Digitális forráskiadás
Móricz Zsigmond: Tükör (1914–1917)
Világháborús naplók
A napról napra rögzített feljegyzésekből megtudhatjuk, hogyan beszéltek és mit gondoltak az emberek az első világháború jelen idejében, a hátországban és a hadszíntéren, amerre Móricz járt. A Tükör lapjaira egyszerre íródik a leendő történelem, és egy háborús Móricz-regény koncepciója. Tovább olvasom. ///
Móricz jegyzetelő írói módszere jól ismert az életmű recepciótörténetében, azonban mindeddig nem volt rálátása a kutatóknak arra, mit is takar ez az írói gyakorlat, amelynek kitüntetett terméke jelenlegi ismereteink szerint legalább tíz kötetből álló kéziratos könyvsorozat. Móricz Virág, aki édesanyja Holics Janka mellett talán az egyetlen személy volt, aki jól ismerte édesapja kézírását és annak egyedi rövidítéseit, regényes életrajzaiban (Apám regénye, Anyám regénye) használta fel ezeket a magánjegyzeteket, az író naplóihoz hasonlóan. A Móricz által megszerkesztett, beköttetett, aranyozott és 1915-től sorozattá bővülő egy példányos könyves kéziratok azért sem voltak kutathatók, mert a 2000-es évekig az örökösöknél vagy magántulajdonban voltak. Az itt közreadott források mára közgyűjteménybe kerültek: hét kötet és egy jegyzetmappa a PIM Kézirattárának gyűjteményéből, egy az OSZK Kézirattárából származik.
Az íráskép jellegzetes, egyedi, sokszor olvashatatlannak tűnő kalligráfiájának megfejtése aprólékos textológiai és filológiai kutatómunka eredménye. Történeti forrásokra utaltan, jegyzetapparátus segítségével tettük írásos formában olvashatóvá a napi feljegyzéseket. Azonosítottuk a Tükörben modellként bejegyzett 2094 személynevet és 617 helynevet. A beszélt nyelvet követő párbeszédek mögé életrajzi és mikrotörténeti kontextust helyeztünk, illetve, ahol kínálkozott, a hely- és időparaméterekkel jelzett naplószerű egységeket megkezdtük az életmű intertextuális szöveghálójába kapcsolni. Az olvasmányos prózai részeket is magába foglaló könyvekben ugyanis azonnal megkezdődik a művé alakítás folyamata, például itt formálódik a Jószerencsét című regény szövege, de más világháborús tárcák, novellák vázlatai, tervei vagy előszövegei is. A digitális kiadás jegyzetei ezeknek a szövegegységeknek, szövegrétegeknek az összefüggéseiben tárják fel a Móricz rendhagyó írásgyakorlatának jegyzet és mű közötti átmeneti voltát.
A közzététel a fakuló ceruzaírású könyv leletmentése is egyben, az állományvédelmi szempontból érzékeny könyvek digitalizálása Budapest Főváros Levéltárának Restauráló és Kötészeti műhelyében készült. A PIM digitális projektje az NKA Miniszteri Különkeret támogatásával valósult meg.
