Móricz Dezső – Móricz Zsigmond, Móricz Bálint és mások (1903-04-01)

  Édes jó !  

  Kedves !  

  Nem tudom most mit is csinálljak magammal: nevessek vagy, bosszankodjam. Hát ugy áll a dolog, hogy már egy pár hét óta folyvást tervezem, hogy haza megyek holnapra, azaz csütörtökre. Elkészültem teljesen, ezért nem is küldtem el ezt a pakkot, pénzt kölcsönöztem stb. csak a kéredzés volt még hátra. Igaz ugyan, hogy se ma, se holnap nem kell iskolába mennem - hiszen ép ez ejtett tévedésbe - pénteken is csak délig, délután conferencia, szombaton meg már ugy is vacatio, hát nagy büszkén kérezni akartam menni latin utánn, mikor hozzák be a hirdető könyvet s olvassa Veress "miután holnap egyházmegyei nagygyűlés lesz, nem kell iskolába jönni stb". Ora után mondom a : "Milyen nagyra vannak ezzel a szabad idő adással, pedig holnap enélkül kell nem kellene jönni? Miért? miért? Hát nem tudják? Hiszen Áldozócsütörtök lesz! Ha ha ha he he he höhöhö hó há hö stb e lett a válasz rá. Felvilágosítottak! Bár ne tették volna! Igy aztán nem kérezhettem el, így aztán nem megyek haza!  

  Hát aztán nem bosszuság ez? Jaj! Szeretném kitépni a szakállam tövestől (pedig jó hosszu már) bosszuságomba. Két hétig folyvást készülök rá s a legutolsó percekben kell megtudnom hogy, hiszen Áldozócsütörtök Pünkösd előtt van. Minek tették ezt a gyűlést csütörtökre? Miért nem Péntekre vagy akármilyen más napra? És miért

[törölt]

« nem »

beszélt Nagytiszteletű ur is a templomba mindig ugy mint ünnep napról, amihez kiki erősen készüljön. Persze csak azért, hogy engem bolonddá tegyenek. Nem hiába van Április 1. Na még igy soha senkisem járta meg Április elsején.  

  Igy aztán én magába küldöm ezt a csomagot, hanem nem merek jótállni arról, hogy én is utánna nem megyek.  

  Legátioba

Zsákára

Zsáka

megyek Bihar megye. Talán lesz annyim hogy a tandijjamat kifizessem, mert bizony nem engednek el ezek utánn semmit sem. De nem is érdemlem. Iszonyu keveset tudok Latin, német, phisika és számtanból. De utóbbiból nem tudom nem buktat meg  . Felszóllitott egyszer de akkor nem volt kedvem felelni s igy nem feleltem, csináltunk két írásbeli dolgozatot, egyik szekunda, a másikba pedig bele sem tudtam kezdeni. Többet nem is szóllított. Pedig sokat tanulok. Egész esztendőben soha sem tanultam több szorgalommal és buzgósággal. De nem vagyok már az   öccse, máskülönben is igen rosszul gondolkoznak felőlem a Tanárok a megtörténtek után. Majd megtetszek látni a bizonyítványomon, hogy milyen esés lesz

[törölt]

« rajta »

benne, pedig az én lelkiismeretem egy cseppet sem háborgat érte. Nem is bánon én, akármit csinálnak már velem csak meg ne buktassanak. Éppen ezért szerettem volna most haza menni, hogy ezt megbeszéljük othon, mit csináljak a jövőben. Én azt hiszem legjobb lesz, ha itt nem megyek érettségire, hanem osztály vizsga után valamelyik más gymnáziumba megyek. Egész bizonyosan tudom, hogy szóbelire nem eresztenek. Már pedig egy évet elveszteni nem szeretnék. Fizetni pedig mindenütt 10 forintot kell érte.  

  Bizony Édes   én nem hogy

[törölt]

«

[...]

[hiányzó szövegrész]
Kiterjedés:
Ok: olvashatatlan
Egység: szó

»

[törölt]

« megvolnék »

publikummal volnék megelégedve, de egyikkel sem. Nem vagyok először tudománnyal, mert látom, hogy nem tudok semmit, minél többet tanúlok, annál jobban látom, hogy ezt se tudom, ezt se tudom. Pótolni pedig nem igen lehet. Nem hogy VIII osztályból érdemlek bizonyítványt. de VI-ból is bajosan. Mindeből csak felületes ismeretem van. Úgy van művelve a fejem mint a felébe adott föld. Ott ahol kicsit trágyásabb vagy jobb, hát kissé jobban van megkapálva, már helyen csak napszámban. Elöl kellene kezdenem mindent s ujra végezni, akkor talán jobb lenne.  

  Amit szeretek azt nem csinálhatom, mert nincs rá idő, amit nem szeretek azt pedig csinálni nincs erőm.  

  Nem vagyok kibékülve másodszor az emberekkel. Látom nincs köztök egy valamirevaló. Akiben legalább jobban biztam, akit legjobban szerettem, abban csalódtam legtöbbet. Mindenki nem tud egyebet csak szinlelést, csak alakoskodást. Egyik a tudományával henczeg, másik mert nincs neki, gőgösködéssel, büszkeséggel, vagy tekintélyével igyekszik palástolni. Ezek az osztálytársaim is mind olyanok, hogy nincs köztök egy olyan a kit becsülni tudnék. Nem tudom nekem van e olyan rossz természetem, vagy nekik, de az tény, hogy nem tudok hozzájok alkalmazkodni s viszont ők hozzám, amiért nem vagyok népszerű. Mindenkin egyaránt látszik hogy csak pénzt óhajt. Pénz a lelke, pénz az Istene. Tanulni azért tanulnak mert ezzel többet lehet keresni.  

  Nem vagyok végre magammal. Nem szeretem magamat. Napról-napra érzem a gyengeségemet, még sincs erőm, hogy segítsek rajta. Tudom mit kellene csinálnom, még sem csinálom azt, nincs erőm hozzá. Akármilyen komolyan, egyszerűen, nyugvottan viselem magam még sem vagyok olyan mint kellene lennem. Mindenikbe tulságba esem. Látva hogy olyanok közt vagyok akik nem szeretnek, akiket én sem tudok. Ezért szerettem volna egy kis időre legalább