Holics Janka, Móricz Zsigmond – Szklenár Teréz (1906-12-10)

  , 1906. dec. 10.  

  Kedves jó  ,  

    néni csak tegnap, vasárnap érkezett haza . Hozott sok hurkát, kolbászt, zsírt; vett ott egy disznót, megölték s a füstölni való részét   hagyta, a többit elhozta. - Bizony kevés örömhírt hozott rólad. Rettenetes az a te sok bajod, küzködésed. Pedig mi nem tudunk könnyíteni rajtad, kivéve ha ide jösz. Miért is nem jöttél egyenesen. Az a gyalázatos

Sulánné

[bizonytalan olvasat]

, komisz rossz asszony, mégis igazuk volt azoknak akik szidták. Félek, hogy bosszuból még tesz nektek valamit. Különben ha megpukkad sem tehet ellenetek, a törvény melletted szól, de attól félek, hogy valami erőszakkal bánthat meg azon az átkozott város végen. Csak csukjátok magatokat jól. No az meg pláne nagyon megrémített hogy tüzeltek ti abban a kályhában. Az Istenért egyszer csak halva találunk reggel, az nem tréfa. Ne bízd   nénire azt kérlek, hiszen inkább rendezzétek be a konyhát szobának télire, a szobát meg speiznek használjátok. Jaj csak ez a tél elmuljon legalább. Nagyon hideg van ott?  

  Meg még az a te bitang   is. Mondja   néni, hogy pörölni akarod, hiszen az is olyan, hogy csak te húzod a rövidebbet, kijátszott eddig is, kijátszik ezután is. Ha meg ügyvédhez mégysz, az ráfizetés még. Hát még azt a szénát sem fizetted ki, lásd, hogy jót tanácsoltam, mikor azt mondtam, add oda azt a tehenet mikor kérik és annyiért, amennyit adnak érte.   néni azt mondja, hogy ez a széna vízkeresztnél tovább nem tart. És nem írsz semmit, nem tudom, úgy van-e minden ahogy   néni beszéli. -   írt 2-3 hét előtt, ma akarok neki felelni, azt irja, hogy bevették katonának, most az iránt van bent a kérvénye, hogy mint özvegy anyja támogatóját mentsék fel. Hát még nem tudjuk a végzést, de mindenki azzal biztat, hogy ez feltétlenül biztos. Hát   hogy van? Elengedték a tandiját?  

  Mi hála Istennek megvagyunk, semmi bajunk; ez a tél azt hiszem jobb lesz a tavalyinál, a kályha is megjavult. Elláttuk magunkat tüzelővel, nem tudom ugyan kitart-e egész télen. -  

    elfelejtette az egész Hunyadi igazságtalanságot, most már másfelé mozog. Eddig az a dolog annyira lefoglalta, hogy nem is tudott másra gondolni sem. Beiratkozott másfél hónap előtt a theologiára a papságot tanulni de bizony nem igen szorgalmas, nem izlik neki sehogy sem az iskolába járás. – Mi hála Istennek szerény igényeink mellett ez idő szerint jól vagyunk és boldogok, ha te is itt lennél velünk, te is, mi is nyugodtabbak lennénk. Megszoknád ezt az életet. Hisz legjobb lenne, ha a házba költözhetnél, de hát erről egyelőre nem álmodozhatunk.  

  Bocsáss meg, hogy ily rendetlenül irok, de nincs türelmem, egészen elszoktam már a tollforgatástól. – Tudod, biztosan elmondta  . néni, hogy pénzért kézimunkázom s azt a kis összeget a könyvemre tesszük.  

  A világért sem szabad abból egy fillért sem elkölteni.   viszi le rendesen a takarékba. Eleinte nagyon ellene volt ennek, de most már nem bánja. Csakhogy én most minden időmet annak szentelném, mert azért pénzt kapok. No nem valami nagy kereset, de hát mégis valami, és elég könnyen végzem. 7 hét alatt 18 kerestem és mindent elvégzek a mellett. A könyvecskémen van 39 már. Tavaly ilyenkor 15 volt rajta. Most ujév után hozzá tesszük a   hagyatékát, átírjuk a könyvéről az 40 . Drága kis angyalom! A   könyvén van 50 , de ezzel egy szatmári uttal tartozik. És már Julinak is van könyve, van neki 1 . Hát ugye-é, jól gazdálkodunk abból a kevésből?? –  

  Nem tudom még hozott-e nekem   néni valamit, amit tőled kértem azokat az apróságokat, már magam sem rá, . Tegnap este itt volt   is, nem pakkolt ki. -   is jól volt, csak most már rajtad kezd aggódni.  

   , hisz tudod, a Ganz-gyárba jár, haza akart menni, de nem megy mert sajnálja a pénzt ami nincs is szegény fejének. Hozzánk sokat jár. Mi májusban valószínűleg elmegyünk már innét lakni, de még nem tudjuk, korai még erről beszélni. Most hirtelen nem tudok egyebet írni, csak arra vártam, hogy   néni eljöjjön. Csak arra kérlek, irj magatokról, hogy vagytok, mit csináltok.  

  Kezeteket csókoljuk, csókolunk, ölelünk mindnyájan, kivált szerető gyermeked és .   néni