Móricz Zsigmond – Holics Janka (1904-10-01)

 

Levél


facsimile
facsimile
facsimile
[fejléc]
  Az Ujság[PIM]  
 
Bpest
Budapest
. 1904. okt 1.  
  Édes
kedvesem
Holics Janka
!  
  Jó reggelt kivánok kis édesem! Maguknál is ilyen zavar és hűhó van-é mint nálunknál. Itt most minden összetorlódott:
Pista
Móricz István
megy katonának s hajnal óta öltözik, – az ócskábbik ruhájában (azt hiszem tudja édes, hogy mért abba?)
Miklós
Móricz Miklós
,
Károly
Móricz Károly
,
Sándor
Móricz Sándor
,
Ida
Móricz Ida
mennek rendes dolgukra, de most rendkivüli öltözködést csaptak, mert mivel
édes anyám
Pallagi Erzsébet
lent van a mosókonyhában. Ma nagymosás; Ódorné kinálkozott mosónénak s oly buzgóan teljesiti a mosóasszony kötelességeit, hogy még hét órakor is otthon szedi összefelé az erejét a mai nagy dologhoz. Van is itt ma dolog, – és rend!
Dezső
Móricz Dezső
most jött haza. Nem tom mikor irt magának legközelebb, ezért, (azt mondta hogy azóta nem irt
[törölt]
« a »
, ma este ir, sosincs ideje bár "
tulajdonkép
[szerkesztői feloldás] tuljadonképp
nem annyira ráérés volt itt –, nem tudok rá hogy válaszolni, minél többször olvasom el annál bajosabb" – ezt
Dezső
Móricz Dezső
vallotta most, de nem hogy ideirjam, sőt ha tudná, – thyü! vóna kétségbeesés. Akkor nem irna igazán egy esztendeig.) – igaz ezért:  
  Édes!  
  Mit izenjek  
 
Dezső
Móricz Dezső
alig vár. Más is. Én is.  
  Most nem tudok irni.  
  Kedden megyek.  
  Ugye jó:  
  Jobb, mint ha most mentem  
 
volna
[beszúrás]
, mert több idönk lesz.  
  Kedd Szerda, Csütörtök,  
  Péntek Szombat, Vasárnap!  
  hat nap! Igy pedig csak  
  négy lett volna!  
  (Jaj de rosz toll.)  
  Jajajajjj  
  Szinte didergek.  
  Ugy mehetnék!  
 
Jenö
Holics Jenő
jön?  
  Édes,  
  Édes, édes, édes!  
  Lelkem!  
  Kicsikém! Óh én szépem!  
 
Holics Janka
Holics Janka
 
 
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
 
  jegyesek  
 
Budapest
Budapest
 
 
Vashegy
Szirk
1904. október.
*
A "Holics Janka" kezdetű sortól egészen ennek a végéig ez az öt sor be van keretezve.
 
  Nagyon rosz!  
  Nem ir.  
  Hogy lehet hogy ilyen soká nem ir.  
  Olyan ritkán.  
  Drága jegyesem!  
  Ugy szeretnék most öledbe borulni, a lábad elé, csókolni a talpad nyomát is  
  Ugy szeretnék már ott lenni!  
  Jaj ha egyszer ott leszek.  
  Nem bánom ha szidsz, ha korholsz, ha – bántasz. Ha elkergetsz, ha megvetsz, ha gyülölsz, – nem maradok töled el. Alázatos engedelmes rabszolgád leszek. Hódoló, tisztelő, soha ellent nem mondó rabod –  
  Csak ott legyek  
  Csak itt légy már!  
  Nem tudok semmit semmit se tenni már!  
  Csak téged csókolni milliószor milliárdszor egy életen át a végtelenségig
Zsigád
Móricz Zsigmond
[aláírás] Móricz Zsigmond