Móricz Zsigmond – Domahidy Zsigmondné (1908-04-22)

  II.  

  Kedves   néni!  

    nem irta meg nekem tisztán, hányadán áll a dolga. Azt hiszi, hogy én elejétől kezdve ismerem az egész ügyet, pedig

[törölt]

« biz »

én jóformán semmit sem tudok róla. Annyit azonban kivehetek a leveléből, hogy az

E

Domahidy Zsigmondné

 . n. elszámolása szerint 869 70. tartozott s ebből 369 70 az adósság, azaz 739.40 Az én számitásom szerint

[törölt]

« májusban »

egy éve

[törölt]

« lesz »

a kölcsönnek, s 6%-os kamattal

[törölt]

«

[...]

[hiányzó szövegrész]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: szó

»

egy évre 100 esik.  

  Az   küldött készpénzt is, chekket is, de az utóbbit nem sikerült eddig beváltani, ugy hogy most már több pénz nincs nálam, csak 289 40 a melyet ha egy pár soros elismervényt tetszik   beküldeni nekem, azonnal átadhatok.  

  Igy még fenn marad 500 + 100 kamat, s ha az   bankutalványát beváltom, vagy tőle pénzt kapok, ezt is meg fogom küldeni.  

  Bizony súlyos büntetésben volt része a könnyelmüségeért szegény  , de azon már tul vagyunk, hogy szemrehányást tegyünk neki érte, azt el kell ismerni, hogy férfiasan helyt állott és embertől többet kívánni nem lehet, mint a mit ő tett. Azt nem tudom

E

Domahidy Zsigmondné

 . n. milyen körülmények között s milyen feltételek mellett adta neki a pénzt, de a felől

[törölt]

« meg »

bizonyos vagyok, hogy ha valaki olyan sulyos bukáson megy át

[törölt]

« ilyen »

hamarabb nem rendezi az ügyét s nincs az a törvény a mely még többre kötelezhessen bárkit is.  

  Ezzel maradok igaz tisztelő híve a   együtt, a ki az üdvözletét csatolja s a szíves érdeklődést köszöni. Az ünnepeket szépen töltöttük, tele voltunk vidéki vendégekkel.  

  1908. ápr. 22.