Levél






Minek vállalkozom én arra, a mire nem születtem. Nem való nekem ez a
munka, haj, haj. Ha vigécznek
*
teremtett vón az ég, nem csábitott volna el az
irodalmi vágy, hogy meglássam „A bundát ”,Kereskedő,
ügynök (német).
*
akkor mentem volna az üzlet után. De nekem az üzlet az csak ugy
harmadsorban kullog egyéb dolgaim után. És igy – elkéstem itt is. Szombaton
Gerhard Hauptmann
vígjátékát 1909. május 14-én mutatta be a Nemzeti
Színház[PIM]
Hauptmann, Gerhart
Csathó Kálmán
rendezésében. A darabot utána többször is műsorra tűzték.
Forrás:
Gerő Ödön, "A bunda: Gerhart Hauptmann
négyfölvonásu komédiájának bemutatása a Nemzeti Színházban", Pesti Napló, 1909. máj. 15., 10–11.
Csathó Kálmán
itt
kellett volna lennem, mert igaz, hogy keddig volt határ napja a
kérvény beadásának, de az falun nem megy olyan pontosan. Itt szombaton lezárták,
kinyomatták, vasárnap expediáltákDebrecen
*
a közgyülési meghívót és tárgysort, az én levelem hétfőn ért
ide, de elkéste az utolsó perczet. Most már csak szeptember végén lesz
közgyülés.
Elküldték
(latin).
Persze nagyon lehangolt a dolog, mit csináljak, most már különösen
Virterék
Virter Ferenc
*
előtt hogy mosom magam tisztára? Azt mondjam, hogy nekem meg kellett
nézni A bundát ?
Virter Ferenc
(1875–1924) újságíró. 1906-tól a Magyarország Vármegyéi és
Városai sorozat szerkesztője, 1907-től az Országos Monografia
Társaság[PIM] igazgatója volt. Forrás:
Szinnyei József, Magyar írók
élete és munkái, 14 köt. (Budapest: Hornyánszky Viktor császári
és királyi udvari Könyvnyomda, 1891–1914), 14:1259–1260.;
Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó,
1967–1994), 2:1006.;
Csikay Valéria, "Virter Ferenc", in Péter László, főszerk., Új
magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó,
1994), 3:2261.
Virter Ferenc
Az utazásom már maga rosz előjellel folyt le, A vonat iszonyuan tele
volt oláhval, magyarral és két nemzet ocsmány büzével.
Püspökladányig
már kivert a veriték és hánytam. Akkor átmentem egy másodosztályu
kocsiba s Püspökladány
[törölt]
« k »e
gy kicsit kipihentem magam [javítás]
Debreczenig
. A kalauz renyhesége miatt rá se kellett fizetni.
Debrecen
Most olvasom (most egyuttal reggelizem egy kávéházban) a reggeli
lapban, hogy tegnap tárgyalni akarták az ügyünket a város egyik gyülésén, de nem
volt rá idő. Itt minden felé nagyon örülnek a dolognak
s én biztosra veszem, s más is, hogy meg lesz.
Kenézyt
is megkerestem, szivesen látott s bár ellenséges viszonyban van a Kenézy Gyula
monogr-val,
az ügyet szörnyen pártolja. Ma este [szerkesztői feloldás] monográfiával,
Gulyás
professzoromnál leszek vacsorán, a kinek egy kis sógornőjével
Both-lánnyalGulyás István
*
kombináltak volna még
Gulyás
Gulyás István
feleségének
valamelyik lánytestvéréről van szó: Both Juliánna, Both Ilona,
Both Mária, Both Erzsébet, Both Margit, Both Irén, Both Aranka, Both Sára.
Forrás:özv. Both Józsefné Kovács Emília
gyászjelentése, OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtár, 1925,
Sárospatak. Hozzáférés:
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/356857#. 2021. 10.
06.Both Zsuzsanna
Patakon
. Pikáns hír ugye Sárospatak
czukrikám
.
Holics Janka
Tegnap megesmerkedtem
Oláh Gáborral
.Oláh Gábor
*
Szépen áll a bajusza. Jó fiu, ha az a bogara nem volna, hogy ő költő
(mint Oláh Gábor
(1881–1942) író, költő. 1900–1904 között a budapesti egyetemen
tanult latin-magyar szakon, ahol Oláh Gábor
Négyesy László
szemináriumain megismerkedett a majdani Nyugat[PIM] első
nemzedékének íróival. Később mégsem csatlakozott a folyóirat köréhez.
Négyesy László
Móricz Zsigmond
– akivel 1909 nyarán életre szóló barátságot kötött – nagyra
becsülte költészetét, Vargha Kálmán szerint túlértékelte életműve
jelentőségét.
Vargha Kálmán, Móricz
Zsigmond és az irodalom, Irodalomtörténeti könyvtár 8
(Budapest: Akadémiai Kiadó, 1962), 292–293, 309–313.;
Móricz Zsigmond, Levelei, szerk., jegyz. F. Csanak Dóra, 2
köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1:357.;
Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó,
1967–1994), 2:314.;
Fráter Zoltán, "Oláh Gábor", in Péter László, főszerk., Új
magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó,
1994), 2:1506.
Móricz Zsigmond
Harasztynk
)Haraszthy Lajos
*
egész derék fiu vón. De igy is az, nem olyan, mint Haraszthy Lajos
(1881–1959) költő, író, drámaíró, újságíró. Az Országos
Monografia Társaság[PIM]
szerkesztőjeként ismerkedhetett meg Haraszthy Lajos
Móricz Zsigmonddal
. Forrás:
Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó,
1967–1994), 1:675.;
M. Pásztor József, "Haraszthy Lajos", in Péter László, főszerk., Új
magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó,
1994), 2:762.
Móricz Zsigmond
H
. Furcsák ezek a gyerekek, őkelmeik egész más emberek akarnak lenni,
mikor költőül állanak elő. De igy legalább van valami érdekességük. Én szeretem
Haraszthy Lajos
Oláh Gábort
,Oláh Gábor
*
már egyenesen ezzel mentem hozzá, persze adta a bankot. Ugyfogadott mint
a nagy Móricz Zsigmond
– mint 1942-es róla szóló visszaemlékezésében írja –
egyetemistaként hallott először Móricz Zsigmond
Oláh Gáborról
. Szövegéből az is kiderül, hogy már személyes találkozásuk előtt
ismerte költészetét. Lásd:
Móricz Zsigmond, "Oláh Gábor útja", in Móricz Zsigmond, Tanulmányok
I., Móricz Zsigmond összegyűjtött művei (Budapest: Szépirodalmi
Könyvkiadó, 1978), 994–998, 997.
Oláh Gábor
M. Zs
-t s ugy akart találkozni velem, mint a nagy
Móricz Zsigmond
O. G
. De én csendesen elmosolyogtam a pózokat s alig-alig sikerült itt-ott
kiütnie magát diskurálás közben a nagy-ságunknak. Pl.
aszondom neki.
Oláh Gábor
– Óh ez olyan régi fogás, – "legyint a kezével elutasitó s
lekicsinylő modorban," – ez már olyan unalmas és terhes.
– Ugyan? Hát maga
csak
ilyen őszinte
ember[beszúrás]
[törölt]
« , »?
a más szavai mélyén rejtett czélokat keres.
[javítás]
Beszélhettem én, nem állt kötélnek
mikor
Gábriel
, – de azért igazán derék jó fiu, mint Oláh Gábor
Schöpflin
, Schöpflin Aladár
[törölt]
« de »csak
nem olyan felvilágosodott, van még benne a gyerekből
elég, de csak tizedrésznyi, mint [javítás]
Harasztiban
. Majd megismered, mert "ámbár nem szokott vizitelni" a kiváló Haraszthy Lajos
M. Zs
-t meg fogja látogatni, "már csak hogy visszaadja is ezt a látogatást, ha
el nem felejtiMóricz Zsigmond
[törölt]
« " »Pestre
jön."
Budapest
– Ha elfelejti, akkor ne látogasson meg, – "mondám
[...]
éllel", – de ha el nem felejti, – "folytatám [hiányzó szövegrész]
Kiterjedés:
Ok: sérülés
Egység: szó
Kiterjedés:
Ok: sérülés
Egység: szó
szeliden,
– jöjjön el, embertanya a házunk, a [szerkesztői feloldás] szeliden,"
feleségem
is szivesen látja.
Holics Janka
Nagyon rokonszenvesen enyhiti szilaj egyéniségét a jó
Gábrisnak
, ökölnyi nagy, fekete keretü pápaszeme.
Oláh Gábor
Benne olyan embert leltem, a kit tudom, hogy mindig szeretni fogok,
pedig megigérte, mikor a harag-ról igazán emlékezetre
méltóan eszmét cseréltünk s ő kijelentette hogy mindenkit gyülöl, én hogy
senkit, hogy
Mosolyogtam rajta, mert hiszen nekem csak egy sebezhető pontom van,
– ugye sőt
asszonykerülő s az egész világon ő az utolsó, a ki arra merne gondolni, hogy
magának udvaroljon.
édes
? És Holics Janka
ő
azon sose fog érinteni, mert hiszen ember Oláh Gábor
[törölt]
« azo »Schöpflin
meg házasodikSchöpflin Aladár
*
ilyenformán én biztosítva vagyok. Sose fogok haragudni életemben.
Schöpflin Aladár
és Schöpflin Aladár
Maderspach Irén
eljegyzésének hírét Az Ujság[PIM] 1909. július 6-i
száma írta meg: "Házasságok", Az Ujság, 1909.
júl. 6., 12.
Maderspach Irén
No de én megyek robotra. Alispánhoz, főispánhoz, pógmesterhez,
jujuj, de jó hogy muszály, sose ismernék meg embert, ha rá nem kényszeritene az
ádáz sors.
Csókollak számtalanszázszor egyfolytában s meg megszakitva,
csókollak
édes
, édes! én édesem!
Holics Janka
A kedves
vendégeket
üdvözlöm,Mitsky Paula
*
csillapítsd őket, ha nagyon várnának, péntekig, akkor otthon leszek.
1909. június 5-én
érkezett látogatóba a családhoz
Mánczos Józsefné
. Forrás:
Móricz Zsigmond naptára 1909-ből, analekta, PIM
Kézirattár, M. 100/3957/3.
Mitsky Paula
Édes
küldd fel a lányt ezzel a cédulával a és – csináld meg Holics Janka
lelkem
!!!Holics Janka
*
Móricz Zsigmond
feladata volt Az Ujság[PIM] munkatársaként
válaszolni a lap gyermekrovatába érkezett levelekre. Távolléte miatt a
feladatot ezúttal Móricz Zsigmond
Holics Jankára
bízta.Holics Janka