Móricz Zsigmond – Pallagi Gyula (1896-09-03)

  (1867–1903) matematika-fizika szakos tanár és igazgató a gimnáziumban, bölcseleti doktor, polihisztor,   nagybátyja. A gimnáziumot végezte, mérnöknek készült, de anyagi helyzete miatt a pesti bölcsészkarra iratkozott be matematika-fizika szakra, ahol 1892-ben szerzett diplomát. Egy év gyakorlótanítás után a gimnáziumban helyezkedett el, ahol 1895-ben rendes tanárrá, 1896-ban igazgatóvá nevezték ki. A gimnázium irányítása mellett tudományos pályafutását is igyekezett építeni. 1895-ben doktori címet szerzett, filozófiai, lélektani, természettudományi munkákat publikált többek között a Budapesti Szemlében és az Urániában[PIM], tagja volt a Magyar Filozófiai Társaságnak, a Mathematikai és Physikai Társulatnak és az Akadémiai Tájszótár szerkesztőségének. Verseken, novellákon, műfordításokon is dolgozott. Családjában központi szereplővé lépett elő:   és sorsának egyengetése mellett nagy gondot fordított unokaöccsei, a iskoláztatására is. 1901-ben feleségül vette  , akitől ikerfiai születtek (  és  ). A magára vállalt sok felelősség és a tudományos ambíció követelte szívós munka is hozzájárulhatott egészsége meggyengüléséhez és korai halálához. 1903. február 8-án halt meg tüdőgyulladásban. A széles műveltségű, több nyelvet beszélő, értelmiségi körökben mozgó   komoly hatással volt   pályakezdésére.   1897 januárjától a gimnáziumban tanult,   igazgatói lakásában élt.   gyűjteményében és a gimnázium csekély, de gyarapodó könyvtárában megvoltak  ,  ,  ,  ,   művei, és emellett olyan tudósok munkái is, mint  , vagy  .   az egyetemi tanulmányok és a pályaválasztás idején is segítette  : biztosította a kapcsolatot a Debreczeni Ellenőrhöz[PIM] és az Urániához, ahol   első tanulmányai, tárcái megjelentek, munkát szerzett neki a statisztikai hivatalban, és mindemellett a verselgető író első műveit is véleményezte. Alakját   számos későbbi munkájában megformálta, többek között a Harmatos rózsában , Légy jó mindhaláligban , a Forr a borban  és az Életem regényében . Forrás: Szinnyei József, Magyar írók élete és munkái, 14 köt. (Budapest: Hornyánszky Viktor császári és királyi udvari Könyvnyomda, 1891–1914), 10:198.; Kiss Tamás, "Móricz Zsigmond ifjúsága (kisújszállási évek)", Irodalomtörténeti Közlemények 58 (1954): 176–188, 177–178.; Móricz Miklós, Móricz Zsigmond indulása (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1959), 321–333.; Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 77–80.; Móricz Zsigmond, Levelei, kiad. F. Csanak Dóra, 2 köt. Új magyar múzeum 7 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1:316.; Kántor Sándorné Varga Tünde, "Dr. Pallagi Gyula (1867–1903) alakja Móricz Zsigmond regényeiben", Kaleidoscope 7, 13. sz. (2016): 435–446, hozzáférés: 2019.01.09, doi:10.17107/KH.2016.13.435-446,  .