Pallagi Erzsébet – Móricz Zsigmond (1900-03-01)

A családi értesítő "valamely egyén családjáról a születési, esketési és halálozási anyakönyvek alapján kiadott együttes kimutatás", amelyet az állami anyakönyvvezető állít ki, s a lekész is ellenjegyez. Forrás: Geisz Antal, "Anyakönyvi ügyek: 13. A családi értesítő", Havi Közlöny 30 (1907): 1249–1256, 1249.

Az 1879-es, 1878-as és 1877-es születésűek fősorozása 1900-ban március 1. és április 30. között történt. Forrás: "1900. évi II. törvénycikk az 1900. évben kiállitandó ujonczok megajánlásáról" Honvédségi Közlöny, 27, 8. sz. (1900): 29. A véderőről szóló VI. törvénycikk előírta, hogy aki 1900-ban betölti 21. életévét, annak számára kötelező a megjelenés, így   is meg kellett jelennie a sorozáson. Forrás: "1889. évi VI. törvényczikk a véderőről", Honvédségi Közlöny, 16, 24. sz. (1889):154. Amint ez     intézett 1900. április 1-i leveléből kiderül,   1900. április 24-én sorozták.   Mivel főgimnáziumot végzett, a kötelezettség egy év tényleges szolgálatot jelentett számára. A szolgálati idő azoknak, akiket január 1. és október 1. között soroztak be, az állományba vétel napjával, azaz október 1-jével kezdődött, és a kötelezettség utolsó évéig, december 31-ig tartott. Forrás: "1889. évi VI. törvényczikk a véderőről", Honvédségi Közlöny, 16, 24. sz. (1889):160, 155.

  (1866–1938) földbirtokos, gazda,   másodnagybátyja.   nagybátyjának,  , és  , a gazdag parasztlánynak a fia. Testvérével,   legnagyobb gazdáinak számítottak.   Életem regénye  című munkájában írt róluk: Móricz Zsigmond, Életem regénye, Móricz Zsigmond művei (Budapest: Athenaeum, 1939), 10, 55.

  1900. április 1-i levelében arról értesíti  , hogy a keresztlevelet már elküldte  .  

    szóló 1900. március 1. előtti levelét nem ismerjük.

  való konfliktusáról     1900. február 23-án kelt levelében ír.  

  (1889–1978) építészmérnök.   legfiatalabb öccse, ikertestvére  . Felesége  . Házasságukból három gyermekük született:   és  , a harmadik gyermek nevét nem ismerjük. 1923-ban Erdélybe költözött, a család élt nagy szegénységben. 1932-ben települt vissza ,   szerzett számára statisztikai munkát. Forrás: Móricz Zsigmond, Naplók: 1930–1934., kiad. Cséve Anna et al. (Budapest: Noran Könyvesház Kft., 2016), 259, 854.

  (1889–1933) építész.   legfiatalabb öccse, ikertestvére  . A Tanácsköztársaság alatt tanúsított magatartása miatt 1930-ig töltötte börtönbüntetését.   támogatta, sőt több ízben levelezett ügyvédjével felmentése érdekében. Első feleségétől egy fia született,  , másodszor 1931-ben nősült. 1933-ban motorbalesetben halt meg. Forrás: Móricz Zsigmond, Naplók: 1924–1925., kiad. Cséve Anna et al. (Budapest: Noran Kiadó 2004 Kft., 2010), 824.; Móricz Zsigmond, Naplók: 1930–1934., kiad. Cséve Anna et al. (Budapest: Noran Könyvesház Kft., 2016), 104–108, 283–284, 296– 300, 855.