Levél
Bocsásson, hogy szíves szavaira
*
csak most válaszolok, de az időben Móricz Zsigmond
1909. november 10. előtti ismeretlen levelében valószínűleg Móricz Zsigmond
Andor Józsefnek
a Hét krajcárról írt kritikájára reagált, mely az Élet[PIM] 1909. október 17-ei számában jelent meg. E helyütt – a
Nyugat[PIM]
irodalmi újításait egyébként kategorikusan elutasító – Andor József
Andor József
az egyik legtehetségesebb kortárs magyar írónak tartja
Andor József
Móriczot
, csak elbeszélései indőnkénti terjengősségét és az erotika nyílt ábrázolását
nehezményezi. Vö.
Szén [Andor József], "Móricz
Zsigmond elbeszélései", Élet, 1909. okt. 17., 527.,
közli
Vargha Kálmán, szerk., Kortársak Móricz
Zsigmondról 1.: Tanulmányok és kritikák (1900–1919), Új magyar múzeum. Irodalmi
dokumentumok gyűjteménye 2 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1958), 37–38.
Móricz Zsigmond
épen
betegeskedtem, aztán sok dolgom közt, kiment a fejemből, most azonban eszembe
jutott és sietek adóságomat kiegyenlíteni. –
[szerkesztői feloldás] éppen
Nem baj, ha egy némely dologban nem értünk egyet, – az erotikára
vonatkozólag nem is fogunk – legfeljebb ha igen öregek leszünk mindketten – s én sokkal
hamarébb, mint ön – Egyébként erről a dologról hamarosan írni fogok és
talán világosabban.
[törölt]
« jobban »
A ártalmas, ha megbeszélnénk, vagy pár
sorban közölné álláspontját.
Kozma
féle cikknekKozma Andor
*
igen örülök, csak azt nem tudom, vajjon ön hogyan gondolkozik az ő írói
egyéniségéről – ezt talán nem volna Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
Kozma Andor
Magyar symphoniák című verskötetéről szóló írása a Nyugat[PIM] 1909. október 16-ai számában jelent
meg.
Móricz Zsigmond, "Kozma Andor", Nyugat
2 (1909): 2:402–404.
Kozma Andor
[törölt]
« ros »[törölt]
« vél »*
Andor József
(1871–1918) író, szerkesztő, pedagógus. Rövid ideig cisztercita szerzetes
volt, majd tanári oklevelet szerzett, és 1912-től a közoktatásügyi minisztériumban
dolgozott. 1909 és 1910, valamint 1914 és 1918 között az Életet[PIM] szerkesztette. Vallásos szemléletű
regényeit, elbeszéléseit alkalmanként Cyprián álnéven publikálta. Egyike volt azoknak,
akik korán felismerték Andor József
Móricz Zsigmond
írói tehetségét. Móricz Zsigmond
Móricz
egyik kiadatlan, 1936. január 23-ai retrospektív feljegyzése szerint
Móricz Zsigmond
Andor József
1909 nyarán kérte fel az Élet számára egy regény megírására, amelyért az Andor József
író
kérésére nyolcszáz korona előleget fizetett. A Harmatos rózsa végül 23 részben jelent meg az Élet hasábjain 1910. január 2-tól június 5-éig.
Móricz Zsigmond
Andor József
1918-ban bekövetkezett haláláig figyelemmel kísérte Andor József
Móricz
írói pályájának alakulását, cikket írt a Hét krajcárról (
Szén [Andor József], "Móricz
Zsigmond elbeszélései", Élet, 1909. okt. 17., 527.) és
az 1917-ben napvilágot látott A tűznek nem szabad kialudni című novelláskötetről is (
Andor József, "Móricz Zsigmond: A tűznek nem szabad
kialudni", Élet, 1917. jan. 28., 99.). Forrás:
Móricz Zsigmond naptára 1909-ből, analekta, PIM Kézirattár, M.
100/3957/3.;
Móricz Zsigmond, 1936. január 23.
17.10, gépirat, magántulajdonban.;
Vargha Kálmán, szerk., Kortársak Móricz
Zsigmondról 1.: Tanulmányok és kritikák (1900–1919), Új magyar múzeum. Irodalmi
dokumentumok gyűjteménye 2 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1958), 37–38, 313–315, 466–467,
477.;
Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi
Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:30.;
Bódi Zoltán, "Andor József", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3
köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 1:38.
Móricz Zsigmond