Móricz Zsigmond – Gulyás István (1902-06-09)

Szabadulás a sanyarú sorsból című önéletrajzi írását. Lásd: Gulyás István, "Szabadulás a sanyarú sorsból", Kelet Népe 7, 5.sz. (1942): 5–8.. Forrás: Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 49., Tarjáni Eszter, "Gulyás István", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 1:707.

főgymn.

[szerkesztői feloldás] főgymnáziumi

tanár

Urnak

Debrecen

Ev.

[szerkesztői feloldás] Evangélikus

ref.

[szerkesztői feloldás] református

Kollegium.

Levél

Kispest

, 1902. jún. 9.

Kedves jó

Tanár

Gulyás István

Úr!

Vajmi régen készülök én [törölt]
« már »
e mai levél írásra, de egyik [törölt]
« levél »
nap telt a másik után, s ujabb, meg ujabb aggodalom késlekedővé tett.

Kis bokor ne hajts még,

Nincsen még tavasz!

Helyesen: "Kis bokor, ne hajts még, / Tél ez, nem tavasz." Idézet

Arany János

Csalfa sugár című verséből. Lásd: Arany János, "Csalfa sugár", in Arany János Összes művei, kiad. (I–VI) Voinovich Géza, szerk. (VII–XVI) Keresztury Dezső, (XVII–) Korompay H. János (Budapest: Akadémiai–Universitas, 1951–), 1:392.

integettem magam

Arannyal

Arany János

. A ,,nonum prematur"

Horatius

Horatius Flaccus, Quintus

Ars poetica című műve alapján elterjedt latin szólás: "Nonum prematur in annum". Jelentése: Kilenc évig érleld a művet!

is igen, igen aggasztott, míg végre most úgy érzem döntenem kell, ideje.

Az öszön már be akarnék menni katonának, s az egy évet leszolgálva új szakaszt kezdeni életemben. S szeretném, ha mi értékest eleddig isten kegyelméből csipegethettem, – ha napvilágot láthatnának.

Nem sok az, a mit én annak tartok. Ha mind együvé tenném a mit

debreczeni

Debrecen

theologus korom óta összeírtam vala, – becsületes könyv telne belőle. De hol vannak már azok a poémák legnagyobbrészben. Tűzbe felét, – vetém. Újra felét – úgy. Harmadikát még – lángolt az is, – és most, most aggódva várom ne vessem-é negyedikét is oda.

Szabad idézet

Kazinczy Ferenc

Himfy című epigrammájából. Vö. Kazinczy Ferenc, "Himfy", in Kazinczy Ferenc, Összes költeményei, kiad., bev., jegyz. Gergye László, Régi Magyar Költők Tára – XVIII. század 2 (Budapest: Balassi Kiadó, 1998), 117.

Igazán magamat is meglep hogy most mikor a nyilvánosság elő állásra komolyan gondolok, alig van mit kévébe kötnöm.

Elpusztultak bizony én szegény verseim. Sokszor éles kritika, sokszor percznyi elkeseredés tette őket semmivé.

Sebaj. Legalább nem gyalázzák nagyon is gyarló ifjúkori kísérletek nevem majd az utókor előtt. Mert ha az a "szent láng", mely keblemben lobog [törölt]
« csak »
nem lankad le, nem ful hamu [törölt]
« á »
alá, – bizton hiszem az utókornak is hagyándok még valamit.

Kedves tanár Úr! ne tessék kimosolyogni. Hiszen olyan kaczagni való ugyan az, hogy én is la, még mindeddig lépést sem tettem valami kenyérkereső "biztos" pálya felé.

S miért?

Miért? – azért mert még nem dalolom, hogy

Hült vágyak, elzüllött remények

Mit várjak én még idelenn!

Reviczky

Reviczky Gyula

[beszúrás]

Idézet

Reviczky Gyula

Tedeum című verséből. Lásd: Reviczky Gyula, "Tedeum", in Reviczky Gyula, Összes verse: Kritikai kiadás, kiad., bev., jegyz. Császtvay Tünde, lektorálta Kerényi Ferenc, 2 köt. ([Budapest]: Argumentum Kiadó–Országos Széchényi Könyvtár, 2007), 1:119–120, 119.

mert még bennem erősen buzog az életkedv, az életerő, nagy ambíció, nagy célok és nagy lelkesedés a kenyerem.

Pénzben ugyan eddig igen sovány kenyér.

Hát arra gondoltam volt, már a télen, hogy a

debreceni

Debrecen

Csokonay kör

A Csokonay-kör 1890-ben

Debrecenben

Debrecen

alapított irodalmi társaság. Célkitűzesi között szerepelt egy vidéki kulturális központ létrehozása,

Csokonai

Csokonai Vitéz Mihály

-kéziratok és relikviák gyűjtése, a költő kultuszának ápolása, valamint fiatal írók kibontakozásának segítése. Lásd bővebben: Asztalos Dezső, Lakner Lajos és Szabó Anna Viola, Kultusz és áldozat (Debrecen: Debreceni Csokonai Kör, 2005).

szárnyain ha próbálhatnám hogy is megy a repülés

talán, talán megpróbálnám.

A kör szelleméhez ugy érzem jogom van közelebb állni, mint bármelyikhez az országban.

Debreczenben

Debrecen

ébredtem a gyermek kicsi lelkével nagy vágyakra, olyanokra, melyek most is élnek bennem. A coetusbeli Csokonay adomák,

Móricz Zsigmond

debreceni

Debrecen

kollégiumból való kilépése után, feltehetően 1894 júliusában jegyez le egy Csokonai-adomát Legátus(történet) címmel a Fehér könyvbe. Forrás: Móricz Zsigmond, Fehér könyv PIM M. 129. ; Szilágyi Péter, "Az íróvá válás dokumentuma, avagy Móricz Zsigmond Fehér könyve", Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle 48, 4. sz. (2013): 44..

Móricz

Móricz Zsigmond

1922-ben, Csokonai című írásában is visszaemlékezik a debreceni adomákra. Lásd: Móricz Zsigmond, "Csokonai", kiad. Móricz Virág, Alföld 30, 7. sz. (1979): 94–97.; Móricz Zsigmond, Tanulmányok, kiad. (I:) Szabó Ferenc, (II–III:) Nagy Péter, 3 köt. (Budapest: Szépirodalmi, 1978–1984), 2:468.

Harmathynál

Harmathy Pál

debreceni fűszerkereskedő és antikvárius.

II.

gymn.

[szerkesztői feloldás] gymnazista

-koromban megszerzett

Haraszty

Haraszti Gyula

féle Csokonay életrajz

A megvásárolt példány

Móricz Zsigmond

tinta- és ceruzaírású bejegyzéseivel és jelöléseivel írói könyvtárában található. Jelzete: PIM Könyvtár A 29.018. Lásd: Haraszti Gyula, Csokonai Vitéz Mihály, Nemzeti Könyvtár 14 (Budapest: Aigner Kiadó, 1880).

hatása alatt szerettem meg a költészetet. És

Debreczent

Debrecen

; mikor messze szakadtam tőle bizony

Patakról

Sárospatak

is visszavágytam s

Kisújszállásról

Kisújszállás

siettem oda. Tudja isten miért, sok kedves emlék fűzött és fűz oda. Ott jutottam aztán először az irodalom küszöbéhez, boldog emlékű

[szerkesztői feloldás] Debreceni

Ellenőr

1874–1900 között megjelenő politikai napilap.

Móricz

Móricz Zsigmond

írásai 1900-ban jelentek az időszaki kiadványban. Forrás: Pesti Ernő, Móricz Zsigmond bibliográfia (Budapest: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1979), 127., Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 111–112.

és gyönyörű

[szerkesztői feloldás] Debreceni

Hírlap

1890–1902 között megjelenő politikai napilap.

Móricz

Móricz Zsigmond

1900 januárjában és februárjában a Debreczeni Ellenőr[PIM] külső munkatársa, majd 1900 márciusától májusáig a Debreczeni Hírlap belső munkatársa volt.

Móricz

Móricz Zsigmond

írásai 1900–1901-ig jelentek meg. Forrás: Pesti Ernő, Móricz Zsigmond bibliográfia (Budapest: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1979), 127–128.; Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 111–112.

révén.

Most is a

debreczeni

Debrecen

alapon állok. Sose volt azóta kedvem s szerencsére nem is voltam rákényszerülve, hogy a

pesti

Budapest

journálok

Újságok, hírlapok.

utálatos levegőjében én is petyhüdté, és modern módra blasirttá

Unottá, az élményekkel szemben közönyössé (német).

legyek, – no meg kosmopolitává.

Értsd: olyan személy, akit nem fűznek szorosabb szálak népéhez, kultúrájához.

Az a poesis a melyikben az én Músám gyönyörűségét találja, igaz magyar. Szive-lelke s minden porcikája. A népköltészet emlején nőtt fel, s most ha van ereje, azt csak az érezheti, aki magyar ember s aki szereti a magyar népdalt.

Vagy inkább a népballadát, mert nem vagyok lyrikus, – alig egy cseppet. Elbeszélő inkább, még pedig a dráma felé hajló, – node a műfaji határokat magam körül megépíteni nem óhajtom. Jön, ami jön. Ha a Csokonay kör majd, mikor látja mim van, – megtenné, hogy szárnyukra bocsássa munkáimat, – én így képzelném annak a tervét:

Első Aratás

Az Első aratás címen tervezett kötet nem jelent meg.

czimen egy kis könyv adna a világ kezébe, – olyan forma nagyságban mint a

Bárd Miklós

Kozma Ferenc

Versei,

Lásd: Bárd Miklós, Versek (Budapest: Hírlap Újságvállalat, 1902).

70–80 oldal verset és 100–130 oldal prózát.

A Versek közt az utolsó lenne az ide mellékelt 1848

A vers teljes szövege megtalálható a levél mellékletében. Megjelent: Móricz Zsigmond, "1848", Protestáns Új Képes Naptár 49 (1903): 31–32.

. A prózák közt az első az Uránia[PIM] folyóirat mostani, jún. számában megjelent Reviczky tanulmány.

Lásd: Móricz Zsigmond, "Reviczky Gyula", Uránia 3 (1902): 179–193.

A Versek czimei: Hóvirág ; Az ezüst pohárka ;

Az ezüst pohárka1905-ben jelent meg az Uránia[PIM] folyóiratban. Lásd: Móricz Zsigmond, "Az ezüst pohárka", Protestáns Új Képes Naptár 51 (1905): 51–52.

(ezt még

D-ben

Debrecen

írtam volt.) A pompás lányok ; Csiaberelló ;

A műfaja szerint feltehetően verses prózai költeményt

Móricz Zsigmond

1901-ben írta,

Pallagi Gyula

bírálta 1901. május 18-i levelében.

Móricz

Móricz Zsigmond

a verset beküldte a Vasárnapi Ujságnak[PIM], mely Szerkesztői üzenetek rovatában rövid bírálatot közölt róla: "Csiaberelló. Nagyon nehéz formát választott, nem is bir vele. E mellett a költői alakításra nem alkalmatlan tárgy nagyon is hosszadalmasan van elmondva." Lásd: "Szerkesztői üzenetek", Vasárnapi Ujság, 1901. jún. 9., 378.

Móricz

Móricz Zsigmond

naplófeljegyzésében 1902. augusztus 8-i dátummal jegyezte a Csiaberelló című vers 1–135 sorig terjedő javítását. Forrás: Móricz Virág, Apám regénye (Budapest: Osiris Kiadó, 2002), 57. A művet nem ismerjük, feltehetően megsemmisült.

Mese ; Ballada ; Csák Máté

Móricz Zsigmond

Csák Máté című elbeszélő költeményét

Kisújszálláson

Kisújszállás

1902. augusztus 7-én írta. Ekkor 24 versszak készült el naplófeljegyzése szerint. Forrás: Móricz Virág, Apám regénye, (Budapest: Osiris Kiadó, 2002), 57.; Kiss Tamás, "Móricz Zsigmond ifjúsága: (Kisújszállási évek)", Irodalomtörténeti közlemények 58 (1954): 176–188, 184.

(ballada); Agó és Theudelinda;

A vers nyomtatásban nem jelent meg, a kézirat a PIM Kézirattárában található. Lásd: Móricz Zsigmond, Ago és Theudelinda, PIM Kézirattár, kézirat, M. 100/4994/1.

Királyválasztás 1440. (ballada); 1848. . Prósák: Reviczky Gyula ; Bajza, mint kritikus ;

A Bajza nagy polémiái című tanulmány 1903-ban jelent meg az Urániában[PIM]. Lásd: Móricz Zsigmond, "Bajza nagy polémiái", Uránia 4 (1903): 145–154; 202–208.

– Mi "a szép"? –

Ez idő szerint ennyi a mit tudnék adni.

Mutatóba már akaratom ellen ugyan, mert hisz én nem választám, – a

Gyula

Pallagi Gyula

bátyám által "elhíresztelt" 1848 at s a nyomtatásban jött Reviczkyt adhatom.

Tessék elolvasni mindeniket s ha van reménye rá

Tanár

Gulyás István

Urnak, hogy a Kör nem lesz idegen, tessék szíves lenni írni, s én összeállítom akkor a csomót.

Most pedig engedelmet azért, hogy egyáltalán terhelem kedves

Tanár