Móricz Virág

(1909–1995) író, művészettörténész,   és   harmadik gyermeke. Tanulmányait és végezte, 1932-ben doktorált művészettörténetből és esztétikából. 1931–1932-ig a Nyugat[PIM] titkára volt, majd segédfilmrendező lett, és műfordítóként is működött. 1937-ben férjhez ment   mérnökhöz. Regényei, elbeszélései az '50-es évektől jelentek meg.   halála után az író hagyatékát gondozta. 1953-as Apám regénye c. műve a hagyatékban található dokumentumokon alapul, gyakran szó szerint idézve a források szövegét. Később több kötetnyi anyagot közölt   1929 és 1933 közötti, valamint 1933–1942-ig keletkezett naplóiból, feljegyzéseiből, leveleiből (Móricz Zsigmond szerkesztő úr, 1967; Tíz év, 1981), kommentárokkal kísérve a szövegeket. Fontos adalékokkal szolgál még a Móricz-kutatás számára utolsó műve, a   életét feldolgozó Anyám regénye is. Forrás: Móricz Virág és Koch Richárd mérnök [házassági értesítője], 1937, Kisnyomtatvány, PIM Kisnyomtatványtár, Any.547, hozzáférés: 2019.01.17,  .; Sajó Ivett, "Móricz Virág", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 2:1412–1413.; Móricz Zsigmond, Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője, vál., utószó Tasi József, kiad., jegyz. Sz. Fehér Judit, G. Merva Mária és Tasi József, 2 köt. (Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum, 1988–1999), 2:428.