Levél




Hogy halad a czivilizáczió!? A minap – tegnapelőtt este a
kezembe akadt Szabolcska ,
*
– s igen megörültem neki, anyira, hogy kedvem jött mással is
osztozni az aesthetikai gyönyörüségben.Szabolcska Mihály
(1861-1930) a századfordulón nagy népszerűségnek és
elismertségnek örvendett, a fiatal Szabolcska Mihály
Móricz Zsigmondnak
is kedvenc költője volt. Móricz Zsigmond
Móricz
valószínűleg az 1898-ban megjelent Versek című kötetét forgatta, melyben az összes általa alább
idézett mű megtalálható:
Szabolcska Mihály, Versek, Magyar könyvtár 34
(Budapest: Lampel, 1898).
Móricz Zsigmond
*
Legelébb a szolgálót támadtam meg, – hogy "Mikor Kispál Danit
katonának vitték"Móricz Zsigmond
– ahogy 1930-ban írt Nyugat-beli[PIM] cikkében vallja – még
gimnazista korában ismerte meg Móricz Zsigmond
Szabolcska Mihály
költészetét. Lásd:
Móricz Zsigmond, "Szabolcska
Mihály", Nyugat 23 (1930):
2:717. Kezdeti rajongása még az egyetemi évek alatt
is tartott, amit e levelén kívül Szabolcska Mihály
Reviczky Gyuláról
írt 1902-es tanulmánya is mutat. Ebben, bár méltató
hangon szól Reviczky Gyula
Reviczkyről
, hiányolja munkáiból a népköltészet, valamint az
abban megnyilatkozó "magyar lélek" hatását, s vele szemben
Reviczky Gyula
Szabolcskát
állítja pozitív példának, idézve egy szakaszt
A Grand Caféban című versből. Lásd:
Móricz Zsigmond, "Reviczky
Gyula", Uránia 3 (1902): 179–193,
184. Vö.
Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig
(Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 45, 135.;
Vargha Kálmán, Móricz Zsigmond és az irodalom,
Irodalomtörténeti könyvtár 8 (Budapest: Akadémiai Kiadó,
1962), 69.
Szabolcska Mihály
*
– ez is örült neki, csak ugy ragyogott a képe. Azután
beizentem a háziakhoz, hogy ismerik e Utalás
Szabolcska Mihály
Legyen hű minden lány című versére:
Szabolcska Mihály, "Legyen hű
minden lány", in Szabolcska
Mihály, Versek, Magyar könyvtár 34
(Budapest: Lampel, 1898), 42.
Szabolcska Mihály
Szabolcskát
, ha nem, egy pár versét bemutatnék. Persze so’se hallották
hírét. Bementem s feszélyezően tüntető érdeklődéssel ültek össze hogy,
no most hallgassunk verset. Olvasom, hogy "Sir a nóta magyar
nóta"Szabolcska Mihály
*
– s őszintén kijelentik hogy szép, gyönyörü, de olyan
hangsulyozással hogy kissé kényelmetlenül éreztem magam. Látszott,
hogy nem értették, vagy ha értették is, de Utalás
Szabolcska Mihály
A Grand Caféban című versére:
Szabolcska Mihály, "A Grand
Caféban", in Szabolcska Mihály,
Versek, Magyar könyvtár 34
(Budapest: Lampel, 1898), 23–24, 23.
Szabolcska Mihály
épen
nem ütötte meg bennük azt a hurt a mi igaz magyar szívet
csak ugy megdobogtat:
[szerkesztői feloldás] éppen
– Csárda mellett!
*
Idézet
Szabolcska Mihály
A Grand Caféban című verséből:
Szabolcska Mihály, "A Grand
Caféban", in Szabolcska
Mihály, Versek, Magyar
könyvtár 34 (Budapest: Lampel, 1898), 23–24,
24.
Szabolcska Mihály
– A nótára!
*
Idézet
Szabolcska Mihály
A Grand Caféban című verséből:
Szabolcska Mihály, "A Grand
Caféban", in Szabolcska
Mihály, Versek, Magyar
könyvtár 34 (Budapest: Lampel, 1898), 23–24,
24.
Szabolcska Mihály
S idebent azóta csak egy legény volna.
*
Idézet
Szabolcska Mihály
a Salzburgi csapszékben című verséből, a sortörés egy helyütt nincs
jelezve.
Szabolcska Mihály,
"Salzburgi csapszékben", in Szabolcska Mihály, Versek, Magyar könyvtár 34 (Budapest:
Lampel, 1898), 15.
Szabolcska Mihály
Vagy ezer év óta.
*
Idézet
Szabolcska Mihály
a Hortobágyon című verséből, a sortörés egy helyütt nincs
jelezve.
Szabolcska Mihály,
"Hortobágyon", in Szabolcska Mihály, Versek, Magyar könyvtár 34 (Budapest:
Lampel, 1898), 17–19, 19.
Szabolcska Mihály
De mi közben a "szeretlek szivből, igazánt"
megjegyzést tett arról, hogy "a piros pamut nem illik ahhoz a" – – s
azután irodalmi vita keletkezett, hogy milyen csinos
ember az az
*
csengettem fakó hangon, egyik kis asszony Utalás
Szabolcska Mihály
a Alice című versének refrénjére:
Szabolcska Mihály, "Alice", in
Szabolcska Mihály, Versek, Magyar könyvtár 34
(Budapest: Lampel, 1898), 52–53.
Szabolcska Mihály
[törölt]
« közben »[törölt]
« meg »Ábrányi Emil
és hogy Ábrányi Emil
Jókai
szebb ám németül mint magyarul, és hogy a Werthers Leiden az valami gyönyörü, óh, de édes, ki is irta? Én aztán
kijelentettem, hogy Jókai Mór
Gőthe
. "Szépeket írt az is, hanem Goethe, Johann Wolfgang von
Grillparzer
!"Grillparzer, Franz
*
Franz
Grillparzer
(1791–1872) osztrák drámaíró, költő.Grillparzer, Franz
Borongós hangulattal jöttem haza, – hiába no, – vigasztaltam
magamat. De mégis bántott, hogy olyan nagyot csalódtam, azt hittem
Szabolcskának
ezek az apró kedves kis versei annyira egyszerűek, hogy
mindenki megértheti s annyira közvetlenek, hogy mindenki élvezheti, –
de ugy látszik finomak is, s ez több.
Szabolcska Mihály
De mi történt,
[törölt]
« ma »tegnap
a lány rakja a tüzet s egyszer azt
mondja, hogy "Fejér Zsófi"[javítás]
*
– kaptam a szón s elmondtam könyv nélkül az egész verset neki
– magam se tudtam, hogy tudom, – meg is magyaráztam ugy nagyjából és Marinak
Szabolcska Mihály, "Legyen hű
minden lány", in Szabolcska
Mihály, Versek, Magyar könyvtár 34
(Budapest: Lampel, 1898), 42.
*
most is ragyogott az arca. De az
erkölcsi igazságszolgáltatás nem hatotta meg eléggé; arra hogy
Legyen hű minden lány a szeretőjéhez, azt mondta: "Ahm, van leány elég!"
Cseléd
Móricz Zsigmond
szállásán.Móricz Zsigmond
De mi történt tovább. Ma délben elveszett
Szabolcska . Este hogy hazajövök csak ugrik befelé a házi ifjur s azt
kéri, adjam oda. "Igen de nincs" mondék. "Igen mert be hozta anyám"
mondá. "Igen?" "Igen." Panaszkodott hogy egész "elbutult" mióta nem
tanul, de ezek igen szép kis versek."
S mi történt
továbbak.
odakinn a
kisebbik fiu szavalja, hogy "Sir a nóta magyar nóta…"[bizonytalan olvasat]
*
– a nagyobbik meg "Mikor Kispál Danit katonának vitték".
Szabolcska Mihály, "A Grand
Caféban", in Szabolcska Mihály,
Versek, Magyar könyvtár 34
(Budapest: Lampel, 1898), 23–24, 23.
*
Szabolcska Mihály, "Legyen hű
minden lány", in Szabolcska
Mihály, Versek, Magyar könyvtár 34
(Budapest: Lampel, 1898), 42.
Én meg annyira megörültem ennek hogy egész elment a kedvem
a tanulástól s a helyett hogy
Timont
Timon Ákos
*
forgatnám, a "pennát forgatom" (a hogy Zipzer
Timon Ákos
(1850–1925) jogtörténész, egyetemi tanár. A levélben
a Magyar alkotmány- és jogtörténet című könyvéről esik szó, mely több kiadásban is
hozzáférhető volt ekkoriban.Timon Ákos
legifj. dr. Őnagys.
[szerkesztői feloldás] legifjabb doktor őnagysága
*
mondá.)
Személyét nem tudtuk
azonosítani.