TALÁLKA
Tél, a kuvasz, sarkába harapott;
Kapkodta a talpát, föl-föl kaszált –
S tél, a kuvasz, sódarának esett,
hasába harapott –
Alá-fel, alá-fel hágdosott, vagdosott.
Szemben, a lány ott volt, helyén volt,
ott időzött,
mint zuzmara-rejtély, tél virulása,
tél daca: páfrány.
Ott szálaskodot, időzött. Mit főzött?
A fiu járta eszeveszettjét,
a lány várta várakozását.
Hogyan találkozik Kecskebak s páfrány?
Délhegyi inye nem kivánja; szánja.
De meglátja! Arra tart,
szava citerázza, mit előbb a lába,
azt hiszi, hogy a taktusa
a lányi belsőt kirázza elébe,
mint zacskóból aranyat, kockát,
csecse apróságot s miegyebet. Nyekegett.
