Pallagi Erzsébet

Móricz Zsigmond-levelezés:
 
Pallagi Erzsébet
Pallagi Erzsébet KOHA_AUTH:313747
(1859–1924)
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond [Entitástár]KOHA_AUTH:120256
édesanyja,
Pallagi József
Pallagi József [Entitástár]LOK:00784
beregújfalusi
Beregújfalu KOHA_GEO:6318
református lelkész és
Nyilas Katalin
Nyilas Katalin [Entitástár]KOHA_AUTH:313743
legidősebb gyermeke. Felnőttkort megért testvérei:
Pallagi László
Pallagi László [Entitástár]KOHA_AUTH:313765
,
Pallagi József
Pallagi József [Entitástár]KOHA_AUTH:313781
,
Pallagi Gyula
Pallagi Gyula [Entitástár]KOHA_AUTH:121464
. Édesapja korai halála után, a 10 éves lány a parókiáról a pataki iskolatárs, id.
Zsindely István
Zsindely István KOHA_AUTH:134991
családjához került. Két évet töltött itt, közben elsajátíthatta a gimnázium I. és II. osztályának tananyagát, így tett szert a latin és a görög nyelv megközelítőleg alapfokú ismeretére. Később anyai nagybátyjánál, a 19. század elején még nagybirtokos múltú Szegedy családnál lakott,
Szegedy Istvánnál
Szegedy István [Entitástár]LOK:00839
Petneházán
Petneháza KOHA_GEO:50264
. 1874-ben édesanyja eladta a beregújfalusi birtokot és
Csécsén
Tiszacsécse KOHA_GEO:64138
vett egy kisebbet, ahol testvére,
Nyilas István
Nyilas István [Entitástár]LOK:00797
gazdálkodott. Pallagi Erzsébet Csécsén már a családi munkában segédkezett. A paraszti szegénységben élő családban ekkor is élt a néhai családfő,
Pallagi József
Pallagi József [Entitástár]LOK:00784
beregi református egyházmegye főjegyzője által képviselt életszínvonal emléke, a falusi értelmiség tudatvilága. Nyilas Katalin igyekezett a család vagyoni helyzetét megszilárdítani,
Móricz Bálinthoz
Móricz Bálint [Entitástár]KOHA_AUTH:313736
adta lányát feleségül. Pallagi Erzsébet 1878. május 30-án házasodott össze Móricz Bálinttal, akitől kilenc gyermeke született (közülük kettő,
Gyula
Móricz Gyula [Entitástár]LOK:00817
1885-ben csecsemő korában és
László
Móricz László [Entitástár]LOK:00816
1893-ban vagy 1894-ben kisgyermek korában meghalt). Édesanyja alakját Móricz még számos írásában (elbeszéléseiben, regényeiben, tanulmányaiban, nyilatkozataiban, naplóiban) megörökítette, többször is hangsúlyozva szerepét írói arculatának alakulásában. Forrás:
  Móricz Zsigmond, "Vallomás", Pesti Napló, 1927. máj. 22., 2–3.
;
  Móricz Zsigmond, "Áldozócsütörtök", in Móricz Zsigmond, Esőleső társaság (Budapest: Athenaeum, 1931), 174–197.
;
  Móricz Zsigmond, Életem regénye, Móricz Zsigmond művei (Budapest: Athenaeum, 1939), 13–14.
;
  Móricz Miklós, Móricz Zsigmond indulása (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1959), 50–51.
;
  Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 13–14., 19–21.