Holics Janka – Móricz Zsigmond (1911-08-24)

  , 1911. aug. 24.  

    ne bolondítson!  

  Édes kedves jó    

  Tudja édes, hogy én mértéket tartok mindenben, így még a versírás és olvasásban is. Hiszen nagyon tetszenek nekem és boldog vagyok mikor olvasom tréfás rímeit, hát ne érzékenykedjen lelkem, hanem írjon még egy aranyos verses levelet, mert most már megírta a prózát , amely prózák prózája, dicső koronája a prózának. – De tudja édes drágám, hogy én iszonyúan türelmetlen levélíró vagyok és csak minél kevesebbet, minél kevesebbet! Azért irok ridegen és tárgyilagosan az elintézni valókról.  

  Hát hogy el ne felejtsem: 1) irja meg édes, hogy ott a tojás. 2) Semmi esetre ne jöjjön ide, mert úgy se hiszem, hogy itt maradnánk, miután nincs lakás, illetve ingyen lakás. És lelkem, gondolja meg azt a költséget, én inkább haza megyek, ha végkép nem érzi jól ott magát. De lelkem csak végezze dolgát nyugodtan, mit itt jól vagyunk és maga szedje össze magát és gondolja meg, milyen nagyszerű lesz ha kész lesz és nem leszt gondja rá, ha haza megyek. Hisz tudja, hogy nincs cseléd, akkor meg az lesz a baj, hogy segítenie kell és a miatt nem dolgozhat. És legyen nyugodt lelkem drágám, én nem haragszom, én szeretem, de hát ha élni is kell. De ha azt a nagy pénzt kidobná az utért, akkor ez nem tetszene nekem. Én a kis   és a pakkokkal inkább gyorsvonattal megyek. – Ott is olyan irtózatos a hőség? És várják a földrengést igazán? Igaz! A kis   nagyon megörült a levélkének, meg is csókolta. Ő már nagyon okos kis gyerek, rá se ismer apuka a nagy lányára.

[törölt]

« De »

Igaz! Hát a   ágyában a poloskát kell sürgősen megnézni. Hisz borzasztó ha addig nem nézte meg, elpoloskásódhat az egész lakás. – De a kis   bizony nem tudom, hogy lesz a homok és udvar nélkül. Ma voltam vele (nagy kirándulás nagy elhatározás!) és ott bizony nem volt olyan jó dolga, mindig ki akart menni, „gyejünk !” Most is telepedett az ölembe és folyton sürget, pedig este van: „Ti ti, ti,  ” (Ki! ki!) Szeretnék ott lenni magával édes drágám és itt is jó lenne a miatt. De csak irja meg, mit tegyek, ha nagyon kíván, megyek a jövő héten.  

  Hát a prológ

[törölt]

« ú »

us mért maradt el? Minek is vállal mindent el. Különben Az Ujság[PIM] egy szóval sem említette a maga nevét, ellenben:   prologusát .  

  Az Almanachot  rázza le édes. Hát a darabbal  mennyire van?  

  És lelkem, hisz maga nem írta, hogy beteg volt, csak egyszer egy kis viccet írt róla, én nem tudtam, hogy komoly. Most hál' Istennek jól van már? Ne egyen gyümölcsöt édes. A rossz és rendetlen koszt. Pedig ha haza megyek, megint csak így lesz, ha nincs cseléd.  

  És édes! az a mosdó becsületes legyen, mondja Andrásnak, különben én is be tudom festeni.  

  Hát az a

Pali

Holics Pál

  mért nem szerez nekünk jegyeket ha ott van? Talán lehetne még, akkor eljöhetne maga a III.-on. Üzenem is neki, hogy kerítsen még ha csak lehet, még pedig a saját nevemre. Ha nem, akkor csak várjon nyugodtan, dolgozzon, én haza megyek nem sokára.  

    még kell mennie és nem merem itt hagyni a   egyedül a cseléddel. De még nem tudom, mikor mehet ő, pedig a   nagyon jó lesz itt hagyni. Csak legyen türelmes édes drágám. És jó kedvű, én minden nap minden percben rá gondolok boldogan, büszkén és szerelmesen. –  

  Keféltesse fel a lakást okvetlenül lelkem. És   meddig lesz ott még. Furcsa, hogy annyit van ott és   itt várja. Ne bolondítson, mert   számít rá itt üzenje meg pontosan jön-e és mikor.  

  Itt szerződést kell írnia és egyébbel is várja mama. Volna egy lakó de az megint annyi minden javítást kíván és az egész időre (3 évre) köt ki folytonos javításokat, hogy nem marad a bérből semmi. Hát szegény   nem tudja, mit tegyen. Oda fog menni a jövő héten, ha levelére választ kap. Kéne egy szerződés amit ő vigyen és ajánljon fel. Hát miért olyan piszkos a lakás? Hogy lehet az? Pá édes, csókolom számtalanszor szerető  .  

  Ma temették   nénit is el már. , a   bácsi özvegyét. Hogy öregszünk! Ma Szombatba a Hermin anyjával voltam, 80 éves néni, még eleven, csak gyenge. Pá! édes

drágaságom

[bizonytalan olvasat]

!