Dosztojevszkij, Fjodor Mihajlovics

(1821–1881) író. Már   kortárs kritikusai is rámutattak arra, hogy regényeiben felfedezhetők Dosztojevszkij-re emlékeztető jegyek. Ahogy a többi 20. század elején pályakezdő íróra, Móriczra is hatással voltak az orosz író regényei. Móricz maga először a Nyugatban[PIM] közölt, Kaffka Margitról szóló tanulmányában említi Dosztojevszkij nevét. Kísérleti regények írójának tartja, Tolsztoj, Goncsarov, Dickens és Jókai mellett. A hatástörténeti összefüggések és intertextusok feltárása még javarészt várat magára, viszont Papp Ágnes Klára rávilágított a Sárarany egyik jelenetének azon pontjaira, amelyek dramaturgiája a Bűn és bűnhődés egyik mozzanatát idézik. Forrás: Kortársak Móricz Zsigmondról I., Tanulmányok és kritikák (1900–1919), szerk. Vargha Kálmán, lekt. Czine Mihály, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958, 307–310, 371–376, 433–435, 441–444.; Móricz Zsigmond, "Kaffka Margit" = Móricz Zsigmond, Tanulmányok I., szerk. Szabó Ferenc, (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1978), 293–299.;Papp Ágnes Klára, „Magyar bűn – magyar bűnhődés: Dosztojevszkij és Nietzsche »vitája« Móricz Sáraranyában”, Literatura 43, 2. sz. (2017): 195–220.