Pallagi Gyula – Móricz Zsigmond (1902-07-02)

szóló, 1902. július 2. és július 5. között írt levélfogalmazványában említi a verset. Valószínű, hogy a levél végleges változatát, melyet nem ismerünk,

Móricz

Móricz Zsigmond

postázta nagybátyjának.

a hogy jelezted, – egész. Nagyon is okos és higgadt költemény létére inkább

Gyulai

Gyulai Pál

-zsáner mint

Arany

Arany János

. Éngem nem lelkesit fel annyira. A nagy ős s a törpe utód, tudja isten, anachronísmus már, s kissé komikussá lesz az ős, mikor izzadva-töprengve vértjét, vaskeztyűjét dobálja lefelé. Ténynek tartom, hogy a mai magyar nemzet külömb mint a régi volt.

Károly pedig folyamodhatna bármely állami intézethez szolgai állásr[törölt]
« á »

a

[javítás]

, mint kiszolgált altiszt okvetlenűl kapna kinevezést. Ajánlottam én azt már neki régen is. Persze egy nehány próba balul is üthet ki. A mi embereink nem dobhatók el egyszerüen. Továbbá

Fedákot

Fedák Sári

se szabad oly könnyen mellőzni, mondtam

Györének

Györe Károly

, Poddy nem Bánk bán, hogy olyan válogatós

legye.

[szerkesztői feloldás] legyen.

*

Móricz Zsigmond

és

Györe Károly