Móricz Zsigmond – Holics Janka (1904-10-28)

  1904. okt. 28.  

  Édes  !  

  Tegnap este kaptam a maga szomoru levelét s az   még elszomoritóbb sorait. Ma este indulni akartam, hogy felutazzak és személyesen kérjem meg a , hogy engedjenek. De   javuló állapota ujra rosszabbra vált és én nem merem öt itt hagyni. Ha lehet kedden este indulok. Végtelenül fáj, hogy ilyen áldástalan zavarokkal kell megtörténnie egyesülésünknek, de az arany is a tüzben tisztul, a mi szerelmünk is még százszorta erösebb lesz, mint volt!  

  Bizony azért ne keseregjen édes lelkem! Ne busuljon, ne szomorkodjék. Annál boldogabbak leszünk!  

  Kedden megyek, ha csak tehetem. Nem tudom, nem érkezne-é ide levél addig, hogy én vihetnék valamit a mire szüksége van.  

  A   levele, a mihez mellékelem ezt, általam volt elviendő, ö bontotta fel, hogy beleférjen a boritásba.  

  És most jó mulatást, jó kedvet, minden jót kivánva maradok  

  a te szerető  

  a ki csak azért nem csókol milliószor, mert   nem gyözné kivárni.