Barcza József (ford.): Obscurus emberek levelei

Barcza József (ford.): Obscurus emberek levelei [levélgyűjtemény] Az Epistolae obscurorum virorum több kötetes, szatirikus hangú levélgyűjtemény, melynek első kötete 1515 körül, a második 1517-ben jelent meg. Keletkezésének háttere az a   által kezdeményezett, a keresztény kultúra védelmében a rabbinikus könyvek elkobzására és megsemmisítésére irányuló rendelet volt, melyet több humanista gondolkodó, köztük a zsidó kultúrával és a héber nyelvvel behatóan foglalkozó   is ellenzett.  , valamint az ő pártját fogó dominikánus szerzetesek és kölni hittudósok támadásaira   hívei az Obscurus emberek levelei  c. gyűjteménnyel válaszoltak. E fiktív levelek többsége   pártfogójának,   szól. A levélírók – egyébként baráti hangvételű szövegeikben – gyenge latintudásukról, fennhéjázással leplezni próbált műveletlenségükről, valamint züllött erkölcsi életükről tesznek tanúságot, és mivel   közeli ismerőseinek vallják magukat, a címzettet is kedvezőtlen fénytörésben állítják be.   a fordításához írt előszavában és jegyzeteiben tényként kezeli a műből kiolvasható narratívát, és ennek megfelelően minősíti a vita résztvevőit is.   a reformáció történetét feldolgozó monográfiájában azonban óva int tőle, hogy ezt és az ehhez hasonló pengeváltásokat az „obskurus” skokalsztikusok és a „felvilágosult” humanisták közötti összecsapásként értelmezzük, megjegyezvén, hogy   sem fűzte szoros kapcsolat a zsidóság iránt, illetve, hogy a humanista teológusok sem zárkóztak el a korban már klasszikusnak számító skolasztikus irodalom tanulmányozásától. Forrás: Barcza József, „Bevezetés”, in Obscurus emberek levelei, ford. Barcza József (Kisújszállás: Szekeres-féle Könyvnyomda, 1914), 3–6.; Berczik Árpád, „Pfefferkorn, Johannes”, in Világirodalmi lexikon, főszerk. (I–XI:) Király István, (XII–XIX:) Szerdahelyi István, felelős szerk. (I–XI:) Szerdahelyi István, (XIII–XIX:) Juhász Ildikó, 19 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1970–1996), 10:493–494.; Berczik Árpád, „Reuchlin, Johannes”, in Világirodalmi lexikon, főszerk. (I–XI:) Király István, (XII–XIX:) Szerdahelyi István, felelős szerk. (I–XI:) Szerdahelyi István, (XIII–XIX:) Juhász Ildikó, 19 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1970–1996), 11:641–643.; MacCullogh, Diarmaid, A reformáció története (Budapest: Európa Könyvkiadó, 2011), 147–149.