Elek Artúr – Móricz Zsigmond (1911-02-12)

 

Levél


facsimile
facsimile
facsimile
facsimile
 
Róma
Róma
, 1911. febr. 12-én  
  Kedves
Barátom
Móricz Zsigmond
,  
  annyi idő múltán csak most köszönöm meg, hogy elküldte a Sárarany-t, és alkalmat adott vele, hogy elolvassam újra azokat a helyeket, a melyek annyira megragadtak még a mikor Nyugatban[PIM] volt megjelenőben a regény.
*
Sáraranyt című regényt a Nyugat[PIM] az 1909. október 1-ei és az 1909. december 16-i szám között folytatásokban közölte. Vö. Pesti Ernő, Móricz Zsigmond bibliográfia (Budapest: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1979), 141. A Sáraranyt önálló kötetként a Nyugat Könyvkiadó[PIM] jelentette meg 1911-ben. Lásd: Móricz Zsigmond, Sárarany (Budapest: Nyugat, 1911)..
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
a regényből küldött példányt
Elek Artúrnak
Elek Artúr
, lásd
Elek Artúr
Elek Artúr
Móricz Zsigmondnak
Móricz Zsigmond
címzett 1911. február 8-án kelt levelét.
Nagyon elfoglalt ember vagyok én itt, annyi a látnivaló, a tanulnivaló, és annyit kell hazadolgoznom, hogy a levélírásra úgy kell lopnom az időt. A Sárarany nagyon szép munka, meg lehet elégedve véle, büszke lehet reá. Kíváncsi vagyok, hogy mit szól hozzá az úgynevezett kritika? Én itt még semmit sem olvastam róla.  
 
Szini Gyula
Szini Gyula
tegnap s
Bán Ferenc
Bán Ferenc
ma érkezett leveléből értem, hogy mi történik odahaza a Nyugat körül.
*
Elek Artúr
Elek Artúr
az 1911–1912 között a Nyugat[PIM] körül lezajlott válságra, a
Hatvany Lajos
Hatvany Lajos
és
Osvát Ernő
Osvát Ernő
között kialakult szerkesztéspolitikai, esztétikai, illetve elvi álláspontok konfliktusára utal. Az vita összefoglalásához lásd: Láng József, in Vita a Nyugatról, szerk. Kabdebó Lóránt (Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda, 1973), 102–108., hozzáférés: 2018.12.27, . Lásd továbbá
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
válaszát az
Elek Artúrnak
Elek Artúr
írott, 1911. február 15-i levelében.
Fel vagyok háborodva, és mélyen sajnálom, hogy a segítségére nem siethetek
Ernőnek
Osvát Ernő
.
Szinitől
Szini Gyula
tudom, hogy maga is, Kedves Komám, elment a Palermóba[PIM], vagyis nyíltan
Osvát
Osvát Ernő
mellé állt. Becsületére válik az elhatározása és nekem különösen nagy öröm. De természetes is, hogy
Osvátot
Osvát Ernő
nem lehet cserbenhagyni, a mikor
Hatvanyékkal
Hatvany Lajos
kerül szembe. (Hogy is olvassák magyarul ezt a szép szót, hogy:
Hatvany
Hatvany Lajos
?) Ilyen messziről igen tökéletlenül látom a dolgokat, de sajnos, úgy érzem, hogy a szakadás jóvátehetetlen. Nagyon sajnálnám, ha a sejtelmem igaznak bizonyulna, mert az egyúttal a Nyugat-nak is pusztulását jelentené. Meg vagyok róla győződve, hogy
Hatvany
Hatvany Lajos
az ő utálatos intranzigenciájával,
*
Hajlíthatatlanságával, szigorú következetességével (latin).
a mely az első pofonra, bizton tudom, el fog csöndesedni, vesztibe vinné a Nyugatot. A mi ódium
*
Gyűlölködés (latin).
eddig terheli, azt is ő rakta reá. Ugyan ki fogadná el az egész magyar irodalomban vezérül (pedig annak akaródzik) az
ifjú bárót
Hatvany Lajos
?
*
Hatvany Lajos
Hatvany Lajos
(1880-1961) író, kritikus, irodalomtörténész, a Hatvany-Deutsch család leszármazottja. 1908-ban királyi adománylevél bárói rangra emelte. Forrás: Hegedüs Géza, A magyar irodalom arcképcsarnoka, (Budapest: Móra, 1976),
Tán az
apja
Hatvany-Deutsch Sándor
hivatalnokai.
*
„Az Rt. ötlete Miklós Lászlótól, a DIF pénztárosától származott, akit talán a tulajdonos
Hatvany-Deutsch Sándor
Hatvany-Deutsch Sándor
Hatvany Lajos
Hatvany Lajos
apja – bízott meg valamilyen pénzügyi megoldás kidolgozásával.” Novák Péter, Könyvreklámozás a Nyugatban, hozzáférés: 2020.10.07, ; Buda Attila, A Nyugat Kiadó története (Budapest: Borda Antikvárium, 2000), 20.
Mindig állítottam, hogy tehetséges ember, de ízléstelen, tapintatlan, vaskosabban: ordináré mint a parvenük.
*
Újgazdagok (francia).
És most szerkesztői ambíciói támadnak! Ha én
Pesten
Budapest
volnék, megmondanám neki ezt, vagy ehhez hasonlókat.  
  A mi még inkább meglep, sőt megdöbbent: hogy
Ignotus
Ignotus
nem átallta
Hatvany
Hatvany Lajos
mellé állni. Ezt vagy nem értem, vagy nagyon is értem, s akkor még szomorúbb az eset. Akárhogy is: nekünk, a kik tudjuk, hogy kicsoda
Osvát
Osvát Ernő
, hogy milyen szív és milyen nemes lélek, milyen önfeláldozó barát, milyen önzetlen rajongója mindenkinek, a kiben tehetséget fedez föl, milyen jellem és milyen tehetség, egyszóval: milyen kiváló ember, különb mindannyiunknál – nekünk meg kell állanunk mellette, ha akármi lesz is.  
  Nem is sejtem, hogy mi lesz. Legjobb, természetesen a kibékülés, vagy a kiegyezkedés lenne. De úgy látom, hogy a dolog nagyon elromlott már, és tartok tőle, hogy béke már nem fejlődhetik belőle. Maga, kedves barátom, a ki közelében van
Osvátnak
Osvát Ernő
, legyen az én helyettesem is, és tartson ki mellette az én nevemben is. Én szívvel-lélekkel magukkal vagyok.  
  A
hugom
Elek Janka
útján hallok hírt néhanapján magukról. Hogy
Virág
Móricz Virág
kisasszony szépen fejlődik, s hogy talán nem sokáig fog már egymagában kántálni. Minden jókat kívánok minden tekintetben s mindörökké.  
  A Nyugatban[PIM] szorgalmasan olvasom a legújabb regényét
*
Az isten háta mögött c. regényről van szó, amelyet a Nyugat[PIM] folytatásokban közölt 1911. január 1. és 1911. június 16. között. Önálló kötetben a Nyugat Könyvkiadó[PIM] gondozásában jelent meg 1911-ben. Vö. Pesti Ernő, Móricz Zsigmond bibliográfia (Budapest: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1979), 13, 144.
és nagy érdeklődéssel. A diáktanya leírása s kivált a Laczi diák lelkének rajza nagyon igaz és nagyon szép.  
  Most pedig barátom, fáradtan és törődötten, mert napok óta hült ember vagyok (a miről a hozzámtartozóknak nem szabad tudniuk) s éppen hogy lábbadozok belőle.  
  Tehát szeretettel. Csókoltatom kedves kezét s
Virágocska
Móricz Virág
száját, mint ahogy az olaszok mondják.  
  Barátja  
 
Elek Artúr
Elek Artúr
[aláírás] Elek Artúr