Bethlen Gábor

(1580–1629) erdélyi fejedelem 1613-1629 között.   a fejedelem alakját regényekben, valamint különböző kisprózai műfajokban, színpadi formában is megörökítette, melyekhez évtizedekig gyűjtötte a történeti adatokat. Bethlen egyéniségének hatását mutatja, hogy képe bekeretezve állt dolgozószobájában a falon a család és barátok fényképei, valamint az 1913-től módszeresen gyűjtött életrajzi és kortörténeti források mellett, melyek szinte külön könyvgyűjteményt alkottak az írói könyvtárban. Forrás: Vargha Kálmán, Móricz Zsigmond és az irodalom, Irodalomtörténeti könyvtár 8 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1962), 121, 159, 160, 163, 166, 224, 244, 344.; Csáky Edit, "Az Erdély történeti forrásai", Irodalomtörténet, 1979. 11/61. évfolyam, 767–785.; Móricz Zsigmond, Naplók: 1930–1934., kiad. Cséve Anna et al. (Budapest: Noran Könyvesház Kft., 2016), 515.; Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 159–160, 187, 244.