Levél



Alíg győzöm várni, hogy tudjak rólad valamít. Csak az isten adna jó
lelket a tanárikarnak, ne
[törölt]
« j »s
ujtana porba egy szegény vergődő ifju lelket.[javítás]
*
Móricz Zsigmond
az 1893–1894-es tanévben harmadik osztályos gimnazista volt a
Móricz Zsigmond
Debreceni Református Kollégiumban
. Lásd:
Czine Mihály, Móricz Zsigmond
útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960),
52. Ebben az időszakban váltak számára teherré a gimnázium merev
normái, ahogy az író fogalmaz: "ekkor harmadik gimnazista koromban
szabályszerű kiábránduláson mentem keresztül". Forrás:
Móricz Zsigmond, "Debrecen és Sárospatak útján
jártam én", Pesti Napló, 1939. júl. 9., 9.
A tanári kar az eminens diák tanulmányi előmenetelének romlását igyekezett
megállítani, a már önállóan gondolkodó 15 éves diák azonban fontosabbnak
tartotta bontakozó irodalmi terveit. Debreceni Református Kollégium
Móricz Zsigmond
tanulmányi eredményei az 1893–1894-es tanév első félévében
kezdtek romlani, a második félév felé közeledve sem következett be változás.
A tanári kar a jeles tanulótól megszokott biztos feleleteket várta el a
diáktól, Móricz azonban a tananyag helyett már más olvasmányokon
gondolkodott, saját módján képezte magát. 1894 januárjában kezdte meg
feljegyzéseit írni a Fehér könyv című kéziratos könyvébe. Forrás:
Móricz Zsigmond, Fehér
könyv, kézirat, PIM M. 129.;
Móricz Zsigmond, "Debrecen és Sárospatak útján
jártam én", Pesti Napló, 1939. júl. 9., 9.
Móricz Zsigmond
Édes fiam ha az történne is veled hogy kítíltanak az iskolából
*
amitől isten őrízzen, azért ne ess kétségbe, jöjj haza van másféle
iskola is nem csak A kitiltás gondolata valószínűleg nem a tanári
kartól, hanem a kisdiák
Móricz Zsigmondtól
eredt. A tanári kar nagyobb figyelmet fordított rá tanulmányi
eredményeinek javítása érdekében, mint más diákokra. Az a törekvés, mely
Móricz Zsigmond
Móricz
tanulmányi jegyeinek javítására irányult, különösen egyik tanára
részéről, terhet jelentett a zárkózott tizenöt éves diák számára. "Azt
akartam, hogy csapjanak ki." – írja Debrecen és Sárospatak útján jártam én című visszaemlékezésében.
Móricz Zsigmond, "Debrecen és Sárospatak útján
jártam én", Pesti Napló, 1939. júl. 9., 9.
Móricz Zsigmond
gynázium.
Bár az volna a legjobb ha már ott végezhetnél.[szerkesztői feloldás] gymnázium.
*
Móricz
a negyedik osztályt otthon, Móricz Zsigmond
Sárospatakon
kezdte meg. A gimnáziumot végül Sárospatak
Kisújszálláson
fejezte be.Kisújszállás
Házát építünk magunknak.
Apád
anyít szalad, hogy azt rajta kívűl senkí kí nem bírná. Hogy
csínálja, hogy kevesebbe kerüljön.Móricz Bálint
*
Ezért níncs pénzünk arra se hogy neked küldjünk. A mít a fiuk hoznak az
is oda megy, de semmít se bánoMóricz Bálint
1893 második felében vett házat Móricz Bálint
Sárospatakon
, amelyet ő maga javított ki. E levél alapján úgy tűnik –
Sárospatak
Móricz Miklós
állításával szemben, aki 1893-ra teszi az építkezés idejét –, a
munkálatok még 1894 márciusában javában folytak. Kováts
Dániel Móricz Miklós
Móricz Bálint
egyesült államokbeli útja így majdnem biztosan nem 1894
tavaszától őszéig tartott, ahogyan Móricz Bálint
Móricz Miklós
írja, hanem 1895-ben kerülhetett rá sor. Vö.
Móricz Miklós, Móricz
Zsigmond indulása (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1959),
475.;
Kováts Dániel, Móricz
Zsigmond és Sárospatak (Miskolc: Felsőmagyarország Kiadó,
1994), 40–41, 47.
Móricz Miklós
[törölt]
« m »k
, csak még egyszer legyen
házunk.
[javítás]
Most is arra kérlek, azt írtad, hogy kaptál három ruhát ís a
bátyádét
. hát küldj haza belőle egyet talán
kettőt is, jó lesz ítthon valamelyiknek, mert bízony nem jPallagi Gyula
[törölt]
« o »u
t most nekiek ruhára. A mít kikerűlhetsz már ott ezen a
kevés ídőn pakold össze és küld haza ne fízess érte, [javítás]
majdkíváltjuk
itt. Legalább kevesebb pakkod lessz ha jössz.
[szerkesztői feloldás] majd kiváltjuk
Isten veled ne aggódj semmín csak tanulj. Isten veled
csókolunk míndnyájan, de különősen..
[törölt]
« m »*
Pallagi Erzsébet
(1859–1924) Pallagi Erzsébet
Móricz Zsigmond
édesanyja, Móricz Zsigmond
Pallagi József
református lelkész és Pallagi József
Nyilas Katalin
legidősebb gyermeke. Felnőttkort megért testvérei:
Nyilas Katalin
Pallagi László
, Pallagi László
Pallagi József
, Pallagi József, ifj.
Pallagi Gyula
. Édesapja korai halálakor, édesanyja
Pallagi Gyula
Sárospatakra
küldte nagynénje, Sárospatak
Zsindely Sámuelné Pallagi Zsuzsanna
családjához. A 10 éves lány Pallagi Zsuzsanna
Zsindely Sámuel
testvérénél Zsindely Sámuel
Zsindely István
Zsindely István
sárospataki
főiskolai és gimnáziumi tanárnál talált otthonra, ahol két évet
töltött s a család fiúgyerekeivel együtt elsajátíthatta a gimnázium I. és
II. osztályának tananyagát, így tett szert a latin és a görög nyelv
megközelítőleg alapfokú ismeretére. Később anyai nagybátyjánál, a 19. század
elején még nagybirtokos múltú Szegedy családnál lakott, Sárospatak
Szegedy Istvánnál
Szegedy István
Petneházán
. 1874-ben édesanyja eladta a Petneháza
beregújfalusi
birtokot és Beregújfalu
Csécsén
vett egy kisebbet, ahol testvére, Tiszacsécse
Nyilas István
gazdálkodott. Nyilas István
Pallagi Erzsébet
Csécsén már a családi munkában segédkezett. A paraszti
szegénységben élő családban ekkor is élt a néhai családfő, Pallagi Erzsébet
Pallagi József
beregi református egyházmegye főjegyzője által képviselt
életszínvonal emléke, a falusi értelmiség tudatvilága. Pallagi József
Nyilas Katalin
igyekezett a család vagyoni helyzetét megszilárdítani,
Nyilas Katalin
Móricz Bálinthoz
adta lányát feleségül. Móricz Bálint
Pallagi Erzsébet
1878. május 30-án házasodott össze Pallagi Erzsébet
Móricz Bálinttal
, akitől kilenc gyermeke született (közülük kettő,
Móricz Bálint
Gyula
1885-ben csecsemő korában és Móricz Gyula
László
1893-ban vagy 1894-ben kisgyermek korában meghalt).
Móricz László
Édesanyja
alakját Pallagi Erzsébet
Móricz
számos írásában (elbeszéléseiben, regényeiben, tanulmányaiban,
nyilatkozataiban, naplóiban) megörökítette, többször is hangsúlyozva
szerepét írói arculatának alakulásában. Lásd:
Móricz Zsigmond, "Vallomás", Pesti Napló, 1927. máj. 22., 2–3.;
Móricz Zsigmond, "Áldozócsütörtök", in Móricz Zsigmond, Esőleső
társaság (Budapest: Athenaeum, 1931), 174–197.;
Móricz Zsigmond, Életem
regénye, Móricz Zsigmond művei (Budapest: Athenaeum, 1939),
13–14.;
Móricz Miklós, Móricz
Zsigmond indulása (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1959),
50–51.;
Czine Mihály, Móricz Zsigmond
útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960),
13–14., 19–21.
Móricz Zsigmond