Levél
Mélyen tisztelt
Könyvtárnok Ur
!Czakó Elemér
*
Czakó Elemér
(1876–1945) muzeológus, könyvkiadó, iparművészeti szakíró,
filatélista. 1899 és 1905 között az Iparművészeti Múzeum könyvtárosa
volt.Czakó Elemér
Épen
most kaptam nagybátyámnak, Dr. [szerkesztői feloldás] Éppen
Pallagi Gyulának
egy levelét, melyben azt az örvendetes hirt izeni, hogy
Pallagi Gyula
Ön
, mélyen tisztelt Uram, engem ismeretlent, érdemetlent nagybecsü
pártfogásába vett.Czakó Elemér
*
Pallagi Gyula
Pallagi Gyula
Móricz Zsigmondnak
szóló levelét nem ismerjük. Az Iparművészeti Múzeum könyvtárában
kínálkozó lehetőségre Móricz Zsigmond
Pallagi
halvány utalást tesz Pallagi Gyula
Móricznak
szóló, 1899 decemberében írt levelében. Ez a felajánlás csak lehetőség
maradt.Móricz Zsigmond
Sietek megköszönni, s továbbra is kérni szives jóakaratát, – s a
menyiben genge
*
erőmtől telik megpróbálok érdemetlennek nem mutatkozni rá.
Gyenge (régies).
Egyszersmind arról is értesit
nagybátyám
, hogy célszerü volna, ha a Pallagi Gyula
debreczeni
szűcsmesterek remekbe készült bundái iránt érdeklődjem, s ez
érdeklődés jó lenne, hogy olyan mértékben nyilvánulna, hogy legszebb mintáiktól,
ha kell, brachiummalDebrecen
*
megraboljam őket.
Erővel (latin).
Rendkivül sajnálom, hogy rögtön nem tehetem, – annál inkább mert
privát gyönyörűség is volna egyuttal, a mennyiben eddig is csak az ürügyet
kerestem, hogy ezt megtehessem, – de itt ülök lekötötten a szörnyü magányhoz,
Zemplén egy kicsi
falucskájában
,Imreg
*
s A Móricz család 1900-ban
Imregen
lakott.Imreg
Debreczenbe
lehet, hogy egész a legközelebbi Vasárnapig nem mehetek
vissza.Debrecen
*
Móricz Zsigmond
a Debreceni Református Kollégium[PIM] Teológiai Akadémián elvégzett első
féléve után a második félév megkezdése előtt állt.Móricz Zsigmond
Azomban abból az elvből kifolyólag, hogy „ha ló nincs…” átalakítva
„ha bunda nincs litya
*
is jó”, itt helyben kezdtem el kutatni a népi müvészet valamely ága
után, s arra a meglepő eredményre jutottam, hogy soha életemben olyan szép
szövést még nem láttam, mint a hogy itt Mezőkövesdi
matyó népviselet; női hosszúujjú
blúz, melyet télen hordtak. Forrás:
Ortutay Gyula, főszerk., Magyar Néprajzi Lexikon, 5 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó,
1977–1982), 3:601–605, 604.
Mezőkövesd
Imregen
és kivált a szomszéd Imreg
Szürnyegen
szőnek. Itt van Szürnyeg
épen
pl. előttem egy kis [szerkesztői feloldás] éppen
kalács
takaró kendő, kb.
50 cm. hosszu 30 cm. széles, van benne öt széles, tiz keskeny csik, a szélesek
mind külömböző mintájuak, a keskenyek párosak. Hat szinnel, és olyan izlésesen
összeválasztva, hogy igazán meglepi az embert; a szövet is, a disz is pamut, de
egy sáv selyem. Az egész valósággal müvészies kivitelü. Megpróbáltam
megszerezni, de a kis szomszédasszony, a gazdája, azt felelte vissza, hogy hátha
aranyba takargatnám, tán [beszúrás]
idadná
?
[szerkesztői feloldás] ideadná
Ha volna valami értéke lerajzolgathatnék a héten egy csomó szebb
mintát. Külömben már hozzá is fogtam, s azt vettem észre, hogy egészen más a
nagy abroszok diszitő stilusa, mint a kis kendőké. Amazok egyszerübb és kevésbbé
változatos, mozaik diszre emlékeztető sávokkal vannak beszőve, legfeljebb a
rozmaring ág, ez is az egyszerűbb ha disziti; mig a kis ételtakarók nagyon dus
és nagyon egyszerü mintákkal gazdagok.
Roppant sok a változat. Egy-egy kendőn öt-hat, abroszon 10-15 sáv,
és majd mind külömböző, mintha csak nem tudta volna hova rakni le a gazdagságát
a szövő asszony. Jelvies
*
disz is van. Pl. egy katholikus asszony abroszán a sziv és
kereszt, stilizáltan összefonva, – a reformátusoknál már nem igen van, itt
inkább a virágra emlékeztető disz a gyakori.
Jelképes
(régies).
De bocsánatot kérek a hosszas csevegésért, ha azomban felettébb igen
nagy unalmat nem okozok vele, – máskor is.
Imreg
. 1900. jan. 28.
Imreg
Vasárnaptól
Debreczen
Kigyó u. 43.Debrecen
*
A
Sinay
család lakcíme, ahol Sinay Sámuel
Móricz Zsigmond
lakott teológushallgatóként az 1899–1900-as tanév második
Móricz Zsigmond
debreceni
szemesztere alatt. A család rokonságban állt a híres
Debrecen
debreceni
Sinay családdal. Debrecen
Móricz Miklós
a családot Szinay névváltozatban is említi. Forrás:
Móricz Miklós, Móricz
Zsigmond indulása (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1959), 267,
479.;
Czine Mihály, Móricz Zsigmond
útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960),
542.
Móricz Miklós