Tomasovszky Anna – Móricz Zsigmond, Holics Janka (1909-03-17)

  909 III/17.  

  Kedves  , és  !  

  Oly rég kellett volna kötelességemnek eleget tenni, hogy már valóban bocsánatot kérek nagy mulasztásomért. –  

  Nagyon, nagyon köszönöm nektek szíves jóságtokat. Igazán azon szép és drága tárgyakat nem érdemeltem meg tőletek! –  

  Mindegy, tudom szívesen küldtétek nekem, ezt a szép, és kedves emléket. Fogadjátok még egyszer érte leghálásabb köszönetemet. Valamint jól eső

szervuszte

[bizonytalan olvasat]

üdvözléstekért külön mondunk köszönetet.  

  Hogy vagytok mindég? Irjatok, legalább néha néha nekem. Ezentúl ha mindennel rendbe jövök, úgy lelki állapotom is nyugodtabb lesz mint eddig volt, én is többet irok.  

  Édes  , úgy e nem haragszol ha most mindjárt egy kéréssel zavarni foglak. Nagyon kérlek, légy szives alkalomadtán ha kimégy a piaczra, abból a szalonnábol a melyikböl te is szoktál vásárolni, 30-40 kgr.ot küldetni. Gondolom tán jobb volna ha megtudnád elöbb mennyibe kerül kgr.ja és megkérdeznéd a hentestől, elszállítja-e azt a vasutra, nehogy neked lenne a csomagolással, vagy szállítással kellemetlenséged. Ha egy czímet tudnék, úgy írnék, s levélben kérdezném meg a feltételeket. Itt a zsír 88 kerül, elég drága, és ki tudja milyen pancs. A dolog nem nagyon sürgős, mivel máma vettem 10 kgr. olvasztott zsírt, így ez eltart egy darabig. Csak ha kimégy, úgy tud meg tőlük, vidékre szállítanak e zsírt.  

  Magamról nem sokat írhatok. Főzök, takarítok, varrogatok, ennyi az egész, ez a mindennapi foglalkozásom.  

  Az   szivélyes üdvözletét küldi; Részemről még egyszer nagyon köszönöm a szép ajándékot; nagyon örülnék pedig, ha itt , nálunk az ebédlőben mielőbb együttesen veletek fogyaszthatnánk velök az ozsonnánkat. Úgy-e eljöttök  , ha most nem is, de a nyáron biztosan.  

  Sokszor csókollak és ölellek szeretettel