Levél
Róma
, 1911. febr. 12-én
Róma
annyi idő múltán csak most köszönöm meg, hogy elküldte a
Sárarany-t , és alkalmat adott vele, hogy elolvassam újra azokat a helyeket, a
melyek annyira megragadtak még a mikor Nyugatban[PIM] volt megjelenőben a
regény.
*
Nagyon elfoglalt ember vagyok én itt, annyi a látnivaló, a tanulnivaló,
és annyit kell hazadolgoznom, hogy a levélírásra úgy kell lopnom az időt. A
Sárarany nagyon szép munka, meg lehet elégedve véle, büszke lehet reá. Kíváncsi
vagyok, hogy mit szól hozzá az úgynevezett kritika? Én itt még semmit sem
olvastam róla.
Sáraranyt című regényt a Nyugat[PIM] az 1909. október 1-ei és az 1909.
december 16-i szám között folytatásokban közölte. Vö.
Pesti Ernő, Móricz Zsigmond
bibliográfia (Budapest: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1979),
141. A Sáraranyt önálló kötetként a Nyugat Könyvkiadó[PIM]
jelentette meg 1911-ben. Lásd:
Móricz Zsigmond, Sárarany (Budapest: Nyugat, 1911)..
Móricz Zsigmond
a regényből küldött példányt Móricz Zsigmond
Elek Artúrnak
, lásd Elek Artúr
Elek Artúr
Elek Artúr
Móricz Zsigmondnak
címzett 1911. február 8-án kelt levelét.
Móricz Zsigmond
Szini Gyula
tegnap s Szini Gyula
Bán Ferenc
ma érkezett leveléből értem, hogy mi történik odahaza a Nyugat
körül.Bán Ferenc
*
Fel vagyok háborodva, és mélyen sajnálom, hogy a segítségére nem
siethetek Elek Artúr
az 1911–1912 között a Nyugat[PIM] körül lezajlott
válságra, a Elek Artúr
Hatvany Lajos
és Hatvany Lajos
Osvát Ernő
között kialakult szerkesztéspolitikai, esztétikai, illetve elvi
álláspontok konfliktusára utal. Az vita összefoglalásához lásd:
Láng József, in Vita a
Nyugatról, szerk. Kabdebó Lóránt
(Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda, 1973),
102–108., hozzáférés: 2018.12.27, . Lásd
továbbá Osvát Ernő
Móricz Zsigmond
válaszát az Móricz Zsigmond
Elek Artúrnak
írott, 1911. február 15-i levelében.
Elek Artúr
Ernőnek
. Osvát Ernő
Szinitől
tudom, hogy maga is, Kedves Komám, elment a Palermóba[PIM],
vagyis nyíltan Szini Gyula
Osvát
mellé állt. Becsületére válik az elhatározása és nekem különösen
nagy öröm. De természetes is, hogy Osvát Ernő
Osvátot
nem lehet cserbenhagyni, a mikor Osvát Ernő
Hatvanyékkal
kerül szembe. (Hogy is olvassák magyarul ezt a szép szót, hogy:
Hatvany Lajos
Hatvany
?) Ilyen messziről igen tökéletlenül látom a dolgokat, de sajnos, úgy
érzem, hogy a szakadás jóvátehetetlen. Nagyon sajnálnám, ha a sejtelmem igaznak
bizonyulna, mert az egyúttal a Nyugat-nak is pusztulását jelentené. Meg vagyok
róla győződve, hogy Hatvany Lajos
Hatvany
az ő utálatos intranzigenciájával,Hatvany Lajos
*
a mely az első pofonra, bizton tudom, el fog csöndesedni,
vesztibe vinné a Nyugatot. A mi ódiumHajlíthatatlanságával, szigorú következetességével
(latin).
*
eddig terheli, azt is ő rakta reá. Ugyan ki
fogadná el az egész magyar irodalomban vezérül (pedig annak akaródzik) az
Gyűlölködés (latin).
ifjú bárót
?Hatvany Lajos
*
Tán az Hatvany Lajos
(1880-1961)
író, kritikus, irodalomtörténész, a Hatvany-Deutsch család leszármazottja.
1908-ban királyi adománylevél bárói rangra emelte. Forrás: Hegedüs Géza, A magyar
irodalom arcképcsarnoka, (Budapest: Móra, 1976),
Hatvany Lajos
apja
hivatalnokai.Hatvany-Deutsch Sándor
*
Mindig állítottam, hogy tehetséges ember, de ízléstelen,
tapintatlan, vaskosabban: ordináré mint a parvenük.„Az Rt. ötlete
Miklós Lászlótól, a DIF pénztárosától származott, akit talán
a tulajdonos
Hatvany-Deutsch Sándor
–
Hatvany-Deutsch Sándor
Hatvany Lajos
apja –
bízott meg valamilyen pénzügyi megoldás kidolgozásával.” Novák Péter, Könyvreklámozás
a Nyugatban, hozzáférés: 2020.10.07, ;
Buda Attila, A Nyugat Kiadó
története (Budapest: Borda Antikvárium, 2000),
20.Hatvany Lajos
*
És most szerkesztői ambíciói
támadnak! Ha én Újgazdagok (francia).
Pesten
volnék, megmondanám neki ezt, vagy ehhez hasonlókat.
Budapest
A mi még inkább meglep, sőt megdöbbent: hogy
Ignotus
nem átallta Ignotus
Hatvany
mellé állni. Ezt vagy nem értem, vagy nagyon is értem, s akkor még
szomorúbb az eset. Akárhogy is: nekünk, a kik tudjuk, hogy kicsoda
Hatvany Lajos
Osvát
, hogy milyen szív és milyen nemes lélek, milyen önfeláldozó barát,
milyen önzetlen rajongója mindenkinek, a kiben tehetséget fedez föl, milyen
jellem és milyen tehetség, egyszóval: milyen kiváló ember, különb
mindannyiunknál – nekünk meg kell állanunk mellette, ha akármi lesz is.
Osvát Ernő
Nem is sejtem, hogy mi lesz. Legjobb, természetesen a kibékülés,
vagy a kiegyezkedés lenne. De úgy látom, hogy a dolog nagyon elromlott már, és
tartok tőle, hogy béke már nem fejlődhetik belőle. Maga, kedves barátom, a ki
közelében van
Osvátnak
, legyen az én helyettesem is, és tartson ki mellette az én nevemben
is. Én szívvel-lélekkel magukkal vagyok.
Osvát Ernő
A
hugom
útján hallok hírt néhanapján magukról. Hogy Elek Janka
Virág
kisasszony szépen fejlődik, s hogy talán nem sokáig fog már
egymagában kántálni. Minden jókat kívánok minden tekintetben s mindörökké.
Móricz Virág
A Nyugatban[PIM] szorgalmasan olvasom a legújabb
regényét
*
és nagy
érdeklődéssel. A diáktanya leírása s kivált a Laczi diák lelkének rajza nagyon
igaz és nagyon szép.
Az isten háta mögött c. regényről van szó, amelyet a Nyugat[PIM] folytatásokban közölt
1911. január 1. és 1911. június 16. között. Önálló kötetben a
Nyugat Könyvkiadó[PIM]
gondozásában jelent meg 1911-ben. Vö. Pesti
Ernő, Móricz Zsigmond bibliográfia (Budapest:
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1979), 13, 144.
Most pedig barátom, fáradtan és törődötten, mert napok óta hült
ember vagyok (a miről a hozzámtartozóknak nem szabad tudniuk) s éppen hogy
lábbadozok belőle.
Tehát szeretettel. Csókoltatom kedves kezét s
Virágocska
száját, mint ahogy az olaszok mondják.
Móricz Virág