Levél
bizonyára olvastad, amit
Molière-ről
írtam volt.Molière, Jean Baptiste
*
Az az este nekem annyira tetszett, s én a magam részéről olyan
reményeket kezdek fűzni a Nemzeti Móricz Zsigmond
A fösvény című darab Nemzeti Színházbeli[PIM] 1908.
szeptember 9-én rendezett előadásáról írt cikket Az Ujságba[PIM]:
Móricz Zs[igmond], "A kényeskedők", Az Ujság, 1908. szept. 10, 10.
Móricz Zsigmond
Sz.
új korszakához, hogy azt hiszem, itt az ideje, hogy a többi
programpont közé beillessze az igazi, a víg [szerkesztői feloldás] Színház
Molière-t
is.
Molière, Jean Baptiste
Tartuffe-öt nem láttam, de bizonyosan nem lesz jobb, mint a Misanthrop . De a Nemzetiben ma nincs senki, aki Tartuffe-öt vagy Alceste-et, vagy Don Juant eljátszhatná. Különben is
nehéz darabok ezek, nehezebb sikeresen előadni bármely tragédiánál. Sőt, én azt
hiszem, az ilyen magasabb, elvontabb és bonyolultabb összhangulatú, komoly
vígjáték még sokáig nem lesz otthon a magyar színpadon s a magyar közönség
előtt. Mi még mindig egyszerűbb problémákkal, jellemekkel, színekkel vagyunk
tele. Az íróink nagyon lassan nevelik differentialódottabb meglátásokra
népünket.
Hanem a másik
Molière
, aki nem merül bele vívódó aggyal az élet örvénylő mélységeibe, az
most érheti virágkorát nálunk. És ennek a Molière, Jean Baptiste
M-nek
legjobb darabja A fösvény , s ráadásul ennek olyan kitűnő szereposztását lehet most egybeállítani,
hogy egyenesen vétek elő nem adni.
Molière, Jean Baptiste
És – most látszik ki a lóláb! – van jó fordítása is a
darabnak ; ennek a dicséretét azonban elhallgatom, mert az enyém.
*
Öt éve már, hogy lefordítottam, azóta egyre csiszolgattam, és éppen most
olvastam el, jónak érzem a nonum prematurMóricz Zsigmond
1903-ban fordította le A fösvényt , ehhez írt bevezetőjét augusztus 8-án küldte el Móricz Zsigmond
Szász Károlynak
, aki az
Uránia[PIM] tizedik számában leközölte a tanulmányt:
Móricz Zsigmond, "Molière: Bevezetés A fösvény
fordításához", Uránia 4 (1903): 381–386. A
fordítást nem ismerjük. Vö.
Móricz Zsigmond, Levelei, szerk., jegyz. F. Csanak Dóra, 2
köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1:335.
Szász Károly, legifj.
*
félideje után.
Pedig, megvallom, minden szó megbosszant a magam írásában, ami nincs helyén, s
ezért igen-igen keveset látok újra a régiekből. Akkor frissiben olvasta
Helyesen: "nonumque prematur in annum…":
Horatius
Ars Poeticájából származó szállóigévé vált szövegrész, jelentése: az elkészült művet
kilenc évre el kell tenni, mielőtt közzé tennénk.Horatius Flaccus, Quintus
Rákosi Jenő
, dicsérte, s azt mondta, fordítsak le még egypár Molière-darabot,
kiadja.Rákosi Jenő
*
De engem lekötött a napi munka, s nem jártam utána többet. Azóta máig a
fiókban hever. Érik.
Móricz
a Franklin Társulathoz[PIM] beadott
kérvényét Móricz Zsigmond
Réz Pál
és F. Csanak Dóra is közölte:
Móricz Zsigmond, Móricz
Zsigmond hagyatékából, szerk. Réz Pál,
Új Magyar Múzeum 4 (Budapest: Akadémiai, 1960), 444–446.;
Móricz Zsigmond, Levelei, szerk., jegyz. F. Csanak Dóra, 2
köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1:336–337.
Réz Pál
Ezt a fordítást szeretném a színpadra adni, oda is készítettem, nem
nyomtatás alá. A bevezető tanulmányt
*
az Urániába[PIM] adtam még akkor, tán 1903-ban. A fordítás
előadásáért azonban egy lépést sem tettem. Tudod, én nagyon nebáncsvirágfajta
vagyok. Nem megyek oda, ahova nem híjnak. A visszautasítást szörnyen nehezellem.
És ebben az esetben azt mindig bizonyosra vettem, mert
Móricz Zsigmond, "Molière: Bevezetés A fösvény
fordításához", Uránia 4 (1903): 381–386.
Hevesi Sándor
Hevesi Sándor
*
is fordította A fösvényt ; meg is jelent a fordítása a Magyar Hevesi Sándor
(1873–1939) író, dramaturg, színháztörténész, műfordító, a
századelő színházművészetének egyik megújítója. Az 1904 és 1908 között
fennállt Thália Társaság egyik alapítója és művészeti vezetője. 1907–1908-ig
a Népszínház-Vígopera[PIM], 1912–1914-ig az Operaház főrendezője. Közben
többször munkatársa volt a Nemzeti Színháznak[PIM] is, amelynek
1914-től lesz ismét rendezője, majd 1922 és 1932 között igazgatója. 1932-es
menesztésétől haláláig a Magyar Színház[PIM] főrendezője
volt. 1929-ben nagy sikerrel vitte színpadra a Nemzetiben Hevesi Sándor
Móricz Zsigmond
Légy jó mindhalálig című darabját. Dramaturgiai felfogása – mint Vargha Kálmán rámutat
– sok tekintetben összeegyeztethető volt Móricz Zsigmond
Móricz
elveivel, azonban nem értett egyet az élet és a színház
egymásrautaltságának Móricz Zsigmond
Móricz
-féle felfogásával, továbbá a rendező nagyobb befolyását hirdette
a darab színrevitelében. Forrás:
Vargha Kálmán, Móricz
Zsigmond és az irodalom, Irodalomtörténeti könyvtár 8
(Budapest: Akadémiai Kiadó, 1962), 99–100.;
Móricz Zsigmond, Levelei, szerk., jegyz. F. Csanak Dóra, 2
köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1:337.;
Cenner Mihály, "Hevesi Sándor", in Péter László, főszerk., Új
magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó,
1994), 2:807–808.;
Szilágyi Zsófia, Móricz
Zsigmond (Pozsony: Kalligram, 2013), 498–499.
Móricz Zsigmond
Kvtárban.
[szerkesztői feloldás] Könyvtárban.
*
Molière, A fösvény:
Vígjáték, ford. Hevesi Sándor, Magyar
könyvtár (Budapest: Lampel, 1898).
Nem tudom, ő mire becsüli a saját fordítását, én rossznak tartom.
Hevesit
sok mindenben kiváló tudásúnak, ízlésűnek tartom, de azt is állítom,
hogy egy vonás, egy érzék teljesen hiányzik belőlle: a népies stílus. – Nekem
meg épp ez a specialitásom.
Hevesi Sándor
És most, kedves
Kálmán
, azzal a kérdéssel leplek meg: milyen eljárás után fogadnák el
esetleg ezt a fordítást. Természetesen, ha az illetékes bírálói jónak
tartják.
Csathó Kálmán
Erre való szíves válaszodat kérve arra is kérlek, félre ne érts. Ha
nem láttam volna meg benned, a pillantásodban, hogy ugyanaz a rokonszenves
baráti érzés lobbant fel nálad az emlékezés után, ami nálam – nem fordulnék
hozzád ilyen kéréssel. És még valamit kell megmondanom, hogy minden idegen
szempont elmaradjon e levél átérzésénél: hál' Istennek igen zavartalan,
megelégedett, mondhatnám jó anyagi viszonyok közt élek.
Bpest
, 1908. szept. 14.
Budapest
NB.
A lakásomra címezd leveled, mert szegény, drága
[szerkesztői feloldás] Nota Bene
kisfiacskám
súlyos betegsége miatt szabadságot vettem ki, s itthon vagyok.Móricz Andor Bálint
*
Móricz Zsigmond
második Móricz Zsigmond
kisfia
agyhártyagyulladást kapott, id. Móricz Andor Bálint
Bókay János
gyermekgyógyász kezelte, azonban
1907. szeptember 17-én, tizenhárom hónapos korában meghalt. Forrás:
Móricz Virág, Apám
regénye (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1979), 92.
Vö. Bókay János, id.
Holics Janka
és Holics Janka
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
Handzó Jánosnak
és Handzó János
feleségének
küldött 1908. szeptember 17-ei levelével.
Handzóné Evelin
.
*
Csathó Kálmán
a levélközlést kommentálva megjegyzi, hogy válaszában a
Nemzeti Színház[PIM]
Csathó Kálmán
igazgatójához
tanácsolta Tóth Imre
Móriczot
.
Csathó Kálmán, A régi Nemzeti
Színház, (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 240–241.
Móricz Zsigmond
