Fekete László – Móricz Zsigmond (1910-02-25)

 

Levél


facsimile
facsimile
facsimile
[fejléc]
 
Med. Univ.
[szerkesztői feloldás] Medicinae Universae
*
Általános orvos, (latin); foglalkozásdoktori cím.
Dr.
Fekete József
Fekete József
 
 
Buttyin
Buttyin
, (Aradmegye,)  
 
Buttyin
Buttyin
, 19
[törölt]
« 0 »
1
[beszúrás]
0 február
[kézírás] Fekete László
25
[kézírás] Fekete László
 
  Kedves
Moricz
Móricz Zsigmond
ur!  
  Eddigi halgatagságomnak betegségem volt oka; mely a nagy úti fáradalmaknak köszönhetem.
*
Fekete László
Fekete László
franciaországi és olaszországi útjáról 1910. február 13-án feladott képeslapján számolt be
Móricznak
Móricz Zsigmond
.
– A tengeri betegség utójátékát itt kellett elszenvednem elég kellemetlen viszonyok mellett.  
 
Átérve
[bizonytalan olvasat]
először
[beszúrás]
Ernőről illetve nagyon szomorú viszonyok között lebben, mivel fülig van adoságokkal a mit soha sem fog vissza fizetni tudni.  
 
Szüleimet
Fekete József
illetve még mindig a régi megelégedetlenség uralkodik mint más 100.000 embernél. –  
  Utójára reám térve: már kaptam a milionárus nőtől több levelet; melyben írja, hogy
Párizsba
Párizs
akar jönni s ott letelepedni s mint tőke pénzes élni s kívánja, hogy vele örökké lehessek.  
  Ha tudna Angolul olvasni ugy elküldeném a levelet melyben nagy csodálkozásnak fog helyt adni, hogy hogyan is lehet egy íly
kiss
[bizonytalan olvasat]
[...]
[hiányzó szövegrész]
Kiterjedés:
Ok: olvashatatlan
Egység: szó
rendelkező embert így szeretni tudni.  
 
Atyámat
Fekete József
nem akarom háborgatni, hogy tőle pénzt kérjek, hanem ahogyan a pénzem meg jön azonnal posta fordultával meg fogom küldeni, addig is kérek egy kis türelmet.  
  Tudom, hogy privát dolgaimmal háborgatom önt; de hidje el
Moricz
Móricz Zsigmond
ur, hogy senkit ezen a kerek világon nem tudok jobban tisztelni mint önt, ezért is ne vegye soraimat alkalmatlankodásnak.  
  Soraimat azon reményben zárom, hogy talán valami tanácsot tudni adni, hogy hogyan viselkedjek, hiszen ott miliókról van szó, ez nem tréfa, habár nem reális alap.  
  Maradtam kedves
neje
Holics Janka
kezeit csokol önt és
gyermekét
Móricz Virág
 
  szivem mélyéből üdvözölve  
 
[törölt]
« m »
Fekete László
Fekete László
[aláírás] Fekete László
 
  mellékelve egy czikk  
 
 

Melléklet


facsimile
facsimile
  – A kivándorlók élete. A minap közölt amerikai levelünkre vonatkozólag
Fekete Lászlótól
Fekete László
, aki az Amerikából jött vissza rövid időre
Buttyinban
Buttyin
lakó szülei látogatására, a következő sorokat kaptuk:  
  Becses lapja folyó hó 22 ik számában megjelent cikket olvasva, mely az Amerika déli részében levő nyomort és szenvedést ecseteli, miután a kijelentések a tett tapasztalataimmal homlokegyenest ellenkeznek, meg nem állhatom, hogy azokra nézve megjegyzéseimet meg ne kockáztassam. Amerikában oly tág tere van minden embernek a munkálkodásra s a munkája úgy meg van fizetve, hogy teljesen kizárt dolog, hogy reális gondolkodású és munkaszerető ember ott meg ne élhessen. Mindenesetre körültekintéssel kell lenni, mert a helyi viszonyok sokat határoznak, mert a forró égöv alatt a sárgaláz pusztít, azután vannak még be nem népesitett rengeteg nagy területek, melyekre az élelmes angolok idegeneket akarnak telepíteni, hogy a földet feldolgozzák egy pár évig, míg azt használhatóvá nem teszik, amikor azután a benszülött amerikai polgárok kezükre kerithetik. Az ily lakatlan tájékon persze nem is lehet vagyonra szert tenni, mert a lelketlen, jól fizetett ügynökök csak kiaknázzák a szegény tudatlan bevándoroltakat a saját céljaikra.
Másképen
[szerkesztői feloldás] Másképpen
van azonban a dolog oly helyeken, ahol a népesség nagy és az ipar- és kereskedelem oly mértekben van kifejlődve, mely mindent fölülmul. A körültekintő embernek itt tág tere van a meggazdagodásra. Az igaz, hogy neki is kell feküdniök a munkához. Szórakozásukat csak a munka képezi, annyira el vannak foglalva a kenyér- és a vagyonkereseti gondjaikkal, hogy nem érnek reá más szórakozásra gondolni, saját tüzhelyük a legfőbb boldogságuk és csak nyáron, mikor a hőség türhetetlen, keresnek üdülést. A vasár és ünnepnapokon az amerikai nem fölpompázva jár, de az
europaaik
[szerkesztői feloldás] európaiak
által ruhára költött összeget összeteszi, ugy, hogy egyszerre csak vagyon birtokosának érezhe i magát, házat épít magának és gondoskodik családja jóléte és jövője felől. Kis gyermekek már 6 éves korukban árulják az újságokat, még a leányok is jönnek-mennek, minden gardedám
*
Hölgykísérő (francia).
nélkül az utcán, mert az életre vannak nevelve, nem kacérkodásra és hivalkodásra. A nők iránti respektus igen nagy, de a törvények szigora is megóvja a nőt a tolakodástól, mert idegen férfinek veszélyes megszólítani egy ismeretlen hölgyet. Amennyire hozzászoktatják magukat a testi munkához, annyira nem erőltetik meg magukat szellemileg. A tudományos pályát játszva elvégzik, amennyiben az egyetemen csak 6 óra hosszat vannak köznapokon előadások 6 hónapi időtartammal. A többi időt fizikai munka elvégzésére használják fel. A tudományos kiképzés a praktikus életre szól és nem kinozzák meg az ifjúságot a sok teória bevágásával, hogy amikor nagynehezen életének egy harmadát tanulással eltöltötte, elcsigázott idegekkel kezdje meg sovány prakszisát.