Sipos József – Móricz Zsigmond (1903-10-13)

  Kedves Öcsém  !  

  Régen várhatod már tőlem ezt a levelecskét, de hogy mindeddig hasztalan kellett várnod, azért ne engem, hanem a következő urakat vond kérdőre:  

  1.   őnagyságát, aki midőn a győzelmet olyan könnyelműen megvívta, nem gondoskodott arról, hogy ezen esemény emlékére kétszáz év múlva rendezendő kuruczünnepélynek elő- és utókészületei arányosan legyenek felosztva a tízezer rendező között és ne 10-nek kelljen a gesztenyét megsütni a többi 9990 számára és még az edényt is felmosogatni utánuk.  

  2.   urat, aki nemes önvédelmi harczában tudtán kivül egy uj theologiai rendszert izzadt ki magából: az orthodox-rationalismust, vagy ha jobban tetszik: a rationalis orthodoxiát. Ez az ujszülött azonban nehezen fogja szülöapját megmenteni az "emberi sors"-tól, mely után felkelni javulva: dicsőség.  

  3. Azokat a kurátor uraimékat, akik mult évi számadásaikat annyira rendben hagyták, hogy a számvevőszék másfél napig emanáló bölcsességét kellett a szegény jegyzői tollnak megrögzíteni a többi gyűlési tárgyak mellett.  

  4. Az édes, osztatlan közbizalmat, mely is 8 iskolában 300 növendéknek s azok neveletlen tanítóinak és tanítónőinek – pardon – lelki gondozását bízta reám. – Még folytathatnám tovább, de majd azt mondanád: Száli, te nem panaszkhadal, te dicsekedel! –  

  No, nem is akarok én panaszkodni, ha csak a felett nem, hogy a gyönyörűséges nap után következő felséges estét a tánczterem porráégése olyan hirtelen be nem fejezi. Ezzel a szó szoros értelmében a   általad kilátásba helyezett és félig már meg is vívott győzelme. (a dicsőségből adjuk meg a maga részét a Giza remekelte bluznak is). – Irányul még panaszom ama tényállás ellen is, hogy egy téli felsőm és a   kabátja elégett a haza oltárán, s eféléket az labancz-szabók módfelett (legalább is az én módom felett) drágán csinálnak az ilyen magamfajta kurucznak.  

  Annyi ténydolog, hogy az ünnepélyünk nagy port vert fel; elannyira, hogy a 200 tagból álló lovasbandériumnak csak halvány körvonalait lehetett sejteni 3 lépésnyi távolságról. A kuruczoknak volt egy zászlótartójuk (eredeti kurucz-zászló foszlányait tartotta), aki csaknem tökéletes képmása  ; ámde a hajfodrai olyan formán voltak beporozva, mint egy egykoru franczia gárdatiszté. – Nyeltünk hát port eleget. S nyeltünk nagy mondásokat; annyit, hogy ha azoknak csak ¹/₁₀ része tetté válnék, az egész  –  regime gulyás hussá apritódnék Chlopyig.– Nyeltünk aztán gulyáshust is, meg egyéb sült és főtt étkeket, hideg és meleg italokat stb. a végén pedig füstöt és ijjedelmet, – meg aztán náthát, – báli kosztümben menekülvén a lángok közűl.  

  Vigasztalásul azonban arról is referálok, hogy nem vált még vizzé a szatmári szittya-vér. Oktober 8-án a megyei gyűlésen   alispán uron fényes elégtételt vett a megtiport nemzeti becsület. A legvéresebb szagu ellenzéki indítványok: – a háromévesek hazabocsátásának sürgetése, adószedés megtiltása, a chlopyi hadparancs és legfelsőbb kézirat disqualifikálása stb. – három voks ellenében egyhangúlag lettek megszavazva, s midőn a dühtől elvakult   kijelentette, hogy ő nem fogja e határozatokat végrehajtani: a közgyűlés nyomban egy három tagu bizottságot választott a határozatoknak azonnali végrehajtására. Ha valaki a detronizálást találja vala indítványozni, az megszavaztatott volna. Tanulság: ne bántsd a magyart!  

  Míg a megyei párttusák hullámai ily gigászi hömpölygéssel zugnak, – mig az ecsedi-láp mintegy 150 négyszögkilometernyi területen lángokban áll s a tanyák és emberlakta helyek alól kiég a talaj, hogy az épületek besüllyednek izzó pokol mélységeibe (már 7 napja tart a katasztrófa s ki tudja mikor lesz vége?): addig a parochián tűz- és vízmentesen, szokott egyhangúsággal folynak a napok. E sorok írója a mult hetekben sokat kóborolt ugyan, hivatalos és félhivatalos utakban, de annálinkább itthon "ül" most, hogy uti élményeit jegyzőkönyvek és jelentések alakjában papírra hányja. Ezt a lelketlen munkát néha-néha egy kis favágással, Emike szerint "pilifel"éssel teszi szellemesebbé és változatosabbá. A   is kiheverte már a diadal szülte izgalmakat s egész odaadással vallatja Emikét bizonyos versek és nóták arányában, aki is szent áhítattal zengi a vallomást: "kitin vadok én, majd mednólok én" stb. – kísérve Terának fel-felcsattanó kaczajától. Gizike már az ágyban nyugszik és ott forgatja könyvét, hogy holnap   referálhasson az eskolában.  

  Ami a képes lap albumot illeti, annak eredete és származása igen jól tudódik, de mivel minden keresztlevél nélkül, a Giza jegyében érkezett hozzánk, e rejtőzködő szemérmetességet kívánta tulliczitálni az a képes lapra iródott apasági kereset. Akinek inge, az vegye magára.  

  Most volnál itt! Sehol és soha több nótát és tőrülmetszett mondásokat nem kapsz, mint a fosztókákban kapnál. Egyet ízelítőül ide iktatok:  

  Nyáron, ha a szegény ember a nagy gazdához megy, az udvaron játszó kis fiu félve huzódik tőle, az anyja meg bíztatja: ne félj kis fiam, bácsi az! – Télen pedig ha az ablak alatt elkullog a szegény ember, kikiáltanak, hogy "ne jöjjön be, mert fél a kis fiu!" Egy atyafit meg azzal kunéroznak, hogy este a fosztóból félt haza menni, s mikor az imádott leány kérdezte hogy tán félsz te Károly? így felelt: dehogy félek, csak irtózom!  

  Ugyan igaz! Nem ismered   ujságírót? Azt hiszem a Független Magyarországnál[PIM] van. hó 7-én egy pártgyűlésen lenn volt , hol is a gyűlésnek csekélységem lévén a jegyzője, együtt, egymás mellett töltöttük az egész napot.  

  Hát a gyűjteményeddel mi van már? Mikor látjuk rendszerbe foglalva? Szeretném már nyomtatásból olvasni a fite-futa futarenkát. –  

  A vallásbeli hovátartozandóság kiderítésére ajánlott módszeredet alkalmaztam sok embernél és szomoruan kellett tapasztalnom, hogy a pápás vallás még mindig tulnyomó többségben van imádott hazánk véráztatta földein, és hogy Ábrahám magvai is meglehetős tért foglalnak el az igaz Kálvinista faj rovására. Hála fejében én is közlök veled egy hasonló czélu titkot. Kinek hitvallását tudni akarod, gyujts a számára gyujtót, mikor szivarozni készül. Ha elveszi tőled az égő gyujtót, akkor pápista; ha megfogja kezedet és oda vonja a szivaréhoz, akkor lutheránus, hapedig agyarára vágva a szivart, félre fordított fejjel várja mig odáig emeled a gyujtót, akkor kálomista. A zsidó ugy sem gyujt szivarra, míg meg nem kínálod.  

  A három napos katonasorhoz gratulálunk. Nagyon elég egy igaz magyartól ilyen ex-lexes világban. De már nagyon este van a faluba, azért én is nyugovóra térek, kívánván neked is csendes nyugodalmas jó éjszakát és tolmácsolván az egész háznépnek sok-sok jókívánságait. Még Emite it titteli a   ulpit.  

  Isten veled! írjál sokat és gyakran, mert az nálunk egy napi kellemes szórakozást jelent  

  Ölel szerető bátyád  

   

  1903. okt. 13.  

  Édes ,   és szíves üdvözlésünket!