Pallagi Gyula – Móricz Zsigmond (1901-03-13)

 

Levél


facsimile
facsimile
facsimile
facsimile
  Kedves
Zsigám
Móricz Zsigmond
!  
  Miért nem irsz soha?  
 
Apádtól
Móricz Bálint
hallottam, hogy betegeskedel; mint tapasztalt férfiu mondhatom, hogy ez a leghaszontalanabb foglalkozások közül való, – ezzel tehát hagyj fel. Ugyszintén hagyj fel a hallgatással is valamennyire legalább.  
  Ugy gondoltam, hogy eljöhetnél az esküvőmre, a mely april 9-én lesz
Érmihályfalván
Érmihályfalva
,
*
Az esküvőt
Érmihályfalván
Érmihályfalva
,
Pallagi Gyula
Pallagi Gyula
menyasszonyának,
Szilágyi Juliannának
Szilágyi Julianna
a sógoránál,
Lovass Istvánnál
Lovass István
tervezték megtartani. Vö.
Pallagi Gyula
Pallagi Gyula
Móricz Zsigmondhoz
Móricz Zsigmond
írt 1901. április 6-ai levelével és a kapcsolódó jegyzettel.
s ugy kérnél szabadságot, hogy valamennyi időt aztán otthon is tölthess; vagy jövetre intéznéd ezt; mert hisz ez lesz Husvét után. Hát a mint jobban rendezheted. A szabadság ügyét tán csak kiprotezsálná
Szász K
Szász Károly, legifj.
. uraság. Hát a vizsgáddal
[törölt]
« sok »
hogy vagy már? Én e perczekben fejeztem bé egy értekezést a Fejlődési világnézet-ről.
*
Pallagi Gyula
Pallagi Gyula
tanulmányát az Uránia[PIM] 1902-es évfolyama közölte: Pallagi Gyula, "A fejlődési világnézet", Uránia 3 (1902): 281–298.
Nem sokat ér, de már elkűldöm, ha meg van. Nem volt sem időm, se tűrelmem elég hozzá mostanában. Aránylag rövid is és e miatt szaggatott,
rövides
[bizonytalan olvasat]
.  
  Hanem azt bíznám rád, hogy írtam én egy rongy kis történelmi elbeszélést kutyafuttában a Kisfaludy társ.[PIM] pályázatára;
*
Pallagi Gyula
Pallagi Gyula
a Piroska című (lappangó) írásával indult a Kisfaludy Társaságnak[PIM] a gróf Vigyázó-alapból kitűzött történeti novella-pályázatán, melyre 1900. október 31-ig lehetett elküldeni a pályamunkákat. A tíz beérkezett mű közül a bizottság kettőt talált figyelemre méltónak, de ezeket sem ítélte jutalmazhatónak, így a pályázatnak végül nem lett győztese. Harmadikként
Pallagi Gyula
Pallagi Gyula
művét is kiemelik tiszta nyelvezete és lendületes bevezetése miatt: "A 9-ik számú »Piroska« czíműt megemlítendőnek tartjuk nyelvének tiszta voltáért s azért a szép bevezetésért, mely költői lendülettel van megírva. Kár, bogy a hozzákapcsolt elbeszélésben aztán alakító tehetségnek semmi nyoma s az elbeszélő modor beszélyirodalmunk bölcsőkorára emlékeztet." Forrás: Vértesi Arnold, "Jelentés a gróf Vigyázó-féle történeti beszély-pályázatról", A Kisfaludy-Társaság Évlapjai 35 (1900–1901): 288–289, 288.
csak ugy szeszélyből, s az most semmit se nem nyere, még jó szót sem. Mindazáltal szeretném ha megkerűlhetne, olyan tisztán van leírva; a
Laczi
Pallagi László
irása.
*
A pályamunkákat "idegen kézzel, tisztán és olvashatólag másolva, bekötve, lapozva, a szerző valódi nevét rejtő lepecsételt, jelmondatos levél kíséretében" kellett elküldeni a Társaság titkárának. Forrás: "A Kisfaludy Társaság jutalom-tételei", A Kisfaludy-Társaság Évlapjai 34 (1899–1900): 30–31, 31.
– Eredj el érte a Kisfaludy társaság
titkárához
Vargha Gyula
(azt se tom kicsoda) s kérd ki tőle.
*
Vargha Gyula
Vargha Gyula
(1853–1929) költő, műfordító és statisztikus. A Kisfaludy Társaság[PIM] titkára 1900–1922 között. Tagja, majd 1928–1929-ig másodelnöke az MTA-nak[PIM], 1922-től szintén másodelnöke a Kisfaludy Társaságnak[PIM], 1901-től a Statisztikai Hivatal[PIM] igazgatója.
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
legifj.
Szász Károly
Szász Károly, legifj.
révén ismerte meg, akinek sógora volt.
Vargha
Vargha Gyula
1902 őszétől 1903 júliusáig a Statisztikai Hivatalban alkalmazta
Móriczot
Móricz Zsigmond
díjnokként, majd bekapcsolta a Kisfaludy Társaság[PIM] népköltési gyűjtőmunkájába. Forrás: Móricz Zsigmond, Levelei, szerk., jegyz. F. Csanak Dóra, 2 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1:324–325.; Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:962.
 
  Czíme: Piroska. Játszik (vagy mit csinál) a tatárdulás idejében. Jeligéje
Vörösmartitól
Vörösmarty Mihály
"Fölver az elmult szép tettek gondja".
*
Az idézet a Zalán futása első énekének 26. sorából származik: Vörösmarty Mihály, "Zalán' futása", in Vörösmarty Mihály, Nagyobb epikai művek, kiad. Horváth Károly és Martinkó András, 2 köt., Vörösmarty Mihály összes művei 4–5 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963–1967), 1:49–230, 51.
Varrva van egy fűzetté olyan nagy alakú levél papírból, a melyek csaknem ív hossz
u
[beszúrás]
ak.  
  – Ezeket azért írom le, mert ott igazolni kell,
hogy
[egyéni rövidítés] Pallagi Gyula
tudsz róla; engem ne árulj el; nevezd Pityi Palkónak a tettest. –
Kisujszállásról
Kisújszállás
adatott postára, az Akadémiába[PIM] czímeztetett, Ernye
*
Férfinév, az Ernő alakváltozata. Forrás: Gombocz Zoltán és Melich János, Magyar Etymologiai Szótár, 2 köt. (Budapest: MTA, 1914–1944), 2:17–19.
meg Piroska hűséges szerelmét, tatárfutást s egyéb balga dolgokat emleget. No! Elég már ennyi.  
  Nekünk semmi bajunk; egészségünk t. i. van, hála istennek.  
  Csókolunk mindnyájan s mindenjót kívánunk. –  
  Szerető bátyád
Gyula
Pallagi Gyula
[aláírás] Pallagi Gyula
 
 
Kisujszállás
Kisújszállás
, 1901.
[törölt]
« ap »
márcz. 13.  
 
Miklósnak
Móricz Miklós
sincs semmi baja.  
  Tavaly
Vargha Gyula
Vargha Gyula
volt a másodtitkár, most nem tudom az-e még;
Beőthy
Beöthy Zsolt
volt az első, de az már elnök;
*
Beöthy Zsolt
Beöthy Zsolt
(1848–1922) irodalomtörténész, esztétikus, egyetemi tanár, az MTA[PIM] tagja, 1910 és 1913 között másodelnöke. Irodalomtörténete a középiskolák számára tizennégy kiadást ért meg. 1876-tól volt a Kisfaludy Társaság[PIM] tagja, 1879-től titkára, 1900-tól haláláig elnöke. Ebből a tisztségéből fakadón
Móricz
Móricz Zsigmond
Szatmár megyében folytatott népdalgyűjtéséről írt beszámolóját neki címezve küldi el. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:184.
ki vette vagy vehette hát kezébe ez értékes iratot, nem sejthetem; valami unalmas délutánodon puhatold ki.  
 
 
Móricz Zsigmond utólagos rájegyzései a levélen:  
 
Salmon
Salmon, George
: Geometrie
*
George Salmon
Salmon, George
(1819–1904) angol matematikusnak az analitikus geometriát tárgyaló tankönyvéről lehet szó, mely több nyelven megjelent. Első kiadása: Georges Salmon, A treatise on the analytic geometry of three dimensions (Dublin: Hodges–Smith, 1862).
 
  Töttössy M. 169, 197  
  Lonk  
  10 50  
  60  
  160  
  10 50  
  1 50  
  8 00  
  2  
  1901 márc 13  
 
MóricZsigmond
Móricz Zsigmond
 
  A nagy duett  
  a
bekiált
[bizonytalan olvasat]
rettenetes  
  A banda jó