Levél
jó volna ha elmenne valahova
vacatiosni
egésségi szempontból s ne tanuljon 3 hétig semmit még valami orvosságot is
rendelt! Igy talán elmulik a köhögése. Megy a hegyek közzé, vagy [szerkesztői feloldás] vakációzni
Fükőhöz
igy pótolja a vidéket.Fükő János
*
Alighanem
Móricz Miklósról
van szó, 1904. július 19-én kelt levelében maga is ír arról, hogy betegeskedik.Móricz Miklós
Pista
udvarol – jelenleg – a kisasszonyoknak. Szegény feje nem tud mit okosabbat csinálni. Ir hozzájok
költeményeket, miből talán egyet leirok, élvezd:
Móricz István
A görög lyrai Anthologiát
*
tanulmányozgatja s ugy látszik megragadta, mert örökké hexameterezik s irja az
epigrammokat. Különben semmi baja. Sóhajtozik a délutáni munka után, de nem megy utánna,
emlegeti hogy kellene a katonasághoz a pénz, de bizony az nem, csak a rendes adóssága
szaporodik.
Sarudy György, Görög lyrai Anthologia,
(Budapest: Franklin, 1902). Középiskolások számára készült tankönyv.
De hát róla is legyen elég tempora mutantur, sed ille numquam mutatur.
*
Latin mondás: tempora mutantur, et nos mutamus in illis.
Jelentése: változnak az idők, és mi is bennük (velük) változunk. A levélben szereplő
parafrazeált változat jelentése: Változnak az idők, ő azonban sosem változik.
Károly
, Móricz Károly
Sándor
bevégezték a Móricz Sándor
vacatiót
. Tanulják mind a ketten a magyart, még most egyelőre egyebet nem, mert nem érek
rá.
[szerkesztői feloldás] vakációt
Ida
? Ő róla már keveset lehet mondani. Most Móricz Ida
épen
vetkezik le mert 10 óra felé jár az idő. A rejtvényeket megfejtették s
bevitték[szerkesztői feloldás] éppen
*
, hanem a
kérdésére nem igen tudott válaszolni, mert nem hogy ő, de még mi sem tudjuk,
hol s merre vagy.Móricz Ida
megfejtése
a július 24-i számban jelent meg. Lásd: "Megfejtések és rejtvények", Az Ujság, 1904. július 24., 39.Móricz Ida
*
Pariss Pál
valószínű
arról érdeklődött, hogy Pariss Pál
Móricz Zsigmond
elindult-e népdalgyűjtő útjára.
A család valószínűleg nem értesült arról, hogy Móricz Zsigmond
Móricz
mikor
tervezi az utazás megkezdését Móricz Zsigmond
Vashegyről
. Vashegy
Móricz
1904.
július 24-én indul el, a gyűjtőút állomásaitól lásd Móricz Zsigmond
Móricz
Móricz Zsigmond
Holics Jankának
írt 1904. június 9-i levelében szereplő jegyzetet.Holics Janka
Most már csendes a ház, rátérhetek magamra. Dehogy csendes! Be jött
Pista
s elkezdett Móricz István
Miklóssal
veszekedni, mert nem egyezik meg vele a Nagyidai czigányokra nézve. Nem akarja elhinni, hogy az nem sokat erö munka. Pedig ez
Móricz Miklós
Pistának
"egyéni véleménye, a mely mindig van olyan mint a Móricz István
Miklósé
, még ha ő VIII Móricz Miklós
gymn.
is" Most már elég hangos, s [szerkesztői feloldás] gimnáziumos
Miklós
még mindég nem akarja elhinni.
Móricz Miklós
Lehr
-rel határtalan ismeretségbe, mondhatnám barátságba keveredtem. Mindennapos
vagyok a házánál. Ha már egy nap nem megyek ő is, a Lehr Albert
felesége
is neheztel. Eldiskurálgatunk, corrigáljuk Toldi magyarázatát, a melyik most a sajtó
alatt van.Kiss Emma
*
Ebben a hónapban már kész lesz. Felolvassa, vagy
felolvastatja velem a java részeket s megmagyarázza. Tudom már hogy Arany János,
Toldy estéje. Költői elbeszélés hat énekben., Magyarázta Lehr Albert, Jeles írók iskolai tára XC (Budapest: Franklin
Társulat, 1905).
Tompa
nem birálta meg helyesen, a minthogy ő megis czáfolgatja egyenként. Érdekes
munka. Csak talán tulságba megy a sok magyarázgatással. Érdekes az első része, hol magát a
müvet magyarázza s az eposzt s a tragikumokat benne. Maga is ezt tartja a legjobb
részének, mert ezt a legnehezebb megmagyarázni is ugy, hogy a gymnazisták is
megértsék.
Tompa Mihály
Erre különben szintugy az egész munkára vonatkozólag a te véleményedre
nagyon kiváncsi s elvárja "hogy Az Ujságban[PIM]" is megbirálod.
*
Azt hiszem itt-ott változtatna is
rajta, ha veled beszélne. Roppant sajnálom, hogy olyan fogyatékos az én tudományom, szinte
restelem, nem tudok hozzá szólni, pedig ő szeretné; azt sem akarom, hogy csak dicsérjem,
nem akarok hizelgés vádja alá kerülni. Mert hát az igazat meg vallva nekem az egész nem
tetszik. Nem szeretem azt a rendkivül, szörszálhasogatásig menő magyarázgatást. Lehet
pedig, hogy az igen jó benne csak én nem tudom megbirálni, sohasem tanultam
Toldit igy, nem foglalkoztunk vele, csak Móricz ismertetése Az Ujság[PIM] szeptemberi számában, aláírás nélkül jelent meg. Lásd:
"Arany János: Toldi estéje. Magyarázta: Lehr Albert. Budapest.
Franklin-Társulat. 1905, 339 1. Ára 3 korona 60 fillér", Az
Ujság 1904. szeptember 13., 12.
ép
megtanultuk a verset. Pedig néha csakugyan olyan érdekeseket mond, hogy egész
meglep. Ha magyarszakos volnék, most megpróbálnék ebben az irányban tanulmányozni, de így
nem érek rá.
[szerkesztői feloldás] épp
Máskor, más munkájából olvas fel valamit. Herman és Dorottyát
*
ugy megszerettette velem hogy már azóta átolvastam, többször. Sohasem vettem eddig
észre milyen szép, s hogy mi benne a szép s most sokért nem adnám. Abban is van azért nem
valami kiváló rész. Hanem azért erre vonatkozó véleményemet sem merem megmondani neki,
mert hátha csak én nem értem?
Lehr
a művet az eredeti versmértékben
fordította, "zamatos magyarsággal adta vissza az eredeti formában, vegyíti
hexameterekben Göthe gyönyörű idylljét, törhetetlenül ragaszkodva ahhoz a mindenesetre
megfontolást érdemlő fordítói elvhez, hogy a fordítótól tartalmi és formai hűséget
egyaránt kell követelnünk." Dr. Szücs István, "A magyar
Ilias", Uránia 3, 4. sz. (1902): 120–123.
Lehr Albert
Tulajdonképpen igen nehéz a helyzetem vele szemben, mert folytonosan ujabb
és ujabb fogyatékosságára jutok az ismereteimnek. De még is örülök, hogy erintkezhetek
vele, mert sokat lehet töle tanulni.
[törölt]
« m »
Legjobban tetszik a forditásai közzül a Heine költeményeinek
forditása.
*
Ezt még nem adta ki, de azért többet felolvasott közzüle.
A Heine-fordítások nem jelentek meg
kötetbe rendezve. Legtöbbet, az Uránia[PIM] mellett, a Budapesti Szemle közölt, például
Heinrich Heine, "Heine dalaiból", ford. Lehr Albert, Budapesti Szemle, 321. sz.,
426–428.
Itt ujra furcsán vagyok. Ő legjobbnak a "két gránatos " fordítását mondja, én pedig azt a leggyengébbnek gondolom. Ismerem a
Szász
fordítását,Szász Károly, legifj.
*
ő azt ugyan legucsmolja
Heinrich Heine, "A granátosok", Uránia 4, 13. sz. (1903): 458–459.
*
,
pedig nekem az jobban tetszik. S meg mondani mégsem mondhatom, mert Lebecsmérli.
ha
nem tudom helyesen kifejteni ki nevet, vagy azt mondja "ne szóljon olyanhoz a
mihez nem ért" Igy hát én az olyannál a melyik [beszúrás]
nem
nagyon tetszik, hallgatok. (Pedig ezt beleegyezésnek
tartják)
[egyéni rövidítés] Móricz Dezső
Irtam már vele is ugy vagyok mint
Máhlerrel
. Eleinte bámultam a
tudományát, öt magát a legnagyobbak közzé számítottam s ma Isten tudja miért, nem tartom
olyan nagy embernek. Nagyon rosszul esik, hogy olyan hiu. A magáét mindig a
legtökéletesebbnek tartja, a többit lenézi, s gucsmolja. Pedig ez baj. S aztán nagyon
szereti, ha hizelegnek neki, dicsérik a munkáit. Elmondta hogy dicsérték meg
Hermanért
Máhler Ede
*
az akadémián a Toldiját
Johann Wolfgang von Goethe, Hermán és
Dorottya, ford. Lehr Albert, (Budapest: Kisfaludy
Társaság Franklin Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda, 1900).
*
s a többit. Hogy adtak neki a tanítványai
emléket s hogy ő ezt megis érdemli. És azt is, hogy Lehr Toldi-kommentrájai 1886-ban elnyerték az
Akadémia[PIM] nagydíját.
Arany János, Toldi: Költői elbeszélés,
nyelvi és tárgyi, jegyz. Lehr Albert, (Budapest:
Franklin Társulat, 1882).
Arany
öt kérte meg, hogy Toldi estéjét rendezze sajtó alá "mert csak akkor lett volna az irodalmunkban kiváló jó
T . magyarázat" s mert Arany János
Ráth
Ráth Mór
nem
őt bizta meg anyagiak miatt,[egyéni rövidítés] Móricz Dezső
*
amazt a A magyar remekírók sorozatban Arany munkáit
Riedl Frigyes
rendezte
sajtó alá.
Arany János, Munkái, jegyz. Riedl Frigyes, 43. köt. Magyar remekírók (Budapest:
Franklin-társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda, 1903). Lehr és Riedl
szövegközléseinek összehasonlító kritkját lásd Pfeifer
János, „Arany János Toldi estéje. Magyarázta Lehr Albert, Budapest, Franklin Társulat,
1905, 339. l. Ára 3.60 K.”, Egyetemes Filológiai Közlöny, 19.
(1905): 145–149.Riedl Frigyes
birálót
"huzott fülűnek" s egyébb ijesminek titulálja nyilvánosan is.
Riedl Frigyes
Hanem azért mindezt megbocsátom még, mert megszerettette velem
Cserei Mihályt
is, kiben eddig csak egy rendkívül unalmas
történetirót láttam, a ki csak arra jó, hogy kötelező olvasmány alakjában kinozzák meg
vele a tanulókat. Most látom, hogy nem is a története fontos – mert hisz ott elfogultságok
miatt sok a hamis adata – hanem az a gyönyörü szép magyar nyelvezete. Milyen remekül tudja
a párbeszédeket elmondani, vagy pl. ott a hol a fia haláláról beszél, igazán meghatja az
embert. De nem is lehet olyan részt találni, a melyiket ne olvashatnánk gyönyörrel,
élvezettel.Cserei Mihály
*
Ha én magyar tanár lennék, de másképpen tanitanám az irodalmat!
Megmutatta
Arany
Toldijának elökéziratát,Arany János
*
s a radványi sötét erdöben - nek melyet Toldi Előhangját az Első Énekének félbemaradt autográf kéziratát
Arany László
ajándékozta 1886-ban Lehr Albertnek annak
alkalmából, hogy Lehr Toldi-kommentárja megnyerte az Akadémia[PIM] nagydíját. A
kézirat Arany László Lehrnek szóló ajánlásával az OSZK Kézirattárában található.
I–s, "Arany-kézirat", Nyugat 10
(1917): 1:442, 442.Arany László
Arany
személyesen adott neki s Arany László
Petöfinek
azt a verstanát, melyet még ismertetni is fog. Ezeket
ugyan felesleges elmondani, mert hiszen te ugy is ismered.
Petőfi Sándor
Minden délután olvas fel nekem valamit s elbeszélgetünk rajta órák
hosszáig. Hej ha én többet tudnék!
Jó lenne ha küldenél neki egy levelet, igen szivesen venné, mindig kérdez,
persze én sohasem tudok mondani semmit.
Elvégeztem a könyvtárnoki tanfolyamot,
*
s megkaptam
az első diplomát, mely már a megélhetést biztositja. Sok érdekes dolgot tanultam, kár,
hogy te is nem hallgattad. Megismertem sok katalógust, Szabó Károly
müvét,Szabó Károly
*
általános nézetet a világirodalomra vonatkozólag, s utmutatást, hogy hol mit
találok meg. Régi iratok
Szabó Károly, Régi magyar könyvtár
I–IV, (Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 1879).
meg
ismerését, régi papi irokat, a
hártyákat stb. Megnéztem minden valamirevaló iratát [beszúrás]
Pest
valamennyi valamirevaló könyvtárának. A halotti levelet, Ehrenfeld codexet,
Corvinakat stb. stb. Könyvtári rendszerekkel ismerkedtem meg – ha csak felületesen is –
mert ilyen rövid idő alatt sokat nem lehet tanulni. A muzeum könyvtárát, rendszerét,
egyetemét, képviselőházét stb. Arra is utmutatást, hogy hol találunk erre vonatkozó
múnkákat. Mert tulajdonképpen mindenben az volt a fő, hogy forrásmunkákat ismerjünk meg.
Hanem a legnagyobb sajnálatomra a legn. rész mindeniknél német – francia – angolul van
irva, a mi tehát rám nézve rejtvény.
Budapest
De hogy ennyi szószaporítás után mégis rátérjek a
tulajdonképeni
hasznára, talán már itt volna az ideje
[törölt]
« l »[szerkesztői feloldás] tulajdonképpeni
Elmentem
Vargához
a statisztikába, magammal vive az indexemet s
diplomámat, hogy adjon a nyárra valami munkát. Előbb az indexet adtam oda, nézegette –
ámbár már – mint monda ismerte – s himez-hámoz, hogy nincs munka, hogy nem vehet fel, hogy
ttavaly sem voltam én velük megelégedve. Akkor aztántavaly sem voltak sem velem, sem én
velük megelégedve. Erre aztán odaadtam a diplomát s megfordult a koczka. Nem szólt egyebet
csak "kérem hogy ne vennénk fel a könyvtárba?" maga ment be s áthelyezte azt a hosszu
nyaku urat más osztályba s engem 60 forint fizetéssel azonnal kinevezett; másnap
hivatalban is voltam. 3 hónap mulva, ha ott maradnék, véglegesítene.
Vargha Gyula
Pompás szobám van.
Ha esetleg írnál nekem, s ide
czimezed stb azonnal megkapom, legalább kellemes lesz az a napom.
Egyedül vagyok
benne, senkisem jár keresztül rajta, senki sem törödik vele hogy mennyit dolgozom,
[beszúrás]
Farkasfalvi
még csak be sem jött háborgatni, nem ugy mint
Farkasfalvi Imre
Szombatfalvi
valamikor. Mennyit kuncsorogtam tavaly hogy ide
jussak, nem értem el s most ime ez a rongyos diploma mit tesz? A szobám is olyan kellemes
és hüvös, mintha jégbe hűtenék, passió benne dolgozni. 85000 könyv van a kezünk alatt.
Ugy-e szép? Mit szólsz hozzá.
Szombatfalvy Albert
Igy élünk mi, igy élek én, csendesen, megelégedetten a sorssal - ha a
tudománnyal nem is - de nem így
Boriska
, kire levelem második részében rátérek.
Fükő Borbála
II. Ma beszéltem vele. Nálok voltam – eldicsekedni, pedig már tudta
Nagyon megváltozott egy pár nap óta. Sáppadt, a szeme kisirt s ön magán valami
kellemetlen dacz van, hogy nohát ha a sors igy akarta, legyen meg! Tudni illik visszakapta a leveleit kíséretül ennyi irással
"Felejtsen el örökre, nem érdemlem, hogy valaha rám gondoljon" R. J..
Miklóstól
. Móricz Miklós
[törölt]
«
[...]
»[hiányzó szövegrész]
Kiterjedés:
Ok: olvashatatlan
Egység: szó
Kiterjedés:
Ok: olvashatatlan
Egység: szó
[törölt]
« t »
Biz ő megsiratta, elsiratta Isten tudja hányadszor! Szegény lány, igazán
sajnálom. Többet soha életembe nem udvarlok egy lánynak sem, mert látom milyen kinos a
való tudata. Játszás a legénynek, halál a leánynak. Kedvem volna megfojtani azt a
hadnagyot mégis csak gyalázat így bánni el valakivel.
Most aztán
Boriska
Fükő Borbála
a. m.
[bizonytalan olvasat]
meg
változik. Udvaroltat magának s
kaczerkodik ugy mint a többi lányok. Figyelmesen vizsgálja a szemközt levő III. emeletet
ahol regel 8, este 5-ig állandóan egy 25 évesnek látszó csinos barna fiatal ember néz az
ablakára gukkerrel [egyéni rövidítés] Móricz Dezső
vagy
anélkül, hogy
őt meglássa. Még [egyéni rövidítés] Móricz Dezső
nem
beszéltek, pedig
már régóta néz. [egyéni rövidítés] Móricz Dezső
B
. ugyan szeretné hogyha valami uton-módon bemutatnák – de azért alkalmat Fükő Borbála
nem
ad rá.
[egyéni rövidítés] Móricz Dezső
Még
Janka
kisasszony sem ir neki Pünköst óta egy levelet sem, nem is hívja, nem is megy,
nincs hát ki előtt kiszomorkodni magát. Jó volna ha irnátok, de ne emlitsd, hogy én irtam,
mert megharagszik s azt pedig nem akarnám.
Holics Janka
Édes
Zsigám
mit irjak még Vagy talán ez is sok már? Ird meg, Móricz Zsigmond
hogy
irjak e még vagy ne. Szeretnék veled beszélni, most
szükségem volna rád. Olyan sok változáson mentem keresztül azóta, hogy nem is képzeled.
Szeretnék tanulni, rohamosan tanulni, uttól érni téged, vagy legalább nyomodba lépni.
Mondd, hogy lehet, milyen uton s milyen irányban tanuljak? Igy össze-vissza mindent vagy
csak külön a Földrajzot – Történelmet? A göröghöz absolute nincs semmi kedvem. Ostobaság
az semmi hasznom sem lesz soha belőle, nem hogy inkább a németet vagy angolt vagy
francziat tanitanák. Igazán nem tudom hogy tudok elkészülni rá. Már Szeptemberre nem lesz
belőle semmi sem, talán Deczemberre.
[egyéni rövidítés] Móricz Dezső
Igaz-a! elfelejtettem hogy te azt sem tudod hol jártam én. Barátom,
bejártam Szilágy megyét. Megnéztem sok igen érdekes várromot, csatamezőt megmásztam a
Magurát, hallottam sok mondát a várakra vonatkozólag. Elolvastam a
Petri Mór
Petri Mór
[...]
Szilágy m. monográfiáját s [hiányzó szövegrész]
Kiterjedés:
Ok: olvashatatlan
Egység: szó
Kiterjedés:
Ok: olvashatatlan
Egység: szó
Kővárinak
Erdély műemlékei cz. munkáját. Ugyhogy mindent tudtam, hol mi van megnézni való. Jaj be pompás ez
a vidék óriási magas hegyeivel, szikláival, barlangjaival, melyekhez mindenütt egy-egy
monda füződik.
Kőváry László
Most pedig édes
Zsigám
bucsuzom. Elég volt az irásból neked pedig az olvasásából, vagy sok is?
Móricz Zsigmond