Móricz Zsigmond – Vargha Gyula (1909-02-20)

  megkapta az állást, amint az     küldött 1909. október 2-ai leveléből   kiderül. Vö. Móricz Zsigmond, Levelei, szerk., jegyz. F. Csanak Dóra, 2 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1:339.

Vö.     és   küldött 1908. január 2-ai levelével.  

  1907. október 1. és 1909 tavasza között dolgozott segédszerkesztőként Országos Monografia Társaságnál[PIM]. Ettől kezdve 1910-ig már csak tanulmányokat írt a Magyarország Vármegyéi és Városai  című sorozat készülő köteteibe. Vö. Móricz Miklós, Móricz Zsigmond érkezése (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1966), 467.

    írt 1907. március 20-ai levelében   kért támogatást a tervezett kunsági gyűjtőútjához. Csanak Dóra kutatásai szerint a Kisfaludy Társaság[PIM] 1907. május 29-ei ülésén háromszáz korona összeget szavazott meg számára.   már 1908. június 3-ai levelében is mentegetőzik   az út halogatása miatt,   jelen levelében pedig két sikertelen kísérletéről számol be. Valószínű, hogy a kunsági népdalgyűjtésre végül nem kerített sort. Vö. Móricz Zsigmond, Levelei, szerk., jegyz. F. Csanak Dóra, 2 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1:331.

  – egyik 1906-os naptára szerint – 1906. május 24. és 29. között tisztázta Szatmár vármegyei népköltészeti gyűjteményének kötetét, melyet még aznap elküldetett   részére  . A tisztázatot bizonyára visszakapta további javítások elvégzésére.   küldött 1907. március 20-ai levelében   az év őszére ígérte a kötet benyújtását,   1908. június 3-án biztosította   felőle, hogy az év végén már nekiáll a munkának. A kötet végül   életében nem jelent meg, tisztázatait nem ismerjük. Az   nagyszabású anyaggyűjtésének fennmaradt dokumentumaiból   és   adott közre egy kétkötetes válogatást 1991-ben: Móricz Zsigmond, Szatmári gyűjtés, szerk., Katona Imre, 2 köt. Magyar Népköltési Gyűjtemény 17–18 (Budapest: Magyar Néprajzi Társaság, Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézete, 1991). Forrás: Móricz Zsigmond naptára 1906-ból, analekta, PIM kézirattár, M. 100/3957/2.; Hamar Péter, "Ma is megvannak a füzeteim, amelyekből ha kinyitom, egyszerre csap rám a daloló nép s a szenvedő nép", in Hamar Péter, Ködösítés nélkül (Budapest: Kairosz Kiadó, 2008), 55–82.

  1902 elején juttatta el verseit   útján  .   szóló 1902. június 9-ei leveléből   tudjuk, hogy a versek többségét elégette, a megmaradt darabokból pedig – melyeket fel is sorol a levélben – Első aratás  címen kötetet tervezett kiadni. Tervét nem valósította meg, az itt említett versek közül azonban nemcsak egy, hanem kettő, az 1848  és az Az ezüst pohárka  is megjelent később a Protestáns Új Képes Naptárban[PIM]: Móricz Zsigmond, "1848", Protestáns Új Képes Naptár 49 (1903): 31–32.; Móricz Zsigmond, "Az ezüst pohárka", Protestáns Új Képes Naptár 51 (1905): 51–52. A lap ezeken kívül a     emlékére írt A Ferike ravatalánál  című verset is közölte: Móricz Zsigmond, "A Ferike ravatalánál", Protestáns Új Képes Naptár 50 (1904): 40.   ifjúkori költeményeinek egy csekély része a Fehér könyvben  fennmaradt: Móricz Zsigmond, Fehér könyv, PIM Kézirattár, Móricz Zsigmond-hagyaték, PIM M. 129. Vö. Móricz Miklós, Móricz Zsigmond indulása (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1959), 50–51.; Móricz Zsigmond, Levelei, szerk., jegyz. F. Csanak Dóra, 2 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1:339.

Nyilván   volt az egyik, aki felbátorította   verseinek beküldésére.   neki küldte el 1909. január 23-ai leveléhez   mellékelve azt a kapcsos könyvet, amelyben tizenkét közlésre szánt vers szerepelt. Ezekből kettőt közölt a Nyugat[PIM]: Móricz Zsigmond, "Édes kicsi bimbóm", Nyugat 2 (1909): 1:218–220.; Móricz Zsigmond, "Csönd", Nyugat 2 (1909): 1:220.

Vö.     küldött 1908. február 26-ai levelével   és a vonatkozó jegyzettel.