Levél
Nekem, – úgy látszik, – már az a fátumom, hogy minél erősebb a
vágyódásom a központba kerülhetni, annál messzebbre kerűlök tőle.
Zomborban
is elég távol voltam Zombor
Budapesttől
, de hogy még távolabb legyek, kineveztek ide
Budapest
Székelyudvarhelyre
Székelyudvarhely
kir.
törvényszéki albírónak.[szerkesztői feloldás] királyi
*
Zsoldos Benő
1902-től a Zsoldos Benő, ifj.
zombori
királyi törvényszéknél működött, 1909-ben kinevezték
Zombor
Székelyudvarhelyre
albírónak, majd 1910-ben ismét Zomborba helyezték, ezúttal
járásbírói minőségben. Forrás:
Szinnyei József, Magyar írók
élete és munkái, 14 köt. (Budapest: Hornyánszky Viktor császári
és királyi udvari Könyvnyomda, 1891–1914), 14:1950–1951.
Székelyudvarhely
Nekem azonban az az elhatározásom, hogy nem húzom sokáig a
hivatalos igát, az állandó irodai életet egyébként az egészségi állapotom sem
engedi. Nehány hónap múlva úgyis elérem a nyugdíjjogosultságot s akkor, –
egészségi okokból, – nyugalomba mennék. Azután azonban azzal szeretnék
foglalkozni, a mihez mindenekfelett a legtöbb kedvem van, az irodalommal. E
végből most már igazán fel akarnék kerülni a központba, hivatásos ujságírónak.
És
épen
ez iránt keresem fel most önt, kedves jó Uram, mint szíves jóakarómat
és önzetlen ismerősömet.
[szerkesztői feloldás] éppen
Legyen oly jó, méltányolva intencióimat, – figyelemmel kísérni azt,
akár most, akár ezután, hogy mikor van üres belsőmunkatársi állás akár a
Pesti Hírlapnál[PIM], akár Az Ujságnál[PIM], vagy esetleg más számottevő napilapnál, a
melyre én sikerrel jelentkezhetném?!
*
Kedves jó Uram köztük él, mindent tudhat, míg én itt, a messze vidéken, Móricz Zsigmond
a Budapesti Hírlapot ajánlotta Móricz Zsigmond
Zsoldos Benő
figyelmébe, amint az Zsoldos Benő, ifj.
Zsoldos
november 24-ei következő leveléből kiderül.
Zsoldos Benő, ifj.
semmiképen
sem tudhatnék meg ilyesmit.
[szerkesztői feloldás] semmiképpen
Legyen szíves ezt a kérésemet állandó evidenciában tartani s adandó
alkalommal engem értesíteni s tervem kivitelében jóindulatú támogatásában
részesíteni.
Egyben engedje meg, hogy a Nyugatban[PIM] most folyó "Sárarany " cz. pompás regényéhez őszinte szívből gratuláljak.
*
A Sáraranyt a Nyugat[PIM] 1909. október 1-ei számától kezdte
folytatásokban közölni. Vö.
Pesti Ernő, Móricz Zsigmond
bibliográfia (Budapest: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1979),
141.
*
Zsoldos Benő
(1875–1943) ítélőtáblai bíró, újságíró, műfordító.
Zsoldos Benő, ifj.
Móricz Zsigmond
munkatársa volt az Országos Monografia Társaságban[PIM] mint a Magyarország vármegyéi és városai
sorozat Bács-Bodrog vármegyei kötete szerkesztőségének tagja, ismeretségük
azonban valószínűleg gimnazista korukra nyúlik vissza. Édesapja,
Móricz Zsigmond
Zsoldos Benő
, a Zsoldos Benő, id.
sárospataki
gimnázium latintanára volt az egyik a három oktató közül, aki
Sárospatak
Móriczot
az 1896-os őszi félévben megbuktatta. Forrás:
Pataj Sándor et al., "Irodalom, tudomány,
müvészet", in: Magyarország vármegyéi és városai:
Magyarország monografiája: a Magyar Korona országai történetének,
földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti
viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának
encziklopédiája, szerk. Borovszky
Samu, 21 köt. (Budapest: Apolló Rt.–Országos Monográfia Társaság,
1896–1910), 2/2:476–558, 555.;
Szinnyei József, Magyar írók
élete és munkái, 14 köt. (Budapest: Hornyánszky Viktor császári
és királyi udvari Könyvnyomda, 1891–1914), 14:1950–1951.;
Móricz Zsigmond, "Három szekunda", Pesti Napló, 1939. júl. 16., 7.;
Czine Mihály, Móricz Zsigmond
útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960),
58–61.;
Kováts Dániel, Móricz
Zsigmond és Sárospatak (Miskolc: Felsőmagyarország Kiadó,
1994), 61–64.
Móricz Zsigmond
Székelyudvarhely
Székelyudvarhely
