Osvát Ernő
(1876–1929) a Nyugat[PIM] szerkesztője, számos jelentős író, költő
felfedezője, kora irodalmi életének egyik vezéralakja. A lap megindulásától kezdve ő
volt tényleges szerkesztője, kevés beleszólást engedve többi munkatársa számára.
Emiatt 1911 januárjában jelentős vita támadt közte és a folyóirat részvényeinek egy
tekintélyes része felett rendelkező Osvát Ernő
Hatvany Lajos
között, kinek nyomására februárban lemondott a felelős szerkesztői
posztról. Nemsokára a Nyugat szerzőinek többsége, köztük Hatvany Lajos
Móricz Zsigmond
is tiltakozásul a Palermo kávéházban[PIM] gyűltek össze, és a
demonstráció hatására Móricz Zsigmond
Hatvany
kénytelen volt visszakozni. A történtek után újra Hatvany Lajos
Osvát
dominált a lapnál egészen 1919 eleji (időleges) visszavonulásáig. 1920
januárjától, a folyóirat újjászervezése idején, visszatért, ám befolyása
folyamatosan csökkent. Családjával – az állandó megélhetési gondok mellett – súlyos
egészségügyi problémákkal küzdöttek. Osvát Ernő
Felesége
1927-ben öngyilkos lett, Steiner Cornélia
Osvát
1929. október 28-án, Osvát Ernő
lányuk
halottas ágyánál végzett magával. Műveit jórészt halála után adták ki.
Osvát Ágnes
Osvát
1908-ban figyelt fel Osvát Ernő
Móricz
egy, Az Ujságban[PIM] megjelent írására, és nem sokkal később
közölte tőle Hét krajcár c. elbeszélését a Nyugat október 16-ai számában. Még ebben az évben
megbízta Móricz Zsigmond
Móriczot
egy kisregény megírásával is, azonban a Vér nem nyerte meg tetszését, aminek hatására szerzője elégette a kéziratot.
Ettől eltekintve a Nyugat szerkesztője a kezdetektől egyik legfontosabb szerzőjeként
tartotta számon Móricz Zsigmond
Móriczot
. Móricz Zsigmond
Osvát
halála után, 1929 és 1933 között Osvát Ernő
Móricz
Móricz Zsigmond
Babits Mihállyal
és Babits Mihály
Gellért Oszkárral
közösen szerkesztette tovább a folyóiratot. Forrás:
Móricz Zsigmond, "Osvát Ernő, a Nyugat szerkesztője",
Nyugat 16, 11–12. sz. (1923): 721–725.;
Móricz Zsigmond, Rádióbeszéde,
1930., idézi
Móricz Virág, Apám regénye,
Osiris Monográfiák (Budapest: Osiris Kiadó, 2002), 97.;
Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a
forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 262–267, 322,
434–435.;
Móricz Zsigmond, Levelei,
szerk., jegyz. F. Csanak Dóra, 2 köt. (Budapest:
Akadémiai Kiadó, 1963), 1:340.;
Móricz Miklós, Móricz Zsigmond
érkezése (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1966), 45–61.;
Fráter Zoltán, Osvát Ernő élete és
halála (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1987).;
Fráter Zoltán, "Osvát Ernő", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi
lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 2:1525.;
Buda Attila, A Nyugat Kiadó
története (Budapest: Borda Antikvárium, 2000).;
Kosztolánczy Tibor, A fiatal Osvát
Ernő (Budapest: Universitas, 2009).;
Móricz Zsigmond, Naplók:
1924–1925., kiad. Cséve Anna et al. (Budapest:
Noran Kiadó 2004 Kft., 2010), 292, 302–303.;
Móricz Zsigmond, Naplók:
1926–1929, kiad. Cséve Anna et al. (Budapest:
Noran Könyvesház Kft., 2012), 604–606, 649–650, 735–736.
Gellért Oszkár, id.