Móricz Zsigmond – Czakó Elemér (1900-01-28)

 

Levél


facsimile
facsimile
facsimile
facsimile
facsimile
facsimile
  Mélyen tisztelt
Könyvtárnok Ur
Czakó Elemér
!
*
Czakó Elemér
Czakó Elemér
(1876–1945) muzeológus, könyvkiadó, iparművészeti szakíró, filatélista. 1899 és 1905 között az Iparművészeti Múzeum könyvtárosa volt.
 
 
Épen
[szerkesztői feloldás] Éppen
most kaptam nagybátyámnak, Dr.
Pallagi Gyulának
Pallagi Gyula
egy levelét, melyben azt az örvendetes hirt izeni, hogy
Ön
Czakó Elemér
, mélyen tisztelt Uram, engem ismeretlent, érdemetlent nagybecsü pártfogásába vett.
*
Pallagi Gyula
Pallagi Gyula
Móricz Zsigmondnak
Móricz Zsigmond
szóló levelét nem ismerjük. Az Iparművészeti Múzeum könyvtárában kínálkozó lehetőségre
Pallagi
Pallagi Gyula
halvány utalást tesz
Móricznak
Móricz Zsigmond
szóló, 1899 decemberében írt levelében. Ez a felajánlás csak lehetőség maradt.
 
  Sietek megköszönni, s továbbra is kérni szives jóakaratát, – s a menyiben genge
*
Gyenge (régies).
erőmtől telik megpróbálok érdemetlennek nem mutatkozni rá.  
  Egyszersmind arról is értesit
nagybátyám
Pallagi Gyula
, hogy célszerü volna, ha a
debreczeni
Debrecen
szűcsmesterek remekbe készült bundái iránt érdeklődjem, s ez érdeklődés jó lenne, hogy olyan mértékben nyilvánulna, hogy legszebb mintáiktól, ha kell, brachiummal
*
Erővel (latin).
megraboljam őket.  
  Rendkivül sajnálom, hogy rögtön nem tehetem, – annál inkább mert privát gyönyörűség is volna egyuttal, a mennyiben eddig is csak az ürügyet kerestem, hogy ezt megtehessem, – de itt ülök lekötötten a szörnyü magányhoz, Zemplén egy kicsi ,
*
A Móricz család 1900-ban
Imregen
Imreg
lakott.
s
Debreczenbe
Debrecen
lehet, hogy egész a legközelebbi Vasárnapig nem mehetek vissza.
*
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
a Debreceni Református Kollégium[PIM] Teológiai Akadémián elvégzett első féléve után a második félév megkezdése előtt állt.
 
  Azomban abból az elvből kifolyólag, hogy „ha ló nincs…” átalakítva „ha bunda nincs litya
*
Mezőkövesdi
Mezőkövesd
matyó népviselet; női hosszúujjú blúz, melyet télen hordtak. Forrás: Ortutay Gyula, főszerk., Magyar Néprajzi Lexikon, 5 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1977–1982), 3:601–605, 604.
is jó”, itt helyben kezdtem el kutatni a népi müvészet valamely ága után, s arra a meglepő eredményre jutottam, hogy soha életemben olyan szép szövést még nem láttam, mint a hogy itt
Imregen
Imreg
és kivált a szomszéd
Szürnyegen
Szürnyeg
szőnek. Itt van
épen
[szerkesztői feloldás] éppen
pl. előttem egy kis
kalács
[beszúrás]
takaró kendő, kb. 50 cm. hosszu 30 cm. széles, van benne öt széles, tiz keskeny csik, a szélesek mind külömböző mintájuak, a keskenyek párosak. Hat szinnel, és olyan izlésesen összeválasztva, hogy igazán meglepi az embert; a szövet is, a disz is pamut, de egy sáv selyem. Az egész valósággal müvészies kivitelü. Megpróbáltam megszerezni, de a kis szomszédasszony, a gazdája, azt felelte vissza, hogy hátha aranyba takargatnám, tán
idadná
[szerkesztői feloldás] ideadná
?  
  Ha volna valami értéke lerajzolgathatnék a héten egy csomó szebb mintát. Külömben már hozzá is fogtam, s azt vettem észre, hogy egészen más a nagy abroszok diszitő stilusa, mint a kis kendőké. Amazok egyszerübb és kevésbbé változatos, mozaik diszre emlékeztető sávokkal vannak beszőve, legfeljebb a rozmaring ág, ez is az egyszerűbb ha disziti; mig a kis ételtakarók nagyon dus és nagyon egyszerü mintákkal gazdagok.  
  Roppant sok a változat. Egy-egy kendőn öt-hat, abroszon 10-15 sáv, és majd mind külömböző, mintha csak nem tudta volna hova rakni le a gazdagságát a szövő asszony. Jelvies
*
Jelképes (régies).
disz is van. Pl. egy katholikus asszony abroszán a sziv és kereszt, stilizáltan összefonva, – a reformátusoknál már nem igen van, itt inkább a virágra emlékeztető disz a gyakori.  
  De bocsánatot kérek a hosszas csevegésért, ha azomban felettébb igen nagy unalmat nem okozok vele, – máskor is.  
  Maradok a mélyen tisztelt
Könyvtárnok Urnak
Czakó Elemér
 
  alázatos szolgája  
 
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
[aláírás] Móricz Zsigmond
 
 
Imreg
Imreg
. 1900. jan. 28.  
 
u. p.
[szerkesztői feloldás] utolsó posta
Czéke
Céke
(Zemplén.)  
  Vasárnaptól
Debreczen
Debrecen
Kigyó u. 43.
*
A
Sinay
Sinay Sámuel
család lakcíme, ahol
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
lakott teológushallgatóként az 1899–1900-as tanév második
debreceni
Debrecen
szemesztere alatt. A család rokonságban állt a híres
debreceni
Debrecen
Sinay családdal.
Móricz Miklós
Móricz Miklós
a családot Szinay névváltozatban is említi. Forrás: Móricz Miklós, Móricz Zsigmond indulása (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1959), 267, 479.; Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 542.