(Tűz!... Tűz!... Tűz!)

Kassák Lajos, 1915-12-01


facsimile
(Tüz!... Tüz!... Tüz!)  
 
...Pszt!
 
 
Alszik a város.
A tarka cihán
még alszik: az álma virágos...
 
 
De jaj!
 
 
Mi zajra zörömböl a csönd?
Egy kerge boszorka lopódzik,
a béke sikátora döng.
S ó senki se féli vacogva
az ördögi Kánikulát!
Ma kénszagu rőtt haja fodra,
az árnya fehér;
s hogy bújva az élet egy fészkihez ér:
vak ujja nyomán,
kiszáll,
kacagva a pávamadár!
 
 
S száll, csak száll a sötétben...
rubin szeme tűzbe virít,
rossz angyala űzi merészen:
ma vérbe csinoslík az éj
és bomlik az űrben,
vad színbe hevülten,
a pernyekaréj.
 
 
Már kormoz a poklok uszálya.
De rajta a fény fia száll,
sok sárga madár!
S hogy nincs, aki állna elébe,
fiadzik a fürge család,
kit ég peremére
a baj szele űz.
S míg árvul az ember,
az éji világba
viháncba bolondul a tűz.
Holtan az ember lelke virága:
de táncol a tűz,
a tűz,
az isteni tűz!!!
 
1913
Kassák Lajos
Szerző [VIAF] és [PIM]