Móricz Zsigmond – Zempléni Árpád (1910-04-09)

  1910-ben megjelent kötete az ázsiai rokonnépek hősmondáit dolgozta fel elbeszélő költeményekben. Lásd: Zempléni Árpád, Turáni dalok, Budapest: Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda, 1910.   a Vasárnapi Ujság[PIM] 1910 ápr. 10-i számában írt a Turáni Dalok  Zempléni Árpád, Turáni dalok, Budapest: Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda, 1910. című kötetről. Schöpflin Aladár, "Irodalom és művészet. Turáni dalok", Vasárnapi Ujság 57, 15. sz. (1910): 321. Kritikájában helyteleníti, hogy az összehasonlító nyelvtudomány és az ethnológia eredményeit költői anyagul használja fel. A hősmondák formájának átvétele kizárja az egyéni költői hangot, a költemények viszont nem keltenek olyan érdeklődést, mint a fennmaradt eredetiek. A levél dátumából kiderül, hogy   közvetlenül a Vasárnapi Ujság megjelenése után írt  ; a lap már a címlapon szereplő dátumot megelőző délután, április 9-én forgalomba került. Forrás: Móricz Zsigmond, Levelei, szerk., jegyz. F. Csanak Dóra, 2 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1: 346.

  nem írt kritikát a Turáni dalokról  Zempléni Árpád, Turáni dalok, Budapest: Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda, 1910. a Nyugatban[PIM].   szóló kritikája A magyar költő  címmel csak 1919-ben jelent meg: Móricz Zsigmond, "A magyar költő", Nyugat 2. sz. (1919): 991–998. Forrás: Móricz Zsigmond, Levelei, szerk., jegyz. F. Csanak Dóra, 2 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1: 346.

A   című költemény 1908-ban a Budapesi Szemlében jelent meg. A vers a   gyűjtésében talált ősosztják hősi ének átköltése. A Kisfaludy Társaság[PIM] Bulyovszky-díjjal jutalmazta.