Szerényi Lajos – Móricz Zsigmond, Holics Janka és mások (1909-02-12)

  Kedveseim  ,  ,  ,  ,  !  

  Ott létemkor bár láttam szegény   hugom keserves nehéz betegségben sínlődő életét, még is igen meg lepett a   tudósítása melyet 6^án kaptam annyira hatott rám szegény   halála, hogy én 3-4 napig se enni se aludni nem tudtam, de részvétemet megírni képtelen voltam és így csak tán 9^én   részvétemet írtam meg. Fogadjátok ti is részvétemet, s mennél hamarébb írjátok meg utolsó óráit a megboldogultnak. Igen igen fog hiányozni ö nekünk, de tinéktek is. Jó testvér és jó rokon volt mindnyájunknak – a miért is kívánjuk azt hogy azon föld mellyel behintették könyű legyen neki az ő lelke pedig

[törölt]

«

menje

[bizonytalan olvasat]

»

a menybe nyugalmat leljen.  

  Én is nem sokára már követni a megboldogult testvéreimet, igen elgyengítet ezen tél s igen gyakran betegeskedek, de csak arra kérem a jó Istent, hogy legalább addig tartson még itt e főldön míg   lányomat férjhez adom,   és leányom egészségesek ők is kűldik részvétöket.  

  Ha szerit tehetitek tavasszal látogassatok hozzánk igen szívesen látjuk bármelyiteket,   bár még ősszel irt hogy meg látogat, mai napig sem volt nálunk sőt nem is írt.  

    itt létekor megkértelek, hogy menj Umráth

[törölt]

« hoz »

és társa czéghez, és meg hogy 20 év előtt vett Umráth czégtől vett kézi cséplő gépre tudnának e adni fogas nagy kereket mely paszolna, mert a régin több fog kitört, s mibe kerülne, vagy csak úgy ha a régit elküldenénk, Váci kör út 60 sz. alatt.  

  Tiszteljük s csokoljuk mindnyájatokat  

  1909 febr 12^én maradtunk  

  Titeket szerető rokonok