Móricz Miklós

(1886–1966) statisztikus, író, újságíró, ügyvéd, nyomdász,   negyedik öccse. A gimnáziumot kezdte, 1899 őszén iratkozott át a gimnáziumba, és   hasonlóan   igazgatói lakásában lakott. Először gépészmérnöknek készült, majd 1906-ban a tudományegyetem jogi karára iratkozott be, végül a kolozsvári egyetemen szerzett államtudományi doktori címet 1912-ben. Ebben az évben ismerte meg  , akit később feleségül vett. Már egyetemi évei alatt több hírlapnak munkatársa volt, majd közgazdasági és demográfiai témájú esszéket, tanulmányokat publikált többek között a Nyugatban[PIM], a Huszadik Században és a Közgazdasági Szemlében. Statisztikusi munkásságának legkiemelkedőbb teljesítménye – tudományos publikációi és előadásai mellett – az 1933-ban indított Statisztikai Tudósító c. lap (STUD), melynek 1944-es megszűnéséig felelős szerkesztője volt. A nyomdászatban is elismert szaktekintélynek számított: az 1920-as években alakult Móricz és Lengyel Nyomda társtulajdonosa,   leszármazottjainak barátja 1941-ben saját nyomdát alapított, mely 1948-as államosításáig működött. A fordulat évétől kezdve egészen az 1960-as évek elejéig, sok kortársával együtt, a mellőzött vagy jelentéktelen feladatokkal megbízott tudósok életét élte. Az '50-es években kezdett el dolgozni Móricz Zsigmond életrajzán, melyből végül két, a pályakezdés éveit tárgyaló kötet jelent meg Móricz Zsigmond indulása (1959) és Móricz Zsigmond érkezése (1966) címen. 1966-ban, trombózisban halt meg. Forrás: Kápolnai Iván, Móricz Miklós: Egy statisztikus, irodalomtudós, szerkesztő, nyomdász, gazdaság- és társadalomkutató életműve, Történeti statisztikai tanulmányok 11 (Budapest: Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár, 2008).