Móricz Zsigmond – Holics Janka (1904-05-09 és 1904-05-10 között)

 

Boríték


facsimile
facsimile
  Őnagysága  
 
Holics Janka
Holics Janka
 
  urhölgynek, okl. tanitó nő  
 
Csetnek
Csetnek
.
 
  Gömör m.  
 
 

Levél


facsimile
facsimile
facsimile
facsimile
facsimile
facsimile
facsimile
facsimile
facsimile
facsimile
 
Bp
Budapest
. 1904. máj
[törölt]
« 8 »
9
[javítás]
.  
  Édes
Jankám
Holics Janka
!  
 
Jókai
Jókai Mór
!  
  Óh jó
Jókainak
Jókai Mór
. Az istennek kevés olyan választottja volt, mint ő.
Jókai
Jókai Mór
nem halt meg.  
  A hir engem is ugy megrenditett.
*
Jókai Mór
Jókai Mór
1904. május 5-én este halt meg. Halálesete bejegyezve a Budapest VII. ker. polgári halotti akv. 780/1904. folyószáma alatt.
Kedden este mondták, hogy meghalt.
*
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
1904. május 2-án, kedden, minden bizonnyal a közelgő halál hírét hallhatta.
Az utczán rohantam boltrul-boltra, hogy életrajzát keritsek a lap számára
*
Móricz
Móricz Zsigmond
ekkor Az Ujság[PIM] munkatársa.
Jókai Mór
Jókai Mór
prózájának és írószemélyiségének
Móricz Zsigmondra
Móricz Zsigmond
tett hatásáról és annak történetéről lásd: Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 83–84, 86
s közben gondolkoztam az élet egy közönséges igazságán:  
  Elnémul a sziv, eszme, id
[törölt]
« é »
e
[javítás]
ál,  
  Ha a kötelesség azt mondja: Ide állj.  
  Egy szolga nem rohant volna buzgóbban és gépiesebben, mint én. Csak akkor villant föl előttem hogy milyen bánat ért bennünket, mikor maga jutott eszembe édesem! Szivem! Táviratozni akartam, hogy: „Meghalt
Jókai
Jókai Mór
", de nem volt hova s nem is akartam, hogy gyászhir fogadja
Csetneken
Csetnek
*
Holics Janka
Holics Janka
1904. május 5-től 1904. június 21-ig helyettes tanítónő volt a Csetneki Ágostai Evangelikus Népiskolában[PIM]. Forrás: Csetneki Ágostai Evangelikus Népiskola, Holics Jankának, Csetnek, 1904. június 30., kézirat, magángyűjtemény.
. Másnap, meg kiderült hogy vakhir volt a sötét jaj, – s harmadnap egész kimaradt a levelemből az egész.  
  Azóta lehiggadtam.  
  Nekem van jussom filozofálni, én már
[törölt]
« vesztettem »
szenvedtem
[javítás]
olyan csapást, hogy az élet annál sulyosabbat nem fog mérni rám. Az első fáj legjobban, a többi sablon.
*
Utalás anyai nagybátyja,
Pallagi Gyula
Pallagi Gyula
1903. február 7-én bekövetkezett halálára.
 
 
Jókai
Jókai Mór
nem halt meg. Az a
Jókai
Jókai Mór
, a ki bálvány, a ki ideál, a ki nap az ég
[törölt]
« é »
e
[javítás]
n s a kinek halála után sötét lesz, üres a mi kis magyar mindenségünk. Ez a
Jókai
Jókai Mór
él.  
  Ha bekövetkezett volna az a halál, hogy a mely perczben lelkének töredéke fölszállt – abban a perczben fehérre mosódtak volna az összes lapok, melyeket beirt, az összes könyvek, melyekben szívének alkotásai megörökítve vannak, – akkor halt volna meg.  
  Vagy ha bekövetkezik az a halál, hogy ezek a könyvek olvasatlan hevernek ódon tékák fenekén, – s mint az ős
Homérosznak
Homérosz
, csak nevét de szellemét nem ismeri a világ, – akkor hal meg
Jókai
Jókai Mór
.  
  Soha iró nem ért halhatatlanabb életet – s halált. Szivének minden csepp véréből emberek támadtak, lelkének minden gondolata, jó rosz, komoly, vidám, tragikus és bohó, mind a legtisztább művészi
[törölt]
« kife »
életben marad.  
  Az iró hőseit mind-mind magából meriti. Valamennyit, ha még oly idegen alakot másol is, átszűri a maga emberi jellemén s minden egyes alakjában ő beszél. Ezer féle körülmény közt ezer féle emberré lenne az ember. Ime az iró megteremti az ezerféle helyzetet s átalakul benne más-más emberré.  
  És senki subiectivebb módon nem teremtett alakot, mint
Jókai
Jókai Mór
. Az ő embereiről, valamennyiről sugárzik, hogy
Jókai
Jókai Mór
teremtette.  
  S ime
Jókainak
Jókai Mór
ezek az átlényegült formái élnek és élni fognak.  
  És
Jókainak
Jókai Mór
csak ezeket az alakjait ismerjük. Őt, az igazit, a valóságos, élő embert ki ismerte a sok millió ember közt a kik
Jókait
Jókai Mór
ötven év alatt mind imádták? Az igazi
Jókait
Jókai Mór
mind ideálizálva ismerte a világ. És lám az ideálizálásra már még több szabadság van. Hisz most már még csak egy ujabb "családi állapot" hire se szivárog ki.
*
Utalás
Nagy Bellával
Nagy Bella
kötött házasságára. "Jókai második házasságát ellenezte a családja és ez okozta az elhidegülést köztük, mely 1901-ben nyilt botránynyá is fajult". Forrás: "Jókai végrendelete", Pesti Napló, 1904. május 12., 132. sz., 5.
 
  Pedig látja a mi való hirek kiszivárogtak
Jókairól
Jókai Mór
, azok mind olyanok voltak, hogy müveinek hatása alig birta, a közönség jó nagy részénél, kivált legutóbb nem is birta ellensulyozni az elkedvetlenedést, a kiábrándulást.  
  Nem akarok én Róla rosszat mondani. De mortuis aut bene aut nihil. A halottakról vagy jót, vagy semmit. S én tisztelem ezt a szabályt. Én tisztelem a szabályokat.  
 
Jókai
Jókai Mór
mint való ember is derék, mindenekfölött kedves és rokonszenves volt. De nem volt olyan nagy
[törölt]
« hogy »
mint a milyen regényalak formában.  
  És most az utcza népének van igaza, ha "az öreg embert" nem siratja ugy mint siratná, vagy sirathatná
Jókait
Jókai Mór
(a műveket.)  
  Hisz a
Jókairól
Jókai Mór
csak egy kiszivárgó családi hir, a mely hál istennek nem változtathat semmit a Jókai világon, a mely készen van, az utolsó tollvonásig.  
  A gép forog, az alkotó pihen.
*
Madách Imre Az ember tragédiájából származó, szállóigévé lett sor. Lásd: Madách Imre, Az ember tragédiája, (Budapest: Franklin, 1904).
 
  Megebédeltünk.  
 
[rajz]
 
  Most már meg láthatja, hogy lehetett nekem, minden mozdulás nélkül átmenni az ebédlőbe s vissza az irodába.  
  A lakás remek. Egészen meg van vele elégedve mindenki. A levegő felséges. Van olyan, mint
Kispesten
Kispest
. A lakás tisztes, és használhatóbb is mint amaz volt. És a mi fő, vigasztalóan – olcsó. De (hogy mindenütt van de) De szörnyű poloskafészek volt, hogy ide jöttünk. Egy-egy éjjel 5–6 is akadt a kis szobában egy-egy ágyban. De két nap kifüstöltük kénnel s azóta nincs. Tegnap este került egy. A három emelet szót sem érdemel. Legtöbbször
édes nagyanyám
Nyilas Katalin
megy le naponként! A távolságra se panaszkodik senki. Szóval ideális állapotok vannak e tekintetben. Tegnap volt bent a
Nagymamáéknál
Szklenár Jozefin
édesanyám
Pallagi Erzsébet
. Én nem voltam akkor itthon.
Édes anyám
Pallagi Erzsébet
igen
megszerette
[egyéni rövidítés] Móricz Zsigmond
őket.
Nagymama
Szklenár Jozefin
tegnap ment
Vashegyre
Vashegy
. – És most már hagyjuk a filozófiát; irjon egy tökéletesen prózai levelet. Rendkivül szeretném látni és beszélni vele. Milyen város
Csetnek
Csetnek
? (Én azt se tudtam
hogy
[egyéni rövidítés] Móricz Zsigmond
város. Három lapot küldtem szerdán, megkapta?
*
A három levél közül csak kettőt ismerünk:
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
1904. május 3-i és 5-i küldeményét.
Érdekes, én mindig attól félek, hogy nem kapja meg a levelem.) Hát az iskola? Milyen osztályokat tanit? Milyenek a gyerekek? Szereti őket? (Az én magas "beleegyezésem" alig adódott volna meg.) Kik
Matildék
Porcsalmy Matild
?
*
Holics Janka
Holics Janka
gömöri ismerősei, talán rokonai. Teljes nevükön egyik levélben sem szerepelnek.
Mi a napirendje? El menjek Pünköstkor? (Az utiköltségét már betettem a "tőkéhez".) (Tegnap nem mentem el
Kisujszállásra
Kisújszállás
[törölt]
«
[...]
[hiányzó szövegrész]
Kiterjedés:
Ok: olvashatatlan
Egység: szó
»
.
*
Pallagi Gyula
Pallagi Gyula
anyai nagybátyja síroszlopának leleplezése volt 1904. május 8-án.
Most nem mondom el miért, mert nem akarok filozofálni a tömeg ünnepléséről. Nem akartam profanálni a bánatomat. Majd lemegyek egyszer ha a bú-baj megárad – de nem vendégeskedni.
Julia
Szilágyi Julianna
elment s elvitte a mi koszorunkat is. Táviratoztam, az
édes nagyanyám
Nyilas Katalin
nevében
Szeremleinek
Szeremley Barna
, üdvözlést.)  
  Hogy nő ez a levél!  
  Most – már utána vagyok egy nappal ennek a
mostnak
[egyéni rövidítés] Móricz Zsigmond
a temetésnek.
*
Jókai Mór
Jókai Mór
temetése 1904. május 9-én volt. Lásd: "Jókai temetése", Vasárnapi Ujság 51, 20. sz. (1904): 341–342.
Küldök egy lapot, mert a miénkben van meg legjobban a referáda.
*
Az Ujság[PIM] című lapban közölt megemlékezést lásd: "Jókai Mór", Az Ujság, 1904. május 9, 1–2.
De nem tudom mikor ér oda mert csak dél felé ha fel érek a szerk-be.  
  Vasárnap
[törölt]
«
[...]
[hiányzó szövegrész]
Kiterjedés:
Ok: olvashatatlan
Egység: szó
»
voltam a Nemzeti Szinházban[PIM], Bizancz -ot adták, a
Herczeg
Herczeg Ferenc
uj darabját.
*
A színdarab premierje 1904. április 23-án volt.
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
1904. május 8-án tekintette meg a Nemzeti Szinházban[PIM]. Forrás: "Bizánc. Irta: Herczeg Ferenc", Pesti Napló, 1904. április 22., 1.
Remek darab. A Bánk Bán óta nem írtak ilyet. S
Herczeg
Herczeg Ferenc
pedig még fog jobbat is irni. Ez az ember ugy halad, mint a tüz. – Gratuláltam neki, levélben.
*
A feltehetően 1904. május 8-án vagy 9-én keletkezett gratuláló levél megírására a személyes ismeretség is felbátorította a pályakezdő írót, ugyanis
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
1904. május 7-én ismerkedett meg
Herczeg Ferenccel
Herczeg Ferenc
,
Ágai Adolf
Ágai Adolf
kérte meg, hogy Az Ujság[PIM] szerkesztősége nevében keresse fel, kérdezze meg, ír-e Jókai-nekrológot.
Móricz
Móricz Zsigmond
1904. május 7-i naplófeljegyzésében megörökítette a találkozás részleteit és röviden összefoglalta
Herczeg
Herczeg Ferenc
műveivel kapcsolatos olvasmányélményeit és megfogalmazta várakozását: "Ettől kezdve úgy tekintettem rá, mint egy tartalékban lévő nagy bátyára, akihez csak hozzá kell nőnöm s ő ugy kirepit a dicsőségbe, mint a gólya fiát". A levél nem előzmény nélküli,
Móricznak
Móricz Zsigmond
két korábban elküldött levele írásbeli kísérlet volt arra, hogy megnyerje
Herczeg
Herczeg Ferenc
támogatását. Első levele 1900-1901 körül íródhatott, ennek mellékletében verseket küldött. A második 1903 körül keletkezhetett, a reménytelennek érzett íróvá válás és
Móricz
Móricz Zsigmond
családjának nehezedő anyagi helyzete idején. A három levél kéziratát nem ismerjük s
Herczeg
Herczeg Ferenc
válaszait sem. Tartalmukat
Móricz
Móricz Zsigmond
írja le, a következőképpen idézi fel
Herczeg
Herczeg Ferenc
egy-egy elutasító mondatát előbb az első, azután a másik levélre: "Ő azt üzente hogy nyáron nem él spenóttal." "Azt írta, hogy Nyeznyám magyarszki". Móricz Zsigmond vegyes jegyzetfüzete, 1903–1904. Magántulajdon, jelzet nélkül, 99, 100, 101.
(Játszottak
Beregi
Beregi Oszkár
,
Jászai
Jászai Mari
,
Mihályfi
Mihályfi Károly
,
Török Irma
Török Irma
, s a legjobbak.)  
  És most csókolom édes, édes, édesem számtalanszor, a szemét, a száját, az arczát az egész én édes jómat. Nem tudom elküldeni, hát csak képzelje el, mint én.  
  Isten áldjon meg szivem. Irjál sokat
Zsigádnak
Móricz Zsigmond
[aláírás] Móricz Zsigmond
.  
 
Zsani
Szklenár Johanna Emília
néni egész nap temetett. Oda volt s majd baleset érte.  
 
 
Móricz Zsigmond utólagos rájegyzése a borítékon:  
  1904 máj. 9