Szklenár Teréz – Holics Janka (1912-02 és 1912-04-07 között)

  Édes, kedves gyermekeim!  

  Legvégső ideje hogy íráshoz juthassak már így is azt hiszem levelem talál (gondolom hogy elutaztatok hirtelen – hogy   egy betűt nem írt hazaérkezéséről) pedig úgy akartam hogy ti találjátok otthon levelemet (mert már nyugtalankodni fogtok ha nem irok, pedig nincsen okotok, ha baj volna, irnék, de ez a kis zsarnok nem enged irni t. i. azt az időt a mikor irni akarnék (mert hát dolgom is van) vele kell eljátszani vagy fel, fel vitézek vagy ki sétálni, a szép idő!! ki csalja tegnap sokat volt kint dél előtt is dél után is a leg nagyobb részét kint töltötte este voltunk   néninél de nem soká már álmos volt, mint én most, és az így van nap nap mellett, este ne adj isten hiába hagyom estére az írást, csak aludni. és napközben nem jutok mondom; – mámara igérkeztek a jegyzőek – de a rossz idő miatt elmaradtak, mi sem voltunk kint. Pénteken voltunk a jegyzőéknél, már nagyon vártak  

  Pedig én a   elmenetele után rögtön akartam irni neked édes   amint   mondja a te állapotod vagy betegséged bizony komoly dolog és legfőbb ideje hogy elejét engem ugyan régen az a te nem ehetésed, de te haragszol érte ha én valamit szólok pedig hát a te helyzetedben és korodban lévő asszonynak bizony a jó táplálék illetve a jó étvágyu táplálék adja meg a

[törölt]

« továbi »

a magasabb korhoz való erőt, mi tartson hát? hol veszed az életerőt, hogy fogod gyermekeidet felnevelhetni?   azt is hogy te mint Lenke 6 hétre a

Riviérához

[bizonytalan olvasat]

akarsz menni ez helyes, bizonyosan jobb mint a szanatórium s tán még olcsóbb is de ez mellékes (nekem a szanatórium nem tetszik) csak hogy a Lenke baja gondolom nem gyomor baj volt, de hát lehet hogy végeredményben mégis ugyan az amin majd nem, ha nem is minden, de a fiatal asszonyok nagy részének át kell esnie és vagy tesznek róla vagy bele pusztúl, de legtöbbet tesz az erős akarat ha ön maga nem segit magán más nem tehet, ételt és erőt más nem diktálhat ránk ha magunk nem Már rettenetesebb teremtés nem mint jómagam vóltam, bár az ok és okozat No de nem akarok erről mán elég csak azt akarom neked meg irni ne az el menetelt   talán nem lesz ott veled 6 hétig, csak oda kisér meg látogat, vagy állandóan lesz ő is. Ez már a ti dolgotok, de a gyereket ide hozzátok vagy a másik   vagy csak lesz? és a másik   meg meg nézi hát biz ez kicsit bajos dolog de azért ez ne mert te el mehetsz ha leg jobban nyugszol meg ha nálam vannak a gyermekeid akkor és két személy fölösleges a házban az egy gyermekkel, sem az egész házat nyitva hagyni, elég a konyha szoba, a többit el csukni,   bízni a kulcsot hogy néha ki és ki takaritsa de senkit be ne bocsasson nem is kell azt tudni senkinek hogy nála van a kulcs.  

  Ha neked ez a kúra nem használna, akkor nem marad hátra mint hogy menj és ott reggel korán kelni tyukot etetni, némi kertben kapálni (s rapálni) és kedvvel s azon gondolattal hogy te ezt kényszerűségből teszed, és tényleg úgy is van, te ezt kényszerűségből teszed mert az egeszséged életed kivánja meg lásd ilyen életmód meghozza az étvágyadat és te nem leszel gyomorbajos. Ez a legbiztosabb kúra. A babát ne siesetek innen el vinni most érzi csak jól magát és még ha a kocsit az udvaron tologathatja.  

  Most még   pár sort, először is a   hát elmeneteled után amint felé ébredt és a rendes reggeli dolgát végzé be pillant egész oda hajolva a   szobája felé: apuka még alszik? kérdi, nem, mondom én, elment haza? (azt hittem sirni fog) félve feleltem neki hogy: el, jó! mondja fejet megbiccentve. tehát mint látod nem meg a lányod. de boldog volt hogy meg látogattad őt. De másnap este kezdte ismétni a lefekvési előadást, persze én is elegét vettem harmadnap még egy kissé megkisérelte de csak annyit hogy: „felőltözni!” de én figyelembe nem és ő szépen s rövidesen elaludt s azóta aranyos jó gyerek a szokott idejében előbb később ha van kivel játszani tovább el mulat, de annál faradtabb és edesdebben elalszik „álmos vagyok, medek aludni” egyszer akart levelet írni, de leg többször nem „nem kej jevejet irni, nem akajok” inkabb kint járkál. De azért mindég beszél rolatok és az ő   És beszéli – kérdi mikor jön    

  Máskor megint ő beszéli – már akinek el gyön   holnap   is és el hozák az én   jájj de jó jesz nekik itt! és édesen reménykedve nevet hozá. Máskor megint elkezdi: és mit hozot nekem   Semmit. ejnye   miért nem hoztál valamit a kis   és igy diskurál sokat beszél nektek és veletek. vagyis a K-t már egész szépen ki mondja a j-betűt is próbálgatja   most ébredezik nyujtozik már fel van csak restelkedik

edkicit

[bizonytalan olvasat]

tegnap meg magának, „így rá hajol a gépje a tis   hod varjon.” most már fel irni akar de már én nem akarom hogy itt maradjon a levelem, a fiú mindjárt jönni fog.  

  Még egy kis mondani valóm van pedig hát édes   az nem járja az a vendeg szeretet jogával való vissza élés és sértés az öreget úgy rá szedni mint te engemet mikor a tárczámban gazdálkodtál, azt mondtad az aprókat ki szedted és nekem a tíz vagy 5 koronást már nem tudom hogy vólt, csak tudom hogy én nagyon csodálkoztam rajta hogy ott annyi apró lett volna de siettél (pedig volt idő még elég) hát csak azután gondolkoztam hogy hogy az, ott talán 1 korona volt mind őssze, – no az ugyan drága kolbász! igy nem lehet . No de ha már igy van marad tojás vagy másra vettem is rögtön vagy 35 tojást 5 párja vihetsz vagy 100at. de irjatok mikor jöt  

  igaz ha   nénivel leveleztek írjátok meg neki ha sunka Most innen el mindig kocsin és is el küldheti s onnan   Cselényi. ha más lenne nem hús hát postán lehetne, de sunkát nem érdemes nagy a vám ird meg   nehogy mást gondoljon. isten veletek, talán építkezünk  

  látogatni jöhetsz de még nem babáért  

  talán sonka is lesz! ölel csokol szerető   hogy van?