Pallagi Erzsébet

(1859–1924)   édesanyja,   református lelkész és   legidősebb gyermeke. Felnőttkort megért testvérei:  ,  ,  . Édesapja korai halála után, a 10 éves lány a parókiáról a pataki iskolatárs, id. családjához került. Két évet töltött itt, közben elsajátíthatta a gimnázium I. és II. osztályának tananyagát, így tett szert a latin és a görög nyelv megközelítőleg alapfokú ismeretére. Később anyai nagybátyjánál, a 19. század elején még nagybirtokos múltú Szegedy családnál lakott,   . 1874-ben édesanyja eladta a beregújfalusi birtokot és vett egy kisebbet, ahol testvére,   gazdálkodott. Pallagi Erzsébet Csécsén már a családi munkában segédkezett. A paraszti szegénységben élő családban ekkor is élt a néhai családfő,   beregi református egyházmegye főjegyzője által képviselt életszínvonal emléke, a falusi értelmiség tudatvilága. Nyilas Katalin igyekezett a család vagyoni helyzetét megszilárdítani,   adta lányát feleségül. Pallagi Erzsébet 1878. május 30-án házasodott össze Móricz Bálinttal, akitől kilenc gyermeke született (közülük kettő,   1885-ben csecsemő korában és   1893-ban vagy 1894-ben kisgyermek korában meghalt). Édesanyja alakját Móricz még számos írásában (elbeszéléseiben, regényeiben, tanulmányaiban, nyilatkozataiban, naplóiban) megörökítette, többször is hangsúlyozva szerepét írói arculatának alakulásában. Forrás: Móricz Zsigmond, "Vallomás", Pesti Napló, 1927. máj. 22., 2–3.; Móricz Zsigmond, "Áldozócsütörtök", in Móricz Zsigmond, Esőleső társaság (Budapest: Athenaeum, 1931), 174–197.; Móricz Zsigmond, Életem regénye, Móricz Zsigmond művei (Budapest: Athenaeum, 1939), 13–14.; Móricz Miklós, Móricz Zsigmond indulása (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1959), 50–51.; Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 13–14., 19–21.