Levél
[fejléc]
Az Ujság[PIM]
Bpest
. 1904. nov. 23.
Budapest
Feljöttem dolgozni a szerkesztőségbe. Odahaza a
bajok még mindig nem szünnek.
Miklós
ugy tetszik tul van a legnagyobb veszélyen, de
hosszu időre ágyban kell maradnia s folyton ápolni.
Móricz Miklós
Édes anyám
ujra rosszabbul van, tegnap éjjel kisebb foku
görcsei voltak, de föl kell kelnie, mert nincs a ki
elvégezzen valamit helyette; ha volna is, akkor meg még
nagyobb nyugtalanságban volna az ágyban.
Pallagi Erzsébet
Most fogok hozzá a Csokonai czikk
*
irásához. Otthon nem lehet dolgozni mert sok a
zavaró mellék-fő-körülmény, a másik otthon
Móricz Zsigmond,
"Csokonai Vitéz Mihály", Uránia, 1. sz. (1905): 3–13.
*
hideg, és asztaltalan, pedig itt is nem valami nagy 5 órától
kezdve a csönd.
Móricz
1904 novemberétől bérli közös lakásukat,
ahová Móricz Zsigmond
Holics Jankával
1905. január 5-én kötött házassága után
költöznek be. Lásd Holics Janka
Móricz
Móricz Zsigmond
Holics Zsigmondnak
címzett 1904.
október 20-ai levelét és jegyzetét.Holics Zsigmond
Ma csupa férfiui gondok embere vagyok, nincs semmi
idöm a lobbanó, lobogó, csillogó gondolat – s érzelemdus
játszi poétázásra.
Óh édes, nem tudom megmondani, mennyire vágyom a
nyugodt, boldog élet után, a lelki béke és zavartalan örömök
gazdagsága után. Minden, minden semmiség a világon, csak a
szivek öszhangja értékes. Sem kincs, sem gazdagság, sem
társadalmi állás, sem az az összes becsült és átlag
lelkektöl vágyva vágyott külső öröm nem ér föl azzal, ha két
szív együtt, egyért dobban.
Lehet hogy nem leszek sem hires ember, sem gazdag,
de boldog leszek fenyőfa asztalnál is, ha te édes, ha te ott
ülsz mellettem, s derüs arcczal, nyájas biztató szóval
törülöd le arczomról a gondot, a mi
[törölt]
« t »
De itt leszel már nem sokára és nem választ el
bennünket soha többé semmi, semmi. És nem érzed soha többé
az élet gondjait, a meg nem értés, a kicsinyesség apróságból
nagyranövő kinjait.
