Móricz Zsigmond – Szeremley Barna (1903-04-16)

Mindig dolgozott, predikáczióit szépen, gondosan kidolgozta, s gyönyörű irással irta le minden héten. Az egyházmegyének főjegyzője volt, s ez is sok dolgot adott neki. Ugy hogy ő a gazdaságra ügyet sem vetett, ezt édes

nagyanyám

Nyilas Katalin

végezte. Ő

ép

[szerkesztői feloldás] épp

ellenkezőleg erélyes, gazdálkodni tudó, s azt szerető természetű [törölt]
« ember »
volt. Egy adomának is beillő történet jellemzi

nagy apám

Pallagi József

gazdálkodási rendszerét.

Nagyanyám

Nyilas Katalin

bemegy hozzá az irószobába, s azt mondja:

– Ugyan lelkem, hogy nem nézel ki abba az istállóba, azok a lovak térdig gázolnak abba a szénába. Legalább szólnál nekik érte.

Ő erre hamar felkél a könyve mellől, kiáll a gangra,

–

Mihály

Tóth Mihály

! – kiáltja –

Tóth Mihály

kocsis előáll.

– Hát azok a lovak mért gázolnak térdig a szénába,

Mihály

Tóth Mihály

, ha egyszer ugy lesz, elcsapom kendet, mit pocsékol itt[törölt]
« ? »

!

[javítás]

Nagyanyám

Nyilas Katalin

ott állt mellette:

– Jaj, az Isten áldjon meg, inkább ne szóllottál volna, ha meg nem nézed.

És mégis nőtt a gazdaság, mintha maga végezte volna.

Bezzeg annál gyorsabban pusztult minden, mikor meghalt, s ott maradt

nagyanyám

Nyilas Katalin

özvegyen, öt gyermekkel.

Gy. b

Pallagi Gyula

. 2 éves volt, mikor árván maradt. Kb. 7 éves koráig

Beregujfaluban

Beregújfalu

élt, ekkor átköltöztek

Csécsére

Tiszacsécse

, hol a

nagyanyám

Nyilas Katalin

testvére,

NyilasIstván

Nyilas István

első gazda volt a faluban. (Ő mindig ideálja volt

Gy. b.-nak

Pallagi Gyula

a gazdaember mintaképének ismerte. Még ma is emlékszik rá a vidék, pedig 36 éves korában halt meg baleset miatt ő is.)

Beregujfalusi

Beregújfalu

életéről kevés emlék van. Olyan jó kis gyermek volt, hogy a világon se volt olyan több. Minden testvére beczézgette; neki panaszkodott a többi egymásra; a többi ha marakodott,

hozzá hozzá

[szerkesztői feloldás] hozzá

mentek, hogy tegyen igazat. – Idegenek is ugy szerették már ekkor is, mint egész világ életében mindig. Szinte csudálatos, hogy akár merre ment, mindenki mennyire kedvelte; a falusi fiuk soha se csufolták, mint az uri fiukat (az ő

két testvérét

Pallagi László és Pallagi József, ifj.

is). Nagy emberek is szerették.

B. ujfaluban

Beregújfalu

Rottler József

volt az erdész irnoka. Hogy először találkozott

Gyulával

Pallagi Gyula

, azt mondja neki:

– Hisz nagy fiú vagy te már.

– Nagy mint egy csű tengeri.

Ezzel a felelettel ugy megnyerte, hogy ettül kezdve mindig "csű tengerinek"

hivt,

[szerkesztői feloldás] hivta,

s mindenüvé magával hurczolta, a merre ment.

1874-ben mentek

Csécsére

Tiszacsécse

. Itt kezdett iskolába járni, de már akkor jól tudott irni olvasni,

Erzsi

Pallagi Erzsébet

nénje tanitotta meg.

B. ujfaluban

Beregújfalu

messze volt az iskola.

Csécsén

Tiszacsécse

ugy nőtt, mint a többi parasztfiu.

Édesnagyanyám

Nyilas Katalin

Bujfaluban

Beregújfalu

jóformán tönkre ment. A nép tolvaj, roszakaratu volt. Csapás Csapásra jött, tehene, disznónyája kidöglött, lovát kilopdosták az ólból, egész éjszaka szántottak rajta, méhét ellopták, buzáját lekalászolták; vállalatba fogott, fát vett az erdőn, s szenet égetett, zsindelyt hasittatott belőle. Még se boldogult.

Csécsén

Tiszacsécse

még tán rosszabbul ment.

Bujfalusi

Beregújfalu

40 köblös föld helyett,

Csécsén

Tiszacsécse

már csak egy pár hold volt, és az ő testvére nem volt olyan jó rokon, mint

Gy. b

Pallagi Gyula

.

Itt akkor jött rájuk jobb világ, mikor 1879-ben

Móricz Bálint

, édes apám e házhoz került. Ő nagyon vállalkozó természetű, ambiciozus, örökös nagy tervű ember, s pár év alatt összevásárolt vagy 100 hold földet.

Nagyanyámmal

Nyilas Katalin

igen jól megértették egymást, s mig ők gazdálkodtak,

édes anyám

Pallagi Erzsébet

viselte a ház belső gondjait.

Gyula

Pallagi Gyula

volt a belső titkos bizalmasa; ők voltak ketten a legszorosabb viszonyban a családban. Egy pár jellemző emlék van ebből az időből róla. Egyszer az "oktató ur,"

Kassay

Kassai Sándor

, (ő róla tárczát is irt

Gy. b

Pallagi Gyula

., pályadíjat nyert vele az egyetemen valahol, a Békéssy Gyula neve alatt. Szerette.) rákiált:

– Na te kölyök, egész templom alatt világba járt az eszed, most mondd el, miről beszélt a pap.

Erre aztán

Gy. b

Pallagi Gyula

. elmondta a predikácziót elejétől végig, "szóhiba nélkül."

Máskor meg kiküldték a mezőre tinókat őrizni ő lehozta a padról a

nagyapám

Pallagi József

maradék könyvei közül a Franklin életrajzát, behuzódott a bokorba, s ugy elfelejtkezett a tinókról, hogy három határból szedték össze.

Verset is kezdett már ezidőtájt irni, magától.

Egyszer

édesnagyanyám

Nyilas Katalin

nem akarta elhinni, hogy ő irta, erre ő kapta magát, –

épen

[szerkesztői feloldás] éppen

vasárnap reggelre harangoztak, – s azt mondta.

– Tessék megnézni, mire beharangoznak, irok egyet.

Irt is 3-4 strófát. "Be szép is volt."

1880 telén, Karácsonykor dőlt el, hogy iskolába adják. Ettől kezdve júniusig tanította

Sipos Károly

bácsi, a

milotai

Milota

pap, s

Szigeten

[bizonytalan olvasat]

vizsgázott az I. osztályról. "No neki buzdurjáskodnak", hogy ő megtanitja a másik osztályra is, de bizony szept-ben

Debreczenben

Debrecen

nem sikerült a vizsga, mert szatmári könyveket tanult.

Ekkor

Debreczenben

Debrecen

maradt, s ott végzett.

Kb. III. oszt. korában történt vele, hogy lekésett a vonatról, mikor nagyvakáczióra hazafelé ment. Szerencséje volt, mert hivatja a tanára, s kérdi:

– Van-é kedved egy uri házhoz menni a vakáczióra? Lesz 30

frtod

[szerkesztői feloldás] forintod

és teljes ellátás.

Igy került

Szilágyihoz

Szilágyi Kálmán

,

*

Szilágyi Kálmán

(?–?)

Pallagi Gyula

apósa. Forrás: Pallagi Gyula gyászjelentése, 1903. 02. 08., PIM Kisnyomtatványtár, Any.1833, hozzáférés: 2018.09.04, .

ahol megismerte

Juliát

Szilágyi Julianna

.

Szilágyi

Szilágyi Kálmán

úr ezzel fogadta őt akkor:

– Tudsz-é aztán neki parancsolni, fiam, mert volt e mellett már káplán is, azt is megverte, pedig korbácscsal.

Tudott-é?

Nem tudom, volt-e valaha ragaszkodóbb barátja

Szilágyi Zoltánnál

Szilágyi Zoltán

.

*

Szilágyi Zoltánnál

Szilágyi Zoltán

(?–?) Szilágyi Juliannának testvére, Pallagi Gyula sógora. Forrás: Pallagi Gyula gyászjelentése, 1903. 02. 08., PIM Kisnyomtatványtár, Any.1833, hozzáférés: 2018.09.04, .

Vakáczióra hozzánk jött haza. Ügyes volt, mindenhez tudott. Előttünk, gyermekek előtt a tökéletesség mintaképe. Nekem csinált kis szekeret, mindene volt: lőcse, bérfája,

*

A járom középső részén levő, az ún. járomfőt az alsó fával összekötő (két) faalkatrész.

nyujtója, lelke, szárnya; énekelni csak nagyobb diák korában tanult meg.

Debreczeni

Debrecen

diákéletéről abból az időből való jó barátai, – pl.

Ujfalussy Dezső

Újfalussy Dezső

,

*

Ujfalussy Dezső

Újfalussy Dezső