Levél
Köszönettel vettem a kalendáriumot[PIM] és a tiszt. díjat.
*
A Protestáns Új Képes
Naptárról[PIM] van szó, melyben
1907-ben megjelent
Móricz Zsigmond
a Galamb és a héja című elbeszélése. Lásd:
Móricz Zsigmond, "Galamb és
héja", Protestáns Új Képes Naptár
53 (1907): 43–52.
Móricz Zsigmond
S ha a januári számban lenne hely, szeretnék A bibliáról egy czikket írni,
*
mit ezennel bejelentek. Az anyaggal már körülbelül készen is
vagyok.
Móricz Zsigmond
megírta az itt említett tanulmányt , de az végül nem az Urániában[PIM], hanem
az Athenaeumban[PIM] látott napvilágot, a
folyóirat 1907-es negyedik, illetve 1908-as első számában. Lásd:
Móricz Zsigmond, "A biblia: I.",
Athenaeum 16 (1907):
524–538.;
Móricz Zsigmond, "A biblia: II.",
Athenaeum 17 (1908):
76–102. Mint Móricz Zsigmond
Soltész Elemérnek
szóló, 1908. február 26-ai leveléből kiderül, az volt a terve, hogy
Soltész Elemér
barátja
közreműködésével könyvalakban is megjelenteti
munkáját ötven zsoltárfordítással bevezetve. Ez a terv nem
valósult meg, de a fordítások közül a Nyugat[PIM] 1910-ben közölte a 30., 69.,
93., 120., 126., 129., 130., 131., 133. és a 137-et, a
Vasárnapi Ujság[PIM] pedig 1911-ben az 1., a 23.
és a 90. zsoltárt. Vö.
Móricz Zsigmond, Levelei, szerk., jegyz. F. Csanak Dóra, 2 köt.
(Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1:330, 334.;
Pesti Ernő, Móricz Zsigmond bibliográfia (Budapest:
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1979), 144, 146.
Soltész Elemér
Igaz, a mivel kezdeni akartam a
dolgot,:
nagy érdeklödéssel s örömmel olvastam az Emlékezést.[szerkesztői feloldás] dolgot:
*
Engem, ki magam is foglalkozom annak a kitűnő emberi léleknek
megértésével s talán lesz alkalmam még rá hogy meg is írjam
Csanak Dóra szerint
Móricz Zsigmond
itt Móricz Zsigmond
Szász Károlynak
a Protestáns Új Képes Naptárban[PIM] megjelent,
Szász Károly, legifj.
Jókai Mórral
is foglalkozó cikkére utal. Vö.
Móricz Zsigmond, Levelei, szerk., jegyz. F. Csanak Dóra, 2 köt.
(Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1:330.
Jókai Mór
Róla
gondolataimat,Jókai Mór
*
minden nagyon érdekel a mi Móricz Zsigmond
később, egy rövid emlékezés formájában, melyet a
Nyugat[PIM] 1922. december 16-ai
száma közölt, megírta Jókai-élményét:
Móricz Zsigmond, "Jókai:
Jegyzetek a belső fejlődés történetéhez", Nyugat 15 (1922):
2:1425–1435.
Móricz Zsigmond
Reá
vonatkozik, de főként természetesen annak a nyilatkozata,
ki úgy ismerte Jókai Mór
Őt
, mint Jókai Mór
Nagyságod
.
Szász Károly, legifj.
Viszont azt hiszem,
Nagyságodat
is érdekli, hogy szegény édes Szász Károly, legifj.
nagyanyám
e hó 16-án meghalt Nyilas Katalin
Szilágysomlyón
Szilágysomlyó
Laczi
fiánál.Pallagi László
*
Hosszu ideig tartó fokozatos elgyengülés
után érte az utolsó percz. Ő is ott van már, hova, hála Istennek,
egyszer mindnyájan eljutunk.
Mint
Móricz Miklós
Móricz Miklós
Móricz Zsigmondnak
küldött 1904. augusztus 4-ei
leveléből kiderül,
Móricz Zsigmond
Pallagi László
1904 augusztusában vitte magához lakni az ekkor már
sokat betegeskedő Pallagi László
édesanyját
Nyilas Katalin
Szilágysomlyóra
.Szilágysomlyó
Ezek után maradok Nagyságos
Asszonyomnak
kézcsókomat küldve Bibó Ida
Nagyságodnak
Szász Károly, legifj.
Bpest
, 1906. nov. 22.
Budapest