Csathó Kálmán

(1881–1964) író, rendező, az MTA[PIM] levelező tagja, korának egyik népszerű elbeszélője. Jogi tanulmányokat végzett, majd színházi tanulmányutakon járt és . 1906-tól a közoktatásügyi minisztérium segédfogalmazója. 1909-től a Nemzeti Színház[PIM] rendezője, majd 1919–1925-ig, valamint 1931–1935-ig főrendezője volt. 1940–1941-ig a Magyar Színház[PIM] és az Andrássy úti Színház[PIM] igazgatója lett.   osztálytársak voltak a Debreceni Kollégiumban[PIM]. 1908-ban újra találkoztak, és Csathó rendezői pályafutása során többször színre vitte Móricz darabjait, köztük a hatalmas sikert aratott Sári bírót  1909-ben. Egymás munkásságát kölcsönösen megbecsülték. Móricz 1933. március 7-én délben írt naplófeljegyzésében mint a Nyugat[PIM] köre által méltatlanul lenézett szerzőről ír: "[e]ngem már többször meglepett, hogy az életet mily pontosan ismeri, azt az életet, amelyben ő él, a vidéki udvarházak, a dsentry életét. Nem is szépíti, nem hízeleg, inkább viccel. […] Nagyszerűen tud elmondani életképeket." Móricz a Légy jó mindhalálig  c. regényben róla mintázta Orczy alakját. Forrás: Móricz Zsigmond, Levelei, szerk., jegyz. F. Csanak Dóra, 2 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1:335.; Móricz Miklós, Móricz Zsigmond érkezése (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1966), 41–45.; Gajdó Tamás, "Csathó Kálmán", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 1:351–352.; Móricz Zsigmond, Naplók: 1930–1934., kiad. Cséve Anna et al. (Budapest: Noran Könyvesház Kft., 2016), 212.