Farkas Károly – Móricz Zsigmond (1903-03-09)

  1903. márcz. 9.  

  Szeretett kedves Öcsém  !  

  Már régen készüllök hogy a mult évben hozzám intézzet kérdéseidre ugy a hogy töllem lehetséges megfelelek. de kedves   bizony csak elmaradt az mindig mert hát mindenütt meg van az embernek a maga terhe.  

  De hát most már nem halogatom tovább, illetve olvasd következőleg  

  Milyen város ?  

  Ez egy rendezett tanácsu város Északnyugatnak esik. van körülbelül 30-40 ezer lakosa igen sok üzlet van benne mindenféle üzletek és raktárak vasuti állomás három és a vasut a városon illetve az utczákon vonul végig, de a főbb elem a gyári munkásokból áll temérdek gyára van van vas olvasztó pléh nyujtó vascső csinálló malmai melyeknek átmenetei 28. czoltól lefele egy milliméterig de a bel világa átmérőjét értem ez allatt továbbá petróleum és jég és téglagyárai s több nagyobb üzletei melyekben több női alkalmazottak vannak mint férfiak van két napilap sajtója több bank üzletek van angol német templomja több Római és görög katholikus köztük egy magyar Római templom mely égbe nyuló két tornyával és gyönyörű parókiájával a magyarok büszkeségét képezi s melynek megtekintésére az országos nemzeti Szövetség küldöttje a Magyar zászló hozója   Ur is eljött melyet megérkezésekor én fogadtam oly megható beszéddel hogy

[törölt]

« hog »

ő is és a nép is hatalmasan megéljenzett engem mint szónokot.  

  Nemzetiségre nézve sokféle nemzetiségü nép lakja legtöbb az angol német horvát tót

[törölt]

« t »

és svédek van még Zsidó és más faj nép is magyar is lehet 5- vagy hatszáz összevéve  

  Uri lakos

[törölt]

« nem »

külön véve nem igen van ur itt a munkás de különösen a kereskedő nép kórháza iskolája van a városnak melybe felvesznek bár mely nemzetiségű beteget, illetve gyermeket de az iskolába csak angolul és keveset németül tanítanak. Mezeje itt, ugy mint síkság nincs hanem csak hegyek azon erdők vannak ugyan termő földek is a hegyeken de leginkább csak takarmányt kukoriczát és konyhai veteményt termelnek. buza repcze árpa más efajta vetemény itt nem terem hanem más részén az országnak. faluk vannak kissebbek nagyobbak de mindenütt különféle gyárak és szén bányák ez képezi a lakosság fő foglalkozását azok kik mint gazdák szerepelnek legtöbbnyire teheneket tenyésztenek miután a tej igen jövedelmező forrás lovakat is tartanak de ökröt nem lehet látni semerre a mi a mezőre való járást illeti itt nem járunk mezőre mert nincs mező csak hegy.  

  A magyarok életéről következőleg írok: Mint említém lehet körülbelől öt vagy hatszáz szám aránya többnyire gyárakban más része üzletekben dolgozik fizetés gyárban legkisseb egy dollár ötven czent illetve egy nyólczvan 12 órára a munka idő különböző naponta, 8 óra-10 óra leghoszabb 12 óra; ezen felül nincs kötelező idő naponta, mint írám fentebb 1 dollár 80 czent a mi pénzünkbe négy forint ötven és ezen felül három négy dollárt is keres naponta. a megélhetésre elég és ha az ember rendesen dolgozik napról napra, havonta meg takaríthat ötven hatvan forintot vagy többet is. lakás és élés következőleg lakunk bizonyos szobákra osztott fa és tégla házakban a házak több vagy kevessebb szobák egy vagy több család lakik egy házba ugy hogy egy ember a kinek felesége is itt van kibérel négy öt hat szobát berendezi ágyakkal szék és asztalokkal ebbe fogad magános embereket kosztra a kiket akar és a mennyit, ezek fizetnek az ágy takarítás és főzésért a gazdasszonynak három dollárt egy hónapra

[törölt]

« ezen »

ezen kivül a havi kosztról könyv van vezetve ezt a hónap végén össze számítják egyenlő arányban ki vetik, egy egy tisztességes gazdaasszony keze allatt vannak 10, 16, esetleg huszan is és ez együtt véve képez egy családot a mi az étel minőségét illeti az reggel tejes kávé délbe vagy egy fél font sült hus, vagy esetleg két három tojásból rántotta, este vacsora marha hús leves tésztával vagy krumplival és hozzá még csuszpájszj sütemény vagy más egyéb ez a gazda asszony ügyességétől függ az élelmiszer ára egy font marha hús 10. esetleg 14. czent egy font disznóhús 12. esetleg 16. czent ötven font tiszta liszt egy dollár husz czent 2 font kávé 15 czent négy font czukor 25 czent tej egy kvart vagy is itcze 8 czent paszuj egy itcze 6 szilva egy itcze 8. esetleg 10 vaj egy font 18. rizskása 8.-10. zsir egy font jó 12. szalonna 1 font fehér 14. füstölt 18. sonka fontja 12. kolbász 10 kenyér egy kenyér 2 és negyed font ez 8 tojás egy tuczat vagyis tizenkettő legolcsóbb 19 legdrágább 28 . ital egy itcze pálinka 50 czent egy jó pohár sör 5 bor az ritka, a mi van sem igen jó egy jobb minőségű itcze bor

15

[bizonytalan olvasat]

czent, de legfőbb a sör az van temérdek sok és olcsó a minősége emlékeztet a podheringi sörre az ételre nem mondhatok sem jót sem rosszat, az az hogy mindakettőt, mert az olyan a hogy a gazdaasszony el tudja készíteni vagy jobb vagy rosszabb, bár általába véve nem lehet olyan mint a hazai mert a husnak nincs mindenütt vágó székje csakis nagy városokban sőt van egy nagy társullat mely a világ legnagyobb vágó székjei közzé tartozik és általába véve innen küldik a hust kissebb naggyobb városok és falukba vasuton vagy szekéren de ezek a szállító eszközök

[törölt]

« szeg »

jeges szekrények vagy kupék mely is a hust eltartja bár élvezhető állapotba de még sem egészen frissek. és mint irám ez a legfőbb étek a hus. a korhelykedés itt nem igen van oly nagy mértékben mint oda haza, egyszer azért mert a rend is szigorubb másszor a korhely nem dolgozván pénze nincs hitelbe nem adnak harmadszor koldulni sem szabad tehát nincs mire inni, meg esnek azért szombat estéken egy egy társas össze jövetelek vagy vendéglőkbe vagy egy egy tisztességes háznál a hol is sör mellett el el kesergünk vagy vigadunk már mint a hogy jön éjféli tizenkét óráig azon tul csendnek kell lenni mert ha nem a rendőr a saját házából is elviszi a város házára és fizet mint köles. A vasárnapot szigoruan meg kell tartani ezenkívül a karácsonyt és az amerikai nemzeti ünnepeket több ünnep nincs kötelező és a gyár is csak az általam kijelölt ünnep napokon szünetel. de akkor is vannak oly részei melyek nem szünetelhetnek és ekkor a kinek van helybeni temploma az elmegy akinek nincs az megy más falu vagy városba legtöbb pedig elhanyagolja, s később elzüllik . Nekünk Református magyaroknak a kell innen menni a templomba ott van pap és rendes egyház de magyar iskola nincs, ott van egy igen jóravaló pap melyel én is baráti viszonyban vagyok neve   Gömör megyéből való és ő hivatalosan vezet rendes egyházat halotti és keresztelési jegyző könyveket. érintkezni csak ugy ha érintkezünk ha mint jó barátok vagy valamely közös czél élésében felkeressük egymást segítésképpen, az összetartás valami nagy de egy megye vagy vidékbeliek szorosabban együtt vannak és kitetszik, de ha magyarság érdekébe kell ugy személyek mint közös czél ugy már nem igen tekint szándékra vagy szemre főre a ki tehet az tesz. Egyletek vannak itt például minden nemzetiségnek van külön egylete de legfőbb a betegsegélyző egylet itt arra van nagy szükség. itt van három magyar egylet legrégibb és legerőssebb a Róm egylet legalább háromszáz taggal ezen kívül a egylet fiatalabb és kissebb száz harmincz negyven taggal, melynek én is tagja és fő Elnöke vagyok továbbá görög katholikus egylet ez vagy negyven ötven taggal. Más egy műkedvelő egylet ez is szép számu a magyarság közt. Már most ezek a egyletek tartoznak a szövetkezethez mely halálozás után a hozzá tartozó tagok hátra maradtjainak bizonyos összeget fizet mint például ez a mibe én is tartozom ha meg halok a családom kap nyólcz száz

[törölt]

« forin »

dollárt ezért fizetek havi 15 czentet és a halálozás után rám eső fizetést havonként 30. 40 60. czenteket. Más nagyobb és a magyarság által jobban lakott vidék vagy városokba

[törölt]

« vannak »

mint például stb. vannak műkedvelői önképzőkör társaskör kaszinó olvasókör stb. egyletek. Olvasni a ki szeret és tud olvasgathat idő van rá mert ha ki dolgozza az ember a már általam kijegyzett munka időt azon tul tehet a mit akar! van Három számottevő magyar ujság mely a világi híreket más egyebeket hozza ezen kívül vannak egyházi lapok és Református lapok mely az egyházi híreket közli ezen kívül kínálgatnak bizonyos házalók vallásos és más történeti könyveket, és a ki szeret olvasni néhány czentért szerezhet: A magyar lapoknak a Nevei: első és legnagyobb a Szabadság[PIM] ára 2 50. czent itt az ó hazába küldve 3 dollár egy évre megjelen minden héten csütörtökön. 2dik Az Amerikai Magyar Népszava[PIM] ára 2 50 megjelen minden héten szerdán és szombaton. 3.dik Hírmondó[PIM] ára 2 , hetenkint egyszer, ezek világi lapok, ezen kívül A. Reformátusok lapja[PIM]. szép és jó lap hetenként egyszer. ára 2 dollár. lap Magyarok Csillaga[PIM] hetenkint egyszer. Magyarok Vasárnapja[PIM] hetenkint egyszer áruk 1 dollár egy évre ezek egyházi vallási lapok. a hazáról sokféle beszélnek, sok panaszkodik ellene míg mások dicsérik de általába véve mindenki vágyik haza csak a megélhetés volna othon jobb. az az hogy csak othon volna ugy pénz kereset mint itt. hazafias ünnepeket itt nem igen tartanak leg inkább Márczius 15dikét a nagyobb kolóniák. Most ugyan a mult évben tartottunk kettőt. a Nemzeti Zászló fogadását és   szobra leleplezését , melyre ezrével gyülekeztek a magyarok mindenfelől egész Amerikából melyen én magam is jelen voltam mint egyletem küldöttje. Mint írám vágyni vágyik az ember haza; de azért akad sok ki végleg itt marad, megpolgárosítja magát elsajátítja az itteni angol nyelvet hát jól van dolga adót itt is fizet csak hogy nem anyit mint othon én például fizetek 2 29 czentet egy évre 1 11. czent fej adót 1 18 czent iskola adót van a kinek saját háza van, az a ház érték után fizet például ezernyolcszáz kétezer dolláros házért tizenöt husz forint a víz adóval eggyütt mert a víz a várostól van. az itteni lakosokkal muszáj jó lábon lenni mert a törvény roppant szigoru legkissebb csetepaté esik jelen a rendőr és viszi az embert ott pedig aztán fizetni kell, de különben is más nemzetekkel csak meg volnánk, de a tót és horváth ez haragszik igen a magyarra ezek aztán ugy ártanak a hogy tudnak a magyarnak. A angol pedig még nem igen tudja meg különböztetni a magyart más nemzettől és igy sok rosz más nemzet által elkövetett hiba a magyarok rovására tudódik be. Különben mint munkást szeretik csak az a hátrányunk hogy az itteni nyelvet nehezen fogjuk fel, mert nagyon kevés magyar van a ki más nyelvet birjon mint anya nyelvit, ezen pedig nehezen boldogul oly egyének kik különösen német birnak vagy másat a magyaron kivül kapnak jó alkalmazásokat. Egyéb iránt most már kezdik becsülni jobban a magyarokat mert ha van egy egy egyleti mozgalom vagy bál részt vesznek benne a ben szülött népek is, és még az is hátrány hogy a tótok horvátok is hungérieknek mondják magokat; és a magyar is az ittenieknek hungeri  

  Most pedig már kedves  a rám vonatkozó kérdésekre felelek.  

  Én hogy élek? dolgozom itt egy vascső gyárba már négy éve mindig egy helyen és egy munkába ámbár az egészségem többször változó de ha egészséges vagyok elvégzem a rám bízott munkát pontosan és jól, és így szeretnek feljebb valóim. a munkám a már össze forrasztott csövet a mesterek felvágják kiszabott hosszura vagy rövidre mert forasztanak 22 hosszu csövet is és ki véknyabb ki vastagabb ezt felvágják a melyikre szükséges vágnak ezt én át nézem jó e és erős víznyomással kipróbállom a melyik kiálja a próbát azt a kirendelt helyre rakom mint jó csövet fel irom táblára

[törölt]

« és »

a mi rosz visza hányom azt ismét át forasztják és a felügyelőnek beszámolok ugy a jó mint a rosz csövek és dolgozom egy héten nappal 10 órát más héten éljel 12 órát nappalra kapok egy

doll

[szerkesztői feloldás] dollár

ötvenöt czentet illetve egy

d

[szerkesztői feloldás] dollár

85 czentet, a gyár igen nagy sok ember dolgozik benne, de azért rend van mindenkinek ki van adva a munkája és végzi más munkájába kontárkodni nem szabad a ki nem tud valamit kérdi a felügyelőt és utba igazítja a ki nem tanul vagy tunya azt elbocsátják a jó munkást megbecsülik és munkát adnak neki míg bir dolgozni. Mint irám dolgozok a gyárba ha hazamegyek eszek és olvasgatok vagy pedig az egylet ügyeit rendezem mert mint emlitém most elnöke vagyok tagtársaim szeretnek mert pontos vagyok a hivatalomba és az egyletnek javát munkálom, bár fizetni nem fizetnek egy tisztviselőnek sem csak tiszteletbeli hivatal jövedelmem általába véve beleértve most már a   keresetét is így oszlik meg én keresek ha egészséges vagyok 40–44. dollárt.   keres 36–40-dollárt ez össze véve 70-80 ebből havi a családdal együtt 10. 12. ház

rend

[bizonytalan olvasat]

négy szobáért 13 s én átlag véve 3–4 italra is elmegy 3-4 havonként

[törölt]

« a több »

na meg ruhára 3–4 általába a többi meg marad. szóval 40-50 marad havonként még   ki nem jött magam 20–25 marasztottam, de azért még le tevő pénzünk még ma sincs mert mikor kijöttem ezelőtt 4 évvel othon maradt 600 adósság kijött   elsőbe belekerült 160 a berendezés 160 dollárba, házbérrend 2 évig 12 dollárjával 284. dollár, haza ment   haza meneti költség 75 dollár haza vitt költőpénzt 85 míg othon vólt haza küldtem neki 105 most ismét kijöttek bele kerültek 232 itt be vásároltam butort

167

[bizonytalan olvasat]

dollár értékűt tehát ide jövetelem óta más mellékes kiadásaimon kívül két ezer nyolcszázhatvanhét forint és ötven krajczár volt a kiadásom, ebből ma még tartozom 500 forinttal itt helyben a mi 200 dollár de ha a jó Isten egészséget adna mind a kettőnknek ezt csak hónap alatt ki keresnénk még egyet kihagytam itt született egy kis gyermekünk annak a születése meghalván eltemettetése be került vagy 63. dollárba meg mig   nagy beteg vólt a gyógyíttatása 20 dollárba hát más ha össze számoljuk a be vételt a kiadással nyereségem nekem sincs a kijövetelből ha csak ezután nem lesz. már most szóllok egyik emberről ki othon tisztességes állást foglalt mint gépész kijött adósság nélkül nem ugy dolgozik mint gépész hanem mint más munkás ez a mit keres adósságba nem kell magánosan van az egy év alatt meg takarit 600tól 700 ezen kivül tisztességesen él persze a családját nélkülözi és más esetek is vannak ilyenek de már most hozzá teszem hogy vannak oly emberek és számosan hogy kijövén alig keresnek annyit hogy uti költségeiket és kosztjaikat fedezzék, tehát véleményem szerint ha össze eggyeztetjük a jót a rosszabbik oldalával alig nyomja le a mérleget a jó de még is lenyomja mert munka itt jobban van általában és sok ember saját hibája vagy hanyagsága miatt nem dolgozik, tehát károsnak még sem mondható sok embernek a kijövetele a mi szellemileg érthető az csak annyiban káros hogy itt szabadabb az ember nem nyomja anyi teher tehát ha vissza megy nehezen veszi az othoniakat, erkölcstelenség dolgában sem igen süjjed mert a törvény szigora folytán nem mer az ember erkölcstelenségeket művelni, vallásában sem igen marad mert az isten figyelmeztető ujjai minden nap felyünk felett lebeg a szerencsétlenségek által mert alig van nap hogy hogy ember éltet ne követelne az itteni munka ma itt holnap ott és mi után több ember mint nem haza vágyik egy egy szerencsétlenség látása vagy hallása ugy ugy megrendíti hogy ha templomba nem is mehet rendesen de ott és ugy fohászkodik istenhez a hol és a hogy teheti. hogy én víg kedélyű vagyok e azt nem mondhatom annyi viszontagság után és a hazai

vágy

[bizonytalan olvasat]

nem engednek vígnak lenni, de azért nyájas és barátságos vagyok ugy a családom mint más embertársaimhoz miét is szeretnek mások is engem. hogy szeretem e itt az életet azt nem mondhatom mert igen vágyom haza de miután önérzetes vagyok nem engedi önérzetem hogy haza menvén ott kezdjem a hol elhagytam négy évvel ezelőtt tehát próbáltam ha a jó isten megsegitene valamire; hazai notákat igen is dalolunk vagy bálokba lakodalmakba a czigány muzsikás csak is azt huzza  

  Ami az itteni élet szeretetét illeti: az aki rendesen dolgozik egéssége van jobban meg van elégedve mint othon mert hiszen több is a jövedelme illetve az életének. hogy szívesen veszi é a benszülött nép a bevándorlókat. az nem mondhatom a munkaadók igen mert olcsóbban dolgoztathat, de a munkások nem mert ők azt tartják hogy ha nem volna annyi munkás drágábban dolgozhatnának bár ők az irány adók mert ellene nem dolgozhatnak az uj bevándorlók egyébb iránt ellenségeskedés nincs hanem az tény hogy bármiféle nemzetnek is a hazai viseletét el kell hagyni és az itteni viseletet gyakorolni ellenkezőleg guny tárgy az ember a viselet olyan mint az arczképemen látható szóval ide haza a házon belül lehet gyakorolni a hazai szokást de kivül már nem érdemes. hogy én mit olvasok ithon tudod kedves öcsém, hogy szenvedélyes olvasó voltam mindig hát olvasmányra sokat költök járatok három lapot a Szabadság, Népszava és Reformátusok lapját kettő világi egy egyházi lap. ezen kívül van három szép ima könyvem és bibliám egypár szép regényem is melyek

bekötve

[bizonytalan olvasat]

pénzt érnek de csak a ki szereti  

  Most pedig már kedves Öcsém   bár ha sokkára is de kérésednek eleget tettem kérdéseidre a hogy tőllem mint tanulatlan embertől tellett megfeleltem; ha talán várakozásodnak nem felelnek meg a feleletek bocsánatot kérek tőlled és most már tudatva veled hogy egésségi állapotunk Istennek hála tűrhető, azon óhalytással bocsátom levelem utra hogy a jó Isten adjon neked jó szerencsét gyors előhaladást erőt egésséget ki tűzött pályádon. Kivánom hogy   mint kedves testvéremet vele együtt   s továbbá kedves testvéreidet       bátyáidat kedves családjaikkal egyetemben   ha él még a jó Isten tartsa meg jó egésségben árassza rátok s rájok bőv áldását hogy ha ugy tetszik az ur ő felségének hogy még haza vezérel minket is jó egésségben és jó békességben láthassuk meg egymást.  

  Isten áldjon benneteket maradunk hű s szerető  

   

  és családom  

  csak egy bánt Amerikába.  

  Az hogy a fiam kint van és ittmarad tudatlanul pedig másképp számítottam vele.  

  Még arra kérlek kedves   hogy ha levelet küldök ne hagyd válaszolatlanul küldtem Ujságot nem válaszoltál küldtem karácsonyra levelet arra sem ez nem szép tőlled  

  Ha pedig levelet irok

akármikor

[bizonytalan olvasat]

így czímezd  

     

  Po Box 436 Pa  

  Megjegyzem kedves   hogy a kérdéseidet azért küldtem visza hogy átnézvén a kérdést inkább átértheted hogy feleltem meg reá