Nagy Lajos – Móricz Zsigmond (1901-02-27)

    küldött 1901. februári levelét nem ismerjük.

Szanszkrit nyelvű hindu eposz.

Abul-Kászim Manszúr, melléknevén Firdúszi (a paradicsomi) (940 k.–1027) perzsa költő.

  (1861–1931) református lelkész, egyetemi tanár, lapszerkesztő. 1896-tól a Debreceni Kollégium[PIM] bölcsészeti karán a történelem tanára, ugyanettől az évtől 1914-ig a Kollégiumi Nagykönyvtár igazgatója. 1897–1915-ig a Debreczeni Protestáns Lap szerkesztője. 1914-től a Debreceni Egyetem hittudományi karának tanára, de 1921-ben baloldali magatartása miatt nyugdíjazták. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:501.; Csohány János, "Ferenczy Gyula emlékezete", Confessio 5, 4. sz. (1981): 101–104.; Barcza József, szerk., A Debreceni Református Kollégium története (Budapest: Magyarországi Református Egyház Sajtóosztálya, 1988), 242–245.

  (1865–1928) egyházi író, egyetemi tanár.

  (1857–1911) debreceni tanár, református lelkész.

Ítéletet (latin).

A Fehér Könyvben, egy "kis kutyabőr könyvből kivéve" feliratú borítékban két, kézzel festett kártya található, melyek egyikét a verzón szereplő rájegyzés szerint   festette 1900-ban. Utóbbi adatra korábban Szilágyi Péter is felhívta a figyelmet a Fehér könyvről  szóló tanulmányában: Szilágyi Péter, "Az íróvá válás dokumentuma, avagy Móricz Zsigmond Fehér könyve", Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle 48, 4. sz. (2013): 38–47, 43.

Az inkább szó határozóragos alakja (régies). Forrás: Tófalusi István, Magyar szótörténeti szótár, (Budapest: Anno Kiadó, 2001), 229.

Nem tudjuk, kikre gondol a levélíró.

Talán   (1880–1933), a későbbi gimnáziumi tanárról lehet szó.

A Debreczeni Ellenőr[PIM] 1900 december 31-én jelent meg utoljára. Forrás: Korompainé Szalacsi Rácz Mária, szerk., Hajdú-Bihar megye sajtóbibliográfiája: 1843–1970, A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtárának kiadványai 1 (Debrecen: Kossuth Lajos Tudományegyetem, 1973), 48.

A Családi kör egy mindössze 15 számot megért szépirodalmi hetilap volt 1900. december 25. és 1901. április 14. között,   szerkesztésében jelent meg. Forrás: Lakatos Éva, Magyar irodalmi folyóiratok, 15 köt. (Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum, 1972–2000), 1:77.

  (1818–1873) könyvnyomdász, könyvkereskedő. 1840-ben alapított könyvkereskedése, valamint könyvkiadója halálát követően is az ő nevét viselte. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:831.

  (Walter Ferenc) (?–?) városi ügyészének fia, műveltsége és személyisége révén népszerű alakja volt a debreceni főiskolai életnek.   is barátja volt, együtt léptek be a Debreczeni Hirlaphoz újságírónak 1900 áprilisában.   1898–1899-ben már öt kötetet jelentetett meg írásaiból, barátját is támogatta, "patronálta" pályakezdésében: nevéhez fűződik a fiatal Móriczról szóló első méltatás ( Janus [Mocsáry Miklós], Íróvilág Debrecenben: Fény és árnyképekben (Budapest: Mocsáry Miklós, 1900), 18.). Forrás: Szinnyei József, Magyar írók élete és munkái, 14 köt. (Budapest: Hornyánszky Viktor császári és királyi udvari Könyvnyomda, 1891–1914), 9:68–69.; Áfra János, "Móricz Zsigmond, a debreceni újságíró: 1900. január–június", Irodalomtörténeti Közlemények 72 (1968): 682–683. Lásd még     írt 1900. február 28-i levelének jegyzetét.  

A Debreceni Hírlap 1890–1902 között megjelent napilap volt, melyet 1897-től   közösen   szerkesztett.   több korai elbeszélését is közölte: A művész tanulmány , A családapa ,A mi szobaurunk . Köztük a leghíresebb, az író által maradandónak ítélt és később a Nyugat[PIM] számára átdolgozott A bécsi bútor  ( Móricz Zsigmond, "A bécsi bútor: Debreceni história", Debreceni Hírlap, 1900. márc. 27.; Móricz Zsigmond, "Tavaszi szél: Novellák: A bécsi bútor", Nyugat 5, 17. sz. (1912): 2:359–361.). Forrás: Korompainé Szalacsi Rácz Mária, szerk., Hajdú-Bihar megye sajtóbibliográfiája: 1843–1970, A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtárának kiadványai 1 (Debrecen: Kossuth Lajos Tudományegyetem, 1973), 58–59.; Pesti Ernő, Móricz Zsigmond bibliográfia (Budapest: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1979), 127.

A Debreceni Újság 1897 és 1944 között megjelent politikai napilap volt   szerkesztésében. Forrás: Korompainé Szalacsi Rácz Mária, szerk., Hajdú-Bihar megye sajtóbibliográfiája: 1843–1970, A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtárának kiadványai 1 (Debrecen: Kossuth Lajos Tudományegyetem, 1973), 79–80.

Kürtős kalapba (régies).

Császárkabátba (német).

  és   közös debreceni ismerőse.

  és   közös debreceni ismerőse.

  (1880 k.–1902 k.?) hét levelet találtunk magángyűjteményben, mind 1901-ben vagy 1902-ben keletkezett. Ezekből tudható, hogy teológushallgató volt a Debreceni Református Kollégium[PIM] Teológiai Akadémiáján, ahol   együtt kezdte tanulmányait 1899 őszén.   egy kiadatlan, 1936-os naplójában, visszatekintve első egyetemi évére ,   mellett mint egyetlen barátját említi, aki pár év múlva tüdőbajban meghalt. Forrás: Móricz Zsigmond, Naplók, gépirat, magántulajdonban.