–1903) és
Utrechtben
Utrecht
(1904–1905) végezte. 1905-től segédlelkész, 1907-től tanár
Sátoraljaújhelyen
Sátoraljaújhely
. 1910 és 1949 között az egyháztörténeti tanszék tanára a Sárospataki Református Főiskola[PIM] teológiai akadémiáján. 1921-től a Sárospataki Református Lapok főmunkatársa, 1928-tól 1948-as megszűnéséig felelős szerkesztője.
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
osztálytársa volt a Sárospataki Református Kollégiumban. Levelezésük alapján a gimnáziumot követően is tartották a kapcsolatot, Móricz pedig személyesen is felkereste későbbi sárospataki látogatásai során. Minden bizonnyal ő a szerzője annak a Móricz Zsigmond halálára írt nekrológnak, amely a Sárospataki Református Lapok 1942. szeptember 12-i számában jelent meg. Forrás: [Marton János], "Móricz Zsigmond halála", Sárospataki Református Lapok, 1942. szept. 12., 161.; Gulyás Pál, Magyar írók élete és munkái, 19 köt., kiad. Viczián János, (Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete 1939–1944, Argumentum Kiadó, 1990–2002), 18:582.; Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:160.; Kováts Dániel, Móricz Zsigmond és Sárospatak (Miskolc: Felsőmagyarország Kiadó, 1994), 71, 77, 204–205.; Kováts Dániel, Újszászy Kálmán professzor hatásának összetevői, in Kováts Dániel, Sárospatak ege alatt: Esszék, tanulmányok, 363–370 (Sárospatak: Feliciter Kiadó, 2014), 364.; Móricz Zsigmond, "Pataki felolvasás", Sárospataki Ifjúsági Közlöny, 1942. 1–2 sz.
Ferenczy Gyula
Ferenczy Gyula
(1861–1931) református lelkész, egyetemi tanár, lapszerkesztő. 1896-tól a Debreceni Kollégium[PIM] bölcsészeti karán a történelem tanára, ugyanettől az évtől 1914-ig a Kollégiumi Nagykönyvtár igazgatója. 1897–1915-ig a Debreczeni Protestáns Lap szerkesztője. 1914-től a Debreceni Egyetem hittudományi karának tanára, de 1921-ben baloldali magatartása miatt nyugdíjazták. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:501.; Csohány János, "Ferenczy Gyula emlékezete", Confessio 5, 4. sz. (1981): 101–104.; Barcza József, szerk., A Debreceni Református Kollégium története (Budapest: Magyarországi Református Egyház Sajtóosztálya, 1988), 242–245.
Sass Béla
Sass Béla
(1865–1928) egyházi író, egyetemi tanár.
Erőss Lajos
Erőss Lajos
(1857–1911) debreceni tanár, református lelkész.
Nyusztay Antal
Nyusztay Antal
(1880–1933) gimnáziumi tanár.
Telegdi K. Lajos
Telegdi Kovács Lajos
(1818–1873) könyvnyomdász, könyvkereskedő. 1840-ben
Debrecenben
Debrecen
alapított könyvkereskedése, valamint könyvkiadója halálát követően is az ő nevét viselte. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:831.
Mocsáry Miklós
Mocsáry Miklós
(1879–1913) Walter Ferenc,
Ungvár
Ungvár
városi ügyészének fia, műveltsége és személyisége révén népszerű alakja volt a debreceni főiskolai életnek.
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
is barátja volt, együtt léptek be a Debreczeni Hirlaphoz újságírónak 1900 áprilisában. Mocsáry 1898–1899-ben már öt kötetet jelentetett meg írásaiból, barátját is támogatta, "patronálta" pályakzedésében: nevéhez fűződik a fiatal Móriczról szóló első méltatás ( Janus [Mocsáry Miklós], Íróvilág Debrecenben: Fény és árnyképekben (Budapest: Mocsáry Miklós, 1900), 18.). Forrás: A Petőfi Irodalmi Múzeum Névtere, hozzáférés: 2021.10.21.; Áfra János, "Móricz Zsigmond, a debreceni újságíró: 1900. január–június", Irodalomtörténeti Közlemények 72 (1968): 682–683.;
Pallagi Gyula
Pallagi Gyula
Móricznak írt 1900. február 28-i levelének jegyzetét.
Füzesséry Irma
Füzesséry Irma
(?–?) bizonytalan névolvasat.
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
és
Nagy Lajos
Nagy Lajos
közös debreceni ismerőse.
Nagy Lajos
Nagy Lajos
(1880 k.–1902 k.?) teológushallgató volt a Debreceni Református Kollégium[PIM] Teológiai Akadémiáján, ahol
Móricz Zsigmonddal
Móricz Zsigmond
együtt kezdte tanulmányait 1899 őszén. Móricz egy kiadatlan, 1936-os naplójában, visszatekintve első egyetemi évére
Debrecenben
Debrecen
,
Szeremley Gyula
Szeremley Gyula
mellett mint egyetlen barátját említi, aki pár év múlva tüdőbajban meghalt. Forrás: Móricz Zsigmond, Naplók, gépirat, magántulajdonban.
Papp Aurél
Popp Aurél
(1879–1960) festőművész, művészetkritikus,
Ady Endre
Ady Endre
gimnáziumi barátja. 1901-ben a
budapesti
Budapest
Mintarajztanodában (a Magyar Képzőművészeti Egyetem elődje) tanult, ahol 1903-ban tanári képesítést szerzett. Kiterjedt levelezést folytatott a korabeli irodalmi élet fontos képviselőivel, köztük
Kós Károllyal
Kós Károly
,
Tamási Áronnal
Tamási Áron
, vagy
Octavian Gogával
Goga Oktávián
. Forrás: M. J. [Murádin Jenő], "Papp Aurél", in Romániai magyar irodalmi lexikon, főszerk. (I–II) Balogh Edgár, (III–V/2) Dávid Gyula, 5 köt. (Bukarest: Kriterion, 1981–2010), 4:406–407.
Farkas Imre
Farkas Imre
(1879–1976) költő, operettíró, zeneszerző. Szerelmes verseivel már fiatalon országos hírnévre tett szert. A Debreceni Kollégiumban[PIM] és
Budapesten
Budapest
tanult jogot, így
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
személyesen is ismerhette. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 3:191.
Szepessy István
Szepessy István
(?–?) a vallás- és közoktatásügyi minisztérium számvevőségének igazgatója volt. Forrás: Magyarország tiszti cím- és névtára 20 (1901): 516.
Vargha Gyula
Vargha Gyula
(1853–1929) költő, műfordító és statisztikus. A Kisfaludy Társaság[PIM] titkára 1900–1922 között. Tagja, majd 1928–1929-ig másodelnöke az MTA-nak[PIM], 1922-től szintén másodelnöke a Kisfaludy Társaságnak[PIM], 1901-től a Statisztikai Hivatal[PIM] igazgatója.
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
legifj.
Szász Károly
Szász Károly, legifj.
révén ismerte meg, akinek sógora volt.
Vargha
Vargha Gyula
1902 őszétől 1903 júliusáig a Statisztikai Hivatalban alkalmazta
Móriczot
Móricz Zsigmond
díjnokként, majd bekapcsolta a Kisfaludy Társaság[PIM] népköltési gyűjtőmunkájába. Forrás: Móricz Zsigmond, Levelei, szerk., jegyz. F. Csanak Dóra, 2 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1:324–325.; Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:962.
Beöthy Zsolt
Beöthy Zsolt
(1848–1922) irodalomtörténész, esztétikus, egyetemi tanár, az MTA[PIM] tagja, 1910 és 1913 között másodelnöke. Irodalomtörténete a középiskolák számára tizennégy kiadást ért meg. 1876-tól a Kisfaludy Társaság[PIM] tagja, 1879-től titkára, 1900-tól haláláig elnöke. Esztétikai nézeteivel meghatározta a korabeli irodalmi közélet gondolkodását, kijelölte a népies nemzeti iskola határait.
Móricz
Móricz Zsigmond

Pallagi Gyula
Pallagi Gyula
által ismerkedett meg Beöthyvel, akinek akadémikus nézetei korai tanulmányiban valóban fel-feltűnnek. Móricz könyvtárának része volt számos műve, így A magyar nemzeti irodalomtörténet ismertetése I.–II. című összefoglaló irodalomtörténete (1900, 1901) is. Szatmár vármegyében folytatott népdalgyűjtő útjainak beszámolóját Beöthynek, mint a Kisfaludy Társaság elnökének küldi meg. Személyes találkozásukról rövid megemlékezés olvasható Móricz A magyar lélek válsága és a nemzeti irodalom kötelessége című tanulmányában. A pályakezdő Móricz nem nyeri el Beöthy támogatását az irodalmi életben, ellenkezőleg Kisfaludy Társaságbeli tagságából való kizáratását 1920-ban Beöthy kezdeményezi. Forrás: Vargha Kálmán, Móricz Zsigmond és az irodalom, Irodalomtörténeti könyvtár 8 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1962), 98.; Móricz Zsigmond, "Osvát Ernő, a Nyugat szerkesztője", Nyugat, 1923. június 16.; Móricz Zsigmond, "A magyar lélek válsága és a nemzeti irodalom kötelessége", Nyugat, 1931. március 16.; Nagy Péter, A színműíró Móricz Zsigmond, (Budapest: ITK, 1976), 80. évf. 3 sz., 299.; Móricz és Magoss Olga levelezése, kiad. Radics Károly, (Budapest: Püski, 1995), 143.
Z. Kiss Emma
Z. Kiss Emma
(1867–1940)
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
legidősebb nagybátyjának,
Pallagi Lászlónak
Pallagi László
a felesége. Házasságukból négy gyermek született:
László
Pallagi László, ifj.
,
Gyula
Pallagi Gyula
,
Pál
Pallagi Pál
és
Emma
Pallagi Emma
. Forrás: Pallagi Lászlóné Z. Kiss Emma gyászjelentése, OSZK kisnyomtatványtár, hozzáférés: 2018.09.10. ; Pallagi László gyászjelentése, Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára, hozzáférés: 2018.09.10. ; Varga-Móricz Ida, Heten voltunk (Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzsák Közművelődési Kiadó, 1984), 150.
Lovass István
Lovass István
(?–1944 e.)
Pallagi Gyula
Pallagi Gyula
feleségének,
Szilágyi Juliannának
Szilágyi Julianna
sógora,
Szilágyi Borbála
Szilágyi Borbála
férje. Forrás: Pallagi Gyula gyászjelentése, 1903. 02. 08., PIM Kisnyomtatványtár, Any.1833, hozzáférés: 2018.09.04.
Rázsó Kálmán
Rázsó Kálmán
(1874–1935) gépészmérnök, postai dolgozó,
Rázsó Géza
Rázsó Géza
bátyja.
Kiss Karolina
Kiss Karolina
(1843?–1926)
Rázsó Géza
Rázsó Géza
édesanyja. Forrás: Rázsó Károlyné Kiss Karolina gyászjelentése, OSZK kisnyomtatványtár, hozzáférés: 2018.09.10.; Rázsó Károly gyászjelentése, OSZK kisnyomtatványtár, hozzáférés: 2018.09.10.
Pallagi László, ifj.
Pallagi László, ifj.
(1893–1958)
Pallagi László
Pallagi László
és
Z. Kiss Emma
Z. Kiss Emma
első gyermeke,
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
unokaöccse.
Pallagi Gyula
Pallagi Gyula
(1894–1917)
Pallagi László
Pallagi László
második gyermeke,
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
unokaöccse. Az olasz fronton esett el 1917. október 9-én, 23 évesen. Forrás: Pallagi Gyula gyászjelentése, OSZK kisnyomtatványtár, hozzáférés: 2018.09.10.; Pallagi László gyászjelentése, Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára, hozzáférés: 2018.09.10.
Weinberger Zsigmond
Weinberger Zsigmond
(1843–1915) 1900-ban az Ungvári műmalom rt. igazgatóságának tagja volt. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:998.
Szász Károly, ifj.
Szász Károly, ifj.
(1829–1905) költő, író, műfordító, református püspök, az MTA[PIM] tagja. Írt és fordított is prédikációkat. Fia, Legifjabb
Szász Károly
Szász Károly, legifj.
később fontos szerepet játszott
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
és a Móricz-testvérek pályakezdésében. Szász Károly műveinek első összegyűjtött bibliográfiáját legifj. Szász Károly megbízásából
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
állította össze 1905-ben: [Móricz Zsigmond], "Szász Károly r. t. 1854–1904", Magyar Tud. Akadémiai Almanach 43 (1905): 215–231.. Forrás: Móricz Zsigmond, Levelei, szerk., jegyz. F. Csanak Dóra, 2 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1:325.; Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:710–711.
Gulyás Lajos
Gulyás Lajos
(1843–1904)
kisújszállási
Kisújszállás
evangélikus református lelkész, a Kisújszállási Főgimnázium igazgatótanácsának elnöke. Forrás: Gulyás Pál, Magyar írók élete és munkái, 19 köt., kiad. Viczián János, (Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete 1939–1944, Argumentum Kiadó, 1990–2002), 11:590.
Ladik Gusztáv
Ladik Gusztáv
(1860–1959) ügyvéd, jogi író, az Országos Törvénytár szerkesztője. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:13.
Padrah Kálmán
Padrah Kálmán
(?–?) az 1902–1903-as tanévben érettségizett a
kisújszállási
Kisújszállás
gimnáziumban.
Györe Károly
Györe Károly
(1877–1911) Sz. Györe Károly, zenetanár és zeneszerző, 1900 márciusától a Kisújszállási Főgimnázium ének-zene szakos tanára.
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
barátja és szerzőtársa.
Pallagi Gyula
Pallagi Gyula
közvetítésével, illetve Móricz
kisújszállási
Kisújszállás
tanári hónapjaiban alakulhatott ki ez az ismeretség. 1901-től több művön is dolgoztak közösen, Móricz szövegéhez Györe írt zenei kíséretet. Közös szerzeményeik: Poddy; Tasziló, az aranyos; Kossuth 1848-ban; Tulipánnyíláskor. Kapcsolatuk a későbbiekben sem szakadt meg,
Móricz
Móricz Zsigmond
tudakozódott a már betegeskedő
Györe
Györe Károly
állapotáról, az állami elmegyógyintézetben való elhelyezéséről
édesanyjával
Újvári Cseh Franciska
, valamint
Olajos Pál
Olajos Pál
lelkésszel folytatott levelezésében. Barátja halálára nekrológot írt.
Kiss Tamás
Kiss Tamás
szerint róla formálta az Úri muri Wagner nevű szereplőjének karakterét. Forrás: Györe Károly gyászjelentése, PIM kisnyomtatványtár, Any.357/15, hozzáférés: 2018.09.17.; Kiss Tamás, "Móricz Zsigmond ifjúsága (kisújszállási évek)", Irodalomtörténeti Közlemények 58 (1954): 176–188, 184–185.; Móricz Miklós, Móricz Zsigmond indulása (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1959), 313–320.; Móricz Virág, Apám regénye, (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1979), 36.; Györe Zoltán, Magyarországi Györe-családok (Budapest: Intercity, 1993), hozzáférés: 2018.09.17.
Györe Dániel
Györe Dániel
(1844–1909) kántortanító, orgonista, valamint gimnáziumi tanár volt
Kunszentmiklóson
Kunszentmiklós
. Forrás: Györe Zoltán, Magyarországi Györe-családok (Budapest: Intercity, 1993), hozzáférés: 2018.09.17.
Molnár Sándor
Molnár Sándor
(1856–1924) főgimnáziumi igazgató-tanár, aki 1901-ben a magyarországi ev. ref. egyetemes tanügyi bizottság tagja volt. Forrás: Gulyás Pál, Magyar írók élete és munkái, 19 köt., kiad. Viczián János, (Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete 1939–1944, Argumentum Kiadó, 1990–2002), 18:1200–1201.
Badics Ferenc
Badics Ferenc
(1854–1939) irodalomtörténész, az MTA[PIM] tagja, 1898-tól a Trefort utcai mintagimnázium igazgatója. Forrás: Gulyás Pál, Magyar írók élete és munkái, 19 köt., kiad. Viczián János, (Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete 1939–1944, Argumentum Kiadó, 1990–2002), 2:1267.; Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:69.
Dorogi Lajos
Dorogi Lajos
(1846?–1905)
kisújszállási
Kisújszállás
lelkész, a Heves-Nagykunsági ev. ref. Egyházmegye esperese, a Kisújszállási Főgimnázium igazgatóságának tagja. Forrás: Pallagi Gyula, kiad., A kisujszállási államilag segélyezett ev. ref. főgymnásium értesitője az 1898–99. tanévről (Kisujszállás: Szekeres József könyvnyomdája, 1899), 25.; Dorogi Lajos gyászjelentése, OSZK kisnyomtatványtár, hozzáférés: 2018.09.19.
Kizán Miklós
Kizán Miklós
(?–?) a vallás- és közoktatásügyi minisztérium díjas számgyakornoka,
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
és
Labancz László
Labancz László
munkatársa. Forrás: Hivatalos Közlöny 9 (1901): 176.
Labancz László
Labancz László
(1882?–1907) a vallás- és közoktatásügyi minisztérium díjtalan számgyakornoka,
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
, majd később
Móricz István
Móricz István
munkatársa. A Budapesti Tudomány Egyetemen kezdte jogi tanulmányait az 1900–1901. tanévben, ahová Móricz is átiratkozott, tehát az egyetemről is ismerték egymást. 1903 nyarától haláláig a Kolozsvári Karolina Kórház és Egyetem kórházi tisztje. Forrás: Hivatalos Közlöny 9 (1901): 176.; A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem almanachja az MDCCCC–MDCCCCI. tanévre (Budapest: Egyetemi Nyomda, 1901), 131.; Hivatalos Közlöny 11 (1903): 395.; Hivatalos Közlöny 13 (1905): 30.; Labancz László gyászjelentése, OSZK kisnyomtatványtár, hozzáférés: 2018.09.24.
Schmidt József
Scmidt József
(?–?) az 1899–1900. tanévtől a Budapesti Tudomány Egyetem joghallgatója, az 1900–1901. tanévben
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
évfolyamtársa volt. Forrás: A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem almanachja az MDCCCC–MDCCCCI. tanévre (Budapest: Egyetemi Nyomda, 1901), 149.
Kosatkó Anna
Kosatkó Anna
(1860–?) Prokopp Sándor felesége.
Kispesten
Kispest
alapított magán polgári leányiskolát 1894-ben, amely 4 osztállyal 1912-ig működött. Forrás: Dr. Buza Péter, "A postamestert Klári néninek hívták", Budapest 19 (1981): 8: 18–21, 20.
Eötvös Károly
Eötvös Károly
(1842–1916) ügyvéd, író, publicista, képviselő. Politikai pályafutása során elsősorban a Függetlenségi Párt tagjaként, majd 1899–1904-ig az Új Párt képviselőjeként, a későbbiekben független politikusként volt tagja az országgyűlésnek, majd 1910–1916 között a Nemzeti Munkapárt ekkor már mandátum nélküli tagjaként szerepelt a politikai életben. A Függetlenségi Párt lapjának, az Egyetértésnek[PIM] lett vezető publicistája, valamint Pesti Napló[PIM] számára is írt. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:431–432.
Krüger János
Krüger János
(1857–1905) kultuszminisztériumi számtanácsos, valószínűleg
Móricz István
Móricz István
közvetlen felettese.
Hevesi Lajos
Hevesi Lajos
(1843–1910) újságíró, író. A Pester Lloyd[PIM], a Borsszem Jankó[PIM], a Bolond Miska[PIM], Breslauer Zeitung c. lapoknak volt munkatársa, a Fremdenblatt társszerkesztője, illetve a Kleine Leute című lap elindítója. Forrás: Csikay Valéria, "Hevesi Lajos", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 2:807.
Erdélyi Lajos
Erdélyi Lajos
(1871–1932), nyelvész, középiskolai, illetve főiskolai tanár.
Karácsony Béla
Karácsony Béla
(1866–1946)
Kisújszalláson
Kisújszállás
történelemtanár, internátusvezető, iskolaigazgató. Forrás: Pallagi Gyula, szerk., A kisujszállási államilag segélyezett ev. ref. főgymnásium értesitője az 1895–96. tanévről, (Kisujszállás: Szekeres József könyvnyomdája, 1896), 65.; Karácsony Béla gyászjelentése, 1946. szeptember 22., OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtár, hozzáférés: 2018.11.09.
Szabó Károly
Szabó Károly
(?–?) ének-zene tanár
Kisújszalláson
Kisújszállás
. Forrás: Pallagi Gyula, szerk., A kisujszállási államilag segélyezett ev. ref. főgymnásium értesitője az 1895–96. tanévről, (Kisujszállás: Szekeres József könyvnyomdája, 1896), 65.
Holics Janka
Holics Janka
(1883–1925) Holics Eugénia Margit, tanítónő,
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
első felesége. 1897 szeptemberétől 1901 júniusáig a
pozsonyi
Pozsony
tanítóképzőben végezte tanulmányait, ahol 1901-ben kapta meg tanítói képesítését. Diplomája megszerzése után 1901 őszétől
Kispesten
Kispest
helyezkedett el
Kosatkó Anna
Kosatkó Anna
magán polgári leányiskolájának tanáraként. Móricz Zsigmonddal 1901 szilveszterén, szintén
Kispesten
Kispest
ismerkedett meg. 1905. január 5-én kötöttek házasságot
Nagyrőcén
Nagyrőce
. 1905 decemberében született meg első gyermekük,
Móricz András Zsigmond Levente
Móricz András Zsigmond Levente
, majd 1907-ben második fiuk,
Móricz Andor Bálint
Móricz Andor Bálint
, azonban mindkét fiú csecsemőkorában elhunyt. Később három lányuk született,
Virág
Móricz Virág
,
Gyöngyi
Móricz Gyöngyi
és
Lili
Móricz Lili
. Móricz számos művének ihletője volt. 1925-ben öngyilkosságot követett el. Életrajzát
Móricz Virág
Móricz Virág
Anyám regénye c. könyvében írta meg. Forrás: Móricz Virág, Anyám regénye (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1988).
Lippich Gusztáv
Lippich Gusztáv
(1881–1952) 1899–1905 között töltette be
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
főispáni tisztségét. Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története: (1876–1990), szerk.Fülöp Tamás (Szolnok: MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára, 2013), 188.
Horthy István
Horthy István
(1830–1904) egyházmegyei gondnok, a magyar főrendiház tagja, a Jász-Nagykun-Szolnok vármegye törvényhatósági bizottságának tagja. Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története: (1876–1990), szerk.Fülöp Tamás (Szolnok: MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára, 2013), 101, 188.
Zsindely István, ifj.
Zsindely István, ifj.
(1869–1906) főiskolai és gimnáziumi tanár, jogász, református teológus, szakíró.
Sárospatakon
Sárospatak
tanult, majd jogot végzett
Budapesten
Budapest
. 1891-től a Sárospataki Református Főiskola[PIM] jogbölcselet és egyházjog tanára. Édesapja id.
Zsindely István
Zsindely István
. Forrás: Dienes Dénes, A Sárospataki Református Kollégium története, (Sárospatak: Hernád kiadó, 2013), 144.
Kiss Sándor
Kiss Sándor
(?–?) ügyvéd
Sárospatakon
Sárospatak
.
Róbert Jenő
Kovács Jenő
(1877–1944) Kovács (előző név), Robert, Eugen; Kohn 1885-ig, újságíró, kritikus, színiigazgató, rendező.
Berlinben
Berlin
a Hebbel-Theatert (1908), majd a Residenztheatert (1915–1931),
Münchenben
München
a Kammerspiele színházat, illetve a
lipcsei
Lipcse
Albert-színházat igazgatta. Forrás: Schöpflin Aladár, szerk., Magyar Színművészeti Lexikon, 4 köt. (Budapest: Országos Szinészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929–1931), 4:52.
Emerson, Ralph Waldo
Emerson, Ralph Waldo
(1803–1882) amerikai filozófus, esszéista, költő.
Kolos Sámuel
Kolos Sámuel
(1880 k.–?)
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
osztálytársa volt a Debreceni Kollégiumban[PIM]. Forrás: A Debreceni Ev. Ref. Főgymnasium értesítője az 1893–94. iskolai évről, kiad. Tüdős János (Debrecen: Debreceni Ev. Ref. Főgymnasium, 1894), 47.
Gachal János
Gachal János
(1881–1944) református püspök, hittanár.
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
iskolatársa volt a Debreceni Kollégiumban[PIM].
Gulyás István
Gulyás István
(1867–1941)
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
magyar-latin szakos főgimnáziumi tanára és osztályfőnöke a Debreceni Kollégiumban[PIM], szerkesztő, színikritikus,
Gulyás Pál
Gulyás Pál
költő apja.
Móricz
Móricz Zsigmond
a Kelet Népe[PIM] folyóirat 1942. március 15-i számában bevezetőt írt
Gulyás Istvánról
Gulyás István
. Közölte
Gulyás István
Gulyás István
Szabadulás a sanyarú sorsból c. önéletrajzi írását. Forrás: Móricz Zsigmond, "Bevezetés Dr. Gulyás István önéletrajzához", Kelet Népe 7, 5. sz. (1942): 3–4.; Gulyás István, "Szabadulás a sanyarú sorsból", Kelet Népe 7, 5.sz. (1942): 5–8.; Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 49.; Tarjáni Eszter, "Gulyás István", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 1:707.
Kozma Andor
Kozma Andor
(1861–1933) költő, műfordító, publicista, az MTA[PIM] tagja,
Bárd Miklós
Kozma Ferenc
öccse. 1885-től az Első Magyar Általános Biztosító Társaság[PIM] tisztviselője. 1893-tól a Kisfaludy Társaság[PIM] tagja, 1899-ben másodtitkára. 1902-től a Magyar Írók Segélyegyletének[PIM] titkára. 1910 és 1918 között Tisza-párti országgyűlési képviselő.
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
– mint az Életem regényében írja –
Lehr Albert
Lehr Albert
révén ismerkedett meg vele 1902 körül.
Kozma
Kozma Andor
több ízben is segítségére volt a pályakezdő
írónak
Móricz Zsigmond
: ő protezsálta be az 1903 végén megindult Az Ujság[PIM] c. napilaphoz, valamint a későbbiekben az Országos Monografia Társasághoz[PIM].
Móricz
Móricz Zsigmond
már korán elkezdett foglalkozni
Kozma Andor
Kozma Andor
költészetével. Alapjában véve elismerő, ugyanakkor fenntartásokat sem nélkülöző véleményét
Pallagi Gyulának
Pallagi Gyula
írta meg 1902 júliusában. 1909-ben Magyar symphoniák c. kötetéről recenziót közölt a Nyugatban[PIM]. Forrás: Móricz Zsigmond, "Kozma Andor", Nyugat 2 (1909): 2:402–404.; Móricz Zsigmond, Életem regénye, Móricz Zsigmond művei (Budapest: Athenaeum, 1939), 340.; Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 123–124, 130–133, 145–146, 260.; Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:996–997.; Varga Pál, "Kozma Andor", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 2:1126–1127.; Faragó Éva, "Magyar Írók Segélyegylete", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 2:1273–1274.
Hajduska Albert
Hajduska Albert
(?–?) a Kisfaludy Társaság[PIM] alapító tagja, 1902-ben az Első magyar általános biztosító társaság "vezértitkára", ebben a minőségében
Kozma Andor
Kozma Andor
munkatársa, aki a biztosító társaságban az Igazgatósági titkár tisztjét töltötte be. Forrás: A Kisfaludy-Társaság Évlapjai 32, (1897–1898): 69.; Mihók-féle magyar Compass. Pénzügyi és kereskedelmi évkönyv 30 (1902–1903): 384.
Ignotus
Ignotus
(1869–1949) Veigelsberg Hugó, publicista, költő, író, újságíró, kritikus. A Hét[PIM], majd a Magyar Hírlap[PIM], a Világ, ill. a Szerda munkatársa. Közel két évtizedes írói pályát tudott maga mögött, amikor
Osvát Ernő
Osvát Ernő
és
Fenyő Miksa
Fenyő Miksa
meghívta a Nyugathoz[PIM]. A folyóirat alapító főszerkesztője volt 1908-tól és 1928-ig, 1911-ben a Nyugat Irodalmi és Nyomdai Rt.[PIM] irodalmi igazgatója, 1912-ben kiadótulajdonosa lett, ettől kezdve egy évig, 1913 júliusáig, a Nyugat szuverén főszerkesztője volt. Az irodalmi élet jelentős véleményformáló szereplőjévé A Hét és a Nyugat tette. 1913-ban kivándorlásának terve elbizonytalanította helyzetét a Nyugatban. 1918-tól külföldön élt. Forrás: Győri János, "Ignotus", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 2:855–856.; Buda Attila, A Nyugat Kiadó története (Budapest: Borda Antikvárium, 2000), 36, 46.; Angyalosi Gergely, Ignotus-tanulmányok. Közelítések az impresszionista kritika problémájához, (Budapest: Universitas Kiadó, 2007); Lengyel András, "Egy-két adat Ignotus Hugó magántörténetéhez", Kalligram, 2014. 23. évf. december.; Lengyel András, "Szerkesztett-e a főszerkesztő? (Ignotus és a Nyugat viszonyához)", Kalligram, 2018. 50. évf. 1. szám, 89–96.
Makai Emil
Makai Emil
(1870–1901) költő, drámaíró, műfordító, újságíró. A Pesti Napló[PIM], a Fővárosi Lapok[PIM], A Hét[PIM] szerkesztője. Forrás: Nagy Imre, "Makai Emil", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 2:1306–1307.
Heltai Jenő
Heltai Jenő
(1871–1957) író, költő, újságíró, színházigazgató. A Magyar Hírlap[PIM], A Hét[PIM] szerkesztője, majd 1915-től a Vígszínház[PIM] dramaturg igazgatója, 1929-től a Belvárosi Színház[PIM], 1932-től a Magyar Színház[PIM] igazgatója, 1918-tól az Athenaeum[PIM] irodalmi vezetője. Forrás: Faragó Éva, "Heltai Jenő", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 2:790.
Szabolcska Mihály
Szabolcska Mihály
(1861–1930) költő, református lelkész, a Kisfaludy Társaság[PIM] rendes tagja, illetve az MTA[PIM] levelző tagja. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:687.; Gyöngyösi Klára, "Szabolcska Mihály", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 3:1182.
Várady Antal
Várady Antal
(1854–1923) költő, író, újságíró. A Bolond Miska[PIM], az Ellenőr és a Fővárosi Lapok[PIM] munkatársa. Színházi dramaturgként is működött, illetve a Nemzeti Színház[PIM] drámabíráló bizottságának is tagja volt. 1898-tól az Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia[PIM] igazgatója. Forrás: Szabó G. Zoltán, "Várady Antal", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 3:2201.
Bartók Lajos
Bartók Lajos
(1851–1902) költő, szerkesztő, író. Az Üstökös[PIM] munkatársa, a Bolond Miska[PIM], a Bolond Istók[PIM], és a Magyarság[PIM] szerkesztője. Forrás: Faragó Éva, "Bartók Lajos", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 1:156.
Endrődi Sándor
Endrődi Sándor
(1850–1920) költő, fordító, szerkesztő. A Fővárosi Lapok[PIM], a Figyelő[PIM], az Athenaeum[PIM], az Otthon[PIM] munkatársa, illetve a Képviselőházi Napló szerkesztője. Forrás: Varga Pál, "Endrődi Sándor", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 1:502–503.
Ábrányi Emil
Ábrányi Emil
(1850–1920) költő, újságíró, műfordító. A Pesti Napló[PIM], a Figyelő[PIM], a Koszorú[PIM], a Budapesti Napló[PIM], A Nap[PIM] és a Nemzeti Újság[PIM] munkatársa. Forrás: Varga Pál, "Ábrányi Emil", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 1:4–5.
Dóczi Lajos
Dóczi Lajos
(1845–1919) költő, drámaíró, műfordító. 1887-től a Kisfaludy Társaság[PIM] tagja. Forrás: Demeter Katalin, "Dóczi Lajos", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 1:453.
Szklenár Johanna Emília
Szklenár Johanna Emília
(1838?–1909)
Holics Janka
Holics Janka
nagymamájának,
Szklenár Jozefinnek
Szklenár Jozefin
egyik húga, id. Hrencsik Márton vasbányai gondnok felesége. Forrás: Értesítés keresztelési, születési, halálozási anyakönyvekből [...] Hrencsik Márton családjáról, Nagyrőce, 1890. nov. 10., PIM Kézirattár, M. 100/5274/4.; Szklenár Johanna Emília hagyatéki végzése, [...], PIM Kézirattár, M. 100/5274/5.; Móricz Virág, Anyám regénye (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1988), 103.
Zrínyi Miklós
Zrínyi Miklós
(1620–1664) költő, prózaíró, államférfi, hadvezér. Forrás: Kovács Sándor Iván, "Zrínyi Miklós", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 3:2322.
Wesselényi Ferenc
Wesselényi Ferenc
(1605–1667) katona, mecénás, nádor. Forrás: Pirnát Antal, "Wesselényi Ferenc", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 3:2286.
Beiwinkler Károly
Beiwinkler Károly
(1825?–1893) számtanácsos a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium[PIM] számvevőségén.
Tittel Sándor
Tittel Sándor
(1882–1918?) számgyakornokjelölt a vallás- és közoktatási minisztériumban. Családja
Kisújszálláson
Kisújzsállás
élt, testvére, a
József Attila
József Attila
emlékezéseiben is feltűnő, verseket is publikáló
Tittel Margit
Tittel Margit
. Forrás: Hivatalos Közlöny 11, 19. sz. (1903): 430.; Lengyel András, „Ő tanított meg verset írni”, Tiszatáj 68, 12. sz. (2014): 72–76, 74.
Majthényi Ágost
Majthényi Ágost
(1812–1880) császári és királyi kamarás,
Bars
Bars vármegye
és
Nagy-Küküllő vármegye
Nagy-Küküllő vármegye
főispánja. Forrás: Gudenus János József, A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája, 5 köt. (Budapest: Natura Kiadó, 1990–1999), 2:287.
Vázsonyi Vilmos
Vázsonyi Vilmos
(1868–1926) országgyűlési képviselő, ügyvéd, író. Forrás: A Petőfi Irodalmi Múzeum Névtere, hozzáférés: 2021.10.21.
Zigány Árpád
Zigány Árpád
(1864–1921) szerkesztő, író, műfordító. A Vasárnapi Ujság[PIM], a Magyar Közélet[PIM], a Kelet Népe és Renaissance folyóirat alapítója. Forrás: Csikay Valéria, "Zigány Árpád", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 3:2311.
Holics Pál
Holics Pál
(1889–1962) ügyvéd, bíró,
Holics Janka
Holics Janka
öccse,
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
sógora.
Miskolcon
Miskolc
,
Budapesten
Budapest
,
Mezőcsáton
Mezőcsát
majd
Ózdon
Ózd
praktizált. Forrás: Ügyvédi Kamarai Közlöny 9, 12. sz. (1912): 23.; Békési Gábor, "A Nyugat Keleten: Móricz Zsigmond Miskolcon", Történelem és Muzeológia 1, 1. sz. (2014): 1–73.; Móricz Miklós, Móricz Zsigmond indulása (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1959), 494.; Móricz Virág, Anyám regénye (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1988).; dr. Holics Pál gyászjelentése OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtár, hozzáférés: 2021.05.20.
Mitsky Paula
Mitsky Paula
(1865–1935) Mánczos Józsefné,
Mánczos József
Mánczos József, ifj.
,
Mánczos Lenke
Mánczos Lenke
,
Mánczos Zoltán
Mánczos Zoltán
, és
Mánczos Irén
Mánczos Irén
édesanyja. Forrás: Mitsky Paula gyászjelentése, 1935. július 10., PIM Kisnyomtatványtár, Any.357/23, hozzáférés: 2018.09.26.; Móricz Virág, Anyám regénye (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1988), 187.
Szklenár Teréz
Szklenár Teréz
(1854–1917)
Holics Janka
Holics Janka
édesanyja. Mint Pazár András és
Szklenár Jozefin
Szklenár Jozefin
törvénytelen gyermeke, édesanyja vezetéknevével szerepel az anyakönyvekben. Férje
Holics Zsigmond
Holics Zsigmond
vasbányai gondnok. Forrás: Holics Janka, Móricz Zsigmondnak, Vashegy, 1904. okt. 14., M. 92/5/1; Kivonat a jolsvai ág. h. evangelikus keresztyén egyházban eskettek anyakönyvéből Jolsva, 1941. nov. 18., PIM Kézirattár, Móricz Virág-hagyaték 2.; Holics Zsigmondné gyászjelentése, Budapest, 1917. február 11., PIM Kisnyomtatványtár, Any.1831., hozzáférés: 2021.09.27.; Móricz Virág, Anyám regénye (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1988), 6, 283–285.
Holics Jenő
Holics Jenő
(1885–?)
Holics Janka
Holics Janka
öccse,
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
sógora. A Rimamurány–Saltótarjáni Vasmű tisztviselője,
Salgótarjánban
Salgótarján
élt. Forrás: Móricz Miklós, Móricz Zsigmond indulása (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1959), 494.; Móricz Virág, Anyám regénye (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1988).
Holics Zsigmond
Holics Zsigmond
(1853–1905)
Holics Janka
Holics Janka
édesapja, mázsamester. Forrás: Móricz Miklós, Móricz Zsigmond indulása (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1959), 494.; Móricz Virág, Anyám regénye (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1988).; Holics Zsigmond születési anyakönyvi kivonata, Móricz Zsigmond-hagyaték, M100.5273.4
Fleischhakker Leó
Fleischhakker Leó
(1850 k.–?) feltételezhetően
Holicsék
Holics Zsigmond és Szklenár Teréz

vashegyi
Szirkvashegy
ismerőse. Fleischhakker Elemérné,
Erőss Ida
Erőss Ida
sógora. Forrás: Ivankai Fleischhakker Leo névjegye, 1903. január 01., PIM Kisnyomtatványtár, Any. 745/7, hozzáférés: 2018.10.10.
Mánczos Zoltán
Mánczos Zoltán
(1883–1916) tanár, tanítőképző-intézeti oktató.
Mánczos József
Mánczos József, id.
és
Mitsky Paula
Mitsky Paula
fia. Forrás: Hodossy Béla szerk., A sárospataki m. kir. állami elemi népiskolai tanítóképző intézet XXX. értesítője az 1915–16-ik tanévről, (Sárospatak: Református Főiskola Nyomdája, 1916), 11.
Mánczos Lenke
Mánczos Lenke
(?–?)
Mánczos József
Mánczos József, id.
és
Mitsky Paula
Mitsky Paula
lánya,
vashegyi
Szirkvashegy
ismerős. Forrás: Móricz Virág, Anyám regénye (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1988), 198.
Wlassics Gyula
Wlassics Gyula
(1852–1937) jogász, közjogi író, miniszter, az MTA[PIM] tagja. 1895. január 15-től 1903. november 3-ig vallás- és közoktatásügyi miniszter a Bánffy- és a Széll-kormányban. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 4:1050.
Gömöry Károly
Gömöry Károly
(1860–1910) posta- és távirdaigazgatósági tanácsos.
B. Polgár Béla
B. Polgár Béla
(1860–1909) színész, színiigazgató, bonviván. Forrás: Székely György, főszerk., Magyar Színházművészeti Lexikon (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 620.
Balogh Árpád
Balogh Árpád
(1857–1925) színész, színiigazgató.
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
Kossuth 1848-ban c. darabjában a főszerepet
Balogh Árpád
Balogh Árpád
játszotta. Forrás: Székely György, szerk, Magyar Színházművészeti Lexikon (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 51.
Makó Lajos
Makó Lajos
(1854–1908) színész, színiigazgató. 1894-től
Szegeden
Szeged
,
Győrött
Győr
,
Sopronban
Sopron
,
Temesvárott
Temesvár
és
Debrecenben
Debrecen
vezetett társulatot. A korabeli napilapok cikkei alapján megállapítható, hogy
Makó Lajos
Makó Lajos
1901 őszétől, feltehetően a színházi évad kezdetétől 1904 végéig a Debreceni Színház igazgatója volt. Forrás: "A debreceni színház sorsa", Pesti Napló, 1901. szept. 10., 11.; "Vidéki szinészet", Budapesti Hirlap, 1904. okt. 6., 9.; Székely György, főszerk., Magyar Színházművészeti Lexikon (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 482.
Deák Gyula
Deák Gyula
(1877–?) színész. Forrás: Schöpflin Aladár, szerk., Magyar Színművészeti Lexikon, 4 köt. (Budapest: Országos Szinészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929–1931): 1:324.
Schlechter Ferencz
Schletter Ferenc
(?–?) ékszerkereskedő, cégtuladonos. Forrás: Budapesti Czím- és Lakásjegyzék, Budapesti Czím- és Lakásjegyzék 14 (Budapest: Franklin Társulat, 1903), 472.
Szilády Áron
Szilády Áron
(1837–1922) irodalomtörténész, országgyűlési képviselő, az Irodalomtörténeti Közlemények szerkesztője 1893-tól 1922-ig. 1876-tól az MTA[PIM] rendes tagja. Forrás: Bitskey István, "Szilády Áron", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 3:1988.
Than Gyula
Than Gyula
(1867–1930) színműíró, lapszerkesztő, a Debreceni Újság c. napilap szerkesztője. Forrás: Schöpflin Aladár, szerk., Magyar Színművészeti Lexikon, 4 köt. (Budapest: Országos Szinészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929–1931), 4:2084.
Varga Bálint
Varga Bálint
(1856–1943) író, tanár, műfordító, irodalomtörténész. Forrás: Faragó Éva, "Varga Bálint", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 3:2205.
Ábrányi Kornél
Ábrányi Kornél
(1822–1903) zeneszerző, karmester, a Zeneakadémia tanára. 1860-ban indította el a Zenészeti Lapok c. folyóiratot. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:6.
Ács Aranka
Ács Aranka
(?–?)
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
keresztapjának,
Ács Lajosnak
Ács Lajos
a gyermeke.
Lengyel József
Lengyel József
1911. május 25-én írott levelében szereplő információk alapján
Szatmárcsekén
Szatmárcseke
élt
édesapjával.
Ács Lajos
.
Ács Etelka
Ács Etelka
(?–?)
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
keresztapjának,
Ács Lajosnak
Ács Lajos
a gyermeke.
Lengyel József
Lengyel József
felesége.
Ács Zoltán
Ács Zoltán
(1895 k.–1911?)
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
keresztapjának,
Ács Lajosnak
Ács Lajos
a gyermeke.
Lengyel József
Lengyel József
1911. május 25-én írott levelében szereplő információk alapján 1911 előtt halt meg.
Ács Sándorné
Ács Sándorné
(?–?)
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
keresztapjának,
Ács Lajosnak
Ács Lajos
a menye.
Szklenár Jozefin
Szklenár Jozefin
(1835–1911) bába,
Holics Janka
Holics Janka
nagymamája. Nővére, Teréz halála után annak férjével, Pazár Andrással (Móricz Virág szerint Pazár József) élt élettársi viszonyban. Gyermekeik, Szklenár Julianna,
Szklenár Teréz
Szklenár Teréz
(Janka édesanyja),
Pazar Pál
Pazar Pál
és Szklenár Karolina törvénytelen gyermekek. Pazár András halála után Dolinszky Ferenc aranyműveshez ment feleségül. Forrás: Szklenár Jozefa oklevele, Magyar Királyi Tudományos Egyetem Orvosi Kara, Pest, 1868. júl. 14., PIM Kézirattár, M. 100/5273/3.; Özv. Dolinszky Ferencné gyászjelentése, Zólyom, 1911. ápr. 27., PIM Kisnyomtatványtár, PIM Any.365.; Móricz Virág, Anyám regénye (Budapest: Szépirodalmi, 1988), 6.
Burghardt Péter
Burghardt Péter
(1884–1943) Bácsváry Péter, orvos, vezérőrnagy. Segédorvos, majd 1904-től főorvos a császári és királyi hadsereg állományában; 1910-től ezredorvos
Péterváradon
Pétervárad
a 70. számú gyalogezrednél. 1903-tól felelős szerkesztője és kiadója a kézzel írott és sokszorosított Bulkeszi Hírlap c. hetilapnak. Forrás: Schematismus für das Kaiserliche und Königliche Heer und für die Kaiserliche und Königliche Kriegsmarine für 1904 (Wien: Druck und Verlag der K. K. Hof - und Staatdurckerei, 1911), 607.
Farkas Károly
Farkas Károly
(1864–1932)
Móricz Bálint
Móricz Bálint
féltestvére,
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
nagybátyja. Az 1890-es évek végén vándorolt ki az Amerikai Egyesült Államokba. Forrás: Móricz Virág, Apám regénye (Budapest: Osiris Kiadó, 2002), 19.; Amerikai Magyar Népszava 1932. április 18., 2.
Zseny József
Zseny József
(1860–1931) földbirtokos, jogász, az Országos Rákóczi Szövetség[PIM] egyik alapítója, az Országos Nemzeti Szövetség[PIM] elnöke. 1902 szeptemberében érkezett az Amerikai Egyesült Államokba az amerikai magyaroknak ajándékozott országzászlóval. Zseny számos amerikai város mellett szeptember 9–10-én
McKeesportba
McKeesport
is ellátogatott, ahol ünnepi istentiszteleten vett részt. Forrás: A Petőfi Irodalmi Múzeum Névtere, hozzáférés: 2021.10.21.
Konyha Pál
Konyha Pál
(1864–1912) lelkész, újságíró, lapszerkesztő.
Pittsburg
Pittsburgh
lelkésze 1902-ben. Forrás: Nagy Csaba, A magyar emigráns irodalom lexikona (Budapest: Argumentum Kiadó–Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000), 546.
Habsburg-Lotharingiai István Viktor
Habsburg-Lotharingiai István Viktor
(1817–1867) nádor, főispán, helytartó. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:783.
Géresi Kálmán
Géresi Kálmán
(1841–1921) jogakadémiai tanár, történész 1896-tól lett debreceni tankerületi főigazgató, az ő hatáskörébe tartozott a Kisújszállási Főgimnázium ellenőrzése. Forrás: "Iskola", Protestáns egyházi és iskolai lapok 44 (1901): 655–656, 655.; Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:587.
Ferenczi Zoltán
Ferenczi Zoltán
(1857–1927) irodalomtörténész, 1899-től az Egyetemi Könyvtár, 1925-től pedig az MTA könyvtárának igazgatója, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia[PIM], a Kisfaludy Társaság[PIM] és a Petőfi Társaság[PIM] tagja, 1907 után alelnöke. Forrás: Demeter Katalin, "Ferenczi Zoltán", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 1:586.
Szilágyi Kálmán
Szilágyi Kálmán
(?–?)
Pallagi Gyula
Pallagi Gyula
apósa. Forrás: Pallagi Gyula gyászjelentése, 1903. 02. 08., PIM Kisnyomtatványtár, Any.1833, hozzáférés: 2018.09.04.
Szilágyi Zoltán
Szilágyi Zoltán
(?–?)
Pallagi Gyula
Pallagi Gyula
tanítványa, sógora,
Szilágyi Julianna
Szilágyi Julianna
öccse. Forrás: Pallagi Gyula gyászjelentése, 1903. 02. 08., PIM Kisnyomtatványtár, Any.1833, hozzáférés: 2018.09.04.
Ujfalussy Dezső
Újfalussy Dezső
(1865–1935) főispán, felsőházi tag. Forrás: Kempelen Béla, Magyar nemes családok (Budapest: Grill Károly Könyvnyomdája, 1911–1932), 3:152.
Galló János
Galló János
(1861–1910)
hizsnyói
Hizsnyó
evangélikus tanító. Felesége
Szerényi Irma
Szerényi Irma
, aki
Holics Janka
Holics Janka
édesanyjának,
Szklenár Teréznek
Szklenár Teréz
unokatestvére. Forrás: Poltz József, "Megmlékezés Galló Jánosról", Evangélikus Népiskola 14, 5. sz. (1903):150–152.
Gaál Mózes
Gaál Mózes
(1863–1936) Gáll Mózes, író, tanár, tankerületi főigazgató. A Tanulók Lapja és Az Én Ujságom[PIM] c. gyermeklapok szerkesztője. Forrás: Bodnár Zsuzsa, "Gaál Mózes", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 1:637..
Szász Károly
Szász Károly, legifj.
Szklenár Vilhelmina
Szklenár Vilhelmina
(1830–1908) Szklenár, Wilhelmina Rosalia, Kovács Györgyné,
Holics Janka
Holics Janka
nagymamájának,
Szklenár Jozefinnek
Szklenár Jozefin
a nővére. Férje, Kovács György (Móricz Virág szerint Kovács Mihály) korán meghalt. Forrás: Wilhelmina Rosalia Szklenar keresztelési anyakönyvi bejegyzése a Csetneki Evangélikus Templom keresztelési táblázatában, Slovakia Church and Synagogue Books, 1592-1935, database with images, FamilySearch (https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:KHCV-Z7K : 19 July 2017), Wilhelmina Rosalia Szklener, 11 Aug 1830; citing p., Baptism, Štítnik, Rožňava, Slovakia, Odbor Archivnictva (The Archives of the Republic), Slovakia; FHL microfilm 1,924,870. Hozzáférés: 2021.10.11. ; Móricz Virág, Anyám regénye (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1988), 7, 235.; Holicsi Holics Zsigmond gyászjelentése, Vashegy, 1905. november 6., Magántulajdon.
Matulay Gizella
Matulay Gizella
(1882–?)
Horák Béla
Horák Béla
felesége.
Holics Janka
Holics Janka
lakótársa volt a Mauks családnál
Pozsonyban
Pozsony
. Tanítónő volt
Pozsonyalmáson
Pozsonyalmás
. Forrás: Slovakia Church and Synagogue Books, 1592-1935, database with images, FamilySearch (https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:V1X5-NQ1 : 21 July 2017), Gizella Matulay, 1882; citing p. , 25, Baptism, Radošovce, Skalica, Slovakia, Odbor Archivnictva (The Archives of the Republic), Slovakia; FHL microfilm 2,416,542. Hozzáférés: 2021.09.24. ; Móricz Virág, Anyám regénye (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1988), 192.
Harsányi Kálmán
Harsányi Kálmán
(1876–1929) költő, író, drámaíró, színikritikus. 1902-ben két kötettel is jelentkezett, mely feltűnést keltett. Nemcsak
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
figyelt fel rá azonnal, hanem
Bartók Béla
Bartók Béla
is, aki 1903-ban egy versét meg is zenésítette. 1912-ben történelmi drámájáért Vojnits-díjat nyert. 1928-ban megjelent összes műveinek könyvsorozata. Forrás: Nagy Imre, "Harsányi Kálmán", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 2:767.; Farkas Gyula, "Harsányi Kálmán munkái", in Magyar Szemle, 2. köt. 1928., 170–174.; Kiss Gyula, "Bartók Béla és Harsányi Kálmán", in Borsodi Szemle, 1987 32. évf. 3. sz., 88–89.
Szilágyi Erzsébet
Szilágyi Erzsébet
(?–?) földbirtokos, Domahidy Zsigmond felesége,
Szilágyi Julianna
Szilágyi Julianna
testvére,
Pallagi Gyula
Pallagi Gyula
sógornője, később
Móricz Dezső
Móricz Dezső
hitelezője. Forrás: Pallagi Gyula gyászjelentése, 1903. 02. 08., PIM Kisnyomtatványtár, Any.1833, hozzáférés: 2018.09.04.
Nyilas Kálmán
Nyilas Kálmán
(1871–1934), községi bíró, illetve földbirtokos
Tiszacsécsén
Tiszacsécse
,
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
anyai nagybátyjának,
Nyilas Istvánnak
Nyilas István
kisebbik fia. Forrás: Móricz Zsigmond, Életem regénye, Móricz Zsigmond művei (Budapest: Athenaeum, 1939), 10, 55.; Móricz Zsigmond Szatmár megyei népdalgyűjtése, kézirat, PIM Kézirattár M.100/5087/2.; Hamar Péter, Ködösítés nélkül (Budapest: Kairosz Kiadó, 2008), 61.
Szeles Erzsébet
Szeles Erzsébet
(1877–1932) Sipos Józsefné,
Sipos József
Sipos József

milotai
Milota
lelkész felesége, a
szatmári
Szatmár vármegye
református egyházmegyei papnék egyesületének elnöke, a református papnék országos egyesülete elnöki tanácsának tagja. A galamb papné című, milotai eredetű kisregény főszereplőjének mintaképe. Forrás: Móricz Zsigmond, "Népköltési gyűjtő", Nyugat, 1933. 2. sz.; Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 167, 554.; Katona Béla, Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig, (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996). 96.; Szeles Erzsébet gyászjelentése, 1932. 12. 23., PIM Kisnyomtatványtár, Any.357/36, hozzáférés: 2019.01.03.
Bagothay Sámuel
Bagothay Sámuel
(1868–?) főgimnáziumi tanár
Sárospatakon
Sárospatak
. Forrás: Gulyás Pál, Magyar írók élete és munkái, 19 köt., kiad. Viczián János, (Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete 1939–1944, Argumentum Kiadó, 1990–2002), 2:1034.
Tomori Jenő
Tomory Jenő
(1872–1929) újságíró, képviselő, fordító. Forrás: Csikay Valéria, "Tomori Jenő", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 3:2106.
Fejérpataky László
Fejérpataky László
(1857–1923) történész, oklevéltaníró, egyetemi tanár. Az MTA tagja, 1901–1923-ig a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának igazgatója, illetve főigazgatója. Forrás: Markó László, "Fejérpataky László", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 1:570.
Szily Kálmán
Szily Kálmán
(1838–1924) természettudós, nyelvész, a Természettudományi Közlöny szerkesztője (1869–1899), a Magyar Nyelvtudományi Társaság alapítója (1904), a Magyar Tudományos Akadémia[PIM] főtitkára (1889–1905), az Akadémiai Értesítő szerkesztője (1890–1905). Forrás: Csikay Valéria, "Szily Kálmán", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 3:1999.
Frühm Anna
Frühm Anna
(?–1935) Holényi Istvánné,
Holényi István
Holényi István
ügyvéd felesége. Forrás: "Halálozások", Prágai Magyar Hírlap, 1935. okt. 30., 5.
Sabránszky János
Sabránszky János
(1869–?) mérnök,
Pallagi László
Pallagi László
sógora,
Z. Kiss Emma
Z. Kiss Emma
testvérének, Z. Kiss Ilonának a férje. Forrás: Pallagi László gyászjelentése, 1917. január 4., Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára, hozzáférés: 2019.01.04.
Szladits Károly
Szladits Károly
(1871–1956) jogász, egyetemi tanár, az MTA tagja. 1895–1916 között az igazságügyminisztérium törvényelőkészítő osztályán dolgozott. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:789.
Tóth Béla
Tóth Béla
(1857–1907) nyelvész, filológus, újságíró, író, műfordító.
Komlóssy Emma
Komlóssy Emma
(1881–1944) énekesnő, színésznő. Forrás: Székely György szerk., Magyar Színházművészeti Lexikon (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), hozzáférés: 2021.10.21.
Petrenka Pál
Petrenka Pál
(1860–1939) körjegyző
Barsendréden
Barsendréd
, Szklenár Apollónia és Petrenka Márton fia.
Móricz Virág
Móricz Virág
szerint apja róla mintázta "joviális falusi jegyzőit". Forrás: Pawel Mikulás Petrenka keresztelési anyakönyvi bejegyzéseSlovakia Church and Synagogue Books, 1592-1935, database with images, FamilySearch (https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:KHZX-VF2 : 19 July 2017), Pawel Mikulás Petrenka, 09 Dec 1860; citing p. , 82, Baptism, Jelšava, Revúca, Slovakia, Odbor Archivnictva (The Archives of the Republic), Slovakia; FHL microfilm 1,978,926. Hozzáférés: 2021.10.04.; Móricz Virág, Apám regénye, (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1979).; Petrenka Pál gyászjelentése, OSZK Kisnyomtatványtár, hozzáférés: 2021.10.04.
Tomasovszky Anna
Tomasovszky Anna
(1881–?) Rohách Karolina és Tomasovszki Pál lánya,
Holics Janka
Holics Janka
másodunokatestvére és barátnője. 1909. febr. 22-én házasságot kötött
Pucsek Ferenccel
Pucsek Ferenc
.
Zólyomban
Zólyom
éltek. Forrás: Tomasovszki Anna Paulina keresztelési anyakönyvi bejegyzése a csetnek-gencsi ág. hitv. evang. egyház születési anyakönyvében, Slovakia Church and Synagogue Books, 1592-1935, database with images, FamilySearch, Anna Paulina Tomasovszki, 27 Feb 1881; citing p. , 6, Baptism, Štítnik, Rožňava, Slovakia, Odbor Archivnictva (The Archives of the Republic), Slovakia; FHL microfilm 1,924,870., hozzáférés:2021.09.27 ; Tomasovszky Anna, Móricz Zsigmondnak és Holics Jankának, Zólyom, 1909. febr. 18.
Lengyel Menyhért
Lengyel Menyhért
(1880–1974) drámaíró, a Belvárosi Színház[PIM] társigazgatója. Forrás: Székely György, szerk., Magyar Színházművészeti Lexikon (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), hozzáférés: 2021.10.21.
Galló Jolán
Galló Jolán
(?–?)
Galló János
Galló János
hizsnyói evangélikus lelkész és
Szerényi Irma
Szerényi Irma
lánya.
Holics Janka
Holics Janka
másodunokatestvére.
Törék Margit
Törék Margit
(?–?)
Holics Janka
Holics Janka

vashegyi
Vashegy
barátnője. Testvérei:
Törék László
Törék László
és
Törék Miklós
Törék Miklós
.
Eisele Gusztáv
Eisele Gusztáv
(1861–1911) bányamérnök, a Rimamurányi Vasmű Részvénytársaság
vashegyi
Vashegy
bányagondnoka. Számos bányászati és kohászati szakcikket írt, Borsodgömöri bányászati és kohászati monografia szerkesztője. Forrás: Fábry János, "Irodalom, tudomány, művészet", in: Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája: a Magyar Korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája, szerk. Borovszky Samu, 21 köt. (Budapest: Apolló Rt.–Országos Monográfia Társaság, 1896–1910), 8:371.; Pesti Hírlap, 1911. december 17., 16.
Pósa Lajos
Pósa Lajos
(1850–1914) költő, a Petőfi Társaság[PIM] tagja.
Szontagh Magda
Szontagh Magda
(1883–1973) Stercula Jenőné,
Szontagh Andor
Szontagh Andor

Csetnekről
Csetnek
származó oszággyűlési képviselő lánya. Testvérei:
Margit
Szontagh Margit
,
Biri
Szontagh Boriska
,
Andor
Szontagh Andor
. Forrás: Solt Jenőné Szontagh Magdolna gyászjelentése, OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtár, hozzáférés: 2019.01.04, .; Holics Janka Móricz Zsigmondnak, 1904. június 27., magántulajdon.
Galló Ilona
Galló Ilona
(1883–1917) Pétermann Zoltánné,
Galló János
Galló János
és
Szerényi Irma
Szerényi Irma
lánya.
Holics Janka
Holics Janka
másodunokatestvére. (A gyászjelentés szöveges részében feltehetően az életkorra vonatkozóan téves adat szerepel). Forrás: Ilona Rózsa Galló keresztelési anyakönyvi bejegyzése, SSlovakia Church and Synagogue Books, 1592-1935, database with images, FamilySearch (https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:KDKG-RM8 : 19 July 2017), Ilona Rózsa Galló, 03 Sep 1883; citing p. , 56, Baptism, Ratkovské Bystré, Revúca, Slovakia, Odbor Archivnictva (The Archives of the Republic), Slovakia; FHL microfilm 2,362,063. Hozzáférés: 2021.09.24.; Pétermann Zoltánné szül. Galló Ilona gyászjelentése, Jolsva, 1917. július 25., Magángyűjtemény.
Istók József
Istók József
(?–?) a Szklenár-család ismerőse. Az 1905-ös év folyamán
Móricz Bálint
Móricz Bálint
építette a házukat Az 1905. január 22-én kelt levél alapján feltételezhetjük, hogy bankban dolgozott, talán a Magyar Földhitelintézet[PIM] Központi Osztályának egyik osztályfőnöke. Forrás: Móricz Virág, Anyám regénye (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1988), 204.; "Magyar Földhitelintézet", Nagy Magyar Compass 62, 1. rész, (1914/15): 138.
Szerényi Sándor
Szerényi Sándor
(1858–1927) evangélikus lelkész
Antunovácon
Antunovac
,
Szerényi Lajos
Szerényi Lajos
fia. Forrás: Szerényi Lajos, Szerényi Sándornak, Ratkósebes, 1908. ápr. 27., PIM Kézirattár, M. 100/3777; Szerényi Sándor gyászjelentése, OSZK Kisnyomtatványtár, Rácváros, 1927. október 21. Hozzáférés: 2021.09.27.
Trsztyénszky Eta
Pfeifer Jánosné
(?–?) Pfeifer Jánosné,
Holics Janka
Holics Janka
osztálytársa
Pozsonyban
Pozsony
a tanítóképzőben.
Szeremley Gyula
Szeremley Gyula
(1880?–1905)
Móricz
Móricz Zsigmond
osztálytársa volt
Kisujszálláson
Kisújszállás
,
Szeremley Barnának
Szeremley Barna
, a gimnázium tanárának, majd igazgatójának az öccse.
Holéczy Pálné
Holéczy Pálné
(?–?)
Holics Janka
Holics Janka
baráti társaságához tartozó levélíró.
Sándor János
Sándor János
(?–?)
Holics Janka
Holics Janka
baráti társaságához tartozó levélíró.
Bellányi János
Bellányi János
(?–?) evangélikus tanító
Gömörrákoson
Gömörrákos
. Forrás: A tiszai ágost. hitv. evangy. egyházkerület névtára 1899 (Miskolc: Szelényi és Társa Könyvnyomdája, 1900), 264.
Matthaeidesz Lajos
Matthaeidesz Lajos
(1879 k.–1963) evangelikus tanító, iskolaigazgató
Baráttelken
Baráttelke
, később a Gömöri egyházmegye tanácskozási jogú tagja. Forrás: A tiszai ág. hitv. evang. egyházkerület közgyűlésének jegyzőkönyve (Eperjes: Kósch Árpád Könyvnyomtató-intézet, 1913), VI.; Matthaeidesz Lajos gyászjelentése, OSZK Kisnyomtatványtár, hozzáférés: 2021.10.04.
Koch Ödönné
Koch Ödönné
(?–?)
jolsvai
Jolsva
lakos.
Galló András
Galló András
(?–?)
Galló János
Galló János
édesapja, a csetneki evangélikus egyház gondoka volt. Forrás: Poltz József, "Megemlékezés Galló Jánosról", Evangélikus népiskola 22, 5 sz. (1910): 150.
Roháts Lajos
Roháts Lajos
(?–?) hizsnyói evangélikus lelkész. Forrás: Evangélikus Őrálló 1, 49. sz. (1905): 506.
Birgling Gyuláné
Birgling Gyuláné
(?–?)
Holics Janka
Holics Janka
, illetve a Holics család ismerőse.
Poltz József
Poltz József
(?–?)
jolsvai
Jolsva
evangélikus tanító.
Birgling Gyula
Birgling Gyula
(?–?) valószínűleg hizsnyói, vasgyári famester. Forrás: Evangélikus Őrálló 1, 49. sz. (1905): 506.
Koch Ödön
Koch Ödön
(?–?)
jolsvai
Jolsva
lakos.
Birgling Árpádné
Birgling Árpádné
(?–?)
Holics Janka
Holics Janka
, illetve a Holics család ismerőse.
Szomory Emil
Szomory Emil
(1874–1944) hírlapíró, író, a Magyar Nemzet[PIM], majd 1918-tól Az Ujság[PIM] munkatársa. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:793.; A Petőfi Irodalmi Múzeum Névtere, hozzáférés: 2021.10.21.
Kalós Péter
Kalós Péter
(?–1904) evangélikus református lelkész
Tiszabecsen
Tiszabecs
. Forrás: Szinnyei József, Magyar írók élete és munkái, 14 köt. (Budapest: Hornyánszky Viktor császári és királyi udvari Könyvnyomda, 1891–1914), 16:145.; Sipos Józef Móricz Zsigmondnak, 1905. jan. 8., PIM M. 100/1926/4.
Novotny Antal
Novotny Antal
(?–?) a Rimamurányi Vasmű Részvénytársaság munkatársa,
nagyrőcei
Nagyrőce
lakos. Forrás: "Kereslet", Budapesti Hírlap, 1905. ápr. 7., 24.
Holics Elek
Holics Elek
(1837–?)
Holics Zsigmond
Holics Zsigmond
nagybátyja. Forrás: Móricz Miklós, Móricz Zsigmond indulása (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1959), 493.
Jelinek Ernő
Jelinek Ernő
(?–?) a Vashegyi és Gömörrákosi Vasércbányák igazgatója, 1905 vége felé ment nyugdíjba. Forrás: Nagy Károly, "Gyürky Gyula, a farkaslyuki bánya tárnájának névadója ", A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27 (1991), 87–88..
Nagy László
Nagy László
(1850–1935) Szatmár vármegye főispánja volt 1905. október 25. és 1906. április 10. között. Mint a darabont kormányhoz hű ember, munkásságát tiltakozás kísérte a megyében, a nemzeti ellenállás propagálására Szatmárvármegye címen még hetilap is indult. Leváltásának hírére írhatta
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
a Hej tulipán, tulipán... c. kortárs dalt. Forrás: "Uj főispánok", Budapesti Hírlap, 1905. okt. 25., 3.; "Nagy László főispán életrajza", Szatmármegyei Közlöny, 1905. okt. 29., [2.]; "Királyi biztosi felmentések", Belügyi Közlöny, 1906. ápr. 10., 184.; "Távozás", Szatmármegyei Közlöny, 1906. ápr. 11., [2.]; Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 171–172.
Nagy Sándor
Nagy Sándor
(?–?) főjegyző
Nagykárolyban
Nagykároly
. Forrás: Magyarország tiszti cím- és névtára 24 (1905), 107.
Sipos József
Sipos József
(1867–1949) református lelkész, a Tiszavidéki Lelkészi Kör tagja. 1891-ben Hérmánszegre került segédlelkészként, 1895-től lelkész
Milotán
Milota
. Később Turistvándiban, majd Ráckevén élt. 1893-tól egyházmegyei aljegyző, 1909-ben tanácsbíró, 1917-ben az Országos Zsinat tagja, 1919-ben a szatmári református egyházmegye segédesperese. A Szatmár és Szamos című lapokban számos cikket, tárcát, verset, sőt egy regényt is közölt. Egyháztörténettel foglalkozott, fő műve A szatmári egyházmegye 40 éves története.
Pallagi Gyula
Pallagi Gyula
iskolatársa és barátja.
Móricz
Móricz Zsigmond
népdalgyűjtő útjain huzamosabb ideig vendégeskedett a lelkész házában. Az Árvalányok című kisregény cselekményének egy része milotai eredetű, miként A fáklya részletei is, ezért a lelkész a regény megjelenése után neheztelt Móricz Zsigmondra, kapcsolatuk megszakadt. Forrás: Sipos József születési anyakönyvi bejegyzése, "Hungary Reformed Church Christenings, 1624-1895," database, FamilySearch (https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:VFPF-W6Q : 17 February 2021), József Sipos, 25 Feb 1867 Baptism; citing Milota, Szatmár, Hungary, Országos Leveltár, Budapest (Hungary National Archives, Budapest); FHL microfilm 632,201. Hozzáférés: 2021.10.04.; Nagy Iván, Magyarország családai: Czímerekkel és nemzékrendi táblákkal, 12. köt (Pest: Emich Gusztáv Nyomdája, 1857–1868) 10:218.; Török József, "Sipos József életrajza és esperessége" in. Sipos József, A szatmári ref. egyház negyvenéves története (Budapest: 1941), 1–2 köt., 2:426–432.; Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 166–167.; Katona Béla, Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996), 96–97.; Margócsy József, "Szabolcs-Szatmár Móricz Zsigmond életében, műveiben. Kalauz-kísérlet.", Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2004. 4. szám, 491, 496.; Tóth Zoltán, "Fáklya lenni népemnek... Móricz Zsigmond és Sipos József levelezése.", Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 1997, 32. évf. 2. szám, 205.
Sipos Károly
Sipos Károly
(?–1896 e.) lelkész
Milotán
Milota
,
Sipos József
Sipos József
édesapja. Forrás: Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 166.; Gaylhoffer-Kovács Gábor, "A milotai református templom famennyezetének "ládájába" rejtett iratok", Műemlékvédelem, 2014, 58. évf. 4. szám, 257.; Tóth Zoltán, "Fáklya lenni népemnek... Móricz Zsigmond és Sipos József levelezése.", Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 1997, 32. évf. 2. szám, 205.; Sipos József és Szeles Erzsébet hazassági anyakönyvi bejegyzése, "Hungary Civil Registration, 1895-1980," database with images, FamilySearch (https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:QKDZ-8Q2B : 2 July 2019), József Sipos and Erzsébet Szeles, 14 Jul 1896; citing Marriage, Szabolcs, Magyarország, Archiv der Stadt Budapest (Archive of the City), Hungary. Hozzáférés: 2021.10.04.
Scháb Pálné
Scháb Pálné
(?–?) mosónő, a Móricz-család szomszédja az Ülői út 91-es lakásban. Forrás: Budapesti Czím- és Lakásjegyzék, kiad. Franklin Társulat, Budapesti Czím- és Lakásjegyzék 15 (Budapest: Franklin Társulat, 1903–1904), 1563.
Szekeres Gusztáv
Szekeres Gusztáv
(?–?)
jolsvai
Jolsva
földbirtokos. Forrás: "I. Eladó gyümölcskészlettel rendelkeznek", Gyümölcskertész 20, 20. sz., (1910): 316.
Hoffmann Miksa
Hoffmann Miksa
(?–?)
jolsvai
Jolsva
vállalkozó. Forrás: Központi Értesítő 27, 30. sz. (1902): 529.
Jurin Sámuel
Jurin Sámuel
(?–?)
jolsvai
Jolsva
lakos. Forrás: Központi Értesítő 27, 30. sz. (1902): 529.
Zahler Emil
Zahler Emil
(1875–?) orvos,
Móriczék
Móricz Zsigmond
Üllői úti szomszédja, barátja. Forrás: Gergely András, Jeles magyar zsidó orvosok lexikona (Budapest: Makkabi, 2001), 117.; Móricz Zsigmond, Naplók: 1924–1925., kiad. Cséve Anna et al. (Budapest: Noran Kiadó 2004 Kft., 2010), 830.
Basilides Gusztáv
Basilides Gusztáv
(1840 k.–1913) polgármester
Jolsván
Jolsva
, tanácsos, vármegyei törvényhatósági bizottsági tag.
Kun Zoltán
Kun Zoltán
(1848–1933) orvos, tanár, egészségügyi főtanácsos, kórházalapító, író. A Sárospataki Református Főiskola[PIM] teológiai akadémia és gimnázium doktora volt 1873-tól közel hatvan éven keresztül, orvosi szaklapokban is publikált. Móricz Zsigmond is ismerte, aki Sárospatakon végezte a IV, V. osztályt és a VI. év félévét 1894 szeptemberétől 1896 decemberég. Forrás: Gulyás Pál, Magyar írók élete és munkái, 19 köt., kiad. Viczián János, (Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete 1939–1944, Argumentum Kiadó, 1990–2002), 17:753.; Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1914, 194.; Dr. Kókai Kun Zoltán gyászjelentése, Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára, hozzáférés: 2021.10.06.; Takács Béla, A sárospataki „Főiskolai Betegsegélyző Egylet" története, in Palla Ákos szerk. Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 24. (Budapest, 1962), 156–163.; Móricz Zsigmond, "Pataki felolvasás", Sárospataki Ifjúsági Közlöny 1942–1943, in Tanulmányok I., szerk. Szabó Ferenc, (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1978), 747.
Bruckner Győző
Bruckner Győző
(1877–1962) történetíró. Forrás: Evangelikus arcképcsarnok, Tóth-Szöllős Mihály szerk. (Budapest: Evangélikus Sajtóosztály, 2002), 29.
Egresi Nagy Sándor
Egresi Nagy Sándor
(?–?) 1900-ban a Közoktatásügyi Minisztérium Számvevőségének egyik számvizsgálója, később tanácsosa volt.
Móricz István
Móricz István
főnöke. Forrás: Budapesti Czím- és Lakásjegyzék, kiad. Franklin Társulat, Budapesti Czím- és Lakásjegyzék 17 (Budapest: Franklin Társulat, 1905–1906), 259.; Budapesti cím- és lakjegyzék 12 (1900–1901): 203.
Cseike Győző
Cseike Győző
(1859–1915) miniszteri számvevőségi igazgató. Forrás: Budapesti Czím- és Lakásjegyzék, kiad. Franklin Társulat, Budapesti Czím- és Lakásjegyzék 17 (Budapest: Franklin Társulat, 1905–1906), 259.
Tauszk Ferenc
Tauszk Ferenc
(1865–1915) orvos. 1888–1899-ig
Korányi Frigyes
Korányi Frigyes
belgyógyászati klinikájának tanársegédje, 1896-ban egyetemi magántanári képesítést szerzett. Jelentős munkásságot fejtett ki a belgyógyászat, különösen a tüdővész elleni küzdelem terén. Igazgató főorvosa volt 1900-tól a San Marco Irgalomháznak, főtitkára a
budapesti
Budapest
szegény sorsú tüdőbetegek szanatórium-egyesületének. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:828–829.
Molnár Viktor
Molnár Viktor
(?–1950) orvos. Forrás: Molnár Viktor gyászjelentése, OSZK kisnyomtatványtár, hozzáférés: 2018.10.21.
Vaszary Kolos Ferenc
Vaszary Kolos Ferenc
(?–?) pannonhalmi főapát, bíboros-hercegprímás, esztergomi érsek.
Dinay János
Dinay János
(?–?) egyházgondnok, 1906-ban a Szirki Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet igazgatóságának tagja. Forrás: Központi Értesítő, 28. sz. (1906): 586.
Terray Gyula
Terray Gyula
(1834–1925) evangélikus főesperes, lelkész. Forrás: A Petőfi Irodalmi Múzeum Névtere, hozzáférés: 2021.10.21.
Berger István
Berger István
(?–?)
Móricz Dezső
Móricz Dezső
tanítványa
Temesváron
Temesvár
1905-ben.
Schlesinger Mór
Schlesinger Mór
(?–?) bútorkereskedő (Múzeum-körút 41.) Forrás: Budapesti Czím- és Lakásjegyzék, kiad. Franklin Társulat, Budapesti Czím- és Lakásjegyzék 17 (Budapest: Franklin Társulat, 1905–1906), 693.
Feld Zsigmond
Feld Zsigmond
(1849–1939) a Városligeti Színkör igazgatója. Forrás: Alpár Ágnes, "Feld papától Erdélyi Miksáig", Népszabadság, 1999. aug. 10., 30.
Berger Miksa
Berger Miksa
(?–?)
temesvári
Temesvár
bankigazgató,
Móricz Dezső
Móricz Dezső
szállás- és munkaadója, majd hitelezője. 1905-ben
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
ajánlásával felvették a Magyar Nyelvtudományi Társaságba. Forrás:
Móricz Dezső
Móricz Dezső

Móricz Zsigmondnak
Móricz Zsigmond
szóló 1905. október 3-ai és 1908. április 2-ai levelei; "X. Választmányi ülés (1905. november 21.)", Magyar Nyelv 2 (1906): 45.
Ballagi Aladár
Ballagi Aladár
(1853–1928) történész, egyetemi tanár, az MTA[PIM] tagja,
Ballagi Mór
Ballagi Mór
fia. 1889–1924 között az újkori történelem nyilvános rendes tanára a Budapesti Tudományegyetemen. 1905–1910-ig függetlenségi országgyűlési képviselő. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:94.; Vértes Miklós, "Ballagi Aladár és az Egyetemi könyvtár", Magyar könyvszemle 91 (1975): 196–200.
Torday Lajos
Torday Lajos
(1880–?) gimnáziumi tanár. Forrás: [Baumgartner Alajos], szerk., A budapesti I. kerületi m. kir. állami Verbőczy István reálgimnázium összes tanárainak és irodalmi vagy művészeti tevékenységet kifejtő végzett növendékeinek lexikona (Budapest: Verbőczy István reálgimnázium, 1927), 55.
Náray Aurél
Náray Aurél
(1883–1948) festő, grafikus, autodidakta művész. Forrás: N. Horváth Péter, "A szépség apostola: Náray Aurél festőművészről", Műhely 22, 1. sz. (1999): 58–60.
Sóváry Ilona
Sóváry Ilona
(?–?)
Holics Janka
Holics Janka
barátnője.
Keszler József
Keszler József
(1846–1927) újságíró, korának egyik legjelentősebb műkritikusa, több lap – köztük az Ellenőr, a Pester Lloyd[PIM], a Magyarország és a Nagy Világ[PIM], a Nemzeti Hírlap[PIM], a Nemzet[PIM], a Magyar Nemzet[PIM], az Országos Hírlap[PIM], Az Ujság[PIM] – munkatársa. Forrás: Csathó Kálmán, A régi Nemzeti Színház, (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 279–284.; Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:912.
Héder Sándor
Héder Sándor
(1846–1937) tornász, részvénytársasági igazgató, a levél megírása idején a Budapesti Evangélikus Református Egyházközség[PIM] gazdasági igazgatója. Forrás: viski Héder Sándor gyászjelentése, OSZK kisnyomtatványtár, hozzáférés: 2018.10.12.
Csók György
Csók György
(1868–?)
szirki
Szirk
evangélikus lelkész.
Mánczos József
Mánczos József, id.
(1858–1934) elemi iskolai tanító, iskolaigazgató
Vashegyen
Szirkvashegy
, pedagógiai író, ifj.
Mánczos József
Mánczos József, ifj.
iparművész apja. Forrás: Mánczos József gyászjelentése, 1934. december 20., magántulajdonban.; Gulyás Pál, Magyar írók élete és munkái, 19 köt., kiad. Viczián János, (Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete 1939–1944, Argumentum Kiadó, 1990–2002), 18:413.
Kerner István
Kerner István
(1867–1929) az egyik legnagyobb magyar karmester. Tagja volt az Operaház és a Filharmóniai Társaság zenekarának, 1920–1921-ig az Operaház igazgatója volt. Forrás: "Kerner István", Muzsika 1, 8–9. sz. (1929): 3–7.; Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:905–906.
Bárd Ferenc
Bárd Ferenc
(1865–1935) zeneműkiadó, az 1893-ban alapított Bárd Ferenc és Testvére könyv- és zeneműkereskedés társtulajdonosa. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:115.
Markovics Árpád
Markovics Árpád
(1874?–1942) gyógypedagógus. 1905–1913 között a siketnémák és vakok
jolsvai
Jolsva
intézetének igazgatótanára. Forrás: "Markovics Árpád", Nyírvidék, 1942. márc. 16., 2.; Gulyás Pál, Magyar írók élete és munkái, 19 köt., kiad. Viczián János, (Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete 1939–1944, Argumentum Kiadó, 1990–2002), 18:513.
Hozáczy Ferenc
Hozáczy Ferenc
(?–?)
nagyrőcei
Nagyrőce
ügyvéd,
Holics Janka
Holics Janka
rokonságához tartozott.
Jámbor Simon
Jámbor Simon
(?–?) hangjegymetsző, 1906-tól a Magyar Iparművészeti Társulat rendes tagja.
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
és
Györe Károly
Györe Károly
Tulipánnyíláskor c. dalfüzetét hangjegymetszőintézete adta ki, melynek önálló kiadója működött
Moszkvában
Moszkva
is. Forrás: "Új tagok", Magyar Iparművészet 9 (1906): 260.; Simon Géza Gábor, Magyar jazztörténet (Budapest: Magyar Jazzkutatási Társaság, 1999), 32.
Jankó János
Jankó János
(?–?)
putnoki
Putnok
főjegyző,
Szklenár Apollóniának
Szklenár Apollónia
,
Szklenár Teréz
Szklenár Teréz
nagynénjének második házastársa. Forrás: Móricz Virág, Anyám regénye (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1988), 19, 43.
Thury Zsigmond
Thúry Zsigmond
(?–?)
kisari
Kisar
református lelkész, a Szatmár megyei Függetlenségi Párt tagja, a párt
fehérgyarmati
Fehérgyarmat
tisztikarának elnöke. Forrás: "Pártgyülés", Heti szemle, 1906. márc. 14., 3.
Luby Géza
Luby Géza
(1848–1911) a Szatmár megyei Függetlenségi Párt elnöke,
Fehérgyarmat
Fehérgyarmat
országgyűlési képviselője. Forrás: "Pártgyülés", Heti szemle, 1906. márc. 14., 3.; Luby Géza gyászjelentése, OSZK kisnyomtatványtár, hozzáférés: 2018.11.05.
Szontagh Andor
Szontagh Andor
(1849–1914) gyárigazgató, országgyűlési képviselő. Az 1906-os országgyűlési választásokon az Országos Alkotmánypárt jelöltjeként újra megválasztották
Jolsva
Jolsva
képviselőjének. Forrás: "A választás második napja", Pesti Napló, 1906. máj. 1., 2–12, 7.; Szontagh Andor gyászjelentése, OSZK kisnyomtatványtár, hozzáférés: 2018.11.05.; "Gyászrovat", Budapesti Hírlap, 1914. jún. 24., 11.
Nécsey János
Nécsey János
(?–?) gyógypedagógus. 1901-ben a siketnémák és vakok
jolsvai
Jolsva
intézetének szervezésével és igazgatásával bízták meg, buzgóságának köszönhetően az intézmény még abban az évben megkezdhette működését. 1905-től a
körmöcbányai
Körmöcbánya
intézetbe helyezték át azonos minőségben, helyét
Markovics Árpád
Markovics Árpád
vette át. Forrás: Borbély Sándor, szerk., Emlék-könyv a siketnémák váczi országos királyi intézete 100 éves fennállásának ünnepe alkalmára (Budapest: 1902), 392–394.; Budapesti Közlöny, 1905. júl. 25., 1.
Ábrahám Dezső
Ábrahám Dezső
(1875–1973) ügyvéd, politikus. 1906–1918-ig
Karcag
Karcag
országgyűlési képviselője, majd
Károlyi Mihály
Károlyi Mihály
kormányában igazságügyi államtitkár. 1919. július 12. és augusztus 12. között a szegedi ellenforradalmi kormány miniszterelnöke, 1919–1920-ig a Huszár-kormány belügyi államtitkára, majd visszavonult a politikai élettől. 1944 novemberében a nyilasok túszul ejtették, 1945. szeptember végén került csak haza. 1947–1948-ig újra országgyűlési képviselő a Független Magyar Demokrata Párt listáján. 1949-ben végleg visszavonult a politikai élettől. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 3:2.
Kossuth Ferenc
Kossuth Ferenc
(1841–1914) politikus, mérnök,
Kossuth Lajos
Kossuth Lajos
idősebb fia. 1894-es hazaköltözéséig részt vett az emigráció politikai és publicisztikai tevékenységében. 1895-ben képviselővé választották, majd a Függetlenségi és 48-as Párt[PIM] elnöke lett. A Wekerle-kormányban 1906 és 1910 között kereskedelmi miniszter volt. Kiadta
Kossuth Lajos
Kossuth Lajos
műveinek egy részét. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:978.
Madarász Imre
Madarász Imre
(1846–1918)
karcagi
Karcag
református lelkész, 1887–1905-ig a karcagi választókerület Kossuth-párti országgyűlési képviselője. Forrás: Gulyás Pál, Magyar írók élete és munkái, 19 köt., kiad. Viczián János, (Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete 1939–1944, Argumentum Kiadó, 1990–2002), 18:272.
Kardhordó Árpád
Kardhordó Árpád
(1860?–1911) kereskedő, függetlenségi párti politikus, kortes, a századforduló
Budapestjének
Budapest
népszerű alakja. 1902-ben kezdődő politikai pályafutása során felélte vagyonát, szivacskereskedése tönkrement. 1905-ben, 1906-ban és 1910-ben is indult az országgyűlési választásokon, egyik alkalommal sem választották meg. Forrás: "Kardhordó Árpád meghalt", Pesti Napló, 1911. jan. 12., 6.
Szuhay József
Szuhay József
(1863–1910) a Hernádvölgyi Magyar Vasipar Részvénytársaság korompai vasolvasztóinak igazgatója, a korompai református egyház főgondnoka, a korompai állami elemi iskolák gondnokságának és a községi polgári iskolaszéknek elnöke. Forrás: Dr. Szuhay József gyászjelentése, OSZK kisnyomtatványtár, hozzáférés: 2018.12.04, .; "Gyászrovat", Pesti Napló, 1911. jan. 1., 13.
Szentiványi Gyula
Szentiványi Gyula
(1851–1920) mérnök,
apai
Apa
földbirtokos,
Szatmár vármegye
Szatmár vármegye
törvényhatóságának bizottsági tagja. 1896-tól több ízben is megválasztották a megye
aranyosmedgyesi
Aranyosmeggyes
kerületének képviselőjévé, 1896-ban mint a Nemzeti Párt, 1901-ben és 1905-ben mint a Szabadelvű Párt[PIM], 1910-ben mint a Nemzeti Munkapárt jelöltjét. Az 1906-os választásokon nem indult. Forrás: Végváry Ferenc és Zimmer Ferenc, szerk., Sturm–féle országgyülési almanach: 1910–1915 (Budapest: 1910), 125.; "Gyászrovat", Budapesti Hírlap, 1920. okt. 8., 4.
Kont Ignác
Kont Ignác
(1856–1912) irodalomtörténész, bibliográfus. Munkásságának fő célja a magyar kultúra (elsősorban az irodalom) franciaországi megismertetése, népszerűsítése volt. 1902-től a
párizsi
Párizs
Sorbonne-on a magyar nyelv és irodalom magántanára, 1907-től rendes tanára. Működése alatt vált hivatalossá az egyetemen a magyar oktatás. Legfontosabb munkája a magyar vonatkozású francia művek bibliográfiája, a Bibliographie française de la Hongrie (1521–1910). Forrás: Kiss Sándor, Kont Ignác (Debrecen: [s.n.], 1935).; Szentmihályi János, "A hungarica-bibliográfia néhány problémája", Magyar Könyvszemle 74 (1958): 109–117, 110–111.; Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:965.; Cz. Farkas Mária, "Kont Ignác és nyelvtankönyve", Hungarológiai Évkönyv 9 (2008): 49–60.
Petrás Marianne
Petrás Marianne
(?–?) 1906-tól a zólyomi, 1911-től a trencsényi állami elemi népiskola rendes tanítónője. Forrás: Hivatalos Közlöny 14 (1906): 362.; Hivatalos Közlöny 19 (1911): 349.
Wollmann Elma
Wollmann Elma
(1856–1929) tankönyvíró, a Pozsonyi Állami Tanítónőképző igazgatónője. Munkásságáért 1914-ben
I. Ferenc József
Ferenc József
Erzsébet-renddel, X. Pius pápa a Pro Ecclesia et Pontifice érdemrenddel tüntette ki. Forrás: Szinnyei József, Magyar írók élete és munkái, 14 köt. (Budapest: Hornyánszky Viktor császári és királyi udvari Könyvnyomda, 1891–1914), 14:1648.; "Jubileum", Rákos Vidéke, 1922. május 21., 1–3, 1.
Voit Paula
Voit Paula
(1857–1939) Bartók Béláné, zenepedagógus,
Bartók Béla
Bartók Béla
édesanyja. 1894-től 1907-es nyugdíjba vonulásáig a Pozsonyi Állami Tanítónőképző zenetanára. Forrás: Vajda Géza, "Bartók Béla és Pozsony", Irodalmi Szemle 24 (1981): 904–910, 905.
Fiéba Izabella
Fiéba Izabella
(?–1909) Kolbai Arnoldné, 1893-tól haláláig a Pozsonyi Állami Tanítónőképző rendes tanára. Forrás: "Áthelyezések", Hivatalos Közlöny 1, 17. sz. (1893): 10.; "Gyászrovat", Budapesti Hírlap, 1909. szept. 11., 9.
Herczegh Kamilla
Herczegh Kamilla
(1871–1959) 1897-től a Pozsonyi Állami Tanítónőképző tanára. Forrás: Magyarország tiszti cím- és névtára 16 (1897): 525.; Herczegh Kamilla gyászjelentése, OSZK kisnyomtatványtár, hozzáférés: 2018.10.17.
Gerdenich Claudina
Gerdenich Claudina
(?–?) 1901-től a Pozsonyi Állami Tanítónőképző rajztanára. Forrás: Magyarország tiszti cím- és névtára 20 (1901): 592.
Boór Elza
Boór Elza
(?–?)
Holics Janka
Holics Janka
barátnője a Pozsonyi Állami Tanítónőképzőben.
Balogh Elemér
Balogh Elemér
(1866–1938) református püspök, történész, 1896-tól a Pozsonyi Állami Tanítónőképző református hittanára. Forrás: Magyarország tiszti cím- és névtára 15 (1896): 467.; Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:96.
Belányi Tivadar
Belányi Tivadar
(1854–1939) tanár, író. 1877-ben a keszthelyi polgári iskolában kezdett tanítani, 1880-tól a csáktornyai tanítóképző, 1891-től a Pozsonyi Állami Tanítónőképző tanára. Versei, elbeszélései mellett tanügyi és nyelvészeti tárgyú értekezéseket is publikált. Forrás: Pongrácz Elemér, Osváth Gyula, "Irodalom, tudomány, művészet", in Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája: a Magyar Korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája, szerk. Borovszky Samu, 21 köt. (Budapest: Apolló Rt.–Országos Monográfia Társaság, 1896–1910), 9:228–278, 232.; A Petőfi Irodalmi Múzeum Névtere, hozzáférés: 2021.10.21.
Tabódy Ida
Tabódy Ida
(1877–1943) alapítványi, csillagkeresztes és palotahölgy, tanítónő, 1905-től a Pozsonyi Állami Tanítónőképző tanára, 1914-től igazgatója. Jelentős szerepe volt 1919-ben a Tanítónőképző
Pozsonyból
Pozsony

Cinkotára
Cinkota
való átmentésében, hálából
Cinkota
Cinkota
díszpolgárává választották. Több tanügyi tanács és társadalmi egyesület tagja volt. Forrás: Tabódy Ida gyászjelentése, OSZK kisnyomtatványtár, hozzáférés: 2018.10.16. ; A Petőfi Irodalmi Múzeum Névtere, hozzáférés: 2021.10.21.
Bobok Karola
Bobok Karola
(1863?–1939) 1883-tól munkatanár és nevelőnő a Pozsonyi Állami Tanítónőképzőben. Forrás: "A vidék", Budapesti Hírlap, 1883. júl. 26., 2.; "Halálozás", Magyar Nemzet, 1939. ápr. 13., 10.
Lendvai Vilma
Lendvai Vilma
(?–?) leányiskolai tanár. Forrás: Hivatalos Közlöny, 1917. május 01., 207.
Wölfel Irma
Wölfel Irma
(?–?) tanítónő,
Holics Janka
Holics Janka
barátnője.
Holényi István
Holényi István
(?–?) pozsonyi ügyvéd.
Mészáros Dóra
Mészáros Dóra
(1883?–1946) Dr. Schaller Sándorné, iskolaigazgató, jótékonysági mozgalmár,
Holics Janka
Holics Janka
barátnője, évfolyamtársa a Pozsonyi Állami Tanítónőképzőn. Forrás: Bozzay Margit, szerk., Magyar asszonyok lexikona (Budapest: Dajkovich, 1931), 824–825.; Dr. Schaller Sándorné Mészáros Dóra gyászjelentése, OSZK kisnyomtatványtár, hozzáférés: 2018.10.17, .
Menich Antal
Menich Antal
(1856–?) zenetanár. 1877-től segédzenetanár
Budapesten
Budapest
, 1881-től a Pozsonyi Állami Tanítónőképző zenetanára. Forrás: Gulyás Pál, Magyar írók élete és munkái, 19 köt., kiad. Viczián János, (Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete 1939–1944, Argumentum Kiadó, 1990–2002), 18:806.
Günther Anna
Günther Anna
(?–?) Marian Józsefné, 1893-tól a Pozsonyi Állami Tanítónőképző tanára. Forrás: Néptanítók lapja, 1893. okt. 4., 764.
Handzó János
Handzó János
(?–?)
zólyomi
Zólyom
vasgyári munkás. Felesége,
Evelin
Handzóné Evelin
–
Móricz Miklós
Móricz Miklós
közlése szerint –
Holics Janka
Holics Janka
nagyapjának unokahúga. Forrás: Móricz Zsigmond, Levelei, szerk., jegyz. F. Csanak Dóra, 2 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1: 338.
Ágai Béla
Ágai Béla
(1870–1944) író, újságíró, szerkesztő,
Gajári Ödön
Gajári Ödön
mellett Az Ujság[PIM] szerkesztőségének tagja.
Borbély Lajos
Borbély Lajos
(1843–1923) kohómérnök, országgyűlési képviselő. 1881-től a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. műszaki vezérigazgatója. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:246.
Kármán Ernő
Kármán Ernő
(?–1906) a Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű
vashegyi
Vashegy
főszámvezetője,
Holics Jenő
Holics Jenő
munkatársa. 1906. nov. 17-én ismeretlen okokból lelőtte kislányát, majd magával is végzett. Forrás: "Esküvő", Békés, 1905. ápr. 30., 4.; "Gyilkos és öngyilkos apa", Pesti Hirlap, 1906. nov. 19., 10.
Szini Gyula
Szini Gyula
(1876–1932) újságíró, író, műfordító. Jogi tanulmányokat végzett, majd rövid hivatali szolgálat után előbb a Pesti Napló[PIM], majd 1903-tól a Budapesti Napló[PIM], illetve Az Ujság[PIM] munkatársa. Később a Nyugat[PIM] köréhez tartozott. A Tanácsköztársaság idején az írói direktórium tagja, majd visszavonult. 1929-ben Baumgarten-díjat kapott. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:783.
Elek Artúr
Elek Artúr
(1876–1944) író, műfordító, szerkesztő, kritikus, műtörténész. A Magyar Géniusz, a Figyelő[PIM], valamint Az Ujság[PIM] irodalmi-művészeti főmunkatársa, 1908-ban a Nyugat[PIM] alapító tagja, majd évtizedeken át munkatársa. Képzőművészeti kritikái a Művészet[PIM] c. folyóratban jelentek meg. Szépirodalmi, kritikai életműve mellett irodalomszervező tehetségének köszönhető, hogy a kortárs művészekkel, írókkal kiterjedt kapcsolatot ápolt. Az Ujság szerkesztőségében munkatársa volt
Móricz Zsigmondnak
Móricz Zsigmond
. Móricz Zsigmond állatmeséi c. kritikája az első komoly méltatás volt
Móricz Zsigmondról
Móricz Zsigmond
a Nyugatban.
Elek Artúr
Elek Artúr

testvére
Elek Janka

Móricz
Móricz Zsigmond
második
leányának
Móricz Gyöngyi
keresztanyja lett.
Kálnoki Izidor
Kálnoki Izidor
(1863–1930) író, hírlapíró. Írói álneve Vulpius. 1885-ben az Egyetértés[PIM], majd a Magyar Hírlap[PIM] munkatársa, később a Pesti Napló[PIM] helyettes szerkesztője, majd 1903-tól Az Ujság[PIM] főmunkatársa.
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
, aki szintén a szerkesztőség tagja volt, 1905-ben mint az egyik legműveltebb és legtehetségesebb újságírót jellemzi jegyzetfüzetében. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:8667.; Móricz Miklós, "Móricz Zsigmond az újságírásról, újságírókról", Irodalomtörténeti Közlemények, 1955, 372–373.
Móricz Andor Bálint
Móricz Andor Bálint
(1907–1908)
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
és
Holics Janka
Holics Janka
második fia.
Soltész Elemér
Soltész Elemér
(1874–1957) református püspök. A
debreceni
Debrecen
kollégium diákja volt, amikor
Móricz
Móricz Zsigmond
beiratkozott az első osztályba. 1907-ben kötöttek barátságot,
Soltész Elemér
Soltész Elemér
ekkor
nagybányai
Nagybánya
református lelkész, Móricz pedig a Magyarország Vármegyéi és Városai c. monográfia-sorozat szerkesztésében vett részt. Szülőföldjére, Szatmár megyére és Nagybányára vonatkozó adatokat gyűjtött a készülő kiadványhoz, fényképsorozatot készített a Nemzeti Múzeum megbízásából. Forrás: Móricz Zsigmond, Levelei, szerk., jegyz. F. Csanak Dóra, 2 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1: 332.
Sátor Dávid
Sátor Dávid
(1855–1926)
szinyérváraljai
Szinérváralja
református lelkész,
Soltész Elemér
Soltész Elemér
sógora. Forrás: Sátor Dávid gyászjelentése, Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára
Zsigmond Róza
Zsigmond Róza
(?–?)
Soltész Elemér
Soltész Elemér
felesége. Forrás: Kempelen Béla, Magyar nemes családok (Budapest: Grill Károly Könyvnyomdája, 1911–1932), 11:567.
Spiczuli Károly
Spiczuli Károly
(?–?)
nagybányai
Nagybánya
fazekasmester és presbiter.
Móricz
Móricz Zsigmond
cserépkancsókat és tálakat rendelt tőle. Híres műhelyéről fotográfiát készített, mely a Néprajzi Múzeum gyűjteményében található, jelzete 10072.
Nánásy István
Nánásy István
(?–?)
nagybányai
Nagybánya
nyomdász. Forrás: Móricz Zsigmond, Levelei, szerk., jegyz. F. Csanak Dóra, 2 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1:342.
Bartók József
Bartók József
(?–?)
nagybányai
Nagybánya
harangozó.
Móricz
Móricz Zsigmond
Márkus c. novellájának modellje. Forrás: Móricz Zsigmond, Levelei, szerk., jegyz. F. Csanak Dóra, 2 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1: 333.; Móricz Zsigmond, Hét krajcár, Budapest: Nyugat Kiadó, 1909. 13–25.
Farkas Pál
Farkas Pál
(1878–1921) Wolfner Pál, író, szociológus, politikus. A Singer és Wolfner[PIM] Kiadóvállalat egyik tulajdonosának,
Wolfner Józsefnek
Wolfner József
a fia. Jogot végzett, az Ügyvédjelöltek Egyesületének első elnöke, majd az egyre jobban radikalizálódó Társadalomtudományi Társaság ellensúlyozására szervezett konzervatív beállítottságú Magyar Társadalomtudományi Egyesület egyik alapítója és főtitkára (1906). Az Új Idők[PIM] egyik szerkesztője. Tisza István párthíve; 1910-től országgyűlési képviselő. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:472.
Czinke István
Czinke István
(1855–1942) református lelkész, püspök, vallástanár, egyházi író. Forrás: Veres Samu és Komoróczy Miklós, "Irodalom, tudomány, művészet", in: Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája: a Magyar Korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája, szerk. Borovszky Samu, 21 köt. (Budapest: Apolló Rt.–Országos Monográfia Társaság, 1896–1910), 7:359–409, 369–370.; A Petőfi Irodalmi Múzeum Névtere, hozzáférés: 2021.10.21.
Kérészy Barna
Kérészy Barna
(1846–1922) tiszanánai református lelkész, a sárospataki főiskola igazgatótanácsának tagja, egyházkerületi tanácsadó és zsinati képviselő. Forrás: Torday Ányos és Breznay Imre, "Irodalom, tudomány, művészet", in: Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája: a Magyar Korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája, szerk. Borovszky Samu, 21 köt. (Budapest: Apolló Rt.–Országos Monográfia Társaság, 1896–1910), 8:356–421, 381.
Révész Bálint
Révész Bálint
(1816–1891) református püspök, egyházi szónok. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:512.
Frenssen, Gustav
Frenssen, Gustav
(1863–1945) író, 1902-ig falusi lelkész. Forrás: Salyámosy Miklós, "Frenssen, Gustav", in: Világirodalmi lexikon, főszerk. (I–XI:) Király István, (XII–XIX:) Szerdahelyi István, felelős szerk. (I–XI:) Szerdahelyi István, (XIII–XIX:) Juhász Ildikó, 19 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1970–1996), 3:345.
Nagy Lenke
Nagy Lenke
(1889–1970) fotográfus, 1908-ban házasodott össze
Móricz Istvánnal
Móricz István
. Forrás: Nagy Lenke és Móricz István jegyességi értesítése, kisnyomtatvány, PIM kisnyomtatványtár, Any.762/1, hozzáférés: 2018.10.10.; Észak-Magyarország, 1970. március 22., 10.
Domahídy László
Domahídy László
(1886–1961)
Szilágyi Erzsébet
Szilágyi Erzsébet
fia.
Fröhlich János
Fröhlich János
(1873–1926) újságíró, filmhíradó-szerkesztő. Az Ujság[PIM] rendőri tudósítója, a Kino-Riport[PIM] filmgyár egyik alapítója. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:547.
Osvát Ernő
Osvát Ernő
(1876–1929) a Nyugat[PIM] szerkesztője, számos jelentős író, költő felfedezője, kora irodalmi életének egyik vezéralakja. A lap megindulásától kezdve ő volt tényleges szerkesztője, kevés beleszólást engedve többi munkatársa számára. Emiatt 1911 januárjában jelentős vita támadt közte és a folyóirat részvényeinek egy tekintélyes része felett rendelkező
Hatvany Lajos
Hatvany Lajos
között, kinek nyomására februárban lemondott a felelős szerkesztői posztról. Nemsokára a Nyugat szerzőinek többsége, köztük
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
is tiltakozásul a Palermo kávéházban[PIM] gyűltek össze, és a demonstráció hatására
Hatvany
Hatvany Lajos
kénytelen volt visszakozni. A történtek után újra
Osvát
Osvát Ernő
dominált a lapnál egészen 1919 eleji (időleges) visszavonulásáig. 1920 januárjától, a folyóirat újjászervezése idején, visszatért, ám befolyása folyamatosan csökkent. Családjával – az állandó megélhetési gondok mellett – súlyos egészségügyi problémákkal küzdöttek.
Felesége
Steiner Cornélia
1927-ben öngyilkos lett,
Osvát
Osvát Ernő
1929. október 28-án,
lányuk
Osvát Ágnes
halottas ágyánál végzett magával. Műveit jórészt halála után adták ki.
Osvát
Osvát Ernő
1908-ban figyelt fel
Móricz
Móricz Zsigmond
egy, Az Ujságban[PIM] megjelent írására, és nem sokkal később közölte tőle Hét krajcár c. elbeszélését a Nyugat október 16-ai számában. Még ebben az évben megbízta
Móriczot
Móricz Zsigmond
egy kisregény megírásával is, azonban a Vér nem nyerte meg tetszését, aminek hatására szerzője elégette a kéziratot. Ettől eltekintve a Nyugat szerkesztője a kezdetektől egyik legfontosabb szerzőjeként tartotta számon
Móriczot
Móricz Zsigmond
.
Osvát
Osvát Ernő
halála után, 1929 és 1933 között
Móricz
Móricz Zsigmond

Babits Mihállyal
Babits Mihály
és
Gellért Oszkárral
Gellért Oszkár, id.
közösen szerkesztette tovább a folyóiratot. Forrás: Móricz Zsigmond, "Osvát Ernő, a Nyugat szerkesztője", Nyugat 16, 11–12. sz. (1923): 721–725.; Móricz Zsigmond, Rádióbeszéde, 1930., idézi Móricz Virág, Apám regénye, Osiris Monográfiák (Budapest: Osiris Kiadó, 2002), 97.; Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 262–267, 322, 434–435.; Móricz Zsigmond, Levelei, szerk., jegyz. F. Csanak Dóra, 2 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1:340.; Móricz Miklós, Móricz Zsigmond érkezése (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1966), 45–61.; Fráter Zoltán, Osvát Ernő élete és halála (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1987).; Fráter Zoltán, "Osvát Ernő", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 2:1525.; Buda Attila, A Nyugat Kiadó története (Budapest: Borda Antikvárium, 2000).; Kosztolánczy Tibor, A fiatal Osvát Ernő (Budapest: Universitas, 2009).; Móricz Zsigmond, Naplók: 1924–1925., kiad. Cséve Anna et al. (Budapest: Noran Kiadó 2004 Kft., 2010), 292, 302–303.; Móricz Zsigmond, Naplók: 1926–1929, kiad. Cséve Anna et al. (Budapest: Noran Könyvesház Kft., 2012), 604–606, 649–650, 735–736.
Schöpflin Aladár
Schöpflin Aladár
(1872–1950) kritikus, író, irodalomtörténész, műfordító, a Kisfaludy Társaság[PIM] és az MTA[PIM] tagja. 1898-tól a Vasárnapi Ujság[PIM], 1908-tól a Nyugat[PIM] munkatársa, 1909-től a Franklin Társulat[PIM] titkára volt.
Babits Mihály
Babits Mihály
halála után a Baumgarten Alapítvány[PIM] kurátora, illetve a Magyar Csillag[PIM] társszerkesztője lett. Korának egyik legérzékenyebb kritikusa volt. Érdeklődése a konzervatív irodalom szerzőire is kiterjedt, de középpontjában elsősorban a Nyugat alkotói álltak. Esszéi, tanulmányai, valamint 1937-ben megjelent A magyar irodalom története a XX. században c. munkája a századelő modern irodalmába engednek betekintést.
Móricz Zsigmonddal
Móricz Zsigmond
még a század első éveiben, a Vasárnapi Ujság munkatársaként ismerkedett meg, munkásságát a Hét kracjár c. kötet megjelenésétől kezdve folyamatosan követte. Forrás: Móricz Zsigmond, Naplók: 1926–1929, kiad. Cséve Anna et al. (Budapest: Noran Könyvesház Kft., 2012), 402.; Móricz Zsigmond, Levelei, szerk., jegyz. F. Csanak Dóra, 2 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1:341.; Móricz Miklós, Móricz Zsigmond érkezése (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1966), 31–33.; Fülöp László, Schöpflin Aladár pályaképe, Studia litteraria (Debrecen: KLTE Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézet, 1993).; Faragó Éva, "Schöpflin Aladár", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 3:1784–1785.
Csathó Kálmán
Csathó Kálmán
(1881–1964) író, rendező, az MTA[PIM] levelező tagja, korának egyik népszerű elbeszélője. Jogi tanulmányokat végzett, majd színházi tanulmányutakon járt
Berlinben
Berlin
és
Párizsban
Párizs
. 1906-tól a közoktatásügyi minisztérium segédfogalmazója. 1909-től a Nemzeti Színház[PIM] rendezője, majd 1919–1925-ig, valamint 1931–1935-ig főrendezője volt. 1940–1941-ig a Magyar Színház[PIM] és az Andrássy úti Színház[PIM] igazgatója lett.
Móricz Zsigmonddal
Móricz Zsigmond
osztálytársak voltak a Debreceni Kollégiumban[PIM]. 1908-ban újra találkoztak, és Csathó rendezői pályafutása során többször színre vitte Móricz darabjait, köztük a hatalmas sikert aratott Sári bírót 1909-ben. Egymás munkásságát kölcsönösen megbecsülték. Móricz 1933. március 7-én délben írt naplófeljegyzésében mint a Nyugat[PIM] köre által méltatlanul lenézett szerzőről ír: "[e]ngem már többször meglepett, hogy az életet mily pontosan ismeri, azt az életet, amelyben ő él, a vidéki udvarházak, a dsentry életét. Nem is szépíti, nem hízeleg, inkább viccel. […] Nagyszerűen tud elmondani életképeket." Móricz a Légy jó mindhalálig c. regényben róla mintázta Orczy alakját. Forrás: Móricz Zsigmond, Levelei, szerk., jegyz. F. Csanak Dóra, 2 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1:335.; Móricz Miklós, Móricz Zsigmond érkezése (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1966), 41–45.; Gajdó Tamás, "Csathó Kálmán", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 1:351–352.; Móricz Zsigmond, Naplók: 1930–1934., kiad. Cséve Anna et al. (Budapest: Noran Könyvesház Kft., 2016), 212.
Salamon Ödön
Salamon Ödön
(1864–1903) író, újságíró. 1888 és 1891 között a Vasárnapi Ujság[PIM] és az Egyetértés[PIM]
párizsi
Párizs
levelezője, majd nagyobb utazásait követően az Operaház titkára
Budapesten
Budapest
. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 3:671.
Pór Antal
Pór Antal
(1834–1911) történész, egyházi író, az MTA[PIM] tagja. A Magyarország vármegyéi és városai Esztergom vármegyéről szóló kötetének munkatársa. Ő bízta meg
Móricz Zsigmondot
Móricz Zsigmond
a kötet –
Vaszary Kolos
Vaszary Kolos Ferenc
nevén megjelent – előszavának a megírásával. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:434.; Móricz Miklós, Móricz Zsigmond érkezése (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1966), 107–108.; Móricz Virág, Apám regénye, Osiris Monográfiák (Budapest: Osiris Kiadó, 2002), 87.
Knezovits Adolf
Knezovits Adolf
(?–1922) ügyvéd. A Pannónia Magyar Irodalmi Intézet
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
elleni perében az írót képviselte. Forrás: Budapesti Közlöny, 1922. dec. 3., 2.; Igazságügyi Közlöny 31 (1922): 658.
Gellért Oszkár, id.
Gellért Oszkár, id.
(1882–1967) költő, újságíró. 1902 és 1904 között a Magyar Géniusz szerkesztője, 1904-től a Pesti Hírlap[PIM] munkatársa volt. Az 1908-ban indult Nyugatnak[PIM] előbb munkatársa, majd főmunkatársa, 1922-től a lap megszűnéséig egyik szerkesztője volt (1939-ben, a második zsidótörvény életbe lépése miatt, a neve lekerült a folyóirat címlapjáról). 1929–1933-ig
Babits Mihállyal
Babits Mihály
és
Móricz Zsigmonddal
Móricz Zsigmond
közösen szerkesztették az orgánumot.
Móricz
Móricz Zsigmond
, mint költőt, nagyra becsülte, barátságuk azonban 1933-tól,
Móricznak
Móricz Zsigmond
a Nyugattal való szakításával, megromlott. Forrás: Móricz Zsigmond, Levelei, szerk., jegyz. F. Csanak Dóra, 2 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1:355.; Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 3:238–240.; Móricz Zsigmond, Naplók: 1930–1934., kiad. Cséve Anna et al. (Budapest: Noran Könyvesház Kft., 2016), 140–149, 203–211, 841–842.
Virter Ferenc
Virter Ferenc
(1875–1924) író, újságíró. A Századok Legendái (1913-?) című havonta megjelenő revű szerkesztője. 1906-tól a Magyarország Vármegyéi és Városai sorozat szerkesztője, 1907-től igazgatója az Országos Monografia Társaságnak[PIM], amelynek
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
is munkatársa volt. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:1006.; Csikay Valéria, "Virter Ferenc", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 3:2261.
Oláh Gábor
Oláh Gábor
(1881–1942) író, költő. 1900–1904 között a
budapesti
Budapest
egyetemen tanult latin-magyar szakon, ahol
Négyesy László
Négyesy László
szemináriumain megismerkedett a majdani Nyugat[PIM] első nemzedékének íróival. Később mégsem csatlakozott a folyóirat köréhez.
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
– akivel 1909 nyarán életre szóló barátságot kötött – nagyra becsülte költészetét, Vargha Kálmán szerint túlértékelte életműve jelentőségét. Forrás: Vargha Kálmán, Móricz Zsigmond és az irodalom, Irodalomtörténeti könyvtár 8 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1962), 292–293, 309–313.; Móricz Zsigmond, Levelei, szerk., jegyz. F. Csanak Dóra, 2 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1:357.; Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:314.; Fráter Zoltán, "Oláh Gábor", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 2:1506.
Haraszthy Lajos
Haraszthy Lajos
(1881–1959) költő, író, drámaíró, újságíró. Az Országos Monografia Társaság[PIM] szerkesztőjeként ismerkedhetett meg
Móricz Zsigmonddal
Móricz Zsigmond
. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:675.; M. Pásztor József, "Haraszthy Lajos", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 2:762.
Fiók Károly
Fiók Károly
(1857–1915) műfordító, orientalista, 1907 és 1914 között a Debreceni Református Kollégium[PIM] Bölcsészeti Akadémiájának tanára. Forrás: Szász Károly, "Emlékezés Fiók Károlyra", Budapesti Szemle, 170. köt., 485. sz. (1917): 202–217.; Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:513.; Barcza József, szerk., A Debreceni Református Kollégium története (Budapest: Magyarországi Református Egyház Sajtóosztálya, 1988), 245.
Révész János
Révész János
(1863–1933) a Nagybánya és Vidéke[PIM] c. társadalmi hetilap felelős szerkesztője és tulajdonosa volt. Forrás: Móricz Zsigmond, Levelei, szerk., jegyz. F. Csanak Dóra, 2 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1:341.
Ambrus Zoltán
Ambrus Zoltán
(1861–1932) író, műfordító, kritikus. A Hét[PIM] egyik alapító tagja, később a Nyugat[PIM] munkatársa volt. 1903-ban
Voinovich Gézával
Voinovich Géza
megindította a Klasszikus Regénytár c. sorozatot.
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond

Holics Jankához
Holics Janka
írt 1925. január 5-ei levele szerint 1905-ben kezdte el becsülni Ambrus Zoltán művészetét. Az először
Fallenbüchl Zoltán
Fallenbüchl Zoltán
által közölt források arról tanúskodnak, hogy bár nem volt köztük szoros barátság, Ambrus is méltányolta Móricz munkásságát: keltezetlen (
Fallenbüchl
Fallenbüchl Zoltán
kiadásában 1911. szeptember 22–23. körülre datált) levelével a Fortunatus c. darab Nemzeti Színházban[PIM] való előadatásáért járt közben
Tóth Imrénél
Tóth Imre
. Forrás: Fallenbüchl Zoltán, "Móricz Zsigmond Ambrus Zoltánhoz írt levelei", Irodalomtörténeti Közlemények 59 (1955): 474–476.; Ambrus Zoltán, "Tóth Imréhez", [1911. szeptember 22–23.], in Ambrus Zoltán, Levelezése, szerk., jegyz. Fallenbüchl Zoltán, (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 201.; Móricz Zsigmond, "Holics Jankának", [19]25. jan. 25., in Móricz Zsigmond, Levelei, szerk., jegyz. F. Csanak Dóra, 2 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1:168–174.; Móricz Zsigmond, Levelei, szerk., jegyz. F. Csanak Dóra, 2 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1:340.; Lőrinczy Huba, "Ambrus Zoltán", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 1:35–37. Móricz Zsigmond, Levelei, szerk., jegyz. F. Csanak Dóra, 2 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1:340.
Lambert, Charles de
Lambert, Charles de
(1865–1944) francia repülőgép-pilóta.
Blériot, Louis
Blériot, Louis
(1872–1936) francia mérnök, repülőgép-tervező és pilóta.
Latham, Hubert
Latham, Hubert
(1883–1912) francia mérnök, repülőgép-tervező és pilóta.
Gabányi Árpád
Gabányi Árpád
(1855–1915) színész, író. A Nemzeti Színház[PIM] jellemszínésze, 1909-től örökös tagja.
Móricz Zsigmonddal
Móricz Zsigmond
Sárarany című darabjában a Varjú szerepét alakította. 1910-ben az Aranyos öregek Nemzeti Színháznak[PIM] szánt kéziratában, melyet Móricz elégetett, főszerepet szánt. 1912-ben a Ferenc József-rend lovagkeresztje kitüntetésben részesült. Forrás: Ry [Szomory Emil] "Egy tűzbevetett színdarab. Aranyos öregek", Az Ujság, 1910. december 24., 13.; Kenyeres Ágnes, főszerk., Pesti Hírlap, 1912. augusztus 4., 8.; Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:84.
Pethes Imre
Pethes Imre
(1864–1924) színész, rendező. Forrás: Székely György, szerk, Magyar Színházművészeti Lexikon (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), hozzáférés: 2021.10.21.
Moly Tamás
Moly Tamás
(1875–1957) író, műfordító, színházigazgató. Párizsban és Berlinben élt, a Friss Ujság[PIM], a Tolnai Világlapja[PIM], a Pester Lloyd[PIM] és a Nyugat[PIM] munkatársa volt. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:238.; Székely György, főszerk., Magyar Színházművészeti Lexikon (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 523.
Kiss József
Kiss József
(1843–1921) költő, lapszerkesztő, a 19. század második felének egyik legjelentősebb magyar lírikusa. Első sikereit
Arany János
Arany János
hatását mutató balladáival szerezte. 1870-től 1873-ig a Képes Világot[PIM] szerkesztette, 1890-ben megindította A Hét[PIM] c. folyóiratot, mely sokáig a modern magyar irodalom vezető orgánuma volt, és a későbbi Nyugat[PIM] fiatal írói számára biztosított lehetőséget a megszólalásra és a kísérletezésre. 1910-ben szembefordult a Nyugat szellemiségével, ezt követően tekintélye és A Hét népszerűsége is folyamatosan csökkent.
Móricz Zsigmonddal
Móricz Zsigmond
való kapcsolatáról keveset tudunk.
Móricz Miklós
Móricz Miklós
szerint nem jöttek ki jól egymással. Forrás: Móricz Miklós, Móricz Zsigmond indulása (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1959), 460.; Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:928.; Imre László, "Kiss József", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 2:1052–1053.
Kardos Albert
Kardos Albert
(1861–1945) irodalomtörténész,
debreceni
Debrecen
tanár és igazgató, a Csokonai Kör[PIM] titkára. Forrás: Móricz Zsigmond, Levelei, szerk., jegyz. F. Csanak Dóra, 2 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1:343.; Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:859.
Móricz Virág
Móricz Virág
(1909–1995) író, művészettörténész,
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
és
Holics Janka
Holics Janka
harmadik gyermeke. Tanulmányait
Bécsben
Bécs
és
Berlinben
Berlin
végezte, 1932-ben
Budapesten
Budapest
doktorált művészettörténetből és esztétikából. 1931–1932-ig a Nyugat[PIM] titkára volt, majd segédfilmrendező lett, és műfordítóként is működött. 1937-ben férjhez ment
Koch Richárd
Kolos Richárd
mérnökhöz. Regényei, elbeszélései az '50-es évektől jelentek meg.
Móricz
Móricz Zsigmond
halála után az író hagyatékát gondozta. 1953-as Apám regénye c. műve a hagyatékban található dokumentumokon alapul, gyakran szó szerint idézve a források szövegét. Később több kötetnyi anyagot közölt
Móricz
Móricz Zsigmond
1929 és 1933 közötti, valamint 1933–1942-ig keletkezett naplóiból, feljegyzéseiből, leveleiből (Móricz Zsigmond szerkesztő úr, 1967; Tíz év, 1981), kommentárokkal kísérve a szövegeket. Fontos adalékokkal szolgál még a Móricz-kutatás számára utolsó műve, a
Holics Janka
Holics Janka
életét feldolgozó Anyám regénye is. Forrás: Móricz Virág és Koch Richárd mérnök [házassági értesítője], 1937, Kisnyomtatvány, PIM Kisnyomtatványtár, Any.547, hozzáférés: 2019.01.17, .; Sajó Ivett, "Móricz Virág", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 2:1412–1413.; Móricz Zsigmond, Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője, vál., utószó Tasi József, kiad., jegyz. Sz. Fehér Judit, G. Merva Mária és Tasi József, 2 köt. (Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum, 1988–1999), 2:428.
Zsoldos Benő, ifj.
Zsoldos Benő, ifj.
(1875–1943) ítélőtáblai bíró, újságíró, műfordító. Pályáját
Sátoraljaújhelyen
Sátoraljaújhely
kezdte, majd
Zomborban
Zombor
,
Székelyudvarhelyen
Székelyudvarhely
,
Szegeden
Szeged
is dolgozott. 1892-től szakcikkeket, tanulmányokat, szépirodalmi fordításokat közölt, többek között a Jogtudományi Közlönyben, az Urániában[PIM], az Új Időkben[PIM], a Vasárnapi Ujságban[PIM]. Angol műfordításai a fővárosi kritikai szakfolyóiratokban és önálló kötetekben jelentek meg. A Bács-Bodrog vármegye törvénykezési viszonyai c. tanulmányát 1909-ben a Magyarország vármegyéi és városai sorozathoz készítette.
Móricz Zsigmonddal
Móricz Zsigmond
való kapcsolata feltehetően az Országos Monográfia Társaságban kezdődhetett, ahol mindketten dolgoztak. Ismerhették egymást a sárospataki gimnáziumból is, ahol édesapja,
Zsoldos Benő, id.
Zsoldos Benő, id.
Móricz klasszika-filológia tanára volt. Forrás: Pataj Sándor et al., "Irodalom, tudomány, müvészet", in: Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája: a Magyar Korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája, szerk. Borovszky Samu, 21 köt. (Budapest: Apolló Rt.–Országos Monográfia Társaság, 1896–1910), 2/2:476–558, 555.; Móricz Zsigmond, "Három szekunda", Pesti Napló, 1939. júl. 16., 7.; Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 58–61.; Kováts Dániel, Móricz Zsigmond és Sárospatak (Miskolc: Felsőmagyarország Kiadó, 1994), 61–64.
Andor József
Andor József
(1871–1918) író, szerkesztő, pedagógus. Rövid ideig cisztercita szerzetes volt, majd tanári oklevelet szerzett, és 1912-től a közoktatásügyi minisztériumban dolgozott. 1909 és 1910, valamint 1914 és 1918 között az Élet[PIM] c. lapot szerkesztette. Egyike volt azoknak, akik korán felismerték
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
írói tehetségét. Andor 1909 nyarán kérte fel Móriczot regény írására az akkor induló szépirodalmi és kritikai hetilap számára. A Harmatos rózsa végül 23 részben jelent meg az Élet hasábjain 1910. január 2-tól június 5-éig. Andor József figyelemmel kísérte Móricz írói pályájának alakulását, cikket írt a Hét krajcár ( Szén [Andor József], "Móricz Zsigmond elbeszélései", Élet, 1909. okt. 17., 527.), illetve az 1917-e kiadású A tűznek nem szabad kialudni c. novelláskötetekről is ( Andor József, "Móricz Zsigmond: A tűznek nem szabad kialudni", Élet, 1917. jan. 28., 99.). Forrás: Móricz Zsigmond naptára 1909-ből, analekta, PIM Kézirattár, M. 100/3957/3.; Móricz Zsigmond, 1936. január 23. 17.10, gépirat, magántulajdonban.; Vargha Kálmán, szerk., Kortársak Móricz Zsigmondról 1.: Tanulmányok és kritikák (1900–1919), Új magyar múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 2 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1958), 37–38, 313–315, 466–467, 477.; Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:30.; Bódi Zoltán, "Andor József", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 1:38.
Zilahi Kiss Béla
Zilahi Kiss Béla
(1857–1911) irodalomtörténész, újságíró, Junius álnéven megjelent tárcái révén vált ismertté. A Budapesti Hírlapnak 1881-től munkatársa volt. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:1077.; Dobos István, "Zilahi Kiss Béla", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 3:2311.
Rácz Lajos
Rácz Lajos
(1881–1930) közgazdász, a Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara segédtitkára, később a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara igazgatója. Forrás: Magyarország, 1930. aug. 26., 5.
Mártonffy Márton
Mártonffy Márton
(1848–1917) főreáliskolai tanár, majd iparoktátasi főigazgató, pedagógiai szakíró. 1894-ben indította meg az Iparosok olvasótára c. sorozatot, melyben
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
Munkácsy Mihály c. könyve megjelent, emellett a Magyar iparoktatás c. folyóiratot is szerkesztette. Forrás: Gulyás Pál, Magyar írók élete és munkái, 19 köt., kiad. Viczián János, (Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete 1939–1944, Argumentum Kiadó, 1990–2002), 18:602.
Brüll Rózsika
Brüll Rózsika
(1886–1962) tanár, könyvtáros
Móricz Dezső
Móricz Dezső
első felesége. Forrás: Móricz Zsigmond, Naplók: 1930–1934., kiad. Cséve Anna et al. (Budapest: Noran Könyvesház Kft., 2016), 366.; "United States Census, 1930," database with images, FamilySearch (https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:S5YR-T2M : accessed 24 September 2021), Rose Moriez, Jacksonville, Duval, Florida, United States; citing enumeration district (ED) ED 22, sheet 5A, line 22, family 105, NARA microfilm publication T626 (Washington D.C.: National Archives and Records Administration, 2002), roll 313; FHL microfilm 2,340,048. Hozzáférés: 2021.09.24.; "Florida Death Index, 1877-1998," database, FamilySearch (https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:VV3C-H7D : 25 December 2014), Rose Elizabeth Moricz, Oct 1962; from "Florida Death Index, 1877-1998," index, Ancestry (www.ancestry.com : 2004); citing vol. 2396, certificate number 41661, Florida Department of Health, Office of Vital Records, Jacksonville. Hozzáférés: 2021.09.24.
Lengyel László
Lengyel László
(1883–1935) újságíró, író. Előbb
Temesváron
Temesvár
a Délmagyarországi Közlöny[PIM] szerkesztője, majd 1910-ben Magyar Dél[PIM] címmel szépirodalmi folyóiratot indított. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:61.
Tóth Alajosné
Tóth Alajosné
(?–?)
sátoraljaújhelyi
Sátoraljaújhely
ügyvéd felesége. Forrás: "Jegyzőkönyv", Színházi Élet, 21. sz., (1937): 185.
Móricz Zsigmonddal
Móricz Zsigmond
való ismeretségéről nincsen további adat.
Khuen-Héderváry Károly
Khuen-Héderváry Károly
(1888–1960) nagybirtokos gróf, politikus. 1916-ban a főrendiház tagja, 1922-től a Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara elnöke. A magyarországi cserkészmozgalom egyik vezetője, 1922-ben főcserkész. Az I. világháború után a felsőháznak az örökösjogú főrendi családok választása folytán tagja. 1940-ben az Országos Mezőgazdasági Kamara elnökévé választották. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:914.
Hieronymi Károly
Hieronymi Károly
(1836–1911) mérnök, politikus. Pályafutása a Közmuka- és Közlekedésügy Minisztériumban kezdődött, számos gazdasági, építészeti, folyószabályozási reform fűződik nevéhez. Belügyminiszter (1892–1895), majd kereskedelemügyi miniszter (1903–1905). Ezt a pozíciót másodszor is betölti 1903. november 3. és 1905. június 18. között. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:722.
Heinrich Gusztáv
Heinrich Gusztáv
(1845–1922) irodalomtörténész, germanista, az összehasonlító filológia egyik magyarországi meghonosítója, 1905–1920 közt a Magyar Tudományos Akadémia[PIM] főtitkára. Forrás: Gajdó Tamás, "Bíró Lajos", in Új Magyar Irodalmi Lexikon, főszerk. (I–III:) Péter László, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 2:785.
Mihályfi Károly
Mihályfi Károly
(1856–1936) drámai színész, a régi Nemzeti Színház[PIM] romantikus szavalóiskolájának képviselője. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:206.
Mészáros Lajos
Mészáros Lajos
(1857–1926) 1896-tól a Nemzeti Színház[PIM] színésze. Mint színészegyesületi tanácsos huszonöt éven át fáradozott a közügy érdekében. Forrás: Székely György, szerk, Magyar Színházművészeti Lexikon (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), hozzáférés: 2021.10.21.
Prém József
Prém József
(1850–1910) író, publicista, művészettörténész, lapszerkesztő, pedagógus. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:441.
Gonda József
Gonda József
(1877–1913) író, újságíró. 1902-től haláláig városi tanácsnok
Hódmezővásárhelyen
Hódmezővásárhely
. 1904-ben és 1905-ben a Vásárhelyi Ellenzék[PIM] c. napilap, 1910–1912 között a
hódmezővásárhelyi
Hódmezővásárhely
Jövendő c. haladó szellemű irodalmi lap szerkesztője.
Splényi Ödön
Splényi Ödön
(1842–1909)
Blaha Lujza
Blaha Lujza
férje. Forrás: "Napi hírek", Pesti Napló, 1909. jan. 5., 12.
Polonyi Géza
Polonyi Géza
(1848–1920) Polónyi Géza, politikus. Jogot tanult, 1881-től majdnem állandóan országgyűlési képviselő és a függetlenségi párt egyik vezére, a képviselőházban is vezérszónoka lett. Forrás: Bölöny József, Magyarország kormányai, (Budapest: Akadémiai Kiadó, 2004), 549.; Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:430.
Komáromi Julianna
Komáromi Julianna
(1850–1926)
Pallagi Erzsébet
Pallagi Erzsébet
nagybátyjának,
Nyilas Istvánnak
Nyilas István
a felesége.
Nyilas Gusztáv
Nyilas Gusztáv
és
Kálmán
Nyilas Kálmán
édesanyja. 1880-tól Kis Gyula felesége.
Peller György
Peller György
(?–?)
pilisvörösvári
Pilisvörösvár
születésű kocsmáros. Forrás: Borászati Lapok 69, 43. sz., (1937): 352.
Román Vilmos
Román Vilmos
(1873–?) kereskedő,
Elek Janka
Elek Janka
férje. Gyermekeik:
Román György
Román György
,
Román Ágnes
Román Ágnes
. Forrás: Magyarország, 1938. febr. 4., 5.
Román György
Román György
(1903–1981) író, festőművész. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:761.
Konta Dezső
Konta Dezső
(?–?)
barsendrédi
Barsendréd
lakos.
Holics Janka
Holics Janka
barátnőjének,
Konta Gizellának
Konta Gizella
az édesapja. Forrás: Központi Értesítő, 4. sz. (1912): 44. Később
zselizi
Zseliz
lelkész. Forrás: "Kimutatás államsegélyekről", Dunántúli Protestáns Lap 54, (1943): 204.
Beck Ö. Fülöp
Beck Ö. Fülöp
(1873–1945) Beck Ötvös Fülöp, szobrász. A századelő művészeti közéletére jellemzően barátság fűzte a Nyugat[PIM] első nemzedékének íróihoz, így
Móricz Zsigmondhoz
Móricz Zsigmond
is, akit több alkalommal is megmintázott, feleségéről,
Holics Jankáról
Holics Janka
is fejszobrot készített. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:154.
Bárdos Laura
Bárdos Laura
(1885–1966) Beck Ö. Fülöpné. Forrás: "Halálozás", Népszabadság, 1995. máj. 2., 24.
Kelecsényi Rafael
Kelecsényi Rafael
(1825–1916) országgyűlési képviselő, 1848-as nemzetőr kapitány.
Pétery Lajos
Pétery Lajos
(1820?–1911)
nagysallói
Nagysalló
birtokos, a híres nagysallói csata idejében községi biró, később nemzetőrtiszt. Forrás: Pesti Hírlap, 1904. aug. 19., 9.; Magyarország, 1904. aug. 18., 11.
Kostyek József
Kostyek József
(?–?)
lévai
Léva
iparos. Forrás: "Beszterczebánya! kereskedelmi és iparkamara", Nagy Magyar Compass 38, 2. rész, (1910/11): 31.
Birtha József
Birtha József
(1877–1942) református lelkész. Forrás: "A barsi ev. ref. egyházmegye közgyűlése.", Dunántúli Protestáns Lap 16, (1905): 472.
Dombay Vilmos
Dombay Vilmos
(?–1923) volt alispán, földbirtokos. 1903-tól árvaszéki elnök. Forrás: Beregszászy István, Szinnyey Gerzson és Perényi József, "A közigazgatás államosítása", in: Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája: a Magyar Korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája, szerk. Borovszky Samu, 21 köt. (Budapest: Apolló Rt.–Országos Monográfia Társaság, 1896–1910), 21:469.
Balogh János
Balogh János
(1851–1921) szolgabíró.
Benkovich Guidó
Benkovich Guidó
(?–?) Léva járás szolgabírája. Forrás: Magyarország tiszti cím- és névtára 18 (1910), 89.
Császár Mihály
Császár Mihály
(1879–1926) főreáliskolai tanár, író, zeneszerző. 1906 óta a
pozsonyi
Pozsony
főreáliskolánál működött. Forrás: Veszprém megyei életrajzi lexikon, Varga Béla főszerk., (Veszprém: Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998), 569.
Ombodi Gusztáv
Ombodi Gusztáv
(1890 k.–?) szabó,
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond

nagyváradi
Nagyvárad
unokaöccse. Forrás: Móricz Zsigmond, Naplók: 1930–1934., kiad. Cséve Anna et al. (Budapest: Noran Könyvesház Kft., 2016), 100, 261–262, 525, 600.
Ombodi Lajos
Ombodi Lajos
(?–?)
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
unokatestvérének,
Papp Máriának
Papp Mária
a férje,
Ombodi Gusztáv
Ombodi Gusztáv
apja.
Papp András
Papp András
(?–?)
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
unokatestvére.
Papp Mária
Papp Mária
testvére.
Papp Mária
Papp Mária
(1868 u.–?)
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
unokatestvére,
Móricz Bálint
Móricz Bálint
testvérének,
Mórucz Borbálának
Mórucz Borbála
a lánya. Forrás: Móricz Miklós, Móricz Zsigmond indulása (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1959), 17–18.
Kabos Ede
Kabos Ede
(1864–1923) író, újságíró, szerkesztő. Pályája
Szatmárból
Szatmárnémeti
indult, majd a Szegedi Napló munkatársa lett, már akkor kis irodalmi életet teremtett maga körül, mint később
Budapesten
Budapest
is, amikor több napilap munkatársaként dolgozott. Ibsennel levelezett.
Ady Endre
Ady Endre
barátja volt, őt is, mint
Kosztolányi Dezsőt
Kosztolányi Dezső
,
Csáth Gézát
Csáth Géza
,
Biró Lajost
Biró Lajos
, Szép Ernőt, segítette publikációs fórumhoz jutni a Budapesti Napló[PIM] szerkesztőjeként. Ady mindennapos látogatója volt otthonának, mint más írók és Czigány Dezső festőművész is. 1913-től Az Érdekes Újság[PIM] szerkesztője volt. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:832.; "Apró történetek. Tegnapról a mának", Szeged, 1923. november 11., 5.; "Elfelejtett írók, elfelejtett írások. Kabos Ede", Uj Idők, 1930. aug. 3. 178.; Nagy Csaba, szerk., Párizstól Pocsolyavárosig. Bölöni György és Itóka levélnaplója, 1906–1912, (Budapest, PIM, 2005), 22.
Molnár Ferenc
Molnár Ferenc
(1878–1952) író, színműíró, a Petőfi Társaság[PIM] és a Kisfaludy Társaság[PIM] tagja, a Magyar Színpadi Szerzők Egyesületének[PIM] díszelnöke, a francia becsületrend lovagja. Részt vett a Pesti Hírlap[PIM], a Budapesti Napló[PIM], az Új Idők[PIM], A Hét[PIM], valamint a Pesti Napló[PIM] szerkesztésében. Forrás: Schöpflin Aladár, szerk., Magyar Színművészeti Lexikon, 4 köt. (Budapest: Országos Szinészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929–1931), 3:272–275.
Lehár Ferenc
Lehár Ferenc
(1870–1948) zeneszerző. Forrás: Székely György, szerk, Magyar Színházművészeti Lexikon (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), hozzáférés: 2021.10.21.
Jacobi Viktor
Jacobi Viktor
(1883–1921) a 20. sz. elejének egyik legnépszerűbb magyar operettszerzője. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:789.
Caillavet, Gaston Arman de
Caillavet, Gaston Arman de
(1869–1915) francia vígjátékíró. Forrás: Róna Éva, "Guthrie, Thomas Anstey", in: Világirodalmi lexikon, főszerk. (I–XI:) Király István, (XII–XIX:) Szerdahelyi István, felelős szerk. (I–XI:) Szerdahelyi István, (XIII–XIX:) Juhász Ildikó, 19 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1970–1996), 1:1233.
Flers, Robert de
Flers, Robert de
(1872–1927) francia író,
Caillevet-vel
Caillavet, Gaston Arman de
közösen írt vígjátékai, különösen a világháború előtt, világszerte népszerűek voltak. Forrás: Uj Idők Lexikona (Budapest: Singer és Wolfner, 1936–1942), 9–10:2477.
Lothar, Rudolf
Lothar, Rudolf
(1865–1943) magyar származású
berlini
Berlin
író. Forrás: Gulyás Pál, Magyar írók élete és munkái, 19 köt., kiad. Viczián János, (Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete 1939–1944, Argumentum Kiadó, 1990–2002), 17:1161–1162.; A Petőfi Irodalmi Múzeum Névtere, hozzáférés: 2021.10.21.
Maurey, Max
Maurey, Max
(1866–1947) színházi rendező
Párizsban
Párizs
. Forrás: "Irodalom és művészet", Budapesti Hírlap, 1909. szept. 10., 12.
Courteline, Georges
Courteline, Georges
(1858–1929) francia humorista. Forrás: Róna Éva, "Guthrie, Thomas Anstey", in: Világirodalmi lexikon, főszerk. (I–XI:) Király István, (XII–XIX:) Szerdahelyi István, felelős szerk. (I–XI:) Szerdahelyi István, (XIII–XIX:) Juhász Ildikó, 19 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1970–1996), 2:373–374.
Strauss, Oscar
Strauss, Oscar
(1870–1954) osztrák zeneszerző. Forrás: A Pesti Hirlap Lexikona A-Z, (Budapest, 1937), 974.
Fall, Leo
Fall, Leo
(1873–1925) osztrák operettkomponista. Forrás: Berényi Zsuzsanna Ágnes, Budapest és a szabadkőművesség, (Budapest: Szerző, 2005), 314.; A Petőfi Irodalmi Múzeum Névtere, hozzáférés: 2021.10.21.
Roosevelt, Theodore
Roosevelt, Theodore
(1858–1919) amerikai államférfi. Forrás: Uj Idők Lexikona (Budapest: Singer és Wolfner, 1936–1942), 21–22:5326.
Fába Simon
Fába Simon
(1843–1935)
barsendrédi
Barsendréd
plébános. Forrás: Magyarország tiszti cím- és névtára 32 (1913), 450.
Farkas Anna
Farkas Anna
(1859–1962) Kozmutza Viktorné, tanár.
Révész Ferenc
Révész Ferenc
(1875–?) az Országos Színész Egyesület Irodalmi és Színészeti Ügynökségének[PIM] igazgatója; színműíró, fordító. Forrás: Schöpflin Aladár, szerk., Magyar Színművészeti Lexikon, 4 köt. (Budapest: Országos Szinészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929–1931), 4:45.
Kájel István
Kájel István
(1879–?)
őszödi
Balatonöszöd
, majd 1914-től
felsőiregi
Felsőireg
lelkész. Forrás: "Egyház. Lelkészbeiktatás", Protestáns Egyházi és Iskolai Lapok 57 (1914): 252.
Szabadhegyi Aladár
Szabadhegyi Aladár
(?–?) színigazgató. Forrás: Schöpflin Aladár, szerk., Magyar Színművészeti Lexikon, 4 köt. (Budapest: Országos Szinészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929–1931), 4: 69, 70, 101, 8.
Lászlófi Vencel Bódog
Lászlófi Vencel Bódog
(1865–1925) színigazgató. Forrás: Székely György, szerk, Magyar Színházművészeti Lexikon (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), hozzáférés: 2021.10.21.
Rajcsányi István
Rajcsányi István
(1863–1929) epizódszínész. Forrás: Székely György, szerk, Magyar Színházművészeti Lexikon (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), hozzáférés: 2021.10.21.
Bodnár György
Bodnár György
(?–1913) 1912-ben az Államvasutaknál dolgozott. 1913-ban menyasszonyával együtt öngyilkosságot követett el. Forrás: "Vasutasok kinevezése és előléptetése", Pesti Napló, 1912. okt. 27., 17.; "A debreceni dráma", Budapesti Hírlap, 1913. szept. 27., 10.
Meller Simon
Meller Simon
(1875–1949) művészettörténész. Külföldi tanulmányútjairól visszatérve 1901–1924 között az Országos Képtár és az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum[PIM] munkatársa volt, s e minőségben különösen a grafikai és szoborgyűjtemény fejlesztése terén szerzett érdemeket. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:187.
Móricz Gyöngyi
Móricz Gyöngyi
(1911–1979) könyvkötő,
Simon Andor
Simon Andor
költő felesége.
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
második lánya. 1911. február 8-án született. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:639.
Elek Janka
Elek Janka
(1876 e.–1938) Román Vilmosné,
Móricz Gyöngyi
Móricz Gyöngyi
keresztanyja,
Elek Artúr
Elek Artúr
nővére. Férje
Román Vilmos
Román Vilmos
. Forrás:
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond

Hrencsik Mártonnak
Hrencsik Márton, ifj.
írott, 1912. március 1-i levele.; Pesti Napló, 1938. február 4., 4.
Polgár Géza
Polgár Géza
(1874–1954) újságíró, rádiórovat-szerkesztő, az Atheneum Részvénytársaság titkára. Forrás: Szinnyei József, Magyar írók élete és munkái, 14 köt. (Budapest: Hornyánszky Viktor császári és királyi udvari Könyvnyomda, 1891–1914), 10:1325.; Polgár Tibor, "A névtelen »Mit üzen...«: Jegyzetek a Tanulmányok a Rádió történetéből", JelKép 3, 2. sz. (1982): 137–138.
Ranschburg Viktor
Ranschburg Viktor
(1862–1930) könyvkiadó, 1903–1919 között az Athenaeum Irodalmi és Nyomdati Rt.[PIM] igazgatója, 1920–1930 között a Pantheon Irodalmi Intézet vezérigazgatója. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:481.
Wiesner Jakab Emil
Wiesner Jakab Emil
(1864–?) könyvkereskedő, szerkesztő, a magyar könyvkereskedők egyletének titkára, a Singer és Wolfner[PIM] hivatalvezetője. Forrás: Szinnyei József, Magyar írók élete és munkái, 14 köt. (Budapest: Hornyánszky Viktor császári és királyi udvari Könyvnyomda, 1891–1914), 14:1560.
Wolfner József
Wolfner József
(1856–1932) könyvkiadó, könyvkereskedő a Singer és Wolfner[PIM] kiadó alapítója, tulajdonosa. Forrás: Demeter Katalin, "Wolfner József", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 3:2293.
Papp Viktor
Papp Viktor
(1881–1954) zenekritikus, zenei író, a Földművelésügyi Minisztérium tisztviselője volt.
Ady Endre
Ady Endre
baráti köréhez tartozott,
Móricz
Móricz Zsigmond
rajta keresztül ismerte meg. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:359.; Móricz Virág, Apám regénye (Budapest: Osiris Kiadó, 2002), 111.
Árkosi-Ferenczi Kálmán
Árkosi-Ferenczi Kálmán
(1877?–1918?) költő, író, pénzügyminisztériumi tisztviselő. Forrás: Horváth Edit, "Árkosi-Ferenczi Kálmán", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 1:65.
Faragó Lajos
Faragó Lajos
(?–?) a Nyugat Könyvkiadó Részvénytársaság[PIM] kiadóhivatali igazgatója 1910 januárjától. Forrás: Buda Attila, A Nyugat Kiadó története (Budapest: Borda Antikvárium, 2000), 46.
Holics Elemér
Holics Elemér
(1887?–1938)
Holics Janka
Holics Janka
unokatestvére. Forrás: Holics Elemér gyászjelentése, OSZK kisnyomtatványtár, hozzáférés: 2021.05.26.
Dénes Szilárd
Dénes Szilárd
(1883–1960) tanügyi főtanácsos, tanügyi titkár, a Vallás- és Közoktatási Minisztérium[PIM] tisztviselője, nyelvész.
Kisújszálláson
Kisújszállás
végezte a gimnáziumot,
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
iskolatársa volt. Számos nyelvészeti és irodalomtörténeti, stilisztikai tanulmányt írt. 1911-ben tanulmánya jelent meg
Móriczról
Móricz Zsigmond
, majd ezt követően folyamatosan írt ismertetőket, tanulmányokat az író műveiről. Forrás: Pallagi Gyula, szerk., A kisujszállási államilag segélyezett ev. ref. főgymnásium értesitője az 1898–99. tanévről, (Kisujszállás: Szekeres József könyvnyomdája, 1899), 92, 94.; Dénes Szilárd, "Móricz Zsigmond stílusa", Magyar Nyelvőr 40, 1. sz. (1911): 254–259.; Dénes Szilárd, "Móricz Zsigmond kisújszállásai diákemlékei írói alkotásaiban", Irodalomtörténeti Közlemények 60 (1956): 447–457.
Szabó Aladár
Szabó Aladár
(1850–1944) református lelkész, író, lapszerkesztő. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:673.
Oszifcsin Irma
Oszifcsin Irma
(1882–1927)
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
sógorának,
Holics Jenőnek
Holics Jenő
a felesége. Forrás: Oszifcsin Irma születési anyakönyvi bejegyzése, Slovakia Church and Synagogue Books, 1592-1935, database with images, FamilySearch (https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:KZSR-16V : 19 July 2017), Irma Oszifcsin, 17 Sep 1882; citing p. , 52, Baptism, Spišská Nová Ves, Spišská Nová Ves, Slovakia, Odbor Archivnictva (The Archives of the Republic), Slovakia; FHL microfilm 1,739,843. Hozzáférés: 2021.04.01. ; Find a Grave, database and images (https://www.findagrave.com/memorial/226559963/irma-holics : accessed 05 October 2021), memorial page for Irma Oszifcsin Holics (8 Sep 1882–1927), Find a Grave Memorial ID 226559963, citing Mindszenti temető, Miskolc, Miskolci járás, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hungary ; Maintained by Metti (contributor 47422473). Hozzáférés: 2021.09.24.
Lustig Bernát
Lustig Bernát
(?–?) MÁV főmérnök, felügyelő. Forrás: Budapesti Czim- és Lakásjegyzék (Budapest: Franklin Társulat, 1928), 651.; A bánya 12, 10. sz. (1917): 2.
Fehér Károly
Fehér Károly
(1894–?) színész, 1901-től színiigazgató, társulatvezető számos településen, illetve a 2. erdélyi színi kerület vezetője 1910-től. Forrás: Székely György, szerk, Magyar Színházművészeti Lexikon (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 208.
Lengyel József
Lengyel József
(1883–1927) színész. Forrás: Schöpflin Aladár, szerk., Magyar Színművészeti Lexikon, 4 köt. (Budapest: Országos Szinészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929–1931), 3:116.
Kőnig Gyula
Kőnig Gyula
(1849–1913) matematikus, fizikus, egyetemi tanár, író, a Franklin Társulat[PIM] ügyvezető alelnöke. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:37.
Demjén Mária
Demjén Mária
(1857–1928) színésznő, 1898-től a Nemzeti Színházhoz[PIM] szerződött, ahol 1926-ig játszott. Forrás: Székely György, szerk, Magyar Színházművészeti Lexikon (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 158.
Márton Miksa
Márton Miksa
(1871–1936) ügyvéd, irodalmi- és színházi ügynök, újságíró, zenekritikus, a Magyar Színpadi Szerzők Egyesülete[PIM] cégvezetője. Forrás: Székely György, szerk, Magyar Színházművészeti Lexikon (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 494.
Újvári Cseh Franciska
Újvári Cseh Franciska
(1847–1920)
Györe Károly
Györe Károly
édesanyja. Forrás: Györe Zoltán, Magyarországi Györe-családok (Budapest: Intercity, 1993), hozzáférés: 2018.09.17, .
Olajos Pál
Olajos Pál
(1863 k.–1938 k.) református lelkész. Forrás: P. Szalay Emőke, Úrasztali és keresztelőedények a Tiszáninneni Református Egyházkerület Borsod-Gömöri Egyházmegye gyülekezeteiben I., Magyar Református Egyház Javainak Tára 25 (Bőcs: Borsod-Gömöri Református Egyházmegye, 2015), 76.; A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventje Budapesten, 1938. évi október hó 25. napján tartott ülésének jegyzőkönyve (Budapest: Bethlen Gábor Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, 1938), 538.
Urbányi Karolina
Urbányi Karolina
(?–?) a Pozsonyi Állami Tanítónőképző rendes tanára. Forrás: Wollmann Elma, szerk., A Pozsonyi M. Kir. Állami Tanítónőképző-intézet értesitője az 1907–908. iskolai évről (Pozsony: Wigand F. K. Könyvnyomdája, 1908), 20.
Schwarz Ármin
Schwarz Ármin
(1845–1922) újságíró, műfordító, a Pester Lloyd[PIM], illetve az Egyenlőség[PIM] munkatársa. Forrás: Szinnyei József, Magyar írók élete és munkái, 14 köt. (Budapest: Hornyánszky Viktor császári és királyi udvari Könyvnyomda, 1891–1914), 2:751.
Grimm Gusztáv
Grimm Gusztáv
(1848–1934) könyvkiadó, könyvkereskedő. Forrás: Wiesner Jakab, "Magyar könyvkereskedelem", Corvina 33, 7. sz. (1910): 44.
Izsóf Alajos
Izsóf Alajos
(1870–1945) író, tanár, lapszerkesztő. 1910-től 1913-ig az Élet[PIM] szerkesztője. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:788.
Szederkényi Anna
Szederkényi Anna
(1882–1948) Klein Karolin, író, költő, műfordító, újságíró. A
nagyváradi
Nagyvárad
tanítóképzőben tanult, majd rövid tanítónői működése után az újságírói pályára lépett. Előbb a Független Magyarország[PIM], majd a Friss Ujság[PIM] munkatársa, 1926-ban a Kis Ujság[PIM] szerkesztője volt. Első férje,
Haraszthy Lajos
Haraszthy Lajos
költő,
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
barátja és munkatársa volt az Országos Monografia Társaság[PIM] szerkesztőségében; valószínűleg rajta keresztül került először közel a Móricz-családhoz.
Holics Jankával
Holics Janka
jó barátságot ápolt,
Móricz Miklóssal
Móricz Miklós
a Független Magyarország szerkesztőségében ismerkedett meg. Forrás: Móricz Miklós, Móricz Zsigmond érkezése (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1966), 98.; Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:726.; Fioláné Komáromi Gabriella, "Szederkényi Anna", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 3:1923–1924.
Heinrich János
Heinrich János
(1887–1964) tanfelügyelő, tanügyi főtanácsos, illetve kereskedelmi akadémiai igazgató. Forrás: Gulyás Pál, Magyar írók élete és munkái, 19 köt., kiad. Viczián János, (Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete 1939–1944, Argumentum Kiadó, 1990–2002), 13:194–195.; Heinrich János gyászjelentése, OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtár, hozzáférés: 2018.09.17.
Kárpát Zoltán
Kárpát Zoltán
(1882–1969) dalszerző, főorvos. Népszínműveket, operetteket, illetve magyar nótákat írt. Forrás: Tikli Tivadar szerk., Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona, 2. köt., (Szeged: Bába Kiadó, 2004.), 134.
Klein, Stefan Isidor
Klein, Stefan Isidor
(1889–1960) osztrák-magyar műfordító. 1911. november 14-én vette fel a kapcsolatot
Móricz Zsigmonddal
Móricz Zsigmond
, ezt követően - ahogy levelezésükből kiderül - tucatnyi novelláját, drámáját, valamint Az isten háta mögött c. regényét is lefordította. Közvetítésével jelenhettek meg
Móricz
Móricz Zsigmond
művei
Stefan Grossmann
Stefan Grossmann
színpadán és Der Strom[PIM] c. folyóiratában.
Móricz
Móricz Zsigmond
mellett többek között
Babitsot
Babits Mihály
,
Kosztolányit
Kosztolányi Dezső
és
Déryt
Déry Tibor
is fordított.
Rózsahegyi Kálmán
Rózsahegyi Kálmán
(1873–1961) színész, pedagógus. 1910-ben a Nemzeti Színházhoz[PIM] szerződött, illetve kabarékban is játszott az 1910-es és 1920-as években. Magánszínházakban is fellépett az 1920-as és 1930-as években.
Móricz
Móricz Zsigmond
színdarabjai közül elsőként 1912-ben a Tökmag c. darabban, 1912. február 28-án a Zeneakadémián, az ún. Muskátli Színpadon szerepelt. Forrás: Székely György, szerk, Magyar Színházművészeti Lexikon (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 658.; Ry [Szomory Emil], "Muskátli-színpad", Az Ujság, 1912. febr. 25., 18–19.
Lorsy Ernő
Lorsy Ernő
(1889–1961) újságíró, fordító. Forrás: Kovács J. Béla, "Lorsy Ernő", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 2:1234.
Biró Lajos
Biró Lajos
(1880–1948) író, újságíró, államtitkár. 1900-tól 1904-ig a Szabadság[PIM] újságírója, 1904-től a Budapesti Napló[PIM], 1907-tól 1914-ig pedig Az Ujság[PIM] munkatársa. 1919-ben emigrált. Forrás: Gajdó Tamás, "Bíró Lajos", in Új Magyar Irodalmi Lexikon, főszerk. (I–III:) Péter László, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 1:234.
Kovácsy Kálmán
Kovácsy Kálmán
(1873–1933) református lelkész, költő. Forrás: A Petőfi Irodalmi Múzeum Névtere, hozzáférés: 2021.10.21.
Bródy Lajos
Bródy Lajos
(1867–1939) újságíró, ügyvéd, lapszerkesztő. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:267.
Luria Arthur
Luria Arthur
(?–?) impresszárió, a Luria Arthur Hangverseny Iroda[PIM] tulajdonosa. 1909-ben zeneművészeti folyóiratot indít
Sereghy Elemérrel
Sereghy Elemér
A Zene címen. Forrás: Luria Arthur, Egy impresszárió emlékeiből (Budapest: Globus Nyomdai Műintézet Rt, 1923).
Gáspár Mária
Gáspár Mária
(1885 k.–?) mezőkövesdi hímzőnő, kereskedő. Forrás: Kunt Ernő, "Nép-rajz és foto-antropológia. Vizuális antropológiai jegyzetek paraszti használatú fényképekről", Ethnographia 98 (1987): 1–47.
Flittner János
Flittner János
(1900?–1978) a Magyar Nemzeti Bank főrevizora, közgazdász.
Flittner Frigyes
Flittner Frigyes
fia. Forrás: Flittner János gyászjelentése, 1978. július 21., OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtár, hozzáférés: 2019.01.05.
Schillervein Jánosné
Schillervein Jánosné
(?–?)
leányfalui
Leányfalu
napszámos.
Bálint Dezső
Bálint Dezső
(1872–1919) újságíró, színházigazgató, fordító. 1907-től a Bonbonnière[PIM] igazgatója, 1909-től a Royal Orfeum[PIM] tulajdonosa és direktora. Forrás: Székely György szerk. Magyar Színházművészeti Lexikon (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 48.
Riszdorfer Imre
Riszdorfer Imre
(?–?)
Révész János
Révész János
testvére,
Zempléni Árpád
Zempléni Árpád
sógora.
Kenessey Béla
Kenessey Béla
(1858–1918) erdélyi református püspök, teológiai tanár. Forrás: Gulyás Pál, Magyar írók élete és munkái, 19 köt., kiad. Viczián János, (Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete 1939–1944, Argumentum Kiadó, 1990–2002), 17:159.
Solymosi Elek
Solymosi Elek
(1847–1914) színigazgató, népszínmű- és operetténekes. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:640.
Mariay Ödön
Mariay Ödön
(1883–1952) író, a Petőfi Társaság[PIM] tagja, a közoktatásügyi minisztériumban az irodalmi és képzőművészeti osztályt vezette.
Lányi Szilvia
Lányi Szilvia
(?–?) Schäffner Károly
leányfalui
Leányfalu
földbirtokos felesége.
Kertész István
Kertész István
(1890–1939) ügyvéd, író, 1913 és 1923 között költeményei és prózai írásai jelentek meg a Nyugatban[PIM].
Bahr, Hermann
Bahr, Hermann
(1863–1934) osztrák író, drámaíró, színikritikus.
Ernyei Lipót
Ernyei Lipót
(1870 k.–?) orvos.
Schlesinger Miksa
Schlesinger Miksa
(1864–?) a nevét viselő
pozsonyi
Pozsony
vízgyógyintézet és szanatórium[PIM] főorvosa.
Tisza István, id.
Tisza István, id.
(1861–1918) politikus, az MTA[PIM] tagja,
Tisza Kálmán
Tisza Kálmán
fia. 1886-tól országgyűlési képviselő a Szabadelvű Párt[PIM] tagjaként. 1903 és 1905 közötti első miniszterelnöksége idején a Monarchia válságát, háborús konfliktusba való kerülését előre látva törvénybe foglalta az újonclétszám növelését. 1910-ben régi híveivel megalapította a Nemzeti Munkapártot, mely megnyerte az abban az évben tartott választásokat. 1913–1917-ig tartó második miniszterelnöksége idején ismét a Monarchia szétesésétől tartva eleinte a nemzetiségek megnyerésére törekedett, és a háború elkerülését szorgalmazta. Miután a háború kitörését nem sikerült megfékeznie, politikáját a német szövetséghez való ragaszkodás, valamint a politikai és gazdasági erőknek a háború szolgálatába való állítása jellemezte. 1917 májusában kénytelen volt lemondani a miniszterelnökségről. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:867–869.
Barabás Béla
Barabás Béla
(1855–1934) jogász, parlamenti képviselő.
Kemény Andor
Kemény Andor
(1862–1926) jogi doktor, törvényszéki bíró.
Boldizsár Andor
Boldizsár Andor
(1878–1915) színész. Halálakor
Móricz
Móricz Zsigmond
is megemlékezik róla a Pesti Hírlap[PIM] beszámolója szerint: „Az elhunytnak édesapjához többek közt levelet irt
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
is: »nem egy parasztomat az ö csodálatos művészete teremtette életre és még sokat reméltem és vártam tőle magamra nézve is, de sokat vártunk tőle a magyar művészet dicsőségére,« – irja többek közt levelében.” Forrás: Pesti Hírlap, 1915. jan. 14., 9.
Kabók Győző
Kabók Győző
(1881–?) színész. 1907-ben szerződött a Modern Színház Cabaret-hoz[PIM], ezt követően 1908-ban a Bonbonnière[PIM], 1908-tól 1911-ig a Royal Orfeum[PIM], illetve 1912–1913 között ismét – a már
Nagy Endre
Nagy Endre
vezetése alatt működő – Modern Színpad Kabaré[PIM] tagja volt. Forrás: Székely György, főszerk., Magyar Színházművészeti Lexikon (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 345.
Veigelsberg Viktor
Veigelsberg Viktor
(1875–1958)
Ignotus
Ignotus
testvére, a Nyugat[PIM] jogtanácsosa, felügyelő bizottságának tagja.
Révész Andor
Révész Andor
(1896–1970) író, újságíró, műfordító.
Paulovics István
Paulovics István
(1877–1937) irodalomtörténész,
Selmecbányán
Selmecbánya
majd
Kiskunhalason
Kiskunhalas
gimnáziumi tanár, a Selmecbányai Hírlap szerkesztője.
Bárd József
Bárd József
(1892–1961) hírlapíró, író.
László Károly
László Károly
(1877–?) ügyvéd.
Szeles Elek
Szeles Elek
(1838–1912) kuriai bíró, a
beregszászi
Beregszász
egyház tanácsosa. Forrás: Tóth Zoltán, "Fáklya lenni népemnek... Móricz Zsigmond és Sipos József levelezése.", Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 1997, 32. évf. 2. szám, 222.
Pethő Sándor
Pethő Sándor
(1885–1940) történész, publiciszta, lapszerkesztő 1912. júliusától 1915 júniusáig volt az Élet[PIM] című katolikus szépirodalmi folyóirat szerkesztője.
Bálint Lajos
Bálint Lajos
(1869–1926) ügyvéd, újságíró, a Világ[PIM] politikai napilap alapítója, majd 1911–1913 között a lap felelős szerkesztője.
Móricz Samu
Móricz Samu
(1871 k.–1944) ügyvéd.
Radó Antal
Radó Antal
(1862–1944) költő, műfordító, újságíró, irodalomtörténész.
Jancovius Kálmán
Jancovius Kálmán
(1876 k.–1928) a Franklin Társulat[PIM] cégvezetője.
Schmittely József
Schmittely József
(1855–1929) újságíró, 1881-től a Pesti Hírlap[PIM] munkatársa, szerkesztője. Forrás: Szinnyei József, Magyar írók élete és munkái, 14 köt. (Budapest: Hornyánszky Viktor császári és királyi udvari Könyvnyomda, 1891–1914), 12:509.; Várady József, "Schmittely József", in Ujságíró-arcképek, szerk. Wünscher Frigyes, Sajtó Könyvtára 13, 65–66 (Debrecen–Budapest: Egyetemi Könyvkereskedés és Irodalmi Vállalt Rt., 1932), 65.
Korda Sándor
Korda Sándor
(1893–1956) filmrendező, producer.
Lázár Béla
Lázár Béla
(1869–1950) művészettörténész, kritikus, író. 1893-tól a magyar és német nyelv gimnáziumi tanár Budapesten. Állandó cikkírója volt több fővárosi újságnak és folyóiratnak, több elbeszéléskötete is megjelent. A Magyar Kritika (1897–1901) segédszerkesztője, később a Modern Művészet[PIM] (1905–1906) főszerkesztője. Forrás: Györke Ildikó, "Lázár Béla", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 2:1203. .
Bora, Katharina von
Bora, Katharina von
(1498–1552) Martin Luther felesége.
Halász Imre
Halász Imre
(1841–1918) író, újságíró.
Luitpold, Karl Joseph Wilhelm
Luitpold, Karl Joseph Wilhelm
(1821–1912) bajor királyi herceg.
Pakots József
Pakots József
(1877–1933) író, újságíró, országgyűlési képviselő. A Petőfi Társaság[PIM] tagja, majd 1916 és 1920 között titkára, valamint a Petőfi Múzeum igazgatója. Az Írók Gazdasági Egyesületének (IGE) egyik alapítója, 1932-től haláláig elnöke.
Sándor Sándor
Sándor Sándor
(1883–1926) ügyvéd, hírlapíró, a soproni Kultura című lap szerkesztője.
Csabai István
Csabai István
(1890–?) a Sárospataki Hittanhallgatók Egyletének[PIM] elnöke, 1913-ban negyed éves hallgatója volt a Sárospataki Református Főiskolának[PIM]. Forrás: Szabó Sándor és Csontos József, szerk., A Sárospataki Református Főiskola akadémiai és főgimnáziumi értesítője az 1912–1913. iskolai évről (Sárospatak: Dani és Fischer Kiadása, 1913), 85.
Kerekes György
Kerekes György
(1892–1971) lelkész, szerkesztő, író. Teológusként részt vett az első világháborúban, majd 1924-ben kivándorolt
Amerikába
Amerikai Egyesült Államok
, ahol megalapította a Független Magyar Református Egyházat. Vezető szerepet vállalt az amerikai magyarság művelődési mozgalmaiban. 1913-ban II. éves volt. Forrás: Szabó Sándor, Csontos József, szerk., A Sárospataki Református Főiskola akadémiai és főgimnáziumi értesítője az 1912–1913. iskolai évről (Sárospatak: Dani és Fischer Kiadása, 1913), 86.
Valentin Lajos
Valentin Lajos
(1850–1932) színész, operaénekes. 1912 júliusában
Bécsbe
Bécs
költözött, hogy
Karczag Vilmos
Karczag Vilmos
kiadói vállalatait igazgassa.
Karczag Vilmos
Karczag Vilmos
(1857–1923) író, publicista, színigazgató.
Valentin Lajos
Valentin Lajos
nevelt lányának,
Kopácsy Juliska
Kopácsy Juliska
színésznőnek a férje. 1901-től a
bécsi
Bécs
Theater an der Wient, majd 1908-tól a Raimund Theatert igazgatja.
Marton Sándor
Marton Sándor
(1871–1938) ügyvéd, a Magyar Színpadi Szerzők Egyesületének[PIM] főtitkára. Ügyvédként főleg szerzői jogi ügyekkel foglalkozott.
Miklós Jenő
Miklós Jenő
(1878–1934) író, újságíró; színházi, irodalmi és képzőművészeti kritikáiról ismert; egyebek között a Világ[PIM] belső munkatársa.
Szigethy Ferenc
Szigethy Ferenc
(1892–1969) költő, református lelkész; teológiai tanulmányokat folytatott 1910-1915 között a Sárospataki Református Főiskolán[PIM].
Balázs Balázs
Balázs Balázs
(1882–?) nagykereskedő,
Kós Károly
Kós Károly
sógora.
Hegyaljai Kiss Géza
Hegyaljai Kiss Géza
(1893–1966)
sárospataki
Sárospatak
, majd
belsőbőcsi
Belsőbőcs
teológus, később
Debrecenben
Debrecen
református lelkész és író. 1913-ban hittanhallgató
Sárospatakon
Sárospatak
, ahol 1917-ben végez.
Móricz Zsigmonddal
Móricz Zsigmond
való levelezésük témája
Hegyaljai
Hegyaljai Kiss Géza
Kossuth c. regénye. Forrás: Hegyaljai Kiss Géza, Kossuth (Miskolc: Ifj. Ludvig István Könyvnyomdája, 1930).; Móricz Zsigmond, Levelei, szerk., jegyz. F. Csanak Dóra, 2 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1: 357.
Sebestyén Gyula
Sebestyén Gyula
(1864–1946) folklorista, irodalomtörténész, néprajzkutató, szerkesztő, az MTA[PIM] és a Kisfaludy Társaság[PIM] tagja, az Országos Széchényi Könyvtár[PIM] igazgatója, illetve kiadta a Kisfaludy Társaság Magyar Népköltési Gyűjteményének a regös énekekről, illetve dunántúli gyűjtéséről szóló kötetét. Forrás: Csikay Valéria, "Sebestyén Gyula", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 3:1790–1791.; Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:611.
Horváth Cyrill József
Horváth Cyrill József
(1865–1941) irodalomtörténész; MTA[PIM] rendes tagja.
Rohoska József
Rohoska József
(1871–1938) református teológiai akadémiai tanár
Sárospatakon
Sárospatak
1901–1920 között; 1895-től a Sárospataki Füzetek szerkesztője.
Barna Sándor
Barna Sándor
(1887–1952) lap- és könyvterjesztő, lapigazgató.
Szügyi Dániel
Szügyi Dániel
(1825–1890)
dévaványai
Dévaványa
református lelkész.
Csoma Mihály
Csoma Mihály
(1807–1877) a nevelés- és oktatástan tanára
Sárospatakon
Sárospatak
1852-től.
Apáthy János
Apáthy János
(1796–1861) a Sárospataki Református Főiskola[PIM] első zene- és énektanára, a modern kottaírás meghonosítója.
Pálkövi Antal
Pálkövi Antal
(1816–1862) református főiskolai tanár, történész. 1843-tól 1848-ig Sárospatakon a régiségtan tanára volt. A forradalom és szabadságharc eseményeiben századosként vett részt. Erdélyi János,
Petőfi Sándor
Petőfi Sándor
,
Tompa Mihály
Tompa Mihály
ismerősi köréhez tartozott. Történetírói munkásságának egyik példája a Magyarország története az olvasó közönség számára. Forrás: Móricz Zsigmond, "Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely", in: Magyarország vármegyéi és városai szerk. Borovszky Samu, (Budapest: Országos Monográfia Társaság, 1905.), 480.; Bíró Sándor, "Pálkövi Antal (1816–1862)", Magyar Pedagógia 67. 1967, 2–3. szám, 320–341.; T. Erdélyi Ilona, szerk., "Pálkövi Antal (1816–1862)", Erdélyi János levelezése II. - A magyar irodalomtörténetírás forrásai 3. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1962), 442.; Bisztray Gyula, szerk., Tompa Mihály levelezése 1863-1868. II. - A magyar irodalomtörténetírás forrásai 7., (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1964), 571.; R. VárkonyiÁgnes, szerk., A pozitivista történetszemlélet a magyar történetírásban 2. - Tudománytörténeti tanulmányok 6. , (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1973), 257.
Boronkay Albert
Boronkay Albert
(1801–1853) táblabíró,
zempléni
Zemplén vármegye
birtokos, 1848. október 26-tól Zemplén vármegye kormánybiztosa.
Kálniczky Benedek
Kálniczky Benedek
(1786–1861) a Sárospataki Református Főiskola[PIM] teológia tanára és helyettes igazgatója.
Horváth Mihály
Horváth Mihály
(1809–1878) történész, katolikus pap. 1849. május 12-től augusztus 11-ig a Szemere-kormány közoktatásügyi minisztere.
Zichy Ferenc
Zichy Ferenc
(1811–1900) tárnokmester, főrendi főispán és nagykövet.
Vajda Zsigmond
Vajda Zsigmond
(?–?) 1849 szeptemberétől
sárospataki
Sárospatak
kerületi szolgabíró.
Csengery József
Csengery József
(1796–1850) a Sárospataki Református Főiskola[PIM] történelem professzora.
Gortvay János
Gortvay János
(1796–1889) köz- és váltóügyvéd, a Sárospataki Református Főiskola[PIM] jogtanára 1829 és 1854 között.
Vályi Pál
Vályi Pál
(1810–1864) református lelkész, tábori lelkész, író, 1840-től
Sátoraljaújhelyen
Sátoraljaújhely
működik.
Bretzenheim Ferdinánd
Bretzenheim Ferdinánd
(1801–1855) a
telkibányai
Telkibánya
porcelángyár megalapítója.
Zsoldos Benő, id.
Zsoldos Benő, id.
(1847–1919) klasszika-filológus, tanár, levéltáros. 1882 és 1884 között szerkesztője és publicistája a Sárospataki Lapoknak. Munkái közül legismertebb Thukydides fordítása, mely két- és egynyelvű kiadásban az Akadémia[PIM] klasszika-filológiai bizottságának kiadásában jelent meg 1888-ban. 1871-től 1910-ig görög és latin nyelvet tanított a
sárospataki
Sárospatak
gimnáziumban. Húsz évig foglalkozott az egyházkerület és a kollégium történeti iratanyagának egyesítésével, rendezésével és tartalmi kivonatolásával. Sárospataki Református Főiskola[PIM] tudományos gyűjteményeinek levéltárában kutatható gyűjtemény ma nevét viseli. Tanítványa volt
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
, aki Sárospatakon végezte a IV, V. osztályt és a VI. osztály félévét 1894 szeptemberétől 1896 decemberég. Forrás: Móricz Zsigmond, "Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely", in: Magyarország vármegyéi és városai szerk. Borovszky Samu, (Budapest: Országos Monográfia Társaság, 1905.), 480.; Thukydides, A peloponnesosi háború története, 1–3. köt., 1–8. könyv., ford., bev. és jegyz. Zsoldos Benő, (Budapest: Franklin-társulat, 1887–1888).; Dienes Dénes, A Sárospataki Református Kollégium története, (Sárospatak: Hernád kiadó, 2013) 128–130.; Dienes Dénes, "Zsoldos Benő" in Bodó Sándor, Víga Gyula szerk. Magyar Múzeumi Arcképcsarnok, (Budapest: 2002), 982–983.; Vargha Kálmán, szerk., Kortársak Móricz Zsigmondról 1.: Tanulmányok és kritikák (1900–1919), Új magyar múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 2 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1958), 22.; Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 58–59.; Móricz Zsigmond, "Pataki felolvasás", Sárospataki Ifjúsági Közlöny, 1942. 1–2 sz. in Tanulmányok I., szerk. Szabó Ferenc, (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1978), 745–746.
Gömöri Jenő Tamás
Gömöri Jenő Tamás
(1890–1967) író, költő, a Modern Könyvtár[PIM] c. sorozat szerkesztője.
Brázay Emil
Brázay Emil
(1888–1968) újságíró, író, műfordító.
Sévigné, Madame de
Sévigné, Madame de
(1626–1696) író, levélíró.
Kende Júlia
Kende Júlia
(1864–1937) Teleki Sándorné, Szikra, író, újságíró, A Nő és a Társadalom, majd A Nő szerkesztője, a Magyar Írónők Körének alapító elnöke, a Magyar PEN Klub alelnöke.
Bodnár György
Bodnár György
(1869–1935) 1905-től királyi tanfelügyelő
Szatmár vármegyében
Szatmár vármegye
.
Radácsi György
Radácsi György
(1846–1928) református teológiai tanár, egyházi író.
Zempléni Árpád
Zempléni Árpád
(1865–1919) Imrey, költő, műfordító, a Kisfaludy Társaság[PIM] és a Petőfi Társaság[PIM] tagja, a Magyar Földtani Intézet levéltárosa. Forrás: Győri János, "Ignotus", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 3:2307.; Ablonczy Balázs, Keletre magyar!: A magyar turanizmus története (Budapest:Jaffa Kiadó, 2016), 7–20.
Szép Iréne
Szép Iréne
(1857–1939) Vissy Károlyné, az
óbecsei
Óbecse
magyar jótékonysági nőegylet elnöke.
Vilímek, Josef Richard
Vilímek, Josef Richard
(1860–1938) neves prágai könyvkiadó vezetője, tulajdonosa.
Sekanina, František
Sekanina, František
(1875–1958) cseh költő.
Karel, Šarlih
Karel, Šarlih
(1882–1916) Karel Čada, író, műfordító. A katonai iskola elvégzése után vezérkari tisztként dolgozott magyar területeken. A "Moderní revue" és más cseh nyelvű folyóiratok 1905-től rendszeresen közölték írásait. 1912-ben, 1914-ben, és halála után, 1919-ben saját kötete is megjelent. Forrás: Lucie Malá, Šarlih, Karel, [s. a.], [a prágai Károly Egyetem Cseh- és Komparatisztika Intézetének honlapján], hozzáférés: 2019.01.26.
Tragor Ignác
Tragor Ignác
(1869–1941) helytörténet író, jogász, takarékpénztári igazgató, a Váci Múzeum-Egyesület, a városi népkönyvtár és a múzeum egyik alapítója.
Görgei Artúr
Görgei Artúr
(1818–1916) honvédtábornok az 1848–49-es szabadságharc idején.
Lengyel Béla
Lengyel Béla
(1876–1945) ügyvéd.
Révai Mór
Révai Mór
(1860–1926) könyvkiadó, író, országgyűlési képviselő.
Horák Irén
Horák Irén
(?–?)
Horák Béla
Horák Béla
és
Matulay Gizella
Matulay Gizella
lánya.
Horák Jenő
Horák Jenő
(?–?)
Horák Béla
Horák Béla
és
Matulay Gizella
Matulay Gizella
fia.
Matulay Keresztély
Matulay Keresztély
(?–1911) főtanító
Pozsonyalmáson
Pozsonyalmás
.
Horák Béla
Horák Béla
(?–?)
Matulay Gizella
Matulay Gizella
férje, főtanító
Lábon
Láb
.
Ujfalussy Amadil
Ujfalussy Amadil
(1873–1922) író, újságíró.
Kovács Sándor György
Kovács Sándor György
(1879 k.–1913) közgazdasági író, hírlapíró, Az Ujság[PIM], majd a Világ[PIM] rovatvezetője.
Szabó Ervin
Szabó Ervin
(1877–1918) újságíró, társadalomtudós, könyvtárigazgató. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk. Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:676.
Matulay Sándor
Matulay Sándor
(1893–?) tanító
Pozsonyalmáson
Pozsonyalmás
,
Matulay Gizella
Matulay Gizella
unokaöccse.
Rundt, Arthur
Rundt, Arthur
(1881–1939) író, újságíró, rendező, színigazgató. 1909-től a
bécsi
Bécs
Freie Volksbühne[PIM] munkatársa, 1913 és 1915 között rendezője.
Viertel, Berthold
Viertel, Berthold
(1885–1953) osztrák költő, rendező, színikritikus, a
bécsi
Bécs
Freie Volksbühne[PIM] egyik alapítója, illetve 1914-ig dramaturgja is.
Jarno, Josef
Jarno, Josef
(1866–1932) színész, rendező, 1899-től a Theater in der Josefstadt[PIM] és 1905-től párhuzamosan a Fürst-Theater[PIM] vezetője, ill. tulajdonosa.
Kerr, Alfred
Kerr, Alfred
(1867–1948) német kritikus, újságíró.
Riszdorfer Elza
Riszdorfer Elza
(?–?) Wágnerné, zongoraművész, zeneszerző.
Riszdorfer Anna
Riszdorfer Anna
(?–1926) Zempléni Árpádné, zongoratanár.
Ady Lajos
Ady Lajos
(1881–1940) magyar-latin szakos tanár, tankerületi főigazgató,
Ady Endre
Ady Endre
öccse.
Ötvös Adorján
Ötvös Adorján
(1890–1945) zeneszerző, kabaré- és tráfaszövegíró, konferanszié, rendező, humorista. A Pesti Színpad színházi és művészeti hetilap segédszerkesztője 1914-ben. A Hétben[PIM] külön tárcarovatot vezett a 1920-as években. Forrás: Alpár Ágnes, A cabaret - A fővárosi kabarék műsora, 1901–1944 (MSZI, Budapest, 1978) , 672.; Lakatos Éva, A magyar színházi folyóiratok bibliográfiája (1778–1948), (Budapest: Országos Színháztörténeti Intézet és Múzeum, 1993), 98.
Tihanyi Lajos
Tihanyi Lajos
(1885–1938) festőművész, a Nyolcak és a Ma műhely tagja.
Voinovich Géza
Voinovich Géza
(1877–1952) író, műfordító, kormányfőtanácsos, a Kisfaludy Társaság[PIM] titkára, a Petőfi Társaság[PIM] tagja, irodalomtörténész,
Arany János
Arany János
-kutató. Felesége,
Szalay Gizella
Szalay Gizella

Arany László
Arany László
özvegye volt. Forrás: Székely György, szerk, Magyar Színházművészeti Lexikon (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), hozzáférés: 2021.10.21.
Siposs Aladár
Siposs Aladár
(1879–1955) iparkamarai főtitkár
Kassán
Kassa
.
Siposs Andor Gyula
Siposs A Gyula
(1853–1935) a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke
Kassán
Kassa
. Forrás: Síposs Andor Gyula gyászjelentése, Košice, 1935. febr. 11., OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtár, hozzáférés: 2021.07.05.
Heller László
Heller László
(?–?)
szentendrei
Szentendrei
épület- és díszműbádogos. 1919-től a Szentenderei Ipartestület tagja. Forrás: Farkas Rozália, A Szentendrei Ipartestület története 1892–1949, Néprajzi, történeti és múzeumszociológiai tanulmányok a Ferenczy Múzeumból , (Szentendre: Szentendrei Múzeumi Füzetek 1,1996), 247.
Bornemisza Géza
Bornemisza Géza
(1884–1966) festőművész.
Losonczi Nagy Vince
Nagy Vince
(1886–1965) politikus, 1912-től volt ügyvéd
Szatmárnémetiben
Szatmárnémeti
.
Tuba Károly
Tuba Károly
(1879–1958) író, költő, újságíró, lapszerkesztő.
Halász Gyula
Halász Gyula
(1881–1947) nyelvész, földrajztudós, műfordító.
Kompolthy Jób
Kompolthy Jób
(1879–1938) utazó, földrajzi író, több évig élt
Kínában
Kína
.
Barabás Júlia
Barabás Júlia
(?–?) a Móricz-család ismerőse.
Raffel Erzsébet Flóra
Raffel Erzsébet Flóra
(1876–1968) a Móricz-család ügyvédjének,
Udránszky Sándornak
Udránszky Sándor
a felesége.
Vargha Gizella
Vargha Gizella
(?–1929)
Vancsó Gyula
Vancsó Gyula
(1844–1913)
leányfalui
Leányfalu
ügyvéd felesége.
Skerlecz Iván
Skerlecz Iván
(1873–1951) jogász, Horvát-Szlavón-Dalmátország bánja.
Bernát István
Bernát István
(1854–1942) jogász, földbirtokos, agrárpolitikus, egyetemi tanár, felsőházi tag, a Magyar Gazdaszövetség igazgatója.
Horváth Zoltán
Horváth Zoltán
(1870–1909 u.) ügyvéd, a Kálvin-Szövetség[PIM] ügyvezető titkára.
Trócsányi György
Trócsányi György
(1896–1973) könyvtáros, műfordító; jogi tanulmányait 1913-ban kezdte meg
Budapesten
Budapest
.
Trócsányi Zoltán
Trócsányi Zoltán
(1886–1971) nyelvész, könyv- és irodalomtörténész, műfordító, könyvtáros, 1908 és 1913 között az MTA Könyvtárának munkatársa.
Palásthy Géza
Palásthy Géza
(1869–1914) újságíró, a Nemzeti Színház[PIM] titkára.
Medgyaszay Vilma
Medgyaszay Vilma
(1885–1972) színésznő, kabaréigazgató.
Szalontay Ferike
Szalontay Ferike
(1884–1931 u.) Slamenik Franciska Alojzia, színésznő.
Hevesi Sándor
Hevesi Sándor
(1873–1939) író, dramaturg, színháztörténész, műfordító, a századelő színházművészetének egyik megújítója. Az 1904 és 1908 között fennállt Thália Társaság egyik alapítója és művészeti vezetője. 1907–1908-ig a Népszínház-Vígopera[PIM], 1912–1914-ig az Operaház főrendezője. 1914-től rendezője, 1922 és 1932 között igazgatója a Nemzeti Színháznak[PIM], majd 1932 után a Magyar Színház[PIM] főrendezője. 1929-ben nagy sikerrel vitte színpadra a Nemzetiben
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
Légy jó mindhalálig c. darabját. Dramaturgiai felfogása – mint Vargha Kálmán rámutat – sok tekintetben összeegyeztethető volt
Móricz
Móricz Zsigmond
elveivel, azonban nem értett egyet az élet és a színház egymásrautaltságának
Móricz
Móricz Zsigmond
-féle felfogásával, továbbá a rendező nagyobb befolyását hirdette a darab színrevitelében. Forrás: Vargha Kálmán, Móricz Zsigmond és az irodalom, Irodalomtörténeti könyvtár 8 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1962), 99–100.; Cenner Mihály, "Hevesi Sándor", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 2:807–808.; Szilágyi Zsófia, Móricz Zsigmond (Pozsony: Kalligram, 2013), 498–499.
Mayer Ernő
Mayer Ernő
(?–1919) orvos.
Papp János
Papp János
(1879–1944) színész.
Köveskuty Jenő
Köveskuty Jenő
(1865–1935) zenetanár, iskolaigazgató, író.
Jób Dániel
Jób Dániel
(1880–1955) író, műfordító, rendező, színigazgató.
Dirtói Mór
Ditrói Mór
(1851–1945) színész, rendező, 1896 és 1916 között a Vígszínház[PIM] igazgatója.
Újfalusi Sándor
Újfalusi Sándor
(1881–?) ügyvéd.
Nogáll Janka
Szabóné Nogáll Janka
(1861–1924) Szabó Endréné, írónő, a Divat Szalon szerkesztője.
Mezei Antal
Mezei Antal
(1852 k.–1926) lapszerkesztő.
Faludi Sándor
Faludi Sándor
(1873–1945) színházigazgató.
Gesztesi Ödön
Gesztesi Ödön
(1886 e.–?)
nagyváradi
Nagyvárad
törvényhatósági számtiszt, aki 1893-ban sakkbajnokságot nyert
Nagyváradon
Nagyvárad
, majd 1897-ben megalapította a Magyar Sakkújságot. 1912-ben vándorolt ki
Franciaországba
Franciaország
, ahol La Rénaissance Echiquiéenne címmel sakklapot szerkesztett.
Bókay János, ifj.
Bókay János, ifj.
(1892–1961) író, költő, a Budapesti Hírlap szerkesztője.
Komjáthy Aladár
Komjáthy Aladár
(1894–1963) költő, író, irodalomtörténész, műfordító,
Babits Mihály
Babits Mihály
tanítványa.
Poincaré, Raymond
Poincaré, Raymond
(1860–1937) 1912-től
Franciaország
Franciaország
miniszterelnöke, majd 1913 és 1920 között köztársasági elnök. 1922 és 1924 között újra miniszterelnök.
Benucci, Henriette Adeline
Benucci, Henriette Adeline
(1858–1943)
Raymond Poincaré
Poincaré, Raymond
francia miniszterelnök felesége.
Brázovay Kálmán
Brázovay Kálmán
(1879–1914) az Országos Központi Hitelszövetkezet[PIM] magántisztviselője.
Matkovics Pál
Matkovich Pál
(1836–1887) író, humorista, lapszerkesztő, publicista, műfordító írói álneve Bús Vitéz volt.
Bölöni György
Bölöni György
(1882–1959) író, újságíró, műfordító.
Botár Gyula
Botár Gyula
(?–1911) bányász, 1911. okt. 17-én bekövetkezett haláláig a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű
likéri
Likér
kohójának főmérnöke,
Holics Jenő
Holics Jenő
főnöke. Forrás: Pesti Hírlap, 1911. október 20., 16.; A Bánya, 1911. november 19., 5.; Ellenzék, 1911. december 19., 3.
Bortnyák István
Bortnyák István
(1880–1950) bányamérnök. 1911-től a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű
likéri
Likér
kohójának főmérnöke. Forrás: A Bánya, 1911. november 19., 5.; Ellenzék, 1911. december 19., 3.; Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 3:98.; Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján: s. n., 2000), 346.
Fráter Loránd
Fráter Loránd
(1872–1930) országgyűlési képviselő, huszárszázados, dalszerző. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:540.
Konta Gizella
Konta Gizella
(?–?)
Holics Janka
Holics Janka
évfolyamtársa volt a Pozsonyi Állami Tanítónőképző Intézetben. Forrás: Holics Janka évkönyve, 1898–1899, kézirat, PIM Kézirattár.
Bánffy Dezső
Bánffy Dezső
(1843–1911) politikus, 1875-től a Szabadelvű Párthoz[PIM] csatlakozott, majd elveitől eltávolodva a nemzetiségi törekvésekkel szemben foglalt állást, betöltött közméltósági tisztségeiről lemondott. Az általa alapított kis létszámú Új Párt (Bánffy-párt) az erős nemzeti politika és egységes magyar állam programjával lépett fel
Tisza István
Tisza István, id.
aktív ellenzékeként.
Szeged
Szeged
választókerületében nyert mandátumával a hajdani miniszterelnök (1895–1899) 1904 júniusában tért vissza újra a képviselőházba. Megválasztása politikai találgatásokra adott okot.
Bán Ferenc
Bán Ferenc
(1885–1938) író, újságíró. 1906-tól a Független Magyarország[PIM], 1910-től Az Ujság[PIM] munkatársa, írásai jelentek meg a Nyugatban[PIM] is. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 4:101.
Bányai Elemér
Bányai Elemér
(1875–1915) Zuboly; író, költő, lapszerkesztő, publicista. A Pesti Napló[PIM], a Vasárnapi Ujság[PIM] és a Magyar Nemzet[PIM] munkatársa. Forrás: Papp Viktor, "Bányai Elemér", A Sajtó, 13. sz. (1932), 15–18.
Kozma Ferenc
Kozma Ferenc
(1857–1937) Rimay Kálmán, Bárd Miklós; költő. Testvére:
Kozma Andor
Kozma Andor
(1861–1933) költő, műfordító.
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
a századelő kortárs költői közül Bárd Miklós költészetét, prozódiáját vizsgálja és látja példaadónak
Szabolcska Mihály
Szabolcska Mihály
,
Kozma Andor
Kozma Andor
költeményei mellett. Versek című 1902-ben megjelent kötetének olvasásélménye indítja egyik első kritikájának megírására (Bárd Miklóshoz), melyet az Életem regényében is megörökít. Forrás: Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 132–133, 547.; Móricz Zsigmond, Életem regénye (Budapest: Athenaeum, 1939), 340.
Benczúr Gyula
Benczúr Gyula
(1844–1920) festőművész, főiskolai oktató, akadémiai tanár.
Beniczkyné Bajza Lenke
Beniczkyné Bajza Lenke
(1839–1905) író.
Beöthy László
Beöthy László
(1873–1931) író, újságíró, színházalapító, színházigazgató. A korabeli magyar színházi élet egyik legbefolyásosabb személyisége, számos nagy karriert befutó színész, színpadi szerző felfedezője. 1898-tól a Magyar Színház[PIM], majd 1900-tól 1902-ig a Nemzeti Színház[PIM] igazgatója.
Pallagi Gyula
Pallagi Gyula
, aki az irodalomtörténész
Beöthy Zsolttal
Beöthy Zsolt
, Beöthy László édesapjával jó kapcsolatot ápolt, 1902-ben felajánlja a Nemzeti Színháznak
Móricz
Móricz Zsigmond
Réjja-réja című idilljét, melyre nem érkezik válasz. 1903-ban Beöthy megnyitja a Király Színházat[PIM], majd egyre több színházi érdekeltsége folytán az 1920-as évekre ötre szaporodik a Beöthy-színházak száma. Beöthy Móriczcal való kapcsolata 1923-ben kezdődik a Sári bíró reprízével, ekkor édesanyja,
Rákosi Szidi
Rákosi Szidi
játssza a főszerepet, valamint rendezője lesz a Búzakalász című darabjának is 1924-ben. Móricz később is számos darabját nyújtja be Beöthynek bírálatra, annak tehetségét és hozzáértését értékelve, elismerve. Forrás: Székely György, Magyar Színházművészeti Lexikon, (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994),
Beregi Oszkár
Beregi Oszkár
(1876–1965) színész, rendező, író. Alakja és megjelenése főként szerelmes és drámai hős szerepekben érvényesült. 1904. március 25-én a Nemzeti Színházban[PIM] ő játszotta
Shakespeare
Shakespeare, William
Romeó és Júliájának főszerepét. Forrás: Székely György, Magyar Színházművészeti Lexikon, (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994),
Berzeviczy Albert
Berzeviczy Albert
(1852–1936) kultúr- és pártpolitikus, művészettörténész, író, tudós. 1881-ben a Szabadelvű Párt[PIM] nevében induló országgyűlési képviselő. A kormánypártban jelentős karriert fut be a képviselőházi jegyzőségtől az elnökségig. 1887 és 1894 között a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban[PIM] a miniszteri tanácsostól az államtitkári pozíción át egészen a miniszteri székig jut. 1903 és 1905 között
Tisza István
Tisza István, id.
kormányában vallás és közoktatásügyi miniszter. Tudományos tevékenysége 1906 után bontakozik ki. 1905-ben megválasztják a Magyar Tudományos Akadémia[PIM] elnökévé. 1923-tól haláláig a Kisfaludy Társaság[PIM] elnöke. Forrás: Matolcsy Réka: „Gali Máté: Berzeviczy Albert. A márványarcú miniszter”. Századok 152 (2018): 1172–1174.
Berzsenyi Dániel
Berzsenyi Dániel
(1776–1836) költő.
Bessenyei György
Bessenyei György
(1747–1811) költő, irodalmár, filozófus, magyar királyi testőr.
Bethlen Gábor
Bethlen Gábor
(1580–1629) erdélyi fejedelem 1613-1629 között.
Móricz
Móricz Zsigmond
a fejedelem alakját regényekben, valamint különböző kisprózai műfajokban, színpadi formában is megörökítette, melyekhez évtizedekig gyűjtötte a történeti adatokat. Bethlen egyéniségének hatását mutatja, hogy képe bekeretezve állt
leányfalui
Leányfalu
dolgozószobájában a falon a család és barátok fényképei, valamint az 1913-től módszeresen gyűjtött életrajzi és kortörténeti források mellett, melyek szinte külön könyvgyűjteményt alkottak az írói könyvtárban. Forrás: Vargha Kálmán, Móricz Zsigmond és az irodalom, Irodalomtörténeti könyvtár 8 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1962), 121, 159, 160, 163, 166, 224, 244, 344.; Csáky Edit, "Az Erdély történeti forrásai", Irodalomtörténet, 1979. 11/61. évfolyam, 767–785.; Móricz Zsigmond, Naplók: 1930–1934., kiad. Cséve Anna et al. (Budapest: Noran Könyvesház Kft., 2016), 515.; Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 159–160, 187, 244.
Bér Dezső
Bér Dezső
(1875–1924) festőművész, grafikus, karikaturista. A Borsszem Jankó[PIM] szerkesztője. Forrás: Németh Lajos (szerk.): Magyar művészet 1890-1919 1. (Budapest, 1981), 453.
Földváry László
Földváry László
(1838–1921) református lelkész, egyháztörténész.
Blaha Lujza
Blaha Lujza
(1850–1926) színész, operetténekes, énekművész. Ő játszotta a Sári bíró főszerepét, melynek bemutatója 1909. december 17-én volt a Nemzeti Színházban[PIM].
Móricz
Móricz Zsigmond
Aranyos öregek című egyfelvonásos darabjában is főszerepet játszott, valamint a Csokonai című darab tervezett szereposztásában
Blahának
Blaha Lujza
szánta Vajdáné szerepét.
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
tanulmányaiban és írásaiban többször felidézi
Blaha Lujza
Blaha Lujza
alakját, többek között párizsi színházélményeivel kapcsolatban, melyet a Sasfiók című novellájában ír meg. Forrás: Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 315–316.; Móricz Zsigmond, "Sasfiók", Nyugat, 1911. 23. sz.; Móricz Zsigmond, "Nemzeti Színház", Az Ujság, 1908. november 1., 16.; Móricz Zsigmond, "Blaha Lujza", A Pesti Hírlap Naptára, 1913. 128–129.
Bródy Sándor
Bródy Sándor
(1863–1924) író, újságíró.
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
első olvasmányélményét 1902. jún. 13-án jegyzi Fehér könyv című kéziratos könyvébe. A Bródy-hatás a későbbiekben átalakul, az új magyar irodalom egyik legjelentősebb útkereső íróegyéniségének tartja. Személyes kapcsolatukról Tükör c. kéziratos könyvében ír. 1918-ban és 1924-ben Fiatalok mestere címmel méltatja, 1930-ben Bródy sírkőavatásakor mond beszédet. Forrás: Móricz Zsigmond, "Fehér könyv" Tükör VIII. 1915. jan. 27., 197–225.; Móricz Zsigmond, "Tükör II." Holmi közzéteszi Cséve Anna, 2005/1. Hozzáférés: 2021.10.05.; Színházi Élet 1918. december 22., 9.; Színházi Élet 1924. augusztus 24., 6.; "Téged az Isten, Bródy Sándor, jó kedvében teremtett", Az Est 1930. május 27., 11.; Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 209, 288, 292–295, 548.; Vargha Kálmán, Móricz Zsigmond és az irodalom. Irodalomtörténeti könyvtár 8 (Budapest: Akadémiai Könyvkiadó, 1962), 115, 209.
Cholnoky Jenő
Cholnoky Jenő
(1870–1950) geográfus, utazó, író, egyetemi tanár, vízépítő mérnök. 1894-től a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára, 1905-től a kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem tanára és tanszékvezetője.
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
öccse,
Móricz Dezső
Móricz Dezső
hallgatta egyetemi óráit. Forrás: Székely András, "Cholnoky Jenő életműve (1870-1950)" in Közlemények CXX. (XLIV.) kötet, 1996. 1. szám, 49–66.
Csáth Géza
Csáth Géza
(1887–1919) orvos, pszichoanalitikus, író, kritikus, zeneszerző.
Cserei Mihály
Cserei Mihály
(1668–1756) emlékíratíró, történetíró.
Csiky Gergely
Csiky Gergely
(1842–1891) református lelkész, író, költő, színműíró, dramaturg, szerkesztő.
Csokonai Vitéz Mihály
Csokonai Vitéz Mihály
(1773–1805) író, költő. A 20. század elejének egyik újra felfedezett költője.
Móricz
Móricz Zsigmond
Csokonai-rajongása
debreceni
Debrecen
kollégiumi élményeihez, az ott hallott Csokonai-adomákhoz és fiatalkori olvasmányélményéhez kötődik. A költő-mintának szerepe van
Móricz
Móricz Zsigmond
korai elköteleződésében a líra műfaja iránt. Olvasottsága a Csokonai-témában kiemelkedő: 1913-ra hatvannyolc könyvre szaporodik. 1905-ben tanulmányt és novellát ír
Csokonairól
Csokonai Vitéz Mihály
, 1913-ban drámában dolgozza fel életrajzát, melyet 1918-ban és 1924-ben újraír. 1922-ből posztumusz publikált írását ismerjük, mely az 1892-től vezetett kéziratos Fehér könyvbe jegyzett Csokonai-adomái alapján íródott. Forrás: "Csokonai-affér. Tóth Imre és Móricz Zsigmond nyilatkozata", Világ, 1913. november (4. évfolyam, 259–283. szám), 1913-11-07 / 263. szám.; Móricz Zsigmond, "Csokonai. Közzéteszi Móricz Virág", Alföld 1979/7. 94–97.
Darányi Ignác
Darányi Ignác
(1849–1927) ügyvéd, 1881 és 1905 között a Szabadelvű Párt[PIM] országgyűlési képviselője, 1895-től 1903-ig földművelésügyi miniszter. Minisztersége idején emelkedett a mezőgazdaság fejlesztésére fordítható költségvetés összege, szaktörvényeket hozott, melyek a gazdálkodás korszerűsítésére irányultak, azonban szociálpolitikai, munkajogi tartalmú törvényei széleskörű tiltakozást váltottak ki.
Dayka Gábor
Dayka Gábor
(1769–1796) pap, költő, gimnáziumi tanár.
Deák Ferenc
Deák Ferenc
(1803–1876) politikus, jogász, államférfi.
Dezső József
Dezső József
(1867–1915) színész, író, újságíró, a 1891-től 1915-ig a Nemzeti Színház[PIM] tagja. Bonviván és szerelmes szerepeket játszott, ezért nagy népszerűségnek örvendett. Műkedvelő című lap szerkesztője. Forrás: Székely György, Magyar Színházművészeti Lexikon, (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994),
Döbrentei Gábor
Döbrentei Gábor
(1785–1851) író, költő, műfordító, esztéta, ügyvéd, lapszerkesztő, újságíró.
Eötvös József
Eötvös József
(1813–1871) jogász, író, miniszter. 1847-től a Kisfaludy Társaság[PIM] elnöke, 1856-tól az Akadémia alelnöke. 1848-ban, majd 1867-től 1871-ig vallás- és közoktatásügyi miniszter. Megreformálta a népiskolát, kötelezővé tette a népoktatást, tanítóképzőket és tanfelügyelőségeket szervezett. Tevékenysége az egyházpolitikában is jelentős a vallásszabadság és a felekezetek egyenlősége terén.
Fabó Bertalan
Fabó Bertalan
(1868–1920) Fränkel Bertalan, ügyvéd, zenei szakíró, zenetörténész. Számos magyar zenetörténeti cikke jelent meg az Ethnographiában, a Magyar Könyvszemlében, továbbá a Keleti Szemlében, Magyar Zenetudományban. 1908-ban a Tudományos Akadémia adja ki szöveg- és dallamtöredékek kéziratait, valamint kottákat tartalmazó első fő művét, a magyar népdal történetének monográfiáját. Érdeme elsősorban az adatgyűjtés, mely többek között Balassi Bálint korabeli dallamokra irányult. Móricz Zsigmond feltehetően azért vette fel a kapcsolatot Fabó Bertalannal, mert Az bétsi Susánna színpadra állításához keresett a Balassi-versbetétekhez megfelelő dallamot. Forrás: Fabó Bertalan, A magyar népdal zenei fejlődése, (Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1908).
Faragó József
Faragó József
(1866–1906) festő, grafikus, rajzművész. Münchenben, majd Párizsban végezte művészi tanulmányait, Hollósy Simon növendéke volt. Az 1890-es években a német, amerikai és magyar élclapok népszerű karikatúristája lett.
Farkasfalvi Imre
Farkasfalvi Imre
(1844–1930) könyvtáros, helytörténész, a Központi Statisztikai Hivatal könyvtárának[PIM] vezetője. Forrás: Dr. Thirring Gusztáv, "Személyi hírek. Farkasfalvi Imre (1844–1930)", Földrajzi Közlemények, 1930, 25.
Fekete Ignác
Fekete Ignác
(1858–1937) újságíró, ügyvéd, jogtanácsos. A Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjintézetének hosszú ideig titkára, majd alelnöke. Forrás:
Fenyő Miksa
Fenyő Miksa
(1877–1972) esszéíró, kritikus, politikai és közgazdasági író. A Nyugat[PIM] alapítói közé tartozott, majd 1908-tól 1917-ig szerkesztője és egyik legfőbb anyagi támogatója volt. Eljárt a Nyugat Irodalmi és Nyomdai Rt.[PIM] szervezési ügyeiben, szorgalmazta a Nyugat Könyvtár tervének megvalósítását, ő tárgyalt például
Móricz Zsigmonddal
Móricz Zsigmond
is, akinek műveiről több elismerő kritikát írt, megvédve őt a konzervatív kritika támadásaitól. 1921 és 1929 között főmunkatársként vett részt a szerkesztésében, több mint százhatvan írása jelent meg a Nyugatban. Móriczcal és családjával baráti kapcsolatot ápolt. Forrás: Buda Attila, A Nyugat kiadó története, 11, 33.; Vargha Kálmán, "Móricz Zsigmond kritikai fogadtatása", Irodalomtörténet, 1958. 46. évfolyam, 1. sz., 4.; Fenyő Miksa, Följegyzések a „Nyugat" folyóiratról és környékéről (Patria könyvkiadó, 1960).; Virtuális Nyugat kiállítás – Petőfi Irodalmi Múzeum, hozzáférés: 2021.09.28.
Fényes László
Fényes László
(1871–1944) korában páratlanul népszerű újságíró, melyet Jászi Oszkár visszaemlékezése szerint annak köszönhetett, hogy érdekcsoportoktól függetlenül "felkarolt minden ügyet, amelyet igaznak ismert meg, így lett Az Est vezető publicistája". Számos perbe kényszerült írásai miatt. 1911-ben közölt Máramarosi virágok című publicisztikájában egy bírósági visszaélésről tudósított, ennek következtében rágalmazási per indult ellene, mely 1913-ban felmentésével végződött. Forrás: "A máramarosi vizsgálóbíró", Népszava, 1913. április 3, 11.; Jászi Oszkár, "Fényes László emlékezete", Huszadik Század, (1948): 36. évf. 1 sz., 1–15.
Gajári Ödön
Gajári Ödön
(1852–1919) újságíró, szerkesztő. A Szabadelvű Párt[PIM] sajtófőnöke, majd Az Ujság[PIM] alapító szerkesztője, melyben a korszak kiváló, bár nagyon eltérő szemléletű írói, újságírói nevek képviseltek. A Tisza Istvánhoz kötődő politikai irányzat képviselőjeként igazgatósági tag lett a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál és annak érdekeltségi köréhez tartozó az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt.-nál[PIM]. Forrás: Médiakutató, 2014 (15. évfolyam, 1-4. szám)2014 / 3. szám.; Médiakutató, 2007 (8. évfolyam, 1-4. szám)2007 / 2. szám, 88.
Gál Gyula
Gál Gyula
(1865–1945) színész, rendező, színitanár. Forrás: Székely György, Magyar Színházművészeti Lexikon, (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994),
Gárdonyi Géza
Gárdonyi Géza
(1863–1922) Göre Gábor, író, költő, újságíró. Tanulmányai elvégzése után iskolai tanítóként, majd újságíróként dolgozott a Magyar Hírlapnál[PIM]. 1897-ben elhagyta a várost és
Egerben
Eger
élt. Regényíróként és színpadi szerzőként is jelentős
Móriczra
Móricz Zsigmond
gyakorolt hatása, folytatója a népszínmű hagyományának megújításában A bor példája, vagy a betlehemes népi misztériumjáték műfajában, a Karácsonyi álom c. színdarabok nyomán született meg 1911-ben. Móricz írásai legfőbb értékének tartotta, hogy a parasztot mint individuumot ismerte fel. Forrás: Vargha Kálmán, Móricz Zsigmond és az irodalom, Irodalomtörténeti könyvtár 8 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1962), 43, 91, 136, 203, 294.; Móricz Zsigmond, "Gárdonyi Gézánál", Pesti Napló, 1933. május 14., 9–10.
Gratz Gusztáv
Grazt Gusztáv
(1875–1946) jogi író, országgyűlési képviselő. 1912 óta a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének[PIM] ügyvezető igazgatója. Forrás: Gulyás Pál, Magyar írók élete és munkái, 19 köt., kiad. Viczián János, (Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete 1939–1944, Argumentum Kiadó, 1990–2002), 11:341.
Gyulai Pál
Gyulai Pál
(1826–1909) irodalomtörténetíró, esztétikus, költő, húsz évig a Kifaludy-Társaság elnöke. 1873-tól a Budapesti Szemle szerkesztője.
Móricz
Móricz Zsigmond
nagybátyja,
Pallagi Gyula
Pallagi Gyula
révén ismerkedett meg Gyulaival, akinek költészetéről és munkásságáról több lapban is megjelent tanulmánya. Forrás: Móricz Zsigmond, "Gyulai Pál hazafias költészete", Az Ujság, 1904. jan. 3., 20–21; Móricz Zsigmond, "Gyulai Pál, mint költő", Uránia, 1904. jan. 1., 1–8. Forrás: Uj Idők Lexikona (Budapest: Singer és Wolfner, 1936–1942), 11–12:2902.
Habsburg-Lotharingiai József Ágost
Habsburg-Lotharingiai József Ágost
(1872–1962) főherceg, kormányzó, országgyűlési képviselő, tábornagy.
Haraszti Gyula
Haraszti Gyula
(1858–1921) műfordító, irodalomtörténész, egyetemi tanár.
Hatvany-Deutsch Sándor
Hatvany-Deutsch Sándor
(1852–1913) közgazdász, cukorgyáros, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének[PIM] egyik alapítója és alelnöke.
Hatvany Lajos
Hatvany Lajos
édesapja. A Nyugat Könyvkiadó Rt.[PIM] megalakulásával érdekeltséget szerzett a folyóiratnál, a részvények többségét a Hatvany család jegyezte. Forrás: Buda Attila, A Nyugat Kiadó története (Budapest: Borda Antikvárium, 2000), 18, 21, 25.; Novák Péter, Könyvreklámozás a Nyugatban. Hozzáférés: 2021.10.05.
Hatvany Lajos
Hatvany Lajos
(1880–1961) író, kritikus, irodalomtörténész. A Nyugat[PIM] megalakulásától jelentek meg írásai a lapban. Hatvany
Ignotus
Ignotus
felkérése támogatóként is bekapcsolódott a folyóirat ügyeibe és 1909-től gazdaságilag alapozta meg a Nyugat jövőjét.
Fenyő Miksa
Fenyő Miksa
és Ignotus már ugyanebben az évben felhívja figyelmét a fiatal
Móricz
Móricz Zsigmond
írói tehetségére, akinek műveiről később számos kritikát írt. Előfizetők gyűjtését, propagandakörutak, vidéki Nyugat-matinék szervezését kezdeményezte, a Nyugat könyvtár terve is nevéhez kötődik. Szorgalmazta önálló döntésképes részvénytársaság megalakulását, hogy a Nyugat gazdasági ügyeit intézze. Így 1910-ben létrejött egy
Osváttól
Osvát Ernő
független intézmény, és Hatvany szerkesztői ambíciója az rt. egyik vezetőjeként erőteljesebbé vált. Osvát megvédte szerkesztői elveit, Hatvany pedig 1911 őszén lemondott a Nyugattal kapcsolatos terveiről. 1912 után kivette részvényeit és eltávolodott a folyóirattól, azonban az irodalom és az írók aktív mecénása maradt. Forrás: Buda Attila, A Nyugat Kiadó története, (Budapest: Borda Antikvárium, 2000), 14, 15, 39.; Buda Attila, Levelek Hatvany Lajoshoz, Hatvany Lajosné, Belia György szerk., (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1967).; "A nyugat szerkesztői, Hatvany Lajos", Virtuális Nyugat-kiállítás– Petőfi Irodalmi Múzeum, hozzáférés: 2021.10.05.
Hegyesi Mária, K.
Hegyesi Mária, K.
(1861–1925) Kaffka Lászlóné, színész. 1886-ban szerződtette a Nemzeti Színház[PIM], 1918-ban örökös tag lett. Forrás: Székely György, Magyar Színházművészeti Lexikon, (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994),
Herczeg Ferenc
Herczeg Ferenc
(1863–1954) író, drámaíró, újságíró, lapszerkesztő, országgyűlési képviselő. Tehetségét 1890-ben fedezte fel
Rákosi Jenő
Rákosi Jenő
, azután gyors sikert hoztak regényei, novellái és színdarabjai. A századfordulóra számos irodalmi és közéleti politikai tisztséget töltött be és az irodalmi élet vezető egyénisége lett. 1904-től 1920-ig a Petőfi Társaság[PIM] elnöke, 1910-től a Magyar Tudományos Akadémia[PIM] tagja volt. Tisza István baráti köréhez tartozott, akinek felkérésére számos felelős tisztséget töltött be. Az Európa-szerte ismert szerzőt hamarosan a haza írójaként emlegették, 1927-ben Nobel-díjra terjesztették fel. A pályakezdő
Móricz
Móricz Zsigmond
is elismerte tehetségét. Herczeg azoknak a kortárs íróknak az egyike lett, akihez nem
Pallagi Gyulától
Pallagi Gyula
kapott ajánlólevéllel jutott el. 1902-ben levélben kereste fel, beküldött tárcáját Herczeg a Budapesti Hírlapban közölte. 1904-ben személyesen találkoztak, Móricz ekkor Az Ujság[PIM] megbízásából látogatott el otthonába. 1904. május 7-i naplófeljegyzésében megörökítette a találkozás részleteit és röviden összefoglalta Herczeg műveivel kapcsolatos olvasmányélményeit. Ekkor, Pallagi Gyula halála után, annak támogatását elvesztve, Móricz úgy tekint rá, mint "egy tartalékban lévő nagy bátyára", akitől segítséget várt. Móricz azonban nem Herczeg támogatásával jutott előre. Herczeg már csak a beérkezett írótól kért írást a Nyugat[PIM] szemléletmód ellenpólusaiként számon tartott Magyar Figyelő[PIM] és az Új Idők[PIM] szerkesztőjeként. Forrás: Gazdag László, Herczeg Ferenc, a politikai publicista, doktori értekezés, (Pécs, 2013), hozzáférés: 2021.10.05.
Homicskó Atanáz
Homicskó Atanáz
(1864–1916) grafikus, karikaturista, orvos. A Borsszem Jankó[PIM], a Mátyás Diák[PIM], a Budapest című lapok karikaturistája. Forrás: A Petőfi Irodalmi Múzeum Névtere, hozzáférés: 2021.10.21.
Hunyadi János
Hunyadi János
(1407 k.–1456) hadvezér, Magyarország kormányzója.
Jászai Mari
Jászai Mari
(1850–1926) színész, emlékiratíró, 1872-től a Nemzeti Színház[PIM] színművésznője. 1909-ben a Petőfi Társaság[PIM] tiszteletbeli tagja. Forrás: Székely György, Magyar Színházművészeti Lexikon, (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994)
Jókai Mór
Jókai Mór
(1825–1904) író, újságíró, lapszerkesztő, jogász. Jókai
Móricz
Móricz Zsigmond
meghatározó ifjúkori olvasmányélménye volt, melyek hatásáról több tanulmányában is megemlékezett. 1894-ben Jókai-vereseket másolt a Fehér könyv című jegyzetkönyvébe, tizennégy éves korára már hetven kötetét elolvasta. 1902-ben A két czívis című darabját Jókai nyomán írta meg, majd 1912-ben a Fortunátus című darabjának egyik előképe volt Jókai A zsidó fiú című darabja. Korai novelláinak kortárs kritikusai is felfedezték írói felfogásának jókais elemeit és annak egyidejű meghaladását. Móricz Jókai-rajongása többek között Macaulay-, illetve
Gyulai Pál
Gyulai Pál
olvasmányai hatására alakultak át, érdeklődése és figyelme azonban pályáján mindvégig kitartott, 1940-ben Jókai Sárga rózsa című regényéből filmforgatókönyvet készített. Forrás: Szilágyi Péter, "Az íróvá válás dokumentuma, avagy Móricz Zsigmond Fehér könyve" Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 48, 4. sz. (2013): 43.; Schöpflin Aladár, "Móricz Zsigmond", Nyugat 1911. december 1. in. Kortársak Móricz Zsigmondról 1.: Tanulmányok és kritikák (1900–1919) Vargha Kálmán, szerk., Új magyar múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 2 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1958), 148, 153. 154.; Móricz Zsigmond, " Jókai. Jegyzetek a belső fejlődés történetéhez", Nyugat, 1922. 24. szám.; Móricz Zsigmond, "Pataki felolvasás", Sárospataki Ifjúsági Közlöny 1942. 1–2. sz.; Móricz Miklós, Móricz Zsigmond indulása (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1959), 70, 72.; Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 31–32.; Vargha Kálmán, Móricz Zsigmond és az irodalom, Irodalomtörténeti könyvtár 8 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1962), 23, 26, 49.; Tarján Tamás, "Fortunátus balszerencséje. Egy Móricz-dráma színházi sorsáról" Forrás, 2015 47. évfolyam, 2015 / 10. szám 90.
Kaffka Margit
Kaffka Margit
(1880–1918) író, költő. 1910–1915 között polgári iskolai tanár, először Miskolcon, ahol korai írásai megjelennek. Fröhlich Brúnó majd 1914-től Bauer Ervin felesége. 1911-ben megjelenő Színek és évek című regényének első kritikusa a Nyugatban[PIM]
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
volt, aki tehetségét elismerte és művét saját írói elveivel rokon kísérleti regényként méltatta. Márvány utcai lakása a Nyugat alkotóinak találkozó helye volt. Az I. világháború után, tizenkét éves fiával együtt a spanyoljárványban halt meg, a Vörösmarty Akadémia[PIM] nevében Móricz Zsigmond búcsúztatta. Forrás: Móricz Zsigmond, "Kaffka Margit", Nyugat, 1912. február 1.; Vargha Kálmán, Móricz Zsigmond és az irodalom, Irodalomtörténeti könyvtár 8 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1962), 371–372.; Új írás, 1980. december 1.; Győri János, "A világra nyitott magány I., Kaffka Margit élete az 1910-es évek elején" Új írás, 1980. december 1., 85.; "Móricz Zsigmond kézzel javított gépirata: gyászbeszéde Kaffka Margit és fia sírjánál", közli Gréczi Emőke, Holmi, 2008. 20. évf. 1 sz. 68–69.
Karinthy Frigyes
Karinthy Frigyes
(1888–1939) író, költő, műfordító, kritikus. Az Ujság[PIM], később a Budapesti Napló[PIM], majd 1910-től a Nyugat[PIM] belső munkatársa. 1910-ben
Móricz
Móricz Zsigmond
elbeszéléskötetét köszöntötte kritikájával. Móricz pedig Karinthy egyedülálló tehetségét humorát, logikáját és filozófiáját dicséri róla szóló tanulmányiban. Harmincéves barátság kötötte össze őket. Forrás: Karinthy Frigyes, "Móricz Zsigmond elbeszélései", Renaissance, 1910. május 25. 198.; "Karinthy Frigyes", Kelet Népe, 1940. március 1.
Kazinczy Ferenc
Kazinczy Ferenc
(1759–1831) író, költő, nyelvújító.
Móricz
Móricz Zsigmond
Kazinczyról alkotott képét a 18. és 19. század fordulóján lezajlott nyelvújítási mozgalommal kapcsolatos fenntartásai, illetve Csokonai-rajongása határozta meg. Nem csak Bajza-tanulmányában ír a Kazinczy-korról és vezérszerepéről, hanem a Nyugat[PIM] szerkesztési polémiái kapcsán is. Forrás: Móricz Zsigmond, "Új szemek, új szavak, új igék", Nyugat, 1930. december 1.; Móricz Zsigmond, Naplók: 1926–1929, kiad. Cséve Anna et al. (Budapest: Noran Könyvesház Kft., 2012), 165.; Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 41.; Vargha Kálmán, Móricz Zsigmond és az irodalom, Irodalomtörténeti könyvtár 8 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1962), 171.; Czifra Mariann, Kazinczy Ferenc és az ortológusok. Árnyak és alakok az 1810-es évek mozgalmában (Budapest: Ráció Kiadó, 2014).
Kemény Zsigmond
Kemény Zsigmond
(1814–1875) író, lapszerkesztő.
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
két évig olvasmányai közé tartozott
kisújszállási
Kisújszállás
gimnáziumi éveiben Gyulai Pál című regénye. Keményről nem jelent meg tanulmánya, Rajongók című regényét 1940-ben átírta és a Zord idők átdolgozását is megkezdte 1941-ben. Forrás: Kemény Zsigmond, Rajongók. Móricz Zsigmond átírásában. (Németh László tanulmányával) (Budapest: Athenaeum, 1940).; Móricz Zsigmond, "Jókai. Jegyzetek a belső fejlődés történetéhez", Nyugat 1922, 24.; Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 85.; Vargha Kálmán, Móricz Zsigmond és az irodalom, Irodalomtörténeti könyvtár 8 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1962), 28, 193–194.
Kenedi Géza
Kenedi Géza
(1853–1935) ügyvéd, író, újságíró, országgyűlési képviselő. Az Ujság[PIM] munkatársa.
Kerényi Frigyes
Kerényi Frigyes
(1822–1853) költő, ügyvéd.
Kisfaludy Károly
Kisfaludy Károly
(1788–1830) író, költő. 1821-től az Aurora nevű zsebkönyvek szerkesztője. Emlékezetére alakult 1836-ban a Kisfaludy Társaság[PIM].
Móricz
Móricz Zsigmond
gyermekkori olvasmányélményei közé tartoztak Kisfaludy versei. Móricznak 1904-ben jelent meg Az Ujságban[PIM] Kisfaludy Károly és Heppler Katalin szerelméről szóló írása, melyre később, 1925-ben írt
Holics Jankának
Holics Janka
szóló levelében így reflektál: "írtam egy tárcát Kisfaludy Károly szerelméről egy polgár lány iránt. Mily nyomorult írás volt az! Mint egy irodalomtörténeti hígítás". Forrás: Móricz Zsigmond, "Kisfaludy Károly szerelme", Az Ujság, 1904. február 9., 33–34. Forrás: Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 19.; Móricz Miklós, Móricz Zsigmond érkezése (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1966), 258.
Kisfaludy Sándor
Kisfaludy Sándor
(1772–1844) költő,
Kisfaludy Károly
Kisfaludy Károly
bátyja.
Kis Gábor
Kis Gábor
(1819–1899) gimnáziumi tanár, nemzetőr főhadnagy, református lelkész.
Kiss Lajos
Kiss Lajos
(1849–1912) főreáliskolai tanár.
Klupathy Jenő
Klupathy Jenő
(1861–1931) fizikus, egyetemi tanár.
Kodály Zoltán
Kodály Zoltán
(1882–1967) zeneszerző, zenetudós. Már az 1900-as évek elejétől járt népdalgyűjtési utakon. Munkásságának jelentős részét képezik a
Bartókkal
Bartók Béla
közös népdalgyűjtései. Több jelentős zenefolklorisztikai tanulmányt jelentetett meg. Eredményeit az Ethnographia lapjain publikálta. Kodály népdalgyűjtési eredményei fontos értéket jelentettek
Móricz
Móricz Zsigmond
számára. Megismerkedésük és barátságuk a folklór iránti közös érdeklődésből fakadt, majd később együttműködésük a Pacsirtaszó c. darab kapcsán valósult meg, melynek zenéjét Kodály népdalgyűjteményéből állították össze. A darabot 1917. szeptember 14-én mutatták be a Nemzeti Színházban[PIM]. 1924-ben adtak hírt a napilapok Kodály Zoltán és Móricz Zsigmond Dózsa György témájú operájának tervéről, valamint 1927-ben egy Ódysseus bolyongásai címmel terveztett operájáról. Forrás: Móricz Miklós, Móricz Zsigmond érkezése (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1966), 161, 277–278.; Vargha Kálmán, Móricz Zsigmond és az irodalom, Irodalomtörténeti könyvtár 8 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1962), 126.; S. Z., "Móricz Zsigmond és Kodály Zoltán operát írnak", Prágai Magyar Hírlap, 1924. augusztus 5., 5.; "Móricz Zsigmond nyilatkozik Odysseus című operájáról, melynek szerzője Kodály Zoltán", Színházi Élet, 1927. október, 40. sz., 34.
Kossuth Lajos
Kossuth Lajos
(1802–1894) lapszerkesztő, Magyarország kormányzója. A Kossuth-kultusz hatása már
Móricz
Móricz Zsigmond
gimnáziumi éveiben meghatározó volt. 1902-ben
kisújszállási
Kisújszállás
óraadó tanárként megírta a Kossuth Lajos 1848-ban című egyfelvonásos darabját, melyet a
kisújszállási
Kisújszállás
színtársulat a Kossuth-díszelőadáson játszott el. Móricz későbbi írásaiban is foglalkozott Kossuth alakjával. A tíz évvel később íródott A csata napja című elbeszélésében megnyilatkozott Kossuth-kritikája is. 1927-ben a Magyarország című lapban jelent meg Kossuthról szóló megemlékezése, 1930-ban pedig a Nyugatban[PIM] Kossuth alakját felidéző írása. Forrás: Móricz Zsigmond, "A csata napja" in Elbeszélések II. (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1959), 211–217.; Móricz Zsigmond, "Kossuth", Magyarország, 1927. november 6., 1–2.; Móricz Zsigmond, "Kossuth Lajos", Nyugat10. sz., 1930. május 16.; Alföld, 16. évf., 1965. 11:44–45.; Vargha Kálmán, Móricz Zsigmond és az irodalom, Irodalomtörténeti könyvtár 8 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1962), 83, 278.
Krúdy Gyula
Krúdy Gyula
(1878–1933) író, újságíró. Számos folyóirat szerkesztője, 1919-től közösen szerkesztette
Móriczal
Móricz Zsigmond
és
Gárdonyival
Gárdonyi Géza
a Néplapot. A Nyugat[PIM] munkatársa. 1930-ban
Móricz Zsigmonddal
Móricz Zsigmond
közösen megkapták a Rothermere díjat. Móricz írásairól több cikkében is megfogalmazta meglátásait, 1916-ban a A tűznek nem szabad kialudni című könyve kapcsán elismerő kirtikát írt Móricz egyéni ábrázolásmódjáról és nyelvezetéről, hasonlóképpen nyilatkozott a Kivilágos kivirradtig című regényéről is. 1925-ben
Holics Janka
Holics Janka
halálakor személyes hangvételű, együttérző írása jelent meg a Móriczot ért gyászról. Krúdy halálakor Móricz utolsó találkozásukat és a kettejük viszonyát felidéző nekrológban emlékezett meg az íróról. Forrás: Krúdy Gyula, "Könyvtáramból. Új írók", Magyarország, 1906. december 22., 3–4.; Krúdy Gyula, "Éjszakai jegyzetek a legújabb Móricz Zsigmond regényről és egyebekről", Nyugat, 1924, 4. szám, 320–321.; Krúdy Gyula, "Móricz Zsigmond nagyhéti szenvedései", A Reggel, 1933. május 21., 7.; Móricz Zsigmond, "Krúdy elaludt", Magyarország, 1933. május 21., 7.; Pethő József, "Keletiek a Nyugatban", Pedagógiai Műhely, 2008. 33. évf., 5–10.
Küry Klára
Küry Klára
(1870–1935) színész, énekes, operettprimadonna. 1892-től 1904-ig a Népszínház tagja. Forrás: Székely György, Magyar Színházművészeti Lexikon, (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994)
Lehr Albert
Lehr Albert
(1844–1924) nyelvész, esztéta, műfordító, költő, irodalomtörténész. Móricz a
Pallagi Gyula
Pallagi Gyula
ismeretségi köréhez tartozó Lehr révén ismerkedett meg
Kozma Andorral
Kozma Andor
, aki az 1903 végén induló Az Ujság[PIM] című napilaphoz, valamint a későbbiekben az Országos Monografia Társaság[PIM] szerkesztőségébe ajánlotta. Forrás: Móricz Zsigmond, "Öregek és fiatalok az írói fronton", Magyarország, 1933. április 19., 9.; Móricz Zsigmond, Életem regénye, Móricz Zsigmond művei (Budapest: Athenaeum, 1939), 340.
Lengyel Menyhért
Lengyel Menyhért
(?–?) színész. Apja
Lengyel József
Lengyel József
író volt.
Lesznai Anna
Lesznai Anna
(1885–1966) iparművész, grafikus, író, költő.
Lukács László
Lukács László
(1850–1932) miniszterelnök, pénzügyminiszter, államtitkár, felsőházi tag.
Madai Gyula
Madai Gyula
(1881–1937) költő, országgyűlési képviselő, főgimnáziumi tanár, író.
Hunyadi Mátyás
Hunyadi Mátyás
(1443–1490) magyar király.
Mikes Kelemen
Mikes Kelemen
(1690–1761) író, utazó, műfordító.
Mikszáth Kálmán
Mikszáth Kálmán
(1847–1910) író, újságíró, műfordító, az Ország-Világ[PIM] című lap szerkesztője, majd a Pesti Hírlap[PIM] munkatársa.
Móricz
Móricz Zsigmond
több cikkében is foglalkozik Mikszáth prózájával és írói stílusával. A műveiben megjelenő népiességet és népábrázolást Móricz követendő példának tartotta. Korai írásaiban még felfedezhető a Mikszáth-hatás, többek között Az Isten háta mögött című regényében. Később azonban átértékeli a népiesség-igényét és szakít kezdő éveinek konzervativizmusával. 1910-ben két cikket ír Mikszáth prózájáról, egyiket a Vasárnapi Ujságba[PIM], a másikat a Nyugatba[PIM] már halála után, nekrológnak. Ezekben a cikkekben is fellelhető a Mikszáth művészetéhez való kettős viszonyulása. Mikszáthtól való elhatárolódását későbbi nyilatkozatában még egyértelműbben kifejtetette, 1918-ban a Színházi Életben[PIM] megjelent,
Bródyt
Bródy Sándor
méltató cikkében, melyet a lap 1924-ben Bródy halálakor újra megjelentetett, és mely kijelentése miatt 1924-ben perbe fogták. Forrás: Móricz Zsigmond, "Az igazi földesúr", Vasárnapi Ujság 57, 20. sz., (1910): 417–418.; Móricz Zsigmond, "Mikszáth Kálmán", Nyugat 11. sz. (1910). Móricz Zsigmond, "A fiatalok mestere", Színházi Élet 1918, 51. sz., 9.; "Irodalmi botrány Budapesten", Ellenzék, 1925. január 7., 3.; Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 224–227, 230–235.; Vargha Kálmán, Móricz Zsigmond és az irodalom, Irodalomtörténeti könyvtár 8 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1962), 206–210.
Milotay István
Milotay István
(1883–1963) író, újságíró. 1907-től a Budapesti Hírlap munkatársa. Az Új Nemzedék szerkesztője, majd a Magyarság[PIM] nevű lap megalapítója.
Milotay
Milotay István
egyike volt azoknak, akik élesen támadták
Móricz
Móricz Zsigmond
politikai nézeteit. 1918-ban jelent meg az Új Nemzedékben Móriczhoz intézett nyílt levele a Fáklyáról. 1931-ben élesen kritizálta Móricz Nyugatban[PIM] megjelent cikkét is, melyben a felvidéki magyarság helyzetéről nyilatkozott. Az írásra Móriczhoz intézett nyílt levéllel és egy további cikkel is reflektált. Forrás: Milotay István, "A fáklya – Levél Móricz Zsigmondhoz", Új Nemzedék, 1918. május 30.; Móricz Zsigmond, "Az irodalom és a faji jelleg", Nyugat, 1931. március 1., 285–287.; Milotay István, "Az emberség és az okosság – levél Móricz Zsigmondhoz", Magyarság, 1931 március 15., 1–2.; Milotay István, "A Móricz-ügy", 1931. április 29, 1.
Muhits Sándor
Muhits Sándor
(1882–1956) festőművész, grafikus, iparművész, főiskolai tanár.
Munkácsy Mihály
Munkácsy Mihály
(1844–1900) festőművész, fotográfus, emlékiratíró.
Móriczot
Móricz Zsigmond
már 1903 körül foglalkoztatta
Munkácsy
Munkácsy Mihály
alakja. Életpályájának és festményeinek elemzését az Iparosok olvasótára című sorozat kiadványában foglalta össze. Forrás: Móricz Zsigmond, Munkácsy Mihály, Iparosok olvasótára 16 (Budapest: Lampel, 1910).; Móricz Miklós, Móricz Zsigmond indulása (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1959), 306, 357.
Nagy Miklós
Nagy Miklós
(1840–1907) újságíró, lapszerkesztő. 1867-ben vette át a Vasárnapi Ujság[PIM] szerkesztését és egészen 1905-ig állt a lap élén. Forrás: Schöpflin Aladár, "Nagy Miklós. 1840–1907.", Vasárnapi Ujság, 28. sz., 1907. júl. 14., 553–554.
Némethy Géza
Némethy Géza
(1865–1937) klasszika-filológus, egyetemi tanár, történész, költő, műfordító.
Névy László Antal
Névy László Antal
(1841–1902) premontrei pap, irodalomtörténész, esztéta, író, tanár.
Nyárai Antal
Nyárai Antal
(1868–1920) színész. 1902-től a Népszínház tagja. Forrás: Székely György, Magyar Színházművészeti Lexikon, (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994),
Öreg János
Öreg János
(1838–1911) református lelkész, akadémiai tanár, festőművész, grafikus, litográfus.
Móriczot
Móricz Zsigmond
első jogi félévében tanította bölcsészettörténetből. Forrás: Móricz Zsigmond, Leckekönyve a debreceni főiskola jogtudományi karán, 1900. február 12., analekta, PIM Kézirattár, PIM M. 100/5268.
Pallagi Gyula
Pallagi Gyula
(1867–1903) matematika-fizika szakos tanár és igazgató a
kisújszállási
Kisújszállás
gimnáziumban, bölcseleti doktor, polihisztor,
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
nagybátyja. A gimnáziumot
Debrecenben
Debrecen
végezte, mérnöknek készült, de anyagi helyzete miatt a
pesti
Budapest
bölcsészkarra iratkozott be matematika-fizika szakra, ahol 1892-ben szerzett diplomát. Egy év
pozsonyi
Pozsony
gyakorlótanítás után a kisújszállási gimnáziumban helyezkedett el, ahol 1895-ben rendes tanárrá, 1896-ban igazgatóvá nevezték ki. A gimnázium irányítása mellett tudományos pályafutását is igyekezett építeni. 1895-ben doktori címet szerzett, filozófiai, lélektani, természettudományi munkákat publikált többek között a Budapesti Szemlében és az Urániában[PIM], tagja volt a Magyar Filozófiai Társaságnak, a Mathematikai és Physikai Társulatnak és az Akadémiai Tájszótár szerkesztőségének. Verseken, novellákon, műfordításokon is dolgozott. Családjában központi szereplővé lépett elő:
édesanyja
Nyilas Katalin
és
testvérei
Pallagi Erzsébet, Pallagi László és Pallagi József
sorsának egyengetése mellett nagy gondot fordított unokaöccsei, a
Móricz-testvérek
Móricz Zsigmond, Móricz István, Móricz Dezső és Móricz Miklós
iskoláztatására is. 1901-ben feleségül vette
Szilágyi Júliát
Szilágyi Julianna
, akitől ikerfiai születtek (
Pallaghy Kálmán
Pallaghy Kálmán
és
Pallaghy József
Pallaghy József
). A magára vállalt sok felelősség és a tudományos ambíció követelte szívós munka is hozzájárulhatott egészsége meggyengüléséhez és korai halálához. 1903. február 8-án halt meg tüdőgyulladásban. A széles műveltségű, több nyelvet beszélő, értelmiségi körökben mozgó Pallagi Gyula komoly hatással volt Móricz Zsigmond pályakezdésére. Móricz 1897 januárjától a kisújszállási gimnáziumban tanult, nagybátyja igazgatói lakásában élt. Pallagi gyűjteményében és a gimnázium csekély, de gyarapodó könyvtárában megvoltak
Arany János
Arany János
,
Eötvös József
Eötvös József
,
Kemény Zsigmond
Kemény Zsigmond
,
Guy de Maupassant
Maupassant, Guy de
,
Émile Zola
Zola Émile
művei, és emellett olyan tudósok munkái is, mint
Hippolyte Taine
Taine, Hippolyte
, vagy
Thomas Carlyle
Carlyle, Thomas
. Pallagi az egyetemi tanulmányok és a pályaválasztás idején is segítette Móriczot: biztosította a kapcsolatot a Debreczeni Ellenőrhöz[PIM] és az Urániához, ahol unokaöccse első tanulmányai, tárcái megjelentek, munkát szerzett neki
Budapesten
Budapest
a statisztikai hivatalban, és mindemellett a verselgető író első műveit is véleményezte. Alakját Móricz számos későbbi munkájában megformálta, többek között a Harmatos rózsában, Légy jó mindhaláligban, a Forr a borban és az Életem regényében. Forrás: Kiss Tamás, "Móricz Zsigmond ifjúsága (kisújszállási évek)", Irodalomtörténeti Közlemények 58 (1954): 176–188, 177–178.; Móricz Miklós, Móricz Zsigmond indulása (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1959), 321–333.; Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 77–80.; Móricz Zsigmond, Levelei, kiad. F. Csanak Dóra, 2 köt. Új magyar múzeum 7 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1:316.; Kántor Sándorné Varga Tünde, "Dr. Pallagi Gyula (1867–1903) alakja Móricz Zsigmond regényeiben", Kaleidoscope 7, 13. sz. (2016): 435–446, hozzáférés: 2019.01.09, doi:10.17107/KH.2016.13.435-446, .
Paszlavszky József
Paszlavszky József
(1846–1919) zoológus, főiskolai tanár.
Pásztor Árpád
Pásztor Árpád
(1877–1940) író, költő, újságíró. 1910–1921 között az Est-lapok újságírója. Forrás: Vértesy Miklós, "Pásztor Árpád", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 3:1584.
Pekár Gyula
Pekár Gyula
(1867–1937) író, újságíró, politikus. Regényeket, művészet- és kultúrtörténeti tanulmányokat és drámákat írt. 1901-től aktívan részt vett a politikai életben és az ellenforradalmi mozgalmakban. 1919 augusztusától, kisebb megszakításokkal 1921 júliusáig vallás és közoktatásügyi államtitkár. 1901-től tagja a Kisfaludy Társaságnak[PIM] és a Petőfi Társaságnak[PIM]. 1920-tól 1936-ig a Petőfi Társaság elnöke. Többször is támadta
Móriczot
Móricz Zsigmond
politikai nézetei miatt. 1919 őszén felállított bizottság tagjaként felülvizsgálta a Kisfaludy Társaság[PIM] tagjainak a Tanácsköztársaság alatt tanúsított magatartását, melyben Móriczot kifogásolhatónak találta és kizárta a Társaság soraiból, a Petőfi Társaság pedig 1920. február 21-i közgyűlésen szintén kizárta tagjai sorából. 1931 március-áprilisában újabb vita alakult ki, melyben Pekár Móriczot azzal vádolta, hogy a csehszlovák propaganda szolgálatában áll. 1931. március 16-án éleshangú támadást intézett Móricz ellen a Petőfi Társaság elnöki székéből. Forrás: Pekár Gyula, "Hazafiság és nemzetköziség", Budapesti Hírlap, 1931. március 17., 1–2.; Móricz Zsigmond, Naplók: 1930–1934., kiad. Cséve Anna et al. (Budapest: Noran Könyvesház Kft., 2016), 50–63.
Petőfi Sándor
Petőfi Sándor
(1823–1849) költő.
Móricz
Móricz Zsigmond
Petőfi iránti érdeklődése már gyerekkori olvasmányélményeihez kötődik:
édesanyjával
Pallagi Erzsébet
együtt olvasták a költő verseit. Ekkor épül be gondolkodásába a Magyar Alföld témája, valamint Petőfi alakjának és költészetének fontossága, amely végigkíséri pályáján. Bár a
kisújszállási
Kisújszállás
években elszakad a nemzeti romantikától és a Jókai-Petőfi-kultuszt felváltja az
Arany
Arany János
és
Kemény Zsigmond
Kemény Zsigmond
műveiben való elmélyülés időszaka, későbbi éveiben újra és újra felidézi és elemzi a költő alakját cikkekben és tanulmányokban. Móricz 1939-ben, majd 1941-ben a Kelet Népe[PIM] lapjain jelent meg két Petőfi-tanulmánya, melyekben újra felidézi és elemzi Petőfi alakját, származását, költői útját és forradalmiságát. Forrás: Móricz Zsigmond, "Ha Petőfi élne", Pesti Napló, 1931. március 18., 1.; Móricz Zsigmond, "Petőfi kilencven éve halt meg", Kelet Népe, 1939. augusztus 1., 18–20.; Móricz Zsigmond, Életem regénye, Móricz Zsigmond művei (Budapest: Athenaeum, 1939), 307.; Móricz Zsigmond, "Petőfi ős-erő", Kelet Népe, 1941. december 15., 1–3.; Vargha Kálmán, Móricz Zsigmond és az irodalom, Irodalomtörténeti könyvtár 8 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1962), 28, 177–183.
Péterfy Jenő
Péterfy Jenő
(1850–1899) kritikus, esszéíró, reáliskolai tanár, irodalomtörténész.
Prielle Kornélia
Prielle Kornélia
(1826–1906) színésznő, a Nemzeti Színház[PIM] örökös tagja. Forrás: Székely György, Magyar Színházművészeti Lexikon, (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994),
Purjesz Lajos
Purjesz Lajos
(1881–1925) újságíró, lapszerkesztő; 1913-1920 között felelős szerkesztője, majd 1921-1924 között főszerkesztője a Világ[PIM] című politikai napilapnak.
Rájnis József
Rájnis József
(1741–1812) költő, hitoktató.
Rákosi Jenő
Rákosi Jenő
(1842–1929) író, költő, újságíró. 1881-től a Budapesti Hírlap szerkesztője. 1925-től a Pesti Hírlap[PIM] főmunkatársa. Az 1891-ben alakult Otthon Írók és Hírlapírók Körének[PIM] első elnöke. Forrás: Csikay Valéria, "Otthon-Kör", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 2:1529.; Gyöngyösi Klára, "Rákosi Jenő", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 3:1692.
Rákosi Szidi
Rákosi Szidi
(1852–1935) színésznő, színészpedagógus. 1867-ben a Budai Népszínházban[PIM] kezdte pályáját. 1909-ben a Nemzeti Színház[PIM] örökös, 1928-ban tiszteletbeli tagja lett. 1917-ben
Móricz
Móricz Zsigmond
Pacsirtaszó című színművében az öreg parasztasszony szerepét játszotta. Forrás: Székely György, Magyar Színházművészeti Lexikon, (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994),
Rákosi Viktor
Rákosi Viktor
(1859–1923) Sipulusz, író, publicista, humorista, lapszerkesztő. A Budapesti Hírlap munkatársa.
Ráth Mór
Ráth Mór
(1829–1903) könyvkereskedő, könyvkiadó.
Reviczky Gyula
Reviczky Gyula
(1855–1889) író, költő, esszéíró, publicista, lapszerkesztő.
Móricz
Móricz Zsigmond
első nagyobb munkái közé tartozott
Reviczky
Reviczky Gyula
költészetéről szóló tanulmánya. Forrás: Móricz Zsigmond, Reviczky Gyula, Uránia 3 (1902): 179–193.
Révész Béla
Révész Béla
(1876–1944) író, újságíró, szerkesztő. A Népszava[PIM], a Nyugat[PIM], a Renaissance, az Új Idők[PIM] munkatársa, valamint 1912-től az Új Színpad igazgatója és alapítója. Forrás: Sarankó Márta, "Révész Béla", in Új Magyar Irodalmi Lexikon, főszerk. (I–III:) Péter László, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 3:1720.
Riedl Frigyes
Riedl Frigyes
(1856–1921) irodalomtörténész, esztéta, egyetemi tanár, esszéíró. A Pesti Napló[PIM], majd a Budapesti Szemle munkatársa. Forrás: Tarnóc Márton, "Riedl Frigyes (1856–1921)", Irodalomtörténet, (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1981), 63. evf., 882–898.
Rippl-Rónai József
Rippl-Rónai József
(1861–1927) festőművész, grafikus.
Móricz
Móricz Zsigmond
Rippl képeire már első, 1906-os Könyves Kálmánnál rendezett kiállításán felfigyelt. A kapcsolatot Móricz kezdeményezte 1911-ben, amikor a festőnek dedikálta és elküldte Falu című kötetét. Személyesen az 1911. december 9-i Kaposváron tartott Nyugat-esten ismerkedtek meg, Rippl mutatta be a helyi közönségnek Szép Ernőt, Ignotust és Móriczot mint a folyóirat képviselőit. 1912. november 15-én a Nyolcak kiállításmegnyitóján is találkoztak a Nemzeti Szalonban. Móricz és Rippl-Rónai barátságát, a kiállításokon és más reprezentatív rendezvényeken való közös megjelenésen túl mélyebb kapcsolódások is jellemzték, mindketten kifejezték művészi elképzeléseik rokon vonásait, összeratozását. Rippl "egyszerre festés" technikája különösen nagy hatást gyakorolt Móricz alkotói módszerére. Forrás: Móricz Zsigmond, "Rippl Rónai József ", Nyugat, 1927. december 1.; Móricz Zsigmond, "Rippl Rónai az örökfényben", Magyarország, 1928. dec. 25., 7–8.; Móricz Zsigmond, "Mindig rajzolt. Rippl Rónai József emléke kísért", Pesti Napló, 1937. december 1., 2-3.; Laczkó András, "Móricz és Rippl-Rónai 1927 tavaszán", Népszava, 1979. március 25., 8.; Vargha Kálmán, Móricz Zsigmond és az irodalom, Irodalomtörténeti könyvtár 8 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1962), 362–363.; Tasi József, "Rippl-Rónai József levelei Fenyő Miksához", in Tasi József, Szilánkok. Válogatott cikkek tanulmányok, szerk. Lengyel András, 36–42 (Budapest:: Petőfi Irodalmi Múzeum, 2002), 38.; Tasi József, "Egy Rippl-Rónai József által készített könyvborító története", in Tasi József, Szilánkok. Válogatott cikkek tanulmányok, szerk. Lengyel András, 33–35 (Budapest:: Petőfi Irodalmi Múzeum, 2002), 34.
Simonyi Zsigmond
Simonyi Zsigmond
(1853–1919) nyelvész, egyetemi tanár. 1895-től haláláig a Magyar Nyelvőr, 1903-tól a Nyelvészeti Füzetek szerkesztője. Forrás: Prohászka János, "Simonyi Zsigmond", Magyar Nyelvőr, 1953. 11–30.
Singer Zsigmond
Singer Zsigmond
(1850–1913) újságíró, lapszerkesztő. 1906-tól a német nyelvű Pester Lloyd[PIM] lap főszerkesztője. Forrás: "Singer Zsigmond meghalt", Pesti Napló, 1913. június 28., 7–8.
Somlay Artúr
Somlay Artúr
(1883–1951) színész, színészpedagógus, a Nemzeti Színház[PIM] örökös tagja. Szerepelt
Móricz
Móricz Zsigmond
Sári bíró című színművében. Forrás: Székely György, Magyar Színházművészeti Lexikon, (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994),
Schill Salamon
Schill Salamon
(1849–1918) latin és görög nyelvtanár. Forrás: Ujvári Péter szerk. Magyar zsidó lexikon, (Budapest: Magyar Zsidó Lexikon kiadása, 1929.), 771.
Liptai János
Liptai János
(1885–?) tanító, igazgató.
Mánczos József, ifj.
Mánczos József, ifj.
(1906–1985) üvegtervező, Munkácsy-díjjal kitüntetett iparművész. Id.
Mánczos József
Mánczos József, id.
iskolai tanító, iskolaigazgató fia.
Móricz Bálint
Móricz Bálint
(1851–1919) építési vállalkozó,
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
édesapja. 1878. május 30-án házasodott össze
Pallagi Erzsébettel
Pallagi Erzsébet
, akitől kilenc gyermeke született (közülük kettő,
Gyula
Móricz Gyula
1885-ben csecsemő korában és
László
Móricz László
1893-ban vagy 1894-ben kisgyermek korában meghalt). Kezdetben földművelő gazdaként, majd vállalkozóként működött. Egy sikertelen vállakozás következtében azonban elvesztette minden vagyonát. 1884-ben a család
Pthügyre
Pthrügy
költözött. Új szakmába kezdett, ácsmesternek tanult, 1890 szeptemberében szerezte meg ácsmesteri iparigazolványát. 1892-ben a család
Sárospatakra
Sárospatak
majd innen 1902-ben
Pestre
Budapest
költöztek. Forrás: Móricz Miklós, Móricz Zsigmond indulása 57–64, 84–94, 472.; Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 23–29.
Paiss Mihály
Paiss Mihály
(1887–1918) ügyvéd. Forrás: Ügyvédi Kamarai Közlöny 9, 2. sz. (1912): 45.
Pazar Pál
Pazar Pál
(1857–1922) banktisztviselő.
Holics Janka
Holics Janka
anyai nagybátyja. Nem sokkal a századforduló előtt kivándorolt az Egyesült Államokba,
New Yorkban
New York
halt meg. Második feleségével,
Zemlényi Laurával
Zemlényi Laura
1907-ben házasodtak össze. Forrás: Paul Pazar és Temlenyi(!) Laura házassági anyakönyvi bejegyzése, Manhattan, New York, 1907. (1907. jan. 27.), hozzáférés: 2021.04.01. ; Paul Pazar halotti bizonyítványa, New York City Municipal Deaths, 1922, hozzáférés: 2021.04.01.
Rösch Frigyes
Rösch Frigyes
(1861–1922) központi kohóigazgató a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt.-nél,
Holics Zsigmond
Holics Zsigmond
munkaadója.
Sátor Dávid
Sátor Dávid
(1855–1926) református lelkész
Misztótfalun
Misztótfalu
1885-ig, majd
Szinérváralján
Szinérváralja
.
Soltész Elemér
Soltész Elemér
nagybányai református lelkész sógora. Forrás: Sátor Dávid gyászjelentése, Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára, hozzáférés: 2020.09.30.
Sós Ödön
Sós Ödön
(1863–1931) orvos, eszperantista. Forrás: Kökény Lajos és Bleier Vilmos, szerk., Enciklopedio de esperanto, 2 köt (Budapest: Literatura Monda, 1933), 2:499.
Szombatfalvy Klára
Szombatfalvy Klára
(1852–1923) Majthényi Albertné, Hildenstab Antalné,
kispesti
Kispest
postamesternő.
Móricz
Móricz Zsigmond
gimnáziumi barátjának,
Majthényi Miklósnak
Majthényi Miklós
az édesanyja. Első férjétől 1882-ben vált el. Második férjétől,
Hildenstab Antaltól
Hildenstab Antal
három gyermeke született:
Hildenstab Julianna
Hildenstab Julianna
,
Hildenstab György
Hildenstab György
és
Hildenstab Lajos
Hildenstab Lajos
. Móricz 1900 és 1902 között gyakran vendégeskedett a postamesteri házban, lakásuk szinte második otthona lett. "Anyámka" fontos szerepet töltött be Móricz pályakezdésében. Forrás: Buza Péter, "A postamestert Klári néninek hívták", Budapest 19, 7. sz. (1981), 18–21.; Móricz Miklós, Móricz Zsigmond indulása, 280–287.
Pallaghy Kálmán
Pallaghy Kálmán
(1902–1964 u.) vegyészmérnök, a Duna–Tisza-közi talajtani intézet vezetője.
Pallagi Gyula
Pallagi Gyula
és
Szilágyi Julianna
Szilágyi Julianna
fia,
Pallaghy József
Pallaghy József
ikertestvére. Móricz Zsigmond, Naplók: 1930–1934., kiad. Cséve Anna et al. (Budapest: Noran Könyvesház Kft., 2016), 797–798.; Nagy Magyar Compass, Galánthai Nagy Sándor szerk., (Budapest: Stephaneum Ny., 1912–1944), 36.
Pallaghy József
Pallaghy József
(1902–1964) vámtiszt Nyírábrányban.
Pallagi Gyula
Pallagi Gyula
és
Szilágyi Julianna
Szilágyi Julianna
fia,
Pallaghy Kálmán
Pallaghy Kálmán
ikertestvére. Forrás: Móricz Zsigmond, Naplók: 1930–1934., kiad. Cséve Anna et al. (Budapest: Noran Könyvesház Kft., 2016), 797–798.; Pallaghy József gyászjelentése, Kiskunfélegyháza, 1964. január 9., OSZK Kisnyomtatványtár, hozzáférés: 2021.10.07.
Kozmutza Béla
Kozmutza Béla
(1876–1935) Cozmutza, Cosmutza, orvosezredes, 1910-től a Városmajor Szanatórium és Vízgyógyintézet igazgatója, később a Cozmutza-szanatórium főorvosa és más gyógyintézetek alapítója, többek között Kolozsváron. Forrás: "Meghalt Cozmutza Béla, Ady Endre orvosa", Keleti Újság, 1935. december 29., 7.
Pásztor Mária
Pásztor Mária
(1858–1937)
Ady Lőrinc
Ady Lőrinc
felesége,
Ady Endre
Ady Endre
édesanyja.
Mauks Ernő
Mauks Ernő
(1877–1953) költő, tanfelügyelő, publicista.
Holics Janka
Holics Janka
egykori udvarlója. Forrás: Móricz Virág, Anyám regénye (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1988), 194.
Hrabéczy Hermin
Hrabéczy Hermin
(1842–1912) Mauks László felesége,
Mauks Ernő
Mauks Ernő
édesanyja. Forrás: Mauks Lászlóné gyászjelentése, 1912. február 5., PIM Kisnyomtatványtár, Any. 357/26, hozzáférés: 2018.09.26, .
Mauks Tibor
Mauks Tibor
(1904–?)
Mauks Ernő
Mauks Ernő
és Juhász Erzsébet fia.
Flittner Frigyes
Flittner Frigyes
(?–1919) jogász, fordító, az Osztrák-Magyar Bank titkára,
budapesti
Budapest
főintézetének elnöke.
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
tőle vásárolta
leányfalui
Leányfalu
telkét 1911-ben. Forrás: Kempelen Béla szerk., Magyar nemesi évkönyv (Budapest: Steiner Zsigmond Könyvnyomda, 1923), 43.; Móricz Virág, Anyám regénye (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1988), 267.
Szerényi Margit
Szerényi Margit
(?–1931)
Szerényi Lajos
Szerényi Lajos
és
Theisz Mária
Theisz Mária
lánya. 1911 tavaszán ment férjhez
Buchta János
Buchta János
tanítóhoz.
Szalay Gizella
Szalay Gizella
(1857–1945)
Arany László
Arany László
özvegye, 1905-ben ment hozzá második férjéhez,
Voinovich Géza
Voinovich Géza
Arany János-kutatóhoz.
Neményi Jenő
Neményi Jenő
(1890–?) gyógyszerész.
Szeles Olga
Szeles Olga
(1874–1965) Kopasz Istvánné,
Szeles Elek
Szeles Elek
kuriai bíró lánya. Forrás: Tóth Zoltán, "Fáklya lenni népemnek... Móricz Zsigmond és Sipos József levelezése.", Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 1997, 32. évf. 2. szám, 205.
Kozma Gizella
Kozma Gizella
(?–?)
Kozma Andor
Kozma Andor
lánya.
Fodor Jenő
Fodor Jenő
(1866–?)
sárospataki
Sárospatak
községi főjegyző. Az Adalékok Zemplénvármegye Történetéhez című folyóirat munkatársa. Forrás: Móricz Zsigmond, "Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely", in: Magyarország vármegyéi és városai szerk. Borovszky Samu, (Budapest: Országos Monográfia Társaság, 1905.), 271–272.
Koncz Imre
Koncz Imre
(1868–1944) orvos. 1903-tól
Kisújszállás
Kisújszállás
városi tisztiorvosa, később királyi egészségügyi tanácsos. Forrás: Scheftsik György, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene, (Pécs: Kalotai L., [1935]); Koncz Imre gyászjelentése, OSZK kisnyomtatványtár, hozzáférés: 2020.10.06.
Csetényi Andor
Csetényi Andor
(1890–?) törvényszéki titkár.
Marton Dénes, ifj.
Marton Dénes, ifj.
(1893–?) katonatiszt, huszárezredes. Petrenka Jolánnak és id.
Marton Dénes
Marton Dénes, id.
járásorvosnak a fia.
Holics Janka
Holics Janka
másod-unokatestvére. Forrás: Móricz Virág, Anyám regénye (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1988), 189–190.
Wodianer Artúr
Wodianer Artúr
(1860–1921) könyvkiadó, a
Wodianer Hugóval
Wodianer Hugó
közösen működtetett, Wodianer és Fiai Rt.[PIM] nevű nyomdai és könyvkiadó cég vezetője.
Pariss Pál
Pariss Pál
(1877–1919) író, újságíró. 1903-tól 1919-ig Az Újság munkatársa, a gyermekrovat szerkesztője és levelezője, író álneve Nagyapó. Forrás: Káinoki Izidor "Pariss Pál.", Az Ujság, 1919. május 6., 6.
Fedák Sári
Fedák Sári
(1879–1955) színésznő. 1902 februárjától a Vígszínház[PIM], 1905. júniustól Király Színház[PIM] tagja. Külföldi fellépései után hazatérve, 1909–1914 között ismét a Király Színház tagja. 1920-ban a Király, 1921-ben a Vígszínház, 1923-ban a Fővárosi Operettszínház[PIM] és 1924-ben ismét a Vígszínház primadonnája.
Móricz
Móricz Zsigmond
1902-ben írt Poddy című színdarabjára
Pallagi Gyula
Pallagi Gyula
Fedákot ajánlotta a főszerepre, a mű azonban nem került színpadra. Több, mint húsz évvel később a Szépasszony kocsisában Fedák játszotta a főszerepet. A darabot 1929. szeptember 6-án mutatták be a Magyar Színházban[PIM]. Forrás: Székely György, Magyar Színházművészeti Lexikon, (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), ; Móricz Virág, Apám regénye (Budapest: Osiris Kiadó, 2002), 340, 347.
Ady Endre
Ady Endre
(1877–1919) író, költő, újságíró. A Nagyváradi Napló[PIM], majd a Budapesti Napló[PIM] munkatársa. A Nyugat[PIM] szerkesztője.
Móricz
Móricz Zsigmond
legelőször főiskolásként hallott a fiatal költőről, aki már akkor
Debrecen
Debrecen
-szerte ismert volt, majd később, 1905-ben, Az Ujság[PIM] szerkesztőségében ajánlották figyelmébe a Budapesti Naplóban megjelent verseit, köztük A Hortobágy poétáját. Ady Vér és arany című kötetéről Móricz elismerő hangú kritikát írt a Nyugat 1909. június 1-ei számában. Amikor Ady Hét krajcárról szóló recenziója megjelent, az elismerő hangú kritika mély hatást gyakorolt Móriczra. Barátságukat többször megírta Ady halála után is, valamint költészetének hatása Móricz több művében is felfedezhető: A magyar Ugaron, A téli Magyarország versek motívumai végigkísérik Móricz Sárarany, Az Isten háta mögött, a Tragédia regényeinek mondanivalóját. Forrás: Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 111, 297–305.; Vargha Kálmán, Móricz Zsigmond és az irodalom, Irodalomtörténeti könyvtár 8 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1962), 232-247.
Alexander Bernát
Alexander Bernát
(1850–1927) filozófus, esztéta, művészeti író, egyetemi tanár, az esztétikai tanszék vezetője.
Anonymus
Anonymus
(11. sz. vége–12. sz. eleje) történetíró, jegyző.
Apostol Pál
Apostol Pál
(1787–1860) lelkész, 1848-tól a Tiszáninneni Egyházkerület szuperintendense. Forrás: Dobrossy István, Eszenyi Miklós, Zahuczky László szerk., Miskolci életrajzi lexikon, (Miskolc, 2008), 304.; A Petőfi Irodalmi Múzeum Névtere, hozzáférés: 2021.10.21.
Arany János
Arany János
(1817–1882) költő, műfordító, esztéta, lapszerkesztő, a Kisfaludy Társaság[PIM] tagja. Arany élete, sorsa és művészete mindig foglalkoztatta
Móriczot
Móricz Zsigmond
. A költő iránti érdeklődése már a
kisújszállási
Kisújszállás
olvasmányélményeihez kötődik. Arany verseiben vélte felfedezni a tiszta népiességet. Ez a meggyőződése később sem változott, 1931-ben Arany János írói bátorsága címmel írt tanulmányt Arany költészetéről. Forrás: Vargha Kálmán, Móricz Zsigmond és az irodalom, Irodalomtörténeti könyvtár 8 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1962), 183–193.
Arany László
Arany László
(1844–1898) író, költő, kritikus, népmesegyűjtő.
Arany János
Arany János
fia. 1872–1883 között
Gyulai Pállal
Gyulai Pál
szerkesztette a Magyar népköltési gyűjtemény című sorozat első kötetét. 1880-tól a Magyar Földhitelintézet[PIM] igazgatója. Forrás: Ortutay Gyula, Magyar néprajzi lexikon, (Budapest: Akadémiai kiadó, 1982), I. köt.
Ágai Adolf
Ágai Adolf
(1836–1916) író, humorista, dalszerző, 1868-tól a Borsszem Jankó[PIM] politikai élclap szerkesztője. Forrás: Gulyás Pál, Magyar írók élete és munkái, 19 köt., kiad. Viczián János, (Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete 1939–1944, Argumentum Kiadó, 1990–2002), 1:253–254.
Babits Mihály
Babits Mihály
(1883–1941) író, költő, műfordító, lapszerkesztő. A
Móriczcal
Móricz Zsigmond
1918-ban alapított Vörösmarty Akadémia[PIM] alelnöke. A Nyugat[PIM] főmunkatársa. 1910. február 23-án a Royal Szállóban, a Nyugat felolvasóestjén ismerkedett meg Móriczcal. Barátságukat kölcsönös szakmai elismerés jellemezte: Babits a Nyugatban kritikát közölt Móricz Boldog világ című állatmeséiről, az 1916-ban megjelent Gólyakalifa című regényét pedig Móricznak ajánlotta. Együttműködésük a Vörösmarty Akadémia vezetése mellett a Nyugat szerkesztésében is megvalósult, amelyet
Osvát Ernő
Osvát Ernő
halála után, 1929 és 1933 között
Gellért Oszkárral
Gellért Oszkár, id.
közösen szerkesztettek. Babits halála után Móricz a költő portréját felelevenítő írása jelent meg a Kelet Népében, melyben egy 1913-as olaszországi véletlen találkozásukat idézte fel. Forrás: Babits Mihály, "Boldog világ (vagy értekezés a népies költészetről)", Nyugat 5 (1912): 1:555–556.; Móricz Zsigmond, "Babits Mihállyal a Garda-tón", Kelet Népre, 1941. aug. 15., 1–5.; Róna Judit, Nap nap után: Babits Mihály életének kronológiája 1909–1914, Babits-kronlógia 2 (Budapest: Balassi Kiadó, 2013), 171, 399.; Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 406, 509–510.; Vargha Kálmán, Móricz Zsigmond és az irodalom, Irodalomtörténeti könyvtár 8 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1962), 113, 159, 293–298.
Bajza József
Bajza József
(1804–1858) jogász, író, költő, színikritikus, nyelvész, lapszerkesztő.
Móricz
Móricz Zsigmond
kritikai munkásságát tanulmányozta, 1903-ban az Urániában[PIM] megjelent Bajza nagy polémiái című tanulmányában foglalta össze. Forrás: Móricz Zsigmond, "Bajza nagy polémiái", Uránia 3 (1903): 145–154.; Móricz Zsigmond, "Bajza nagy polémiái", Uránia 4 (1903): 202–208.
Barla Szabó Jenő
Barla Szabó Jenő
(1870–1962)
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
tanára a
kisújszállási
Kisújszállás
gimnáziumban 1897–1899 között. Forrás: "Levelezőink írják. Móricz Zsigmondról". Köznevelés, 1952. november 1., 660.
Ács Sándor
Ács Sándor
(?–?)
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
keresztapjának,
Ács Lajosnak
Ács Lajos
a fia.
Kompolthy Szelima
Kompolthy Szelima
(1881–?) Aczél Józsefné, (Aczél Jenőné?), selyemhímző. Kompolthy Tivadar lapszerkesztő és Liedl Teréz lánya. 1898-ban házasodtak össze dr. Aczél József ősgörög‒ószittya nyelvésszel
Balatonalmádiban
Balatonalmádi
. Forrás: Kompolthy Szelima Fortuna Mária születési anyakönyvi bejegyzése, 3 Nov 1881, Baptism; citing Veszprém, Veszprém, Hungary, Tolna Megyei Leveltar (National Archives), Budapest, "Hungary, Catholic Church Records, 1636-1895," database, FamilySearch. Hozáférés: 2021.04.09. ; Sarusi Mihály "Írók Almádiban", Napút, 2017. április 1., 60.; Pápai Közlöny, 1898. május 22., 6.; Pesti Hírlap, 1907. december 3., 10.
Arnoldson, Sigrid
Arnoldson, Sigrid
(1861–1943) svéd operaénekesnő. Számos külföldi fellépése volt, Magyaroszágon is vendégszerepelt, 1895 és 1900 között több darabban is fellépett a Magyar királyi operaházban, szerepelt többek között a Mignonban, a Carmenben, a Szevillai borbélyban, Az ezred leányában, valamint több vidéki körutat is tett. Forrás: "Színház és zene", Pesti Hírlap, 1895. május 3., 10.; "Színház és zene", Pesti Napló, 1898. május 15., 8.; "Irodalom és művészet", Budapesti Hírlap, 1900. április 29., 10.
Correggio, Antonio da
Correggio, Antonio da
(1489–1534) olasz festőművész. Forrás: Zádor Anna, Genthon István főszerk., Művészeti lexikon 1. köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1956), 434.
Erhard, Arthur
Erhard, Arthur
(?–?) a „Visnervin” nevű gyógyszer gyártója. Forrás: Miskolczi Napló, 1912. április 21., 17–18.
Bende Elemér
Bende Elemér
(?–?) építőmester,
Móricz Sándor
Móricz Sándor
ismerőse.
Bíró Irma
Bíró Irma
(?–?) fotográfus,
Révész Imre
Révész Imre
felesége. Férjével Révész–Bíró[PIM] márkanéven készítettek és forgalmaztak fotókat. Forrás: Szakács Margit, "Magyarországi fényképészek és fényképészműtermek 1840-1920", A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum Évkönyve, (1983), 17.; Kincses Károly, "Magyar fotográfusok külföldön - kislexikon", Fotóművészet, 2011. 2. sz., hozzáférés: 2021.04.01.
Bornemisza Barnabás
Bornemisza Barnabás
(1879–?) evangelikus református tanító, apja Bornemissza János, anyja Kiséry Erzsébet. Forrás: Bornemisza Barnabás születési anyakönyvi bejegyzése, 26 Oct 1879 Baptism; citing Tiszadada, Szabolcs, Hungary, Országos Leveltár, Budapest, "Hungary Reformed Church Christenings, 1624-1895," database, FamilySearch. Hozzáférés: 2021.04.01. ; Bornemisza Jánosné Kiséry Erzsébet gyászjelentése, OSZK kisnyomtatványtár, hozzáférés: 2021.04.12. ; Nyírvidék, 1903. október 11., 3.; Magyar Méh, 1911. április, 4. szám, 58.
Burkhard Károly
Burkhard Károly
(?–?)
Szklenár Teréz
Szklenár Teréz
ismerőse.
Müller M. László
Müller M. László
(?–?) bizonytalan névolvasat, a Holics család ismerőse.
Csobay Béla
Csobay Béla
(?–?) vasúti raktárnok.
Móricz
Móricz Zsigmond
keresztapjának,
Ács Lajosnak
Ács Lajos
a veje,
Ács Emma
Ács Emma
férje. Forrás: Budapesti cím- és lakjegyzék 21. évf. (1909.), 1149.
Diophantosz
Diophantosz
(3. sz.?) Alexandriából származó görög matematikus. Forrás: Pecz Vilmos szerk., Ókori Lexikon, 1. köt. (Budapest: Franklin Társulat, 1902–1904).
Bender Margit
Bender Margit
(?–?)
Eisele Gusztáv
Eisele Gusztáv
bányagondnok felesége.
Szabó Emi
Szabó Emi
(?–?) a Móricz-család háztartási alkalmazottja. Valószínűleg 1906. március 18-án távozott tőlük. Forrás: Móricz Zsigmond naptára 1906-ból, analekta, PIM kézirattár, M. 100/3957/2.
Farkas Aladár
Farkas Aladár
(?–?) költő.
Farkas Gizella
Farkas Gizella
(1883?–1980) író, több írása is megjelent miskolci irodalmi lapokban, férjével Dr.
Bruckner Győző
Bruckner Győző
történetíróval aktívan részt vettek a város kulturális életének szervezésében. Forrás: Dr. Bruckner Győzőné Farkas Gizella gyászjelentése, OSZK kisnyomtatványtár, hozzáférés: 2020.11.11,; Tóth Pál, "A köztisztviselők társadalmi életének és politikai arculatának jellemző vonásai Miskolcon az 1919–1939. években", Borsodi történelmi évkönyv 5. köt. Deák Gábor, Román János szerk., (Miskolc:1976), 142.
Kósa Borbála
Kósa Borbála
(1868–?)
Móricz
Móricz Zsigmond
nagybátyjának,
Farkas Károlynak
Farkas Károly
a felesége. Forrás: Móricz Zsigmond, Életem regénye, Móricz Zsigmond művei (Budapest: Athenaeum, 1939), 146.
Fekete Gizella
Fekete Gizella
(1890?–1944)
Szeremley Barna
Szeremley Barna
felesége. Forrás: Szeremley Császár Barnáné Fekete Gizella gyászjelentése, OSZK kisnyomtatványtár, hozzáférés: 2020.11.11,
Fekete József
Fekete József
(1857–?) körorvos
Buttyinban
Buttyin
.
Móricz
Móricz Zsigmond
ismerősének,
Fekete Lászlónak
Fekete László
az édesapja. Forrás: Honvédségi Közlöny, 1892. március 10., 66.
Filippiny Eszter
Filippiny Eszter
(?–?) a Máramarosi Himzőműhely vezetője. Forrás: Fényes László 1913-ban írt, Móricz Zsigmondnak szóló levele:
Waltherr Margit
Waltherr Margit
(1861–1931)
Flittner Frigyes
Flittner Frigyes
felesége, tőlük vásárolt telket
Móricz
Móricz Zsigmond

Leányfalun
Leányfalu
. Forrás: Kempelen Béla, Magyar nemesi családok, 11. köt. (Budapest: Grill Károly Könyvkiadóvállalata, 1932), 17.; Nemzeti Ujság, 1931. november 8., 15.
Flittner Ilona
Flittner Ilona
(1892–1970)
Flittner Frigyes
Flittner Frigyes
és Waltherr Margit lánya. Forrás: Flittner Ilona Friderika születési anyakönyvi bejegyzése, 25 Dec 1892, Baptism; citing Alsóvizivárosi, Budapest, Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Hungary, Tolna Megyei Leveltar, "Hungary, Catholic Church Records, 1636-1895," database, FamilySearch. Hozzáférés: 2021. 04. 14.; Cornides Aladárné Flittner Ilona gyászjelentése, OSZK kisnyomtatványtár, hozzáférés: 2020.11.12,
Fükő János
Fükő János
(?–?) magyar királyi honvéd-százados.
Holics Janka
Holics Janka
barátnőjének,
Fükő Borbálának
Fükő Borbála
az édesapja. Borbálán kívül hat fia volt: Jenő, Dezső, Ödön, János, György és László. Felesége halála után
Pesten
Budapest
, a Ludovika Akadémián lett tanár. Forrás: Móricz Virág, Anyám regénye (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1988), 195, 200.; Fükő Jánosné Csernok Amália gyászjelentése, OSZK kisnyomtatványtár, hozzáférés: 2020.11.12,
Gaál Irma
Gaál Irma
(?–1912) Gáll Irma,
Holics Janka
Holics Janka
másodfokú unokatestvére,
Gaál Sándor
Gaál Sándor
nővére. Forrás: Gál Sándor Móricz Zsigmondnak írt 1912. október 15-i levele.
Gaál Sándor
Gaál Sándor
(1887?–?) Gáll Sándor, gépész. Móricz Zsigmond rokona felesége,
Holics Janka
Holics Janka
révén, a Szklenár-család oldalágán.
Gál József
Gál József
(?–?) zeneszerző, sanzon- és dalszerző, a Magyar Színpadi Szerzők Egyesületének[PIM] tagja. Forrás: Alpár Ágnes, A cabaret – A fővárosi kabarék műsora, (Budapest: MSZI, 1978), 117.; Színházi Élet, 1914, 17. sz., 28.
Gaál Teréz
Gaál Teréz
(?–?) Gáll Teréz,
Holics Janka
Holics Janka
rokona, a Móricz-családdal élt, segédkezett a háztartásban. Nővérével,
Gaál Zsuzsannával
Gaál Zsuzsanna
felváltva voltak a családnál közel tíz évig. Forrás: Móricz Zsigmond, Naplók: 1924–1925., kiad. Cséve Anna et al. (Budapest: Noran Könyvesház Kft., 2010), 818.
Gulner Béla
Gulner Béla
(?–?) gyógyszerész, a Vörös Kereszt gyógyszertár alapítója Kispesten. Forrás: Szmodits László szerk., Budapes XIX. kerületének gyógyszeréstörténete 1950-ig, (Budapest: Magyar Gyógyszerésztörténeti Társaság, 2018), 6.
Gulyás Istvan
Gulyás István
(?–?) említett személy,
sárospataki
Sárospatak
diák.
Habányi József
Habányi József
(?–?)
jolsvai
Jolsva
városi főjegyző. Forrás: Papp Simon, Életem, (Zalaegerszeg: Magyar Olajipari Múzeum, 2000), 331.
Hász Aurél
Hász Aurél
(?–?)
Móricz Miklós
Móricz Miklós
barátja,
Móricz Ida
Móricz Ida
szobrot mintázott róla.
Hirsch Jolán
Hirsch Jolán
(?–?) Az Ujság[PIM] olvasója.
Huszlicska Ilonka
Huszlicska Ilona
(1895?–1936) művirágkészítő
Rákosszentmihályon
Rákosszentmihály
, 1924-ben kötött házasságot Szabó Máté hajduszoboszlói állampénztári főtiszttel. Nagybátyja
Tuba Károly
Tuba Károly
komáromi iró, költő, újságíró. Forrás: Szabó Máténé Huszlicska Ilonka gyászjelentése, OSZK kisnyomtatványtár, hozzáférés: 2021.04.14. ; Rákos Vidéke, 1924. február 24., 4.; Rákos Vidéke, 1922. augusztus 6., 6.; Rákos Vidéke, 1936. október 25., 2.
Radácsy György, ifj.
Radácsy György, ifj.
(1890–1952 u.)
szerencsi
Szerencs
tiszteletbeli szolgabíró, felesége Porczányi Mária.
Radácsi György
Radácsi György
református teológiai tanár, egyházi író fia. Forrás: Radácsy György születési anyakönyvi bejegyzése, 19 Nov 1890 Baptism; citing Sárospatak, Zemplén, Hungary, Országos Leveltár, Budapest, "Hungary Reformed Church Christenings, 1624-1895," database, FamilySearch. Hozzáférés: 2021.04.14.; Kovács I. Gábor, "Két sárospataki születésű egyetemi tanár: Finkey Ferenc és Finkey József", Kováts Dániel szerk., Széphalom, 25. köt., 433.
Jagositz József
Jagositz József
(?–?)
szentendrei
Szentendre
kőműves mester.
Jankó Károly
Jankó Károly
(1855–1919)
albertirsai
Albertirsa
evangélikus lelkész 1881 és 1919 között. Forrás: Bárdossy Tibor, "Az Irsai Evangélikus Temetőben sétálva", Albertirsai Híradó, 2017. január, 11.
Jelačić, Josip
Jelačić, Josip
(1801–1859) horvát bán. Forrás: A Pallas nagy lexikona, 18 köt., (Budapest: Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt., 1893–1900), 9:57.
Culp, Julia
Culp, Julia
(1880–1970) holland énekesnő. Nemzetközileg elismert tehetség, többször fellépett Magyarországon is. Forrás: "Színház és művészet", Pesti Napló, 1907. január 22., 16.; Az Ujság, 1915. október 17.; Pesti Napló, 1927. március 8., 15.
Kandó Ferenc
Kandó Ferenc
(?–?)
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
keresztapjának,
Ács Lajosnak
Ács Lajos
a veje,
Ács Vilma
Ács Vilma
férje.
Kanizsai János
Kanizsai János
(?–?) említett személy.
Glossy, Karl
Glossy, Karl
(1848–1937) német irodalomtörténész. Az Österreichische Rundschau[PIM] című hetilap szerkesztője. Forrás: Révai Nagy Lexikona21 köt. (Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, 1911–1935), 21:388.
Kelemen Mórné
Kelemen Mórné
(?–?)
Kelemen Mór
Kelemen Mór
épületanyagkereskedő felesége.
Kiséry Béla
Kiséry Béla
(1878–?) tanító,
Kiséry László
Kiséry László
és
Nagy Zsuzsanna
Nagy Zsuzsanna
fia.
Kiséry Julianna
Kiséry Julianna
testvére,
ifj. Pallagi József
Pallagi József, ifj.
sógora. 1905-ben kötött házasságot Kiss Erzsébettel. Forrás: Kiséry Lászlóné Nagy Zsuzsánna gyászjelentése, Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára, hozzáférés 2020.11.16., ; Kiséry Béla születési anyakönyvi bejegyzése, 07 Feb 1878 Baptism; citing Kesznyéten, Zemplén, Hungary, Országos Leveltár, Budapest, "Hungary Reformed Church Christenings, 1624-1895," database, FamilySearch. Hozzáférés: 2021.04.15.; Kiséry Béla és Kiss Erzsébet házassági anyakönyvi bejegyzése, 16 Aug 1905; citing Marriage, Fony, Abaúj-Torna, Magyarország, Archiv der Stadt Budapest (Archive of the City), Hungary, "Hungary Civil Registration, 1895-1980," database with images, FamilySearch. Hozzáférés: 2021.04.15.
Klein Mózes
Klein Mózes
(1869–?) ezüstművesmester. Forrás: Dr. Ladányi Miksa, A magyar ipar almanachja (Budapest: Magyar Ipar Almanachja Kiadóhivatala, 1932) 97–98.
Kölcsey Gábor
Kölcsey Gábor
(1851–1927) földbirtokos, gazdasági főtanácsos, a szatmárcsekei református egyház főgondnoka, a Kölcsey-család seniorja,
Kölcsey Ferenc
Kölcsey Ferenc
unokatestvérének, Kölcsey Gábornak az unokája. Forrás: Kölcsey Gábor gyászjelentése, OSZK kisnyomtatványtár, hozzáférés: 2021.04.15.
Koritsánszky Márton
Koritsánszky Márton
(1889?–?) jogtanácsos,
tornaljai
Tornalja
ügyvéd. Forrás: Nagy Magyar Compass, 50/1., 1925-1926, 785.; Iskolai értesítők, Besztercebánya - Evangélikus főgimnázium, 1894, 25.
Kun János
Kun János
(?–?) kereskedő,
Szilágyi Julianna
Szilágyi Julianna
ismerőse.
Ladányi Soma
Ladányi Soma
(?–1937) Mauthner Ödön Magtermelő és Magkereskedelmi r.t. cégvezetője. Forrás: Fővárosi Hírlap, 1934. október 24., 7.; Pesti Napló, 1937. szeptember 17., 4.
Laki Zoltán
Laki Zoltán
(?–?) tanító
Imregen
Imreg
.
Links Emil
Links Emil
(1890?–?) ügyvéd, feltehetően
Móricz Dezső
Móricz Dezső
vejének,
Brüll Dánielnek
Brüll Dániel
az ügyvédi irodájában állt alkalmazásban. Forrás: Ügyvédi Kamarai Közlöny 7, 4. sz. (1911): 99.
Lucullus
Lucullus
(Kr. e. I. sz.) római hadvezér és politikus. Forrás: Dormándi László, Juhász Vilmos szerk., Új Lexikon 6 köt., (Budapest: Dante-Pantheon, 1936), 4:2472.
Móricz Ida
Móricz Ida
(1910–2003) Ida Margaret Moricz O'Connor,
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
unokahúga,
Móricz Dezső
Móricz Dezső
és
Brüll Rózsika
Brüll Rózsika
lánya. Forrás: Ida M Moricz adatai az 1910-es népszámláláson, "United States Census, 1910," database with images, FamilySearch (https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:MG3C-DT1 : accessed 24 September 2021), Ida M Moricz in household of Bohrut Pd D Moricz, Uniontown Ward 2, Fayette, Pennsylvania, United States; citing enumeration district (ED) ED 79, sheet 13B, family 260, NARA microfilm publication T624 (Washington D.C.: National Archives and Records Administration, 1982), roll 1346; FHL microfilm 1,375,359. Hozzáférés: 2021.09.24; Ida Margaret Moricz O'Connor halálozási adatai, "Find A Grave Index," database, FamilySearch (https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:7JWD-B56Z : 13 September 2020), Ida Margaret Moricz O'Connor, ; Burial, Tallahassee, Leon, Florida, United States of America, Roselawn Cemetery; citing record ID 197051830, Find a Grave, http://www.findagrave.com. Hozzáférés: 2021.09.24.
Kondor Miksa
Kondor Miksa
(?–?)
sárospataki
Sárospatak
körorvos. Forrás: Gulyás József , Kántor Mihály szerk., "Magyar városok monográfiája 12. Sárospatak és vidéke" (Budapest: 1933, 251)
Bayer Jozefa
Bayer Jozefa
(?–?)
Matulay Keresztély
Matulay Keresztély
tanító felesége,
Matulay Gizella
Matulay Gizella
anyja.
Matulay János László
Matulay János László
(1871?–1916)
pozsonyalmási
Pozsonyalmás
kántortanító,
Matulay Sándor
Matulay Sándor
apja. Forrás: Matulay János László gyászjelentése, OSZK kisnyomtatványtár, hozzáférés: 2021.02.23.
Farkas Virág András
Farkas Virág András
(?–?)
Móricz Bálint
Móricz Bálint
szállásadója
Bodonyban
Bodony
.
Bujdosó Lajos
Bujdosó Lajos
(?–?) lelkész, a Debreceni Kollégium[PIM] Nagykönyvtárának alkönyvtárnoka. Forrás: Barcza József, szerk., A Debreceni Református Kollégium története (Budapest: Magyarországi Református Egyház Sajtóosztálya, 1988), 445, 466.
Bagyinka Ilona
Bagyinka Ilona
(?–?) Az Ujság[PIM] olvasója.
Mezei Margit
Mezei Margit
(?–?) Az Ujság[PIM] olvasója.
Szerényi Lenke
Szerényi Lenke
(?–?) Az Ujság[PIM] olvasója.
Lustig Margó
Lustig Margó
(?–?) Az Ujság[PIM] olvasója.
Lustig Kató
Lustig Kató
(?–?) Az Ujság[PIM] olvasója.
Michalsky
Michalsky
(?–?) a Concordia berlini kiadó lektora. Forrás: Világ, 1911. december 19., 9.
Heller Szidike
Heller Szidike
(?–?) Az Ujság[PIM] olvasója.
Blumberg Linnitől
Blumberg Linni
(?–?) Az Ujság[PIM] olvasója.
Komjáthy Vilma
Komjáthy Vilma
(?–?) Az Ujság[PIM] olvasója.
Fuchs Ilonka
Fuchs Ilonka
(?–?) Az Ujság[PIM] olvasója.
Paloczy Erzsike
Palóczy Erzsike
(?–?) Az Ujság[PIM] olvasója.
Palóczy Annuska
Palóczy Annuska
(?–?) Az Ujság[PIM] olvasója.
Szeőke Mici
Szeőke Mici
(?–?) Az Ujság[PIM] olvasója.
Nemcsik Piroska
Nemcsik Piroska
(?–?) Az Ujság[PIM] olvasója.
Ratzenstein Iduska
Ratzenstein Iduska
(?–?) Az Ujság[PIM] olvasója.
Blau Margit
Blau Margit
(?–?) Az Ujság[PIM] olvasója.
Sonnenfeld Izor
Sonnenfeld Izor
(?–?) Az Ujság[PIM] olvasója.
Kemény Hajnalka
Kemény Hajnalka
(?–?) Az Ujság[PIM] olvasója.
Sternfeld Ella
Sternfeld Ella
(?–?) Az Ujság[PIM] olvasója.
Glück Miklós
Glück Miklós
(?–?) Az Ujság[PIM] olvasója.
Práger Jankica
Práger Jankica
(?–?) Az Ujság[PIM] olvasója.
Práger Baba
Práger Baba
(?–?) Az Ujság[PIM] olvasója.
Popper Erzsike
Popper Erzsike
(?–?) Az Ujság[PIM] olvasója.
Formanek Ferenc
Formanek Ferenc
(?–?) szabómester.
Bánya Lajos
Bánya Lajos
(1873?–1930)
vajdácskai
Vajdácska
körjegyző. Forrás: Bánya Lajos gyászjelentése, OSZK kisnyomtatványtár, hozzáférés: 2021.02.25.
Farkas Mária
Farkas Mária

Személynév lista

Metaadatok

Elektronikus kiadás adatai:

Kiadás típusa:

A kiadásról: