Móricz Zsigmond – Szklenár Teréz (1906-03-21–1906-03-22)

 

Levél


facsimile
facsimile
  Kedves jó
Mama
Szklenár Teréz
!
*
Jelen levél
Szklenár Teréz
Szklenár Teréz
1906. március 18-ai és 21-ei leveleire válasz, tehát 1906. március 21-én vagy e napot követően íródott.
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
megemlíti benne a megírás idejéhez képest egy nappal korábbi,
Szklenár Jozefinnek
Szklenár Jozefin
küldött (ismeretlen) levelét, amelyre
Jozefin
Szklenár Jozefin
1906. március 22-én reggel válaszolt. Jelen levél megírásának ideje ennél nem lehet későbbi, azaz vagy 1906. március 21. vagy 22.
 
  Tegnap irtunk
Nagymamának
Szklenár Jozefin
választ,
*
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
és
Holics Janka
Holics Janka
Szklenár Jozefinnek
Szklenár Jozefin
küldött levelét nem ismerjük. Valószínűleg azonos azzal, amelyre
Jozefin
Szklenár Jozefin
1906. március 22-én reggel küldött levelezőlapjával válaszolt.
s nem tudtunk semmi egyebet mondani, mint a mit a multkori levelemben részletesen megírtam.
Jenővel
Holics Jenő
itt sok mindent megbeszéltünk, így a
szalóczi
Szalóc
dolgot is, és azt hittem ő el is mondott mindent. Én voltam akkor rögtön
Csákány
Csákány József
mérnöknél; azért nem válaszolhattam gyorsan, mert sokára, tán harmadik keresésre tudtam vele talalkozni. A telek ára 17,000
frt
[szerkesztői feloldás] forint
mert a vizengedély is benne van. Évi bérletre gyárnak ezer forint, privát használatra 500 forint. Olcsóbban senkinek nem adja, most egy régi embere, egy őr aki
tulajdonképen
[szerkesztői feloldás] tulajdonképpen
megbizottja neki, lakik benne. Nem fizet érte semmit, csak az adót 80
frtot.
[szerkesztői feloldás] forintot.
A
szalóczi
Szalóc
zsidó már kétszerennyit is igért érte, de ő senkinek nem adja, csak annak a Fejérvárinak, a ki ott van, mert az neki
tulajdonkép
[szerkesztői feloldás] tulajdonképp
megbizott embere. Lakást adna a házban, de hozzá sem kertet sem földet nem ad. Szóval erről a tervről teljesen le kell tenni.  
  Tanácsot nem tudunk semmit mondani mást. Az igaz, hogy
mamának
Szklenár Teréz
a saját ügyeire, a házra, a
Mina
Szklenár Vilhelmina
néni adósára, a részvényére való tekintetből, a legjobb volna ott lenni közel, mert innen odamenni az egy lakásbért jelent. Ha
mamának
Szklenár Teréz
mindenáron kedve van ahoz, hogy külön, önálló gazdálkodást vigyen, tessék megpróbálni, vesziteni nem veszithet egyebet, csak mint minden özvegy asszony, sok munkát, gondot, esetleg valami ráfizetést. Azután ugyis idejön hozzánk.  
  Csak azt határozzák el, hogy ide jönnek-é
Pestre
Budapest
, vagy
Rozsnyóra
Rozsnyó
. De minél előbb döntsék el
[törölt]
« mert »
és ne emésszék magukat.  
 
Zsani
Szklenár Johanna Emília
néni várja
mamáékat
Szklenár Teréz
[beszúrás]
most hogy a
Fükő
Fükő János
-ügy nem dőlt el kedve szerint,
*
Szklenár Johanna
Szklenár Johanna Emília
Holics Janka
Holics Janka
közvetítésével – 1901-ben tízezer korona kölcsönt adott a család barátjának, az akkor
feleségét
Csernok Amália
gyászoló, nehéz anyagi helyzetbe került
Fükő János
Fükő János
honvédszázadosnak. A pénzt sohasem kapta vissza. Forrás: Móricz Virág, Anyám regénye (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1988), 200.
megint csak azzal foglalkozik, és szükséges is hogy ne legyen magába. Ide csak a nyári kellemetlenségek, a hőség és poloska, meg az emeletek miatt nem merem hívni
mamáékat
Szklenár Teréz
. Levélben nem is lehet azt elintézni.
Janka
Holics Janka
maga is olyan vézna, hogy a nyarat nem töltheti
Pesten
Budapest
. Husvétkor el megyek egy pár napra ha csak tehetem és ha még addig sem tudnak dönteni, megbeszéljük a mit lehet.  
 
 
Móricz Zsigmond utólagos rájegyzése a levélen:  
  1906