Levél



Alíg győzöm várni, hogy tudjak rólad valamít. Csak az isten adna jó
lelket a tanárikarnak, ne
[törölt]
« j »s
ujtana porba egy szegény vergődő ifju lelket.[javítás]
*
Móricz Zsigmond
az 1893–1894-es tanévben harmadik osztályos gimnazista volt a
Debreceni Református Kollégiumban[PIM]. Lásd:
Czine Mihály, Móricz Zsigmond
útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960),
52. Ebben az időszakban váltak számára teherré a gimnázium merev
normái, ahogy az író fogalmaz: "ekkor harmadik gimnazista koromban
szabályszerű kiábránduláson mentem keresztül". Forrás:
Móricz Zsigmond, "Debrecen és Sárospatak útján
jártam én", Pesti Napló, 1939. júl. 9., 9.
A tanári kar az eminens diák tanulmányi előmenetelének romlását igyekezett
megállítani, a már önállóan gondolkodó 15 éves diák azonban fontosabbnak
tartotta bontakozó irodalmi terveit. Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
tanulmányi eredményei az 1893–1894-es tanév első félévében
kezdtek romlani, a második félév felé közeledve sem következett be változás.
A tanári kar a jeles tanulótól megszokott biztos feleleteket várta el a
diáktól, Móricz azonban a tananyag helyett már más olvasmányokon
gondolkodott, saját módján képezte magát. 1894 januárjában kezdte meg
feljegyzéseit írni a Fehér könyv című kéziratos könyvébe. Forrás:
Móricz Zsigmond, Fehér
könyv, kézirat, PIM M. 129.;
Móricz Zsigmond, "Debrecen és Sárospatak útján
jártam én", Pesti Napló, 1939. júl. 9., 9.
Móricz Zsigmond
Édes fiam ha az történne is veled hogy kítíltanak az iskolából
*
amitől isten őrízzen, azért ne ess kétségbe, jöjj haza van másféle
iskola is nem csak A kitiltás gondolata valószínűleg nem a tanári
kartól, hanem a kisdiák
Móricz Zsigmondtól
eredt. A tanári kar nagyobb figyelmet fordított rá tanulmányi
eredményeinek javítása érdekében, mint más diákokra. Az a törekvés, mely
Móricz Zsigmond
Móricz
tanulmányi jegyeinek javítására irányult, különösen egyik tanára
részéről, terhet jelentett a zárkózott tizenöt éves diák számára. "Azt
akartam, hogy csapjanak ki." – írja Debrecen és Sárospatak útján jártam én című visszaemlékezésében.
Móricz Zsigmond, "Debrecen és Sárospatak útján
jártam én", Pesti Napló, 1939. júl. 9., 9.
Móricz Zsigmond
gynázium.
Bár az volna a legjobb ha már ott végezhetnél.[szerkesztői feloldás] gymnázium.
*
Móricz
a negyedik osztályt otthon, Móricz Zsigmond
Sárospatakon
kezdte meg. A gimnáziumot végül Sárospatak
Kisújszálláson
fejezte be.Kisújszállás
Házát építünk magunknak.
Apád
anyít szalad, hogy azt rajta kívűl senkí kí nem bírná. Hogy
csínálja, hogy kevesebbe kerüljön.Móricz Bálint
*
Ezért níncs pénzünk arra se hogy neked küldjünk. A mít a fiuk hoznak az
is oda megy, de semmít se bánoMóricz Bálint
1893 második felében vett házat Móricz Bálint
Sárospatakon
, amelyet ő maga javított ki. E levél alapján úgy tűnik –
Sárospatak
Móricz Miklós
állításával szemben, aki 1893-ra teszi az építkezés idejét –, a
munkálatok még 1894 márciusában javában folytak. Móricz Miklós
Kováts Dániel
kutatásai szerint csak az év őszén költözhettek be a kész házba.
Kováts Dániel
Móricz Bálint
egyesült államokbeli útja így majdnem biztosan nem 1894
tavaszától őszéig tartott, ahogyan Móricz Bálint
Móricz Miklós
írja, hanem 1895-ben kerülhetett rá sor. Vö.
Móricz Miklós, Móricz
Zsigmond indulása (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1959),
475.;
Kováts Dániel, Móricz
Zsigmond és Sárospatak (Miskolc: Felsőmagyarország Kiadó,
1994), 40–41, 47.
Móricz Miklós
[törölt]
« m »k
, csak még egyszer legyen
házunk.
[javítás]
Most is arra kérlek, azt írtad, hogy kaptál három ruhát ís a
bátyádét
. hát küldj haza belőle egyet talán
kettőt is, jó lesz ítthon valamelyiknek, mert bízony nem jPallagi Gyula
[törölt]
« o »u
t most nekiek ruhára. A mít kikerűlhetsz már ott ezen a
kevés ídőn pakold össze és küld haza ne fízess érte, [javítás]
majdkíváltjuk
itt. Legalább kevesebb pakkod lessz ha jössz.
[szerkesztői feloldás] majd kiváltjuk
Isten veled ne aggódj semmín csak tanulj. Isten veled
csókolunk míndnyájan, de különősen..
[törölt]
« m »*
Pallagi Erzsébet
(1859–1924) Pallagi Erzsébet
Móricz Zsigmond
édesanyja, Móricz Zsigmond
Pallagi József
református lelkész és Pallagi József
Nyilas Katalin
legidősebb gyermeke. Felnőttkort megért testvérei:
Nyilas Katalin
Pallagi László
, Pallagi László
Pallagi József
, Pallagi József, ifj.
Pallagi Gyula
. Édesapja korai halálakor, édesanyja
Pallagi Gyula
Sárospatakra
küldte nagynénje, Sárospatak
Zsindely Sámuelné Pallagi Zsuzsanna
családjához. A 10 éves lány Pallagi Zsuzsanna
Zsindely Sámuel
testvérénél Zsindely Sámuel
Zsindely István
Zsindely István
sárospataki
főiskolai és gimnáziumi tanárnál talált otthonra, ahol két évet
töltött s a család fiúgyerekeivel együtt elsajátíthatta a gimnázium I. és
II. osztályának tananyagát, így tett szert a latin és a görög nyelv
megközelítőleg alapfokú ismeretére. Később anyai nagybátyjánál, a 19. század
elején még nagybirtokos múltú Szegedy családnál lakott, Sárospatak
Szegedy Istvánnál
Szegedy István
Petneházán
. 1874-ben édesanyja eladta a Petneháza
beregújfalusi
birtokot és Beregújfalu
Csécsén
vett egy kisebbet, ahol testvére, Tiszacsécse
Nyilas István
gazdálkodott. Nyilas István
Pallagi Erzsébet
Csécsén már a családi munkában segédkezett. A paraszti
szegénységben élő családban ekkor is élt a néhai családfő, Pallagi Erzsébet
Pallagi József
beregi református egyházmegye főjegyzője által képviselt
életszínvonal emléke, a falusi értelmiség tudatvilága. Pallagi József
Nyilas Katalin
igyekezett a család vagyoni helyzetét megszilárdítani,
Nyilas Katalin
Móricz Bálinthoz
adta lányát feleségül. Móricz Bálint
Pallagi Erzsébet
1878. május 30-án házasodott össze Pallagi Erzsébet
Móricz Bálinttal
, akitől kilenc gyermeke született (közülük kettő,
Móricz Bálint
Gyula
1885-ben csecsemő korában és Móricz Gyula
László
1893-ban vagy 1894-ben kisgyermek korában meghalt).
Móricz László
Édesanyja
alakját Pallagi Erzsébet
Móricz
számos írásában (elbeszéléseiben, regényeiben, tanulmányaiban,
nyilatkozataiban, naplóiban) megörökítette, többször is hangsúlyozva
szerepét írói arculatának alakulásában. Lásd:
Móricz Zsigmond, "Vallomás", Pesti Napló, 1927. máj. 22., 2–3.;
Móricz Zsigmond, "Áldozócsütörtök", in Móricz Zsigmond, Esőleső
társaság (Budapest: Athenaeum, 1931), 174–197.;
Móricz Zsigmond, Életem
regénye, Móricz Zsigmond művei (Budapest: Athenaeum, 1939),
13–14.;
Móricz Miklós, Móricz
Zsigmond indulása (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1959),
50–51.;
Czine Mihály, Móricz Zsigmond
útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960),
13–14., 19–21.
Móricz Zsigmond