Levél
Bp
. 908. IX. 5.
Budapest
az este nagyon megörültem a kártyádnak. Nem tudtam már veled
beszélni, a felvonásközök ugyanis elfogytak, és csak a jegyszedőket vallattam,
hogy melyik vagy te, mert magam hiába kerestem a közönség soraiban azt a kis
fiut, a ki mellettem ült a Collegium padjában – nem ismertem rá semerre.
Nagyon, de nagyon örülök, hogy így összekerülünk megint, annyi
esztendő után, és különösen örülök annak is, hogy a valószinűleg a te részedről
is szeretettel végzett szinházi dolgok hoznak össze bennünket.
Nagyon sokat gondoltam rád azóta és mindég szerettem volna tudni,
hogy mi lett belőled. Olvastam a neved a lapokban sokszor, s annak a kisfiunak a
kedvéért, a ki valamikor szomszédom volt, elolvastam a czikkeidet is, ha a
kezembe kerültek, mindég; annak azonban, hogy ugyanaz a
Móricz Zsiga
vagy-e, sehogy sem tudtam a nyomára jönni.
Móricz Zsigmond
Szivből örülök a találkozásnak és addig is mig kezet szorithatunk
meleg köszöntéssel vagyok régi barátod
*
Csathó Kálmán
(1881–1964) író, rendező, az MTA[PIM]
levelező tagja, korának egyik népszerű elbeszélője. Jogi tanulmányokat
végzett, majd színházi tanulmányutakon járt Csathó Kálmán
Berlinben
és Berlin
Párizsban
. 1906-tól a közoktatásügyi minisztérium segédfogalmazója.
1909-től a Nemzeti Színház[PIM] rendezője,
majd 1919–1925-ig, valamint 1931–1935-ig főrendezője volt. 1940–1941-ig a
Magyar Színház[PIM] és az Andrássy úti
Színház[PIM] igazgatója
lett. Párizs
Móricz Zsigmonddal
osztálytársak voltak a Debreceni Kollégiumban[PIM]. 1908-ban újra találkoztak, és
Móricz Zsigmond
Csathó
rendezői pályafutása során többször színre vitte
Csathó Kálmán
Móricz
darabjait, köztük a hatalmas sikert aratott Sári bírót 1909-ben. Egymás munkásságát kölcsönösen megbecsülték.
Móricz Zsigmond
Móricz
1933. március 7-én délben írt naplófeljegyzésében mint a
Nyugat[PIM] köre által méltatlanul lenézett szerzőről
ír: "[e]ngem már többször meglepett, hogy az életet mily pontosan ismeri,
azt az életet, amelyben ő él, a vidéki udvarházak, a dsentry életét. Nem is
szépíti, nem hízeleg, inkább viccel. […] Nagyszerűen tud elmondani
életképeket." Móricz Zsigmond
Móricz
a Légy jó mindhalálig című regényben róla mintázta Orczy alakját. Forrás:
Móricz Zsigmond, Levelei, szerk., jegyz. F. Csanak Dóra, 2
köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1:335.;
Móricz Miklós, Móricz
Zsigmond érkezése (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1966),
41–45.;
Gajdó Tamás, "Csathó Kálmán", in Péter László, főszerk., Új
magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó,
1994), 1:351–352.;
Móricz Zsigmond, Naplók:
1930–1934., kiad. Cséve Anna et al.
(Budapest: Noran Könyvesház Kft., 2016), 212.
Móricz Zsigmond
