Móricz Zsigmond – Pallagi Gyula (1900-12)

 

Levél


facsimile
facsimile
  Most intéznék egy ügyet elfelé, s szeretném olyan jól elintézni, ahogy csak tőlem telik. Ezért irok
Gyulabátyámnak
Pallagi Gyula
is. –
Kogutovicz Manó
Kogutowicz Manó
és társa az egyetlen hazai földrajzi s történeti atlaszt készitő s kiadó czég.
*
Kogutowicz Manó
Kogutowicz Manó
(1851–1908) geográfus, térképész készítette az első magyar nyelvű fali térképeket és atlaszokat az iskolák számára, továbbá ő az alapítója és első igazgatója az 1890-től működő Magyar Földrajzi Intézetnek. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:948–949.
Gr.
Csáky Albin
Csáky Albin
még, – mint vallás és közokt. minister,
*
Gróf
Csáky Albin
Csáky Albin
(1841–1912) a Szabadelvű Párt[PIM] politikusa, az MTA[PIM] tiszteletbeli tagja, 1888 és 1894 között volt vallás- és közoktatásügyi miniszter. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:294.
meghallgatva a sok panaszt, a mit a német iskolai atlaszok ellen hozzá is intéztek, felszólitotta ezt a czéget, hogy állami támogatás mellett adjon ki minél jobb atlaszokat, – sőt szerződést is kötött vele.
Kogutoviczék
Kogutowicz Manó
1898
szept
[beszúrás]
-ig 70.000 forintot fektettek bele az üzletbe, a mi jóformán holt tőkévé vált, alig adott valami kicsi perczent eredményt.
K-ék
Kogutowicz Manó
folyamodtak ujra támogatásért, mert
épen
[szerkesztői feloldás] éppen
az állami
gymnas.-ok
[szerkesztői feloldás] gymnáziumok
ignorálták legjobban az ő térképeit. Ekkor
Zsilinszky
Zsilinszky Mihály
államtitkár
*
Zsilinszky Mihály
Zsilinszky Mihály
(1838–1925) tanár, történész, az MTA[PIM] tagja 1895 és 1905 között volt a vallás- és közoktatásügyi minisztérium államtitkára. Történészi munkássága is jelentős, 1903–1909-ig a Magyar Történelmi Társulat alelnöke volt. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:1094.
szakértekezletet hivott össze,
Lóczy
Lóczy Lajos
,
*
Lóczy Lajos
Lóczy Lajos
(1849–1920) geológus, egyetemi tanár, földrajztudós, az MTA[PIM] tagja. A közép-ázsiai sivatagok eredetéről és a hátsó-indiai hegyláncok geológiai összetételéről való kutatásai világhírűvé tették. Jelentős szerepet töltött be a hazai tudományos életben. 1891-ben az ő kezdeményezésére és vezetésével alakult meg a Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága, mely a tó sokoldalú tudományos kutatását végezte, valamint ő kezdeményezte az Erdélyi-medence geológiai és geomorfológiai feltárását. 1902–1908-ig a Földrajzi Intézet, 1908-tól a Földtani Intézet igazgatója, 1900 és 1914 között a Földrajzi Társaság elnöke volt. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:84.
Erődi
Erődi-Harrach Béla
,
*
Id.
Erődi-Harrach Béla
Erődi-Harrach Béla
(1846–1936) pedagógus, földrajztudós, író, műfordító; földrajzi, néprajzi, irodalomtörténeti és nyelvészeti munkák szerzője. Forrás: Új Idők lexikona, 24 köt. (Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet, 1936–1942), 9–10:2141.
Cherven Floris
Cherven Flóris
,
*
Cherven Flóris
Cherven Flóris
(1840–1928) pedagógus és földrajzi író, több tankönyv szerzője és térkép szerkesztője. Forrás: Szinnyei József, Magyar írók élete és munkái, 14 köt. (Budapest: Hornyánszky Viktor császári és királyi udvari Könyvnyomda, 1891–1914), 2:42.; Fináczy Ernő, Kornis Gyula és Kemény Ferenc szerk., Pedagógiai Lexikon, 2 köt. (Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet, 1936), 1:308.; Új Idők lexikona, 24 köt. (Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet, 1936–1942), 5–6:1292.
Axameti
Axaméthy Lajos
*
Axaméthy Lajos
Axaméthy Lajos
(1847–?) a vallás- és közoktatásügyi minisztérium miniszteri tanácsosa volt. Forrás: A Pallas nagy lexikona, 18 köt. (Budapest: Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt., 1893–1900), 17:105.
stb. tanácskoztak azon, hogy micsoda térképekre van még szükség, és hogy itt van-e már az ideje annak
hogy
[egyéni rövidítés] Móricz Zsigmond
a német térképeket kitiltsák. Az értekezlet elég silány volt, itt a jegyzőkönyve, – többet vártam volna tőle.
*
A
Zsilinszky Mihály
Zsilinszky Mihály
által összehívott szakértekezleten
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
mint a vallás- és közoktatási minisztérium munkatársa vehetett részt, feladata minden bizonnyal a jegyzőkönyv készítése volt. A jegyzőkönyvet nem ismerjük, a szakértekezletről e levélen kívül nincsenek információink.
Nem döntöttek, sőt szabatosan nem is beszéltek e rémitő nagy urak. Mégis annyit
meg
[egyéni rövidítés] Móricz Zsigmond
tudhatni tőlük, hogy majdnem 900 nagy
fali
[beszúrás]
térképet használnak, németet, a magyar
gymn.
-ok
[beszúrás]
ban
[szerkesztői feloldás] gymnáziumokban
, – a kimutatás erről külömben erősen hiányos lehet, pl. a
pataki
Sárospatak
sok német térképről nincs szó, –
kisujszálláson
Kisújszállás
is aligha
nem
[egyéni rövidítés] Móricz Zsigmond
akadna,
Debreczenben
Debrecen
is tudom hogy vagyon. Azt is
meg
[egyéni rövidítés] Móricz Zsigmond
tudhatni, hogy mindezeket a térképeket
Kogutoviczék
Kogutowicz Manó
nem
[egyéni rövidítés] Móricz Zsigmond
csak
hogy
[egyéni rövidítés] Móricz Zsigmond
jobban, de egytül-egyig jóval olcsóbban is adják. Azt is, hogy mindnyájan támogatják
K-ot
Kogutowicz Manó
. Azt is,
hogy
[egyéni rövidítés] Móricz Zsigmond
az
elnök
Zsilinszky Mihály
az értekezleten elhangzott több életre való inditványért köszönetet mond. S mindezekből sem lehet kivenni hogy
K-éknak
Kogutowicz Manó
mit adtak hát támogatásul, – mikor ők csakugyan megérdemelték mert abban az évben 2000 db tiszteletpéldányt 5000
frt
[szerkesztői feloldás] forint
értékben, ajándékoztak szét az iskoláknak. – Deczemberben közzéteszik a hirdetések rov-ban a Hiv. Közl. Néptanitók L.-ban,
*
A Hivatalos Közlöny és a Néptanítók Lapja 1900. decemberi számaiban nem található az említett hirdetés.
elemi isk-ra is kiterjesztve. – A köv. évben egy pár térképet
meg
[egyéni rövidítés] Móricz Zsigmond
biráltak, s kettőből 120-120 példányt államköltségen megrendeltek. Ezeket szétosztották, – s
Kisujszállást
Kisújszállás
is sorozatban átugrották. Csatolva van egy rakás köszönőirat. Azután ujra megbirálnak egy pár uj térképet, azután ujra
meg
[egyéni rövidítés] Móricz Zsigmond
rendelnek 120 példányokat. S most nekem kell kiutalványozni 120 pl.-ért 2640 koronát.
Kogutoviczék
Kogutowicz Manó
pedig tengődnek s biznak a jövőben, mert csak az állami megrendelések segitségével tudják kiadni térképeiket.  
  Nunc venio ad
*
Nunc venio ad fortissimum: rátérek a legfontosabbra (latin).
– ha
Kisujszállás
Kisújszállás
ev. ref.
[szerkesztői feloldás] evangélikus református
főgymnasiumának térképre van szüksége – ne vegyenek németet, – ime az egyetlen hazai műintézetünk,
meg
[egyéni rövidítés] Móricz Zsigmond
érdemli, hogy támogassuk. – Csak egy igen nagy baj van a támogatásnál. A kézi térkép igen drága. 2.50
frt.
[szerkesztői feloldás] forint
holott a
Kozma
Kozma Gyula
féle,
*
Kozma Gyula
Kozma Gyula
(1853–1910) földrajz és történelem szakos tanár, pedagógiai szakíró munkáiról van szó. Számos iskolai földrajzi atlaszt jelentetett meg.
a melyet Leipzig-ban Dietrich és Körnernél nyomtatnak csak 1
frt-ér
[szerkesztői feloldás] forintért
jó térkép
és
[bizonytalan olvasat]
I
gymn-stának.
[szerkesztői feloldás] gymnazistának.
Pedig én oda akartam vergálni,
*
A vergo (latin) hajlik, fordul jelentésű ige ragozott alakja.
hogy azt rendeltessék
meg
[egyéni rövidítés] Móricz Zsigmond
a fiukkal ne ezt pl.
Kisujsz
Kisújszállás
-on, de hát. – Igaz
hogy
[egyéni rövidítés] Móricz Zsigmond
többet is ér 9
Kozmánál
Kozma Gyula
, de a kis Feketének
ép
[szerkesztői feloldás] épp
ezért nem is adnám a kezébe.  
  A
tulajdonképeni
[szerkesztői feloldás] tulajdonképpeni
czélom
tehát
[egyéni rövidítés] Móricz Zsigmond
ugy látom már el nem érem, de azért csak elküldöm ezt a levelet, már csak azért is, hogy
meg
[egyéni rövidítés] Móricz Zsigmond
mutassam, milyen ügyekkel ismerkedem meg. – Érdemes
meg
[egyéni rövidítés] Móricz Zsigmond
jegyezni, hogy
Kog
Kogutowicz Manó
-nak nem utalhatom ki a pénzüket, mig – mig egy másik ügye rendbe nem jön.  
  „Általános munkássztrájkok, háboruk, s ezeknek a világpiacz spekulácziója által való kiaknázása a legutóbbi esztendő folyamán a nyersanyagok árának meglepően magas emelkedését idézte elő. A vászon 30%-al, a papir s papirlemez 15%-al, fűtőanyagok 25%-al, litografiai kövek 30%-al emelkedtek."
*
Az idézet feltehetően
Kogutowicz Manónak
Kogutowicz Manó
a vallás- és közoktatási minisztériumhoz címzett kérelméből származik.
– Munkabér is –
mert
[egyéni rövidítés] Móricz Zsigmond
a munkaidőt 1 órával leszállitották. S igy a térképek árának 15%-al való emelését kéri –
mert
[egyéni rövidítés] Móricz Zsigmond
az ő térképeinek az árát a Ministerium szabja meg.  
  Azt kell tehát megvárni mig ebben dönt a Ministerium s akkor utalhatja ki a Számvevőség neki a pénzt.  
  Hanem az indokolás érdekes, mert nem csak ő, hanem igen sokan panaszkodnak. Egy hónapja volt nálunk
Hegedűs
Hegedüs Sándor
minister
*
Id.
Hegedüs Sándor
Hegedüs Sándor
(1847–1906) politikus, az MTA[PIM] tagja,
Jókai Mór
Jókai Mór
veje. 1899 és 1902 között kereskedelmi miniszter volt. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:696.
átirata a hazai papirgyártás pártolása
tb.
[szerkesztői feloldás] stb.
Egyrészt meglehetett belőle ismerni, hogy milyen óriási concurrentiának van kitéve a magyar ipar, másrészt hogy milyen óriási közönyösséggel viseltetik iránta a magyar publikum (pl. a
debreczeni
Debrecen
ev. ref.
[szerkesztői feloldás] evangélikus református
főiskolában még most is a Greiner-Wien irkát használják, a melyet még az absolut kormány ajánlott a magyar iskoláknak!)
*
Nyilvános tanodák használatára ajánlott, a Greiner M. kiadó által gyártott, szépírás gyakorlatokra szánt "Magyar írkák" című füzetek, helyesírási hibákkal tarkított magyar nyelven. A füzeteken olvasható "magyar királyi helytartótanács" egy
bécsi
Bécs
központi szervek irányítása alatt működő magyar kormányszerv volt az abszolút monarchia idején, melynek 1867 után jogutódja a Belügyminisztérium lett. Forrás: "(Magyar irkák.)", Pécsi Figyelő, 1890. okt. 1., 3–4.
 
  Sok mindent meg lehet ismerni, a mi nem igen lelkesiti az embert
hogy
[egyéni rövidítés] Móricz Zsigmond
a kormányzást dicsőitse, de arra se hogy a közszellemet dicsérje is. Most olvasom
Mommsen
Mommsen, Theodor
: Rómaiak történetét,
*
Theodor Mommsen
Mommsen, Theodor
(1817–1903) német ókortörténész, jogtörténész, egyetemi tanár, az MTA[PIM] külső tagja. Fő művéért, A rómaiak történetéért 1902-ben irodalmi Nobel-díjat kapott. E szubjektivista történetszemléletű, de nagy anyagot feldolgozó műve 1877-ben magyarul is megjelent: Mommsen Tivadar [Theodor Mommsen], A rómaiak története, ford. Toldy István, 8 köt. (Budapest: Ráth Mór–Franklin Társulat, 1874–1877). Forrás: Karsai György, "Mommsen, Theodor", in Világirodalmi lexikon, főszerk. (I–XI:) Király István, (XII–XIX:) Szerdahelyi István, felelős szerk. (I–XI:) Szerdahelyi István, (XIII–XIX:) Juhász Ildikó, 19 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1970–1996), 8:512–513.
– s bizony el-el keseredve ballagok le a könyvtár lépcsőin, mert ugyanazt
[törölt]
«
[...]
[hiányzó szövegrész]
Kiterjedés:
Ok: olvashatatlan
Egység: szó
»
a mit ott mutat ki, mint romlás okát az a nyomorult német, itt is itt van. Haj, haj!  
  A praedestinatiot
*
Predesztinációt, eleve elrendeltséget (latin).
itt e földön innen lehet különösen meglátni. Hogy mennyire nem függ az ügy végrehajtása attól, hogy ki csinálja – végig megy egy rakás késen, a sablon szerint, mindenütt irnak rá valamit a sablon
törvény!
[beszúrás]
szerint, s legjobban végzi a ki legjobban beleélte már magát a sablonba. Ugy látszik, mintha én csinálnám, pedig csak lemásolom az előirt mondatokat uj nevet helyettesitve be, s a tanácsos, a ki mégjobban ismeri a digammát,
*
Eredeti értelemben az ókori görög ábécé hatodik jegye, mely a nyelvjárásokból lassan kiveszett. Forrás: A Pallas nagy lexikona, 18 köt. (Budapest: Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt., 1893–1900), 5:309–310.
kijavitja az utolsó
[törölt]
« betűt »
ékezetet
[javítás]
is, a melyet eltévesztettem a II. aoristusnál,
*
Görög igeidő, kijelentő módban általános, befejezett múltbeli eseményre utal.
– sőt figyelmeztet rá, hogy jobban vigyázzak mert igy nehezen megy az administratio.  
  Nevetséges még igy magamban elmélkedni
is
[beszúrás]
a
Catói
Cato, Marcus Porcius
becsületességről, szigoru kötelességtudásról
*
A
catoi
Cato, Marcus Porcius
becsület, szigor vagy jellem közhasználatú kifejezés, általában a közélet tisztaságával kapcsolatban kerül szóba.
Móricz
Móricz Zsigmond
hasonló vonatkozásban említi
Pallagi Gyulának
Pallagi Gyula
szóló 1900. november 18-ai, valamint 1902. július 2-ai levelében is.
itt ahol nyiltan bevallott vélemény a munkáról az hogy: "Nekem nem az a fontos, hogy
[törölt]
« sokat »
[törölt]
« mit, mennyit »
sokat
[javítás]
dolgozzam, hanem az, hogy megkapjam a fizetést
sok fizetést kapjak
[beszúrás]
, és könnyen éljek." ezt egy dijnok
*
Hivatalnok, írnok, aki napidíjért dolgozik.
kollegám mondta, – ezt pedig a tanácsos: "Csinálja meg kérem, üsse össze, ugy a hogy, csak kimenjen az osztályból." Külömben számtalan ilyen nyilatkozatot lehetne idézni.  
  Egyszóval, én bizony nem vagyok megelégedve a világ sorjával. –  
  –  
  Az irásom pedig azért ilyen reszketeg, mert tegnap kilelt a hideg s még most is érzem a hatását. Ilyenkor alig tudok irni. Szerencsére a kininből még tart, s ma is bevettem egyet. A hideglelés ugy minden héten meglátogat, s miatta minden héten elveszitek a tanulásra két napot – hármat is.  
 
 
Móricz Zsigmond utólagos rájegyzése a levélen:  
 
[törölt]
« 1901 »
1900.
[javítás]
dec  
 
El nem
[egyéni rövidítés] Móricz Zsigmond
küldött levél